************ ********* ********* *********
********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf., 2011/11. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
PÁLYÁZATOK
-Felhívás a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyre
-Irodalmi pályázat fogyatékkal élőknek
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-Programok a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Az életre nevelő könyvtár
-Háromszéki boldog békeidők - könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
-Könyvtári foglalkozások megújult térben a Kájoni János Megyei Könyvtár
részlegein
-A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtára is megújult
-Helytörténeti múzeum nyílt a csíkszentmártoni Baka János Könyvtárközpontban
KITEKINTŐ
-Izland lenyűgözte Frankfurtot
-E-book kalauz: az elektronikus könyv kisenciklopédiája a Frankfurti
Könyvvásáron
-Kutyák segítik az olvasásban a félénk finn gyermekeket
-Magyar vezeti az UNESCO-t
-Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása
DÍJAK
-Svéd költő az idei irodalmi Nobel-díjas
-Átadták az Arany János-díjakat
-Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
-Nyíltan politizáló író kapta a Békedíjat
HAZAI
-Új vezetője van a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak
-Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron
-Helyismereti könyv kisiskolásoknak Nagyváradon
-Lezajlott a romániai közkönyvtáros-szövetség 22. konferenciája
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Deák Ferenc író
-Meghalt Mészöly Dezső költő
-Elhunyt Molnár Géza író
AJÁNLÓ
-Arad monográfiája digitalizált változatban
-Új kötet a „nyelvzsonglőrtől”
-Könyv a magyar nyelv korai történetéről
MOZAIK
-Megszületett az irodalom legsötétebb alakja?
-Megbocsájtottak az írásos merénylőnek
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
A Könyvtári Intézet gondozásában megjelent Sohajdáné Bajnok Katalin
'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című hiánypótló műve, amely 'A jó
gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez' sorozat negyedik kötete.
A szolgáltatásmenedzsment elméletének áttekintésén túl számos megvalósult,
működő jó gyakorlatot és példát mutat be a szerző, nemcsak a Bródy Sándor
Megyei és Városi Könyvtár tapasztalataiból, hanem más, 'Az Év Könyvtára' címet
elnyert könyvtárak életéből is. A kötet nélkülözhetetlen segédeszköz azon
könyvtárosok számára, akik azt szeretnék, hogy olvasóik, könyvtáruk használói
még elégedettebbek legyenek, ezért szolgáltatásaikat nemcsak megtervezik, de
folyamatosan ellenőrzik, javítják és tovább is fejlesztik.
A kiadvány megrendelhető Baranya Zsófiánál, az Országos Széchényi Könyvtár
kiadványtárosánál, a következő e-mail címeken: baranya.zsofia@oszk.hu,
illetve kiadvanytar@oszk.hu.
Forrás: Mezey László Miklós, IFLA-HUN levelezőlista
PÁLYÁZATOK
-Felhívás a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyre
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete, a Szent-Györgyi Albert
Társaság és a szatmárnémeti Szentlélek plébánia 2011. december 3-4-én rendezi
meg a XIX. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben. A verseny
célja a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, különös
tekintettel a Magyarország határain kívüli magyar irodalomra. A verseny célja
anyanyelvünk ápolása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése,
illetve ébrentartása.
Részvételi tudnivalók: 1. A XIX. Gellért Sándor vers - és prózamondó versenyen
azok a műkedvelők vehetnek részt, akik betöltötték 16. életévüket. 2. A versenyző 2011. november 25-ig elküldi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti
szervezetének címére jelentkezési lapját, az alábbi adatokkal: a versmondó
neve, születési adatai, foglalkozása, pontos címe, telefonszáma, e-mail címe.
Kérjük, mellékelje a bemutatásra szánt irodalmi művek címét és szerzőjének
nevét. 3. Egy-egy fellépés időtartama nem haladhatja meg a 8 percet, de nem
lehet kevesebb 2 percnél. 4. Útiköltséget nem tudunk megtéríteni.
Levelezési címünk és elérhetőségeink: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács,
Szatmárnémeti, Vasile Lucaciu utca 18 szám, telefonszámok: 0261-768-110,
Veres-Kupán Enikő: 0730-015-294., e-mail: vereskupaneniko@yahoo.com
A XIX. Gellért Sándor vers-és prózamondó verseny irodalmi anyaga: 1. Egy
szabadon választott vers vagy próza a Magyarország határain kívüli magyar
irodalomból. 2. Egy szabadon választott vers vagy próza az egyetemes magyar
irodalomból, amelybe beletartozik mind a Magyarország határain kívüli magyar
irodalom, mind a népköltészet minden műfaja.
Díjazás: az első három helyezett versmondó pénzjutalomban részesül, a
versenyzők által legjobbnak tartott, valamint legtöbb közönségszavazatot
összegyűjtő szavaló könyvcsomagot nyer. Ezen kívül felajánló intézmények,
vállalkozók, magánszemélyek, szervezetek ajándékainak kiosztására kerül sor.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Irodalmi pályázat fogyatékkal élőknek
A Pozitív sokk közhasznú egyesület ’Nem teljes, mégsem hiányos’ címmel hirdet
irodalmi pályázatot. A pályázaton részt vehet bármilyen fogyatékkal élő
személy, illetve hozzátartozója. Az egyesület belföldről és külföldről egyaránt
vár magyar nyelvű irodalmi műveket. A korosztály nem korlátozott.
Az egyesület azt szeretné elérni, hogy a pályamunkákkal a fogyatékkal élők vagy
hozzátartozóik segítsenek minél több információt átadni arról, hogy milyen, ha
valaki „nem teljes, mégsem hiányos”.
