ReMeK-e-hírlevél

9. évf., 2014/10. szám                              ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Mindent digitalizálhatnak az európai könyvtárak
--Több száz év milliónyi könyvillusztrációja érhető el az interneten
--Digitálisan is elérhetők a Bauhaus tankönyvei
PÁLYÁZATOK
--Könyvtár, ami összeköt – pályázat Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosoknak
--Élet-Képes Példatár - pályázat
--Folyóirat-kiadási szakmai támogatások
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Életképes könyvtárakért – beszámoló az RMKE 9. vándorgyűléséről
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Közös olvasási rekordkísérlet
--Október az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja
KITEKINTŐ
--OSZK: komoly emberi, szakmai gondok vannak, de élménykönyvtárrá válna
--Bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban talált Mozart-kéziratot
--Segíts megtalálni a húszéves Magyar Elektronikus Könyvtár legrégebbi visszajelzéseit!
--Mindenki máshol szereti – a New York-i Közkönyvtár kampánya az olvasásért
--Kevesebb kiállító lesz idén a Frankfurti Könyvvásáron
--Robbantottak a magyar könyvkiadók az Alexandra-jelenségre
--Októberben rendezik Székesfehérváron a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait
--Romania-Insider: Román könyvtár nyílt Bécsben
--Megnyílt a buszmegálló könyvtár egy borsodi faluban
--Multimédiás, többfunkciós könyvtárat álmodtak meg Szabadkán
HAZAI
--Egész Erdélyt szolgáló kulturális központok Sepsiszentgyörgyön
--Átadták Ady Endre felújított szülőházát és emlékmúzeumát Érmindszenten
--Nem készültek el az elsősöknek és másodikosoknak szánt új tankönyvek Romániában
--Ajándék atlaszokat kapnak a magyar iskolák
--Veszíts el, majd találj meg egy könyvet!
VÉLEMÉNY
--Mit kíván a magyar felhasználó? - vélemények
--A facebook-os versőrületről
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Pusztai János író
DÍJAK
--Orbán János Dénes kapta a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat
--A Nemzet Művésze lesz Kányádi Sándor
--A kor klasszikusai – Átadták a Janus Pannonius költészeti díjakat
--Szalay Annamária nevét viselő díjat kapott a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóirat
AJÁNLÓ
--Lustra – a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum új folyóirata
--Heteken belül a könyvesboltokban Tóth Krisztina új kötete, a Pillanatragasztó
MOZAIK
--'Elég jó lap volt, azt hiszem' – Réz Pál, a Holmi főszerkesztője 25 év után elköszön
--'Azért, hogy megmaradjon, ami Miklóssal történt' – Kiadják Gyarmati Fanni naplóját
--Hogyan tanulunk meg olvasni?
--Egyre népszerűbb műfaj a könyvtrailer
--Így optimalizáld tartalmadat a különböző közösségi oldalakra


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Mindent digitalizálhatnak az európai könyvtárak
Az Európai Unió Bírósága (CJEU) állásfoglalása szerint a könyvtáraknak nem szükséges kompenzálni vagy előzetesen megállapodni a jogtulajdonosokkal abban az esetben, ha egy kötetet, anyagot digitalizálnak. Az uniós szervezet döntése ugyan nem kötelező érvényű, de valószínűleg ennek szellemében fog megszületni annak a német bíróságnak a határozata is, amely egy ottani ügy miatt fordult állásfoglalásért a testülethez.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=580&kithirev=2014


--Több száz év milliónyi könyvillusztrációja érhető el az interneten
Az elmúlt 500 évben megjelent több mint 600 millió könyvből vonta ki a fotókat, rajzokat és más képi illusztrációkat egy amerikai kutató, aki meg is osztotta az adatbázist az interneten.
Kalev Leetaru 12 millió képből álló archívumot tervez létrehozni, ebből 2,6 milliót már fel is töltött a Flickr online fotómegosztóra: https://www.flickr.com/photos/internetarchivebookimages/with/14784850762/
A képek 1500-tól 1922-ig megjelent könyvekből származnak; utóbbi évszám az a határ, amelytől kezdve a szerzői jogi megszorítások életbe léptek. A gyűjtemény óriási előnye, hogy kereshető, hiszen minden kép tartalmi címkékkel van ellátva. Leetaru, a washingtoni Georgetown Egyetem kutatója, az Internet Archive https://archive.org/által digitalizált mintegy 600 millió könyvet tekintett át egy általa kifejlesztett képkereső szoftver segítségével, amely a képaláírást, valamint a közvetlenül a kép előtt és után található szövegrészt is kimásolta a könyvből, így kontextusba helyezve az illusztrációt.
Kalev Leetaru szerint a digitalizációs projektek eddig a szövegekre koncentráltak, és nagyrészt figyelmen kívül hagyták a képeket. „Az elmúlt évek alatt a könyvtárak digitalizálták a könyveiket, de PDF-ként vagy más szövegesen kereshető fájlokként töltötték fel azokat. A könyveket szavak gyűjteményének tekintették; most ezt megfordítjuk” – mondta a BBC-nek. A kutató szerint nagyon izgalmas rákeresni valamire, és megnézni, hogyan változott az ábrázolása az idők folyamán. A telefonról például azt találjuk, hogy a legkorábbi képek csupa távbeszélő üzletembert mutatnak, többnyire férfiakat, később azonban főleg a családot összekötő eszközként ábrázolják – magyarázta. Egy másik példa a vasút, amelyet kezdetben a világot alapjaiban megváltoztató újításként mutattak be, idővel azonban a hétköznapok részévé válik a képeken. Ha projektje jövőre lezárul, Kalev Leetaru szeretne a Wikipédiával is együttműködni, hiszen a képarchívum nagyszerű illusztrációs forrása lehetne a szócikkeknek. Egyúttal azt is tervezi, hogy felajánlja könyvtáraknak képkereső programját, így bármelyik kigyűjtheti a képeket saját digitalizált adatbázisából, és így állandóan bővülhet a globális képgyűjtemény.
Forrás: http://mandarchiv.hu/cikk/3153/Tobb_szaz_ev_millionyi_konyvillusztracioja_erheto_el_az_interneten


--Digitálisan is elérhetők a Bauhaus tankönyvei
A francia Bibliotheque Kandinszkij a közelmúltban digitalizálta a Bauhaus művészek és gondolkodók által írt könyveket, folyóiratokat és ritka kéziratokat, amelyek idén augusztus közepétől már szabadon hozzáférhetők a nyilvánosság számára is. Elérhető többek között a Walter Gropius által 1925-ben szerkesztett Internationale Arkitektur, Moholy-Nagy László tipográfiái, valamint Le Corbusier, Adolf Loos vagy Frank Lloyd Wright alkotásairól készített fotók is. De beleolvashatunk például Piet Mondrian vázlataiba és Paul Klee 1923-ban írt Pädagogisches Skizzenbuch (Pedagógiai vázlatfüzet) című oktatási anyagába is.
Forrás: http://divany.hu/stilfuresz/2014/09/08/bauhaus/


PÁLYÁZATOK

--Könyvtár, ami összeköt – pályázat Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosoknak
Az Országgyűlés elnöke pályázatot hirdetett 'Könyvtár, ami összeköt' - Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmuködése címmel
A program célja a kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; gyakorlati munkavégzésre; saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre.
Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai: az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményének, feladatainak, működésének megismerése; gyakorlati részvétel szakmai munkafolyamatokban különböző könyvtárakban; a magyarországi könyvtári rendszer megismerése; írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról.
Az ösztöndíj keretében 2014. november 1. – november 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.
A nyertes pályázók az ösztöndíj időszaka alatt díjazásban részesülnek, amelynek összege 250 000 Ft (bruttó). A nyertes pályázók részére utazási és szállásköltséget biztosítanak.
A programra az alábbi országok könyvtárosai pályázhatnak: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A programra felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves, dokumentálható, könyvtárban végzett szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek vagy középfokú végzettségű, 5 éves könyvtárszakmai tapasztalattal rendelkező könyvtárosok pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 40 évet.
A pályázóknak rövid (5–8 nyomtatott oldal terjedelmű) pályamunkát kell benyújtaniuk 2014. október 3-ig.
A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakemberekből álló bírálóbizottság értékeli. Az eredményről 2014. október 15-ig minden pályázó értesítést kap. A díjazottak listáját az Országgyűlés (http://www.parlament.hu) és az Országgyűlési Könyvtár (http://www.ogyk.hu) honlapján teszik közzé.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor


--Élet-Képes Példatár - pályázat
A PUBLIKA Magyar Könyvtári Kör és a Magyar Női Unió pályázatot hirdet Élet-Képes Példatár címmel. Olyan, legfeljebb 5 oldal hosszúságú pályaműveket várnak, amelyek figyelemre méltó női életutakról, érdekes eseményekről, nehéz helyzetekben lévő asszonyokról, emlékezetes tanítókról, sikeres megoldásokról vagy családi legendákról szólnak. Beküldési határidő: 2014. november 15.
A részletes pályázati kiírás és a támogatói felkérés itt olvasható: http://mnunio.hu/eletkepespeldatar/
A beérkező műveket folyamatosan közzéteszik a Publika Magyar Könyvtári Kör weboldalán (www.publikamkk.hu), a Magyar Női Unió weboldalán (www.mnunio.hu/eletkepespeldatar) és az Élet-Képes Példatár saját facebook-oldalán (www.facebook.com/eletkepespeldatar).
A jelentkezéseket regisztrálják, a pályázók és a regisztrált támogatók között értékes nyereményeket sorsolnak ki.
Forrás: Billédi Ibolya, Publikamkk, IFLA-HUN levelezőlista


--Folyóirat-kiadási szakmai támogatások
Nagy hagyománnyal rendelkező, vagy újabb innovatív, jelentős tudományos ismeretterjesztő, kulturális, társadalmi és művészeti értékkel bíró országos, vagy fontos regionális szereppel rendelkező magyarországi kiadású és határontúli magyar nyelvű lapok támogatása a pályázat célja.
A pályázók köre: országos vagy regionális hatókörű, továbbá határontúli magyar nyelvű művészeti, kulturális, tudományos ismeretterjesztő nyomtatott folyóiratok.
Beadási határidő: 2014. 12. 03. A pályázat kiírója: Nemzeti Kulturális Alap.
További információ: http://web.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocid/76C0682E4D694006C1257D40004B655B
Forrás: Könyvtári Intézet hírlevele, Kis Klára, 2014. szeptember 2.


