ReMeK-e-hírlevél
VIII. évf., 2013/6. szám                                    ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Ingyenes könyvcserélde - hamarosan Marosvásárhelyen is
--Magyar helyesírási tanácsadó portál
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Névadások a Székely Mikó Kollégiumban
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Centenáriumi „Múzéj” Vásárhelyen
--Olvasd Tomcsát hangosan
--Nevet kap a csernátoni könyvtár
KITEKINTŐ
--Gárdonyi-emlékév: 120 millió forint az olvasás népszerűsítésére
--Könyvtárosi évértékelő a Budavári Palotában
--Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója
HAZAI
--Nemzeti örökségeket keres a marosvásárhelyi Teleki Téka
--A „Gyönyörű sors” költője
--Esterházy a román éjszakában
--II. Aradi Magyar Könyvnapok
ÉVFORDULÓ
--Nyolcvan éve halt meg Krúdy Gyula
DÍJAK
--Újabb német díjat kapott Esterházy
--A Sátántangóé a Best Translated Book Award
--Aranyat érnek a könyvek
--Törőcsik Mari és Kányádi Sándor vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának díját
--Lydia Davis kapta a Nemzetközi Man Booker Díjat
--Ámosz Oz az idei Franz Kafka-díjas
MOZAIK
--Kertész Imre dossziéja Amerikában
--Hemingway eddig ismeretlen kéziratai láttak napvilágot
--Különleges ajándékot kapott a Karl May Múzeum
--Megjelent Gombrowicz eddig kiadatlan naplója
--Márai Sándor eddig ismeretlen regényét mutatják be
--A világirodalom különleges kincseit árverezték el
--Közel 900 könyvet olvas ki évente egy ötéves kislány
--Milliókat fizetnének Gatsby-ért


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Ingyenes könyvcserélde - hamarosan Marosvásárhelyen is
A tavaly júliusban indított rukkola.hu az első és egyelőre egyetlen magyar internetes könyvcserélő platform, ahol bárki „bedobhatja a közösbe” a megunt vagy duplán meglévő, esetleg sosem olvasott könyveit, cserébe pedig válogathat a többiek által felkínáltak közül.
„Bár az ötlet teljesen profitmentes szemlélettel jött létre, az oldal magas látogatottsága maga után vonta a reklámfelületek értékesítését, ugyanakkor a közeljövőben egyes tagok „tagsági díjának” bevezetését is tervezzük, amely jelentős előnyökkel jár majd” – mondta el Kovács Adrián ötletgazda.
Gyakori az is, hogy a Rukkola felhasználói élő találkozás alkalmával bonyolítják le a könyv-tranzakciót, és a mai elszigetelt online világból kitörve kapcsolatba lépnek egymással, így ismeretségek, barátságok kötődnek. Emellett megfigyelhető és meglepő az a jelenség is, hogy a cserepartnerek a könyvek mellé kis ajándékokat, figyelmességeket csomagolnak, így a Rukkolának az olvasás népszerűsítése mellett pozitív, közösségépítő hatása is van.
„A Rukkolának az a lényege, hogy olyan rejtett könyvkincseket is találhatunk, amelyekről nem is hallottunk addig, megtetszik és elolvassuk. Emiatt igyekszünk minél több kiadványhoz ajánlót is írni, ezzel is növelve az olvasási kedvet” – ismertette az ötletgazda missziójukat.
„Határon túli együttműködés is a jövőbeni terveink között szerepel, a székelyudvarhelyi könyvtárral már együttműködünk, és mindenképp szeretnénk Erdély többi városának lakosaival is könyveket csereberélni, ám ennek logisztikai háttere még kidolgozásra vár” – vallották a rukkolások.
Júniustól Marosvásárhelyen is lesz happont. Molnár József, a már ismert Góbé-Shop tulajdonosa, a Góbé-kártya projekt kezdeményezője felvállalta, hogy bekapcsolódik a könyvcserélő platformba, és Rukkola-happontot hoz létre Marosvásárhelyen. Ez az Arató utca 6. szám alatt lesz.
Teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=141573&cim=ingyenes_


--Magyar helyesírási tanácsadó portál
Már használható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálja, a helyesiras.mta.hu/ oldal.
A nagyközönség számára ingyenes honlapot Pálinkás József, az MTA elnöke indította el és tesztelte a „nagy energiás elektron gyorsító” szóösszetétel beírásával. Az alkalmazás három lehetséges helyesen írt alakot adott meg, a „részletek” fülre kattintva az is olvasható, mely helyesírási szabályok alapján. Az akadémia elnöke felhasználóbarátnak, interaktívnak, tartalmát tekintve pedig hitelesnek nevezte a portált, amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a magyar helyesírás szabályait.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási államtitkára hangsúlyozta: a magyar nyelv, a magyar helyesírás közös kincsünk, ezért szükséges annak ápolása, fejlesztése. Aki a saját kincsét, a rábízott értéket nem gazdagítja és műveli, az vétkes – tette hozzá.
A helyesírási tanácsadó portál az interneten elérhető szoftvereszköz, amely segít a mindenkori helyesírási szabályzat szerinti helyesen írott alak megtalálásában. A megoldás mellett magyarázatot is ad, ezzel is igyekszik elősegíteni a tudatos helyesírási készségek elsajátítását – tájékoztatta az érdeklődőket Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
A tanácsadó hét témakörben ad választ: egybe- és különírás, elválasztás, ábécé-sorrendbe rendezés, névkereső, számok, dátumok, helyes-e így?
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/59509/magyar_helyesirasi_tanacsado_portal


