ReMeK-e-hírlevélVIII. évf., 2013/11. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--A Márai Program III. fordulójának pályázati eredményei
PÁLYÁZATOK
--Az utolsó olvasóért társaság irodalmi pályázata
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Szessziós könyvművészeti kiállítás Marosvásárhelyen
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--Iskolai vámpírok a kőszívű ellen
--Frankfurti könyvvásár a változás jegyében
--A legolvasottabb könyvek Magyarországon
--Schönborn bíboros: a könyvtár szellemi gyógyszertár
--Bemutatták a vakoknak készült Weöres Sándor-kötetet
--Világkonferencia a világhálón a könyvtárakról
--Kell-e könyvtáros a könyvtárba?
--Hadd olvasson a gyermek, amit akar
HAZAI
--Mesés nyarat zárt a Székelyföldi Legendárium csapata
--Mostantól könyveket is turkálhatunk
--Internetes nagylexikon erdélyi épített örökségünkről
--Könyvtárat hozott Ozsdolára Vujity Tvrtko
--Gárdonyira emlékező öregdiákok
ÉVFORDULÓK
--Nyolcvanéves Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító
--Hatvanéves Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő
--Hetvenöt éves Szilágyi István író
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tőzsér József könyvkiadó-tulajdonos
DÍJAK
--A magyar származású Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat
--Hét magyar könyvet is díjaztak a Románia legszebb könyvei – 2013 versenyen
--Alice Munro kapta az irodalmi Nobel-díjat
--A leghosszabb regénnyel legfiatalabbként lett Booker-díjas
--Fellinger Károly nyerte a Bóbita költőversenyt
--Fehérorosz író kapta a német könyvszakma Békedíját
--Átadták az idei Prima-díjakat
--Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
AJÁNLÓ
--Mesekönyv a beteg gyermekek támogatására
--Megjelent a magyar-román kulturális szótár
--Kötet Kovászna megye születéséről
MOZAIK
--500 halott költőből 300-at felkeresett már
--Megjelent angolul Márai Sándor verseskötete
--Klinika nyílt J. K. Rowling adományából
--E-könyv-áruházat indít a Magyar Telekom
--Olvas még bárki hosszú könyveket?
--Rajongók segítségével digitalizálják Tolsztoj összes írását
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--A Márai Program III. fordulójának pályázati eredményei
A Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdetett magyarországi bejegyzésű és a határon túli magyar könyvtáraknak a Márai-program III. fordulójában való részvételre.
A Könyvkiadás Kollégiuma közzétette a pályázat eredményét, a nyertesek listája letölthető az alábbi linkről: Márai Program III. fordulójának pályázati eredményei, a nyertesek listája
Forrás: http://palyazatmenedzser.hu/2013/10/17/marai-iii-nyertesek/?awt_
PÁLYÁZATOK
--Az utolsó olvasóért társaság irodalmi pályázata
Az utolsó olvasóért társaság irodalmi alkotópályázatot hirdetett. A pályázatra prózai műveket és verseket várnak. A legjobb pályaművek íróit rövid értékeléssel segítik további munkájukban, és alkotásaikat egy kiadványban jelentetik meg. Beküldési határidő: 2014. január 15.
Bővebb információ: tornayjudit@gmail.com, www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=33231
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Szessziós könyvművészeti kiállítás Marosvásárhelyen
Isteni kert – ezt a címet viseli az a rendhagyó tárlat, amelynek megnyitóján igen szép számú közönség vette birtokba a marosvásárhelyi Teleki Téka földszinti kiállítótermét. A Teleki–Bolyai Könyvtár szecessziós könyvművészeti tárlatot rendezett a százéves Kultúrpalota tiszteletére a múlt századforduló reprezentatív európai művészeti folyóirataiból, magyar szecessziós albumaiból és könyveiből, illetve az erdélyi későszecessziós könyvillusztrációnak az Erdélyi Szépmíves Céh által képviselt szinte teljes palettájából.
A Thoroczkai Wigand Ede bútoraival még stílszerűbbé varázsolt kiállítást a Téka igazgatója, a tárlat kurátora, Lázok Klára nyitotta meg. Mint elmondta, a Tékába utólag bekerült gyűjteményekből, a Református Kollégium könyvtárának anyagából, valamint Turnovszky Sándor és Tóth Sándor hagyatékából származó szecessziós kötetek, folyóiratok között híres nevek, címek, a Kultúrpalotával kapcsolatosan ismert alkotók művei is fellelhetők. – Az erdélyi grafikusok útkeresésének is egyik jelentős állomása a szecesszió. Itt későszecessziós virágzás volt, amelynek igen fontos része Kós Károly korai munkássága, az Erdélyi Szépmíves Céh tevékenysége, a tartalom, az illusztráció és a kötés egysége. A könyvek mellett bemutatjuk Krón Ferenc Ernő műhelyét, a város szecessziós könyvkötő műhelyét is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=151427
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Előadás az 1944-45-ös délvidéki atrocitásokról
2013. október 2-án a könyvtár Gábor Áron termében Megvert pásztorok nyája: egy a nemzet - megmaradásunk esélyei címmel tartott ismeretterjesztő előadást Matuska Márton újvidéki újságíró, az 1944-1945-ös délvidéki atrocitások elismert kutatója. A házigazda Bogdán László író volt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/48473-Dlvidki-mszrlsok.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/64074/delvideki_magyar_tragediank
Könyvbemutató: Pokoljárás a Don-kanyarnál és az Erdős Kárpátoknál
Györbíró István Pokoljárás a Don-kanyarnál és az Erdős Kárpátoknál című könyvének bemutatója, amelynek a Bod Péter Megyei Könyvtár adott otthont 2013. október 15-én, minden szempontból elütött a megszokottól.
Szonda Szabolcs intézményvezető köszöntő szavai után Filip Zsombor alkalomhoz illő gitárjátéka, majd Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató kötetet és szerzőjét ismertető, méltató beszéde következett. Ebből megtudhattuk, hogy egy 1981-ben befejezett kézirat tartalmát sikerült most a könyv borítólapjai közé menekíteni, ezáltal is emléket állítva a magyar hadsereg Don folyónál bekövetkezett 1943-as tragédiájának. A 2011-ben közülünk örökre eltávozott szerző sajnos nem érhette meg ezt a napot, így a munkája iránt érdeklődők meglepően népes táborának sem örülhetett.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/48865-Vget-nem-gytrelem.html
Arcok és hátraarcok: közönségtalálkozó Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel
Arcok és hátraarcok címmel volt közönségtalálkozó Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi magyarországi írókkal, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében is, a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban, 2013. október 16-án.
Fekete Vince költő kérdésére a Garaczi László–Nagy Ildikó Noémi magyarországi írópáros egy-egy saját írással mutatkozott be és adta meg az alaphangját az eseménynek. Aztán vallottak magukról, írásművészetükről, arról, hogy mit jelent számukra az alkotás, a nyelv, mit olvasnak, milyennek látják irodalom és valóság viszonyát, házastársak lévén hatnak-e egymás stílusára, mitől fél, ha fél egyáltalán az író.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64479/vallomasok_az_irasrol_garaczi_laszlo_es_nagy
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49081-nmagukra-egymsra-talltak.html
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/1395-ket-szerelmes-trilla-garaczi-laszlo-es-nagy-
Szávai Géza nagy átmenetelése
Kézdivásárhelyen, Csernátonban, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön találkozott közönségével a küsmödi (Hargita megye) születésű, Budapesten élő Szávai Géza író. A megyeközpontban a Tein teázó szolgált legújabb, A Nagy Átmenetelés című könyve bemutatójának helyszínéül, itt beszélgetőtársa Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója volt.
A „vidám regényes estén” előbb gyermekkorát elevenítette fel az író, a kis falu emlékezetes alakjait, az innen építkező történeteket, amelyek a cenzor Pezderka elvtárs érthetetlen nagyvonalúsága folytán láthattak napvilágot a Séta gramofonzenére című „képletregényben”. A leghíresebb, több nyelvre is lefordított Székely Jeruzsálem már az új világban jelent meg, és ma is vörös posztó a román napisajtó számára, pedig a szerző által felolvasott részlet a maga kis, község- és megyeközi határvitájával a székelyek elé tart görbe tükröt. Olyan ez, mint amikor az ember kínjában röhög és röhögtet – mondta el a vendég, a magyar rendszerváltásról írt kötetet – A nagy átmenetelés éppen most nagyon áthallásos cím – és a készülő Szávai-kalendáriumot is ismertetve. Ezek már a máról, a mának szólnak, kedélyesen, kesernyésen – és ez a hangulat adott sajátos zamatot a kötetlen beszélgetéssel, dedikálással zárult író-olvasó találkozónak.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64478/nevessunk_kinunkban_is
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49030-Szvai-Gza-nagy-tmenetelse.html
1956 emlékezete – ünnepi műsor
Budapesten 1956. október 23-án rögzített történelmi képsorokkal kezdődött a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott ünnepi műsor 2013. október 22-én. A Gábor Áron termet megtöltő nézők a forradalom első napjának dokumentumfilmes krónikáját láthatták, amint a lengyel megmozdulásokkal szolidarizáló tömeg a Petőfi-szobortól elindul, terebélyesedik, s rendszer-, illetve szovjetellenessé alakulva megérkezik az Országház elé. Lakatos Mihály, Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője beszédében leszögezte: „Ami 1956. október 23. és november 11. között történt Magyarországon, az csoda volt.”