A pályaműveket legfeljebb 25 000 karakter hosszúságban, Times New Roman
betűtípussal, 12-es betűméretben kérik elküldeni 2012. január 20-án éjfélig a palyazat@pozitivsokk.hu
e-mail címre, vagy Braille-írással a következő postacímre: 9023 Győr, Kodály
Zoltán út 28, 7/22, Magyarország. A borítékra rá kell írni: „Nem teljes, mégsem
hiányos”.
A verseny tisztaságának érdekében a részvétel jeligés rendszerben történik. A
pályamű mellé csatolni kell a pályázó személyes adatait, elérhetőségeit, a
választott jeligét, valamint azt kérik, hogy a pályázó néhány mondatban
foglalja össze az életét.
Az első három helyezettet pénzdíjjal jutalmazzák (első díj: 60 000 forint,
második díj 40 000 forint, harmadik díj: 30 000 forint.) A pályázaton való
részvétel nevezési díj nélkül történik.
A pályaművek értékelésére és eredményhirdetésére 2012. február 18-án kerül sor.
Az eredményhirdetés után a pályaműveket az egyesület honlapján közzéteszik,
ahol közönségszavazás alapján egy közönségdíjat, egy értékes tárgynyereményt is
át fognak adni.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-Programok a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2011. október 20-án
Meseklub volt, 15-16 óra között az óvodásoknak, 16-17 óra között az I-IV.
osztályosoknak. A klub tevékenysége ez volt: Október 23., a magyar forradalom
és szabadságharc ünnepe.
Az október 27-én megtartott Meseklub témája a Kenyér Világnapja volt. A klub
november 3-án őszi dekorációk készítésére várja az óvodásokat és
kisiskolásokat, a november10-i Meseklub pedig újra az olvasásnépszerűsítést
szolgálja.
A Kezdő internetezők klubja keretében internethasználati útmutatót vehettek
igénybe a könyvtárhasználók 2011. október 21-én és 28-án 10-11 óra között. A
kezdő internetezők ugyanezt tehetik november 4-én és 11-én 10-11 óra között is.
A könyvtárban 2011. október 17-31. között könyvkiállítás volt látható, Mikes
Kelemen(1690-1761) halálának 250. évfordulójára emlékezve. 2011. november 1-30.
között könyvkiállítás tekinthető meg Liszt Ferenc (1811-1886) születése 200.
évfordulójának tiszteletére.
2011. november 7-én 10 órától a Nyugdíjas Olvasóklub tevékenysége: Kedvcsináló
az Internet használatához.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
-Az életre nevelő könyvtár
Októberben tartották világszerte az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapját,
amelyhez többek között a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum
könyvtára is csatlakozott. Kiss László könyvtáros birodalmában mesemaratonnal
népszerűsítették a könyvek világát.
Gyermekbarát iskola nincs jó könyvtár nélkül - vallják az iskolai könyvtárak
népszerűsítői. Az iskola könyvtára nem csak könyvkölcsönző hely, a diákok itt
megtanulnak tájékozódni az információk rengetegében, korszerű technikai
eszközöket használnak az információszerzésre, önállóan dolgoznak, és később más
könyvtárakban is könnyen eligazodnak.
Az iskolai könyvtárak hónapjában nem a mesemaraton az egyetlen rendezvény a
Mikes líceumban, Kiss László különböző országok iskoláival szervezett online
tereferét a diákoknak, amikor a szentgyörgyi tanulók Indiától az Amerikai
Egyesült Államokig rákérdezhettek az ottani diákok szokásaira, hagyományaira,
és mindez nyelvgyakorlásnak is kitűnő, mivel a „beszélgetés” angolul történt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Háromszéki boldog békeidők - könyvbemutató
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár helytörténész munkatársa, Demeter
Lajos a társszerzője - Kisgyörgy Tamás mellett - annak az impozáns, mind
adatokban, mind fényképekben fölöttébb gazdag, a maga nemében egyedi könyvnek,
amely az ’Életem, Háromszék - Boldog békeidők’ címet viseli. A
sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó gondozásában megjelent munka október elején
került ki a nyomdából. Az 1870-1990-es időszakból származó, közel négyezer
fénykép adta a kiindulópontot hozzá, a kötet ily módon egyszerre vizuális
tanúsága másfél évszázad háromszéki történéseinek, életvitelének, közösségi
megnyilvánulásainak és magatartásának, illetve a legnemesebb értelemben vett
ismeretterjesztő munka. Hozzáférhető stílusban megfogalmazott, a
dokumentumfotókat is magyarázó, kiegészítő, adatoló szövege szerves összhangot
képez a belefoglalt korabeli sajtószemelvényekkel, könyvészeti utalásokkal,
magánlevelekből származó részletekkel. Ily módon igazi kultúrtörténeti mozaik
kerül az olvasó kezébe, amely egyben egy háromkötetesre tervezett munka első
„felvonását” képezi. A könyvet 2011. október 14-én délután mutatták be a
sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében. A kötetet jeles vendég,
Egyed Ákos akadémikus méltatta, illetve beszéltek elkészültéről,
műhelytitkairól szerzői is. Felolvasással közreműködött Darvas László
színművész. Az 1900 fényképet tartalmazó, tartalmas és mutatós kötet Dobra
Judit és Forró Eszter munkáját is dicséri.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
http://hirmondo.ro/index.php/
-Könyvtári foglalkozások megújult térben a Kájoni János Megyei Könyvtár
részlegein
A Kájoni János Megyei Könyvtár három részlege 2011 augusztusa óta új
helyszínen, Csíkszereda városházának épületében fogadja a használókat.
