ReMeK-e-hírlevél 9. évf., 2014/6. szám

ReMeK-e-hírlevél
9. évf., 2014/6. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Könyvtári paradigmaváltás: szemantikus világ jön
-- Ez a térkép olyan információt ad, amit máshol nem kaphat meg
PÁLYÁZATOK
-- VERS-NY-M – Kárpát-medencei költészeti pályázat József Attila emlékére
-- Történelmi esszépályázat az 1956-os forradalomhoz kapcsolódóan
-- A 20. század történelmi sorsfordulóinak emlékei a református gyülekezetekben
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Ars Culinaria a Teleki Tékában
--Tompa László-megemlékezés Székelyudvarhelyen
ÉVFORDULÓ
-- Kétszáz éve született Kemény Zsigmond
KITEKINTŐ
-- Eltiporva -- A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár
HAZAI
-- Kerekeken a könyvtárért
-- Könyveket adományozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gyergyószéken
-- A Víkenden mostohagyerek a könyv?
-- Lassan halad a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár épületének felújítása
VÉLEMÉNY
-- Profán fohászkodás az olvasó nemzedékhez
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Váradi B. László
DÍJAK
-- Több erdélyi szakember részesült Arany János-díjban
-- Méhes György-díjat vehetett át György Attila és Varga László Edgár
-- Kun Árpád kapta az idei Aegon művészeti díjat
-- Marosvásárhelyi származású magyar műfordító kapta a moldovai költészeti fesztivál nagydíját
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-- „Alázatos könyvtárőr és szolga”
AJÁNLÓ
-- Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban
MOZAIK
-- Új könyvet ír Nyáry Krisztián
-- Magyar regény angol toplistán
-- Válságban a könyvszakma Magyarországon
-- Olvasni jó! A könyv barát! – olvasásnépszerűsítés Kaposváron
-- Nem jött még el a Gutenberg-galaxis utolsó órája
-- Bezár az iWiW közösségi oldal
ÉLETÉRZÉS
-- Mert boldog vagyok … a könyvtárban

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-- Könyvtári paradigmaváltás: szemantikus világ jön
Az oslói Knowledge Organization Days konferencia (2014. május 19–20.) a norvég könyvtár-informatikai szakma legfontosabb nemzetközi kitekintésű találkozója, amelyet az oslói könyvtárosképző tanszék szervez. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár meghívott munkatársa a rendezvényen a BIBFRAME projektről szólt. Szavaiból és az előadásokból világossá vált, hogy elkezdődött egy teljes könyvtár-informatikai paradigmaváltás világszerte, így a norvég könyvtárakban is. A következő 4-5 évben az RDA/RDF alapú szemantikus világ leváltja az AACR2-t és a MARC-ot. Minden információforrás összeköthetővé válik mindennel, s közben az igények szerint jóval rugalmasabban lesz feltárható, mint a eddigi szabványkörnyezetekben – ebben segít a BIBFRAME koncepciója. Emellett szó volt arról is, hogy az osloi Deichman közkönyvtári hálózat átáll a KOHA nyílt integrált könyvtári rendszerre. A tudományos könyvtárak jó része pedig kereskedelmi szereplők segítségével teszi szemantikussá a katalógusát s von be egyéb szolgáltatásokat a szemantikus portfólióba. Szó esett a metaadatkezelés etikai, politikai dimenzióiról is. Néhány érdekes helyi projekt is bemutatásra került, például a norvég tezaurusz koncepciója, illetve a jelentős tudományos támogatással szerveződő Nagy Norvég Lexikon, amelyhez bárki hozzáteheti a maga tudását is Wikipédia-szerű felületen. (via Monguz Kft., Facebook)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17079

-- Ez a térkép olyan információt ad, amit máshol nem kaphat meg
Az Isoscope nevű térkép (http://www.flaviogortana.com/isoscope/), amellett, hogy a szokott módon mutatja az utcákat, egyéb fontos információt is közöl. Elárulja, hogy meddig jutunk el 2, 4, 6, 8, illetve 10 perc alatt egy adott helyről autóval (világoskék folt), és meddig gyalog (sötétebb kék).
Ami különösen érdekes, még a hét napját és az indulás időpontját (órában) is megadhatjuk, így egyértelműen látható (amit tapasztalatból mindenki tud), hogy jóval nagyobb utat tudunk megtenni egy bizonyos idő alatt vasárnap délben, mint a hétfő reggeli csúcsforgalomban.
A térkép Magyarország településeit, városait is mutatja (ezekre balra felül lehet rákeresni), így tényleg remek segítség lehet, ha, mondjuk, arra kíváncsi valaki, hogy eljut-e valahova egy adott időn belül, például a rövidre mért ebédszünetben.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17058

PÁLYÁZATOK

-- VERS-NY-M – Kárpát-medencei költészeti pályázat József Attila emlékére
A versenyre 12 éves kortól 18 éves korig nevezhetnek az amatőr, elismerésre és megmérettetésre vágyó, alkotó szellemű versírók a Kárpát-medence bármely pontjáról. Nemcsak új versekkel, de eddig még nem publikált alkotásokkal is lehet nevezni.
A pályaművek benyújtása online történik a http://www.vers-ny-m.hu vagy http://www.europasziveben.hu oldalon, a honlapon a személyes adatok megadása után pdf formátumban kell feltölteni a pályaművet,
Egy alkotó kategóriánként 1 verssel jelentkezhet, a pályamű terjedelme: maximum 1 A4-es oldal, SMS-vers esetén 160–320 karakter között lehet. Formai követelmények: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2,5 cm margó. A versenyzők nyilatkozatot tesznek, hogy a feltöltött mű önálló szellemi munkájuk eredménye. Ellenkező bizonyítás esetén a versenyből kizártnak tekintik őket. A pályázat beküldési határideje: 2014. június 10-e éjfél. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztó: 2014. június 14-én a Duna Palota Széchenyi termében.
Teljes kiírás itt: http://www.vers-ny-m.hu/

-- Történelmi esszépályázat az 1956-os forradalomhoz kapcsolódóan
A Rákóczi Szövetség és a Rákóczi Szövetség Rákos Mezeje tagszervezete irodalmi, történelmi pályázatot hirdet 1956. október 23. tiszteletére Kárpát-medencei diákoknak és hallgatóknak. A pályázat benyújtási határideje: 2014. október 5. A teljes kiírás itt olvasható: http://www.rakocziszovetseg.org/sites/default/files/1956_palyazati_felhivas_0.pdf

-- A 20. század történelmi sorsfordulóinak emlékei a református gyülekezetekben
A Református Közéleti és Kulturális Központ pályázatot ír ki A 20. század történelmi sorsfordulóinak emlékei a református gyülekezetekben címmel.
A pályázat célja a magyar reformátusság 20. századi történelmének jobb megismerése a személyes, családi, gyülekezeti és helyi gyülekezeti dokumentumok alapján. A pályaműveknek azt kell bemutatnia, hogy a 20. század nagy történelmi traumái (pl. háborúk, Trianon, üldözések, kitelepítések, kollektivizálás, 1956 stb.) miként hatottak a Kárpát-medencei magyar református közösségekre. Olyan személyes, családi vagy gyülekezeti emlékek feldolgozásával lehet nevezni, amelyek segítenek megismerni a század történelmi sorsfordulóinak helyi egyházi megnyilvánulásait, történéseit.
Pályázni lehet korabeli tárgyi és írásos emlékek (naplók, levelek, fényképek, korabeli dokumentumok stb.) bemutató elemzésével, valamint írásban rögzített életinterjúkkal.
A pályázatok beadási határideje: 2014. november 20. A pályázat díjazásának összértéke: 500 000 forint. A pályázattal kapcsolatos részletes leírás itt olvasható: http://www.kre.hu/portal/images/doc/tortenelmi_palyazat.pdf