A továbbiakban a Pro Musica Kamarakórus méltóságteljes zenei pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget, Kicsid Gizella és Kolcsár József színművész verset mondott, a fiatal Szőcs Botond pedig bravúros zongorajátékával tette maradandóvá az ünnep előestéjét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64562/a_szabadsagvagy_csodat_szul
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49131-kegyelet-jegyben.html
Időmérő magántörténelem - Sántha Attila könyvbemutatója
Sántha Attila költő volt a meghívottja annak az író-olvasó találkozónak, amelyre 2013. október 26-án került sor a Tein kávézóban, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a házigazda kávézó és a Kónya et Kónya Ponopol szervezésében.
A találkozó a szerző Razglednicák című friss verskötetének bemutatója is volt. Beszélgetőtársa Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója volt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49264-Csaldi-kpeslapok.html
http://www.kmkt.ro/article/178_intalnire_cu_poetul_santha_attila/
A nagy titok kapuja: Bicskei Simó Zsuzsanna előadóestje
A nagy titok kapuja címmel került sor Bicskei Simó Zsuzsanna színművésznő előadóestjére 2013. október 29-én a könyvtár Gábor Áron termében. Az est Weöres Sándor születésének centenáriuma alkalmából jött létre, és a költő Tao te King-fordítása (Az Út és Erény Könyve) alapján készült.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49350-Bicskei-Zsuzsanna-estje.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/64902/az_ut_konyve_bicskei_simo_zsuzsa_eloadoestje
Tanulmányi út Hargita megyében
Hétfőn, 2013. október 28-án tanulmányi útra indult a Bod Péter Megyei Könyvtár munkaközössége, kiegészülve Bardóc, Csernáton, Kézdiszentlélek és Nagyajta közkönyvtárosával. A résztvevők kora reggeli indulással Székelyudvarhely felé vették az irányt, délelőtt megnézték a helybeli Haáz Rezső Múzeumban A táguló Gutenberg-galaxis című izgalmas könyv- és nyomdatörténeti kiállítást, illetve két másik érdekes tárlatot is (Portrék – metszők – metszetek, A pénz beszél... – A magyar pénzverés története), majd meglátogatták a Városi Könyvtárat.
A kora délután már Csíkszeredában találta az úton lévőket, ahol a Kájoni János Megyei Könyvtárat keresték fel közel egy évvel ezelőtt felavatott új székhelyén. A jelenlévők rálátást nyertek az intézmény működésére, szolgáltatásaira, tanulságos összevetésre és tapasztalatcserére is lehetőség nyílt, mind a könyvtárnéző körút során, mind az ezt lezáró kávézás, teázás közben, a könyvtár földszinti előcsarnokában működő hangulatos kávézóban.
Köszönet a szíves vendégfogadásért és a helyszíneken biztosított kalauzolásért Miklós Zoltánnak, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának, Róth András Lajosnak, az intézmény tudományos könyvtára vezetőjének, Szőcs Endrének, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójának, Kopacz Katalinnak, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatójának, illetve Kelemen Katalin osztályvezető könyvtárosnak!
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/article/183_calatorie_de_studiu_in_judetul_harghita/
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Idősek Világnapja a könyvtárban
1991-ben az ENSZ kezdeményezésére rendezték meg először az Idősek Világnapját. A Kájoni János Megyei Könyvtárban idén először ünnepelték e napot, Hargita Megye Tanácsának programsorozata keretében. Aktív Ezüstkor címmel szerveztek találkozót 2013. szeptember 30-án délelőtt, az Idősek Világnapja alkalmából. A Nem csak a húszéveseké a...net! című, nyugdíjasok számára szervezett számítógépes tanfolyamok jelenlegi és korábbi résztevői a könyvtár olvasótermében szép számban összegyűltek a találkozóra, amelyen köszöntötték az időseket. Többek között ingyenes számítógépes tanfolyamok révén segíti az idősebbeket a könyvtár, hogy elsajátíthassák azokat az alapvető ismereteket, amelyek révén ők is bekapcsolódhatnak a mindennapi élet és a munka világának körforgásába, aktív életet élhetnek.A találkozó résztvevői egy-egy emléklapot is kaptak ajándékba, majd egy csésze tea vagy kávé és sütemény mellett jó hangulatú beszélgetéssel és filmvetítéssel folytatódott a program.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/53/idosek-vilagnapja-a-konyvtarban--koszontottuk-az-idoseket
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/programok-kicsiknek-es-idoseknek-a-konyvtarban
Barcasági Könyvek – könyvsorozat-bemutató
2013. október 16-án a budapesti Barca Kiadó alapítója és vezetője, Veres Emese-Gyöngyvér mutatta be a kiadó sorozatát, a Barcasági Könyvek köteteit a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt népes közönség előtt. Az est folyamán Sarány István újságíró beszélgetett a néprajzkutatóval a kiadó alapításáról, a könyvsorozat eddig megjelent köteteiről, a barcasági csángókról, néprajzi kutatásairól, terveiről. Veres Emese Gyöngyvér néprajzkutató, rádiós, újságíró, bár jelenleg Magyarországon él, hazájának a Barcaságot tekinti. A barcasági csángók történetét és szokásait kutatja elsősorban, de foglalkozik a magyarországi evangélikusok vallási néprajzával is. A kiadót is a Barcaság néprajzának, népéletének megismertetése céljából alapította. A bemutatón az érdeklődő csíkszeredai közönség kérdéseire válaszolva mesélt a barcasági csángók szokásairól, hagyományairól. Öt kötetet jelentetett meg eddig a Barcasági Könyvek sorozatban, közülük kettőnek a szerzője is: 2005-ben a Ma leszek házadban először vendég. Felnőtté válás a barcasági csángó gyülekezetekben című kötetét adta ki, majd 2008-ban jelent meg „Mikor Oláhország háborút izene." A barcasági csángók kálváriája című könyve.
A sorozat további kötetei egyszerre személyes hangvételű naplók és hiteles kordokumentumok, forrásértékű kiadványok.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/57/barcasagi-konyvek--a-barca-kiado-sorozatat-mutatta-be-veres-emese-gyongyver
Beszámoló a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok Blogján: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2013/10/barca-kiado-tevekenysege.html
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvek-a-barcasagrol
Kambodzsai pillanatképek – Moldován Zsolt festőművész fotókiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2013. október 24-én Moldován Zsolt Kambodzsai pillanatképek című fotókiállítását nyitották meg. India és Vietnam után ezúttal Kambodzsába látogatott el a festőművész, aki két korábbi kiállításán a festészet eszközeivel számolt be a Távol-Kelet egzotikus országaiba tett látogatásairól, benyomásairól, élményeiről. Távol-keleti fotográfiái elsősorban szociofotók, pillanatképek, utcai fotók, portrék, amelyek az ott élők mindennapi életét tárják elénk. Mintegy kilencvenen érkeztek a tárlatmegnyitóra, amelyen Bács Béla János méltatta Moldován Zsolt munkáit, a kambodzsai utazás során készült kisfilmek, fotók vetítése tette még élvezetesebbé az eseményt a jelenlevők számára. A kiállítás 2013. november 13-ig megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Képes beszámoló a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/62/kambodzsai-pillanatkepek--moldovan-zsolt-fotokiallitasanak-megnyitoja
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kambodzsa-ahogyan-moldovan-zsolt-latta
Harangozó Imre szakrális néprajzi könyveinek bemutatója
Harangozó Imre néprajzkutató szakrális néprajzzal foglalkozó két újabb könyvét ismerhette meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt népes közönség 2013. október 28-án. Harangozó néprajzi munkásságát és a moldvai magyar közösségekben végzett kutatásainak eredményeként megjelent köteteit Halász Péter néprajzkutató, a Duna TV nyugalmazott főszerkesztője, a Honismeret folyóirat szerkesztője mutatta be. A Békéscsaba közelében fekvő Újkígyóson élő Harangozó Imre az Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkigyós) alapító elnöke. Néprajzkutatóként leginkább a szakrális néprajz kérdései foglalkoztatják. Kutató-, feltáró- és gyűjtőmunkájának javarészét teszi ki a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképének és hitvilágának megismerése, megismertetése. Az „Anyám, anyám, Szép Szűz Márjám...” című, a moldvai magyarok régi imádságait és ráolvasásait tartalmazó kötet 1992-ben jelent meg először. A könyv előszavát Lükő Gábor jegyzi. Ez volt az első, kifejezetten a moldvai csángók körében végzett, szisztematikusan csak csángó archaikus anyagot tartalmazó gyűjtés. A 2012-ben megjelent második, bővített kiadás CD-mellékletet is tartalmaz, amelyen a gyűjtés során felvett hanganyagokból összeállított válogatás található. 2010-ben jelent meg a Transzcendens trambulin - Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban című kötet, amelyben a hagyományos halottkultusz rítusait vizsgálva, a közösség tér- és időszemléletéről, világképéről, hitvilágáról ír.
Néhány szép régi csángó népének is elhangzott a könyvbemutatón Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány előadásában.
Forrás és képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/64/harangozo-imre-konyveit-mutattak-be-konyvtarunkban
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/harangozo-imre-konyveit-ismertetik
Hargita Népe, 2013. október 29.