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Karikatúrák a színház előcsarnokában
A könyvtár meghívására, a 22. Szent György Napok keretében, Sepsiszentgyörgyön állított ki Costel Pătrăşcan ismert román karikaturista.
Pályafutása során a művész munkái több országos és nemzetközi díjat kaptak, sokan azonban az újságból ismerik, hiszen olyan rangos bukaresti napilapoknak dolgozott, mint az Adevărul vagy az Evenimentul Zilei.
A kiállítást Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, és Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi tagszervezetének elnöke nyitotta meg. A nagyközönség május elejéig megtekinthette a tárlatot a Tamási Áron Színház előcsarnokában.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_279_
Háromszéki építészeti hagyományok
Izgalmas helytörténeti, kultúrtörténeti kalandozás részese lehetett az, aki a Bod Péter Megyei Könyvtárban részt vett a háromszéki építészeti hagyományokat bemutató előadássorozaton 2013. május 8–15. között. A házigazda szerepét ellátó Demeter Lajos könyvtáros és helytörténész azzal az ajánlással indította útjára a sorozatot, hogy jó lenne, ha minél többen felfedeznék szülőföldünk építészeti remekeit, amelyekből őseink jóvoltából nekünk bőségesen jutott. Ezen kincsek megőrzése és népszerűsítésük már a mi kötelességünk és feladatunk, de ezen elvárásoknak csak egy bizonyos tudás birtokában tudunk eleget tenni, fogalmazott Demeter. A többnapos rendezvény ennek megszerzéséhez nyújtott segítséget, erre teremtett lehetőséget.
Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató a 19. századi Háromszék lakberendezési szokásait ismertette, betekintést nyújtott nemesi szobabelsőkbe, de levéltári kutatásokkal feltérképezte azt is, milyen bútordarabok szerepeltek egy nemes, katona vagy egyszerű parasztlány hozományában. Előadásából kiderült, mikor jelent meg tájainkon például a szekrény, vagy mekkora értéke volt egy tükörnek.
Jánó Mihály művészettörténész más jellegű kalandozásra hívta közönségét. A kilyéni templom falfestményeinek értelmezése, titkainak feltárása során egy új, saját felfedezésű motívumot ismertetett: a Szent László király által elfogott kun király kivégzési jelenetében a szív felajánlását, majd korabeli festmények segítségével igazolta elképzelését.
D. Haszmann Orsolya néprajzos–muzeológus a csernátoni kúriákat mutatta be, illetve elevenítette fel anekdoták segítségével azok lakóinak történetét. A múltidézést Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró folytatta, ő az erdővidéki kastélyokkal, udvarházakkal kapcsolatos élménydús, ízes tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.
Bordi Zsigmond régész Háromszék középkori várairól beszélt, majd Fehér János művészettörténész az erdővidéki nemesi építészet berkeibe nyújtott betekintést. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök és Csáki Árpád történész az altorjai Apor-kastélyról és a lemhényi Szent Mihály-erődtemplomról tartott előadást, ez után ismét a háromszéki kúriák világában barangolhatott a hallgatóság, ezúttal Sepsiszéki Nagy Balázs volt az „idegenvezető”.
A sorozat utolsó napján ismét Benczédi Sándoré és Csáki Árpádé volt a szó, Párhuzamok a dálnoki és albisi református templom építéstörténetében című előadásuk révén, ezt követően Kinda István néprajzkutató Építészet, lakáskultúra a háromszéki cigányoknál témával tartott előadást.
A leghűségesebb előadás-látogatókat május 25-én és 26-án két egynapos autóbuszos kirándulással jutalmazták a szervezők, amelyek során  felső-háromszéki és erdővidéki helyszíneken is megcsodálhatták a háromszéki építészeti kincseket.
Forrás:http://www.3szek.ro/load/cikk/59628/helyi_ertekeinkert
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43705-Ismerjk-meg-Hromszket.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.542725692432269.1073741827.236481853056656&type=3
Kisebbségmentő pályakép színészportrékkal
Újszerű könyves estet tartott 2013. május 14-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó, ezt színezte a Cantabile Trió hangversenye.
H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója egy-egy bővített mondatban ismertetett néhány újdonságot, majd Nóvé Béla budapesti író, történész, dokumentumfilmes alkotó, a Hivatása: kisebbségmentő című kötet szerzője beszélt Pásint Ödön (1900–1950) eddig „árnyékban lévő” életpályájáról. A torockószentgyörgyi születésű Pásint Bethlen István miniszterelnök személyi titkáraként, Teleki Pál bizalmasaként, ám mindvégig háttérben maradó, egyre fontosabb beosztású szürke eminenciásként igen sokat tett Budapestről az erdélyi magyarságért, végül az ÁVH sorozatos zaklatása öngyilkosságba kergette. A szerző megjegyezte, Pásint Ödön Sepsiszentgyörgyhöz néhai féltestvére, Albert (Pásint) Éva gyermekgyógyász révén kötődik.
A Cantabile Trió hangversenye után Székely Szabó Zoltán Egy nemzedék három felvonásban (erdélyi színészek tegnapelőtt, tegnap és ma) című könyvéről beszélt Bogdán László és László Károly társaságában. Kötetében huszonkilenc színésszel, rendezővel közöl interjút. Közülük többen Magyarországra mentek, nem tudták, mekkora csalódás vár rájuk – mondta. László Károly „fészekrakónak” nevezte Székely Szabó Zoltánt, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, a nyolcvanas években Sepsiszentgyörgyön a magyarság szíve a színházban dobogott, köszönhető ez Sylvester Lajosnak, aki az akkori nagyon nehéz időkben is csapatot tudott építeni.
Forrás:http://www.3szek.ro/load/cikk/59816/kisebbsegmento_palyakep_
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43896-lete-rlunk-szl.html
A mese mindennapjai - Benedek Elektől Lázár Ervinig
Aki kisgyermek korában nem hall mesét, annak szegényes lesz a képalkotása, mert a mese az összes képesség melegágya – sűríthető össze egyetlen mondatba mindaz, amit Gombos Péter, Komáromi Gabriella és Szávai Ilona magyarországi írók, szerkesztők, A mese mindennapjai – Benedek Elektől Lázár Ervinig című, Sepsiszentgyörgyön tartott műhelybeszélgetés meghívottjai hangsúlyoztak 2013. május 16-án. A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében másfél órára életre kelt Mikkamakka és Dömdödöm, de szó esett a kötelező olvasmányról, a tévé és a számítógép olvasásgátló szerepéről is.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, a beszélgetés házigazdája a mese mai szerepéről, a mesemondás és az olvasásra nevelés mindennapi gyakorlatáról kérdezte a meghívottakat. Szávai Ilona, a tizenöt éve alapított Fordulópont folyóirat főszerkesztője, a Pont Kiadó gyermekkönyveinek, gyermekkultúrával kapcsolatos kiadványainak szerkesztője szerint ha a családban a felnőttek olvasnak, könnyebben válik olvasóvá a gyermek.
Gombos Péter tanár, a Magyar Olvasástársaság elnöke, a Dobj el mindent... és olvass! című könyv szerzője arra hívta fel a figyelmet, az olvasásra nevelés folyamata lezárul tízéves korig, ezért fontos, hogy a kisgyermek mesét halljon, később ő maga olvasson. Gombos hangsúlyozta, nem mindegy, hogy melyik életkorban mit olvas a gyermek, a pedagógusok, a szülők felelőssége, hogy mit ajánlanak, ezért javasolja, hogy a középiskolások kezébe adjuk kortárs szerzők műveit, onnan maguktól jutnak el a klasszikusokig.
Míg a Gábor Áron teremben a felnőttek beszéltek a meséről, a könyvtár gyermekrészlegén kis óvodások képzelete vált valóra a színes papírlapokon.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/59894/egy_delutan_domdodommel
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43897-valsg-hatrn.html
Könyvkelengye ballagóknak
Sepsiszentgyörgy végzős diákjai egy-egy könyvet kaptak útravalóul a Bod Péter Megyei Könyvtártól és a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól. „Könyvkelengyét mindig jó adni és mindig jó kapni” – foglalta össze a Könyvkelengye program misszióját Szonda Szabolcs könyvtárigazgató a végzősök számára szervezett könyvátadó ünnepségen, 2013. május 24-én, a Gábor Áron teremben. Az esemény keretében a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum egy-egy végzős osztálya vehette át a szimbolikus ajándékot. Kádár Gyula történész Sepsiszentgyörgy korai története és népessége című könyvét a következő hét során minden sepsiszentgyörgyi magyar ballagó kézhez kapta. Ezt követően a Mihai Viteazul Főgimnázium diákjai vehették át a Matei és Florian Filip Băiuţeii című kötetét, az ifjúsági regény és egy sajátos, „négykezes” napló ötvözetét, amely lebilincselő módon szól a szerzők ’89 előtti gyermek- és kamaszkoráról.
Kádár Gyula a könyvbemutatóval egybekötött, rögtönzött történelemlecke során röviden ismertette Sepsiszentgyörgy 1332 – a település első írásos említése – előtti történelmét, felhíva a figyelmet arra, hogy fontos tudni, kik vagyunk és honnan származunk. A közelmúltat bemutató, a kritika által Salinger Zabhegyezőjéhez hasonlított Băiuţeii is időutazásra hív, a mostani végzősök számára kevésbé ismert kort, a Ceauşescu-érát elevenítve fel.
A Könyvkelengye programot eredetileg helybeli újszülöttek és családjuk számára indította a Bod Péter Megyei Könyvtár és Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala 2010-ben, de idén már a második alkalom, hogy kiterjesztették végzős diákokra is. Az elmúlt négy év során 450 család igényelt könyvkelengyét és több mint 1600, negyedikes, nyolcadikos és végzős diák kapott könyvútravalót.
Forrás: http://www.lapszemle.ro/2013/05/24/konyvkelengye-ballagoknak/
Székely-magyar rituális szimbólumok
A Székely Akadémia előadássorozat rendezvényeként 2013. május 29-én Dr. Balázs Lajos néprajzkutató, a csíkszeredai Sapientia EMTE docense tartott vetítettképes előadást Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából címmel, a könyvtár Gábor Áron termében.
Az előadás arra világított rá, hogy emberré válásunk sok-sok sorsfordító helyzetében – például: születés, házasság, halál – a beszélt nyelv nem volt elégséges és ma sem elég az események, gondolatok, vágyak, érzések és érzelmek kifejezésére. A nyelv „gyengeségeit” pótolni kellett: meg kellett teremteni, fel kellett fedezni a jelképek nyelvezetét. Népünk korán felismerte, hogy önmagunk identitása és meghatározása számára meg kell valósítani a nyelv / anyanyelv és a jelképek szimbiózisát. Azt a jelrendszert, amely tiltott, de békés időben is képes felismerhetővé tenni bennünket mások ellenében, összetartozása és létbiztonsága érdekében.
Az előadás alapját Dr. Balázs Lajos azonos című, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál tavaly megjelent könyve képezte. Az előadót Kádár Gyula történész mutatta be a közönségnek.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/44341-Szkelymagyar-jelkpvilg.html