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Egy diplomata visszaemlékezései – Hodicska Tibor könyvbemutatója
Hodicska Tibor diplomata Négyszemközt Ceauşescuval című memoárkötetét mutatták be 2014. május 5-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban, közel félszáz érdeklődő jelenlétében. A könyv a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó és a budapesti Pont Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző harmincöt évet töltött külügyi szolgálatban, amelyből másfél évtizedet Bukarestben, a Magyar Nagykövetség diplomatájaként, később a Moldovai Köztársaságban nagykövetként. A szerzővel Kozma Mária író, főszerkesztő beszélgetett a találkozón. A kérdésekre válaszolva Hodicska Tibor a diplomáciai munkáról, annak szépségéről és kihívásairól is beszélt, de a hetvenes-nyolcvanas évek román–magyar politikai viszonyainak bonyolultságáról, visszásságairól is szólt. A rendszerváltás utáni időkre is kitért. A találkozó végén a szerző dedikálta kötetét, amelyet a helyszínen meg is vásárolhattak az érdeklődők.
A találkozóról a sajtóban: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/egy-diplomata-vallomasai
A diplomata munkájának összetettségéről. Hargita Népe, 2014. május 6.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/128/egy-diplomata-visszaemlekezesei-hodicska-tibor-konyvenek-bemutatoja
A kisgyerekek és a digitális tartalmak – szakmai kerekasztal-beszélgetés
‘A média hatása a gyermekekre és fiatalokra’ címmel második alkalommal szerveztek kétnapos konferenciát Csíkszeredában 2014. május 12–13-án, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Sapientia EMTE MTT Kar közös szakmai programja keretében. A konferencián médiaszakértők, kutatók, oktatók, civil szervezetek, a témában érintett intézményvezetők, magyarországi és romániai szakemberek vettek részt.
A konferencia második napján A kisgyerekek és a digitális tartalmak címmel került sor műhelybeszélgetésre, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) által létrehozott Hargita Kultúra Munkacsoport és a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében. A beszélgetést, amelyen kulturális és médiaszakemberek, pszichológusok, pedagógusok, könyvtárosok vettek részt, Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója vezette.
Az infokommunikációs eszközök elterjedésével változóban van világunk. Pedagógusok és szülők, család és iskola, kommunikációs- és médiaszakemberek, kulturális szakemberek együttműködésére, együttgondolkodására van szükség van, hogy felkészüljünk a jövőbeni kihívásokra – hangzott el a rendezvényen. A műhelybeszélgetés tematizálta a gyerekeknek szánt tartalmak kérdését, másrészt pozitív tapasztalatok, jó példák felmutatásával megoldások, válaszok keresésére sarkallta a jelenlévőket, akik egyetértettek abban, hogy a gyerekek számára lehetőségeket és veszélyeket egyaránt hordoznak a digitális tartalmak. Nagy a szakemberek, szülők és pedagógusok felelőssége abban, hogy médiatudatosságra neveljük a felnövő generációkat, hogy képesek legyenek eligazodni az információözönben, megkülönböztetni az értékes és értéktelen médiatartalmakat. A közkönyvtár olyan hely, ahol számos lehetőség kihasználható, a digitális eszközök és tartalmak is nagyon jól felhasználhatók, hogy az olvasás felé irányítsuk a figyelmet.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/130/a-kisgyerekek-es-a-digitalis-tartalmak--szakmai-kerekasztal-beszelgetes
Teremtés Könyve – Szilágyi László csíkszeredai könyvbemutatója
A Nagyváradon élő egyházi szerző, Szilágyi László Te érted, amit olvasol? címmel indított könyvsorozatának legújabb kötetét, a Teremtés könyve I. részét mutatták be 2014. május 15-én este a könyvtár előadótermében.
A mérnöki és hitoktatói képzettséggel rendelkező Szilágyi László a Mária Rádió Hallgassuk az örömhírt! című műsorában osztja meg gondolatait, bibliai elmélkedéseit a hallgatókkal. A népszerű rádióműsorban elhangzott szövegeit eddig több kötetben is megjelentette, a Te érted, amit olvasol? című sorozatának négy kötete jelent meg mostanig. Keresztényként és hitoktatóként fontosnak tartja, hogy gondolatait a rádióműsorok révén és könyvei által is megossza minél több emberrel. A találkozó dedikálással, könyvvásárlással fejeződött be.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/131/teremtes-konyve--szilagyi-laszlo-konyvbemutatoja
Foundraising, forrásbevonás a közösségből – tréning Csíkszeredában
A könyvtár előadótermében foundraising témájú képzésre és tréningre került sor 2014. május 23-án. A Biblionet program keretében szervezett tréningen Nicu Scoruş tréner irányításával a résztvevők a forrásbevonás módszereivel ismerkedtek. Az egynapos képzésen Hargita megyei könyvtárosok mellett csíkszeredai civil szervezetek és kulturális intézmények munkatársai is részt vettek. A képzés a gyakorlatra helyezte a hangsúlyt, helyzetgyakorlatok révén próbálhatták ki a résztvevők a forrásbevonással kapcsolatosan elsajátított módszereket, új ismereteket.
Forrás és fotók a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/229/foundraising-trening-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Életörömöt sugárzó festmények – Gothárd Veronika kiállításának megnyitója
A lét öröme címmel Gothárd Veronika festőművész egyéni kiállítása nyílt meg 2014. május 29-én, csütörtök délután a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Sepsiszentgyörgyön élő és alkotó festőművész először állított ki Csíkszeredában, népes közönség jelenlétében Iochom Zsolt, a Székelyhon portál munkatársa nyitotta meg a kiállítást.
Gothárd Veronika 1956-ban született, a Hargita megyei Homoródremetén.1979 óta él Sepsiszentgyörgyön. Ütő Gusztáv festőművész tanítványaként 1988-1991 között elvégezte a Népi Művészeti Iskola festészeti szakát, azóta rendszeresen alkot. 1989 óta állít ki, számos hazai és magyarországi csoportos és egyéni kiállításon mutatta be alkotásait, Németországban Hauzenbergben (Germenddorf) is volt kiállítása 2008-ban.
’A lét öröme vesz most körül a falakon!’ – méltatta a kiállítót Iochom Zsolt. A megnyitón elhangzottak szerint: "Gothárd Veronika festményeinek témáit a természetből, a körülöttünk lévő világból, az emberek iránti szeretetéből és az állatok csodálatából meríti. A képek hangulata az, ami magával ragadja a szemlélőt, benne felrobbanó életerő, lüktetés sugárzik. Szeretet és szerelem járja át színkavalkádját’. A megnyitóról a médiában: Szeretettel átitatott színkavalkád. Székelyhon.ro 2014. május 29.
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/szeretettel-atitatott-szinkavalkad
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/134/eletoromot-sugarzo-festmenyek--gothard-veronika-kiallitasanak-megnyitoja
A Székelyföld 200. lapszámának bemutatója
A Székelyföld kulturális folyóirat 200. lapszámának megjelenését ünnepelte májusban. A folyóirat szerkesztősége a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendégeként 2014. május 30-án, pénteken mutatta be a jubileumi lapszámot a meghívott szerzők jelenlétében. A Ferenczes István és alkotócsapata által 1997 októberében létrehozott, Hargita Megye Tanácsának támogatásával útjára indított folyóirat a térség rangos szellemi műhelyévé vált, immár tizenhét éve tekinti elsődleges feladatának a Székelyfölddel, a székelységgel kapcsolatos írások publikálását. Az ünneplő folyóirat szerkesztőségét Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a bemutatón. A 200. számban 60 Székelyföld-díjas szerző írását olvashatjuk, változatos műfajúakat, amelyek mindegyike a Székelyföldről, a székelység kérdésköréről szól. Dr. Balázs Lajos ’szellemi kalákának’ nevezte azt, ahogyan a főszerkesztő kérésére 60 szellemi munkás jelentkezett, hozzájárulva az ünnepi szám létrejöttéhez. Lövétei Lázár László főszerkesztő kiemelte, a hangsúly ezúttal is az írások minőségére esett, gazdag, színes és tartalmas lett az ünnepi lapszám, olyannyira, hogy ’kétszáz év múlva akár ebből a számból is kikövetkeztethető lesz majd, ki is volt valamikor a székelységnek nevezett népcsoport.’ Lövétei Lázár László kérésére a jelenlévő szerzők – Balázs Lajos, Ferencz Imre, Herza Mikola, Molnár Vilmos, Oláh Gál-Elvira és Oláh Sándor – arról beszéltek, olvasóként milyennek látják az ünnepi számot, felolvastak írásaikból, megosztották gondolataikat a hallgatósággal.
A Székelyföld 200. számának megjelenése kapcsán készült interjú olvasható Lövétei Lázár Lászlóval a Székelyhon.ro portálon: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/vallomasok-a-szekelyekrol
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/135/a-szekelyfold-200.-lapszamanak-bemutatoja

