ReMeK-e-hírlevél
VIII. évf., 2013/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Az Arcanum tovább bővítette kulturális kínálatát: heti 100 000 digitalizált oldal
--Mi változik az új helyesírási szabályzatban?
PÁLYÁZATOK
--‘Az úgy volt…’ X. Janikovszky Éva meseíró pályázat
--A Szitakötő gyermekfolyóirat alkotói pályázata
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár rendezvényei
--Hármas író–olvasó találkozót tartottak Székelyudvarhelyen
--Czegő Zoltán volt a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vendége
--Barátkoztak a könyvtárral Baróton
--A táguló Gutenberg-galaxis – megnyitották a Haáz Rezső Múzeum kiállítását
KITEKINTŐ
--Digitális könyvkiadást és olvasást népszerűsítő e-könyvek hete
--Hogy lehet rávenni a gyermeket az olvasásra? – OPSKK–MEK konferencia
--Veszíts el egy könyvet – 'könyvelhagyó' nap!
--A MKE a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
HAZAI
--A Teleki Téka Románia második legszebb könyvtára
--A románok mintegy 16 százaléka könyvtárhasználó
--Az e-irodalomról a Korunkban
--Zöldebb az élet e-könyvekkel? – Transindex–körkérdés
--Amikor a Facebook visszaüt – Nyáry Krisztián–közönségtalálkozó Székelyudvarhelyen
ÉVFORDULÓ
--A Gárdonyi-emlékév 'Vándorregény'-programja Egerben
--Száz éve született Bözödi György
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Borisz Vasziljev orosz író
DÍJAK
--Babérkoszorú-díjjal tüntették ki Szőcs Géza költőt
AJÁNLÓ
--Új könyv: Udvarhelyszéki gyermekjátékok
MOZAIK
--Nem mind arany, ami fénylik
--Se fürdés, se fagyi – könyvtári tiltólista
--Rejtő Jenő regénye nagy sikert aratott a lipcsei könyvvásáron
--Identitásválság – helyét keresi a könyvtárosszakma a változó világban
--Az olvasás élménye és hatása
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Az Arcanum tovább bővítette kulturális kínálatát: heti 100 000 digitalizált oldal
Amellett, hogy sok folyóméternyi raktári polcfelület szabadulhat fel, a meglévő állomány teljesebb és jobban használhatóvá válik. Az Arcanum heti 100 000 oldal kulturális tartalom digitalizálásával tovább bővítette kínálatát, amely önálló, keresőprogrammal ellátott digitális lemezes kiadványok formájában jelenik meg. A kínálatban szereplő tételek, a humán területekről:
- Ars Hungarica 1973–2008
- Atheneum 1892–1947
- Bölcseleti Folyóirat 1886–1906
- Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából (1520–1551)
- Dunántúli Református Egyházkerület Jegyzőkönyvei 1843–1949
- Honismeret 1972–2012
- Katona István: Historia Critica Regnum Hungariae
- Keresztény Magvető 1861–2010
- Magyar Kultúra 1913–1944
- Monumenta Hungariae Historica - Magyar Történelmi Emlékek
- Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907–1918
- Néptanítók Lapja 1868–1941
- Pannonhalmi Szemle 1926–1944; Pannonhalmi Füzetek 1928–2004
- Religio 1841–1930
- Századok 1867–2010
- Történelmi Szemle 1912–2010; Világtörténet 1979–2009
- Turisták Lapja 1889–1942.
Művészetek:
- Irodalomtörténet 1912–2010
- Magyar Iparművészet 1897–1944
- Magyar Művészet 1925–1949
- Magyar Sion 1863–1904
- Művészet 1902–1918
- Zenetudományi Dolgozatok 1979–2009; Musicalia Danubiana 1–24. (összeáll.: MG)
Forrás: Arcanum, 2013. március 20.
KIT hírlevél, 2013. március 20. (12. szám)
--Mi változik az új helyesírási szabályzatban?
Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/
http://www.nyest.hu/hirek/mi-
PÁLYÁZATOK
--’Az úgy volt…’ X. Janikovszky Éva meseíró pályázat
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2013-ban is meghirdeti a már hagyományos Janikovszky Éva meseíró pályázatát. A 2013. évi pályázat 2013. március 25-én indul és április 25-én zárul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
A pályázók a korábbi gyakorlatnak megfelelően két kategóriában indulhatnak:
I. korcsoport: 6–10 évesek, II. korcsoport: 11–16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát választhatnak a pályázók. Terjedelmi megkötés: maximum 5 A/4-es gépelt oldal lehet a pályázat.
Csak a nyomtatott formában készült pályaművek vehetnek részt a versengésben. Pályázni az ország határain belüli és határain kívüli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat.
A pályaművek benyújtása: postai úton a FSZEK Központi Könyvtár címére (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) vagy e-mailen a titkar@fszek.hu címre kell beküldeni, vagy személyesen a FSZEK Központi Könyvtár Átriumában megtalálható gyűjtőládába lehet bedobni. A pályaművek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi tagkönyvtárában is leadhatók.
A pályázatokon és a borítékokon minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail címét, az iskola nevét, címét, e-mail címét. A postán érkező pályázat borítékján kérik feltüntetni: „Meseíró pályázat”. A pályaműveket nem küldik vissza, és nem őrzik meg.
A pályázatok beadási határideje: 2013. április 25.
A pályázatról további részletes információk itt találhatók: http://www.fszek.hu/
Forrás: http://palyazatmenedzser.hu/
--A Szitakötő gyermekfolyóirat alkotói pályázata
A Szitakötő gyermekfolyóirat alkotói pályázatot hirdet az önkéntesség témakörében. Várják a témát bármiképpen közelítő, a didaktikus stílust nagy ívben kerülő, a 8 éven felüli olvasókat megszólító verseket, meséket, prózákat és ismeretterjesztő cikkeket. Az ismeretterjesztő cikkek a természettudomány vagy a társadalomtudomány szempontjából is tárgyalhatják a témát.
Egy pályázó több művet is beküldhet, de kérik, hogy még publikálatlan művekkel pályázzanak. Az online megjelenést is publikációnak tekintik.
Javasolják, hogy a pályázók előzetesen tájékozódjanak a Szitakötőre jellemző hangvételről és nyelvi színvonalról az alábbi linkeken: szitakoto.com | szitakoto.blog.hu | issuu.com/liget | szitakoto.blog.hu/tags/lapozó
A műveket kizárólag postai úton várják a szerkesztőség címére: SZITAKÖTŐ, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4–6.
Kérik, a pályázatban adják meg e-mail címüket. Minden pályázónak elektronikus úton válaszolnak.
A szerkesztőség által kiválasztott művek megjelennek a Szitakötő folyóiratban, és az országos oktatási program segédanyagaként mintegy 30 000 magyarországi és határon túli diákhoz és több ezer pedagógushoz jutnak el.