Kulturális és oktatási tevékenységek szervezésére, kikapcsolódásra és tanulásra
egyaránt alkalmas közösségi térként kínálkoznak a könyvtár részlegei. A
kellemes, hangulatos könyvtári terekben asztalok mellett lehet lapozgatni a
kiválasztott köteteket, a Művészeti-történelmi részlegen, a Dokumentációs
könyvtárban és a Gyermekkönyvtárban friss kiadványok is várják a gyermekeket és
felnőtteket egyaránt. A Biblionet könyvtárfejlesztési program által biztosított
modern számítógépes felszerelésnek köszönhetően ingyenes az internethasználat.
A városháza épületében található könyvtári részlegeken az iskolai év
időtartama alatt rendhagyó tanítási órák, csoportos tematikus könyvtári
foglalkozások számára is lehetőséget nyújtanak. A könyvtári tevékenységek célja
a gyermekek érdeklődésének felkeltése az iskolán kívüli tanulás, illetve a
könyvtári információszerzés lehetőségei iránt. A tevékenységeket, rendhagyó
tanítási órákat elsősorban az iskolák, pedagógusok figyelmébe ajánlják a
könyvtárosok. Előzetes bejelentkezés alapján fogadják a csoportokat, a könyvtár
nyitvatartási ideje alatt, naponta 9-16 óra között.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://hriskkonyvtaros.
-A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtára is megújult
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárának és
dokumentációs központjának könyvtárosa blogbejegyzésben számol be az iskola
könyvtárának megújulásáról:
A tavalyi tanév során ideiglenes helyre költözött a könyvtár. A költözést a
fennállásának 100. évfordulóját ünneplő gimnázium épületének teljes felújítása
tette szükségessé. A 2011-2012-es tanév megkezdése előtt sor került a könyvtár
visszaköltöztetésére. A felújítási, költözési munkálatok nemrég fejeződtek be,
a folyamatról, amely nem volt zökkenőmentes, részletesen beszámol a számos
fotóval illusztrált blogbejegyzés.
'Örömmel tölt el bennünket, hogy a hosszas és nehéz munka után minden a helyére
került. A könyvtárraktár megújulásával a könyvtár, valamint a 2008-ban
felújított dokumentációs és információs központ korszerű helyiségei kényelmes,
kellemes és tartalmas búvárkodást, tanulást-elmélkedést biztosítanak az iskola
tanárai, diákjai és más alkalmazottai számára.”
Forrás és teljes cikk: Borbé Levente, Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok
blogja
http://hriskkonyvtaros.
-Helytörténeti múzeum nyílt a csíkszentmártoni Baka János Könyvtárközpontban
Értékes helytörténeti múzeummal gazdagodott Csíkszentmárton: az egykori
Kászon-Alcsík járásbíróság fogdájának felújított épületében, a Baka János
Könyvtárközpontban a látogatók pannókon ismerkedhetnek a településhez kötődő
jeles személyiségekkel, háborús képeslapok gyűjteményét vagy az utolsó magyar
király Úz-völgyi látogatását dokumentáló fotósorozatot láthatnak. A
helytörténeti értékek megmentése, dokumentálása és a közösségnek, ezen belül a
diákoknak való bemutatása volt a célja Pál Zoltán és Péter Laura tanárnak,
amikor benyújtották pályázatukat a Bethlen Gábor Alap jogelődjéhez, a Szülőföld
Alaphoz.
A pedagógusok munkáját diákjaik segítették, akik családjukban féltve őrzött
régi dokumentumokat bocsátottak rendelkezésre, valamint néhány falubeli, akik
helyismeretükkel vagy tulajdonukban levő fényképekkel, tábori képeslapokkal,
régi iratokkal gazdagították a gyűjteményt.
Teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?
KITEKINTŐ
-Izland lenyűgözte Frankfurtot
A könyv világa döntő részben még mindig papíralapú, az elektronikus könyv nem
gyűrte maga alá a nyomtatottat - értékelte a világ legtekintélyesebb könyves
seregszemléjének tartott Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár 2011. október 12-16.
között lezajlott idei kiadását az MTI-nek adott nyilatkozatában a Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.
A nagy hagyományokkal rendelkező, az elmúlt évtizedekben a magyar irodalomnak
is számtalan elismerést hozó frankfurti könyvvásárok sorában a mostani immár a
63. volt. Az idei esztendőben - akárcsak az elmúlt években - az egyik fő téma,
illetve fő irányzat a folytatódó digitalizálás, az elektronikus könyvek
térnyerése volt. Mindezek ellenére Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy a
nyomtatott könyvet nem fenyegeti veszély. Felidézte, hogy a frankfurti vásáron
már tíz évvel ezelőtt az volt a jelszó, hogy „Sorry, Mr. Gutenberg”, de - mint
hangsúlyozta - Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv ma is él.
Zentai Péter László elmondta, hogy a díszvendég Izland lenyűgözte a
látogatókat. A kis szigetország, amelynek éves könyvtermése körülbelül 1000
kötetnyi - miközben Magyarországé mintegy 13 ezer -, olyan káprázatos, kedves
és kulturált bemutatkozást szervezett, amelyhez hasonló még nem volt a
frankfurti könyvvásárok több évtizedes történetében.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-E-book kalauz: az elektronikus könyv kisenciklopédiája a Frankfurti
Könyvvásáron
Dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének
igazgatója 2011. október 13-án, a száztíz ország részvételével lezajlott 63.
Frankfurti Könyvvásár magyar nemzeti standjának nyitórendezvényeként dr.
Kerekes Pál: E-book kalauz. Az elektronikus könyv kisenciklopédiája című művét
mutatta be.