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Közönségtalálkozó és beszélgetés Lovasi Andrással
A 23. Szent György Napok kulturális hetében rendhagyó közönségtalálkozó helyszíne volt 2014. május 3-án a könyvtár Gábor Áron terme.
Lényegében az emberi lét felelősségéről volt szó a rendezvényen, amelyet „...de attól mindenki mérges” címmel, “szövegnyomozásként” hirdettek meg.
Zsúfolásig telt ház fogadta Lovasi Andrást, és a Kispál és a Borz, illetve a Kiscsillag együttes vezetője egy gyorsan elröppenő órán keresztül mesélt – közvetlen, ironikus és olykor meghökkentően őszinte hangon – dalairól, a popzene elmúlt évtizedeiről és mai jelenségekről.
A meghívottal Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?cikk=23252
http://foter.ro/cikk/20140504_nem_kell_komolyan_venni_minden_hulyet
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/55207-rockzene-pop.html
Még több sajtóvisszhang, videó és fotók itt: http://tinyurl.com/kfvu5n6
A modern férfi születése – Hadas Miklós előadása
Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatunkban került sor 2014. május 8-án a könyvtár Gábor Áron termében Hadas Miklós szociológus, gender-kutató, a budapesti Corvinus Egyetem tanárának előadására A modern férfi születése címmel.
A 19. század eleji harcosokból, vadászokból hogyan lesz a 20. század elejére futballozó férfi? Ez volt a központi témája az előadásnak, amely emellett olyan, ehhez kapcsolódó, izgalmas és aktuális kérdésekre keresett választ, mint a következők: mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét?; hogyan hatnak ezek a változások napjainkban a férfiak és a nők kapcsolatára?
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/55334-vadszattl-labdargsig.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/70239/ferfiassag_a_valtozo_tarsadalmi_alakzat
Négyszemközt Ceauşescuval - Hodicska Tibor könyvének bemutatója
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó szervezésében került sor 2014. május 9-én Hodicska Tibor diplomata Négyszemközt Ceauşescuval című, idén megjelent visszaemlékezés-kötetének bemutatójára a könyvtár Gábor Áron termében. A szerzővel Sarány István szerkesztő, újságíró beszélgetett. Házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Hodicska Tibor harmincöt éves diplomatapályájából tizenötöt töltött Bukarestben, és öt évig Moldovában volt nagykövet. Budapesten született, de Iaşi-ban végezte az egyetemet. Hazakerülvén előbb fordítóként, tolmácsként dolgozott, majd románul tudó embert kerestek a külügyminisztériumba, engedett a csábításnak, így lett diplomata és került Bukarestbe. A román főváros – szavai szerint – a hetvenes években még élhető volt, a nyolcvanas években azonban egyre kevésbé, a diplomaták is szembesültek az üres üzletekkel, a villany- és gázhiánnyal és azzal is, hogy a bukaresti vezetés ellenséget lát bennük. Hodicska Tibor kitért arra is, hogy a Magyarország és Románia közötti viszony alakulásához óhatatlanul hozzátartozott az itteni magyarság helyzete, amire tekintettel kellett lenniük, s emiatt „számos csetepatéjuk volt a bukaresti kollégákkal”, a szocialista tábor zártsága miatt ezeknek sok aspektusa ma sem ismert, és tulajdonképpen ezért írta meg könyvét. A romániai magyarság helyzetének javításában nem nagyon akadt partnerük, még a Vatikán vagy az amerikaiak is elutasították a segítségnyújtást – idézte fel.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/70165/egy_magyar_diplomata_bukaresti_emlekei
Fotók itt: http://tinyurl.com/p99xwu9
Európai Utasok Háromszéken
2014. május 10-én érkeztek Háromszékre a magyarországi Heves megyéből az Európai Utas vetélkedő győztes csapatai és kísérőik.
A magyarországi vendégek, párnapos háromszéki tartózkodásuk során, a régió sajátosságaiba és hagyományaiba is betekinthettek. A Bod Péter Megyei Könyvtárt Szonda Szabolcs igazgató és az olvasószolgálat munkatársai mutatták be a vendégeknek, majd Demeter Lajos helytörténész könyvtáros összegezte számukra az intézmény és székhelye történetét. A szervezők itt nyújtották át nekik a Kovászna Megye Tanácsa, a sepsiszentgyörgyi Europe Direct Információs Központ és a könyvtár által előkészített közös ajándékcsomagokat.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/megyehaza/55687-Eurpai-Utasok-Hromszken.html
http://tinyurl.com/mps8uv2
Operettgála a könyvtárban
2014. május 11-én került sor könyvtárunk Gábor Áron termében Benedekffy Katalin és Pankotay Péter operaénekesek Operettgála c. műsorára. A rendezvény fő szervezője az Udvarhelyi Híradó Kft. volt, helyi szervezőpartnerek pedig a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy és a Bod Péter Megyei Könyvtár.
Forrás: https://www.facebook.com/events/600817300014199/
Könyvkelengye – ezúttal első osztályosoknak
A negyedikesek, nyolcadikosok és a középiskolai végzősök után idén az első osztályos sepsiszentgyörgyi tanulókat ajándékozta meg a Bod Péter Megyei Könyvtár és a helyi polgármesteri hivatal, a 2010-ben indított Könyvkelengye program révén, amelynek keretében négyszáz magyar tagozatos diák és a száz román tagozatos tanuló kapott ajándékolvasmányt. Ezúttal Markus Majalouma Apa, irány a tenger! című ifjúsági regénye, illetve Ioana Nicolaie Arik şi mercenarii című verses mesekönyve került a csomagokba. Utóbbi átadása a szerző jelenlétében, aki fordulatos, játékos, felolvasással kísért beszélgetést folytatott a jelenlévőkkel. Az írónőt elkísérte Sepsiszentgyörgyre férje, Mircea Cărtărescu neves író, költő, valamint fiuk, Gabriel, ami - a körülmények összjátéka révén - a Könyvkelengye program családcentrikus jellegét erősítette meg.
A könyvtár munkatársai magyar nyelvű, kisiskolásoknak szóló olvasmányajánlót állítottak össze ez alkalomra, amellyel felhívják a családok figyelmét a felolvasás mindennapi gyakorlatának fontosságára. Mindehhez magyar és román változatban hűtőmágnes is készült, rajta a kérdésbe rejtett felhívással, biztatással: Olvastál ma is a gyermekednek?
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/70330/konyv_elsosoknek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/sepsiszentgyorgyi
Részletesebb beszámoló és fotók itt: http://tinyurl.com/l7jbccg
Életadó alvás - dr. Lázár Alpár Sándor (Cambridge-i Egyetem) előadása
A Pro Nobis Egyesület, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Voilá TT rendezvényiroda szervezésében 2014. május 14-én a könyvtár Gábor Áron termében dr. Lázár Alpár Sándor, a Cambridge-i Egyetem kolozsvári származású kutatója tartott előadást Életadó alvás – Az alvás agytudományi megközelítése a génektől a magatartásig címmel.
Az előadás a „Tudás – Élmény – Tapasztalat” mottóval a könyvtár által kezdeményezett Háromszéki TÉT-estek sorozat része volt.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/n426boc
Psalmus Hungaricus - Meister Éva színművésznő estje
Meister Éva színművésznő Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár) című önálló estjére került sor 2014. május 19-én a könyvtár Gábor Áron termében. Az esten részletek hangzottak el Ady Endre, Albert Camus, Cseh Tamás, Czegő Zoltán, Dsida Jenő, Gyulai Pál, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Petőfi Sándor, Petrás János, Székely János, Szőcs Géza, Teleki Pál, Wass Albert és Wittner Mária műveiből, kurucnóták, katona- és népdalok kíséretében.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/kclmp95
Demény Balázs zongorahangversenye
A Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa programba illeszkedő zongorahangverseny színhelye volt a könyvtár Gábor Áron terme 2014. május 20-án. Fellépett Demény Balázs ismert kolozsvári fiatal zongoraművész.
Műsoron a következő művek szerepeltek: Domenico Scarlatti: 3 szonáta, C-dúr, E-dúr, G-dúr; Liszt F.: Eroica transzcendens etüd; Skrjabin: cisz-moll etüd; Beethoven: Esz-dúr szonáta op:81a. Les Adieux; G. Enescu: Szvit, op.10, no.2; Bartók B.: Szonáta (1926).
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/lb8esez
Gábor Áron Budapesten
Lehet, nem sok újdonságot, de a további kutatásokra való ösztönzést helyezte előtérbe a 2014. május 22-én Gábor Áron, a székely tüzérség megteremtője címmel Budapesten tartott konferencia, ahol a fogadó intézmény, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténészei, illetve háromszéki történészek tartottak előadásokat.
A rendezvény a Gábor Áron Emlékév részeként, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve Kovászna Megye Tanácsa rendezésében zajlott, ezúttal a budapesti közönség előtt, hogy majd októberben a sepsiszentgyörgyiek is megismerkedhessenek ugyanezekkel az előadásokkal.
Demeter Lajos, a Bod Péter Megyei Könyvtár helytörténésze a székely nemzet hőse kultuszának kialakulását vázolta a rendezvényen.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/70624/gabor_aron_budapesten
Hangos Kvazár: Jónás Tamás költői estje
Jónás Tamás író, költő volt a 21. Kultúrteaház vendége a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban 2014. május 23-án. A meghívott meglepően nyíltan beszélt életéről, találkozásával az irodalommal, valamint jövőbeli terveiről is. Jónás Tamás írásaiban kendőzetlenül nyitott, olykor provokáló szerző, aki úgy próbál meg felülkerekedni a cigánysága miatt kapott megbélyegzéseken, hogy majdnem minden titkát feltárja.
A szerzővel Dimény-Haszmann Árpád költő, szerkesztő és Szonda Szabolcs műfordító, könyvtárigazgató beszélgetett.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/jonas-tamas-kolto-profeta-es-apostol
http://www.3szek.ro/load/cikk/70595/jonas_tamas_arcai
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2014/05/28/jonas-tamassal-a-kolteszet-szepsegfoltjan/
Toró Attila fotói és videója az estről itt: http://www.sepsiszentgyorgy.info/rendezvenyek/1574-2014-05-22-15-15-01
Gyermeknapi programok - Szente B. Levente könyvbemutatójával
Az idei gyermeknap alkalmával a könyvtár gyermekrészlegén Szente B. Levente székelykeresztúri író jelenlétében meseolvasással, Tücsök, Zöld Manó és a többiek című könyve bemutatásával, ezen kívül japán papírszínházzal, origamival és mandalaszínezéssel kedveskedtünk az érdeklődőknek 2014. május 30-án délelőtt 10 órától este 7 óráig.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/qxvjxsa

