************ ********* ********* ********* *********
********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf., 2011/9. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Az MKE 43. Vándorgyűlésének ajánlása
-A Kulturális Örökség Napjai
PÁLYÁZATOK
-Nemzetközi gyermekrajzpályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-Szakmai információs nap a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány könyvtárában
-Könyvritkaságokból kiállítás az Akadémiai Könyvtárban
-Látogatás a könyvek csodálatos világában
-Országépítők - olvasótábor a Kalibáskőn
-Könyvtári nyílt napok Kézdivásárhelyen
ÉVFORDULÓK
-Száz éve született Bibó István
-Az EMKE húsz éve dokumentumokban - kiállítás
KITEKINTŐ
-Könyvtárosok a digitális korban - milyen készségekre van szükségünk?
-Egyedi késedelmi díj: ha nem fizetnek, olvasniuk kell
-Netre fel - könyvtár-informatikai verseny
DÍJAK
-Könyvtárosok kitüntetése az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából
-A legjobb európai könyv lehet
HAZAI
-Könyvtári műhelytitkok - erdélyi könyvtári körkép
-Megújult könyvtári tér, friss könyvek a Bod Péter Megyei Könyvtárban
-Örökbe fogadható történelem - kampány kolozsvári oklevelekért
-Továbbra is zárva tart a marosvásárhelyi Teleki Téka
-Könyvadomány Csíkfalvának
-Könyvgyűjtés a szórványnak
-100 000 kötetet pusztított el a víz a craiovai egyetemi könyvtárban
-Marosvásárhelyen új ingatlanba költözhet a megyei könyvtár több részlege
-Új versenyvizsga a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére
ELHALÁLOZÁS
-Meghalt Varga Katalin író
-Elhunyt Kemenczky Judit költő
AJÁNLÓ
-150 év a Gutenberg-galaxison - Puskel Péter könyve az aradi magyar sajtóról
-Fiatal román írónő sikerkönyve
MOZAIK
-Olvass a sörök között!
-Krasznahorkai László az Edinburghi Nemzetközi Könyvfesztivál vendége
-E-könyv sikersztori: diadalúton a magánkiadás
-Elfogynak a Wikipédia szerzői?
-Már képekkel is lehet keresni a Google-on
-Új, örökké tartó DVD - hamarosan kapható lesz
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Az MKE 43. Vándorgyűlésének ajánlása
A könyvtár, a könyvtári rendszer nemcsak tudástár, nemcsak nemzeti identitásunk
értékőrző és közvetítő helye, hanem hatékony eszköz az információs társadalom
kezében a társadalmi célok, a társadalmi megújulás, az esélykiegyenlítés, a
kisebbségi és állampolgári jogok alkalmazásában.
A könyvtár – maga is tanuló szervezetként – a képzés minden szintjén (egyéni,
iskolarendszerű vagy azon kívüli) támogatja a kompetenciaszerző, tudást
megújító folyamatokat.
Nem az a kérdés, hogy könyvtárral vagy könyvtár nélkül. Versenyképesség a
megújuló Európában csak a minőség következetes képviseletével, a tudás
műveltséggé emelésével érhető el. Internettel, a könyvtári gyűjtemények
tudás-hitelesítő bázisán. Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal: a
Magyar Könyvtárosok Egyesülete ezen jövőkép elérésének elkötelezett támogatója.
A társadalom számára a 'Tanulás, tudás, műveltség – könyvtárosok a jövő
szolgálatában' című konferenciájának záró pillanataiban e cél megvalósításához
ajánlja fel erőforrásait.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Fehér Miklós, MKE-főtitkár
http://mke.info.hu/2011/08/az-
-A Kulturális Örökség Napjai
Tornyok és kastélyok, udvarházak és gyártelepek nyitják meg kapuikat
Európa-szerte idén szeptember 17-18-án, hogy különleges, ritka vagy kulturális
szempontból értékes épületekre, helyszínekre hívják fel a nagyközönség
figyelmét.
1991 óta minden esztendőben ilyenkor zajlanak A Kulturális Örökség Napjai
(European Heritage Day), amelynek központi témája Magyarországon: 1000 magyar
ház. Erdélyből a kolozsvári Bocskai-ház, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti
Múzeum és a nagybányai Teleki Magyar Ház csatlakozott a programokhoz.