Az igen jelentős számú szakmai látogatói közönséget vonzó rendezvény további
előadói voltak: dr. Kerekes Pál szerző, illetve Kocsis András Sándor, a Kossuth
Kiadó vezérigazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének
elnökhelyettese. A magyarországi elektronikus könyvkiadás és -forgalmazás
helyzetéről, főbb problémáiról szóló kerekasztal-beszélgetést borkóstolóval
egybekötött állófogadás zárta. A Burger Barna fotóművésznek a magyar irodalom
jeleseiről készített portréival díszített, 100 négyzetméter alapterületű nemzeti stand kínálata bepillantást nyújtott a hazai és határon túli
magyar könyvtermés külföldön is figyelmet érdemlő alkotásaiba.
Forrás: http://www.btk.elte.hu/hir?id=
KIT hírlevél, 2011. október 26. (36. szám)
-Kutyák segítik az olvasásban a félénk finn gyermekeket
Úgynevezett olvasókutyákat állítanak az olvasási problémákkal küzdő gyermekek
rendelkezésére finn közkönyvtárak. Néhány hónapja felolvasásokat tartanak
számos állami könyvtárban Helsinkiben, Kotkában és Turkuban. Ezek során a
gyermekek csupán egy, nyugodt figyelemre kiképzett kutya társaságában
gyakorolják a hangos felolvasást, hogy legyőzzék félénkségüket.
A sikeres ötlet az Egyesült Államokból származik, a több mint tízéves
tapasztalatok szerint a gyermekek biztosabban és hangosabban olvasnak, ha egy
kutya a hallgatóságuk. Egy kicsi, nyugodt, a környezet iránt érdeklődő állat
jelenléte nem hat olyan fenyegetően a félénk gyermekekre, mint a diákok és a
tanárok előtti felolvasás által kiváltott stressz. A rendszeres gyakorlás segít
a félelmek és gátlások lebontásában a későbbiekben is.
Pekka Niemi, a Turkui Egyetem pszichológusa szerint a kutyás olvasás eddigi
vizsgálatai a beavatottak szubjektív értékelésein alapultak. A intézmény
először vizsgálja a jelenséget szigorúan tudományos alapon. A kutatás egyelőre
előkészületi stádiumban van. Elméletileg az olvasási készség megfigyelt
javulása placebóhatáson is alapulhat.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Magyar vezeti az UNESCO-t
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO
Magyarország állandó képviselőjét, Bogyay Katalint választotta elnökévé.
Magyarország második alkalommal ad közgyűlési elnököt: 1974 és 1976 között
Jóboru Magda oktatási miniszterhelyettes, az Országos Széchényi Könyvtár
korábbi főigazgatója töltötte be a tisztséget.
Bogyay Katalin „történelmi pillanatnak” nevezte, hogy a 36. ülésszakot három
kelet-európai nő vezeti. A szervezet főigazgatója ugyanis a bolgár Irina
Bokova, a Végrehajtó Tanács élén pedig Eleonora Mitrofanova, Oroszország
állandó UNESCO-képviselője áll.
Forrás: www.radiocluj.ro/hu
http://uk.mg40.mail.yahoo.com/
-Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása
A páratlan kódexek oldalait már 2012-től online lehet olvasni. Elsőként a Palatinus-kódexeket
fényképezik le oldalanként és viszik át számítógépre. Nyolcvanezer kézirat
kerül digitális nyilvántartásba.
„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében
is..., a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális
formátumot" - nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár
prefektusa.
A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le
az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával.
Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.
„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb
feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az
arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű
finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált
Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi
egyetem finanszírozza" - mondta a könyvtáros.
A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá
a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20
Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online
adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az
érdeklődők is hozzáférhetnek.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
DÍJAK
-Svéd költő az idei irodalmi Nobel-díjas
Tomas Tranströmer svéd költő kapta a 2011-es irodalmi Nobel-díjat. A bizottság
döntését azzal indokolta, hogy tömör, áttetsző képeivel új módon közelíti meg a
valóságot. Költő legutóbb tizenöt évvel ezelőtt kapott irodalmi Nobel-díjat,
akkor Wislawa Szymborska lengyel lírikus részesült az elismerésben.
Tranströmer 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17
vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot
angolul, New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában.
1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is alkot. Többször
is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb
svéd költők egyikének tekintik. Elnyerte, többet között, a Bonnier költészeti
díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német
Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek
Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját. Verseit több mint
50 nyelvre fordították le, angol fordítói, többek között, Robert Bly, Robin
Fulton és Samuel Charters. A legjelentősebb európai haikuköltők között tartják
számon. 2007-ben megkapta a kanadai Griffin Trust for Excellence in Poetry
életműdíját.
Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott
javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal,
kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorol.
Stockholmi irodalmi körök korábban úgy vélték, hogy az idei esztendő nagy
esélyese egy szíriai költő, Adonis, valódi nevén Ali Ahmad Szaid Eszber lehet,
aki júliusban elnyerte a neves Goethe-díjat.
A szóbeszédben olyan nevek is felmerülnek, mint Nádas Péter, a kenyai Ngugi wa
Thiong’o, a szomáliai Nuruddin Farah, a koreai Ko Un, a japán Murakami Haruki,
az indiai Vidzsajdan Detha, az izraeli Ámosz Oz, valamint az amerikai Joyce
Carol Oates, Philip Roth és Cormac McCarthy - írja az AFP.
A rangos kitüntetéssel minden kategóriában 10 millió svéd koronás (1,5 millió
dollár) csekk jár.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Átadták az Arany János-díjakat
Átadták az Arany János-díjakat és a Gérecz Attila-díjat a Magyar
Írószövetségben, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen
Budapesten.
Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és
Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos
költő.