--Ars Culinaria a Teleki Tékában
A Teleki Téka idei első időszakos kiállítása, az Ars Culinaria a Múzeumok éjszakájának előestéjén, 2014. május 16-án 19 órakor nyitotta meg kapuit, és októberig tekinthető meg. Témája Európa és ezen belül a magyar gasztronómia. A kiállítás anyaga nagyrészt a könyvtár állományából tevődik össze. A görög és római kort idéző ételáldozatokat és bacchanáliákat bemutató 18. századi metszetek mellett látható lesz többek között az ókor egyetlen fennmaradt szakácskönyvének két 18. századi kiadása; és egy, idén a Teleki Tékában felfedezett, 17. század eleji kézirat, amely az egyik legrégebbi, Erdélyben megtalált recept. De itt lesz az első, Erdélyben, Tótfalusi Kis Miklós által kiadott, rendkívül népszerű szakácskönyv és kéziratos másolata. A tárlókban német és francia szakmunkák is láthatók.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/event/ars-culinaria-t%C3%A9k%C3%A1ban

-- Tompa László-megemlékezés Székelyudvarhelyen
Tompa László halála 50. évfordulójának alkalmából megemlékezésre került sor 2014. május 19-én Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. Meghívott előadók voltak: H. Szabó Gyula, szerkesztő, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, valamint Cseke Péter író, irodalomtörténész.
A megemlékezést megelőzően felavatták a Tompa László-emlékév tiszteletére készült verses lépcsősort. A megemlékezésen verssel, felolvasással és zenével közreműködtek még Bege Zsuzsa, Buzás Ernő, Czegő Krisztina, Szőcs Janka, Szőcs Bence.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=164999&cim=50_eve_hunyt_el_tompa_laszlo_megemlekezes_szekelyudvarhelyen
Fotók itt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152168292608940&set=a.10152168290833940.1073741898.723743939&type=1&theater

ÉVFORDULÓ

-- Kétszáz éve született Kemény Zsigmond
Író, publicista, politikus, akadémikus, a reformkor egyik kiemelkedő alakja. 200 éve, 1814. június 12-én született, erdélyi arisztokrata családban, Alvincon, Kemény Sámuel második házasságából. Apja halála után, 1823-ban kezdődött a féltestvérei által indított áldatlan per, amelynek során anyját és őt is csaknem mindenükből kiforgatták, birtokaik jelentős részét elveszítették. 1823-tól 1834-ig a nagyhírű és színvonalas oktatást nyújtó nagyenyedi kollégiumban tanult, többek között Köteles Sámuel és Szász Károly tanítványaként. Részben az ő hatásukra 1830-tól jogtudományt és bölcsészetet hallgatott.
Az 1851 és 1855 közötti időszakban regényírással foglalkozott, ekkor írott munkái (A szív örvényei, Férj és nő, Ködképek a kedély láthatárán, Két boldog) még követték a romantika hagyományait, de már a realizmus felé mutattak. Több jelentős tanulmányt is írt, amelyekben a nyelvújítás és a népiesség után a polgárosult irodalom megteremtését látta időszerűnek.
1855-től kisebb megszakításokkal ismét a Pesti Napló szerkesztője volt, és publicisztikai írásaival Deák Ferenc programjának kifejtését, a kiegyezés előkészítését szolgálta. 1855 és 1862 között a közéleti munka mellett megírta a 19. század legjelentősebb magyar lélektani-történelmi regényeit, az Özvegy és leányát, A rajongókat és a Zord időt, emellett kitűnő jellemrajzot a két Wesselényiről, Széchenyi Istvánról és az idősebb Szász Károlyról. Részt vett az Akadémia munkájában is, 1867 és 1873 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1865-ben Lipótváros országgyűlési képviselője volt.
Forrás: http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/8235-kemeny-zsigmond-iro-publicista-politikus-akademikus-a-reformkor-egyik-kiemelkedo-alakja-200-eve-szueletett

KITEKINTŐ

-- Eltiporva -- A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár
A Holokauszt Emlékév keretében kiállítás nyílt 2014. május 28-án az Országos Széchényi Könyvtárban, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be. A megnyitó előtt konferenciát rendeztek a kiállításon bemutatott események történelmi hátteréről, ennek előadói Romsics Ignác akadémikus, Szécsényi András, a Holokauszt Emlékközpont megbízott gyűjteményvezetője, Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány Kuratóriumának elnöke voltak.
Részletesebben itt: http://www.oszk.hu/kiallitasok/veszkorszak-es-az-orszagos-szechenyi-konyvtar, http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2014/05/21/nem_semmisitette_meg_a_bezuzasra_itelt_konyveket_a_szechenyi_konyvtar_1944-ben