Októberben újraindult a Könyv-Film-Klub
2013. október 3-án indult a Könyv – Film – Klub új évadja a könyvtár előadótermében. Ezúttal kéthetenként jelentkezik csütörtökönként, a vetítések 17,30 órakor kezdődnek. Vezetője Csont Zsombor filmesztéta, aki, ugyancsak önkéntesként, átvette a stafétát Makai Beátától. A Bonnie és Clyde című, 1967-es, Arthur Penn rendezte filmmel indult az új évad, Jean Luc Godard Kifulladásig című, 1959-es filmjét nézhették meg a filmrajongók október 17-én.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/149/konyv-film-klub
Gyermekfoglalkozások, rendhagyó könyvtári órák – egyre több csoportnak
A tanév kezdete óta hetente több iskolai és óvodai csoport érkezik a Kájoni János Megyei Könyvtárba. Néha csak rövidebb könyvtárlátogatásra, ismerkedésre érkeznek, de egyre több pedagógus veszi igénybe azt a lehetőséget is, hogy rendhagyó tanítási órát tartson a könyvtárban, vagy a gyermekkönyvtárosok által vezetett könyvtári foglalkozáson vesznek részt a csoportok.
A foglalkozások témáját, tartalmát a bejelentkező csoportok életkora szerint állítják össze a könyvtárosok, óvodáskortól középiskolás diákokig, igény szerint, a csoportot vezető pedagógussal egyeztetve.
A Kincses szigetek című foglalkozásokon főleg 1–4. osztályos csoportok vesznek részt, a gyermekek játékos feladatok révén ismerkednek a könyvtárral, a könyvek világával, könyvtárismereti fogalmakkal, tanulva a könyvtárban való tájékozódást. Október folyamán tíz osztály érkezett, a gyermekkönyvtárban többek között a Petőfi Sándor Általános Iskola ötödikesei vettek részt foglalkozáson. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ötödikesei rendhagyó román órára érkeztek. A középiskolai osztályok közül a hónap folyamán többek között a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola és az Octavian Goga Líceum osztályai látogattak el könyvtárba.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/55/ismerkedes-a-konyvtarral-foglalkozasok-es-rendhagyo-orak
Szakmai képzések az RMKE szervezésében
Október folyamán két szakmai képzést is szervezett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE), erdélyi magyar anyanyelvű könyvtárosok számára.
2013. október 7–8. között a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Online irodalmi adatbázisok címmel volt szakmai képzés az OSZK Könyvtári Intézetével közösen, a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A képzés keretében Téchy Tünde, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője szépirodalmi, irodalomtudományi és más szakterületeket érintő adatbázisokat mutatott be a részt vevő romániai magyar könyvtárosoknak. A tanfolyam célkitűzése volt, hogy a résztvevők megismerjék a könyvtárakban elérhető legújabb online irodalmi adatbázisokat, felhasználói szinten kezelni tudják a MEK, az EBSCO, a FSZEK, a PIM irodalmi és más adatbázisait. A képzésen 14 könyvtáros vett részt Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, illetve Székelyudvarhelyről.
Képes beszámoló itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/56/online-irodalmi-adatbazisok--a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban-szervezett-szakmai-kepzesen-tizennegy-romaniai-magyar-konyvtaros-vett-reszt
A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja is beszámol a képzésről, kiemelve: „Az adatbázisok nagy része, amelyeket [az előadó] bemutatott, elsősorban a szépirodalmi, irodalomtörténeti, valamint irodalomtudományi területet fedte be, a szakkönyvtárakat leszámítva ez a könyvtárosi munka legkeresettebb témája. Ezekkel az ismeretekkel élve a könyvtárosnak lehetősége van átadni a használóknak a keresett anyag utáni tippeket, amelyek jelentősen megkönnyítik és segítik felkészülésüket, munkájukat. A hagyományos tájékoztatási módszerek mellett kiegészítőként teljes ablakot nyit a keresők-kutatók világára. Nemcsak egy anyagrészt lelhet föl a használó, hanem további tájékozódáshoz is segítséget nyújt (pl. egy bibliográfia összeállításához).” (Teljes szöveg itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2013/10/online-adatbazisok-kepzes-kajoni-janos.html)
Az RMKE által szervezett háromnapos szakmai továbbképzésnek adott otthont a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme 2013. október 18–20. között. A BIBLIS könyvtári szoftver felhasználóinak továbbképzése ugyancsak a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. A tanfolyamon erdélyi magyar anyanyelvű könyvtárosok vettek részt, főleg székelyföldi könyvtárak munkatársai. A szakmai továbbképzésen részt vevők egyrészt megismerkedhettek a szoftvercsomag egyik fontos összetevőjének, az állományalakítást és feldolgozást szolgáló BIBLIS C modulnak új, magyar nyelvű kezelőfelületével, másodsorban jelezhették a szoftverfejlesztő számára javaslataikat, észrevételeiket a szoftver magyar nyelvű szakkifejezéseivel kapcsolatosan. A felhasználók számára összeállított magyar–román könyvtári és informatikai szakkifejezések értelmező szótára, amelynek kifejezéseit közösen vitatták meg a képzés résztvevői, nagyon hasznosnak bizonyult.
Forrás, képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/60/a-biblis-konyvtari-szoftver-felhasznaloinak-szakmai-kepzese
Új könyvtári szolgáltatások alapjai – szakmai képzés a Biblionet program keretében
A Biblionet program részét képező szakmai képzés zajlott le október végén a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hargita megye hét településéről (Csíkszereda, Borszék, Balánbánya, Galócás, Csíkszentgyörgy, Csíkszentmárton, Székelyderzs) érkezett könyvtárosok fejlesztették szakmai tudásukat az új könyvtári szolgáltatások bevezetése terén. A háromnapos képzés fontosabb témái: milyen könyvtári szolgáltatásokat vesznek, illetve vennének igénybe az emberek, a könyvtár erőforrásai, hiányzó erőforrások megszerzése, kommunikáció.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/63/uj-konyvtari-szolgaltatasok-alapjai--szakmai-kepzes
KITEKINTŐ
--Iskolai vámpírok a kőszívű ellen
Bár van, ahol a Twilight is bekerült a kötelező iskolai olvasmányok közé, a mai kánon a legtöbb iskolában semmit nem változott az elmúlt ötven évben. Az elavult kötelezők megutáltatják az olvasást a gyerekekkel, a tanárok nem ismerik a ma kultikus – és az Alkonyatnál sokkal jobb – ifjúsági regényeket.
Az olvasmánylista az egyedi kilengésektől eltekintve gyakorlatilag ötven éve változatlan Magyarországon. A meghatározó művek ugyanazok, mint az 1960-as években. Felső tagozaton ez nagyjából A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, a Légy jó mindhalálig által fémjelzett listát jelenti. A gyakran feladott regények közül az Ábel a rengetegben a legújabb, miközben Tamási Áron műve is nyolcvan évvel ezelőtti.
Miközben az iskola a legtöbb helyen kifejezetten sok kötelező olvasmányt ad fel, fájdalmasan hiányzik a kortárs irodalom, illetve mindaz, ami a gyerekek világához nyelvileg és világképét tekintve közelebb állna, ahol a szereplőkkel azonosulni tudnának. Így hamar megtanulják a leckét: az irodalom egy szép múzeumi izé, amit valamiért tisztelni kell, de valódi viszonyt nem lehet vele kialakítani.
Forrás: http://index.hu/kultur/2013/10/07/a_koszivu_tanulsagos_de_miert_nincs_a_suliban_twilight/
--Frankfurti könyvvásár a változás jegyében
Egyre inkább összeolvad az analóg és a digitális világ a könyvszakmában. Ezt az állapotot mutatta be az idei frankfurti könyvvásár is 2013. október 8–13. között, ahol az idén minden korábbinál nagyobb volt az informatikai innovációval foglalkozó, úgynevezett start-up cégek aránya. A digitális forradalom hatására egyre kevésbé van értelme különbséget tenni a nyomtatott könyv és az elektronikus formátumok között. Arról például már nem is igen lehet statisztikát készíteni, hogy mekkora a nyomtatott könyvek és az elektronikus formátumban értékesített könyvek forgalma.
Számos kiadó és kereskedő áttért arra, hogy „csomagban”, egyszerre nyomtatott és elektronikus formában ad el könyveket, igazodva az olvasói szokásokhoz, hiszen otthon, elalvás előtt az ágyban sokan inkább nyomtatott könyvet szeretnek olvasni, útközben, a buszon, metrón viszont az e-könyv a praktikusabb – mondta Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója.
Erősödik a nyomtatott könyv dísztárgy- és művészeti alkotás jellege. Így egyre több a különleges kivitelezésű kötet, és jellemző, hogy növekedik a képek, illusztrációk aránya a nyomtatott könyvekben – jegyezte meg Katja Böhne, a vásár szóvivője.
A frankfurti könyvvásáron idén a hatvanas években születettek nemzedékének három tagja képviselte Magyarországot: Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István, akik műveikben a 19. század szabadságharcait, a rendszerváltást közvetlenül megelőző évtizedeket, illetve mai mindennapi élet mozzanatait elevenítik meg.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/frankfurti-konyvvasar-a-valtozas-jegyeben
--A legolvasottabb könyvek Magyarországon
Napjaink egyik legnépszerűbb sikerszerzőjének új könyvét olvasók milliói várták lélegzetvisszafojtva: Dan Brown Inferno című regénye szinte rögtön a megjelenést követően átvette a vezetést a Bookline TOP 50-ben. A régóta várt Infernóval nem csak Dan Brown tért vissza: főhőse, a sármos és intelligens szimbólumszakértő, Robert Langdon is újra felvette a kesztyűt, és nem is akármilyen kalanddal ajándékozza meg az olvasót.