Vasy Géza irodalomtörténész a díjazott Kiss Benedek költészetét méltatva
elmondta: legjelentősebb alkotásaiban „a látvány és látomás, a tárgyiasság és
szimbolikusság, a mítoszi jelleg leheletfinom egységét valósítja meg úgy, hogy
a természetről, a szerelemről, családról, hitről, életről és elmúlásról írva
mindannyiunkat képes megszólítani.”
Vári Fábián László első kötete Széphistóriák címmel jelent meg 1991-ben -
emlékeztetett Mezei Katalin író, költő, hozzátéve: az alkotónak azóta hat
verseskötete látott napvilágot. A 2011-ben megjelent, Tábori posta című
könyvben önéletrajzi írások szerepelnek.
N. Pál József irodalomtörténész arról szólt, hogy Jánosi Zoltán
irodalomtörténész olyan ember, „akiben a líra, a tudomány, a szigor és az
életre való rácsodálkozás” együtt él.
Kele Fodor Ákos költő munkásságát Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár méltatta.
Kiemelte, hogy a díjazott Textolátria című kötetében újraéleszti az avantgard
képverseket, fontos számára a kép, a film, a szó és a színjátszás egyaránt. A
színház, amelyet vándorszínészekkel juttat el kicsi erdélyi falvakba a commedia
dell 'arte eszközeivel, misszionárus munka is - mondta az államtitkár.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait
Székelyudvarhelyen 2011. október 15-én rendezték meg az Erdély Magyar
Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjátadó ünnepségét.
A polgármesteri hivatal Szent István termében tartott ünnepség keretében az
idei Debüt-díjat a csíkszeredai Potozky Lászlónak ítélte az alapítvány
kuratóriuma, míg az Életműdíjat Szilágyi István kapta. A kitüntetettek
munkásságát Fekete Vince költő, műfordító, szerkesztő méltatta.
Az EMIA-díjat Cseke Gábor költő, író, újságíró és Molnos Lajos író, költő,
műfordító vehette át. Laudációt mondott Zsidó Ferenc író, újságíró és Gálfalvi
György irodalomtörténész.
A Hídverő-díjat a neves irodalomtörténész és kritikus, Láng Gusztáv
irodalomtörténész kapta. Ebben az elismerésben azok részesülnek, akik külföldön
segítik elő az erdélyi magyar irodalom népszerűsítését. Az idén 75 éves
irodalmi személyiség életművét Kántor Lajos irodalom- és művészetkritikus
méltatta.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány célja az írói szolidaritás erősítése, a
kiemelkedő alkotói munka elismerése, pályázatok meghirdetése, író-olvasó
találkozók szervezése. A díjátadásra minden év október második hetében kerül
sor, egyúttal bejelentik az előző évben meghirdetett pályázatok eredményét is.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Nyíltan politizáló író kapta a Békedíjat
A hazájában betiltott, a diktatúrát nyíltan bíráló Boualem Sansal algériai írót
tüntették ki a német könyvszakma Békedíjával. A hivatalos indoklás szerint az
elismeréssel egyben az észak-afrikai demokratikus mozgalmaknak is bátorító
üzenetet kívántak küldeni.
A Békedíj az egyik legtekintélyesebb németországi irodalmi és egyben társadalmi
kitüntetés, amelyet hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján
adnak át a német alkotmányozás bölcsőjének számító frankfurti Szent Pál
templomban (Paulskirche). A kitüntetettek elsősorban - de nem kizárólag - írók,
akik tevékenységükkel hozzájárultak a nemzetek, a kultúrák közötti megértés, a
tolerancia, a béke előmozdításához.
A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülete (Börsenverein) indoklásában
hangsúlyozta: Boualem Sansal olyan szenvedélyes elbeszélő, aki műveivel a
kultúrák együttélését, kölcsönös tiszteletét, illetve a kultúrák közötti
kölcsönös megértést szolgálta.
Az író egy kis hegyi faluban született, közgazdásznak tanult, majd vezető
állást kapott az algériai kormánytól. Később regényt írt az algériai
polgárháborúról, emiatt kegyvesztett lett, Abdel-Azíz Buteflika elnök
politikáját bíráló gondolatai pedig végérvényesen irodalmi száműzetésbe
szorították. 2006-ban nyílt levelet írt Algéria népéhez, ebben valós
demokráciát követelt. Ezek után valamennyi művét betiltották. A rá nehezedő
politikai nyomás ellenére országában maradt, könyveit azonban csak külföldön
adhatták ki. Egyik legutóbbi kötete A német faluja címmel 2009-ben jelent meg.
A regény egy német-algériai családról szól, és Németország és Franciaország
mellett több más országban is kiadásra került.
A német könyvkereskedők 1950-ben alapított Békedíja 25 ezer euróval (7,3 millió
forinttal) jár. A díjnak eddig két magyar kitüntetettje is volt, 1991-ben
Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter, de a korábbi kitüntettettek
listáján szerepel a többi között Václav Havel, Susan Sonntag, Jürgen Habermas,
Mario Vargas Llosa és Orhan Pamuk is. Tavaly David Grossman izraeli író, a
palesztinokkal való megbékélést szorgalmazó szerző kapta a Békedíjat.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
HAZAI
-Új vezetője van a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak
2011. október elsejétől Lázok Klára személyében új vezetője van a
marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak. Az osztályvezető történész
végzettségű, évek óta a Téka munkatársa, több pályázat sikeres kivitelezője.