HAZAI

-- Kerekeken a könyvtárért
Biciklizők, görkorcsolyázók és gördeszkázók gyűltek össze több mint ötszázan 2014. április 29-én délben a szatmárnémeti Decebal utcai Megyei Könyvtár előtt, hogy városi körútjukkal felhívják a figyelmet a könyvtárak és az olvasás fontosságára, történjék az akár könyvből, akár elektronikus könyvolvasó eszközből. Míg tavaly a könyv fontosságára helyeződött a hangsúly, az idén „A könyvtárért pedálozok” elnevezésű rendezvény arról is szólt hogy, új székház kellene a megyei könyvtárnak.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/kerekeken-a-konyvtarert-2/
Fényképek az eseményről itt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=642286422518469&set=a.641092019304576.1073741906.272651262815322&type=1&theater

-- Könyveket adományozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gyergyószéken
Hatszázötven kötetből álló könyvadományt kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezete az Osiris Kiadó kiadványaiból. A könyveket szétosztották a gyergyói könyvtárak és tanintézmények között.
Videótudósítás itt: http://tudositok.hu/10395/video/Konyveket_kaptak_es_adnak

-- A Víkenden mostohagyerek a könyv?
A Víkend-telepen nyitna „új fiókot” a Maros Megyei Könyvtár, az intézmény így buzdítaná olvasásra a szabadidőközpont látogatóit. A könyvtár a medencéktől nem messze állítana fel polcokat, amelyekről bárki leemelheti a kedvére való olvasnivalót. A „kölcsönzőket” nem jegyzik fel, a könyvek visszaadását a látogatók becsületére bízzák. Az Erdélyi Magyar Televízió körkérdése szerint a Víkend-telep fürdőzői és napozói élnének az ingyenes kulturálódási lehetőséggel. Olyan is van, aki úgy véli, „ezáltal a fiatalok is visszaszoknának az olvasáshoz és jobban megszeretnék a könyveket”.
A polcokat a Víkend-telep öt pontján helyeznék el, a tervek szerint többtucatnyi szépirodalmi tárgyú könyvvel töltenék fel, de a kicsiknek kifestősöket is biztosítanának. „Mind a román, mind a magyar nyelvű szépirodalmi művekre hangsúlyt fektetünk. Lesz olvasnivaló gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek is” – nyilatkozta a televíziónak Monica Avram. A Maros Megyei Könyvtár igazgatója hozzátette, a könyveket nem az intézmény leltárából venné ki, azokat ajánlanák fel, amelyeket adományokból kapnak.
A kezdeményezésnek csupán annyi a szépséghibája, hogy bár a könyvtár vezetősége két hónappal ezelőtt kérvényezte a polgármesteri hivatal illetékes osztályán a polcok felállítását, mindeddig csak elvi jóváhagyást kapott. Hivatalosan tehát Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem adott engedélyt a Víkend-telepen való „könyvtárnyitásra”.
Forrás: http://vasarhely.ro/kulturter/vikend_mostoha_konyv#.U4rBHXafK7G

-- Lassan halad a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár épületének felújítása
Megközelítőleg egymillió eurós befektetés volna a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épületének modulonkénti teljes felújítása, ennek az összegnek a fedezését átvállalta a Művelődési Minisztérium, egy, a műemlék épületek rehabilitására elkülönített alapból. A tavalyelőtt egymillió lejes, míg a kormányváltást követően tavaly már csak kétszázezer lejes támogatást utaltak át, ez azonban nem volt elégséges a déli szárny felújításának megkezdéséhez.
Hegedüs Csilla, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, hogy a korábbi liberális kormányzás mindazon 100 műemléknek a 90 százalékát kiseperte az országos helyreállítási tervből, amelyek felújításának Kelemen Hunor ezelőtti mandátuma alatt kezdtek neki. Az államtitkár hozzátette, hogy azoknak, amelyek továbbra is támogatásban részesültek, „csúfolkodás-szintű összegeket utaltak át”.
„Így történt ez a Kovászna megyei könyvtárral is, amely tavaly kétszázezer lejt, idei adatok szerint viszont már csak százezer lejt kapna a helyreállítási munkálataira. Ha ez továbbra is így haladna, akkor 70 év alatt fejeződne be a teljes épület felújítása” – tette hozzá Hegedüs.
A jelenlegi államtitkár beszélt arról is, hogy a Kelemen Hunor mandátuma alatt összesen 55 millió lejt utalt ki, míg Gigel Ştirbu idején összesen 13 millió lejt, azaz negyedét sikerült „elköltenie” a Művelődési Minisztériumnak. Tehát nemcsak a magyarok, hanem a románok programjaira sem utaltak nagyobb összegeket – vonta le a következtetést a politikus.
A legelső költségvetés-kiegészítésre júliusban kerül sor, Hegedüs pedig tolmácsolta Kelemen Hunor jelenlegi kulturális miniszter azon törekvéseit, miszerint nyáron abszolút prioritásként fogják kezelni a műemlékek támogatását. Mint említette, megpróbálnak akkora összeget kérni a kormánytól, amely elégséges a munkálatok – így a megyei könyvtár felújításának is – újbóli megkezdéséhez.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója portálunk megkeresésére elmondta, hogy jelenleg az északi, adminisztratív szárny rehabilitása már befejeződött, a visszaköltözés előtt állnak. Az idei támogatásról sajnos még nem kapott hivatalos értesítést, de hozzáfűzte, hogy a munkálatok folytatása érdekében megközelítőleg egymillió lejre volna szükségük, hiszen a tavaly kiosztott kétszáz ezer lej rendkívül kevés volt. A következőkben az épület déli szárnyának felújítására kerülne sor, továbbá a főépületére.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/lassan-halad-a-megyei-konyvtar-epuletenek-felujitasa