A Kulturális Örökség Napjait a világ negyvennyolc országában rendezik meg, s az
eseménysorozat egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az idei magyar
programsorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medence különleges
építészeti értékeire, örökségére. Sok száz helyszín kapuja nyílik meg a
látogatók ezrei előtt, olyan épületeket is látogathatóvá tesznek, amelyek
egyébként részlegesen vagy teljesen zárva tartanak.
Forrás: http://www.erdely.ma/ajanlo.
PÁLYÁZATOK
- Nemzetközi gyermekrajzpályázat
Negyvenkettedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi gyermekrajzpályázatát a TIARA
Kulturális, Kereskedelmi es Szolgáltató Kft., egyebek mellett a japán
külügyminisztérium és a Japán Művészetoktatási Alapítvány támogatásával. A
pályázatra legfeljebb 15 éves gyerekek alkotásait várják. Pályázati határidő:
2011. október 15. Bővebb információ itt: TIARA Kulturális, Kereskedelmi es
Szolgáltató Kft., 1038 Budapest, Szentendrei út 278/a. E-mail: tiarapen@mail.datanet.hu,
web: www.tiara.hu, tel.:
06-1-240-9348, 06-1-436-9458, 06-1-436-9459.
Forrás: http://www.kulturpont.hu/
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-Szakmai információs nap a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány könyvtárában
A szórványban élő közép-erdélyi magyar lakosság könyvtári ellátását szolgáló
könyvtárosok továbbképzésének megszervezésére irányuló szakmai információs
napot tartottak Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány könyvtárában, a
budapesti Könyvtári Intézet szervezésében, 2011. július 4–5-én. A többi
könyvtárostalálkozó programjához hasonlóan ismertették a Könyvtári Intézet
által kidolgozott koncepciót, beszámoltak a 2007 óta megvalósított
eredményekről, bemutatták a már működő bázis-képzőhelyek tapasztalatait.
A vendéglátók bemutatták alkalmasságukat a speciális (szórványi) képzőhelyi
funkció ellátására (oktatóterem, szálláshely és étkezési lehetőség is
rendelkezésre áll). A szándékok kölcsönös kinyilvánítása megalapozta az
együttműködési megállapodás létrehozását, amelynek értelmében a 2011-2012-es
tanévtől megindulhat a továbbképzés szervezése a közép-erdélyi szórványban
dolgozó könyvtárosok számára.
Forrás: http://
-Könyvritkaságokból kiállítás az Akadémiai Könyvtárban
A Kolozsvári Magyar Napok keretében XV-XVII. századi magyar könyveket bemutató
kiállítást láthatott a nagyközönség 2011. augusztus 16-tól augusztus 27-ig. A
tárlat megnyitóján felszólalt Ioan Chindriş, az Akadémiai Könyvtár igazgatója,
illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. A kiállított könyvek
között Sipos Gábor levéltáros, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke vezette körbe
az érdeklődőket.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Octavian Goga Megyei Könyvtár és az Akadémiai
Könyvtár közös szervezésében létrejött kiállításnak nem volt meghatározható
vezérfonala, inkább csak a ritkaságaikból állítottak ki egy-egy példányt -
jelezte Sipos Gábor. Egyaránt helyet kaptak a tárlaton egyházi,
tudományos, történeti és irodalmi kiadványok. A XVI-XVII. századi nyomdáknak is
emléket szerettek volna állítani a kiállítással, így kapott helyet benne Heltai
Gáspár, Johannes Honterus, a Csíki Klastrom, Nagyszombat, illetve Misztótfalusi
Kis Miklós nyomdájából származó könyv is.
A könyvek többsége az 1948-ban a katolikus líceum, az unitárius, illetve
református kollégium és más intézmények könyvtárainak az államosításával került
az Akadémiai Könyvtár tulajdonába. A kiállított könyvek között két egyedi
példány is látható volt, amelyeket valószínűleg sehol máshol nem láthatott a közönség.