Lázok Klára elmondta a Marosvásárhelyi Rádió Rádióújság című műsorában, Antal
Erika kérdéseire válaszolva, hogy tervei között szerepel elsősorban az eddigi
hagyományos kutatómunkát elősegítő jelleg megőrzése, tehát az, hogy minden
tudományos kutató megtalálhassa az általa keresett könyveket. Mindez mellett
szeretnék korszerűsíteni az olvasótermet, és az épület nagy termében lévő
kiállítást szeretnék felújítani, „új ruhába öltöztetni”, modernizálni.
Annak ellenére, hogy jövő nyárig felújítás alatt van a könyvtár épülete, az
iskolai időszak alatt folyamatosan futnak majd a gyermekprogramok az elemi és
az általános iskolások számára. Ha megnyílik az új Téka, akkor szeretnének a
nagyközönség fele nyitni, újból bevinni a vásárhelyiek köztudatába a
Teleki-Bolyai Könyvtárat.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron
Magyar Média-, Tudományos és Kulturális Központot avattak Kolozsváron 2011.
október 14-én, a Jókai, ma Napoca utca 16-os szám alatt, a Lázár-házban.
Az új intézményben a Minerva Művelődési Egyesület és a Kós Károly Akadémia
Alapítvány égisze alatt különböző tudományos, kulturális és médiaprogramok
lelnek majd otthonra, az épület belső tereit kifogástalan módon alakították az
új intézmény igényeihez - mondta Szilágyi Szabolcs Ferenc, a Kossuth Rádió
munkatársa, aki jelen volt az ünnepélyes megnyitón. A Kossuth Rádió Határok
nélkül című műsorában hangzott el összeállítása az eseményről.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Helyismereti könyv kisiskolásoknak Nagyváradon
Kisiskolásoknak szóló helyismereti könyvet adtak ki Nagyváradon. ’Az én
városom, Nagyvárad’ című kötet játékos feladatokkal és olvasmányokkal mutatja
be az alsó tagozatos gyermekeknek a partiumi várost. Az oktatási segédanyag
szerzői, Kecse Gabriella és Tunyogi Katalin tanítónők a Krónika című romániai
napilapnak nyilatkozva elmondták, hogy a váradi magyar elemisták közül máris
mintegy 250-en tanulnak ebből, és csaknem ugyanennyien a könyv már korábban
megjelent első kötetéből, amely első osztályosoknak szól. A kiadvány illeszkedik
a romániai tanügyi törvény előírásaihoz, amely szerint a tanórák ötödének
választható tantárgynak kell lennie. A kötet a helytörténet nevű választható
tantárgy segédkönyve. Belőle a bihari megyeszékhely jellegzetes épületeit,
híres szülötteit, illetve történelmének legfontosabb momentumait ismerhetik meg
a 8-10 évesek. A legtöbb feladat „terepmunkához” kötött, arra épít, hogy a
kisdiákok valóban meglátogatják a tanult helyszíneket.
A helytörténeti-helyismereti munkafüzet a Bihar megyei önkormányzat pályázatán
elnyert összegnek köszönhetően ingyen kerül a gyerekek kezébe. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/mozaik.php?
-Lezajlott a romániai közkönyvtáros-szövetség 22. konferenciája
2011. október 20-21-én Brassó-Pojánán került megrendezésre, „Együtt építjük a
szervezet erejét!” címmel, a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos
Egyesületének (ANBPR) 22. országos konferenciája és közgyűlése. A rendezvény
gazdag programjából három hangsúlyos elem emelhető ki: a könyvtárak
partnerség-lehetőségei (a szokványostól a rendhagyóig, mint amilyen az egyik
nagy sörgyártóval való kísérleti együttműködés, az alkohol káros hatásainak a
szülők és diákok körében történő ismertetése céljából), a könyvtárfejlesztési
stratégiák szerepe (beleértve az információs technológiák alkalmazását is),
valamint a romániai könyvtárügy előmenetelének törvénykezési-normatív háttere,
ennek erősítése. Természetesen szó esett - mind plénumban, mind a szakmai
műhelybeszélgetések során - az ANBPR szervezeti életének különböző
vetületeiről, a tagszervezetek terveiről, munkájáról, a Biblionet-program
fenntarthatóságának esélyeiről és módozatairól, illetve - ugyancsak a műhelyek
keretében - a könyvtári szolgáltatások változatosabbá tételéről és hatékonyabb
népszerűsítéséről vagy épp a „beszédes” prezentációkészítés szakmai titkairól. A
különböző szakmai programelemek együttesébe jól illeszkedtek azok a
könyvbemutatók, amelyek vendége Maia Morgenstern színművész (a vele készült
interjúkötet kapcsán) és Larry L. Watts történész volt (utóbbi Románia és a
Szovjetunió viszonyáról írt, alaposan adatolt és több tekintetben rendhagyó
kötetéről beszélt), valamint a Dolj megyei könyvtár műkedvelő színjátszó
csoportjának előadása. A kb. száz résztvevő számára természetesen a régi
kapcsolatok felelevenítésére és újak kialakítására is jó alkalmat szolgáltatott
a rendezvény, amelynek fő anyagai megtalálhatók az összejövetel blogján (http://
Forrás: Szonda Szabolcs, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Deák Ferenc író
Hosszú, súlyos betegség után 2011. október 23-án elhunyt Deák Ferenc vajdasági
író, drámaíró és költő Szabadkán. Az alkotót 74. évében érte a halál.
Deák Ferenc paraszt szülők negyedik gyermekeként 1938. január elsején született
a bánáti Magyarittabén. Iparművészeti diplomával a zsebében, 1960-ban az
újvidéki Forum kiadóházban előbb a Képes Sport című hetilapnál, majd az
Ifjúságnál, később a Képes Ifjúságnál riporterként, azután
főszerkesztő-helyettesként dolgozott. Az Újvidéki Rádióban 1969-ben
dramaturgként alkalmazták. Főszerkesztője volt az Újvidéki Rádió öt nyelven
sugárzott hangjáték-műsorainak, vezette a rádió M Stúdió néven ismert irodalmi színpadát.