VÉLEMÉNY

-- Profán fohászkodás az olvasó nemzedékhez
Nehéz megállapítani, mikor válik hagyománnyá – elvárássá – egy korábbi kulturális esemény, egy könyvnap.
Bizsergető jó érzés volt, amikor május közepén, nagyjából azonos szöveggel, két ismerősöm is megszólított.
- Te bennfentes vagy. Május közepén járunk. Semmi hír! Az idén nem lesznek Aradon könyvnapok?
Remélem, még más könyvbarátnak is eszébe jutott az előző két év májusában rendezett „vásár”.
Lesz vásár 2014-ben is. Megtartják az Aradi Magyar Könyvnapokat, sorrendben a harmadikat, május 28. és 30. között, de lesz egy előrehozott esemény is, Sz. Benedek István Nem a ruha eszi az embert munkájának bemutatója (május 27-én a Csiky Gergely Kollégium Tóth Árpád termében).
Az esemény zászlóshajója a Pro Presens Alapítvány (Irodalmi Jelen és Nyugati Jelen), de az árbocrúdra, ebben az évben először, a Polgármesteri Hivatal lobogóját is kitűzik. Ez növeli a könyvnapok rangját.
Értékes és érdekes színfoltjai az eseménynek a hazai és határon túli vendégek is. Károlyi Hortenzia Smaragdzöld versek című kötetével, Palásti Andrea, a kötet illusztrátora, aki rögtönzött tárlaton mutatja be festményeit, ikonjait, illetve Bokor Pál, az Aba Könyviadó vezetője, író, újságíró, műfordító.
A legfontosabb – ezt nagyon akarjuk – hogy a könyvet szerető aradi magyarokat eredményesen, ha úgy tetszik, „látványosan” sikerüljön megszólítanunk. Találjanak gazdára a könyvek. Jó és olcsó könyveket ajánlunk. Ez lehet a rendezvény sikerességének egyik ismérve. Az olvasókhoz szól a kérés, a profán fohász. Mozduljanak meg, látogassák a könyvnapok rendezvényeit.
Olvashatunk, hallhatunk róla: lejáróban van a nyomtatott könyvek ideje. Talán az utánunk jövő nemzedék még megvásárolja, kézbe veszi, megsimogatja, meg is szagolja, felgyújtja olvasólámpáját és élvezettel lapozza fel az „igazi könyvet”.
Világszerte már ma igen népszerűek a hangoskönyvek. A Magyar Elektronikus Könyvtár több ezer könyvet tesz elérhetővé. Lefekszünk, bekapcsoljuk a lejátszót, fülhallgatóval vagy anélkül – nem kell az olvasólámpa kapcsolóját keresni, a szemüveget sem kell feltenni –, s egy remek előadó tolmácsolásában „olvashatjuk” a könyvet. Autópályán, száz kilométereket vezetve, akár egy vastag regényt is „meghallgathatunk”. Olvashatunk, hallgathatunk! Meg kell szokni! Az auditív ember könnyen, a vizuális nehezebben boldogul.
Mi lesz a sorsa a könyvespolcoknak?
Titkon remélem, a „szép könyvek” nem tűnnek el egészen a jövő nemzedékeinek az életéből.
Hálás vagyok az egykori ponyvairodalomnak. Azzal tanultam olvasni, szöveget érteni. A romantikát is életre szólóan azokból a könyvekből tanultam meg értékelni.
Olvasok arról is, hogy a „kötelezőket” a diákok egyre inkább „zanzásított” – zsugorított – formában olvassák. Ezek a könyvek az eredetinek a legszűkebb értelemben vett cselekményét írják le.
– Inkább ezt, mint semmit!
Mégis, ne ez legyen az a járható út, amely a magyar és a világirodalom megismeréséhez vezet.
A képregény XX. századi műfaj, a popkultúra része, az irodalom és a képzőművészet keveréke. A comics (képregény) képkockákból és szóbuborékokból áll össze. Adakozó ítészek kiosztották részére a „kilencedik művészet” megjelölést.
Fogadjuk el. Ne dobjuk tűzre. Többnyire műanyag papírra nyomják. Rosszul ég.
Még 2014-et írunk, világszerte könyvnapokat rendeznek.
Aradon is! Immár harmadik alkalommal. (Réhon József)
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/profan_fohaszkodas_az_olvaso_nemzedekhez.php

ELHALÁLOZÁS

-- Elhunyt Váradi B. László
Váradi B. László (polgári nevén Beier László, 1946–2014) fiatal íróként az erdélyi magyar irodalom nagy reménysége, első novelláskötete általános feltűnést keltett. A szerző a „civil” életben a vidrákkal és más, kihaló vagy veszélyeztetett emlősök tanulmányozásával és mentésével foglakozott, kezdeményezéseivel, kísérleteivel, eredményeivel és német nyelvű szakpublikációival rangot és nevet szerzett magának a tudomány és a természetvédelem világában. Németországba távozása után Göttingában a Georg Augusta Egyetemen erdészeti és vadbiológiai tanulmányokat folytatott. Szakmai írásait, tanulmányait a Pirsch és a Wild und Hund című folyóiratok közölték.
Tudományos ismeretterjesztő munkásságának egészen különleges gyümölcse a Luca, a megmentett vidra című állatregény, amely nem csupán Konrad Lorenz hasonló műfajú írásai mellé kívánkozó „ismeretterjesztő” alkotás, hanem kiemelkedő szépirodalmi teljesítmény is.
Váradi B. László kötetei: Kölyökharcsa (novellák, 1972), Emlős-viselkedéstani jegyzetek (elbeszélések, 2013), Borotva (elbeszélések, 2014), Luca, a megmentett vidra (regény).
Előkészületben: Válogatott elbeszélések (több kötetben), Ökopatriotizmus a Kárpát-medencében (ökológiai esszé).
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/elhunyt_varadi_b_laszlo_1946_2014.php

DÍJAK

-- Több erdélyi szakember részesült Arany János-díjban
A Magyar Tudományos Akadémián 2014. május5-én átadták az Arany János nevével fémjelzett kitüntetéseket. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik – kutatói teljesítményükön túl – a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Az erdélyi származású vagy ma is itt élő kutatók, szakemberek közül Arany János-díjban részesült Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa, Talpas János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara magyar nyelvű földrajz-turizmus szakának oktatója, valamint a székelyudvarhelyi születésű, de jelenleg Németországban élő Vánky Kálmán biológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=164240&cim=magyar_tudomanyos_akademia_tobb_erdelyi_szakember_reszesult_arany_janos_dijban

-- Méhes György-díjat vehetett át György Attila és Varga László Edgár
Posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki 2014. május 10-én Méhes György Kossuth-díjas írót. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepségen György Attila író Méhes György-nagydíjat, Varga László Edgár költő pedig Méhes György-debütdíjat vehetett át.
Rüdiger Stix, a Lovagkereszt kitüntetést adományozó osztrák hadügyminiszter kabinetirodájának tagja laudációjában kiemelte: Méhes György a régi közép-európai kultúrát úgy örökítette meg, hogy ez egyetemes értékkel bír. „Megtestesíti a régi Magyarország nagy szellemét és közös, nagy kultúránkat. Műveiben magyarok, románok, németek és zsidók egyaránt szerepelnek, és elsősorban nem nemzeti, hanem emberi vonásaikkal különböznek egymástól” – fogalmazott Rüdiger Stix a „bécsi tisztek nevében” szólva.
Szőcs Géza költő mindenekelőtt azt méltatta, hogy Méhes kettős szorításban alkotott fontos életművet: egyszerre mondott nemet a „dühöngő proletkult” és az irodalmi sznobizmus elvárásaira. Kiemelte: az erdélyi írót a veleszületett, ösztönös epikai készség teszi jelentős íróvá, amely „beszippantja az olvasót a mű terébe”. Szőcs Géza hozzátette azt is, hogy Méhesnek sokszor „műfaji álruhákban” – meseformában, allegóriákban, parabolákban – kellett kifejeznie magát.
A Lovagkereszt (Ritterkreuz) kitüntetést az író fia, Nagy Elek vette át az édesapja születésnapja előtt néhány nappal megrendezett ünnepségen – a „Nagy Mesélő” idén lenne 98 éves.
Az eseményen átadták az író által – a 2002-es Kossuth-díjával járó összegből alapított – két irodalmi díjat is, amelyekkel az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el.
A háromezer euróval járó Méhes György-nagydíjat György Attila csíkszeredai író, újságíró, szerkesztő vehette át. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában úgy vélte, György Attila írásai mágikus töltésűek, olykor lírai sűrítettségűvé fokozódnak, a „mítosz sűrített levegőjét” ugyanakkor ragyogó humorral oldja. Úgy vélte, művei a mágikus realizmussal mutatnak rokonságot, magyar elődei között pedig Krúdy Gyula, Tamási Áron, Lázár Ervin és Méhes György említhetők.
Az ezer euróval járó Méhes György-debütdíjat a kolozsvári Krónika napilap kulturális rovatát vezető Varga László Edgár költő vehette át a hat év közel ötven versét felölelő, Cseréptavasz című kötetéért. Király Zoltán, az Erdélyi Magyar írók Ligájának ügyvezető elnöke méltatásában kijelentette: a fiatal szerző „teljes jogú költőként debütál a magyar irodalomban”.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében, az Európa-napon megrendezett eseményen részt vett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Hende Csaba honvédelmi miniszter, L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Fred Korkisch, az Osztrák Külügyi Intézet igazgatója is.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/mehes-gyorgy-dijat-vehetett-at-gyorgy-attila-es-varga-laszlo

-- Kun Árpád kapta az idei Aegon művészeti díjat
Kun Árpád kapta Boldog Észak című művéért idén az Aegon Művészeti Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot. A 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet. Kun Árpád regénye „egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjászülethetik” – hangzott el Szörényi László zsűrielnök laudációjában.
Teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2014/05/07/kun_arpade_az_idei_aegon_muveszeti_dij