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Húszéves a Pallas-Akadémia kiadó - ünnepi találkozó
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. 2013. május 9-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották az első író-olvasó találkozót. Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntötte az ünneplő kiadót, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a kiadó munkaközösségének, és születésnapi ajándékot adott át. A Pallas-Akadémia az elmúlt húsz évben közel hatszáz könyvet adott ki. A kiadó 570. kiadványa Egyed Ákos könyve, A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. A könyvtár munkatársai születésnapi ajándékként az előadóteremben készült könyvkiállításon mintegy ötszáz kiadványt állítottak ki, amelyek az elmúlt két évtized kiadói munkásságát tükrözik. Az est háziassszonya, Kozma Mária főszerkesztő-író beszélgetett a Pallas-Akadémia jelenlévő szerzőivel. Ambrus Tünde, Balázs Lajos, Bogdán László, Egyed Ákos, Markó Béla, Mészáros Sándor, Nagy Miklós Kund és Sarány István emlékeztek a kiadóval közesen megélt pillanatokra. A találkozón bemutatott köteteikből is kirajzolódik a kiadó sokrétű munkássága, amely változatos területeket ölel fel, a szépirodalom és a tudományok, a történelem és helytörténet, a művészetek, néprajz, útleírások, valamint a gyermekkönyvek egyaránt megtalálhatók a kiadványok sorában.
Képes beszámoló az eseményről a könyvtár Facebook oldalán:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.462108393864313.1073741846.261264613948693
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/jubilal-a-pallas-akademia-konyvkiado
https://www.facebook.com/photo.php?v=10200636916953101&set=vb.157673030942760
Változatos könyvtári események a IV. Székelyföld Napokon
A Kájoni János Megyei Könyvtár idén több programmal is részt vett a IV. Székelyföld Napok  május 10–17. között szervezett rendezvénysorozatában. Szép számban látogattak el a könyvtári programokra az  érdeklődők, összesen 325 résztvevője volt a különböző eseményeknek. (A IV. Székelyföld Napok teljes programja itt: http://www.szekelyfoldnapok.ro/)
Süteménymustra a könyvtárban
A házi sütemények népszerűsítésére több helyszínen is megszervezett Süteménymustra érdekes színfoltot jelentett a IV. Székelyföld Napokon. Az esemény házigazdája Jánossy Alíz, a Székely Konyha magazin főszerkesztője volt. Az első találkozóra, amely a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében zajlott, tizenhárom süteménnyel neveztek be a csíkszeredaiak, de sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre, amely jó alkalom volt a receptcserére, a finom sütemények kóstolására is, a közönség is szavazhatott a legfinomabb süteményre. Képes beszámolók a rendezvényről:
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/sutemenymustra-kajoni-janos-megyei_13.html
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.463275763747576.1073741847.26126461394869
Forrás: Kicsitől nagyig mindenki sütött. Sikeres Süteménymustra. Hargita Népe. 2013. május 13.
Videófelvétel a rendezvényről: http://tudositok.hu/8376/video/Sutemenynap_a_megyei_konyvtarban
'Gyökerek': festészeti tárlatnyitó
Festészeti tárlatot nyitottak meg 2013. május 13-án délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az erdélyi származású, jelenleg Németországban élő Islik Katalin Gyökerek című kiállítását Keresztes Evelin képzőművész méltatta. Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntő szavai szerint a könyvtár életében úttörő eseménynek számít a képzőművészeti kiállítás. Kiemelte, hogy a könyvtár nem akar versenyezni egyetlen galériával sem, főleg műkedvelő művészek bemutatkozására szeretnének lehetőséget nyújtani, de a helyi művészeti iskola diákjainak munkáit is szívesen látná a könyvtár falain. Islik Katalin alkotásait gyakran ihletik itthoni tájak, számára a festészet szülőföldje iránti vágyának megnyilatkozása is. A kiállításmegnyitót Györfi Erzsébet és Elekes Emőke előadásában elhangzott régizene-darabok és a művészekkel való közvetlen hangulatú beszélgetések tették igazán meghitté.
Képek és beszámolók az eseményről a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.463631103712042.1073741848.261264
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/festeszeti-tarlatmegnyito-konyvtarban.html
Sajtócikk a tárlatmegnyitóról: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/aki-festmenyein-keresztul-fejezi-ki-honvagyat
Videó: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2393/aki-festmenyein-keresztul-fejezi
A mese mindennapjai – Benedek Elektől Lázár Ervinig
A IV. Székelyföld Napok keretében három székelyföldi városban, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön szervezték meg A mese mindennapjai – Benedek Elektől Lázár Ervinig című műhelytalálkozót. A körút főszervezője a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár volt. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szervezett csíkszeredai találkozón szép számú érdeklődő vett részt, főként pedagógusok, érdeklődő szülők és könyvtárosok. A találkozó vendégei voltak: Komáromi Gabriella irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató (Budapest), Szávai Ilona, a budapesti Pont Kiadó vezetője, a Fordulópont folyóirat főszerkesztője és Gombos Péter egyetemi tanár, író, a Magyar Olvasástársaság elnöke (Kaposvár). Komáromi Gabriella Lázár Ervin élete és munkássága című frissen megjelent monográfiáját hozták ajándékba az előadók Erdély 50 könyvtárának. A helyszínen kedvezményesen vásárolhattak a jelenlevők a monográfiából, a PONT kiadó kiadványaiból és a Fordulópont folyóirat régebbi számaiból.
A találkozón Szávai Ilona vezette fel témát, beszélt a PONT kiadó céljairól, kiadványairól, főként a Gyermekekről – Gyermekekért – Gyermekeknek programról. Lázár Ervin A bolond kútásó című meséjét idézi Szávai Ilona most megjelent könyve, a Boldog kútásók és állványozók – avagy merre, magyar gyermekkultúra? A könyvben a magyar gyermekkultúra mai állapotából kiindulva egész jövőnket érintő, közérdekű kérdéseket vet fel. Gombos Péter a modern mese születéséről beszélt, rávilágítva arra, hogy a modern mese folyton párbeszédben áll a népmesével, a népmese elemeire építve váltogatja a hagyományos és az ettől merészen eltérő elemeket. Arról is beszélt Gombos Péter, hogy miért válhatott Lázár Ervin a modern mese szülőatyjává. Komáromi Gabriella irodalomtörténész Lázár Ervinről tartott nagyszerű előadása a 'lázár ervini négyszögletű kerek világ' újabb titkaira, részleteire derített fényt. Lázár Ervin teljes személyisége ott van az életműben, enélkül nem vizsgálható maga az életmű, az élet nagy és súlyos kérdéseire adott válaszok ott vannak ezekben a mesékben - mutatott rá az előadó.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464
A sajtóban a rendezvényről: A modern mese szerepéről. Szőcs Lóránt. Csíki Hírlap, 2013. május 15.; A modern mese. Lázár Ervin és az óriási feledések. Pál Bíborka. Hargita Népe, 2013. május 23.
A csíksomlyói pünkösdi búcsú – híd a székelyek és a csángók között
A IV. Székelyföld Napok programjának részeként, a könyvtári Honismereti esték keretében, 2013. május 15-én Halász Péter néprajzkutató tartott előadást. Előadásában a csíksomlyói pünkösdi búcsú témáját a székelyek és moldvai csángók kapcsolatai, hagyományai felől közelítette meg. Szép számú érdeklődőt vonzott az előadás, annak ellenére, hogy számos rendezvény zajlott a városban ugyanabben az időben. A csíksomlyói búcsú csak egy a sok-sok szál közül, ami a székelységet és a csángókat összekapcsolja – hangzott el az előadás bevezetőjében. A rendezvényen Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány a moldvai csángó hagyományban élő népénekekkel idézte meg a pünkösdi búcsú hangulatát.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/photo.php?v=3295
A sajtóban az előadásról: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-bucsu-mint-kapocs-a-csangok-es-szekelyek-kozt
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2403/a-csiksomlyoi-bucsu
Mesés Székelyföld - rendhagyó könyvbemutató játékos foglalkozással
Sarány István Mesés Székelyföld című könyvsorozatának harmadik kötetét mutatták be a könyvtár előadótermében, a Hargita Népe Lapkiadó, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Egyesület közös szervezésében. A gyerekek számára írt könyvsorozat igazi honismereti kalauz, amely a mesék világán keresztül, mesés keretben nyújt ízelítőt a székelyföldi táj szépségeiről, tárgyi és épített örökségéről, hagyományairól, hitvilágáról, a Székelyföld jellegzetességeiről. A harmadik kötet Udvarhelyszék tájain, településein kalauzolja a kis olvasókat. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola 50 negyedikes kisdiákja vett részt a rendhagyó könyvbemutatón. A Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezett számukra játékos csoportos foglalkozást. Ez kirakós játékkal indult, minden csoport kirakta a kapott darabokból Székelyföld térképét, majd megkeresték a székely székek címereit. Miután minden csoport bemutatta a feladatok megoldását, a látottak, hallottak alapján minden gyerek saját képeslapot készített, rajzban jelenítve meg, mit jelent számára Székelyföld. Vidám, felszabadult hangulatban, közös fotózással zárult a foglalkozás.
Képes beszámoló a rendezvényről a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464385686969917.1073741851.26126461394869
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/meses-szekelyfold-rendhagyo_17.html
'Székely Menekültek Emléknapja' - Buczkó József helytörténész kötetét mutatták be
A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként 2013. május 16-án Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész, könyvtárigazgató 'Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek' című könyvét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A találkozó fő szervezője a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, a könyvtár társszervezőként vett részt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A szerző maga mesélt a könyv születésének történetéről, a benne megjelenő élettörténetekről. A könyv történetei az első világháború második felében (1916–1918) zajló eseményeket örökítik meg. Az 1916 őszén bekövetkezett háborús fordulat 206 ezer székelyt kényszerített menekülésre. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül 3200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye településeiről érkeztek. A kötet a menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk emberségét, az együtt töltött mindennapok szépségeit és nehézségeit tárja fel. Ez a könyv két nép találkozása, a szeretet története, a befogadó szeretet csodálatos megnyilvánulását tárja az olvasók elé – hangsúlyozta Buczkó József.
Beszámoló és képek a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464711210270698.1073741852.261264613948693
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/szekely-menekultek-emleknapja-buczko.html
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2407/konyvbemutato