A sikeres pályázók szerzői honoráriumot és további publikálási lehetőséget kapnak.
Postára adási határidő: 2013. május 10. További információ: Horgas Judit, info@szitakoto.com
Forrás: http://ligetmuhely.blog.hu/
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Húsvéti készülődés a könyvtárban: előadás és gasztronómiai est
A húsvéti ünnepkör hagyományaihoz kapcsolódó találkozókra került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Hargita Megye Tanácsának húsvéti rendezvénysorozata keretében, 2013. március 12-én délután. Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató Húsvéti tojások pogány üzenete címmel tartott vetített képes előadást, nagyszámú érdeklődőnek. Az előadó 2500 Kárpát-medencei tojáshím elemzése alapján foglalta egységes rendszerbe a jelképeket. Az előadás során több mint száz tojásmintát vetített ki, valamint bemutatta a gyergyószárhegyi múzeumban őrzött, különféle mintázatú tojásokat is. Előadásában kifejtette, hogy a tojáshímek motívumai, mintái nem egyszerűen díszek, hanem egy nagyon jól meghatározott jelképrendszer részei. Rávilágított a jelképek ősi, több ezer éves pogány eredetére, a motívumok mitikus, népmesei összefüggéseire. A jelképek használatát ősi törvényszerűségek határozzák meg, amelyek a mai ember számára már feledésbe merültek, mégis természetszerű, hogy a motívumok keresztény köntösben a 21. század húsvéti asztalain is jelen legyenek.
Az előadásról bővebben a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/
Videó az előadásról ugyanott: http://www.szekelyhon.ro/
A Csíki TV tudósítása: http://tudositok.hu/7967/
Nagyszámú érdeklődőt vonzott a könyvtárba az ugyancsak március 12-én, 19 órától kezdődő ’Receptdaráló’ is, a már második alkalommal szervezett gasztronómiai est a Székely Konyha magazin szerkesztőivel. Ezúttal hagyományos, székelyföldi húsvéti eledeleket mutatott be Jánossy Alíz, a Székely Konyha gasztronómiai magazin felelős szerkesztője és meghívottja, a gyergyószárhegyi Bartalis Hajnal, aki a hagyományos, kemencében sütött 'kókonyát' és 'galambast' készítette el és mutatta be a vendégeknek. Siklódy Ferenc képzőművész a lap grafikai arculatának készítéséről beszélt a közönségnek. Az est jó hangulatát fokozta a Székely Konyha csapata által ízlésesen tálakra rendezett finom húsvéti ételek látványa, a találkozó végén a vendégek az ételek finomságáról is meggyőződhettek.
A Csíki TV tudósítása: http://tudositok.hu/7967/
Honismereti esték a könyvtárban: Botár István régész előadása
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében ismét teltházas előadásra került sor 2013. március 21-én este, a könyvtár Honismereti esték címmel szervezett találkozóinak keretében. Botár István régész Templom és falu, középkori egyházszervezet és településhálózat Csíkban címmel tartott előadást. Botár István a Csíki Székely Múzeum régésze, kutatásai főleg a középkori Csík régészeti emlékeinek feltárásához kapcsolódnak. A vetítéssel egybekötött előadáson régészeti kutatásai és oklevél-adatok alapján mutatta be Csík középkori településhálózatának, -rendszerének alakulását, és néhány, helytörténettel kapcsolatos ’mítoszt’ is cáfolt a régészeti kutatások tükrében. Rámutatott, hogy bár írásos adataink csak a 14. századból vannak – az 1334-es pápai tizedjegyzékből – a régészeti leletek tanúsága szerint a medence már a 11. és 12. században is lakott volt, léteztek szervezett faluközösségek Csík térségében.
Az előadásról beszámolók:
http://www.szekelyhon.ro/
http://www.pluszportal.ro/web/
Videó a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
Rendhagyó környezetvédelmi órák a könyvtárban
A környezetvédelmi témájú könyvtári foglalkozások célja felhívni a gyermekek figyelmét környezetünk, természeti értékeink tudatos védelmére. Szabó Szilárd környezetmérnök, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa tartott vetítéssel illusztrált előadást a könyvtárban, a Nagy Imre Általános Iskola két negyedik osztálya, majd a Petőfi Sándor Általános Iskola első és második osztályosai számára. A nálunk élő vándormadárfajok életéről, vonulási szokásairól hallhattak számos érdekességet, láthatták, hogyan lehet követni a vándormadarak útját, megtudhatták, mi mindent tehetünk madaraink védelme érdekében, választ kaphattak a madarakkal kapcsolatos kérdéseikre.
Forrás: http://www.facebook.com/media/
Filmklub indult a könyvtárban
’Androidok, replikánsok, elektronikus bárányok’ – ezzel a címmel került sor 2013. március 28-án a KÖNYV–FILM–KLUB első találkozójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A havonta jelentkező filmklub vezetője Makai Beáta filmesztéta, a filmklubban irodalmi művek alapján készült filmeket vetítenek, majd egy finom tea mellett az elolvasott művek és a látottak alapján beszélgetnek. Az első találkozón a Ridley Scott rendezte Szárnyas fejvadász (Blade Runner, 1982) című filmet vetítették, Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című könyvének adaptációját. A könyvet a könyvtár számítógépein is olvashatják az érdeklődők, illetve a klub számára létrehozott facebook csoport oldaláról tölthető le.
Kultúrcsepp – beszélgetés a Kájoni János Megyei Könyvtár megújuló arculatáról
2013. március 8-án este az Erdély TV Kultúrcsepp műsorában Lázok Klára műsorvezető a Kájoni János Megyei Könyvtár megújuló arculatáról, terveiről, könyvtári rendezvényeiről, könyvtárhasználatról, olvasásról beszélgetett az intézmény vezetőjével, Kopacz Katalinnal és két munkatársával.
A beszélgetésről készült videofelvétel az alábbi linken megtekinthető:
http://www.erdely.tv/magazin/
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szerelmi történetek írókról
Kicsit felolvasószínház, kicsit színes irodalomtörténet, de főképp: életszösszenetek örömmel, keserűséggel – ezzel a megközelítéssel lehetne keretbe foglalni Nyáry Krisztián magyar irodalmi szerelmeskönyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját.
Az Így szerettek ők című kötet ma már sikerkönyv, s bár Nyáry Krisztián térségünkben csak a Facebook közösségi portálról ismert, Sepsiszentgyörgyön mégis telt ház fogadta a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2013. március 4-én. A könyvbemutatón a szerző segítségére volt P. Magyarosi Imola és Pálffy Tibor színművész, a közismert magyar írók szerelmi életére villantó, műfajilag nehezen behatárolható, Nyáry által „irodalomtörténeti kisetűdökként” emlegetett történeteket bőséges vetített képanyaggal illusztrálták.