-- Marosvásárhelyi származású magyar műfordító kapta a moldovai költészeti fesztivál nagydíját
A marosvásárhelyi születésű, Pozsonyban élő Balázs F. Attila magyar költő és műfordító kapta A költők európai tavasza elnevezésű moldovai költészeti fesztivál idei nagydíját, az Új Dánia – 22 moldáv költő című antológiáért - közölte az MTI bukaresti irodájával Szilágyi Mátyás, Magyarország kisinyovi nagykövete.
Ugyanezért a kötetért Turczi István, az antológiát megjelentető Parnasszus kiadó főszerkesztője a Moldovai Írószövetség díját kapta.
A Moldovai Írószövetség 2014. május 15–18. között negyedik alkalommal szervezett nemzetközi költészeti fesztivált Kisinyovban (Chişină), többek között tatár, orosz, ukrán és magyar részvétellel. A moldovai költők magyarra fordított, díjazott versantológiáján kívül magyar költők román nyelvű köteteit is bemutatták a fesztiválon: Szőcs Géza Rănită, sepia című versválogatását Anamaria Pop és Mircea Dinescu fordításában, Balázs F. Attila Cravata lui Villon című kötetét, Gábos Ildikó és Şerban Foarţă fordításában, valamint Turczi István Străinul című verskötetét Balázs F. Attila fordításában.
A rendezvényen megállapodás jött létre a magyar résztvevők és a moldovai írószövetség között egy magyar nyelvű prózai antológia kiadásáról is, illetve további, írószövetségek közötti együttműködés kialakításáról – számolt be Szilágyi Mátyás nagykövet. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8693

KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN

-- “Alázatos könyvtárőr és szolga”
Lázok Klára az erdélyi magyar értelmiség fiatal, de meghatározó tudós tagja. Saját szerény szavaival jellemezve tevékenységét, „alázatos könyvtárőr és szolga”, mások szerint pedig a Teleki Téka motorja.
A marosvásárhelyi Teleki Téka (mai nevén: Teleki-Bolyai Könyvtár) főkönyvtárosa. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen, történelem és európai tanulmányok szakokon végezte és fejezte be 2002-ben, illetve 2007-ben. 2004 óta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok szakán PhD-hallgató.
2007 óta dolgozik a Teleki Tékában, ahol napi munkája mellett önkéntesen a gyűjtemény népszerűsítésével foglalkozott az általa kezdeményezett gyermekprogramokon keresztül, illetve a muzeális fejlesztések fedezésére szervezett kampányok által. A Fogadj örökbe egy széket a Teleki Tékában (a Téka műemlékszékeinek restaurálása – 2008), a Fizess egy sört a bagolynak (a Téka bagolycégérének felújításához szükséges összeg összegyűjtése a Félszigeten – 2009), a Légy a Téka hangja (audioguide – 2010) és a Touchscreen-t a Tékának (2011) akciók célja a fejlesztéseken túl az volt, hogy élőbbé varázsolják az intézményt a vásárhelyi-erdélyi közösség tudatában.
2011. október 1. óta a könyvtár vezetője. Legfőbb célkitűzésének azt tartja, hogy mind a könyvtárosi, illetve könyvtármúzeumi, mind a közösségi szerepvállalás szintjén dinamizálja a Teleki Téka munkáját, összeegyeztetve a hely szellemiségét, a külföldi könyvtárakból ellesett „jó gyakorlatokat” és a folyamatos változásban lévő közönség igényeit. A napi könyvtári munka, az infrastrukturális fejlesztések, a számítógépes feldolgozás, az állománymegőrzési munkák irányítása mellett neki köszönhető a Téka modern szemléletű nyitása a társadalom szélesebb körei felé. Folyamatosan népszerű programokat szervez külön a felnőttek, külön a gyerekek részére (kultúrtörténeti előadássorozat, nyári udvari rendezvények, Történelmi Könyvek Vására).
A Teleki Sámuel által alapított Teleki Téka magyar nyelvterületen az egyik első nyilvános könyvtárként nyílt meg 1802-ben, és azóta is megszakítás nélkül működik. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője, az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Lázok Klára munkájának köszönhetően e gazdag gyűjtemény részéről megtörtént a nyitás a többségi társadalom felé, aminek jelentősége rendkívüli: ezt a román szervek és politika igen pozitívan fogadták. Munkája, nyitott személyisége révén az erdélyi magyar–román kulturális kapcsolatok is új dimenzióba kerültek.
Forrás: http://mta.hu/data/cikk/12/29/71/cikk_122971/Tudomany_es_magyarsag_5.pdf

AJÁNLÓ

-- Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban
Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban (Are Libraries Obsolete? An Argument for Relevance in the Digital Age - könyv). Rövid ismertetés:
Kevesen gondolták volna, hogy a digitális korban ennyire átalakult az információhoz való hozzáférés. A digitális csoda megrendítette a könyvtárak helyzetét is: rájöttek, hogy immár nem ők a információszolgáltatás fő letéteményesei. A szerző mindkét oldalt bemutatja: a weben függőket - köztük webbolondokat is - és a hagyományos könyvtárosokét is; szemellenzőseket és téveszméket követőket is. Az internet-hívők szempontjai nem fontosabbak, mint azon könyvtárosoké, akik arra biztatják kollégáikat, hogy mindenki számára minden forrást biztosítsanak. Az American Library Association a lehető legszélesebben értelmezett demokráciával kissé skizofrénnek tűnik e helyzetben. A szerző a „feleslegesek-e a könyvtárosok?” kérdésre végül nemmel válaszol. A könyv pedig bemutatja, hogyan lehetnek - és legyenek - a könyvtárosok és könyvtárak továbbra is relevánsak, élettel teliek és hosszú életűek. (ref.: MG)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17052

MOZAIK

-- Új könyvet ír Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián jelenleg a harmadik könyvén dolgozik, hetente legalább két napot a könyvtárban tölt, a Nők Lapja pedig rögtön arról kérdezte első megbeszélése alatt, hogy hogyan viseli ezt a fajta csendes kutatómunkát. „Nagyon élvezem, mert hosszú évekig nem jártam könyvtárba, utoljára akkoriban, amikor egyetemen dolgoztam. Két éve kezdtem újra, hetente kétszer megyek, de kéne többször, csak annyi mindent kell csinálni. Írhatnék otthon is, de a könyvtárban rögtön minden elérhető, kellőképpen ingerszegény, és direkt jó, hogy kényelmetlen. A kanapén üldögélve lehet hogy előbb-utóbb le is fekszem” – ecseteli az író, aki már jól átlátja a különböző fővárosi könyvtárak világát. „Az Országos Széchényi Könyvtár igazi régivágású hely, olyan, mint amikor az iskolában büntetésből százszor le kellett írni gyerekkoromban a nevemet, itt is százszor le kell írni az adataimat egy könyv kikéréséhez. Viszont ami itt nincs meg, az talán nincs is. Általában kutatók jönnek ide, családias jellegű a hely, tudom, hogy a szomszéd asztalnál a bácsi a jogtörténeti munkákkal két hét múlva is ugyanott fog ülni. Szoktam járni a Szabó Ervin Könyvtárba is, ott kölcsönözni is lehet, és bizonyos szempontból sokkal rugalmasabb. Más a közönség, főleg fiatalok érkeznek, munkához, sulihoz olvasnak, és jó nézni, ahogy közben csajoznak, pasiznak. Hogyan ülnek egymással szembe, hogyan szökken szárba valami – ezekre odafigyelek. A kedvencem a Petőfi Irodalmi Múzeum picike könyvtára, félig-meddig levéltár. Ha valamelyik íróval foglalkozom, kikérem a teljes személyi dossziéját, kézbe veszem, mondjuk, Ottlik leveleit, jogosítványát, noteszét. Látom a noteszába írva, mondjuk, hogy tejet kell venni – elindítja a gondolataimat, érzem, hogy ő is hús-vér ember volt, neki is le kellett mennie a boltba. Segít abban, hogy ne higgyem róla azt, hogy egy szobor volt.”
Forrás: http://www.nlcafe.hu/szabadido/20140517/nyary-krisztian-vendegszerkeszto-nok-lapaj-cafe/