--Névadások a Székely Mikó Kollégiumban
Kettős névadó ünnepség helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, ugyanis az ifjúsági könyvtár Domokos Géza író, közművelődés-szervező, politikus nevét vette fel, aki közel 3000 kötetet ajándékozott egykori iskolájának, a nagy könyvtárat pedig egyik alapítójáról és állományát kis híján 6000 kötettel gyarapító publicista, író, történész, politikus gróf Teleki Domokosról nevezték el.
Az iskola himnuszának eléneklése után Kondor Ágota igazgatónő köszöntötte a résztvevőket. Véleménye szerint most, amikor a fiatalok körében nagy a kísértés, hogy csak elektronikus formában olvassanak, rá kell vennünk őket a könyvek kézbevételére, hiszen csak így érzékelhetik azok illatát, lapozásának izgalmát, élhetik át az olvasás e formájának varázsát.
A Mikó könyvtárlátogató diákjainak és pedagógusainak vonalkóddal ellátott belépőt készítettek, az iskola informatikusa folyamatosan bővíthető könyvkölcsönzés-követő számítógépes programot írt, a kártyatulajdonosok akár otthonról is ellenőrizhetik, hogy adott pillanatban bent van-e az igényelt kiadvány.
Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke Domokos Géza életművét méltatta, különös tekintettel a Kriterion Könyvkiadó igazgatójaként betöltött társadalmi szerepére, amit Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azzal egészített ki, hogy Domokos Géza egymagában jelenített meg egy olyan intézményt és szellemiséget, nevezetesen a transzszilván jellemet, ami meghatározta a hetvenes-nyolcvanas években az erdélyi magyar létet.
A kollégiumi nagykönyvtár névadójának életútját e szentély őre, Csikós Júlia ismertette. Megtudhattuk tőle, hogy az 1810-ben született, sokoldalú és tehetséges gróf nagyenyedi, marosvásárhelyi és pesti tanulmányai befejezése után kezdetben Pest vármegye tiszteletbeli jegyzőjeként, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd igazgatótanácsi és tiszteletbeli tagjaként, országgyűlési küldöttként, több kulturális intézmény alapítójaként és támogatójaként is szolgálta nemzetét és hazáját.
Teleki Domokos könyvadománya mindeddig a legértékesebb a Mikó tudományos könyvtárának történetében, mert tőle kapta az iskola az egyetlen, XV. századból származó ősnyomtatványt, százhatvanöt XVI. századi antikvát, nyolcvan régi magyar könyvet (1711 előtti kiadások) és közel hatszáz hungarikát (1712–1800 közöttiek).
A Mikó-kórus és versmondó diákok közreműködésével megtartott, a Domokos Péter által összeállított Domokos Géza-kisfilm levetítésével színessé tett ünnepség a két névadó emlékplakettjének leleplezésével és megkoszorúzásával ért véget.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/59893/szukseg_van_peldakepekre_
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43852-knyvekrt-ltek.html


--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2013. május 30-án Meseklub volt óvodásoknak és I–IV osztályosoknak. A Meseklubban a gyermekek mesét hallgattak és  meseillusztrációt készítettek.
2013. május 31-én internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők.
2013. június 1-én, szombaton 10–13 óra között gyermeknapi rendezvényre várták az érdeklődőket. Meseolvasás, meseillusztráció készítése, gyurmázás, kőfestés, lufirajz készítése volt a nap kínálata.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


--Centenáriumi „Múzéj” Vásárhelyen
Több európai nagyvárosban is felmerült az ötlet, hogy évente egyszer éjszaka is látogathatóak legyenek a különböző múzeumok.
Idén először a Teleki Téka is csatlakozott a Múzeumok éjszakájához, itt a rendezvény ideje alatt ingyenesen igényelhető volt a tárlatvezetés, és megnyílt egy szertartáskönyvekről szóló időszakos kiállítás. Lázok Klára, a Téka osztályvezetője szerint ezekkel a programokkal a szakmai körök mellett a szélesebb közönséget is igyekeznek megszólítani, a könyvkultúra fontosságát népszerűsíteni a nagyközönségnek.
Teljes cikk itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Centenariumi-8222Muzej


--Olvasd Tomcsát hangosan
A Tomcsa Sándor novelláiból összeállított hangoskönyv ötlete Szabó Károly székelyudvarhelyi könyvtárigazgató fejéből pattant ki, a felhívást az örömolvasásra tavaly, az augusztus 2-i Nyitott Könyvek éjszakáján verték nagydobra.
A kezdeményezés nem maradt parlagon: az azóta eltelt közel egy esztendőben sokan tértek be a Városi Könyvtárba és olvastak fel egy, számukra kedves vagy éppen a szervezők által kiválasztott Tomcsa-írást. A felolvasók közt voltak színészek és „amatőrök" – mindnyájuk hangját rögzítették –, ezekből a hangfelvételekből készül el az első Tomcsa-hangoskönyv.
„A felolvasás teljesen önszerveződő, emberek kerestek, keresnek meg, hogy jönnének felolvasni, annak ellenére, hogy az előadók nem kapnak fizetést, honoráriumot" – újságolta portálunknak Szabó Károly. Azt is megtudtuk, hogy a hangoskönyv produkciós költségeit a könyvtár abból a kétezer lejből finanszírozta, amelyet az önkormányzattól kapott a városnapi programokra.
A bemutatót 2013. május 29-én a könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén tartották.
Forrás: http://uh.ro/kultura/irodalom/13644-olvasd-tomcsat-hangosan