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Életképes könyvtárakért – beszámoló az RMKE 9. vándorgyűléséről
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2014. szeptember 19. és 20. között Csíkszeredában szervezte meg 9. vándorgyűlését, a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár támogatásával. Az Életképes könytárakért címmel szervezett kétnapos konferencia színhelye a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme volt. A szakmai értekezlet munkálatai, előadásai és hozzászólásai középpontjában a hazai könyvtárak fenntarthatóságának kérdésköre állt. Mi a könyvtár és a könyvtárosok feladata ma, hogyan tud megfelelni a könyvtár a digitális kor kihívásainak, miként alkalmazkodnak hazai könyvtáraink a mai társadalom folyamatosan változó igényeihez? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat, jó megoldásokat a szakmai tanácskozás résztvevői, a könyvtárszakma aktuális fejlődési irányai, a hazai és nemzetközi tapasztalatok, társadalmi elvárások összefüggésében. Az RMKE mintegy félszáz tagja vett részt a vándorgyűlésen, romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei, városi, egyetemi és tudományos könyvtárak, iskolai könyvtárak munkatársai mellett községi könyvtárosok is jelen voltak, nagyobb számban a Székelyföldről.
Kopacz Katalin, az RMKE elnöke köszöntőjében együttgondolkodásra kérte a jelenlevő könyvtárosokat, szakembereket, hogy a két nap alatt válaszokat keressenek a kérdésre, miként valósítható meg a konferencia címében megfogalmazott cél, mitől lesz egy mai könyvtár életképes. A konferencia munkálatai Róth András Lajos, az RMKE alelnöke, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője hozzáértő moderálásával zajlottak.
A két nap folyamán elhangzott előadások az erdélyi könyvtárakban az utóbbi években bekövetkezett szemléletváltásról, a használóközpontú szemlélet érvényesítéséről is szóltak. Az előadó könyvtárosok és hozzászólók által ismertetett újszerű könyvtári kezdeményezések, jógyakorlat-példák biztatást jelentenek más könyvtárak számára is, hogy kipróbáljanak új szolgáltatásokat, nem szokványos könyvtári rendezvényeket, amelyek révén a könyvtárnak az általa szolgált közösségben betöltött szerepe megerősödhet, jelentős kulturális közösségi térré válhat.
Sor került az egyesület aktuális szervezeti problémáinak megbeszélésére is, egyik fontos napirendi pont az egyesület vezetőségének tisztújítása volt. A beérkezett szavazatok alapján az egyesület tagsága ismételten bizalmat szavazott a korábbi vezetőségnek. Az elnöki tisztséget továbbra is Kopacz Katalin Mária, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója tölti be, tiszteletbeli elnök Kiss Jenő (alapító elnök, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója), alelnök Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője. Az iskolai könyvtári szekció alelnöke Kiss László (a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa). A jelenlevő könyvtárosok megszavazták az RMKE keretében egy új szekció, az egyetemi, tudományos könyvtári szekció létrehozását, amelynek alelnöki tisztségét Kovács Eszter, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa fogja betölteni.
Sajtóvisszhang: http://szekelyhon.ro/muvelodes/vilaghalon-toboroznak-olvasot
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=764
Fotók a vándorgyűlésről: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/247/eletkepes-konyvtarakert--rmke-vandorgyules-csikszeredaban
A szakmai konferencia részletes beszámolója a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/159/eletkepes-konyvtarakert--rmke-vandorgyules-csikszeredaban


--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Láthatatlan Csíkszék – kiállítás látássérülteknek
Különleges, rendhagyó kiállításnak ad otthont 2014. szeptember 15. és október 5. között a Kájoni János Megyei Könyvtár. 'Egy kiállítás, amely lehetőséget ad a látássérülteknek is, hogy megismerjék Székelyföld épített értékeit!' – jelzi a kiállítás szórólapja. Az érdeklődők Csíkszék nevezetes, reprezentatív épületeit, építészeti értékeit ismerhetik meg, sajátos módon bemutatva, speciálisan elkészített épületmakettek segítségével. A 2014. szeptember 15-én mintegy 70 érdeklődő jelenlétében megnyitott kiállítás a Láthatatlan Székelyföld című kiállítássorozat része, amely régiónk épített értékeit mutatja be. Tavaly október 15-én, a Fehér bot világnapján nyílt meg a sorozat első kiállítása, a Láthatatlan Csíkszereda, amely a Gyulafehérvári Caritas, valamint Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai által készített makettek segítségével mutatta be a megyeszékhely kiemelkedő épületeit. A siker arra sarkallta Orbán Lászlót, hogy az anyagot kibővítve készítsék el és mutassák be Székelyföld épített örökségét, a történelmi régió határain belül, a székely székek szerint felosztva.
Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke, a kiállítássorozat ötletgazdája és szervezője mutatta be a kiállítást a megnyitón, beszélt a jelenlevőknek a sorozat létrejöttéről, valamint arról is, hogy a tervek szerint Székelyföld építészeti értékeit a budapesti érdeklődők is megismerhetik majd októberben, a látássérültek és nemlátók világnapjára szervezett kiállításon. Meghívottként Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze számolt be, a kiállításon bemutatott két műemléképület kapcsán, a csíkkarcfalvi erődtemplomban és a csobotalvi templomban végzett régészeti feltárások eredményeiről.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/158/lathatatlan-csikszek---a-kiallitas-megnyitoja
http://erdely.ma/kultura.php?id=172500&cim=letapogathato_szekelyfold_kiallitas_latasserulteknek_csikszeredaban
Mese, mese, móka – vetélkedő a Népmese Napján
2014. szeptember 30-án Benedek Elek előtt tisztelgünk, születésének 155., halálának 85. évfordulóján. A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére a nagy székely mesemondó születésnapja 2005-ben vált a Magyar Népmese Napjává. Ezt az alkalmat a Kájoni János Megyei Könyvtár 2006 óta ünnepli különböző rendezvényekkel. Idén, a Népmese Napján, Hargita Megye Tanácsa, a Pro Libris Könyvtári Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár közösen szervezett vetélkedőt Mese, mese móka címmel kisiskolások részére. A vetélkedő felhívása itt olvasható: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/156/mese-mese-moka--a-magyar-nepmese-napja-2014.--felhivas
A Hargita megye öt településéről érkező kisiskolás csoportok egy általuk választott dramatizált népmesét mutattak be 2014. szeptember 30-án délután a megyei könyvtár előadótermében. A vetélkedőn szereplő legjobb csapatok jutalomkiránduláson vehetnek részt, nagy mesemondónk szülőfalujába látogatnak el, ahol az ott működő meseillusztrációs kiállítást, tájházat, vízimalmot is megtekinthetik.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2014-09-30
A lélek hossza – előadás Dsida és Radnóti tiszteletére
Zsúfolásig telt A lélek hossza című irodalmi zenés előadásra érkezőkkel 2014. szeptember 24-én este a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. Ismét varázslatos hangulatú előadás részesei lehettek a csíkszeredai verskedvelők, Radnóti Miklós és Dsida Jenő költészetéből adtak ízelítőt a neves előadók, a budapesti Sebő együttes – az együttes vezetője, Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneművész, népzenekutató, Barvich Iván és Perger László –, valamint Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész, a szombathelyi színház igazgatója, és dr. Fűzfa Balázs szombathelyi, innováció-díjas irodalomtörténész. A Sebő együttes által megzenésített versek hangzottak el Radnóti és Dsida költészetéből, Jordán Tamás ihletett versmondása és Fűzfa Balázs irodalmi kommentárjai, játékos, hangulatos elemzései révén irodalmunk két nagy költőjének világa idéződött fel, a különleges hangulatú zenés lírai est varázslatos élménnyel ajándékozta meg a jelenlevőket. Az előadásra a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület által szervezett erdélyi körút részeként került sor, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/160/a-lelek-hossza--zenes-irodalmi-est-dsida-es-radnoti-kolteszetebol-kaptunk-izelitot