Az egyik, egy 1660-ban hely megjelölése nélkül kiadott könyv a ferences
szerzetesrend szabályzatát tartalmazza. A másik pedig egy cirill betűs
ábécéskönyv, amely a Református Kollégium könyvtárában maradhatott fenn, mivel
keveset használták.
A két legrégebbi kiállított könyv a Thuróczy János féle Chronica hungarorum
1488-ban, Brnóban és Augsburgban kiadott egy-egy példánya.
Forrás és teljes cikk: http://multikult.transindex.
-Látogatás a könyvek csodálatos világában
A Kolozsvári Magyar Napok színes programkínálatát a Lucian Blaga Központi
Egyetemi Könyvtár is gazdagította rendezvényeivel. Erről és a könyvtárban
szervezett csoportos látogatásról Ferencz Anikó jegyez részletes beszámolót a
sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap 2011. augusztus 23-i számában. Soraiból
idézünk:
‘Érdekes kérdés, hogy vajon miért nem látogatják az emberek a múzeumokat,
kiállítótermeket, könyvtárakat, miért szükséges egy rendezvénysorozat programfüzetének
lapján visszaköszönő felhívásnak megjelennie ahhoz, hogy elmenjünk például a
Gyógyszerészeti Múzeumba, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem viváriumát
meglátogatni, a galériák, könyvtárak kapuján belépni? Említett okokból úgy
gondolom, az immár második alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok,
miként a Múzeumok Éjszakája és más hasonló rendezvények, a szórakoztatás
mellett népnevelő jellegűek is.
A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár 1990-ben kapta nevét, ám története
1859-ig nyúlik vissza, az akkor alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület
bibliotékájához fűződik. Az EME saját gyűjteményét – tulajdonjoga
fenntartásával – az egyetem használatára bocsátotta. A könyvtárat 1872-ben
létesítették, egyidőben az egyetemmel, mostani, (visszafogott) szecessziós
stílusú főépületét 1909-ben avatták fel – meséli Gurka-Balla Ilona, az Egyetemi
Könyvtár főkönyvtárosa, majd Kovács Eszter, az olvasószolgálat vezetője
körbekíséri kis csoportunkat az épületben. A földszinti részen százéves
gépekkel, tűvel és cérnával dolgozó könyvkötőkkel találkozunk. A módszer
ugyanaz, mint száz éve, a technika itt semmit sem változott. Jól beváltak az
eszközök, és minden korszerűsítés ellenére a leghatékonyabb most is a
keményítős ragasztó meg a préselő. Külön szakember kezeli a betűkészletet, és a
kötésnek is megvan a tanulható, ám bonyolult technikája. A könyvtár köteles
letéti hely, ami azt jelenti, hogy minden, Romániában megjelent könyv,
kiadvány, újság, folyóirat vagy bármilyen, nyomtatásban megjelent anyag minden
számából ide is küldenek, amit a könyvtárnak rendszerezve tárolnia kell.
Látogatásunkkor éppen ilyen újságokat kötöttek közös borítók alá. Az itt
dolgozók nagyon segítőkészek, az érdeklődőknek szívesen elmagyarázzák a
munkafolyamatot és a gépek működését. (...)
A könyvtár kis kiállítással is készült a városnapokra olyan magyar vagy erdélyi
vonatkozású könyvekkel, amelyek Kolozsvárhoz vagy az itteni könyvnyomtatáshoz
kötődnek. A látogatás végén szórólapot kaptunk minden hasznos információval,
elérhetőséggel, és búcsúzáskor még egyszer nyomatékosították, hogy a könyvtár
nem csak az egyetemisták és nem csak a kolozsváriak előtt áll nyitva, hanem
középiskolás kortól minden korosztálynak, lakóhelytől és származástól
függetlenül.’
Teljes cikk: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Országépítők - olvasótábor a Kalibáskőn
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány 2011. augusztus
22–26. között immár negyedik alkalommal szervezte meg a kalibáskői
olvasótábort, amely idén az Országépítők címet kapta. A táborban V-VIII.
osztályos tanulók vehettek részt, idén 15 gyermek számára biztosítottak
támogatott táborozási lehetőséget. Asztalos Attila szervező, a városi könyvtár
munkatársa tájékoztatása szerint Udvarhelyszékről csupán 5 gyermeket
fogadhattak, ezért a jelentkezőknek pályázniuk kellett a helyekre. A táborozók
többi részét Tusnádról és Lábnyikról hívták, mert a tábor célja a különböző
települések közötti kapcsolatok építése is volt.