--Nevet kapott a csernátoni könyvtár
2013. június 2-án a csernátoni községi könyvtár kilépett a névtelenségből, és felvette a Háromszék független napilap egykori főmunkatársa, a település szülöttje, Sylvester Lajos (1934–2012) közíró, publicista, művelődésszervező nevét.
Az 1861-ben épült István Dániel-féle kúria felújítása nemrég fejeződött be, a tizennégyezer kötetes könyvtár a napokban költözött vissza. Ágoston József könyvtáros elmondta: az egyik teremben a Biblionet-programmal kapott négy számítógépet szerelik fel, az előcsarnokba székek kerülnek, ahol író-olvasó találkozókat, egyéb kisebb művelődési rendezvényeket szerveznek. A két pincehelyiség szintén művelődési célokat szolgál, a nagyobbik kiállítási teremnek is ideális.
Bővebben az ünnepségről: http://www.3szek.ro/load/cikk/60364/sylvester_lajosrol_neveztek_el_konyvtarkeresztelo_es_emlektabla-avatas_alsocsernatonban
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/44382-Sylvester-Lajos-hazatrt.html


KITEKINTŐ

--Gárdonyi-emlékév: 120 millió forint az olvasás népszerűsítésére
A magyar kormány 120 millió forintot szavazott meg arra az olvasásnépszerűsítő programra, amely a Gárdonyi-emlékév kísérőrendezvényeként magyar irodalmi alkotásokra, elsősorban Gárdonyi-művekre hívja fel a figyelmet – ezt L. Simon László, az emlékév fővédnöke és Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő jelentette be Egerben.
A Music Hungary című zeneipari konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Gárdonyi-emlékév koordinátora az egri Homa János lett, aki elmondta, hogy több mint 100 eseményt, valamint szakmai találkozók sorát rendezik meg. Kiemelte, hogy októberben, az egri vár napján valamennyi iskolában Gárdonyival, az Egri csillagokkal és Gárdonyi példáján keresztül a hazaszeretettel foglalkoznak majd.
A Gárdonyi-emlékévet a Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forinttal támogatja, az összeg kétharmadát Eger használhatja fel. Az emlékév programjai között szerepel A láthatatlan ember arcai című vándorkiállítás, irodalmi versenyek, interaktív tárlatvezetések, filmvetítések, pályázatok, konferenciák és kulturális fesztivál is.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/05/17/gardonyi-emlekev_120_millio


--Könyvtárosi évértékelő a Budavári Palotában
Idén is megrendezte éves beszámoló közgyűlését az Informatikai és Könyvtári Szövetség az Országos Széchenyi Könyvtár Tanácstermében. A 2013. május 15-i beszámolón szó esett többek között a könyvtár kulturális életben játszott szerepéről, az uniós támogatás lehetőségeiről, valamint a könyvtári rendszer átalakításáról.
Az IKSZ évente „A Könyvtárügyért” díjjal jutalmazza azt a könyvtárost és könyvtárat, aki/amely a magyar könyvtárügyben és a Szövetség munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújt. Az elismerést idén Jehoda Imola, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karához tartozó könyvtárának vezetője és Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kapta.
Teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/konyvtarosi-evertekelo


--Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója
A 2020-ig terjedő időszakra dolgozott ki a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés kereteit kijelölő szakmai koncepciót a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója Budapesten, 2013. május 28–29-én.
A Határtalan együttműködés - stratégia, integráció, megújulás címmel meghirdetett kétnapos tanácskozás az anyaországi és határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés eddigi tapasztalatait tekintette át az Országházban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ezekre építve dolgozott ki és fogadott el egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli a további együttműködés tartalmát és kereteit a 2014 és 2020 közötti időszakra.
Napjainkban, amikor az egyik legfontosabb tudás a választani tudás művészete, különösen felértékelődik a könyvtárak jelentősége - mondta a tanácskozás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László hangsúlyozta: amit a könyvtárosok tesznek, az nemzeti ügy, hiszen munkájuk nélkül nem maradhat meg a nemzeti kultúra, és a könyvtáraknak határokon innen és túl a közösségteremtésben is nagy szerepük van.
A házelnök az Országgyűlési Könyvár, az OSZK, valamint a Könyvtári Intézet által megrendezett tanácskozás alkalmából 22 határon túli könyvtárnak Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetből álló könyvsorozatot adományozta.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangoztatta: a rendszerváltozás óta nem volt még olyan magyar kormány, amely a könyvtári területen akkora horderejű átalakítást hajtott volna végre, mint a mostani.
A könyvtárak közösségi térként kell hogy működjenek mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken, ezért fontos feladat társadalmi szerepvállalásuk erősítése, kiemelt cél a könyvtári rendszer hosszú távú fenntartása és innovatív fejlesztése, a korszerű, felhasználóbarát országos könyvtári szolgáltatások és a széles körű elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a módszertani megújulás elősegítése is - közölte a résztvevőkkel Halász János államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormányzat nem feledkezik meg a határon túli könyvtárakról sem, ezért mind azok szakmai fejlődését, mind állománygyarapításukat támogatja.
Teljes cikk és képgaléria itt:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/28/13/Megnyilt_a_Magyar_Konyvtarosok_


HAZAI

--Nemzeti örökségeket keres a marosvásárhelyi Teleki Téka
Elkezdődött a Maros Megyei Könyvtár, valamint a Teleki Téka régi könyveinek és dokumentumainak felértékelése. Az intézmények munkatársai átfogó dokumentációt készítenek a könyvtár állományáról, feltüntetve a nyomtatványok és könyvek régiségére, származására, valamint a kiadott példányszámra vonatkozó adatokat. A legértékesebbnek ítélt kiadványok bekerülnek majd a nemzeti kincsállományba.
„A folyamat már régebb elkezdődött, ugyanis ennek van egy előkészítő fázisa is, amikor az ember kiválasztja, hogy melyek azok a könyvek, amelyeket szeretne erre a listára ajánlani” – nyilatkozta a vasarhely.ro-nak Lázok Klára. A Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetője elmondta, jelenleg az adatok bevezetése zajlik. A program keretében unikumokat, ősnyomtatványokat, vagy más szempontból értékes könyveket vizsgálnak meg a szakemberek.
„Egy régi könyv felértékelésének több lépése van. Egyrészt van egy nyomtatvány, a DOCPAT, amelyet a Kulturális Emlékezet Intézete (cIMeC – Institutul de Memorie Culturală) bocsájt az intézmények rendelkezésére. Ez egy formanyomtatvány, amelyet megkapnak mind a múzeumok, mind a régi könyves könyvtárak. Ebbe azoknak a könyveknek az adatait kell bevezessük, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a nemzeti örökségbe értékük miatt érdemes felvetetni. Ez gyakorlatilag egy leírása az illető könyvnek, fotókkal dúsítva” – magyarázta Lázok Klára. Hozzátette: minden leírást elemez egy könyvfelértékelő, egy külső szakember is, aki szakértői véleményt is csatol a felértékelési dokumentációhoz. Ezt követően az iratcsomó Bukarestbe kerül, a Kulturális Minisztérium szakosztályára, ahol egy szakmai bizottság eldönti, megfelel-e az illető könyv a feltételeknek, bekerül-e vagy sem a nemzeti örökség kincstárába, a tezauruszba. „Amint megszületik a jóváhagyó döntés, a könyvet, kiadványt digitalizálni kell. Ez a változat lesz elsődlegesen elérhető az olvasók számára, az eredeti példányt pedig széfben tároljuk és őrizzük” – mondta a Téka osztályvezetője. Hozzátette, a Tékában mindenekelőtt az ősnyomtatványok, valamint a könyvritkaságok felértékelése zajlik, ezek nagy valószínűséggel mind bekerülnek majd a tezauruszba. A nemzeti örökséggé nyilvánított könyveket, illetve kiadványokat azonban nem zárják el teljesen az olvasóktól, indokolt esetben a kutatók továbbra is lapozhatják azokat.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=141303&cim=nemzeti_or