--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Képzés a hatékonyabb olvasásfejlesztésért
2014. szeptember 1–3. között szakmai továbbképzésen és tréningen vehettek részt a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasószolgálatos könyvtárosai, valamint a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtár és az árkosi Községi Könyvtár munkatársai, a könyvtár olvasótermében. A képzés céljaként az fogalmazódott meg, hogy a résztvevők megismerjenek olyan pragmatikus módszereket, amelyek különböző csoportok olvasásfejlesztésére irányulnak.
A képzést Péterfi Rita olvasásszociológus, a Pest Megyei Könyvtár munkatársa, illetve Vidra Szabó Ferenc pszicho-dráma szakértő tartották.
A tréning minden napja két részre volt osztva: első felében Péterfi Rita előadásait hallgathatták meg a résztvevők, és ezáltal megismerkedhettek különböző olvasásfejlesztési programokkal, módszerekkel, valamint Magyarországon bevált és használatos projektekkel. A kora délutáni órákban Vidra Szabó Ferenc tartott a résztvevőknek tréninget, ebben a fő hangsúlyt a gyermekekkel és a különböző szempontból hátrányos helyzetű személyekkel, könyvtárhasználókkal való foglalkozás kapta.
A jelen lévő közkönyvtárosok a képzés zárórészében úgy fogalmaztak: hasznos, mindennapi szakmai tevékenységükben alkalmazható ismeretekre tettek szert a három nap alatt, ezek felhasználásától olvasószolgálati munkájuk hatékonyabbá, célirányosabbá válását remélik.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/261_training_de_educatie_la_lectura_pentru_bibliotecari/
pulzArt kortárs összművészeti fesztivál – második kiadás, 2014
-Irodalmi magaslatok és mélységek: Mircea Cărtărescu Sepsiszentgyörgyön
A pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei, második kiadásának keretében, 2014. szeptember 10-én a Bod Péter Megyei Könyvtár vendége volt a kortárs román irodalom meghatározó, európai ismertségű alkotója, Mircea Cărtărescu.
Az író szabályszerűen megdöbbent a tömeg láttán, ami a könyvtárban fogadta. Ezt azzal leplezte, hogy kedvesen és szerényen megjegyezte: biztosan nem miatta jöttek el ennyien, hanem hogy szocializálódjanak, elvégre fesztivál van, „szórakozzanak, érezzék jól magukat!”
Ha másban nem is, ebben tévedett Cărtărescu: igenis, a legfontosabb kortárs román íróval akart találkozni – vagy legalábbis szemtől-szemben leülve hallgatni őt – a brassói és Kovászna megyei, román és magyar olvasótábor.
A találkozóra a fesztivál nyitónapján került sor, a jeles vendéget Szonda Szabolcs intézményvezető köszöntötte, akit a meghívott még a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarán tanított, majd Adrian Lăcătuş brassói író, irodalomkritikus faggatta életéről és munkásságáról. Cărtărescu válaszaiból egy végtelenül szerény, de öntudatos személyiség portréja rajzolódott ki az efféle szavakra szomjas és éppen ezért azokat magába szívó közönség előtt.
Nyitott egyénisége és közvetlensége ugyanis lebilincselte, választékos beszéde, briliáns gondolatai pedig magával ragadták a hallgatóságot.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/259_de_pulzart_mircea_cartarescu_vine_la_sf_gheorghe/
http://www.pulzart.ro/mircea-cartarescu-alkotoi-jatszotere
http://www.3szek.ro/load/cikk/73665/az_irodalom_hitgyakorlas_mircea
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/59123-Egy-szerny-zseni.html
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2014/09/12/mircea-cartarescu-a-prozaban-nem-lehet-csalni/
-Országházi divatok: Kukorelly Endre könyvbemutatója
A Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében a sepsiszentgyörgyi Tein teaház volt a helyszíne 2014. szeptember 12-én annak a közönségtalálkozónak, amelynek meghívottja Kukorelly Endre budapesti író volt, legfrissebb, Országházi divatok című könyvével. A meghívottat Bogdán László kérdezte az Országházi divatokról, a kortárs művészetről, irodalomról.
A beszélgetés nagyrészt az író legújabb munkája körül folyt, s megtudhattuk belőle, hogy a magyar parlament olyan, mint egy falu, ahol mindenféle ember található: szép és csúnya, okos, buta és félművelt, gonosz és jámbor, de nem hasonlít sem Jókai, sem Mikszáth parlamenti képéhez.
A meghívott röviden szót ejtett még korábbi műveiről, a TündérVölgy és az Ezer és 3 című könyvéről, s ennek apropóján a személyesség szerepéről a prózában. Az est végén fölolvasott új könyvéből, majd dedikált.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2014-szep-18-1018/muveszet-elvezet
http://www.3szek.ro/load/cikk/73667/amikor_a_tarokk_mar_nem_divat
http://www.pulzart.ro/romana-ki-kell-menni-az-agorara-kozonsegtalalkozo-kukorelly-endrevel
-Fejtől s lábtól: Tompa Andrea író közönségtalálkozója
A Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház volt a helyszíne 2014. szeptember 13-án annak a közönségtalálkozónak, amelynek meghívottja Tompa Andrea kolozsvári származású budapesti író, színikritikus volt.
Tompa Andrea tavaly megjelent regényét mindjárt első szavaival fajsúlyosnak minősítette a beszélgetőtárs Tamás Dénes író, ami nyilván nem a közel 500 oldalas kötet emelgetési nehézségeire vonatkozik, hanem elsősorban a témára: a múlt század tízes-húszas éveiben élt értelmiségi fiatalok – két orvos – sorsának változásait követjük nyomon, és hiába tudjuk, hogy kitalált a hol egyik, hol másik szereplő által továbbvitt történet, a közeg – az akkori kolozsvári és vidéki, fürdői élet – annyira hiteles, hogy a száz évvel ezelőtti Erdélyről is képet alkot az olvasó. Hosszas dokumentálódás és megfontolás eredménye ez, ahogy a régies nyelvezet sem pusztán formai elem, hanem a néző távolságtartását, tisztább látását is segíti egy sokakat foglalkoztató, de irodalmi szempontból igen kevéssé feldolgozott területen.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/73691/szazeves_tortenet_tavalyrol_tompa_andrea
http://www.kmkt.ro/article/264_intalnire_cu_publicul_a_scriitoarei_tompa_andrea_la_sf_gheorghe/
-Közönségtalálkozó Doina Ruşti bukaresti írónővel
A pulzArt kortárs összművészeti fesztivál keretében a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja volt a kortárs román irodalom neves szerzője, a több nyelvre lefordított alkotásokkal rendelkező bukaresti prózaíró, Doina Ruşti.
2014. szeptember 14-én a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban a meghívottal Mihai Ignat brassói költő, drámaíró, egyetemi oktató beszélgetett.
Magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert Doina Ruşti bukaresti írónő, de a kortárs román irodalom fontos alkotójaként tartják számon, akinek egyébként a magyar kormány támogatásával készült el legolvasottabb regényének, a Zogrunak a magyar fordítása. Tíz éve debütált íróként, közel tíz prózakötete jelent meg, számos irodalmi díj kitüntetettje, rendszeres meghívottja a nagy nemzetközi könyvvásároknak. A találkozón elmesélte, hogy a Zogru édesanyja halála után született, a címszereplő a román világ istene, a köznapi történések mozgatója és szemlélője, az élet és halál közötti átmenet érzéséből született.
Az írónőt szenvedélyesen érdekli a történelem, szívesen kutat levéltárakban, különösen a 18. század érdekli, jelenleg is egy ilyen történeten dolgozik – derült ki a közönségtalálkozón.
Forrás: http://www.pulzart.ro/romana-zogru-a-roman-vilag-istene-a-pulzarton
http://www.kmkt.ro/article/265_intre_lizoanca_si_zogru_intalnire
Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár létesült
Az 1989 decembere után megjelent erdélyi magyar kiadványok, könyvek összegyűjtésére vállalkozik az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár, a régóta tervezett, szervezett projektet 2014. szeptember 17-én indították hivatalosan is útjára befogadó intézményében, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Jelen pillanatban nem létezik egyetlen ilyen átfogó gyűjtemény sem Erdélyben, sem Budapesten, sem Bukarestben, a szakembereket évek óta foglalkoztatja a gondolat, amely most testet ölteni látszik.
Egyelőre csak egy komplex számítógépes keresőprogram szolgálja a célt: a romániai magyar irodalmi és sajtótermés minél teljesebb körű feltérképezését – tájékoztatott Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. A történetben még sok az ismeretlen tényező, hiszen csak az ismert, illetőleg „rejtőzködő” állomány azonosítása után lehet körvonalazni, mekkora tárolófelületet, illetve emberállományt igényel a nagyléptékű munka. „Első szakaszban a könyveket, azt követően a periodikákat, majd a kisebb kiadványokat vesszük sorra – mondta el Szonda Szabolcs. – Alapvetően a tényleges kiadványok begyűjtését célozzuk, de természetesen számolunk azzal is, hogy egyes kiadványokat egyetlen példányban őrizgetik a partnerintézmények. Hasonló esetekben a digitalizálás lehet a megoldás. A kiadványok megvásárlásának anyagi kereteit is csak a későbbiekben tudjuk meghatározni.”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség Kulturális Autonómia Tanácsának szerepét hangsúlyozta, ott körvonalazódott az elképzelés, és ott dolgozták ki a részleteket is. Kitért arra is, hogy ennek a gyűjtőkönyvtárnak lesz a feladata a nagy hagyatékok kezelése, nagy családok két-három nemzedéke által felhalmozott könyvállományok rendszerezése, megőrzése.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár kiemelte, nagyon fontos megismernünk közelmúltunk történetét, hogy megértsük a mai világot. Tudnunk kell, mi történt az elmúlt 25 évben, tanulnunk kell az elkövetett hibákból.
Tamás Sándor megyei tanácselnök arról beszélt, hogy két jelentős művelődési központot nyitottak meg Sepsiszentgyörgyön – egyik az Erdélyi Művészeti Központ, másik a gyűjtőkönyvtár –, és mindkettő összerdélyi feladatot lát el.
Az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár honlapja már elérhető (http://gyk.kmkt.ro/), itt három kategóriában lehet keresgélni: azok között a kiadványok között, amelyek már megtalálhatók az állományban, azok között, amelyek megjelenéséről tudnak, de még nem sikerült megszerezniük, illetve várják a jelentkezőket – egy online űrlap kitöltésével –, akik jelzik egy-egy, még nyilvántartásba nem került könyv, periodika, katalógus stb. létezését, kiadásának évét, helyét.
A Bod Péter Megyei Könyvtár dolgozói már munkához láttak, egyelőre számszerűen nem megbecsülhető, hány kiadványt sikerült összeszedniük – mondta el Szonda Szabolcs. Minőség szerinti válogatást nem végeznek, a cél, hogy minden magyar nyomtatványt beszerezzenek. Most az első szakaszban tájékozódni igyekeznek, ezt szolgálja a honlap is, minden régióban kapcsolatokat építenek ki, megbízott emberük lesz, hogy könnyebb legyen a feltérképezés, adományokra, vásárlásra felajánlott könyvekre, kiadványokra egyaránt számítanak.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/73872/erdelyi_magyar_gyujtokonyvtar_letesult
http://www.erdelyinaplo.ro/muvelodes/haromszeki-magyar-kulturbazisok
Gárdonyi Géza-emlékkiállítás: időutazás egy izgalmas írói világban
2014. szeptember 18-án nyitották meg a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum közös emlékkiállítását, amelynek címe: A láthatatlan ember arcai.
A kiállítás 2013-ban, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójára készült, és hét magyarországi bemutató (Budapest, Agárd, Veszprém, Székesfehérvár, Eger, Szeged, Sátoraljaújhely) után Sepsiszentgyörgy az első határontúli város, amelyben látogatható.
Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója Gárdonyi Géza életét ismertette röviden, Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója az olvasás öröméhez, élményéhez hasonlította a kiállításon való részvételt, Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja pedig azt hangsúlyozta, Gárdonyi Géza életműve magyar nemzeti kincsünk része, műveinek olvasása által a nemzeti összetartozás erősödik meg bennünk.
Ebben a rendkívüli irodalmi műhelyben eredeti kiadásban mutatják be az Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai és Ida regénye köteteit, és amire a látogató a kiállítást megtekinti, az az érzése, hogy vele együtt visszafordult az idő kereke.
A korszerű, video- és audioanyagokkal felszerelt kiállítás minden korosztálynak szól, és 2014. október 31-ig keddtől péntekig, 10 és 18 óra között (október 15–17. kivételével!) tekinthető meg.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/73888/barangolas_gardonyi_gezaval
A jó szó vidékein - A X. Országos népmese-konferenciát látta vendégül Háromszék
A fenti címmel és A népmese elméleti és gyakorlati megközelítései alcímmel a Bod Péter Megyei Könyvtár és a budapesti Magyar Olvasástársaság szervezésében Háromszéken, Benedek Elek szülőföldjén zajlott 2014. szeptember 25. és 27. között a vándorrendezvényként működő Országos népmese-konferencia ünnepi, tizedik kiadása.
A rendezvényen helyet kaptak a mesemondással kísért előadások, szeptember 25-én délelőtt a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben, ahol Bajzáth Mária, Gombos Péter, Kovács Marianna, Stiblár Erika, valamint Gregus László és Ser Gergely volt jelen műhelytalálkozón a diákokkal és tanárokkal, szeptember 26-án pedig Sepsiszentgyörgyön, a házigazda könyvtárban, ahol Balázs Lajos, Gregus László, Kádár Annamária, Kerekes Valéria, Kovács Marianna, Ser Gergely, Stiblár Erika, Tolnai Mária és Végh Balázs Béla tartottak előadásokat és/vagy tanároknak, könyvtárosoknak, más érdeklődőknek szánt műhelygyakorlatokat, illetve mondtak mesét, este pedig mesegálára került sor háromszéki diák mesemondók részvételével és az Evilági együttes fellépésével, amelynek tagjai legutóbbi, Kincs című lemezükről adtak elő dalokat.
Szeptember 27-én, Kisbaconban az erdővidéki mesemondók találkozójával folytatódott a rendezvény, este a konferenciazárást Csernik Szende fellépése követte, Csihány csípte mesék! címmel.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/268_conferinta_cu_ocazia_zilei_basmului_popular_maghiar/
A lélek hossza: újra erdélyi körúton a Sebő együttes, Jordán Tamás és Fűzfa Balázs
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület szervezésében A lélek hossza – Irodalmi–zenés műsor Dsida Jenő és Radnóti Miklós tiszteletére című előadás helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagyterme 2014. szeptember 25-én.
Közreműködtek: Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész, színházigazgató (Szombathely), a Sebő együttes (Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneművész, Barvich Iván, Perger László – Budapest), Fűzfa Balázs innováció-díjas irodalomtörténész (Szombathely).
Vajon mire való a kultúra, a költészet a 21. században? – e kérdés válaszainak nyomába szegődtek immár harmadik alkalommal Sepsiszentgyörgyön a jeles meghívottak. Mindannyiukat visszatérő kedves vendégként, barátként üdvözölte a házigazda, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, hiszen korábban már József Attila és Weöres Sándor verseit is zenés-irodalmi előadásba fűzték. A lélek hossza című összeállításukkal ezúttal a tragikus sorsú, 1944. november 9-én meggyilkolt Radnóti Miklósnak, illetve Benedek Elek egyik legkedvesebb tanítványának, Dsida Jenőnek állítottak emléket.
Az előadás ezúttal is székelyföldi turné része volt, a körút többi állomása sorrendben a következők voltak: Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Barót, Csernáton.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/74106/lelekhurt_pendito_szavak_dsida_jeno_es_radnoti_miklos_emlekere
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/59610-Szavakbl-csoljuk-jvt.html