A dobogó 2. fokán az utóbbi hónapok egyik legtöbbet emlegetett rendezőjének munkásságáról, illetve az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház öt évéről szóló kötetet találjuk.
Harmadikként ezúttal egy igazi hazai sikerszerző, Leiner Laura újdonsága futott be: a Szent Johanna gimi után most szabadabb vizekre evez, és a nyári fesztiválok fílingjét sűríti izgalmas, természetesen a szerelmi szálat sem nélkülöző regénybe.
A listán hónapról-hónapra rendíthetetlenül felbukkanók sorába Leiner Laura mellett szeptemberben Bartos Erika is beállt, megjelent ugyanis a mostanra már minden gyerek kedvencévé avanzsált Bogyó és Babóca legújabb kötete, a Bogyó és Babóca alszik (7.). Egy nem mindennapi visszatérőt is a listán találunk: Timur Vermes szatírájában (Nézd, ki van itt, 5. hely) maga Hitler éled fel napjainkban, és nem is olyan meglepő módon gyorsan megtalálja a helyét ebben a demagógia, nézettségi adatok és like-ok vezérelte világban.
Forrás: http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/ez_az_50_legolvasottabb_konyv_most_magyarorszagon.
--Schönborn bíboros: a könyvtár szellemi gyógyszertár
Bécs érseke is támogatja az Ausztria olvas (Österreich liest) elnevezésű kampányt. Ebben az évben is jelentős egyházi támogatásnak örvend a kezdeményezés, amellyel az osztrák könyvtárak fel akarják szítani az emberek olvasáshoz való kedvét – írja a Kathpress, Ausztria katolikus hírügynöksége.
Egyházi körökből hat osztrák megyéspüspök és egy apát vallotta magát könyvmolynak, és állt az idén október 14. és 20. között meghirdetett kampány szolgálatába, plakátokon is megjelenő jelmondatokkal támogatva az ügyet.
Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek vallomása szerint: A könyvtárak szellemi gyógyszertárak. Egon Kapellari grazi püspök így fogalmaz: A könyvtárak kincstárak. Felfedezésre várnak.
Az embereknek szükségük van könyvtárakra – olvasható Alois Kothgasser salzburgi érsek véleménye a plakátokon. St. Pölten főpásztora, Klaus Küng meggyőződése szerint: Aki olvas, belép a gondolkodás nagyvilágába. Ez ma különösen fontos. Ägidius Zsifkovics, Eisenstadt püspöke így fogalmaz: Az olvasás kitárja előttünk a világot. Egyben út önmagunkhoz is. Anselm Zeller apát, a St. Georgenberg-Fiecht bencés apátság vezetője így buzdít: Olvass, és szélesre tárul a látóhatár!
A kampány során számos programot szerveznek Ausztria könyvtáraiban: a felolvasóestek, irodalmi kávéházak, műhelyek, képeskönyv-bemutatók, irodalmi séták évről-évre félmillió érdeklődőt mozgatnak meg és csalogatnak közelebb a könyvek világához.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/print/hirek/schonborn-biboros-konyvtar-szellemi-gyogyszertar
--Bemutatták a vakoknak készült Weöres Sándor-kötetet
Bemutatták a Weöres Sándor műveit Braille-írással tartalmazó kötetet a fehér bot nemzetközi napján, 2013. október 15-én, Budapesten.
Az ezer példányban készült könyvet többek között a Magyarország területén működő rehabilitációs központok, vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó intézmények, könyvtárak és megyei egyesületek között osztják szét - közölte Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke.
A 23 verset tartalmazó kiadvány a Weöres Sándor Centenáriumi Év keretében jelent meg. A kötetben egyebek mellett A tündér és a Galagonya című gyermekversek, az Ars Poetica, a Mi a jövő?, a Hattyú és az Üdvösség című vers is szerepel.
A Steinert Ágota irodalomtörténész szerkesztette kötetben sem témai, se időbeli korlátok nincsenek, és számos olyan verset is tartalmaz, amelyek a filozofikus költőt mutatják be az olvasóknak.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/19226-bemutattak-a-vakoknak-keszult
--Világkonferencia a világhálón a könyvtárakról
2013. október 18-án és 19-én rendezték meg a weben a Könyvtár 2.013 (Library 2.013) című világkonferenciát.
A könyvtárosok előadásai magyarul és angolul az alábbi linken megtalálhatók: http://konyvtaros.tumblr.com/post/64681670157/vilagkonferencia-a-vilaghalon-a-konyvtarakrol?utm_source=HETI+ATTILA&utm_campaign=bb861a5e0c-newsletter_heti_attila_151013&utm_medium=email&utm_term=0_bc60ed698c-bb861a5e0c-60299529&ct=t%28newsletter_heti_attila_221013%29&mc_cid=bb861a5e0c&mc_eid=4da4a21516
--Kell-e könyvtáros a könyvtárba?
„A 21. század könyvtárának többfunkciósnak kell lennie: virtuális információ-központtá kell alakulnia, de meg kell maradnia használó- és olvasóbarát könyvtárnak is. A működését és a szolgáltatását az igényekhez kell igazítania. Új programokkal és új módszerekkel kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a közösségi lét erősödjön.
Fontosnak tartom a könyvtár hangulatát, szerintem otthonosak kell lennie. A könyvtár mindig közösségi hely volt, és az is kell, hogy maradjon. Attól függetlenül, hogy ma már sokan az interneten tájékozódnak, szeretnénk, ha megmaradna ez a közösségi tér, hogy örömmel jöjjenek be a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek egyaránt.” - mondta Hajnal Anna, a zentai Városi Könyvtár vezetője az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva.
Teljes cikk itt: http://www.magyarszo.com/hu/2130/vajdasag_zenta/102814/Kell-e-
--Hadd olvasson a gyermek, amit akar
Hagyni kell a gyermekeket, hogy azt olvassanak, amihez kedvük van – vélte Neil Gaiman, aki szerint a jószándékú felnőttek könnyen örökre elvehetik a gyermekek kedvét az olvasástól. Gaiman egy nagy-britanniai rendezvényen az olvasás, a könyvek, a könyvtárak jövőjéről tartott előadást, amelyben amellett érvelt, hogy a felnőttek ne próbálják meg megszabni a gyermekeknek, hogy milyen könyveket vegyenek a kezükbe.
„Nem gondolom, hogy létezne rossz könyv a gyermekek számára”. Időről-időre felmerül, hogy Enid Blyton vagy RL Stine rossz írók lennének, vagy hogy a képregények az írástudatlanságot segítenék elő, de Gaiman szerint ez marhaság, sznob és ostoba beszéd. A jószándékú felnőttek azzal, hogy kiveszik a gyermekek kezéből azt, amit szeretnek olvasni, és értékes, ám unalmas köteteket adnak helyette, csak azt érik el, hogy olyan nemzedék nő fel, amelynek meggyőződése, hogy az olvasás valami béna, kellemetlen elfoglaltság.
Gaiman elmondta azt is, hogy szerinte az e-könyvek megjelenése nem jelenti a papíralapú könyvek végét, és felidézett egy húsz évvel ezelőtti beszélgetést Douglas Adams-szel, amikor is Adams a valódi könyveket a cápákhoz hasonlította. „A cápák vének, már a dinoszauruszok előtt is voltak cápák az óceánban, és az ok, hogy még mindig vannak cápák, az, hogy jobbak ebben, mint bármi másban.” Adams akkor azzal érvelt, hogy a papíralapú könyvek szívósak, nehéz elpusztítani őket, ellenállnak a fürdőzésnek, napfénnyel működnek, és jó érzés kézbe venni őket – jók abban, hogy könyvek, és mindig lesz számukra hely.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/15/neil_gaiman_hadd_olvasson_a_gyerek_amit_akar?
HAZAI
--Mesés nyarat zárt a Székelyföldi Legendárium csapata
A könyv, a térkép és a társasjáték után most már fagylalton is szerepelnek a székely mondákat és legendákat idéző mesefigurák, nemrég pedig színező is készült belőle gyermekek számára. A Székelyföldi Legendárium mára már mozgalommá fejlődött, korszerű megoldásokkal és kreatív ötletekkel lopja be a székely hagyományokat az ünnep- és mindennapokba.
Az idei nyár különösen mozgalmasra és sokszínűre sikeredett, nagyon sok helyszínre eljutottak sajátos bemutató standjukkal, a meseszekérrel. Újabban a legendáriumba szó szerint is bárki belekóstolhat, mivel megjelent a legendás fagylalt. Csomagolásán idegen kultúrák mesefigurái helyett székely mondahősök tűnnek fel, Zete és Firtos a legendárium mozgóképes változatát hirdetik, mert a cél továbbra is a rajzfilmsorozat, amelyen a csapat folyamatosan dolgozik.
A rajzfilmmel az egész világot megszólítanák. Ha sikerül bejárni a világot a rajzfilmmel, felfigyelnek arra, hogy Székelyföldön történik valami, és eljönnek ide, akkor az a térségnek jót tesz – magyarázta Fazakas Szabolcs, a Legendárium alapítója.