Az oktatók – múzeum- és olvasáspedagógusok, valamint a könyvtár munkatársai - a
nyári szünidő végén XVII-XX. századi erdélyi írók alkotásain keresztül
igyekeztek visszavezetni a táborban részt vevő diákokat a szünidő alatt esetleg
kimaradt olvasáshoz. Az olvasótábor célja az volt, hogy a kiválasztott
szövegeken keresztül a táborozók felfrissítsék és bővíthessék szülőföldjükkel
kapcsolatos, történelmi, társadalmi, természeti ismereteiket, erősödjön magyar
nemzeti öntudatuk – mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató. Természetesen a
kezdeményezés mindenkori célkitűzése az olvasás népszerűsítése is, valamint az,
hogy a részt vevő fiatalok értő olvasókká érjenek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
http://www.szekelyhon.ro/
-Könyvtári nyílt napok Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár az Őszi sokadalom
ideje alatt egész sor rendezvényt szervezett. Wass Albert születésének századik
évfordulója tiszteletére kiállította a sikeres szerző műveit, megszervezte a
használt könyvek börzéjét, a kisgyermekek gyurmából kedvenc mesefiguráikat
készítették el. Kriza János születésének kétszázadik évfordulója alkalmával olvasómaratont
tartottak, bárki felolvashatott a szerző műveiből. Telt ház volt a könyvtárban,
a gyermekek szép számban vettek részt a rendezvényeken és neveztek be a
kérdőíves játékra az Őszi sokadalom és a céhes város témakörben. Akik elkéstek
a kikölcsönzött könyvek visszavitelével, a sokadalom ideje alatt késedelmi díj
fizetése nélkül ’csempészhették vissza’ azokat az előcsarnokban elhelyezett
dobozba.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
ÉVFORDULÓK
-Száz éve született Bibó István
Száz éve, 1911. augusztus 7-én született Bibó István (1911–1979) a magyar
politikai gondolkodás legnagyobb alakjainak egyike. Mezővárosi értelmiségi
családból származott, jogfilozófusként indult. A harmincas években ismerte meg
a népi mozgalmat, szembesült az akkori Magyarország valóságával és az attól
nagyon eltérő nyugat-európai társadalmi valósággal és mentalitással. (Teljes
cikk itt: http://www.mr1-kossuth.hu/
A társadalomtudós és politikus két alkalommal is menedéket talált könyvtárakban
- olvashatjuk Haraszti Katalin tájékoztatójában (IFLA-HUN levelezőlista).
1950-től, minden tisztségéből eltávolítva, könyvtárosként dolgozott az Egyetemi
Könyvtárban, majd az 1956-os forradalom utáni megtorlást követő években -
börtönéveit követően - újra könyvtárosként kapott 'életteret', a Központi
Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Szomor Kornélné visszaemlékezését
idézve: 'Bibó István hatalmas tárgyi tudásával, áttekintő készségével és alapos
nyelvtudásával segítette a KSH-könyvtár állománygyarapítását, különösen a demográfia
és az akkori Magyarországon még mostohagyereknek számító szociológia
területén.'