A felolvasást követően Nyáry Krisztián elmondta: az általa megírt, eleinte csak a Facebook közösségi portálon megjelenített, a 19. század utolsó, illetve a 20. század első évtizedeit felölelő negyven történet feltárt és publikált, de csak kevesek által ismert szövegekre épül. A kommunikációs szakemberként dolgozó Nyáry tizenöt éve még költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, de már nem tekinti irodalomtörténésznek magát, „szösszeneteit” szórakoztató szándékkal írta, hogy általuk is irodalmi művek olvasására serkentsen.
Nyáry Krisztián folytatja facebookos közléseit, ma már mintegy huszonötezren követik, ősszel megjelenik második kötete, szintén negyven történettel, köztük kevésbé olvasott, de általa nagyra tartott erdélyi írókkal – Bánffy Miklós, Kemény János – is foglalkozik.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.kmkt.ro/article/
Huszárok és énekszó
A gyermekkönyvtárban idén 2013. március 11–14. között délelőttönként összesen 173 nagycsoportos óvodás vett részt az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére szervezett tevékenységeken.
A napi két turnusban fogadott gyermekek megnézhették az intézmény Gábor Áron termét, a 165 évvel ezelőtti történelmi események egyik helyszínét, és meseszerűen megtudhatták azt is, hogy miért nevezték el az egykori Vármegyeháza, a mai könyvtár legszebb termét az ágyúöntő székely hősről.
Ezt követően a kis vendégek mesét hallgattak a gyermekkönyvtárban, játékos feladványokat oldottak meg, majd mindenki elkészítette saját huszárját. A gyermekcsapatok zöme hangos énekszóval vonult ki a könyvtárból.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/
Czegő Zoltán köteteit mutatták be
Czegő Zoltán két kötetét mutatták be e a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2013. március 18-án. A rangos esemény házigazdája Lakatos Mihály, Magyarország Sepsiszentgyörgyön működő Kulturális Központjának vezetője volt.
A Székely Hírmondó kiadójánál tavaly megjelent, Éjféltől virágig címet viselő könyv műfaját még a szerző szerint is nehéz meghatározni, ugyanis másfél év gondolatfoszlányainak lenyomataként naplónak semmiképp, viszont a benne található írások magas röpte miatt feljegyzéseknek sem nevezhető. Némi töprengés után Czegő végül antinaplóként határozta meg, s a könyvet elolvasva arra is rájövünk, hogy ez a kifejezés mit takar.
A budapesti Hungarovox Kiadónál megjelent Kegyelmi idő esetében a szerzőnek és olvasónak már könnyebb dolga van, hiszen verseskötetről van szó.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
http://sepsiszentgyorgy.
Amikor fejre áll a könyvtár
A Bod Péter Megyei Könyvtár 2013. március 22-i intézménybemutatója sikernek örvendett. A nap folyamán többször meghirdetett programra délelőtt egy kovásznai diákcsoport és a Mikes Kelemen Líceum egyik ötödikes osztálya jelentkezett, őket az intézményben található legnagyobb méretű könyv megmutatásával, a Gábor Áron terem történelmi múltjának felelevenítésével és még oly sok érdekességgel a könyvtár hű barátaivá tették az igazi könyvtárosok.
A könyvtárról és épületének történetéről szóló vetített képes előadáson részt vevő érdeklődők is számos új információval gazdagodtak.
Az igazi csemegét a vendégkönyvtárosok jelenléte szolgáltatta. A „könyvtárosok” – színművésztől zenészig, képzőművésztől tanárig, mindannyian a könyvtár jó barátai – számára is igencsak érdekes kísérletnek bizonyult az asztal túloldalán ülni, a könyv iránt érdeklődőket kiszolgálni, a vonalkód-leolvasót kezelni, egy-egy új olvasónak belépőt kiállítani (sokan éltek is az ingyenes beiratkozás lehetőségével), de a kölcsönzőbe vagy olvasóterembe betérő régi–új könyvtárlátogatók számára is élményt jelentett, ha például kedvenc színésze szolgálta ki – kivéve azokat, akik a megbocsátás gesztusát szándékoztak kihasználni.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.kmkt.ro/article/
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár rendezvényei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2013. március 14-én, 21-én és 28-án Meseklubot tartottak, 15–16 óra között az óvodásoknak, 16–17 óra között az I–IV. osztályosoknak. 14-én Az 1848-as forradalom és szabadságharc képekben, 21- én meseolvasás, meseillusztráció készítése, dramatikus játékok, március 28-án a húsvéti készülődés volt a téma.
A Kezdő Internetezők Klubja 2013. március 22-én, pénteken 10–11óra között zajlott, internethasználati útmutatót is igénybe lehetett venni.
Az áprilisi programajánlatból: 2013. április 1–15. között könyvkiállítás tekinthető meg Földi István (1903–1967) születésének 110. évfordulója tiszteletére. Április 4-én, csütörtökön Meseklub, ennek tevékenysége: meseolvasás, meseillusztráció készítése. Április 11-én, csütörtökön a Meseklub tevékenysége: ismerkedés az állatok világával a könyveken keresztül.
Április 5-én és 12-én, pénteken 10–11óra között Kezdő Internetezők Klubja.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
--Hármas író-olvasó találkozót tartottak Székelyudvarhelyen
2013. március 13-án író–olvasó találkozót tartottak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az eseményen Albert Ildikó Örökzöld tabuk, Ambrus Tünde Székely falutízesek, illetve Balázs Lajos Rituális szimbólumok című köteteit ismertette Sarány István szerkesztő a szerzők jelenlétében. A találkozó házigazdája Szabó Károly könyvtárigazgató volt. Az esemény alkalmával Tőzsér József, a húszéves Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója könyvadományt adott át az udvarhelyi városi tékának.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
--Czegő Zoltán volt a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vendége
Czegő Zoltán költő, író volt a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központja által szervezett irodalmi est vendége a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 2013. március 20-án. Lakatos Mihály író, a kulturális központ igazgatója röviden vázolta a huszonkét évi magyarhoni csámborgás után három éve ismét idehaza élő szerző pályaívét. Az est eléggé feszesre és érdekesre sikeredett, hiszen a 75. életévében járó Czegő Zoltán, aki publicistaként, költőként és közéleti személyiségként ma is igen aktív Sepsiszentgyörgyön, maga adta elő történetét, ízesen, kötetlenül, anekdotákkal fűszerezve a mondanivalót. A moderátor csak keretet szabott a csapongó gondolatoknak. Végigszáguldottak mintegy másfél óra alatt a hetvenöt esztendőn, felidézve a színtereket, ahol ez idő alatt élt és alkotott. Udvarhely után Bordost, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Korondot, Sepsibükszádot, Uzont, Sepsiszentgyörgyöt, Budapestet pásztázta végig az emlékezet.