--Közös olvasási rekordkísérlet
Neves közreműködők részvételével tízperces 'közös olvasási rekordkísérletre' hívnak mindenkit 2014. október 17-én pénteken 13 órára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára előtti Szabó Ervin térre. A program keretében adják át A vers legyen veled! játék díjait is.
Az esemény házigazdája Lévai Balázs író, televíziós műsorvezető lesz.
A szervezők kérik, hogy egy verseskötetet mindenki vigyen magával. Az első 1000 résztvevő színes szilikon karkötőt kap ajándékba, Divatba hozzuk az olvasást! felirattal.
Forrás: https://www.facebook.com/events/325231767655940/?ref_newsfeed_story_type=regular
Via: Heti Atilla, http://konyvtaros.tumblr.com/post/98375173467/neves-kozremukodok-reszvetelevel-egy-tizperces


--Október az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja
A Könyvtárostanárok Egyesülete az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából ebben az évben is sokféle eseményt szervez, számos más esemény szervezését pedig támogatja. Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjának 2014-es felhívása a Könyvtárostanárok Egyesületének folyamatosan bővülő, frissülő honlapján olvasható, illetve itt lehet csatlakozni az eseménysorozathoz: http://www.ktep.hu/vilaghonap2014
A KTE által koordinált programok: diák- és könyvtárostanári pályázat; nemzetközi könyvjelzőcsere és skype-kapcsolatlétesítés; iskolai könyvtárak éjszakája.
Az Őszi Szakmai Nap egy fontos eseménye a KTE-emlékérmek átadása. Erre a felterjesztési határidő 2014. október 5. (http://www.ktep.hu/emlekerem_felhivas)
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Szakmári Klára könyvtárostanár, Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest


KITEKINTŐ

--OSZK: komoly emberi, szakmai gondok vannak, de élménykönyvtárrá válna
Az Országos Széchényi Könyvtár új főigazgatója, Tüske László beszélt az OSZK-ról a Magyar Nemzetben. Heti Attila válogatása az interjúból:
'A gazdasági főigazgató-helyettes úgy távozott, hogy nincs utóda, nem adta át az ügyeket senkinek'; 'sikkasztásra is fény derült'
'a csatornák olyan állapotban vannak, hogy talán gazdaságosabb a könyvtárnak saját csőgörényt vásárolnia'
'Hiba volt a szomszéd országok magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kiadványainak begyűjtésével foglalkozó csoport működésének a felszámolása'
'az OSZK informatikai rendszere is katasztrofális állapotban van'
'könyvtárszakmai kérdésekben a könyvtárszakma dönthessen'
'Meggyőződésem, hogy a nemzeti könyvtárnak ... élménykönyvtárrá kell válnia'
Az OSZK költözéséről is beszélt, egy központi kiszolgáló épület és külső raktár lehet a realitás, de még nincs döntés.
A Magyar Narancs szeptember 4-i számában is olvasható egy vonatkozó anyag:
'A feldolgozott állomány is veszélyben van'
'Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár új főigazgatója szívesen költöztetné a Magyar Rádió székházába a nemzeti könyvtárat, csaknem egymilliárdos gyorssegélyt kért a kormánytól, és igyekszik távol maradni a MaNDA-tól.’
Forrás: Heti Attila, 2014. szeptember 24. •Via: KIT hírlevél


--Bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban talált Mozart-kéziratot
Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel nemrég az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében a Zeneműtár vezetője. A könyvtár által szenzációsnak nevezett dokumentumot 2014. szeptember 26-án, a Kutatók éjszakáján mutatták be először a közönségnek. Óriási érdeklődés kísérte a bemutatót. A zsúfolásig megtelt díszteremben előadások hangzottak el a záró török indulóról ismert A-dúr szonátáról (K. 331), amelyet Kocsis Zoltán zongoraművész az est záróprogramjaként elő is adott egy korabeli fortepiano kópiáján. A díszteremben sokaknak már csak állóhely jutott, mások kintről követték a kihangosított előadásokat.
Hoppál Péter kulturális államtitkár, a program védnöke köszöntőjében kiemelte: egy ehhez hasonló, világunikumnak számító kézirat megtalálása ösztönözheti a kutatás iránt érdeklődő fiatalokat, hogy 'igenis érdemes belevágni a kutatói életpályába, a felfedezések világába, amely különleges élményeket ígér, miközben gazdagítja az egyetemes tudományt is'.
Tüske László, az OSZK főigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy a nemzeti könyvtár kiemelt feladata a birtokában lévő dokumentumok tartalmi kutatása, hiszen a gyűjtemény számos föltárt és még föltáratlan kincset rejt. Kiemelte, hogy a könyvtár zeneműtárában a világ legnagyobb Haydn-gyűjteményét őrzik, és a bécsi klasszikát általában tekintve is jelentősnek mondható a gyűjtemény.
Tüske László közölte: reményei szerint még karácsony előtt közös hasonmás kiadást jelentethetnek meg a salzburgi Mozarteummal, ahol a szonáta kéziratának eddig egyedül ismert részét, utolsó lapját őrzik. Az A-dúr szonáta salzburgi kéziratlapját Ulrich Leisinger, a Mozarteum kutatási igazgatója mutatta be előadásában. Mikusi Balázs, az OSZK Zeneműtárának vezetője, a kézirat felfedezője Mozart és Magyarország kapcsolatát elemezve hangoztatta: a szoros szálak ismeretében egyáltalán nem lenne csoda, ha további kéziratok bukkannának fel a zeneszerzőtől. (MTI)
Forrás: Heti Atilla, http://konyvtaros.tumblr.com/post/98487325337/bemutattak-a-szechenyi-konyvtarban-talalt
http://librarius.hu/2014/09/08/mozart-legnepszerubb-szonatajanak-kezirattoredeket-fedeztek-fel-egy-gyujtemenyben/


--Segíts megtalálni a húszéves Magyar Elektronikus Könyvtár legrégebbi visszajelzéseit!
20 éve indult el a Magyar Elektronikus Könyvtár, az évfordulóra felhívást tettek közzé:
'Melyik verset olvastad először számítógépen? Kinek ajánlottál először html-ben novellát? Melyik a legrégebbi MEK-regény a gépeden? Hagytál el vonaton „mekes könyvet?” Hol voltál 1994-ben, a MEK indulásakor?
Megpróbáljuk összegyűjteni a kezdetekről megmaradt régi emlékeket. Ha van olyan fotód vagy egyéb dokumentumod, amely a MEK vagy az EPA korai időszakához köthető, akkor kérjük, írd meg kommmentben vagy küldd el e-mail címünkre: info@mek.oszk.hu
Várunk még személyes hangú beszámolókat vagy anekdotaszerű történeteket a MEK, illetve az EPA használatáról.'
Forrás: OSZK - Facebook https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/posts/10153239485909126
Heti Attila, 2014. szeptember 24.
http://konyvtaros.tumblr.com/post/98213563467/segits-megtalalni-a-huszeves-magyar-elektronikus


--Mindenki máshol szereti – a New York-i Közkönyvtár kampánya az olvasásért
Ötletes és meglepő olvasásnépszerűsítő kampánnyal rukkolt elő idén augusztusban a New York-i Közkönyvtár. Arra kérték az embereket, hogy a közösségi média oldalain posztoljanak magukról olyan fotókat, amelyeken épp kedvenc helyükön olvasnak. A kampány részeként a könyvtár utcára vitte az olvasást: a forgalmas New York-i ötödik sugárúton párnázott székekkel, könyvvel teli polcokkal, asztalokkal és wifivel várták az olvasókat.
„A New York-i Közkönyvtárat a kampánynak hála többen használják, mint valaha” – nyilatkozta a könyvtár igazgatója. Úgy tűnik, néha érdemes kimozdítani az embereket a hétköznapokból, és meglepő megoldásokkal felnyitni a szemüket olyan dolgokra, amelyek mellett megszokásból elsiklik a tekintetük. Ilyen például maga a New York-i Közkönyvtár épülete is. Az utcára költözéssel és a közösségi médiás kampánnyal a könyvtárat és az olvasást szeretnék népszerűsíteni a könyvtár dolgozói.
A közösségi média az elmúlt pár hétben megtelt #IreadEverywhere# hashtaggel ellátott fotókkal. Különféle helyszíneken pózoltak a kampányhoz csatlakozó olvasók, akik fotóikat a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren, a Pinteresten vagy a Tumblren posztolták. A kampány lelkes hívei közé tartozik néhány színész és író is: közülük legelőször a színész Philip Baker Hall fotózkodott az olvasésért, hintán ülve, könyvvel a kezében.
Forrás: http://media20.blog.hu/2014/09/01/mindenki_mashol_szereti
Via: Heti Atilla, 2014. szeptember 2., http://konyvtaros.tumblr.com/post/96349983037/a-new-york-i-kozkonyvtarat-a-kampanynak-hala