A legendárium ötlete Magyarországon is követőkre talált, Debrecenben megalakult az Alföldi Legendárium Klaszter, amely a székely legendárium mintájára saját termékcsalád létrehozásán dolgozik, az együttműködés eredményeként pedig a Debreceni Virágkarneválon közös kocsit indítottak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150628&cim=meses_nyar_utan_van_a_szekelyfoldi
--Mostantól könyveket is turkálhatunk
Megkezdődött a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban a támogatói kártyák kibocsátása: ezeket gyermekeknek 7,5, felnőtteknek 15 lejért percek alatt helyben elkészítik, a befolyt összeget új kiadványok beszerzésére fordítják. A kártya a kiskorúak számára igazolványként is szolgálhat, hiszen szerepel rajta a fénykép, a lakcím és a személyi szám is – tájékoztatott Szőcs Endre könyvtárigazgató. Hozzáfűzte, a régi olvasójegyek is megmaradnak, a támogatói igazolványokon ugyanaz a vonalkód szerepel majd. Az új kártya mellé egész kedvezménycsomag jár: az intézményt ily módon támogató gyermekeknek és felnőtteknek akciós szelvényeket adnak, amelyek a kártya és a szelvény együttes felmutatásával érvényesíthetők.
Míg a támogatókat jutalmazza, a mulasztókkal az eddiginél szigorúbban bánik a könyvtár vezetősége. Akik harminc – hosszabbítás esetén hatvan – nap után sem hozzák vissza a könyveket, azoknak naponta kötetenként 0,25 lej késedelmi díjat számolnak fel. A kiadványokat a kölcsönzés idejétől számított 90. nap után eltulajdonítottnak nyilvánítják, és a mulasztó ellen feljelentést tesznek az ügyészségen. Mint kiderült, van olyan, aki 2002 óta nem vitte vissza a kikért könyvet. Ezernél több olyan kötetük van, amelynek visszaszerzése kétséges: leginkább a háziolvasmányok és a különféle szakkönyvek „maradnak kint”.
A Városi Könyvtár ezentúl könyvkötést is vállal, ennek ára a kötet méretétől függően változik. Továbbá születésnapi krónikát is készítenek: az ünnepelt születésének napján megjelent híreket és egyéb érdekességeket válogatják össze az intézmény gyűjteményéből, igényes kötésben. Ugyanekkor megnyílt a kuriózumnak számító könyvturkáló, amelyben az intézmény által kiselejtezett kiadványokat vásárolhatják meg az érdeklődők annyiért, amennyit szerintünk megérnek – a minimális ellenérték egy lej darabonként.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/mostantol-konyveket-is-turkalhatunk
--Internetes nagylexikon erdélyi épített örökségünkről
Erdélyi műemlékek internetes adatbázisát készítik sepsiszentgyörgyi szakemberek, a Hereditatum.org portált azzal a céllal bővítik, teszik székelyföldi viszonylatban teljesen egyedivé, hogy minél többen megismerhessék épített örökségünket. A honlapkészítő műemlékes csoport két igen tevékeny, elkötelezett fiatal építőmérnöke Ferenczi Z. Sámuel és Popovici Szabolcs.
A Sepsiszentgyörgyön dolgozó, műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek körében már 2009-ben felmerült egy internetes adatbázis gondolata, magát a Hereditatum honlapot mostani formájában 2012 elején indították el, kezdték alakítani, következetesen feltöltve adatokkal és fényképekkel. Arra gondoltak, a felhalmozódott, nagy mennyiségű, erdélyi épített örökségre vonatkozó információt könnyen elérhetővé, közhasznúvá kellene tenni – magyarázta Ferenczi Z. Sámuel. Erre ma már szinte utolérhetetlen lehetőséget kínál az internetes megjelenítés, így született meg a Hereditatum.org portál – azaz, miként szerkesztői rögzítik: folyamatos fejlesztés alatt álló online műemlék-adatbázis –, illetve annak egy blogszerű változata, valamint egy facebookos megjelenítése is.
Háromszék 273 műemlék épülete közül 241 szerepel képekkel az összesítésben. Internetes térképeikre GPS-koordinátákat is elhelyeztek, több mint kétezer műemlék rendelkezik ilyen információval is, ilyen esetben a térkép is az adatlapra irányítja az érdeklődőt.
Adatokat bejelentkezés után bárki feltölthet, de az információt a szakemberek szerkesztik, ellenőrzik. Blogjuk (hereditatum.blogspot.ro) személyesebb, leírásokat, műemlékes túraútvonalakat ismertetnek, olyan gyakorlati megjegyzésekkel is, hogy egy-egy műemlék épület kulcsa kinél található meg. Facebook-profiljuk közvetlenebb, „kicsit emberibb, mint egy száraz adatbázis”, interaktívabb ugyanakkor, egy-egy általuk jelentősebbnek tartott műemlék esetében fotókból kollázst készítenek, megmutatják az épület mai és múltbéli állapotát. Arra bátorítják az olvasókat, keressék fel műemlékeinket, ott készített fotóikat, kisfilmjeiket pedig tegyék közzé honlapjukon, de akár leírást, bibliográfiát is hozzáadhatnak az adatlaphoz.
Teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=151442
--Könyvtárat hozott Ozsdolára Vujity Tvrtko
„Egy teljes, vadonatúj gyerekkönyvtárat szándékozom Ozsdolának adományozni. Azt szeretném, hogy a helyi óvodások, iskolások magyar könyvekből hallgathassanak mesét, világirodalmi jelentőségű magyar könyveket olvashassanak. Pontosan tudom, milyen a kisebbségi lét, milyen nehéz, fontos feladat megőrizni az anyanyelvet, a kultúrát, a nemzeti identitást. Nem először viszek könyvtárat, tudatosan nem pénzt adok, mert abból vagy veszekedés lesz, vagy eltűnik. Ez a negyedik könyvtár, amit átadok, az elsőt a miskolci gyermekkórház kapta, a másodikat az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák, a harmadikat a pécsi gyerekklinika onkológiai osztálya. Az a kisteherautó, amelyik hamarosan elindul, nemcsak a négy és fél ezer euró értékű könyvtárat fogja szállítani, hanem reményeim szerint sok minden mást is.” - mondta Vujity Tvrtko a Székely Hírmondó napilapnak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/49068-Knyvtrat-hoz-Ozsdolra.html
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/49278-Vujity-Tvrtko-Ozsdoln.html
--Gárdonyira emlékező öregdiákok
2013. október 30-án, szerdán 17 órára kaptak meghívást a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium Öregdiákjai közül azok, akik ballagásuk után is visszatértek - de már nem mint diákok - az iskola életébe. A meghívóban ezt olvashatták: az iskola könyvtárában egy rövid találkozás keretében az általad kiválasztott Gárdonyi-mű részletének személyes felolvasásával szeretnénk megemlékezni nagy népnevelőnk, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójáról.
A visszatérők között volt angoltanárnő, magyartanár, vallástanár, asszisztensnő, iskolai könyvtáros, aki még portán is szolgált, párhuzamosan, több éven át, de volt, aki nevelőként tért vissza, egyik öregdiák pedig közvetetten része az iskola mai mindennapjainak: az ő két gyermeke az idei tanévtől jár az intézmény V. osztályába.
Forrás: Péter Antal, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Csíkszereda
ÉVFORDULÓK
--Nyolcvanéves Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító
Színész nem lehetett, ezért vasesztergályosnak állt. Később az angol nyelv mellett kötelezte el magát, tanított és fordított (brit, amerikai és afrikai szerzők műveit), és persze írt, verset, regényt és esszékötetet. Legújabb - önéletrajzi - regénye (Két szimpla a Kedvesben) az Európánál jelenik meg.
Gergely Ágnes 1933. október 5-én született Endrődön (ma: Gyomaendrőd), apja újságíró, anyja tisztviselő volt, a család a szerző iskoláskorától Budapesten élt.
17 évesen eredményes felvételi vizsgát tett a Színművészeti Főiskolán, de értelmiségi-polgári származása miatt a főiskolai tanulmányokból kizárták. 1953-ban szakérettségi vizsgát tett, még ebben az évben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1957-ben vette át magyar–angol szakos középiskolai tanári diplomáját.
Általános, majd középiskolában tanított Újpesten, közben fordított és írt. Első műfordításkötetei, James Joyce és Dylan Thomas művei, 1958-tól jelentek meg, első verseskönyvét Ajtófélfámon jel vagy címmel 1963-ban adta ki a Magvető, prózai munkássága 1966-ban a Glogovácz és a holdkórosok című szatírával indult.
Gergely Ágnes munkásságának markáns területe a műfordítás, elsősorban a brit, az amerikai és az afrikai irodalom közvetítője. Többnyire verseket fordít, de drámát, regényt, novellát is. Az angol mellett francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket is tett át magyarra, s angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet is. Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjai sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Tevékenységét többek között József Attila-díjjal (1977, 1987), Déry Tibor-díjjal (1985, 1996), Füst Milán-díjjal (1994), Getz-díjjal (1996), Kossuth-díjjal (2000) ismerték el.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/05/nyolcvaneves_gergely_agnes_iro_kolto_mufordito
--Hatvanéves Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő
1953. október 12-én született Parti Nagy Lajos Szekszárdon, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ott érettségizett. Pécsen szerzett 1977-ben magyar–történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint „a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye”.