-- Magyar regény angol toplistán
2014. április 30-án mutatták be Londonban a Magyar Kulturális Központban Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényének angol fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel. A dublini Phaeton Kiadó a megjelentetés előtt az angol hagyományoknak megfelelően próbaolvasókkal mérte fel a könyv iránti igényt, és a kiváló visszajelzések alapján a kiadás mellett döntött. Az éj puha testének angol átirata a szerzőn kívül Sohár Pál munkája. A könyvből részletet ezen a linken olvashatnak: http://www.phaeton.ie/images/The_Club_at_Eddy%27s_Bar_SAMPLE-PAGES.pdf
A bemutató után Böszörményi Zoltán nyilatkozott az ír rádiónak, és meghívták a BBC nemzetközi, majd a BBC skót adásába is, ahol a regény mellett a magyar történelemről is beszélt, többek között arról, miért fontos számára az egyesült Európában magyarnak lenni.
A The Club at Eddy’s Bar felkerült a Booktrust könyvajánlójának toplistájára a legkedveltebb májusi könyvek közé. A Booktrust az angol könyvkereskedők hivatalos állami portálja, amely segít tájékozódni az olvasóknak, a gyerekkortól az idősebb generációig. A meghatározó olvasásnépszerűsítő oldal rövid ismertetőt is megjelentetett a könyvről, amelyben a regény erényeiként említi, hogy a rejtélyes gyilkosságot bemutató alkotás fontos társadalmi kérdéseket is érint. Az ajánló hangsúlyozza, hogy Böszörményi Zoltán regénye pontosan, egyetemes módon ábrázolja a reményt és kétségbeesést, és kiemeli: a történet drámai és meglepő következtetéssel zárul.
A könyvet az ír felmenőkkel rendelkező Martyn Ferenc (1899–1986) illusztrációi kísérik. A képzőművész többek között James Joyce Ullysses című művét is illusztrálta. A kiadó elkészítette a The Club at Eddy’s Bar könyvtrailerét.
Forrás: http://librarius.hu/2014/05/11/magyar-regeny-angol-toplistan/

-- Válságban a könyvszakma Magyarországon
A budapesti könyvfesztivál előtt alaposan felkavarta a könyves közéletet Szabó Tibor Benjámin nyílt levele, amelyet az az országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak írt (szövege itt: http://hvg.hu/velemeny/20140417_Azonnali_valaszok_oraja)
Matyi Dezső, a legnagyobb terjesztőcég, az Alexandra vezetője valóban a jelenlegi krízis előidézője. De a könyvkiadók éveken keresztül látták ezt a helyzetet, tudták azt, hogy előbb-utóbb valamilyen összeomlás be fog következni. Keserű dolog egy piaci alapon működő szakmának külső segítségért folyamodni. L. Simon László nem sokat tehet, hiszen az elmúlt években mind kiadói, mind terjesztői oldalról hiányzott az önkorlátozás, az összefogás a közös érdekekért: megállítása annak a folyamatnak, hogy kiadói túltermelés történjen felelőtlen, mindent átvevő és differenciálatlan bizományosi rendszert működtető terjesztők részére, függetlenül a valódi kereslettől – állapítja meg, többek közt, a levél szerzője.
Teljes írás itt: http://www.euro-audit.hu/2014/04/20/a-konyvszakma-legnagyobb-anomaliaja/

-- Olvasni jó! A könyv barát! - olvasásnépszerűsítés Kaposváron
Újabb és újabb kezdeményezéssel próbálják a kaposvári könyvtárosok rávenni az embereket az olvasásra. Most a városhoz kötődő ismert személyiségek ajánlják kedvenc könyveiket.
A könyvtár adatai szerint a beiratkozások száma egyelőre nem nőtt az akciók hatására, ám az ajánlott könyvek többségére akkora lett az érdeklődés, hogy azokat már csak előjegyzéssel lehet kölcsönözni. A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár kreatívjai a Facebook-on indították el videós kampányukat. (https://www.facebook.com/konyvtarkaposvar).
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17052

-- Nem jött még el a Gutenberg-galaxis utolsó órája
A digitális világ nem lehet alternatívája a könyveknek - véli Nagy Péter, a kolozsvári IDEA nyomda ügyvezetője, akivel a saját könyvesbolt szükségességéről és az erdélyi nyomdászképzés létjogosultságáról készült interjú a transindex.ro hírportál Pénzcsinálók rovatában.
Nagy Péter egyik alapelve, hogy néha szembe kell menni a forgalommal, ha megvan rá a nyomós ok. “Ami a könyvszakmát illeti, itt, Erdélyben talán még fontosabb szemben úszni az árral, hiszen hagyományőrzésről, a kultúránk megmaradásáról, nyelvművelésről van szó. A könyv és digitális világ szembeállítása kapcsán nem azt mondom, hogy nem kell élni a digitális eszközökkel, de szerintem két különböző termékről beszélhetünk.”
Az IDEA könyvnyomda ügyvezető igazgatója szerint a digitális világban az információkhoz való hozzáférés valóban széleskörűnek mondható, viszont a könyvek esetében dokumentált, gondozott, határozottan igényesebb munkákról van szó, és az olvasás élménye is más. Talán egy könyv hitelesebb is, nem is beszélve az időtállóságáról.
Teljes cikk itt: http://penzcsinalok.transindex.ro/marketing/cikk/14480

-- Bezár az iWiW közösségi oldal
A világon az elsők között, 2002-ben létrehozott közösségi honlapként az iWiW segített kapcsolatot felvenni és tartani a barátokkal, rokonokkal, eseményeket szervezni, közösséget építeni.
2005–2010 között volt Magyarország leglátogatottabb portálja, a csúcsidőszakban naponta 1,5 millióan keresték fel, a bő egy évtized alatt 4,7 millió felhasználója volt – olvasható a portál közleményében.
Eszerint a felhasználók 2014. június 30-ig egy kattintással, ún. digitális időkapszula igénylésével lementhetik profiljukat, fényképeiket, kapcsolataikat, levelezésüket. A bezárást követően automatikusan törlődik minden adat, ha a felhasználók erről másképp nem rendelkeznek.
„Az iWiW hangsúlyos szerepet játszott a magyar internetezés elterjedésében és az online tartalomfogyasztásban" – idézi a közlemény Vaszily Miklóst, az Origo Zrt. vezérigazgatóját, aki hozzátette: „az emberek többségének azonban bőven elegendő egy közösségi oldalt kezelni”.
Forrás: http://kronika.ro/szines/bezar-a-12-eves-iwiw-kozossegi-oldal

ÉLETÉRZÉS

-- Mert boldog vagyok … a könyvtárban
Áprilisban, a könyvtárosok hetén készítette el Birkás László operatőr az egri Bróy Sándor Megyei és Városi Könytár Happy-videóját. Pharrell Williams slágere az egész világon ismert, egy kis internetes kutakodással arra is fény derült, hogy több könyvtár készített már hasonló felvételt. Összegyűjtöttünk néhány jó hangulatú videót, amelyek bizonyítják, hogy a könyvtár boldog és vidám hely.
Bródy Sándor Könyvtár – Eger: https://www.youtube.com/watch?v=1evLp-ycbuQ
Universitätsbibliothek TU München: https://www.youtube.com/watch?v=3iJQef3jSis
School District of West De Pere: https://www.youtube.com/watch?v=-oStUEEQlME
Public Library of Anniston-Calhoun County: https://www.youtube.com/watch?v=KWGESKP9snA
DC Public Library: http://vimeo.com/93105615
Gaston County Public Library: https://www.youtube.com/watch?v=20gSINkfjtI
Deschutes Public Library: https://www.youtube.com/watch?v=wm5I6Vl-tV4

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.