Teljes írás itt: http://szekelyhon.ro/
--’A táguló Gutenberg-galaxis’ – megnyitották a Haáz Rezső Múzeum kiállítását
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 2013-as évi legjelentősebb kiállításának megnyitójára 2013. március 28-án 18 órától került sor. A táguló Gutenberg galaxis című művelődéstörténeti kiállítás az emberi kultúra egyik legnagyobb megvalósítását célozza bemutatni: azt az univerzális papíralapú adathordozót, amelyet mind a mai napig használunk, s amely prioritásának megdöntésére csak a modern digitális adathordozók számtalan változatai tesznek kísérletet napjainkban.
A könyvet, a könyvnyomtatás eszközeit és műhelyeit tárja a nagyközönség elé, azt a Gutenberg-galaxist, amely a 15. században született és ma, a 21. században a digitális dokumentumokkal, az ún. Internet-galaxissal ’tágul’.
A kiállításon ősnyomtatványokat is bemutatnak. A legrégebbi kiállított ősnyomtatvány 1489-ből származik, éppen Gutenberg évszázadából, de a látogatók megnézhetik a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött Koncz-kódex nemesmásolatát, amely a Marosvásárhelyi Sorok magyar nyelvemléket tartalmazza. Közszemlére teszik az Apor-kódexet is, amelyet a Székely Nemzeti Múzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére. A látogatók a digitális technikának köszönhetően fel is lapozhatják az 1525-ben készült Székelyudvarhelyi kódexet.
A kiállítás bemutatja az elmúlt évszázadok erdélyi nyomdaközpontjait, így a csíksomlyóit, a brassói Honterus és a kolozsvári Heltai-féle nyomdát, valamint a nagyváradit, a nagykárolyit és a balázsfalvit. Ez utóbbiban láttak napvilágot az első román nyelvű könyvek. A tárlat anyaga kiterjed a legújabb, digitális korszakbeli fejleményekre is, így az érdeklődők elektronikus könyvolvasókat is kézbe vehetnek.
Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente polgármester köszöntötte a vendégeket, Lázok Klára, a kiállítás létrejöttéhez hozzájáruló marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatónője méltatta azt. Az eseményt, amelynek házigazdája Miklós Zoltán múzeumigazgató, Csender Anett, Járai-Szabó Richard, a Benedek Elek Tanítóképző diákjainak rövid előadása tette hangulatossá. Az októberig látogatható tárlat szakmai kurátora Róth András Lajos a Haáz Rezső Múzeum könyvtárának vezetője. A látványtervet Baróti Hunor, a dizájnt Könczey Elemér készítette.
Forrás: RMKE levelezőlista, Róth András Lajos
http://www.hrmuzeum.ro/menu~
http://multikult.transindex.
--Barátkoztak a könyvtárral Baróton
A baróti Cimbora óvoda kis- és középcsoportosai keresték fel 2013. március 1-jén a Gyulai Líviusz Városi Könyvtárat. Benkő Gyula és Magyari Erika könyvtáros körbevezette a kicsiket a nagy, könyvekkel és folyóiratokkal gazdagon megrakott polcok közt, s elmagyarázta, miként találják meg a keresett kiadványt, meddig tart a kikölcsönzés, hogyan zajlanak a könyvbemutatók és az író-olvasó találkozók. Az internetes teremben a számítógép kezelésének alapjait tanulták meg, majd a gépek segítségével rajzolhattak.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
KITEKINTŐ
--Digitális könyvkiadást és -olvasást népszerűsítő e-könyvek hete
2013. március 3–9. között tartották Magyarországon a digitális könyvkiadást és -olvasást népszerűsítő e-könyvek hetét. Kilenc éve Kanadából indult az e-könyvek olvasását népszerűsítő kezdeményezés, amikor még jóval kevesebben találkoztak a digitális könyvolvasási lehetőségekkel. Azóta jóval népszerűbbek az e-könyvek, volt miből válogatnia az E-könyvolvasók blog szerzőjének, amikor az 'Olvasson e-könyvet' hét apropóján összegyűjtött néhány olyan letöltő helyet, ahonnan ingyenesen szerezhetők be e-könyvek.
Forrás: http://ekonyvolvaso.blog.hu/
--Hogy lehet rávenni a gyermeket az olvasásra? – OPSKK–MEK konferencia
Olvasóvá nevelés címmel rendezett szakmai konferenciát 2013. március 22–23-án, a mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központtal (OPSKK) együttműködve, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a közép-békési városban. A tanácskozás legfőbb célja az volt, hogy a gyerekek, a jövő generációja olvasóvá nevelésének elősegítése érdekében a szakmabeliek, könyvtárosok, pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások és szülők figyelmét felhívják az olvasásra nevelés fontosságára különböző könyvtári eszközök, módszerek bemutatásával. Gyakorlatilag a könyvtárosszakma válaszait hallhatták az érdeklődők, illetve a hivatásban dolgozók az olvasással kapcsolatos kérdésekre a konferencián.
Az OPSKK–MKE konferencia nyitóelőadását a város polgármestere provokációval kezdte: Szabad-e ma olvasót nevelni? Nem ismeretszerzőt kellene inkább? Minek olvasni az audiovizuális környezetben? Annak idején játszott a könyvtárban (volt küszöbfélelme), de könyvtáros személyisége megnyerte. Utálta a kötelező olvasmányokat. Ma elektronikus szövegeket olvas, sokat, és mellékes számára, milyen úton jut hozzá.
Bartos Éva rámutatott: az olvasás nem azonos funkció, mint 40–50 éve, s erre az EU hatására jöttünk rá (funkcionális szempont). Mire a szakma reagál, addigra alapvetően újak a kihívások.
Bakos Klára, a tagok által megválasztott MKE-elnök végszava beleláttat a szakmai irányító gondolataiba. Idézetek kommentár nélkül: 'ez a konferencia adott néhány csomópontot: család, iskola, könyvtárosok felelőssége', 'azt gondolom, hogy kötelességünk van tenni', 'vizsgálnunk kell, meg kell nézni hatásokat, meg kell nézni eredményeket', 'összetett társadalmi problémáról van szó, nehogy azt gondoljuk, hogy mi fogjuk megoldani', 'nem vagyunk a hivatásunk magaslatán', 'nem tudunk úgy cselekedni, ahogy tőlünk elvárható', 'nem mi vagyunk itt az a kulcs, aki mindent meg tud oldani, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell dolgoznunk a magunk területén a problémákon'.
A meleg fogadtatás, sajnos, nem feledtette a szakmai interakció hiányát; nem lehetett kérdéseket feltenni. Ahogyan az előadásokban is alig esett szó az olvasásra nevelés hatékonyságáról, eredményességről. Mely nélkül azt hihetjük: olvasás-programok címén akármit is el lehet adni. (MG)
Forrás: KIT-hírlevél, 2013. március 27. (13. szám)
Forrás és teljes cikk itt: http://www.beol.hu/bekes/
http://www.mezobereny.hu/s/
http://www.facebook.com/
--Veszíts el egy könyvet 'könyvelhagyó' nap!