Bibó István élete számos pontján kötődött Leányfaluhoz, hozzátartozói,
leszármazottai ma is ott élnek. Leányfalu önkormányzata, a Bibó család és az
Aba-Novák Galéria kezdeményezésére jött létre a 2011. augusztus 6-i Bibó 100
Emléknap, helyszíne a megújult Faluház volt. A nap fővédnöke Regéczy-Nagy
László, a Történelmi Igazságtételi Bizottság elnöke volt, aki előadást is
tartott. A Bibó száz című kiállítás az Aba-Novák Galériában nyílt meg, ezen
kortárs képzőművészek tisztelegnek Bibó István emléke előtt. Az előkészületek
során a leányfalui szervezők szoros munkakapcsolatot alakítottak ki az Asztali
Beszélgetések Kulturális Alapítvánnyal, így a rendezvények augusztus hetedikén
Budapesten, a Kossuth-klubban folytatódtak. A kétnapos rendezvény a
Kossuth-téren álló Bibó István-szobornál ért véget, tisztelgő
gyertyagyújtással. A rendezvényt támogatták: az NKA Képzőművészeti
Szakkollégiuma és a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Forrás: http://bibo100.blog.hu/,
http://bibo.elte.hu/biboist
Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista, moderátor
-Az EMKE húsz éve dokumentumokban - kiállítás
Az újjászületés krónikája - az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 20
éve dokumentumokban elnevezésű tárlatot az idei Kolozsvári Magyar Napok
keretében nyitották meg 2011. augusztus 16-án a Györkös Mányi Albert
Emlékházban. Plakátok, oklevelek, meghívók, fényképek, újságcikkek, könyvek és
folyóiratok gazdag gyűjteményéből szervezett válogatás révén mutatja be a
tárlat az EMKE újraalakulása óta eltelt húsz évét, az érdeklődők a
zenetanár-festőművész Györkös Mányi Albert festményeiből is láthatnak több
munkát. Kiállították ugyanakkor 'Az EMKE megalapítása és negyedszázados
működése' című könyvet is, amelynek összeállítása Pákéi Sándor József
alelnök-főtitkár nevéhez fűződik, és az egyesület 25 éves örömünnepére jelent
meg 1910-ben.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök utalt arra, hogy a kiállítás összeállításakor az
elmúlt húsz év eseményeiből a teljesség igénye nélkül kívántak egy csokorra
valót bemutatni. Mint mondta, a nemzeti érzület erősítése érdekében 1885-ben
megalapított, majd a magyar közösségnek hála a két világháború közötti
időszakban is fenntartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet a kommunista
hatalom 1947-es intézkedése sem tudta eltüntetni, 'továbbra is ott élt a
lelkekben, főnixmadár módjára pedig újraalakulhatott 1991-ben'. Megjegyezte:
jelentős múlttal büszkélkedhet az egyesület az erdélyi magyar civil társadalom
felélesztésében való szerepvállalás terén, amiért külön köszönet illeti Dávid
Gyula tiszteletbeli elnököt, valamint Kötő József főtanácsost. Dáné Tibor
Kálmán reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező húsz év is ugyanilyen gazdag
lesz, mint az elmúlt időszak, amelyből a magyar közösségek továbbra is
profitálhatnak.
Teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/
KITEKINTŐ
-Könyvtárosok a digitális korban - milyen készségekre van szükségünk?
A Library of Congress digitális tartalmak megőrzésével foglalkozó blogján
jelent meg William LeFurgy bejegyzése What Skills Does a Digital Archivist or
Librarian Need? címmel. A szerző tanárember, így a címben szereplő kérdést
meglehetősen gyakran hallja a hallgatók szájából.
LeFurgy természetesen alapvetőnek tartja a különféle programnyelvek, szabványok
és formátumok ismeretét és az ezek terén szerzett tapasztalatot - ő maga is a
digitális megőrzés talaján mozog, tehát ezt tapasztalatból is mondja. Ám ez még
nem minden: a jó szakember fogékony az új megoldásokra és technológiákra,
amelyeket gyorsan és hatékonyan képes alkalmazni munkakörnyezetében. A mi
szakmánkban - mondja - az ember erőteljesen függ a technológiáktól, azok pedig
folyamatosan és gyors ütemben fejlődnek.
Teljes cikk itt: http://fiksz.klog.hu/2011/07/
-Egyedi késedelmi díj: ha nem fizetnek, olvasniuk kell
'Leolvashatják', pontosabban olvasással megválthatják késedelmi bírságukat a
New York-i közkönyvtár gyermek használói. Minden dollár tartozás negyedóra
olvasással apasztható. A könyvtár ugyanakkor nem ellenőrzi 'árgus
monitorokkal', hogy tényleg olvasnak-e a gyermekek, mivel az olvasás otthon is
történhet, nem muszáj helyben 'letudni'. 'Bízunk a gyermekeinkben' - mondta
Jack Martin, a könyvtár igazgatóhelyettese, megjegyezve, hogy sok közülük az olvasást
örömnek tartja, nem pedig kényszermunkának.