--A „Gyönyörű sors” költője
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör megtartotta soros munkaülését az Arad megyei könyvtár Concordia termében.
A rendezvény első részében Regéczy Éva olvasta fel Schön Pista bácsira emlékezve című memoárját. Írása emléket állít egy szakmailag kiválóan felkészült, emberséges, melegszívű, szeretetteljes iskolaigazgatónak.
Az est második részében a kör tagjai Salamon Ernőre emlékeztek a méltatlanul elfelejtett költő halálának 70. évfordulója alkalmából. Az Erdőhegy-Kisjenői Általános Iskola diákjai ügyesen kidolgozott versösszeállítást mutattak be.
Gazdag szeretetvendégség és baráti beszélgetés zárta a délutánt.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_gyonyoru_sors_koltoje.php


--Esterházy a román éjszakában
Esterházy Péter Egy nő című könyvéből is olvastak fel részleteket román nyelven Bukarestben 2013. május 29-én, Az európai irodalom éjszakája elnevezésű rendezvényen. Az európai irodalom éjszakáját az európai országok kulturális intézeteinek hálózata (EUNIC) támogatja, így a Román Kulturális Intézettel és a Balassi Intézet bukaresti magyar központjával együtt összesen tizenhárom romániai kulturális intézet, valamint nagykövetség vett részt a szervezésben.
Rendhagyó helyszíneken olvastak fel többnyire színészek európai írók és költők műveiből. Az eseménynek vendéglők, kocsmák, benzinkutak, a tőzsdei székház és egyéb rendkívüli helyszínek adtak otthont, ahol részletek hangzottak el Jonathan Coe, Esterházy Péter, Pawel Huelle, Daniel Glattauer, Thierry Debroux, Jérôme Ferrari, Florina Ilis, Goncalo M. Tavares és Elif Shafak műveiből, de olyan klasszikusokéból is, mint Hrabal, Hasek, Kafka, Joyce vagy Buzzati.
Az irodalomkedvelők este fél nyolc és fél tizenegy között egy-egy író művéből különböző helyszíneken hallgathattak meg részleteket, ezért az érdeklődők ingyen kölcsönözhettek biciklit is, ha több író művére voltak kíváncsiak.
Esterházy Péternek az Egy nő című könyve 2008-ban jelent meg románul a Curtea Veche kiadó gondozásában. A műből Mircea Dinescu költő, publicista olvasott fel. A szókimondásáról ismert költő rendszerváltás után több újságot indított, rendszeresen publikál és kulturális profilú idegenforgalmi vállalkozást is működtet.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34628/esterhazy_a_roman_ejszakaban


--II. Aradi Magyar Könyvnapok
Egy évvel ezelőtt a Nyugati Jelen, a Concord Média és az Irodalmi Jelen (az Arad megyei civilszervezetek, irodalmi körök, művelődési egyesületek közreműködésével) megrendezte az Aradi Magyar Könyvnapokat. A rendező szerepét ez alkalommal is ők vállalták fel.
A II. Aradi Magyar Könyvnapok (2013. május 22–25.) hivatalos megnyitóján a Jelen Ház nagytermében dr. Urbán László az egybegyűlt közönségnek irodalomtörténészi munkájáról, közel 80 szerző általa feltárt írásairól, az ily módon összeállt kötetekről beszélt. Tartalmas irodalmi délutánokon vehettek részt az érdeklődők.
A második napon könyvbemutatók és irodalmi körök seregszemléje volt. Az esemény ideje alatt 20%-os kedvezménnyel vásárolhatták meg az érdeklődők az IJK-köteteket.
A II. Aradi Magyar Könyvnapok rendezvényeit nagy érdeklődés övezte.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/ii_aradi_magyar_konyvnapok.php
http://www.nyugatijelen.com/kultura/peteleivel_kezdodtek_a_konyvnapok.php
http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_kopasz_varostol_borossebesen_at_toth_arpadig.php


ÉVFORDULÓ

--Nyolcvan éve halt meg Krúdy Gyula
A modern prózaírás kiváló magyar mestere 1933. május 12-én Óbudán hunyt el. Emlékét többek közt a Szindbád című film, Huszárik Zoltán remeke őrzi, amely Krúdy történetei alapján készült Latinovits Zoltán felejthetetlen alakításával.
Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot 1878. október 21-én, Nyíregyházán. Krúdy az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben és Podolinban, majd ismét Nyíregyházán végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában.
Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró. 1897-ben már havonta 7–8 novellája jelent meg. Még nem volt húsz éves, amikor kiadták első novelláskötetét (Üres a fészek és egyéb történetek). Munkatársa számos folyóiratnak, többek közt a Nyugatnak is. Az országos hírnevet és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozta meg az írónak. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34375/80_eve_halt_meg_krudy_gyula


DÍJAK

--Újabb német díjat kapott Esterházy
Esterházy Péternek ítélték oda Bremerhaven városának 2013-as Jeanette Schocken irodalmi díját.
Az irodalmi díjjal a náci rezsim könyvégetéseinek emlékét akarják ébren tartani, és az 1941-ben deportált, majd meggyilkolt Jeanette Schocken bremerhaveni kereskedőre kívánnak emlékezni.
Életművéért érdemelte ki a 7500 euróval járó elismerést a 63 éves Esterházy Péter, aki - a zsűri indoklása szerint - része "hazája irodalmi lelkiismeretének". Nyelvi játékaival és felforgató elbeszélésmódjával Esterházynak sikerült annak idején kicseleznie a cenzúrát hazájában - olvasható az indoklásban.
Az 1991-ben alapított irodalmi díjat kétévente ítélik oda. A korábbi kitüntetettek között szerepel Kertész Imre Nobel-díjas író és Tábori György (George Tabori), Louis Begley lengyel születésű amerikai, Lizzie Doron izraeli szerző, Richard Sennett amerikai szociológus-író, valamint a német Ursula Krechel.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34269/ujabb_nemet_dijat_kapott_esterhazy


--A Sátántangóé a Best Translated Book Award
Fikció kategóriában Krasznahorkai László Sátántangójának angol fordítása kapta idén a legjobb fordításért járó Best Translated Book Awardot. Az író műveit eddig is sikk volt olvasni a fiatal, feltörekvő new york-iak körében, és a díj csak fokozza majd a Krasznahorkai-mániát. A fordítás a magyar származású, Angliában élő költő, műfordító, George Szirtes munkája.
Szirtesnek ez a harmadik Krasznahorkai-fordítása, korábban a Háború és háborút, illetve Az ellenállás melankóliáját ültette át angolra. Az Egyesült Államokban is az ő angliai fordítását használták, csak a kiadó változott. A New Directions korábban Kosztolányi Dezső és Déry Tibor munkáit is megjelentette.
A shortlisten a Sátántangó mellett az argentin zsidó író, Sergio Chejfec The Planets, a francia Eric Chevillard Prehistoric Times, a szintén francia Edouard Levé Autoportrait, az iráni Mahmoud Dowlatabadi The Colonel, a brazil Clarice Lispector A Breath of Life, a német Herta Müller Lélegzethinta (Amerikában: The Hunger Angel),az orosz Mikhail Shishkin Maidenhair, a Djiboutiból származó Abdourahman A. Waberi Transit és a német Urs Widmer My Father’s Book című könyvének fordítása szerepelt.
Költészet kategóriában a román Nichita Stănescu Wheel With a Single Spoke című verseskötetének fordítása nyert. A fordító Sean Cotter volt, a könyv a Archipelago Books-nál jelent meg.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/05/04/a_satantangoe_a_best_translated_book_award