Idén március végén volt az ötödik születésnapja a Veszíts el egy könyvet! akciónak, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár kezdeményezésének. Hűen a hagyományokhoz, a születésnap apropójából ismét meghirdették a nagy könyvelhagyó napot. ‘A cél idén sem változott: legyen egy nap – ezúttal március 22., péntek, illetve az azt követő hétvége is –, amikor a Veszíts el egy könyvet! játék jegyében sok-sok könyvszerető ember veszíti el egyszerre egy-egy kedves könyvét, hogy azt más megtalálhassa, elolvashassa, és később újra elveszíthesse.
A játék honlapján (http://veszitsel.konyvtar.hu/
Tavaly 370 könyv veszett el a könyvelhagyó napon, köszönhetően többek között azoknak a könyvtárosoknak (14 könyvtár munkatársainak), akik segítettek a szervezésben.’
Az idei Nagy könyvelhagyó napról:
’Végig hideg volt, a könyves flashmobot Orosházán majdnem elmosta az eső, az országban összességében közel 400 könyv veszett el, megnyílt a strandkönyvtár Gyopárosfürdőn, a Rukkola töretlenül adta a bónuszpontokat arra érdemes tagjainak, és mindezekről beszámoltunk egyebek mellett a Kossuth Rádióban is – nagy vonalakban ilyen volt a könyvelhagyó hétvége, mellyel a Veszíts el egy könyvet! ötödik évfordulóját ünnepeltük.’
Forrás: Buzai Csaba, könyvtárigazgató, könyvtáros, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza
http://blog.justhvk.hu/?p=7849
--A MKE a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2013. április 18-tól április 21-ig kerül megrendezésre a Millenárison (Budapest II., Kisrókus u. 16-20.).
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének standja – az elmúlt évek gyakorlatától eltérően – a Millenáris B épületének (volt Jövő Háza) galériáján lesz (G3). Az MKE standján idén az egri Bródy Sándor Könyvtár Gárdonyi-pontot létesít, ezzel tisztelegve az író születésének 150. évfordulóján. A stand melletti Könyvtáros Klubban az MKE szervezetei, könyvtárak és kiadók tartják programjaikat.
Az Osztovits Levente teremben április 19-én délelőtt az MKE és az Arcanum Kiadó közös konferenciáján vehetnek részt az érdeklődők. A rendezvény címe: Tartalmak a digitális térben – digitális jelen-lét. A programok megtekinthetők az MKE honlapján (mke.info.hu).
Idén is a programot részletező ingyenes meghívókat juttatnak könyvtárosoknak és hozzátartozóiknak. A meghívók az MKE titkárságán vehetők át – előreláthatóan április elején (idejében értesítik a kollégákat a Katalisten és az MKE honlapján).
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Nagy Anikó könyvfesztiváli programmenedzser
HAZAI
--A Teleki Téka Románia második legszebb könyvtára
A marosvásárhelyi Teleki Téka az ország második legszebb könyvtára – állapította meg a 9am.ro portál, amely toplistát készített a hazai közgyűjteményekről és a nekik otthont adó épületekről.
A toplista második helyén a marosvásárhelyi Teleki Téka szerepel, amely az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Az 1802-ben megnyitott Teleki Téka törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a Teleki Téka és a Bolyai Könyvtár képezi. Jelenleg mintegy 205 ezer kötettel rendelkezik a könyvtár, amely egyszerre enciklopédikus tudománytár és bibliofil ritkaságok őrzője.
Harmadik helyen a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár szerepel, amely a rendszerváltozás óta Lucian Blaga filozófus és költő nevét viseli. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat 1872-ben, a Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították. A könyvtárnak jelenleg mintegy 4 millió kötetre becsült könyvállománya van, amely felöleli a tudományok valamennyi területét.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
http://multikult.transindex.
--A románok mintegy 16 százaléka könyvtárhasználó
A Bill & Melinda Gates Alapítvány megrendelésére 17 országban végzett felmérés adatai szerint mintegy 2,6 millió romániai (az ország lakosságának 16 százaléka) használja a közkönyvtárak szolgáltatásait. Bár első helyen továbbra is a könyvek kölcsönzése áll, sokan azért járnak könyvtárba, hogy az internetet használják különböző információk elérésére, például tanulás céljából, egészségügyi, szociális, munkahelyi vagy más problémáik megoldásához. A könyvtárhasználók 48%-a különböző oktatási programokon, képzéseken, közösségi találkozókon vett részt a könyvtárban. Mintegy 200 000 személy használta a könyvtárban az internetet munkahely-keresésre.
A Biblionet országos program révén a Bill & Melinda Gates Alapítvány 2000 romániai közkönyvtárat 9000 internetes számítógéppel szerelt fel, ezekben a könyvtárakban ingyenesen biztosítják a világhálóhoz való hozzáférést.
Forrás: http://ro.stiri.yahoo.com/c%
http://www.b1.ro/stiri/
--Az e-irodalomról a Korunkban
A Korunk folyóirat 2012/10-es számának központi tematikája a kultúra az internet korában - a digitalizált irodalom és művészet. Ennek keretében a www.eirodalom.ro szerkesztőségét is felkérték az irodalom és világháló kapcsolatának értelmezésére, a portál létrehozása mögötti okok feltérképezésére. Ebből tallózunk részleteket: 'Nos, akkor először rögzítsük az előzményeket: 2012 márciusában az 1995 óta tevékenykedő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán s nem elsősorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínűségében, műhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni'.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/index.
--Zöldebb az élet e-könyvekkel? – Transindex–körkérdés
A digitális tartalmak egyre nagyobb teret nyernek mindennapi életünkben. Interneten olvasunk újságot, vásárolunk, tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, sőt, e-könyv formájában az olvasmányainkhoz is hozzájuthatunk. A digitális könyvek – úgy tűnik – idővel megreformálják a könyvipart és olvasási szokásainkat. A digitális váltásnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Moldovai Rita a Transindex portálon tette fel a kérdést hazai szakembereknek, miként vélekednek az e-könyvek térhódításának várható hatásairól.
Erdélyben tavaly jelent meg az első és eddig egyetlen, eladásra készült romániai magyar e-könyv: Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című kötete. A bukaresti Curtea Veche Kiadó menedzsere, Irén Arsene viszont azt mondja, csak ők mintegy 200 e-könyvet adnak ki idén. ’A kiadók alkalmazkodnak az igényekhez. Azonban amíg Romániában az évente egy főre jutó könyvekre szánt kiadások a legalacsonyabbak Európában (3-4 euró), nem igazán releváns az e-könyv-piac kérdése. Szinte nem is érdekli a kiadót, hogy min olvasunk, csak arra kellene odafigyeljünk, hogy egyáltalán olvassunk!’ – nyilatkozta a Transindex körkérdésére a menedzser.
Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója: ‘(...) Az e-könyv elterjedését az internet térhódítása tette lehetővé. Ennek megfelelően elsősorban bármely internet-hozzáférést biztosító könyvtár egyben e-book szolgáltató is, tetszik, nem tetszik. A kérdés nagyon összetett. Megoldatlan a szerzői jogdíj kérdése, ami egy nyomtatott könyv esetében megoldott. (…) A könyvtárakra levetítve az e-könyv tárolásához nem kell különösebben nagy erőfeszítés. A porosodó polcok helyett egy számítógép, tárhely és valamiféle rendszerezés. Az egyik nagy előnye pontosan a kutatók, diákok esetében a gyors hozzáférés, mert hálózaton pillanatok alatt elérhető bárhonnan a nagyvilágból. Nem rongálódik, nem foglal helyet, nem korlátozott a példányszám. (…) Hogy mi a jövő? Ezt nagyon nehéz megjósolni. Egy dolog biztos: a világ fejlődik, egyre kevesebb papíralapú könyv kerül a piacra egyre drágábban. Egyre több elektronikus tartalom jelenik meg, egyre olcsóbban és hozzáférhetőbben.’
Péter Szabolcs, nyomdamérnök, EDS Románia: ’(…) Ma már a nyomtatásban használt papír 98%-a újrahasznosított, tehát az alapanyag szempontjából meglehetősen környezetbarát. A papír gyártása során a használt vegyszereket semlegesítik, és jelentős részben savmentes rostképzési technikával dolgoznak – gazdaságossági és környezetvédelmi okokból egyaránt. Ezzel ellentétben az e-könyv-olvasók elektronikai hulladékának komoly ökológiai lábnyoma van, főként a ritka nehézfémek miatt, amit szinte csak olyan országokban bányásznak, ahol nem létezik környezetvédelmi politika, sajnos, ilyen Románia is. A nyomtatott könyv előállítása energiaigényesebb rövid távon, de utána nem fogyaszt energiát, míg az e-könyv igen. Másrészt a könyv legnagyobb előnye továbbra is az, hogy az ott tárolt információ hosszú időn keresztül többé-kevésbé változatlanul megőrződik, és gyakorlatilag az időjáráson kívül semmi másra nem érzékeny – tehát egy betonépületben simán kibír egy atomháborút is, mialatt az elektronika tönkremegy. (…) A nyomtatott könyv még mindig az emberiség legjobb alternatívája a kőtáblák és a holografikus memória között – relatíve nagy adatsűrűséggel tud információt tárolni meglehetősen hosszú időn keresztül, ezért valószínűleg sosem fog eltűnni, ha a mindennapi életünkből ki is szorul majd.’
Teljes írás itt:
http://think.transindex.ro/?p=
--Amikor a Facebook visszaüt – Nyáry Krisztián–közönségtalálkozó Székelyudvarhelyen
Nyáry Krisztián székelyudvarhelyi közönségtalálkozóján rajongóinak táborával is találkozott 2013 márciusában. Simó Márton írása a Kultúrhon irodalmi portálon az esemény kapcsán:
„Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a ’magyar irodalmi szerelmeskönyv’ megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. Petőfi Sándor, Benedek Elek, Ady Endre, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Déry Tibor viselt ügyeiről és a hozzájuk ideig-óráig vagy a sírig tartozó nőkről – Szendrey Júlia, Fischer Mária, Brüll Adél, Boncza Berta, Tanner Ilona, Bőhm Aranka és mások –, kik múzsák voltak olykor, de maguk is esendő emberek inkább, ez idáig is tudtunk ’bizonyos részleteket’.
Múlt év januárja óta, amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a Facebookon közzétenni egyet és mást, ez a megosztás már nem irodalomórákon vagy kávéházakban, esetleg irodalmi körökön zajlott, hanem fent, kint, odaát a virtuális világban.
Szabó Károly, a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója nagyjából egy évvel ezelőtt kezdte olvasni és továbbajánlani ismerőseinek a Nyáry-episztolákat, majd maga is segítőtársául szegődött, fényképeket, dokumentumokat szerzett és osztott tovább. Egy idő után azt is észlelte, hogy a 19. századi és 20. század eleji magyar irodalom iránt megnövekedett a kölcsönzői érdeklődés. Nem egyértelmű, hogy Nyáry Krisztián blogjának köszönhetően, de kérték és vitték a könyveket.
A március 3-án, vasárnap este szépen megtöltött Szent István-terem azt jelezte Székelyudvarhelyen, hogy a helyi olvasóközönség önműködően szervezte oda magát, a rajongói tábor saját elhatározásból mozgósította magát a találkozóra. Talán szub- és tömegkultúrát képvisel a Facebook, de arra is alkalmas, hogy értéket termeljen, illetve közvetítsen. Visszahat a hagyományosan működő Gutenberg-galaxisra, könyvre és olvasásra buzdít. Olyan közönséget láttunk a teremben, amelyet ismerünk ugyan a kisváros különböző színtereiről, de így nem tudtuk soha összegyűjteni. Ők a virtualitásból tértek meg a valós világba.”
Forrás: http://kulturhon.szhblog.ro/
ÉVFORDULÓ
--A Gárdonyi-emlékév 'Vándorregény'-programja Egerben
Egerben 2013. február elején startolt a Gárdonyi emlékév 'Vándorregény'-programja. Facebook-on is követhető: http://www.facebook.com/
A programról a főbb tudnivalók:
A megszólítás: 'Gárdonyi könyv vagyok! Kérlek, vigyél magaddal! Olvass el, és engedd, hogy mások is rám találjanak!'
Gárdonyi vonatkozó üzenete: 'Tíz könyv közül mindig találunk egyet, amely mind a tíznek az árát megéri. S egy másikat, amely a következő tíz könyvnek az árát is előre megadja. '
Mozgósítás:
1. Keress fel egy Gárdonyi-pontot!
2. Ragadj meg egy kötetet, írd be a könyv első oldalán lévő kártyára a dátumot és a neved - ha van kedved, véleményt, üzenetet a könyvről!
3. Merülj el Gárdonyi világában!
4. Ha befejezted a könyvet, egy másik Gárdonyi-pontra vidd vissza, ahol újabb kötetek várnak rád!
5. Ha van kedved, oszd meg az olvasás élményét másokkal! Pózolj a Gárdonyi könyvvel, és töltsd fel a fotót ide!
Gárdonyi-pontok (eddig közel 20 helyszín):
A könyvtárak mellett néhány "nem is gondoltuk volna" helyszín:
Gárdonyi Ház, Bitskey Aladár Uszoda, Bikavér Borház, Kopcsik Marcipánia, Dobó István Vármúzeum, Eger Polgármesteri Hivatal aulája, Eszterházy Károly Főiskola aulája, Park Fészek Klub (Hotel Eger Park), Tűzoltó Múzeum, Agria Park, Hotel Senator-Ház ...
Ne feledjük: a Nagy Könyv játékot is Gárdonyi-mű nyerte!