Prózaíróként 1990-ben tűnt fel, ekkor jelent meg a Jelenkorban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala című kisregénye. Hamarosan kiderült, hogy az írónő maszkja Parti Nagy Lajost rejti. A test angyala megjelenése után a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták című gyűjteménye, illetve A hullámzó Balaton című elbeszéléskötet egy része. A 2006-ban publikált A fagyott kutya lába című novelláskötet címadó írásából és A hullámzó Balaton című novellából készítette Pálfi György a nemzetközi sikert aratott Taxidermia című filmjét. Az Élet és Irodalom hasábjain megjelenő rövid publicisztikai írásaiból, a hazai politikai életre reflektáló "magyar meséiből" 2012-ben jelent meg kötete Fülkefor és vidéke címmel.
A kilencvenes évek elejétől Parti Nagy Lajos színpadi szerzőként is bemutatkozott, groteszk látásmódú, parodisztikus darabjait (Ibusár, Mauzóleum, A hét asszonya, Bandy-lányok, Bivaly-szuflé) folyamatosan játsszák a színházak. Számos díj birtokosa: 1992-ben megkapta a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Két kötet is megjelent Parti Nagy Lajos 60. születésnapja alkalmából: Mi történt avagy sem címmel a Kossuth-díjas író, költő új elbeszéléskötete látott napvilágot, a Rókatárgy alkonyatkor című emblematikus verse pedig díszkiadásban jelent meg Tettamanti Béla rajzaival.
Forrás: http://bookmixer.postr.hu/boldog-szuletesnapot-parti-nagy-lajos
http://konyves.blog.hu/2013/10/12/pnl_715
--Hetvenöt éves Szilágyi István író
Szilágyi István kolozsvári író az évtizedek során, miközben az Utunk főszerkesztő-helyetteseként, majd a Helikon főszerkesztőjeként a magyar irodalom egyik legfontosabb műhelyét alakította, kiváló elbeszéléseivel és jelentékeny regényeivel az Erdélyben születő kortárs magyar próza egyik legjelentősebb alkotójává írta magát.
Első regénye, a méltatlanul mellőzött Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús szerelmi történet, egy nagy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól, valamikor a háború alatt játszódik egy kis székelyföldi faluban, talán Torján. A következő, az életmű eddigi egyik csúcsának tartott Kő hull apadó kútba (1975) tragikus szerelmi történet, a századfordulón játszódik Jajdonban. Harmadik regénye, az Agancsbozót (1990) utópia. A negyedik, a Hollóidő (2001), a másik fő mű, mélyebbre veti Szilágyi labirintusában és az időben is a horgonyt, valamikor a török hódoltság korában játszódik. A tét itt is a szabadság, amely természetes, ha van, de hiánya már-már elviselhetetlen...
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64244/szilagyi_istvan_75
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tőzsér József könyvkiadó-tulajdonos
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven keresztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél dolgozott.
1976-1993 között a Hargita megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt, az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában.
1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, időközben a vállalkozás teljesen önállóvá vált, s az erdélyi magyar nyelvű könyvek legnagyobb kiadójaként üzemel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150850
DÍJAK
--A magyar származású Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat
Terézia Mora magyar származású író kapta a Német Könyvdíjat, az elismerést Frankfurtban adták át.
A Sopronban született, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A 700 oldalas munkában Darius Kopp történetét folytatja, aki a magyarul Az egyetlen ember a kontinensen címmel 2011-ben megjelent könyvének volt a főhőse.
A részben Magyarországon játszódó díjnyertes mű a zsűri indoklása szerint "mélyen megrázó" és "stilisztikailag virtuóz úti regény" a jelenkori Kelet-Európából. A szerző a díj átvétele után azt mondta, kishitűsége miatt nem készült beszéddel. "Tudom, hogy ami egy könyv mellett szól, az szólhat ellene is" - jegyezte meg.
A szerző 1990-ben költözött Berlinbe, ahol a Humboldt Egyetemen hungarológiát és színháztudományt tanult, a Filmművészeti Főiskolán (DFFB) pedig forgatókönyvírói végzettséget szerzett. Első regénye 1999-ben jelent meg, díjnyertes kötete a negyedik regénye. Műfordítói munkássága is ismert, elsősorban Esterházy Péter több német nyelvű kötete révén, de fordított már többek között Parti Nagy Lajostól és Örkény Istvántól is műveket németre.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/07/a_magyar_szarmazasu_terezia_mora_kapta
--Hét magyar könyvet is díjaztak a Románia legszebb könyvei – 2013 versenyen
Hét magyar kiadvány szerepel a Románia legszebb könyvei – 2013 verseny 39 díjazottja között.
A hazai gyermekkönyvek kategóriában díjazták Balázs Imre József Blanka birodalma című gyermekvers-kötetét. A kötetet már a tavalyi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is elismerték, ahol a Szép Könyv-díjat ítélték oda neki. Ugyanebben a kategóriában díjazták Markó Bélának a csíkszeredai Bookart kiadónál megjelent, Hasra esett a Maros című kötetét. Balázs Imre József kötetének tervezője Sütő Ferenc tipográfus volt, a versek képi világát pedig Keszeg Ágnes egyedi rajzai elevenítik meg, míg Markó könyvét Jánosi Andrea illusztrálta.
Az albumok között Rosta József saját maga által kiadott Munka, illetve Csapody Miklós az Exit Kiadónál megjelent Cseh Gusztáv-monográfiáját is jutalmazták. Utóbbi vizuális megjelenítése Könczey Elemér és Árkossy István érdeme. A Bookart kiadó további három díjat kapott. Szépirodalom kategóriában Hajdú Farkas-Zoltán A homályban maradás ösztöne, valamit Ernst Jünger Homokórák című könyvéért díjazták a kiadót, ritkaságok kategóriában pedig a Gedichte című, Rainer Maria Rilke-verseket tartalmazó, Részegh Botond által illusztrált kötetet ismerték el.
A díjakat 2013. november 4-én adják át az UNA Galériában, Bukarestben, ahol kiállításon lehet megtekinteni a köteteket. A díjazott munkák képviselik Romániát a 2014-es lipcsei könyvvásáron a Best Book Design from All Over the World versenyben. A Románia legszebb könyvei verseny kezdeményezőinek célja, hogy egy-egy kiadvány ne csak tartalmilag, hanem kivitelezésben is igényes legyen.
A díjak odaítélésekor a főbb szempontok a könyv borítója, a szöveg elhelyezése és olvashatósága, a könyv grafikai, képi megjelenítése.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/het-magyar-konyvet-is-dijaztak-a-romania-legszebb-konyvei
-- Alice Munro kapta az irodalmi Nobel-díjat
Az irodalmi Nobel-díjat idén a 82 éves, kanadai Alice Munro kapta, az indoklásban a kortárs novella mesterének nevezték.
A bejelentést követően Peter Englund, a svéd akadémia állandó titkára úgy vélte, Munro az emberek fantasztikus ábrázolására képes.
Munro a 13. nő, aki irodalmi Nobel-díjat kap a rangos elismerés 1901 óta tartó történetében.
Munro 1931. július 10-én született a kanadai Winghamben. Tizenévesen kezdett írni, első könyve 1968-ban jelent meg (Boldog árnyak tánca). Az ötvenes évektől különböző magazinokban publikált, 1971-ben jelent meg az Asszonyok, lányok élete című kötete. A novellákkal lett igazán híres Munro, aki egy interjúban úgy fogalmazott, hogy addig akart gyakorlásképpen novellákat írni, amíg el nem érkezik a regényírás ideje. És azután ebben ragadt, amit nem bán senki.
Első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkaként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, és hozzáment James Munróhoz, akivel Vancouverben alapítottak családot.
Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, olyan jelölteket megelőzve, mint Ljudmila Ulickaja vagy Mario Vargas Llosa.
A magyarul Szeret, nem szeret... címmel megjelent kötet egyik novellájából nagy sikerű filmet készült, a Váratlan utazásból jól ismert Sarah Polley rendezésében. A 2007-ben bemutatott, Egyre távolabb című alkotást két Oscar-jelöléssel és a legjobb színésznőnek (Julie Christie) járó Golden Globe-díjjal jutalmazták.
Korábban a Booker-díjat a zsűri indoklása szerint azért kapta Alice Munro, mert bár elsősorban novellistaként ismert, műveit mégis olyan mélység, precizitás és bölcsesség jellemzi, amelyre számos regényíró egész életében csak törekedni tud. Olvasásával mindig olyan új és új dolgokat fedezünk fel, amelyeknek még csak a létezéséről sem tudtunk.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/10/alice_munro_nyerte_a_nobel-dijat
--A leghosszabb regénnyel legfiatalabbként lett Booker-díjas
Eleanor Catton új-zélandi író kapta The Luminaries című regényéért a legrangosabb brit irodalmi elismerésként számon tartott Man Booker-díjat, amelyet Londonban adtak át.
Eleanor Catton regénye egy 19. századi aranyláz idején elkövetett rejtélyes gyilkosságról szól. A kötet 832 oldalas, ezzel a The Luminaries a leghosszabb regény, amely valaha Booker-díjat nyert.
A 28 éves szerző a legfiatalabb kitüntetett a díj 1969 óta íródó történetében, és a második új-zélandi, aki megkapta a rangos elismerést.
Forrás: http://index.hu/kultur/2013/10/16/a_leghosszabb_regennyel_legfiatalabbkent_lett_booker-dijas/
--Fellinger Károly nyerte a Bóbita költőversenyt
A Weöres Sándor-centenárium alkalmából gyermekversek szerzőinek szóló költőversenyt hirdetett a Magyar Írószövetség. A díjakat rendhagyó irodalmi est keretében, Weöres Sándor előtt is tisztelegve adták át a szövetség székházában 2013. október 10-én.