--Aranyat érnek a könyvek
Hat kategóriában adták át az Aranykönyv-díjakat a Budapest Music Centerben. A 2012-es év könyvkedvenceit kereső, közönségszavazáson alapuló megmérettetésre mintegy 330 ezer voks érkezett.
A Libri március elején indult szavazásán meglepő eredmények születtek, már az ajánló kör után kiestek olyan sikerkönyvek szerzői, akik egészen biztosan számítottak arra, hogy legalább a top 10-be bekerülnek.
A Mindenki olvas szlogennel indított megmérettetésen a klasszikus irodalom kategóriában a külföldi művek közül az Animus Kiadó által 2012-ben újra megjelentetett Stieg Larsson-regény, A tetovált lány nyert, a magyar mezőnyben a Móra Könyvkiadó által tavaly újra kiadott Fekete István-klasszikus, a Tüskevár kapta a díjat.
Külföldi szépirodalom kategóriában díjat nyert Philippe Pozzo Di Borgo Életrevalók című regénye, amely a Sanoma Media Budapestnél látott napvilágot, a magyar könyvek közül Örkény István nemrég felfedezett regénye, a Palatinus Kiadónál megjelent Április kapta az elismerést.
A külföldi szórakoztató irodalom kategóriában az Alexandra Kiadó könyve, George R. R. Martin Sárkányok tánca című kötete nyert, a magyar kiadványok közül a Parlando Stúdió kötete, a S.Ö.R. - Shakespeare Összes Rövidítve kapta az Aranykönyv díjat.
A gasztronómiai könyvek közül az Alexandra Kiadónál megjelent Gordon Ramsay legjobb menüi című könyvre és Horváth Eszter Desszertőrült című kötetére szavaztak a legtöbben, ez utóbbi a Boook Kiadónál látott napvilágot.
A gyermek és ifjúsági kategóriában J. R. R. Tolkientől a Tolkien meséi című kötet, a Partvonal Kiadó könyve, illetve Leiner Laura A Szent Johanna gimi 7. - Útvesztő című kötete - amely a Ciceró Könyvstúdió kiadványa - kapta a díjat.
Az ismeretterjesztő kiadványok mezőnyében Cesar Millan A kutya mint családtag című, a Gabo Könyvkiadónál megjelent kötete kapta az elismerést, a magyar könyvek közül Kádár Annamária a Kulcslyuk Kiadónál napvilágot látott Mesepszichológia című könyve érdemelte ki a díjat.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34322/aranyat_ernek_a_konyvek


--Törőcsik Mari és Kányádi Sándor vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának díját
Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő vehette át az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi méltóságért díjat Budapesten.
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök Törőcsik Marit méltatva kiemelte: a díjazott nemzedékének egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésze, aki mindmáig hiteles személyiség maradt. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze emlékeztetett: Törőcsik Marit 1955-ben egy perc alatt megszerette az ország, majd elkezdték megismerni a környező országokban, Európában, ma pedig már az egész világ ismeri. Törőcsik Mari az elismerés átvétele után elmondta: általában munkájáért szokott díjban részesülni, de ezúttal „valami többet” kapott. „Nem tudom, hogy eleget teszek-e, de igyekszem meghálálni ezt a bizalmat” – fogalmazott.
Csépe Valéria akadémikus Kányádi Sándort méltatva arról szólt, hogy a „mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja” példájával az emberi méltóságot tárja az olvasók elé. Kányádi Sándor a díj átvétele után felidézte: a „tolerancia földjén”, azaz Erdélyben született, szülőfalujában sosem számított, hogy ki milyen származású.
Az Emberi Méltóság Tanácsa a kitüntetéssel azoknak a személyiségeknek az életművét ismeri el, akik emberségükkel, példamutatásukkal sokat tettek az emberi jogokért.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/torocsik-es-kanyadi-vehette-at-az-emberi


--Lydia Davis kapta a Nemzetközi Man Booker Díjat
Davis, az Albany Egyetem irodalomprofesszora az Observer kritikusa, William Skidelsky szerint különösen szűkszavú írásaival újraértelmezte a rövidséget. A szerző emellett elismert műfordító, Marcel Proust és Gustave Flaubert-fordításaiért a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát kapta.
Davis egyes novellái két-három vagy akár kilencoldalasak, de akad egybekezdésnyi vagy egymondatos munkája is.
A díj zsűrijében Christopher Ricks irodalomtudóson kívül Elif Batuman író-esszéista, Aminatta Forna író, dokumentumfilmes, Yiyun Li regényíró és Tim Parks író kapott helyet. Ricks laudációjában elmondta: a 65 esztendős Davis írásai annyi irodalmi struktúrát ölelnek fel, hogy nehéz lenne őket egyetlen címke alá besorolni. "Nevezzük őket hivatalosan elbeszélésnek? Vagy talán miniatúrának? Anekdotának? Esszének? Tréfának? Példázatnak? Mesének? Szövegnek? Aforizmának vagy velős mondásnak? Imának vagy irodalmi bölcsességnek? Vagy beérhetnénk a tapasztalattal?" - fejezte ki töprengését.
Davisnek The End of the Story (A történet vége) című egyetlen regényén kívül hét novelláskötete jelent meg, köztük a Break It Down, az Almost No Memory és a Varieties of Disturbance. Legújabb gyűjteményes kötetét Can't and Won't címmel 2014-ben adják ki az Egyesült Államokban.
Korábban Philip Roth és Alice Munro is elnyerte a nemzetközi díjat. Az elismerésre bármilyen nemzetiségű, még élő írót jelölhetnek, akinek munkái elérhetők angol nyelven.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34545/lydia_davis_kapta_a_nemzetkozi_


--Ámosz Oz az idei Franz Kafka-díjas
A rangos irodalmi díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a kiválasztott író művei tükrözzék a közép-európai szellemi értékeket, eszmeiséget. A díj odaítéléséről tíztagú nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus is a tagja volt. A zsűri az idén 12 jelölt közül választotta ki Ámosz Ozt. Oz már korábban is számos izraeli és nemzetközi irodalmi díjat és elismerést kapott. A díj ünnepélyes átadására hagyományosan október végén kerül sor.
A Kafka-díjat, amely Kafka prágai szobrát ábrázoló bronzplakett, korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth amerikai regényíró, illetve a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. 2003-ban a díjat Nádas Péter kapta.
Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza 2001 óta rendszeresen minden évben olyan íróknak, akiknek munkái minden olvasóhoz szólnak "származására, állampolgárságára, illetve kultúrájára való tekintet nélkül". A társaság olyan írót tüntet ki, aki műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek terjesztéséhez.
Ámosz Oz az egyik legismertebb izraeli író a világon, ő a legtöbb - mintegy harminc - nyelvre lefordított, héberül alkotó szerző. 2010-ben a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként Budapest Nagydíjjal tüntették ki.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34619/amosz_oz_kapja_az_idei_franz_kafkadijat


MOZAIK

--Kertész Imre dossziéja Amerikában
Az amerikai könyvesboltokba került Kertész Imre K. dosszié című könyve - közölte internetes kiadásában a The New Yorker.
A 2006-ban megjelent könyv regényes párbeszéd Kertész Imre életéről: szüleiről, szerelmeiről, pályájáról, a szellemi szabadság kivívásáról, és arról, hogyan függ össze saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
"Egészében véve, én a derű pártján állok. Az én hibám, hogy ha másokban nem ezt az érzést keltem. De nézd csak: elég korán kivívtam a szellemi szabadságomat, s a pillanattól fogva, hogy az írás mellett döntöttem, a gondjaimat egyszerre a művészetem nyersanyagának tekinthettem. S ha ez a nyersanyag eléggé komornak látszik is, a forma megváltja és örömre fordítja. Írni ugyanis csak az energiák bőségéből, tehát örömből lehet; az írás - ezt nem én találtam ki - felfokozott élet" - írja a kötetben a szerző.
Az autobiográfia alapjául az a tucatnyi hangszalagot megtöltő beszélgetés szolgált, amelyet 2003-2004-ben Kertész barátja és szerkesztője, Hafner Zoltán folytatott az íróval egy mélyinterjú céljából.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34272/kertesz_imre_dosszieja_amerikaban