--Kevesebb kiállító lesz idén a Frankfurti Könyvvásáron
A 2014. október 8-án kezdődő könyvvásáron nagyjából 7000 kiállító mutatja be újdonságait, ami 3 %-os csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés a koncentráció eredménye, a folyamat jelentőségét mutatja, hogy már a legnagyobb kiadókat is elérte, hiszen tavaly egyesült a német Bertelsmann konszernhez tartotó Random House és a brit Persons Penguin Group nevű kiadója – amely a Penguin Books-kötetekről ismert –, és így Penguin Random House néven létrejött a világ legnagyobb könyvkiadó vállalata – mutatott rá frankfurti sajtótájékoztatóján Jürgen Boos, a vásár igazgatója.
Fontos trendként érzékelhető, hogy a szakma súlypontja a Nyugatról, Európából és az Egyesült Államokból egyre inkább eltolódik a nagy feltörekvő országok, és mindenekelőtt Ázsia felé, ahol a középosztály erősödésével hatalmas az igény az oktatást, képzést szolgáló kiadványokra.
A vásár évről-évre egyre nemzetközibb, a német kiállítók aránya az idén már csak 36 % lesz, míg a külföldiek aránya 64 százalék.
A könyvszakma eddigi legmélyebb átalakulásának, a nyomtatott könyvek és a digitális kiadványok világa összeolvadásának jele, hogy számos kiállító – köztük sok ázsiai cég – nem is nyomtatott könyvekkel foglalkozik, hanem mobil eszközökön olvasható kiadványokkal vagy videojátékokkal, filmekkel. Az átalakulást jelzi az is, hogy vásár egyik fő szponzora – úgynevezett innovációs partnere – a szórakoztató elektronika iparágának egyik legnagyobb szereplője, egy dél-koreai cég, amely az utóbbi években leginkább okostelefonjairól és táblagépeiről ismert.
Az idei, 66. Frankfurti Könyvvásár díszvendége Finnország, amelynek irodalmát 60 szerző képviseli Frankfurtban. A vásárra 130 német nyelvű kötetet jelentetnek meg. A fesztivált 1949 óta rendezi meg német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülete. A rendezvényre 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet.
Forrás: http://librarius.hu/2014/09/09/kevesebb-kiallito-lesz-az-iden-frankfurti-konyvvasaron/


--Robbantottak a magyar könyvkiadók az Alexandra-jelenségre
Több kiadó, köztük a Libri-Shopline-hoz tartozók is kiléptek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüléséből (MKKE). A VS.hu értesülése szerint az utolsó csöpp volt a pohárban, hogy a frankfurti könyvvásáron a Matias borok kóstolására invitál a szervezet elnöksége. A borok névadója, Matyi Dezső az Alexandra-csoport tulajdonosaként több milliárd forinttal tartozik a könyvszakmának. Sokan őt teszik felelőssé azért, hogy megbomlott a bizalom az íróktól a kiadókon keresztül a terjesztőkig minden szereplő között. Ha a kiadók megunják, hogy hitelezzenek Matyiéknak, az Alexandra csődbe megy.
'Nem látjuk értelmét hosszabb távon a tagságunknak, amennyiben a vezetőség nem tartja szükségesnek, hogy érdemben változtasson a szervezet struktúráján, döntéshozatalainak előkészítésén, kommunikációján, valamint az elnökség összetételén.' Egyebek között ezzel jelezték kilépési szándékukat a Libri-Shopline csoporthoz tartozó kiadók, a Helikon, a Libri és a Park a MKKE-nek közös levelükben. 'Úgy gondoljuk, jelen gazdasági környezetben, az aktuális piaci történések közepette bizonyos modellek hatékonyságukat vesztették' - fűzték hozzá az indoklást.
Ez az első jele annak, hogy mégis megbomlik az az érdekeltségi rendszer, ami az Alexandra-cégcsoport bedőlését immár legalább fél évtizede megakadályozta. A Matyi Dezső tulajdonában lévő kereskedőcég indította el a könyvpiacon azt a folyamatot, amelynek eredményeként ma már nemcsak az építőiparnak, hanem a könyvszakmának is jellemző sajátossága a lánctartozás. Az Alexandra 'extenzív gazdálkodásának' eredményeként ugyanis annyira eladósodott a kiadók felé, hogy idővel azok sem tudtak fizetni az íróknak, a fordítóknak, az illusztrátoroknak, a nyomdáknak, egyszóval senkinek sem.
Forrás és teljes cikk itt:
http://vs.hu/robbantottak-konyvkiadok-az-alexandra-jelenseg-miatt-0919


--Októberben rendezik Székesfehérváron a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait
Bobory Zoltán a 13. alkalommal megrendezendő nagyszabású programsorozatról elmondta, hogy szeretnék vendégül látni mindazon irodalmi közösségeket, valamint folyóiratok szerkesztőségeit, amelyek határon átívelő kapcsolatokkal rendelkeznek. Az országhatárokon átnyúló kapcsolatok mellett téma lesz még az irodalom és a közösség viszonya, valamint foglalkoznak a kelet-európai politikai és társadalmi válsággal. Utóbbi középpontjában az ukrán helyzet és annak hatása lesz, elsősorban a kárpátaljai magyarság, az ott működő irodalmi közösségek szemszögéből.
Bobory Zoltán közölte, hogy az előzetes tervek szerint bemutatkozik a Magyar Napló folyóirat, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Somogy című folyóirata, a felvidéki Opus irodalmi folyóirat, a Székelyföld kulturális havilap, továbbá a Bécsi Magyar Írók Társaságából is várnak vendégeket. Várhatóan jelen lesz Felvidékről Tari István, Kulcsár Ferenc, Zirig Árpád, Hodossy Gyula, Kárpátaljáról Vári Fábián László, határon belülről pedig Szakolczay Lajos, Pomogáts Béla, Ferdinandy György, Péntek Imre és Faragó Laura.
Az elnök kiemelte: a rendezvény keretében köszöntik az idén 80 éves Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költőt, írót, műfordítót. A várhatóan nagyszámú érdeklődő miatt az ünnepségre a Vörösmarty Színházban kerül majd sor. (MTI)
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/34917-oktoberben-rendezik-a-hataron-tuli-magyar-irodalom-napjait


--Romania-Insider: Román könyvtár nyílt Bécsben
A Román Kulturális Intézet 2014. augusztus 30-án, a román nyelv napján nyitotta meg az első román nyelvű könyvtárat az osztrák fővárosban, méghozzá saját főhadiszállásán.
A bécsi ICR Könyvtár 11 ezer könyvet tart polcain, ebből 500-at a Polirom kiadótól kapott ajándékba - adta hírül a Romania-Insider.com. A kínálat fikciós és non-fikciós művekre, művészeti albumokra, szótárakra, útikönyvekre és gyermekkönyvekre terjed ki. A könyvtár olvasóterme hétfőtől péntekig, 10 és 17 óra között lesz nyitva.
Forrás: http://www.news4business.hu/kozlemenyek/press_release.php?id=23007


--Megnyílt a buszmegálló könyvtár egy borsodi faluban
2014. szeptember 27-én, szombaton utcai könyvtárt alapítottak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfaluban. A polgármesteri hivatallal szembeni buszmegálló mögött, fedett térben közel 200 kötet várja mostantól az arra járókat. A szervezők azt mondják, a könyvmegállónak nincs célja, ez csak egy, a mindennapokat jobbá tevő eszköz. A könyvmegállóból bárki magával viheti a könyveket, és ugyanitt bárki leadhatja megunt köteteit is. A könyvtár főtámogatója Halász Judit, Cserépfalu könyvtárosa. Az utcai könyvtár pontos neve Cserépfalvi Könyvmegálló, amelyet Cserépfalvi Imréről, a neves könyvkiadóról neveztek el. József Attila verseinek kiadója Cserépfaluban született, később vette fel a falu iránti szeretetéből a Cserépfalvi nevet. A faluban emlékszoba és könyvszobor is őrzi emlékét.
Forrás: http://www.nlcafe.hu/foto/20140929/buszmegallo-konyvtar-cserepfaluban/


-- Multimédiás, többfunkciós könyvtárat álmodtak meg Szabadkán
A Szabadkai Városi Könyvtár a vajdasági magyarság egyik legfontosabb, legjelentősebb közintézménye. Feladatunknak tekintjük körbejárni azokat az intézményeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, és amelyekben közgyűjtemény található, hogy megnézzük, hogyan lehet ezeket úgy megújítani, hogy a 21. század minden elvárásának eleget tegyenek - nyilatkozta Hajnal Jenő magiszter, a Magyar Összefogás listavezetője 2014. szeptember 19-én a Szabadkai Városi Könyvtárban, ahova Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatala vezetőjének társaságában látogatott el.
A Dragan Rokvić igazgatóval folytatott megbeszélés során szóba került, hogy a hangulatos, átriumszerű udvarban szeretnének egy új multimediális, többfunkciós helyszínt kialakítani, ahova áthelyeznék a gyerek- és a tudományos osztály tevékenységének egy részét. Azon a részen, ahol az emeleti olvasóterem és más reprezentatív termek találhatók, jó lenne egy olyan korszerű, interaktív kiállítási teret kialakítani, ahol az intézmény jelenleg raktárban található értékei, kincsei - könyvek, dokumentumok - bemutatásra kerülhetnének...
Forrás: Magyar Szó, 2014. szeptember 24. Via: KIT hírlevél, 2014. szeptember 24. (34. szám)


HAZAI

--Egész Erdélyt szolgáló kulturális központok Sepsiszentgyörgyön
Az egész erdélyi magyarság szempontjából fontos kulturális intézmények alakultak és kaptak székhelyet Sepsiszentgyörgyön. Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) 2014. szeptember 18-án este nagyszámú érdeklődő részvételével új kiállítóteret avatott a sepsiszentgyörgyi volt központi posta épületének legfelső emeletén, ahol megnyitották a 'Felezőidő 2 – Erdélyi magyar művészet 1965–1975 között' című kiállítást, amely 69 alkotó munkáját mutatja be. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtárban jelentették be az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár indulását, amelynek feladata lesz a rendszerváltás után megjelent összes magyar nyelvű kiadvány összegyűjtése, feldolgozása és digitalizálása.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/35543-egesz-erdelyt-szolgalo-kulturalis-kozpontok-sepsiszentgyorgyon#sthash.ryXfqAg4.dpuf


--Átadták Ady Endre felújított szülőházát és emlékmúzeumát Érmindszenten
Átadták Ady Endre felújított szülőházát, valamint az 1877 és 1919 között élt költő személyes tárgyait és családi ereklyéit őrző emlékmúzeumot 2014. szeptember 20-án Érmindszenten.
A nyíregyházi Jósa András Múzeum és a szatmárnémeti Szatmári Múzeum által indított Cult-Tour program keretében hozzávetőleg 100 ezer eurót fordítottak az adyfalvi szülőház és a család egykori kúriája - a jelenlegi emlékmúzeum – felújítására, és a kiállítás anyagának felfrissítésére, kiegészítésére. A ház kertjében lévő Ady-szobornál tartott ünnepségen magyar és román megyei elöljárók, valamint a két ország írószövetségének képviselői mellett részt vett Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is, aki beszédében hangsúlyozta, Ady Endre életműve az egyetemes kultúra és a világirodalom részévé vált.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=8918