És jó hír jött a szlovákiai Gútáról is: http://www.felvidek.ma/
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
--Száz éve született Bözödi György
Bözödi György író, szociográfus és történész 1913. március 9-én született Bözödön, a sokáig Udvarhelyszékhez tartozott faluban. Szülőháza ma emlékház a település központi részén. Az író családneve Jakab, szülőfaluja nevét felnőttként, később vette fel. A kolozsvári unitárius gimnáziumban érettségizett, majd két évig a teológia hallgatója volt, aztán más szakra iratkozva jogot és bölcsészetet tanult. Az akkori kincses város művelődési és főként irodalmi életébe is beilleszkedett: újságíró lett az Ellenzéknél és a Keleti Újságnál. Ám a második világháború utáni félreállításáig az erdélyi irodalmi sajtóban is tevékeny volt: felelős szerkesztője volt a marosvásárhelyi Székely Szónak, a kolozsvári Hitel főmunkatársa (1935). Később a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. A második világháború kitöréséig több erdélyi lap: a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk közölte írásait. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyik alapítója és szerkesztője volt a kolozsvári Termés című lapnak, amely, sajnos, csak 1942–44 között jelent meg, negyedévenként.
A román állam szovjet 'felszabadítása' után az 1848–49-es Történelmi Ereklye Múzeum őre volt. Legnagyobb terve a negyvennyolcas erdélyi anyag, hagyomány összegyűjtése volt, ám abban a formában, ahogy elképzelte, nem valósíthatta meg. A kommunista hatalom szemében kegyvesztett lett, szövetkezeti és állami vállalati könyvelőként tudott elhelyezkedni. 1957-től nyugdíjazásáig (1975) akadémiai kutatóként dolgozott.
Verset, novellát a harmincas évektől közölt. A népélet realista ábrázolásával hívta fel magára a figyelmet, Kicsi hajó c. elbeszélése, amely az amerikai kivándorlással kapcsolatos, az erdélyi magyar tankönyvekben is helyet kapott egy időben. Ismert munkája a Székely bánja (Kolozsvár, 1938) szociográfiai írás. A bözödi Bágyi János meséinek gyűjtésével és közlésével (A tréfás farkas, Budapest, 1942, Az eszös gyermök, Bukarest, 1958, illetve a hagyatékból Kriza Ildikó válogatásában később kiadott A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Budapest, 1993) a néprajzi szakirodalom is számon tartja. Román népmeséket és kortárs szerzőket fordított magyarra. Szépírói munkássága mellett történelmi tárgyú közlései ismertek. Jelentős falukutató anyaggyűjtése. Hatalmas mennyiségű jegyzetanyaga maradt feldolgozatlanul. Verseit 1979-ben Nap és árnyék címen adták ki, elbeszélései, regényei több kötetben jelentek meg a negyvenes években.
1989. november 25-én hunyt el Budapesten, szülőfaluja temetőjében temették el a rendszerváltás utáni napokban. Családi meleg nélkül leélt élete részben a korábbi rendszer árnyékának, másrészt meg a tudomány és kutatási témája iránti elkötelezettségének áldozata. Bözödi a konok tudós és kutató, a környezetében nyitott szemmel járó szerző jelképe lehet számunkra.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Borisz Vasziljev orosz író
Borisz Vasziljev orosz író, a Csendesek a hajnalok című regény szerzője 88 éves volt. 'Az utolsó háborút is megjárt nagy író távozott közülünk. Műveiben az orosz irodalom legnagyobb mestereivel együtt hűen és igazul számolt be a nagy honvédő háború nehéz éveiről' – emlékezett az elhunytra Andrej Bitov, Borisz Vasziljev írótársa.
A hatvanas évek végén ismertté vált író 1924. május 21-én született Szmolenszkben. Tizenhét évesen vonult önként a frontra: háromszor kerítették be egységét, de mindannyiszor sikerrel jutott ki az ellenség gyűrűjéből. Első írói munkája a Tankosok című darab lett, amelyet 1954-ben publikált, és amelyet a szovjet hadsereg központi színházában a bemutató előtt betiltottak.
Borisz Vasziljev több színművel próbálkozott, a sikert a Csendesek a hajnalok című kisregény hozta meg számára, amelyet 1969-ben a Junoszty című folyóirat közölt először. A nagy visszhangot kiváltó háborús rekviemet 1971-ben Jurij Ljubimov vitte színre a moszkvai Taganka színházban. A regényt több nyelvre lefordították, köztük magyarra, és a darabot a magyarországi teátrumokban is gyakran játszották: 2001-ben például a kaposvári Csiky Gergely Színházban mutatták be. 1972-ben mozifilm készült a regényből, amely egy második világháborúban harcoló női alakulat mindennapjait örökítette meg.
Vasziljev kiemelkedő művének tartják a Ne lőjetek a fehér hattyúkra! című, 1973-ban közölt regényét. Az orosz író a sztálini korszak áldozatait az Üdvözlet Lera nénitől (Vam privet ot baba Leri) című, 1988-ban megjelent regényében örökítette meg.
Több állami kitüntetésben részesült a Szovjetunió széthullását követően. 1997-ben az Andrej Szaharov Nobel-díjas orosz akadémikusról elnevezett Polgári bátorságért nevű irodalmi díjat is elnyerte: ezt az elismerést 1990-ben a Mihail Gorbacsov nevéhez köthető peresztrojkát, a Szovjetunióban 1985-ben elindított társadalmi-gazdasági átalakulást támogató írók alapították. (MTI)
Forrás: http://konyves.blog.hu/2013/
DÍJAK
--Babérkoszorú-díjjal tüntették ki Szőcs Géza költőt
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenység elismerésére szakmai díjakat adott át 2013. március 14-én.
Babérkoszorú-díj azoknak adományozható, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar irodalom területén, és már rendelkeznek a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti díjjal. A díjazottak egyike Szőcs Géza erdélyi költő, volt helyettes magyar kulturális államtitkár.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/
http://multikult.transindex.
AJÁNLÓ
--Új könyv: Udvarhelyszéki gyermekjátékok
Udvarhelyszéki gyermekjátékok gyűjteményét mutatták be 2013. március 21-én 18 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. P. Buzogány Árpád művelődésszervező szerkesztette a Csípős túrót vegyenek! Udvarhelyszéki gyermekjátékok című gyűjteményt, amelyet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület jelentetett meg.
A kötet udvarhelyszéki településekről gyűjtött kiszámolókat, játékszerleírásokat, mondókákat és játékokat tartalmaz. Bár úgy tűnik, hogy a pár évtizeddel korábban közkedvelt gyermekjátékokat részben nem ismerik és nem játsszák már, sőt, a közös játékokra is kevesebb a lehetőség, ez a kiadvány gyermekek, pedagógusok, szülők érdeklődésére egyaránt számot tart. A könyv anyagát Balázsi Rózsa a Felső-Nyikó mentéről, Kecsetből, Gálfalvi Gábor Alsóboldogfalváról, néhai István Lajos Korondról, Kelemen Magdolna Parajdról, Mihálykó Ferencné Györfi Ilona Máréfalváról, P. Buzogány Árpád Gagyból és Kőrispatakról gyűjtötte össze. A kiadvány tartalmazza a gyűjtők rövid életrajzát is.