--Hemingway eddig ismeretlen kéziratai láttak napvilágot
Az amerikaiak által eddig soha nem látott dokumentumok és feljegyzések kerülnek át a világhírű író kubai otthonából a bostoni Kennedy-könyvtárba.
A Hemingway kubai otthonának nevét viselő Finca Vigía amerikai alapítvány 2004 óta azon dolgozik amerikai és kubai könyvtárosokkal, hogy az író hagyatékában lévő számos könyvet, jegyzetet, dokumentumot digitalizálja. A bostoni székhelyű alapítvány 2013. május 6-án jelentette be, hogy újabb kétezer elkészült anyagot szállítanak át és tesznek hozzáférhetővé a John F. Kennedy Könyvtárban, hogy a kutatók és az olvasók még alaposabb képet kaphassanak az 1961. évi haláláig több mint húsz éven át Kubában élt íróról. Ezen együttműködés keretében először nyílt lehetőség arra, hogy bárki az Egyesült Államokból hozzáférhessen a Kubában lévő Hemingway-hagyatékhoz. Az anyagban vannak az író útlevelei, amelyek utazásait dokumentálják, kiterjedt levelezése, könyveinek kézirataihoz írt jegyzetei. A 2008-ban digitalizált első háromezer dokumentum között volt például az Akiért a harang szól című regényhez írt alternatív befejezés, illetve Az öreg halász és a tenger című regényének javított korrektúrája.
A most digitalizált személyes levelek között van Ingrid Bergmanhoz írt, 1941-ben keltezett levele, amelyben az író arra kéri a színésznőt, hogy vállalja el Gary Cooper oldalán az Akiért a harang szól című regényéből készülő filmben a női főszerepet.
Jenny Phillips, Hemingway amerikai szerkesztőjének, Maxwell Perkinsnek a lánya, az alapítvány alapítója szerezte meg az amerikai pénzügy- és külügyminisztérium engedélyét arra, hogy könyvtárosokat, archiválókat küldhessenek Kubába, hogy segítsenek megmenteni a nagyrészt pincékben dohosodó hagyatékot, illetve erre kiképezni kubai könyvtárosokat, önkénteseket.
Teljes cikk itt: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34311/hemingway_eddig_ismeretlen


--Különleges ajándékot kapott a Karl May Múzeum
Igazi ritkaság került a németországi Radebeulban lévő Karl May Múzeum birtokába: az író első kiadott lapja, a Schacht und Hütte egyik példányához jutottak hozzá.
A lap abszolút ritkaság, már csak három példány létezik belőle - közölte Rene Wagner múzeumigazgató. 1875 és 1876 között összesen 52 füzet jelent meg, ezeket a múzeum kötött kiadásban szerezte meg egy magángyűjtőtől.
Karl May (1842–1912) a lapban közölte "geográfiai prédikációit", amelyek révén bánya- és kohómunkásokkal osztott meg különféle tudnivalókat. "Nyilvánvalóan azonban ezek nem váltottak ki nagy érdeklődést, ezért a lapot egy év után beszüntették" - mondta Wagner.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34335/kulonleges_ajandekot_kapott_a_muzeum


--Megjelent Gombrowicz eddig kiadatlan naplója
Negyvenhárom évvel a halála után megjelentették a 20. század egyik legnagyobb írójának tartott lengyel Witold Gombrowicz nagyon személyes és mindeddig kiadatlan naplóját, amelyben a szerző nyíltan vall egyebek közt homoszexualitásáról. A Kronos című bensőséges naplót a szerző özvegye, a Párizsban élő Rita Gombrowicz publikáltatta. A Ferdydurke és a Transz-Atlantik című remekművek szerzője 1953-tól a legnagyobb őszinteséggel mindent lejegyzett a magánéletét, a lelki állapotát és a társas életét illetően. A napló létezése eddig is ismert volt, de tartalmát titokzatosság övezte.
Teljes cikk itt: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34358/megjelent_gombrowicz


--Márai Sándor eddig ismeretlen regényét mutatják be
Hallgatni akartam címmel Márai Sándor eddig ismeretlen munkáját, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényt mutatta be 2013. május 28-án a Helikon Könyvkiadó. Az író az emigrációban született első művében 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét. Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy régóta sejteni lehetett, Márai Sándor megírta az Egy polgár vallomásai harmadik részét, hiszen erre naplóiban is utalt. "És meg kell írni a Polgár vallomásai harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” - idézte a főszerkesztő Márait, aki 1944 novemberében írta e sorokat naplójába. Hozzátette, a kézirat eddig a hagyatékban rejtőzött, és irodalmi szenzáció a megjelenése.
A mintegy 180 oldalas Hallgatni akartam-ról elmondta, hogy a Föld, föld! című könyve első két fejezeteként született a mű 1949 és 1950 között, de végül az író elhagyta a szövegrészletet az 1970-es években megjelent kötetből. Szerinte az új könyv az Egy polgár vallomásai-sorozat "kiegészítő esszéköteteként" értelmezhető, hiszen amellett, hogy a jól ismert elbeszélői hang szólal meg, a rendszer kritikájaként is olvasható, ráadásul rövid, tömör politikusportrék is helyet kaptak benne, többek között Teleki Pálról, Bárdossy Lászlóról, Bethlen Istvánról. Kiemelte, a könyv a történészek számára is izgalmas lehet.
A főszerkesztő elmondta, hogy a kötet az eredeti szöveghez hűen a szerzői kihúzásokat, javításokat is tartalmazza, emellett a könyvet jegyzetekkel látták el. A Hallgatni akartam-ot Mészáros Tibor, a Márai-hagyaték gondozójának utószava zárja.
A Márai-hagyatékról szólva megjegyezte, hogy több lappangó kézirat van még, ezek gondos tanulmányozásra várnak. A kiadónál a könyvvel együtt jelenik meg A teljes napló-sorozat 1964–66-ról szóló kötete. Új projektként irodalmi bédekkersorozat is indul a Régi Kassa, álom című könyv mintájára: a tervek szerint hasonló kiadvány jelenik meg Nápolyról, Salernóról, New Yorkról, illetve San Diegóról is.
Teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=7590


--A világirodalom különleges kincseit árverezték el
Charles Dickens Karácsonyi ének, F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby, valamint James Joyce Ulysses című művének első kiadása is kalapács alá került Edinburgh-ban. A gyűjtemény egy stirlingi születésű angoltanár, Bruce Ritchie tulajdonában volt.
Bruce Ritchie angolt és németet tanult a St. Andrews Egyetemen, mielőtt tanítani kezdett a Merchant Taylors' School-ban, Londonban. Nyugdíjas éveit Stirlingben élte, 2012 októberében hunyt el. Az aukción, amelyet a Lyon és Turnbull szervezett, árverésre bocsátották a gyerekeknek íródott klasszikus történet, a Szél lengeti a fűzfákat első kiadását, valamint Evelyn Waugh Utolsó látogatás című regényét is, amelyet az írónő dedikált.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34399/a_vilagirodalom_kulonleges


--Közel 900 könyvet olvas ki évente egy ötéves kislány
Egy ötéves kislány 875 könyvet olvas ki évente, az iskolai könyvtár nem tud lépést tartani vele - írta a Jezebel. Sophia Moss Louisianában, Lake Charles-ben él, és szinte mindennap elolvas egy könyvet, ez a hobbija. "Mondtam Sophiának, hogy több könyvet kell rendelnünk a T.S. Cooley könyvtárnak, mert olyan sokat olvas, és annyira szereti őket. Sophia apja, Carl azt mondta, hogy a lefektetés okoz problémákat, mert a lánya inkább olvasni szeretne, nem aludni” - mesélte a lapnak Mary Lanier, a gyerek iskolájának könyvtárosa.
Forrás: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2013/05/30/kozel_900_konyvet_olvas_ki_evente_az_5


--Milliókat fizetnének Gatsby-ért
F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regényének egy első kiadásból származó példánya kerül kalapács alá júniusban New Yorkban. A könyv egykor Malcolm Cowley író, kritikus tulajdona volt. A regény mellett Fitzgerald több levele és egy meg nem jelent költeménye is a 2013. június 11-i aukció tételei között szerepel. "A könyvet szinte mindenütt a világon a 20. századi amerikai irodalom remekművei között tartják számon. Jay Gatsby tragikus sorsa és a szertefoszló amerikai álom ábrázolása olvasók generációira volt nagy hatással" - idézi fel a Sotheby's közleménye.
Fitzgerald a dzsesszkorszakban játszódó regényt Franciaországban írta. A mű már megjelenésekor, 1925-ben népszerű lett, de csak az író 1940-ben bekövetkezett halála után kezdték nagy amerikai regényként méltatni. A regény legutóbbi filmfeldolgozása - Baz Luhrmann rendezésében és Leonardo DiCaprio főszereplésével - nyitotta meg a cannes-i filmfesztivált.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/34562/milliokat_fizetnenek_gatsbyert


Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.