--Nem készültek el az elsősöknek és másodikosoknak szánt új tankönyvek Romániában
Az idei elsősöket nem várta ábécéskönyv az iskolapadokon a 2014. szeptember 15-i tanévnyitón.
Romániában tavaly kezdték el egy új tanterv fokozatos bevezetését, ezért a régi elsős és másodikos tankönyvek tartalmi szempontból már nem felelnek meg a követelményeknek. Bár a (nyomtatott és digitális változattal is rendelkező) új tankönyvek bevezetését 2013-ben egy évvel elhalasztották, a - közbeszerzési eljárás átláthatatlanságára panaszkodó - kiadók óvása miatt az új tankönyvek az idei tanévkezdésre sem készültek el.
Az elsősök az első hetekben az iskolafelkészítő 'nulladik' osztályban tanultakat fogják átismételni, a másodikosok pedig a régi tankönyvek segítségével kezdik el a tananyag elsajátítását - közölte Remus Pricopie oktatási miniszter. A tárcavezető szerint ha nem sikerül záros határidőn belül lezárni az óvásokat és kiadni az új tankönyveket, akkor nem lesz más megoldás, mint 'visszatérni az egységes tankönyvekhez és az állami tankönyvkiadáshoz'.
A romániai kisebbségi nyelveken szervezett oktatás tankönyv-ellátottságáról Király András, a román kormány oktatási államtitkára az Erdélyi Napló című hetilapnak úgy nyilatkozott, eddig egyetlen magyar nyelvű tankönyvet fogadtak el a versenytárgyaláson: az első osztályos ábécéskönyvet.
Forrás: http://www.hir24.hu/kulfold/2014/09/15/tankonyvbotrany-romaniaban/


--Ajándék atlaszokat kapnak a magyar iskolák
Idén is bővítette tankönyv- és taneszköz-programát az RMDSZ, amely révén 2002 óta előbb tankönyveket, néhány éve elsősorban térképeket és atlaszokat osztanak az erdélyi magyar iskoláknak. A projektről 2014. szeptember 16-án tájékoztatott Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese. Elmondta, tavaly a korábban megjelentetett földrajzi atlaszokat történelmivel egészítették ki, idén pedig úgy döntöttek, az irodalomoktatást támogatják hasonló jellegű kiadvánnyal. Mivel nincs elég anyagi háttér arra, hogy minden gyerek kapjon ezekből, az iskolai könyvtáraknak és szertáraknak osztanak ki a Cartographia Studium által nyomtatott 2000 földrajzi és 3500 irodalmi atlaszt. A projektet a román állam és a Communitas Alapítvány támogatja, hangzott el, a kiadó pedig szinte minden földrajztanárnak eljuttathatott ingyen egy kivetíthető, nagyítható Románia- és Európa-térképet.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/35423-ajandek-atlaszokat-kapnak-a-magyar-iskolak#sthash.ZCaaTKuE.dpuf


--Veszíts el, majd találj meg egy könyvet!
Veszíts el egy könyvet, keress egy másikat! – erre szólítják fel a sepsiszentgyörgyieket az úgynevezett book-crossing akció keretében. Az esemény célja az olvasásra való serkentés.
A projekt 2001-ben indult Kanadában, és az olvasásra való ösztönzés mellett a játékosság is fontos: a lényeg, hogy az olvasó 'veszítsen el' egy könyvet, majd kövesse annak útját. A könyvbe bele kell írni: 'Ezt a könyvet szándékosan hagytam itt. Olvasd ki és add tovább', majd otthagyni valahol közterületen, hogy mások is hozzáférjenek. Aki megtalálja a kötetet, kiolvasása után ugyanígy adhatja tovább.
Sepsiszentgyörgyön Mădălin Guruianu politikus kezdeményezte az akciót, aki elmondása szerint a saját könyvtárából egy hónapon át naponta 'elhagy' egy könyvet valahol a városban. Számára fontos az olvasás népszerűsítése, ez a játékos út pedig nagyszerű alkalom erre. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy ezek a könyvek ingyen vannak, tehát bárki kiolvashatja, aztán továbbadhatja vagy megtarthatja őket.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/veszits-el-majd-talalj-egy-konyvet


VÉLEMÉNY

--Mit kíván a magyar felhasználó? - vélemények
Mit kíván a magyar felhasználó! Ez a top 10:
1. Ingyenes könyvtárakat
2. A kölcsönzési díj és a pénzbüntetés eltörlését
3. Bármelyik könyvtárban leadható és visszahozható könyveket
4. Előjegyzett, kölcsönzendő könyvek házhozszállítását
5. Éjfélig nyitva tartó egyetemi könyvtárakat a vizsgaidőszakban
6. Közös keresővel ellátott magyar nyelvű digitális könyvtárat
7. Egységes kulturális kártyát, ingyenes belépőjegyet az összes közgyűjteménybe
8. Elektronikus olvasójegyet
9. Szerzői jog alá eső dokumentumok kölcsönzését otthonról
10.Mobilos, tabletes alkalmazásokat az elérhető, előjegyezhető könyvtári könyvekről.
Forrás: http://konyvtaros.tumblr.com/post/96637838512/a-leheto-legszelesebb-szolgaltatasi-palettat-nyujtva
Jávorka Brigitta véleménye a listáról:
'Összességében a listáról az a véleményem, hogy több olyan pontja van, amelynek egyértelműen van/lesz létjogosultsága a könyvtárban, és ha megnézzük a skandináv országokat, akkor láthatjuk, hogy a trendek ebbe az irányba haladnak, ilyenek például a következő pontok:
7. Egységes kulturális kártyát, ingyenes belépőjegyet az összes közgyűjteménybe
8. Elektronikus olvasójegyet
Ugyanakkor olyan pontja is van a listának, amelyek már részben megvalósultak, de még több szempontból fejlesztést igényelnének. Közös keresővel ellátott magyar nyelvű digitális könyvtárunk is van, a MEK révén. Számtalan egyetemi könyvtár tart hosszabb ideig nyitva a vizsgaidőszak alatt, ahol pedig ez nem megoldott, ott az olvasótermi kötetek éjszakai kölcsönzését engedélyezni szokták, így a használó hazaviheti a számára szükséges könyveket, csak vissza kell vinnie nyitásra. Több nagyobb könyvtárban a könyvek házhoz szállítása is megoldott, főleg olyan olvasók számára, akik komoly akadályokba ütköznek a könyvtárban való megjelenéssel kapcsolatban. Mobilos alkalmazásra is van példa, a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) működtet ilyet. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az ilyen fejlesztések a legtöbb helyen pályázati pénzből valósulnak meg, így ilyen téren csak azok a könyvtárak tudnak előre lépni, akik rendszeresen pályáznak és nyitottak az innovációra.
A listának egyetlen pontja van, amellyel én személyesen nem értek egyet, ez pedig a késedelmi díjak megszüntetése. Úgy gondolom, hogy ez a díj az olvasók érdekeit védi. Ha a késedelmeknek nem lenne semmilyen következménye, az olvasók nagy százaléka nem vinné vissza a könyvet időre, én magam sem. Ez pedig nem csak a könyvtárnak rossz, hanem azoknak az olvasóknak is, akik így heteket vagy hónapokat várnának egy-egy könyvre, ami kötelező olvasmányok és egyetemi szakirodalom esetében egyáltalán nem elhanyagolható.’
Cseri Miklós, a kultúráért felelős helyettes államtitkár is válaszolt a listára. Részletek az alábbi linkre kattintva: http://konyvtaros.tumblr.com/post/96619350172/a-mit-kivan-a-felhasznalo-tizes-listara-cseri-miklos


--A facebook-os versőrületről
'Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a Facebookon. Ennek keretében most arra hívta fel irodalomkedvelő ismerőseit, hogy 48 órán belül osszák meg kedvenc magyar versüket, és kérjék meg 10 további ismerősüket, hogy tegyék meg ugyanezt' - ez a szöveg bukkant fel nemrég, egy-egy vers társaságában a Facebook-üzenőfalakon. A kihívás végigsöpört a közösségi oldalon, és ma már aligha létezik olyan magyar felhasználó , akit ne hívtak volna ki, vagy ne osztott volna meg verset az elmúlt napokban.
Azóta kiderült, hogy a kezdeményezés szellemi atyja egy amerikanisztika szakon oktató egyetemi tanár, aki nem csak most, hanem már korábban is rendszeresen osztott meg irodalmi szövegeket a falán. Az irodalomoktatáshoz rendhagyó módon közelítő tanár maga sem gondolta volna, hogy ekkora hullámot indít el az ötlete. Szabó az Indexnek így nyilatkozott:
'Azt akartam, hogy az emberekben realizálódjon, hogy a magyar vers mekkora csoda. Nem feltétlenül az a célom, hogy hónapokon keresztül tomboljon a Facebookon a '11 vers'. De ha van néhány ember, aki emiatt előveszi Vörösmartyt vagy Kosztolányit, már megérte az egész.'
Forrás és teljes cikk itt: http://index.hu/kultur/2014/09/02/a_facebook-falat_elaraszto_versek/
Jót tesz-e a költészet megítélésének a verskihívás, és amúgy olvas-e egyáltalán verset, ismer-e kortárs költőket a magyar? - tette fel kérdéseit a HVG a jelenség kapcsán
Nehéz megítélni, mennyire része a köztudatnak a magyar vers. Nehéz számadatokat találni a versolvasási szokásainkról, hiszen a versekre specializálódó országos reprezentatív kutatás nem készült az elmúlt években. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) évi könyvforgalmi jelentéséből sem derül ki, hogy milyen arányban jelennek meg verseskötetek Magyarországon. Ebből a jelentésből csak az tűnik ki, hogy 2013-ban, a tankönyvkiadás államosítása után a szépirodalmi, pontosabban a fikciós művek jelentik a könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazatát. Igaz, mivel ebbe a kategóriába tartoznak a népszerű regények is, így nehéz megítélni, hogy ebből a tortából mégis mekkora szeletet hasít ki a költészet.
Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője, aki a Szép versek évről-évre megjelnő antológiáért is felel, a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a kiadónál megjelenő könyveik körülbelül tíz százalékét teszik ki a verseskötetek. 'Azt látni kell, hogy Magyarországon él egy paranoid, előítéletektől terhes kép a kortárs költészetről. Verset rendszeresen csak egy szűkebb réteg olvas, ők is inkább folyóiratokban és egyéb nyomtatott vagy online újságokban' - mondta Szegő, aki szerint az elmúlt években leginkább a slam-kultúra diadalmenete miatt népszerűsödött a versolvasás a fiatalok körében.
Teljes írás itt: http://hvg.hu/kultura/20140903_Rimek_leptek_el_a_Facebookot_de_olvasunk
Vers, mindegy, kinek, azoknak is, akik örültek a verseknek, és azoknak is, akik fanyalogtak a facebookot elárasztó verszuhatagtól – Karafiáth Orsolya véleménye az alábbi linkre kattintva olvasható, a Magyar Narancs hasábjairól: http://magyarnarancs.hu/komplett/vers-mindegy-kinek-91571