A borító és az illusztrációk Péter Katalin munkáját dicsérik. A könyv bemutatóján gyermekjátékokat játszottak a székelyszentléleki P. Benedek Fidél Általános Iskola előkészítő és első osztályos tanulói, Herczeg Éva tanítónő irányításával.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
MOZAIK
-- Nem mind arany, ami fénylik
Még a rajongás is irányítható az internet virtuális terében. Abban voltaképpen nincs semmi érthetetlen, hogy a magyar Facebook-közösség kultúrára fogékony része pillanatnyilag a Bookline-t, az Alexandrát és a Librit tartja a legrokonszenvesebbnek a könyvesbolthálózatok közül, az sem nagyon meglepő, hogy az írók közül pedig momentán Müller Pétert. Elgondolkodtató viszont például: miként eshetett, hogy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár e sorok írásakor éppen tizenöt hellyel előzi az ELTE Egyetemi Könyvtárat.
Ami a legnépszerűbb irodalmárokat illeti, az élen Müller Péter áll mostanság, több mint 66 ezren tartották érdemesnek az előkelő helyre, mindjárt utána, nagyjából fej fej mellett, Radnóti és Rejtő következik (kb. 21 000), a negyedik Fejős Éva (14 180), majd Ady Endre (9028) és Weöres Sándor (8532) jön. Tán sokakat meglep, de Esterházy Péter a maga 4140 Facebook-rajongójával csak a 11. helyig jutott, Vass Virág a 13.-ig, Janikovszky Éva a 18.-ig, Vámos Miklós pedig a 19.-ig. Más kortárs magyart amúgy nem is igen találni.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/
--Se fürdés, se fagyi – könyvtári tiltólista
Tilos az illegális viselkedés bármilyen formája, szólítja fel látogatóit a pasadenai közkönyvtár. A többi amerikai könyvtár azonban nem elégszik meg ennyivel! Ha könyvtárba mész, inkább hagyd otthon a lufit, cipzározd össze a pulóvered, és szorosan zárd be az ajtót magad mögött! Más szóval: nyolc fura szabály a tengerentúlról...
Forrás: http://www.konyvkolonia.hu/
Katalist levelezőlista; Róth András Lajos, RMKE-levelezőlista
--Rejtő Jenő regénye nagy sikert aratott a lipcsei könyvvásáron
168 000 látogató – ebből mintegy 50 000 szakmai érdeklődő – kereste fel a 2013. március 14–17. között lezajlott Lipcsei Könyvvásárt, ami új látogatócsúcs a könyvvásár életében: 69 000 négyzetméter területen a 43 országból érkezett 2069 kiadó 100 ezer kötetet, közte 20 ezer újdonságot mutatott be a vásár négy napja alatt. Gazdag irodalmi programmal és elismerésre méltó standdal jelentkezett Magyarország a könyvvásáron.
'Nagyon jól sikerült a stand, kicsi, de felhívja magára a figyelmet és mágnesként vonzza a látogatókat' – fogalmazott Oliver Zille, a vásár igazgatója. Hozzátette: nemcsak a magyar standra irányul nagy figyelem, hiszen Esterházy Péter Esti című kötete német fordításának premierje alkalmából a vásár több fórumának is vendége volt, így az idén is volt magyar 'sztárvendég' a lipcsei könyvvásáron.
Az elátkozott part című Rejtő Jenő-regény német fordítása nagy sikert aratott a Leipzig liest (Lipcse olvas) irodalmi fesztiválján. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) szervezte, a berlini Elfenbein Kiadónál Ein Seemann in der Fremdenlegion címmel megjelent kötet bemutatóján a die naTo nevű, Lipcse belvárosában működő klubban 'még a csilláron is lógtak'.
Can Togay János, a CHB igazgatója szerint Az elátkozott part premierje ‘irodalomtörténeti pillanat’ volt, és a könyvvásáron elért siker nyomán a regény akár több százezres példányszámban is megjelenhet, s Rejtő végre bekerülhet a német irodalmi köztudatba, ami akár a magyarországi Rejtő-recepción is módosíthat. Hans von Trotha, a Deutschlandradio országos közszolgálati rádió tekintélyes kritikusa a rádió honlapján megjelent blogbejegyzésében elismerőleg kiemelte: Rejtő 'nagyon eredeti, nagyon vicces és nagyon szokatlan'. (MTI–ÚKP)
Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/
--Identitásválság – helyét keresi a könyvtárosszakma a változó világban
Nemrég több olyan álláshirdetés is megjelent Magyarországon, ahol együtt hirdették a takarítói és a könyvtárosi munkakört – nem egyszer ráadásul részmunkaidős állásként? A jelenséget a könyvtárosszakma újabb jelzésként élte meg a könyvtárak jelentőségét illetően. És miközben a könyvtárak (is) jelentős alulfinanszírozottsággal küzdenek, másfelől olyan 'riválisokkal' szemben kell helytállniuk, mint az előbb-utóbb tömegessé váló digitalizáció, vagy az Interneten elérhető információtömeg, és az ezt számunkra 'tálaló' Google hovatovább egyeduralommá váló jelenléte. Nem csak a könyvtárosok rémálmaiban fogalmazódik meg a kérdés: minek ide könyvtár, minek ide könyvtáros...
A könyvtárosszakma, az őt ért kihívásoknak köszönhetően, folyamatosan próbálja meghatározni szerepét a változó világban, a változó körülmények között (Vass Johanna előadása).
Forrás: Pesti Bölcsész Akadémia via KIT-hírlevél http://www.kithirlevel.hu/
--Az olvasás élménye és hatása
Minden, amit befogadunk, hatással van ránk, olvasás közben fizikailag megváltozik agyunk struktúrája, emocionálissá, empatikusabbá válunk, sőt, akár el is hihetjük, hogy az olvasottakat átéltük a valóságban. Németh Attila írása itt olvasható: http://cultura.hu/kultura/az-
A könyvek szerelmesei szerint, ha az ember belemélyed egy jó regénybe, az élményhez hozzátartozik, hogy az agy megtelik képekkel és érzelmekkel, még egyes érzékszervi ingerek is kiváltódhatnak. Ez romantikusan hangzik, ám a jelenséget immár tudományos bizonyítékok is alátámasztják.
A következőkben sorra vesz hét olyan hatást, amelyet egy könyv élvezete vált ki bennünk.
Teljes cikk itt: http://cultura.hu/kultura/az-
Forrás: http://www.facebook.com/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin, Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.