1982 és 1986 között Jugoszlávia guineai nagykövete volt. Az Újvidéki
Televízióban a drámaműsorok főszerkesztőjeként, utóbb szerkesztőjeként
dolgozott 1999-ig, nyugdíjazásáig - olvasható az életpályáját bemutató
írásokban a vajdasági médiumokban.
Vajdaság irodalmi polihisztora volt, nemzedékek élvezték műveit, a fiatal
nemzedék benne látta mintaképét. A líra, a próza, a dráma és a filmforgatókönyv
területén egyaránt otthonosan mozgott. 1968-ban megírta az Áfonyák című
drámáját, amely 1969-ben a jugoszláviai hivatásos színházak országos
fesztiválján nagydíjat (Sterija-díjat) érdemelt ki. Következő színpadi művével,
a Légszomjjal (1971) pedig magára haragította az akkori rezsimet, a darabot
betiltották, a könyvváltozatot bezúzták. Ez idő tájt semmisítették meg az első
forgatókönyve alapján készült, Teher című nagyjátékfilm szinte egész anyagát.
Csak a megcsonkított, rövid tévéváltozat maradt meg.
Nagyjátékfilm-forgatókönyvei közül néhány cím: Parlag, Trófea (Vicsek Károllyal
közösen), Határ, Bolygótűz, Ha nem lenne szerelem...
Egyik legsikerültebb drámáját, a Határtalanult 1997-ben mutatták be a szabadkai
Népszínházban. A mű Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján is
elsöprő sikert aratott. Deák Ferenc a jelen krónikásaként az első volt, aki
ebben a drámájában foglalkozott a balkáni háborúval és kiváltó okával: a
mindent elárasztó, tragédiába és népirtásba torkolló szerb nacionalizmussal.
Deák Ferenc több mint 60 hazai és nemzetközi díjat kapott. 2010-ben Szabadka
város díszpolgári címével tüntették ki.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Meghalt Mészöly Dezső költő
Életének 94. évében, rövid betegség után, 2011. október 11-én elhunyt Mészöly
Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító.
1918. augusztus 27-én született Budapesten. Hétévesen írta meg első, a falusi
lét utáni sóvárgását négy sorban összefoglaló versikéjét. Első, önálló hangon
megszólaló versét, amely allergiás asztmarohamaiból táplálkozott, tizennégy
évesen vetette papírra.
1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, 1940-től
három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke is volt, közben Párizsban
irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1942-ben Kolozsváron avatták
bölcsészdoktorrá, disszertációját Villonból írta.
Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla
készült tanulmányok sora adta. Lefordította szinte a teljes életművet, mindent,
amit Villonnak tulajdonítottak, és azt is, amit írtak róla. De az ő
fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, és
átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit, sőt, egy névtelen
flamand szerző mirákulumát is.
Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek
meg, forgatókönyveit a Lyukasóráimban adta közre 1993-ban.
1987 óta a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia
tagja volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József
Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 1998-ban az Alternatív
Kossuth-díjat is neki ítélték, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Elhunyt Molnár Géza író
Rövid betegség után 2011. október 11-én elhunyt Molnár Géza József Attila-díjas
író, újságíró.
1923. november 6-án született Rákospalotán. A szentesi Magyar Alföld című lap
munkatársa, majd vidéki lapok újságírója volt. Később a Magvető Könyvkiadó
főszerkesztőjeként, a Népszava kulturális rovatának vezetőjeként, majd az Élet
és Irodalom szerkesztőjeként tevékenykedett. 1965 és 1969 között a Magyar
Hírlap főmunkatársa, 1969-től az írószövetség külügyi titkára volt. 1976-től
1978-ig a Művészeti Alap igazgatóhelyetteseként, az irodalmi szakosztály
vezetőjeként tevékenykedett.
Molnár Gézának 1946-tól jelentek meg írásai, ismert műve a Fent a
Nagy-Rabszolga-tónál és A tizennyolcadik születésnap.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
AJÁNLÓ
-Arad monográfiája digitalizált változatban
Átfogó, szakmailag igényes, helytörténeti szempontból pedig egyedülálló és
pótolhatatlan, mai napig értékes forrásként használt művet mentett át Nagy
István az utókornak azzal, hogy digitalizálta Arad vármegye és Arad szabad
királyi város monográfiáját, amelyet annak idején a Kölcsey Egyesület adott ki,
hiszen a nyomtatott kötetekből már nagyon kevés példány rejlik a házi
könyvtárakban. - 1884-ben Arad vármegye, a város és a Kölcsey Egyesület
elöljárói elhatározták, kiadják a város és a megye monográfiáját, és a munka
koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, majd 1905-től Somogyi Gyula
folytatta a szerkesztői teendőket - magyarázta a monográfia előtörténetét a
Nyugati Jelennek Nagy István, aki 2011. szeptember 29-én a Tulipán
könyvesboltban mutatta be a mű általa készített, digitalizált változatát. -
Huszonegy év alatt a hatra tervezett sorozatból csak öt kötete jelent meg, mert
Lóczy Lajos végül nem írta meg a geológiai részt. A Simonkai Lajos készítette
növény- és állatvilág rész 1893-ban jelent meg - mondta Nagy István.
A Márki Sándor írta Arad és Arad vármegye története két részben jelent meg,
1892-ben és 1895-ben, és dolgozott még a monográfián, többek között, Mátyás
Jenő (ipar, kereskedelem, pénzügy), Ipolyi-Keller István (mezőgazdaság),
Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula
(történelem, népességi viszonyok, nemzetiségek), Gaál Ernő (közgazdaság).