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Pusztai János író
2014. augusztus 29-én elhunyt Pusztai János író. Szülővárosában, Szatmárnémetiben végzett fémipari szakiskolát, utána rövid időre a szatmári Dolgozó Nép szerkesztőségébe került (1952–53), onnan pedig háromévi katonáskodás után a szatmári Unió gyárba lakatosnak. 1953-ban már néhány versét közölte az Utunk és más lapok is, így nem véletlen, hogy 1957-ben a Bányavidéki Fáklyához hívják riporternek Nagybányára. 1964 őszén túlzott magyar nacionalizmus indokával elbocsátották. Politikai okokból többé nem kapott újságírói állást.
Pusztai János nagy életanyaggal és makacs elszántsággal érkezett az irodalomba. Pászkán János néven közölt ugyan verseket, ám 1964-től végleg áttért a prózára, ekkor vette fel a Pusztai János írói nevet. Igazi műfaja az önéletrajzi elemekre alapozott regény. Ösvény a világba (1965) címmel jelent meg Forrás-kötete, Illés szekerén című következő, 1969-ben megjelent regényének cselekménye az 1940-es évek végétől az ötvenes évekig terjedő időt fogja át. Ütemesen dolgozik tovább, 1969 és 1981 között megírja trilógiáját, amelynek első kötete a Zsé birtoka, ám ez a cenzúra miatt csak a második kötet, A sereg után egy évvel, 1979-ben jelenik meg, a harmadik kötet, a Csapdában pedig már csak a rendszerváltás után. 1984-ben megjelent Futótűz című regényével újabb trilógia indul, a Tatárjárás. A Futótűz megjelenését a Kriterion ellen foganatosított retorziók követték; a trilógia folytatása, a Hamu és a Parázs így csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Ekkor azonban már készültek és részben kiadásra vártak az Önéletrajz kötetei. 1992 után Budapesten élt és alkotott. Itt írta a Nagy Álomkönyv hat kötetét és Árpád háza című könyvét.
Pusztai János 1979-ben elnyerte a Pezsgő-díjat, 1978-ban, 1979-ben és 1998-ban a Romániai Írószövetség prózadíját. 1990-ben Mikes Kelemen Kör-díjjal tüntették ki. A Magyar Írószövetség 80. születésnapján munkássága elismeréséül Oklevéllel tüntette ki (2014). 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/73486/elhunyt_pusztai_janos_iro
http://www.eirodalom.ro/aktualis.html


DÍJAK

--Orbán János Dénes kapta a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat
Orbán János Dénes kapta meg idén a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat; az elismerést 2014. szeptember 7-én adták át Balatonfüreden. A Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen különdíjat kapott Weiner Sennyei Tibor, életműdíjat pedig Kalász Márton. A díjazottak verseit magyarul Oberfrank Pál, olaszul Alessandro Quasimodo színművész, a Nobel-díjas költő fia adta elő. A díjnyertes vers a nemrég megjelent, A költő, a ringyó és a király. Janus Pannonius apokrif költeményei című kötetben szerepel.
A Salvatore Quasimodo-emlékdíjat 1992-ben alapította Balatonfüred önkormányzata. Az olasz költő 1961-ben járt Balatonfüreden, és a Tagore sétányon emlékfát ültetett. Az évente megrendezett költőverseny emlékdíját korábban olyan költők kapták meg, mint Faludy György, Rakovszky Zsuzsa, Orbán Ottó vagy Szálinger Balázs.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8900


--A Nemzet Művésze lesz Kányádi Sándor
Három jeles erdélyi személyiség, Kallós Zoltán néprajzkutató, Kányádi Sándor költő és Szilágyi István író részesül a Magyar Művészeti Akadémia által alapított, idén első alkalommal kiosztott Nemzet Művésze díjban.
A díjazottak listáját 2014. szeptember 25-én hozták nyilvánosságra Budapesten; mások mellett kitüntetésben részesül Törőcsik Mari, Rubik Ernő, Jókai Anna, Szabó István, Kocsár Miklós, Korniss Péter, Melocco Miklós, Sebő Ferenc, Marton Éva és Novák Ferenc.
A díjat a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti; mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg nincs, idén 69 főt jelöltek.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.vhegy.com/2014/09/a-nemzet-muvesze-lesz-kanyadi-sandor.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=173161&cim=erdelyi_alkotok_a_nemzet_muveszei_kozott


--A kor klasszikusai – Átadták a Janus Pannonius költészeti díjakat
A libanoni Ali Ahmad Szajid Eszber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át a Janus Pannonius költészeti díjat 2014. augusztus 29-én, Pécsen.
A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által 2012-ben alapított – magán és kormányzati forrásból finanszírozott –, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel olyan, jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, akik hozzájárultak a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez.
A díjátadón Páva Zsolt, Pécs polgármestere emlékeztetett arra, hogy éppen 580 esztendeje, ezen a napon született a díj névadója, Janus Pannonius, akit az egész művelt világ ismert és elismert, kortársai közül pedig kiemelkedett zsenialitásával.
Szőcs Géza beszédében kiemelte: Janus Pannonius óta sok minden megváltozott a világban és a költészetben, de utóbbi célja és értelme nem. „Az ember mindenek előtt való ösztöne, hogy viszonyba helyezze magát a léttel, és dialógust kezdeményezzen vele, ugyanaz maradt. Éppen ezért hatnak ma is korszerűnek ezer éve élt költők szavai, s éppen ez hívja fel a figyelmet a mai világban mind inkább visszaszorulóban lévő költészet szolgáira. Azokra, akik még folytatják a létértelmezés, a rákérdezés, az önmegismerés ősi időben elkezdett monológjait, amelyek hatalmas és lenyűgöző dialógussá adódnak össze” – mondta.
A Magyar PEN Club elnöke úgy fogalmazott, Adonis és Bonnefoy egész életükben azért dolgoztak, hogy az ember ne változhasson egydimenziós lénnyé, személyükben korunk költészetének két klasszikusát tisztelhetjük.
A nagydíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdíjat is kiosztottak. Előbbit Csehy Zoltán pozsonyi költő, műfordító, irodalomtörténész és Hannu Launonen finn irodalmár, a magyar költészet és irodalom fordítója, míg az utóbbit Gömöri György költő, műfordító, irodalomtörténész érdemelte ki.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/a-kor-klasszikusai


--Szalay Annamária nevét viselő díjat kapott a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóirat
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere először adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén Budapesten, 2014. szeptember 16-án.
A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Médiaszakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva 'hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút'- emlékeztetett Balog Zoltán.
Hangoztatta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, 'ha kell, szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni'. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével.
Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/09/16/atadtak-a-szalai-annamaria-dijakat/


AJÁNLÓ

--Lustra – a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum új folyóirata
Új folyóirattal jelentkezett a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Miklós Zoltán igazgató elmondta a Székelyhonnak, hogy részben a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által korábban kiadott, Örökségünk című periodika hagyományait kívánják folytatni, részben pedig még tartalmasabb, a történettudomány, a régészet, a művészettörténet, a néprajz iránt érdeklődő olvasókat kívánják megszólítani.
A kiadvány 210x295 méretben, 64 oldalon, színes kivitelben, műnyomópapíron, hétszáz példányban látott napvilágot. A 'Lustra' elnevezés igencsak kifejező, gondolhatunk a Római Birodalomban tartott ötévenkénti népszámlálásokra, a protestáns iskolákban egykor szokásos napi létszámellenőrzésekre, de akik jártasabbak a székelység történelmében, tudják, hogy a mustrák, azaz a hadiszemlék alkalmával készült összeírások is ezt a nevet viselik.
Az új lap főszerkesztője, Kolumbán Zsuzsa, aki részt vett az Örökségünk című folyóirat létrehozásában és működtetésében is, most úgy gondolta, hogy új munkakörében – jelenleg a Haáz Rezső Múzeum történésze – évente két alkalommal megjelenő, múzeumi keretből finanszírozott lappal komolyan hozzájárulhat az intézmény munkájának népszerűsítéséhez. A Lustra szerkesztői között – a két fentebb említett szakember mellett – Róth András Lajost, Sófalvi Andrást és Veres Pétert találjuk.
A szerzők jelentős része az Örökségünk hasábjairól és más emlékezetes kiadványok révén ismert: Gyöngyössy János, Nyárádi Zsolt, Bicsok Zoltán, Mihály János, Hermann Gusztáv Mihály, Sándor-Zsigmond Ibolya, Lőrincz József, Vécsi Zoltán, Zepeczáner Jenő, Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt. A publikált cikkek között találni az Őrvidék és Székelyföld erődített templomai és települései közti hasonlóságokat és különbségeket taglaló dolgozatot, új ásatási és kutatási eredmények alapján írt tanulmányt (Homoródújfaluról), több írás Székelykeresztúr múltjába kalauzol, míg a Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt által indított sorozat első írása a száz évvel ezelőtt kitört első világháború idejét, a világégést közvetlenül megelőző időszakot vizsgálja. A lap borítóján is a háború idejéből való, Kováts István-féle felvétel látható.
A főszerkesztő elmondta, hogy még ebben az évben megjelenik a Lustra második száma is. Igyekeznek majd tartani a rendszeres, évente kétszeri megjelenést.
Forrás és teljes cikk itt: http://szekelyhon.ro/muvelodes/orokseg-lustra


--Heteken belül a könyvesboltokban Tóth Krisztina új kötete, a Pillanatragasztó
Huszonöt év telt el a rendszerváltás óta, 25 éve jelent meg Tóth Krisztina első kötete. Úgy döntött, hogy 25 elbeszéléssel ünnepli meg ezt a negyedszázadot. Az új kötet heteken belül kerül a könyvesboltokba Pillanatragasztó címmel. Bajnokok vagyunk az elhallgatásban címmel Scheer Katalin, az Origo újságírója beszélgetett Tóth Krisztinával, többek között takarítás és az írás összefüggéseiről, a kényszerből végzett munka gyilkos hatásáról, a rózsaszín szalag mögött táncikáló költőnőkről és a közép-európai humorról, amely összeköt.
Részletek az interjúból:
'Semmiképpen nem akartam, hogy a munkám valami tőlem idegen, elvégzendő dolog legyen, mert azt gondolom, hogy az gyilkol. Én tökéletesen egy vagyok a munkámban és a magánéletemben. Elképzelhetetlen, hogy a magánéletemben töltődjek fel ahhoz, hogy el tudjam végezni azt a munkát, amihez semmi közöm. Az ember csak úgy tudja megőrizni az integritását, ha olyasmit csinál, amivel tökéletesen azonos.'
(...) 'Szerintem minden a világos beszéddel kezdődne a családban és a társadalomban is. Hogy minél kevesebb elhallgatást görgessünk nemzedékről-nemzedékre. Erről próbáltam beszélni az Oksanen-laudációban is, hogy mi bajnokok vagyunk az elhallgatásban. Tele van a múltunk kibeszéletlenséggel. Nem lehet elválasztani az egyéni történetek elhallgatását a társadalmi elkendőzéstől és elfojtástól. Én annyit tehetek ez ellen, hogy írok. Megpróbálok világosan beszélni a könyveimben.'
(...)'Azt gondolom, hogy a kortárs magyar irodalom kiemelkedően jó. Fantasztikus művek születnek, és ne higgyük, hogy ezeknek nincsenek olvasói. Nem szeretnék azon borongani, hogy hányan olvasnak szépirodalmat, ennek nem látom értelmét. Ha nem lennék meggyőződve róla, hogy van értelme annak, amit csinálok, akkor nyilván nem csinálnám.'
A teljes interjú itt olvasható: http://www.origo.hu/kultura/20140911-interju-toth-krisztina-kolto-iroval.html