A Bóbita költőverseny szervezőit két cél motiválta. Egyrészt, hogy a hazai gyermekvers-irodalom új költeményekkel gazdagodjon, másrészt rendhagyó és produktív módon emlékezzenek meg Weöres Sándorról.
Az öttagú zsűri – Ágh István Kossuth-díjas költő, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Turczi István, a Pen Klub alelnöke, a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára és Rózsássy Barbara költő – Fellinger Károly farsangi témájú versének ítélte az első helyezést. Második lett a vajdasági Csík Mónika Mindenféle csipás szemekről című verse, harmadik pedig a nagyváradi Tóth Ágnes Maszkabál síppal, dobbal című költeménye. Különdíjban részesült Mirtse Zsuzsa Dúdoló mamának című műve.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/fellinger-karoly-nyerte-131017
--Fehérorosz író kapta a német könyvszakma Békedíját
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki író kapta idén a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját, a tekintélyes elismerést a Frankfurti Könyvvásáron adták át.
Szvetlana Alekszijevics a Szovjetuniót „alulnézetből”, a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált világhírűvé. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült másik, magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című munka, amelyet a Vörös Hadseregben harcolt nőkről írt.
A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint legfőképpen azzal érdemelte ki, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit. Ez jellemzi a szovjet birodalom bukása után készült munkáit is, amelyek a szabadság és a jólét iránti beteljesületlen vágyakozás tragikus krónikái. Alekszijevics legutóbbi kötete augusztusban jelent meg Németországban, a mű a posztszovjet világ krónikája.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/36888/feherorosz_iro_kapta_a_nemet_konyvszakma
--Átadták az idei Prima-díjakat
Oktatás és közművelődési kategóriában Pallósiné dr. Toldi Mária Vas megyei könyvtárigazgató vehette át idén a Príma-díjat.
Forrás: http://vaol.hu/hirek/atadtak-a-primakat-1573736
--Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
Székelyudvarhelyen rendezték meg az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjátadó ünnepségét 2013. október 19-én. A polgármesteri hivatal Szent István termében tartott ünnepséget a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai és tanárai tették még ünnepélyesebbé zenei előadásukkal.
Az idei Debüt-díjat Varga László Edgár költő kapta, akit Cseréptavasz című, a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál idén megjelent bemutatkozó kötetéért tüntetett ki a kuratórium. Zsidó Ferenc író, az alapítvány kurátora laudációjában kiemelte, hogy a költő kortársai közül magasan kiemelkedik, és ha valakire, akkor rá biztosan érdemes lesz figyelni a közeljövőben.
Díjazták a novemberben hetvenedik születésnapját ünneplő Király Lászlót is, őt Fekete Vince költő méltatta, aki, mint mondta, a Helikon folyóiratnál a díjazottól leste el azokat a szerkesztői fortélyokat, amelyeket jelenleg a Székelyföldnél hasznosít. Bemutatta Király László költészetét is, amelyből ízelítőt is kaphattunk, szemléltetve, miért is tartozik a költő évtizedek óta a magyar irodalom élvonalába.
Az idei Hídverő-díjat Füzi László kapta, a neves magyarországi szerkesztő és irodalomtörténész, aki a kuratórium szerint a legtöbbet tett idén az erdélyi irodalom anyaországi recepciójáért. A díj szellemisége éppen ebben a tevékenységben áll, évről-évre olyan jelentős magyarországi személyek kapják meg, akik szívükön viselik a két ország közötti irodalmi határok felszámolását. Gálfalvi György méltatásában megismerhettük röviden Füzi László életútját, ahogy egyetemistaként Szegeden Ilia Mihály irányítása alatt érdeklődése középpontjába kerültek az erdélyi szerzők és írásaik, amelyekre jelenleg, a Forrás folyóirat főszerkesztőjeként is kiemelt figyelmet fordít.
Az EMIA idei nagydíjasa Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, méltatásában Egyed Péter mutatta be a szerzőt és kiemelkedő életművét.
A díjazás előtt Lőrincz György, az alapítvány elnöke külön köszöntötte az idén nyolcvanadik életévét betöltő Gálfalvi Zsoltot, kiemelve írói és szerkesztői munkássága mellett kultúraépítő és irodalomdiplomáciai érzékét, mondván: pályafutása során Gálfalvira mint nagyobb testvérére tekintett.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány célja az írói szolidaritás erősítése, a kiemelkedő alkotói munka elismerése, pályázatok meghirdetése, író-olvasó találkozók szervezése. A díjátadáson egyúttal bejelentik az előző évben meghirdetett pályázatok eredményét is.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/1396-tizennyolcadszor-adtak-at-az-emia-dijait.html#.UnZhklMvhuI
AJÁNLÓ
--Mesekönyv a beteg gyermekek támogatására
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) üzeneteit közvetítő mesekönyv jelenik meg Zinka és Hugó - A rejtélyes üzenet címmel. A bevétel egy részével a harmadik világban élő gyermekeket támogatja a szervezet. A kiadó minden eladott példány után 300 forintot utal a UNICEF Magyar Bizottságának.
A 6–10 éves gyermekeknek és szüleiknek készülő kötet üzenetei, a tolerancia, az összefogás, az elesettek megsegítése, a világ sokszínűsége, a fogyatékkal élők elfogadása, a természet megóvása játékosan szövik át a mesét. A könyvet novemberben a Bookline Könyvek jelenteti meg.
A 300 forint például három csomag terápiás élelmiszerre, nyolc adag gyermekbénulás elleni Szabin-cseppre vagy 17 adag rehidratáló sóra elegendő A Zinka és Hugó - A rejtélyes üzenet nem a Zinka és Simafül varázslatos kalandjai című mese klasszikus folytatása, hanem egy speciális kötet, amely D. Tóth Kriszta, az UNICEF Magyar Bizottság önkéntese kezdeményezésére született a szervezet támogatásával.
Az alapszereplők, a nyolcadik születésnapját ünneplő Zinka, a hurkatestű tacskó-terrier Simafül, a piperkőc róka és a szemüveges Terebély mackó mellett ebben a mesekönyvben új szereplők is életre kelnek. A könyv szerzői Hitka Viktória képzőművész, Gál László író és D. Tóth Kriszta író, újságíró.
Forrás: http://www.kultura.hu/mesekonyv-beteg
--Megjelent a magyar-román kulturális szótár
Nem kis kihívás magyar-román kulturális szótárt készíteni, hanem igazi nagypályás kihívás. El is készült. Jó is, rossz is. Péntek János és Benő Attila vezetésével állt össze a több mint 300 szócikket tartalmazó Dicţionar cultural maghiar–român. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és az Erdélyi Műhely adta ki Sepsiszentgyörgyön. Egy hasonló anyaggal szemben nagyok lehetnek az elvárások, egyrészt mert jelentősen különbözhet az, hogy ki mit tart magyar kultúrának, másrészt az külön érdekesség, hogy ki mit gondol, mindebből mi lehet érdekes a románok számára. A vállalkozás tehát nagyon bátor, sőt vakmerő, kint van az intellektuális komfortzónából, és mint gesztus is erős lehet, feltéve, ha jól van kommunikálva.
De ez a magyar-román kulturális szótár csak egy a számtalan lehetséges közül. Minden hasonló anyag kanonizálási kísérlet is egyben, ilyen szempontból pedig nem érdemtelen azonosítani azt, kik, mit kanonizálnak. Ebből a szempontból az adott kötet egy kolozsvári értelmiségi nemzedék tételezése arról a kulturális ökoszisztémáról, amiben élnek, egy olyan kiadvány-formátumban, amiben gondolkodni szoktak (értsd: könyv). Ez egy veretes ökoszisztéma, annak minden nyűgével, és egy – a tárgy szempontjából – túlhaladott formátum, annak minden emelkedettségével – véli a könyvről kritikájában Kelemen Attila.
Forrás és teljes cikk: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/10/16/diagnozist-keszitettunk-a-
--Kötet Kovászna megye születéséről
Negyvenöt évvel ezelőtt született Kovászna megye jelenlegi közigazgatási formája, ez alkalomból a „vajúdás” és az első négy év körülményeit bemutató könyvet jelentettek meg. Az Újjászületés. Háromszékből Kovászna – Kovászna megye megszervezése és intézményesülése, 1968–1972 címet viselő, Erdélyben az egyetlen ilyen típusú, tudományos kutatás alapján készült hiánypótló kiadvány.
A könyvet Sepsiszentgyörgyön mutatták be, 2013. október 25-én, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az eseményre eljött Király Károly is, aki 1968–1972 között Kovászna megye első titkára volt.
Az 1968-ban lebonyolított közigazgatási reform során létrejött új megyék kialakulása és működése kevésbé kutatott kérdéskör, amelyet a román történetírás szinte teljes mértékben elhanyagolt. A magyarság számára fontos gazdasági, kulturális intézményekkel bíró székelyföldi megyék megalakulása és működése inkább az erdélyi magyar közvéleményt érdekelte.