A 3500 oldalas, 620 képpel és 8170 lábjegyzettel ellátott monográfia
CD-változata könnyen kezelhető, a fejezetek egyszerűen elérhetőek és
nyithatóak. Megvásárolható a Tulipán könyvesboltban, az eladott példányok
ellenértéke a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületet támogatja,
amelynek Nagy István az elnöke.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Új kötet a „nyelvzsonglőrtől”
Akinek a foga kijött címmel jelent meg Varró Dániel új verseskönyve. Az Akinek
a lába hatos sikere után most itt a folytatás: tréfás mondókák azoknak a
szülőknek, akiknek már nem kisbabája, hanem kúszó-mászó, gügyörésző csemetéje
van. A könyvet Maros Krisztina illusztrálta.
A költő a bemutatón arról beszélt, hogy mindig különlegesen jó érzés, ha a
gyermekek rajzokat készítenek neki, továbbgondolják, amit írt. Beszélt arról
is, hogy gyermekkorában Nemes Nagy Ágnes és a Bors néni volt a kedvence, és -
mint mondta - ma is figyeli a kortárs gyermekirodalmat, hiszen már kisfiának is
olvashat.
Varró Dániel a bemutatót követően az MTI-nek elmondta: a két kötet hasonló,
mindkét könyvet saját kisfia ihlette, az első könyv féléves koráig kíséri, így
a versek főszereplője a még passzívabb kisbaba, a második kötet fél és másfél
éves kora között született, ezért a téma kicsit más, itt már sokkal aktívabb,
rosszalkodó gyermeket ismerhet meg az olvasó.
Mint megjegyezte, a kötetnek valószínűleg lesz folytatása, bár a címét még nem
tudja, hiszen Misi az első gyermeke, nem sejti, mi várható. Ha azonban a
kisfiát már nem érdeklik a későbbiekben a mondókák, nem fogja erőltetni a
folytatás megszületését, hiszen elsősorban az ő szórakoztatását célozzák a
versek.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Könyv a magyar nyelv korai történetéről
A magyar nyelv történetéről az első írásos emlékekig szól Róna-Tas András
akadémikus West Old Turkic - The Turkic Loanwords in Hungarian I.-II. című,
angol nyelvű tanulmánykötete.
A szerző elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két
kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos
sorozatában. A kötetben tíz év munkája fekszik, és azért angol nyelven jelent
meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar
nyelv történetének kutatása - tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló
kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török
nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük
nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk,
és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” - jegyezte meg az
akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a
magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol
legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar
őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják -
hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak
ábécé-sorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel
használatát. Róna-Tas András elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar
változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos
Akadémia támogatta.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
MOZAIK
-Megszületett az irodalom legsötétebb alakja?
Umberto Eco az irodalom leggonoszabb karakterének szánta az Il cimitero di
Praga (A prágai temető) című új regényének hősét. „Minden idők leggyűlöltebb
szereplőjét akartam megteremteni. Remélem, sikerült is” - jelentette ki a 79
esztendős író Kölnben.
Mint mesélte, nagyon jól szórakozott, miközben Simon Simonini jellemét
kidolgozta. Ez a söpredék utálja, többek között, a németeket, a nőket és
mindenek előtt az összes zsidót. „Sokan bírálják azért a könyvet, hogy a naiv
olvasók esetleg komolyan veszik ezeket a rasszista sztereotípiákat. Én azonban
úgy gondolom, hogy szó sincs róla” - szögezte le az olasz író.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Megbocsájtottak az írásos merénylőnek
Visszakerül Charles Dickens szülővárosának könyvtárába az a több mint nyolcvan
évvel ezelőtt írt könyv, amelynek szerzője kemény kritikával illette annak
idején a híres angol regényírót, és amelyet ezért száműztek a hozzáférhető
olvasnivalók közül.
Az 1928-ban megjelent This Side Idolatry (A rajongás ilyen formája) című
regényében Carl Roberts meglehetősen kedvezőtlen színben tüntette fel Dickens
személyét. A dél-angliai Portsmouth városa pedig annyira sértőnek érezte a
híres szülöttje elleni „írásos merényletet”, hogy száműzte könyvtárából a
művet.
Dickens (1812-1870) születésének jövőre esedékes 200. évfordulója felé
közeledve azonban a városi tanács úgy döntött, hogy visszahelyezi könyvtárának
polcaira Roberts munkáját. A tanács szerint Dickens irodalmi öröksége
sziklaszilárd alapokon áll, így Roberts könyve csupán tovább gazdagítja azon
eszmék és vélemények sokaságát, amelyek még ma is helyet biztosítanak az írónak
az angol nyelv legkiválóbb művelői között.
Roberts a regényben igyekezett minden erejével szertefoszlatni a Dickenst övező
misztikumot, és megjelenését követően az alkotás valóban nagy botrányt kavart.
A The Sunday Times című brit lap szerint Carl Roberts képmutató, nőbolond,
önző, egoista, közönséges, mogorva és kapzsi emberként mutatja be Dickenst, aki
a könyveiben még a saját barátait is kigúnyolta a hátuk mögött. A lap szerint a
regény a kiadóival szemben is gátlástalan fickónak festi le Dickenst, aki
hajlamos volt könnyelműen kezelni az ígéreteit és a megállapodásait. Nem utolsó
sorban pedig érzéketlenül tréfálkozott az első regényeként megjelent A Pickwick
klub (1836) illusztrátorának halálán is.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/