MOZAIK

--'Elég jó lap volt, azt hiszem' – Réz Pál, a Holmi főszerkesztője 25 év után elköszön
Réz Pál, a Holmi főszerkesztője 25 év után átadja a stafétabotot. A Magyar Narancs újságírója, Markó Anita erről kérdezte a szerkesztőlegendát, aki jobb- és baloldali szerzőkről, illetve a kortárs irodalom nívójáról beszélt az alább olvasható részletben. A teljes interjú a Magyar Narancs 2014. szeptember 4-i számában olvasható.
'Magyar Narancs: 25 éve alapította a Holmit. Az évforduló egy új korszak kezdetét jelenti?
Réz Pál: 84 éves vagyok, nagyon öreg; az ember ennyi évesen ne nagyon szerkesszen lapot, nem is tud már. Úgyhogy írtam egy körlevelet a szerkesztőknek, hogy lemondok. Két lehetőség van: megszűnik a lap, vagy másvalaki csinálja. Ők úgy döntöttek, hogy megpróbálja Várady Szabolcs csinálni, aki a kezdetek óta a versrovat szerkesztője, és megpróbálja fiataloknak átadni – most ezt szervezik.'
(…) 'Mint ahogy a jó magyar irodalom zöme baloldali, szükségszerű, hogy a lapnak több a baloldali szerzője, mint a jobboldali, de azért az is van. Ilyen módon elfogulatlan volt a lap, és ebben egyedülálló. Minden hónapban 300 oldalt adtam le. Nem állítom, hogy mind remekmű volt – nem születik minden hónapban 300 oldal remekmű. De abban biztos vagyok, hogy jó néhány vers, novella, kritika megmarad abból, amit a Holmi közölt. A klasszikus irodalomtörténetben helyünk lesz.'
(…) 'Legalább 30 olyan mű jelent meg nálunk, ami maradandónak ígérkezik. De azért gondolja meg, hogy 1908-ban, amikor a Nyugat indult, Osvát az első évfolyamban Adyt, Babitsot, Kosztolányit, Móriczot tudta közölni. Én ilyen lapszámot nem tudtam volna kiállítani, az én véleményem szerint nem olyan jó a magyar irodalom. Huszonöt év alatt már kiderül. Vannak most is nagyon tehetséges fiatalok, de nagy kiugrás nem volt. Furcsa, hogy a kommunizmusban több jelentős író alkotott, mint a szabad időkben. Könyvkiadónál dolgoztam, elképesztően sok nagy író volt a legvadabb cenzúra idején. Kassáktól kezdve Nagy Lászlóig, Pilinszkyig.'
Markó Anita interjújából kiderül, kik voltak a Holmi költői, hogy mára csökkent-e vagy nőtt a lap jelentősége, miért sértődött meg Mészöly Miklós, és Réz Pál emblematikus, meggyújtatlan cigarettája is szóba kerül.
Forrás: http://magyarnarancs.hu/konyv/rez-pal-nem-olyan-jo-a-magyar-irodalom-91619


--‘Azért, hogy megmaradjon, ami Miklóssal történt’ – Kiadják Gyarmati Fanni naplóját
Az idén februárban 102 éves korában elhunyt Gyermati Fanni naplóját idén decemberben fogja kiadni a Jaffa kiadó. Terjedelmes szövegről van szó, Gyarmati 1935 és 1946 között közel 3,5 millió karakterben számolt be Radnóti Miklóssal közös életük minden rezdüléséről.
A készülő kötetet a szöveg gondozója, Ferencz Győző irodalomtörténész mutatta be, aki maga is csak véletlenül tudta meg, hogy Gyarmati fiatalkorában naplót vezetett. Ferencz még a kétezres évek elején monográfiát írt Radnótiról, rendszeresen járt fel az özvegy lakására, hogy ott a költőről beszélgessenek. Gyarmati a férje halála után kerülte a nyilvánosságot, bár folyamatosan tanított és gondozta a hagyatékot, de sajtóban szinte soha nem szerepelt.
Forrás: http://444.hu/2014/09/23/azert-hogy-megmaradjon-ami-miklossal-tortent-kiadjak-gyarmati-fanni-naplojat/
Heti Attila 2014. szptember 24., http://konyvtaros.tumblr.com/post/98231645792/azert-hogy-megmaradjon-ami-miklossal-tortent


--Hogyan tanulunk meg olvasni?
Miért olvasnak egyesek sokat és gyorsan, míg mások keveset és lassan? A tudósok arra keresik a választ, hogyan segíthetnék a nehezen olvasókat. A probléma nem elhanyagolható: az unióban és Magyarországon is a lakosság 20-25 százaléka funkcionális analfabéta.
A gyermekek a beszédet egyszerű utánzással sajátítják el. Mire iskolába kerülnek, már folyékonyan beszélnek. Ám az olvasás megtanulása nehezen képzelhető el célirányos oktatás nélkül, és még így is többnyire évekbe telik, mire egy iskolás akár ismeretlen szöveget is folyékonyan tud olvasni. Az olvasás az emberiség kultúrtörténetének egyik legfontosabb, de egyben a legkomplexebb teljesítménye. Nem csoda hát, ha az olvasás a gyermekeknek eleinte nehezen megy.
Ezt a folyamatot vizsgálják tavaly óta a Max Planck Intézet pszichológusai és nyelvészei.
'Alig találhatunk másik olyan alapvető tanulási területet, amelyben az emberek között olyan nagy különbségek lennének, mint az olvasás' – mondja Sascha Schroeder, a Read (Reading Education and Development) projekt vezetője. 'Egy jó másodikos olvasási képessége már megfelelhet egy gyengébb hatodikos szintjének, de egy jó olvasó gyerek negyedikre már elérheti egy kevésbé gyakorlott felnőtt színvonalát' – folytatja a kutatás vezetője. Ezt támasztják alá a különböző nemzetközi felmérések (PISA, PIRLS, IGLU).
A kutatók négy éven keresztül fogják figyelni száznegyven gyermek olvasási fejlődését a második osztálytól a negyedikig. Az összehasonlítás kedvéért idősebb iskolások és felnőttek is részt vesznek a kutatásban. A tudósokat elsősorban az érdekli, milyen kognitív folyamatok zajlanak le olvasás közben, milyen módon tanulnak meg a gyerekek olvasni, és miért akadhat meg ez a folyamat.
Pontosan hogyan tanul meg egy gyermek olvasni? Milyen részfolyamatok zajlanak eközben? Mennyire fontosak a verbális képességek az olvasás tanulásakor? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Read-projekt már egy éve. Az olvasás hiánya ugyanis végzetes következményekkel jár a magánéletben és a társadalomra nézve egyaránt. Az Európai Unióban az emberek húsz-harminc százaléka funkcionális analfabéta (és ez egyáltalán nem csak az idősebb korosztályban jellemző: Magyarországon a 15 évesek 22-24 százaléka például évtizedek óta ebbe a kategóriába esik), vagyis nem érti az egyszerű szövegek, akár egy használati útmutató tartalmát sem. És ebbe a csoportba egyáltalán nem csak a nehéz szociális körülmények közt élők tartoznak, a probléma minden társadalmi réteget érint.
Teljes írás itt: http://hvg.hu/kultura/20140901_Hogy_tanulunk_meg_olvasni


--Egyre népszerűbb műfaj a könyvtrailer
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói mozgóképes előzeteseket készítettek az Európa Könyvkiadó köteteihez. A legjobb trailert a közönség választhatja ki, de a kiadó hivatalos díjátadón fogja elárulni, hogy ki nyerte a közönségszavazást.
2013 tavaszán Csáki Lászlónak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárának kezdeményezésére indult el az együttműködés az egyetem és a kiadó között. Idén a hallgatók többször is találkoztak a kiadó munkatársával, prezentálták a tervet, és szükség esetén a „megrendelő” megjegyzései szerint változtattak rajta. A könyvtrailerek elkészítése így modellezte a megrendelő és az alkotó közös munkáját.
A könyvtrailer az elmúlt években egyre népszerűbb műfajjá vált, nemzetközi és hazai könyvkiadók is használják könyveik népszerűsítéséhez. A kisfilmek célja hasonló a mozielőzetesekéhez: az olvasói érdeklődés felkeltése, a könyv témájának, történetének felvillantása. A jó trailer egyértelművé teszi a kötet műfaját, kedvet csinál az olvasáshoz, de nem árul el túl sokat, nem lövi le a történet fordulatait.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/35562-egyre-nepszerubb-mufaj-a-konyvtrailer#sthash.zYh8cqTz.dpuf


--Így optimalizáld tartalmadat a különböző közösségi oldalakra
Ha több közösségi oldalon is jelen van a vállalatod, akkor az adott felülethez kell szabnod üzeneteidet! A legjobb tippek:
1. Twitter: Foglald össze mondanivalódat! - Válogasd meg bölcsen szavaidat, hiszen a Twitter 140 karakteres limitje rendesen beszűkíti a lehetőségeket. Ahelyett, hogy például cikked címét tweetelnéd, foglald inkább össze a tartalmat röviden, velősen...
2. Facebook: Laza társalgással teremts párbeszédet! - Mivel a felhasználók ezen a platformon alapvetően a közvetlen stílushoz, a tegezéshez vannak szokva, ügyelj arra, hogy posztjaid ne hassanak túlságosan üzletiesnek, 'reklámszagúnak' ebben a kötetlen környezetben, próbáld megtalálni a középutat a kedélyeskedő baráti csevej és egy üzleti ebéd során használt stílus között...
3. LinkedIn: A komoly szakmai értekezések színhelye - A több mint 250 millió regisztrált felhasználóval rendelkező üzleti közösségi oldal kiválóan alkalmas tartalommegosztásra és a szakmai trendek megvitatására is. Használd ki a lehetőségeket, de ne feledd: ez egy szakmai oldal, tehát más stílust kíván meg, mint a többi közösségi oldal...
4. Google+: Erőteljes képek - A csatorna fő ereje a képekben rejlik, ezért ha úgy döntesz, hogy a közösségi médiafelületre szánt anyagodat itt is használod, vess még egy pillantást képeidre - ráadásul jó, ha tudod, hogy itt animált GIF-eket is megoszthatsz...
5. Instagram: Használj hashtageket! - Az Instagramon a hangsúly a vizuális tartalmon van, amit hashtagekkel címkézünk. Minél több jól megválasztott, releváns hashtaget használsz, annál inkább be tudsz kapcsolódni márkáddal a népszerű fotó- és videómegosztó oldal forgatagába...
Forrás: SocialDaily, 2014. szeptember 24. Via: KIT hírlevél, 2014. szeptember 24. (34. szám)


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen:bakai.magdolna@gmail.com.