A fiatal történészekből álló szerzőtrió – Novák Csaba Zoltán, Tóth-Bartos András és Kelemen Kálmán Lóránt – által írt könyvet Nagy Botond levéltáros és Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője mutatta be, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke által mondott köszöntőt és méltatást követően. A munkát Nagy olvasóbarát elbeszélésként jellemezte, amelynek célja Kovászna megye létrejöttének bemutatása. Hogyan zajlott az 1968-as közigazgatási reform Romániában, hogyan és milyen szempontok alapján szervezték meg, milyen történelmi tényezők, központi és helyi események, tényezők befolyásolták a megye születését, továbbá hogyan épült ki a megyei intézményrendszer, hogyan működött, milyen szerepet játszott a térség kulturális és gazdasági életében.
A kötet megvásárolható Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Művelődési Központ székhelyén (Szabadság tér 2. szám), ára 40 lej.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49214-Ktet-megynk-szletsrl.html
MOZAIK
--500 halott költőből 300-at felkeresett már
Már 300 amerikai költő sírját kereste fel Walter Skold, az Amerikai Holt Költők Társaságának elnöke, aki az elhunyt poéták emlékének ápolását tűzte ki céljául.
Skold elmondta: annak idején félig tréfált, amikor először jelentette ki, hogy felkeresi 500 elhunyt költő sírját, olyanokét, akik legalább egy verseskötetet kiadtak életükben vagy posztumusz. De most már komolyan gondolja fogadalmát, és több mint 200 költő síremlékének helyét azonosította az Egyesült Államokban és Európában, köztük T. S. Eliotét, W. H Audenét és Sylvia Plathét.
„Soha nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hosszan eltart, és ennyire megrögzött feladatommá válik” – hangoztatta Skold, aki 2009-ben megalapította az Amerikai Holt Költők Társaságát, és elkezdte felkeresni és dokumentálni ezen költők sírjainak helyét, hogy ismét a figyelem középpontjába állítsa a régen elfelejtett poétákat. Teherautójával már abban az évben 23 államban 150 sírt látogatott meg 90 nap alatt.
Ő volt az, aki azóta 13 koszorús költővel megalapította a Holt Költők Emléknapját, amelyet minden évben október 7-én ünnepelnek. Ezen a napon halt meg Edgar Allan Poe és született James Whitcomb Riley. Skold reméli, hogy még most ősszel újabb 63 sírt keres fel az Egyesült Államok északkeleti részén. Ahhoz azonban, hogy 500-as célját elérje, anyagi támogatók segítségét keresi.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/07/500_halott_koltobol_300-at_felkeresett_mar
--Megjelent angolul Márai Sándor verseskötete
Márai Sándor magyar író első angol nyelvű verseskötetét The Withering World címmel mutatták be 2013. október 9-én a Londoni Magyar Kulturális Központban, együttműködésben az Alma Books független brit könyvkiadóval.
A kötet verseit John M. Ridland és Peter V. Czipott fordította. A magyar származású brit író, Tibor Fischer és a kaliforniai születésű Peter V. Czipott a műfordítás kihívásairól és a magyar irodalom egyik legjelesebb írójának műveiről beszélt az est folyamán, amikor felvételről elhangzott Márai Sándor előadásában a Halotti beszéd című verse is – olvasható a Londoni Magyar Kulturális Központ közleményében.
Márainak számos prózai munkája jelent meg angolul az elmúlt években és aratott nagy sikert Nagy-Britanniában, ilyen például A zendülők, az Eszter hagyatéka, a Vendégjáték Bolzanóban, A gyertyák csonkig égnek vagy a Föld, föld...!.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/05/megjelent_angolul_marai_verseskotete
--Klinika nyílt J.K. Rowling adományából
A neves írónő tízmillió fontot adományozott az Edinburgh-i Egyetemnek a szklerózis multiplexben és más idegrendszeri megbetegedésben szenvedő betegek számára létrehozott klinika megvalósításához.
Az Anne Rowling Regeneráló Neurológiai Klinikát Anna brit hercegnő, az Edinburghi Egyetem kancellárja adta át hivatalosan. A klinikát a Harry Potter-regényfolyam írónőjének édesanyja után nevezték el, aki 45 esztendősen hunyt el szklerózis multiplex következtében - írta a BBC News online híradásában.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/36799/klinika_nyilt_jk_rowling_adomanyabol
--E-könyv-áruházat indít a Magyar Telekom
Elektronikuskönyv-áruházat indít a txtr-rel partnerségben a Magyar Telekom, a webboltban több mint 700 ezer idegen nyelvű és több mint 3000 magyar nyelvű, digitálisan olvasható könyv közül válogathatnak az oldalra látogatók.
A felhasználónak a hu.txtr.com oldalon ingyenes regisztráció után saját digitális könyvespolca jön létre, ahol a megvásárolt e-könyveket tárolhatja és letöltheti mobil eszközeire, például okostelefonjára vagy táblagépére. A regisztrált tagok az itt vásárolt könyvek mellett más forrásból származó e-könyveket is tárolhatnak. A digitális könyvespolcon található könyvek a meglévő e-könyv-olvasó készülékekre is áttölthetőek.
A Magyar Telekom kutatási adatai alapján a közeljövőben várhatóan jelentős kereslet mutatkozik majd mind az e-könyvek, mind az e-könyv-olvasó készülékek iránt. A kutatási adatokból az is jól látható, hogy a vásárlás egyik legfontosabb korlátja a magyar nyelvű kínálat szűkössége.
E-könyv-olvasóval jelenleg az internetezők nagyjából 6 százaléka, mintegy 265 ezer fő rendelkezik. A reprezentatív kutatás eredményei alapján az internetezők 7 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben e-könyv-olvasót vásárol.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/10/17/e-konyv-aruhazat_indit_a_magyar_telekom
--Olvas még bárki hosszú könyveket?
Az olvasás évezredek óta az emberi kultúra része, viszont az, hogy hogyan olvasunk, folyamatosan változik. Az olvasás természetellenes tevékenység volt, mert a veszélyforrások kiszúrásához szórt figyelemre, állandó éberségre volt szükség, de az agy fokozatosan alkalmazkodott ehhez az erős koncentrálást igénylő elfoglaltsághoz. Ma már gyakorlatilag nincs idő mély elemző munkák írására, és azok befogadására, a digitális szövegeknél pedig hajlamosak vagyunk multitasking-re, elkalandozunk. Ez végül az erős koncentráció és a fejlett memória elvesztésével járhat.
Vajon hogyan alakítja át az idegrendszert, ha rászokunk a digitális tartalmak fogyasztására? Másképp működik annak az agya, aki a digitális világban nő fel?
Azt hisszük, hogy a folyamatos multitasking ma alapvető készség, de amerikai kutatók szerint valójában nagyon kevesen képesek hatékonyan végezni egyszerre több feladatot. Akik régebben imádtak olvasni, úgy érzik, hogy már nem lennének képesek végigolvasni egy olyan hosszú könyvet, mint a Háború és béke. Ezek a változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre nő a közösségi oldalak szerepe a hírfogyasztásban, főleg a Z-generációhoz tartozók körében.
Az internet korában már nem tudunk egy szövegre koncentrálni, viszont kárpótlásul olyan képességeket kapunk, amikről néhány évszázada még senki nem is álmodott. Egy 2008-as amerikai vizsgálat szerint a hagyományos módon, hosszabb szövegeket olvasók fejében azokon az agyterületeken figyelhető meg aktivitás, amelyek a nyelvért, a memóriáért és vizuális adatfeldolgozásért felelősek, az e-szövegek - elsősorban a webes tartalmak - olvasása közben pedig a döntéshozatalért és a problémamegoldásért felelős területek dolgoznak. Természetesen az olvasás egyik fajtájáról sem jelenthetjük ki, hogy jobb vagy rosszabb a másiknál, de az biztos, hogy másra jók.
Forrás: http://media20.blog.hu/2013/10/09/ki_olvas_el_egy_konyvet_a_21_szazadban
--Rajongók segítségével digitalizálják Tolsztoj összes írását
A Tolsztoj Múzeum munkatársai meglepődtek, amikor százak jelentkeztek, hogy segítenének nekik abban, hogy digitalizálják és mindenki számára ingyen elérhetővé tegyék az író műveit.
Tolsztoj élete vége felé azt mondta: „Nem akarok pénzt a műveimért. Az embereknek akarom adni őket.” Ez adta az ihletet a moszkvai Lev Tolsztoj Múzeum munkatársainak, hogy digitalizálják a híres orosz író könyveit, jegyzeteit, novelláit, és a világon mindenki számára ingyenesen elérhetővé tegyék őket. Olyan segítséget kaptak ehhez, amire nem is számítottak.
A múzeum 90 kötetnyi Tolsztoj-művet birtokol és megannyi más iratot, naplófeljegyzést, ami sehol máshol nem található meg. Előbbieket az Orosz Állami Könyvtár már digitalizálta, de nem lehet az anyagokat letölteni, e-könyv olvasón lapozgatni meg pláne nem, az utóbbiakat pedig csak papíron őrzik.
„Reméltük, hogy az országon belül akadnak majd segítők, de arra egyikünk sem számított, hogy az első 10 napban már százak jelentkeznek, a világ minden tájáról.” - mondta Thekla Thick, a múzeum menedzsere, aki egyébként az író távoli rokona is. Két hét alatt több mint 49 ezer oldalt rágtak át az önkéntesek, így valószínűleg nem kell sokáig várni az eredményre, így már nem csak néhány Tolsztoj-művet lehet majd például pénzért letölteni mobileszközökre, hanem innen az összeset, ingyen.
Forrás: http://hu.socialdaily.com/articles/2013/10/17/rajongok-segitsegevel-
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.