A szabályok szerint az a könyvtári tag, akinek 15 dollárnál több a késedelmi
díjakból összeadódott tartozása, nem kölcsönözhet könyvet. A New York-i
közkönyvtár azonban úgy véli, hogy jobb egy gyereket olvasni hagyni, mint olyan
pénzre várni, amely úgysem folyik be. 'Az ország nehéz pénzügyi helyzetben van,
a szülők kevésbé engedhetik meg, hogy könyveket vegyenek, ezért a gyerekeknek
nagyobb szükségük van könyvtárra, mint valaha' - mondta Martin.
Forrás: MNO
KIT hírlevél, 2011. augusztus 3., 27. szám
-Netre fel - könyvtár-informatikai verseny
Netre fel címmel könyvtár-informatikai versennyel készül az új tanévre a
zalaegerszegi Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Könyvtára.
Külön honlap készül az általános iskola felsőtagozatosainak meghirdetett,
háromfordulós tudáspróbához, a feladatot interneten keresztül lehet majd
megoldani - mondta el Czirákyné Tóth Edit könyvtárvezető. A diákoknak országos
adatbázisban, katalógusban kell majd keresniük. Internetről letöltött anyaggal,
képpel, szöveggel bemutatkozó oldalt szerkesztenek, miközben a 'hasznos
könyvtári tudás' mellett megtanulhatják például a Word dokumentumok használatát
is. Igény szerint részt vehetnek néhány órás felkészítésen is, ahol azt is
megtanulhatják, hogyan kell feltölteni az anyagokat, miként kell az
adatbázisban keresni.
A zalaegerszegi könyvtárnak másfélezer regisztrált olvasója van, de a
kölcsönzőkhöz kapcsolódnak osztálytársak, szomszédok, szülők, baráti közösségek
- jegyezte meg Czirákyné Tóth Edit. Szólt arról is, hogy nyáron a könyvtárak
egy része bezár, de az Apáczai a szünidőben is nyitva tart, mert a
tapasztalatok szerint igény van rá.
Teljes cikk itt: http://kultura.hu/main.php?
DÍJAK
-Könyvtárosok kitüntetése az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából
Idén, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság Elnöke a
könyvtárügyben végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréseként Papp
Istvánnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott
főigazgató-helyettesének a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
kitüntetést adományozta.
A nemzeti ünnep alkalmából közgyűjteményi és közművelődési dolgozókat tüntetett
ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Széchenyi Ferenc-díjat vehettek
át: Dr. Bartos Éva könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári
Intézetének igazgatója; Dr. Hervay Ferenc Levente ciszterci szerzetes atya, a
Zirci Ciszterci Apátság Újkönyvtára könyvtárvezetője; Dr. Madas Edit tudományos
kutató, irodalomtörténész, az MTA doktora, Országos Széchényi Könyvtár, Res
Libraria Hungariae Kutatócsoport; Varga Róbert könyvtáros, a kaposvári Megyei
és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója.
Szinnyei József-díjban részesültek: Ásványi Ilona könyvtáros, a pannonhalmi
Főapátsági Könyvtár könyvtárigazgató-helyettese; Kovách Margit könyvtáros, a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szerzeményezési és Feldolgozó Osztálya
osztályvezetője; Mikola Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem
Közigazgatás-tudományi Kara Könyvtárának könyvtárosa; Somorjai Olga, az
Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának könyvtárosa; Szilágyi Irén
könyvtáros, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ
megbízott igazgatója; Szivi Józsefné könyvtáros, a Budapesti Corvinus Egyetem
Központi Könyvtárának gyűjteményszervezési igazgatója.
Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki Smiriné Kokauszki Erikát, a köröstarcsai
Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár vezetőjét.
Pauler Gyula-díjat vehettek át: Dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református
Egyházkerület Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának levéltárosa, az Erdélyi
Múzeum-Egyesület elnöke; Dr. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár
főlevéltárosa, levéltári vezető-szakfelügyelő; Dr. Hudi József, a Dunántúli
Egyházkerület Levéltárának főlevéltárosa, levéltár-igazgató; Horváth J. András,
Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa, főosztályvezető.
Forrás: http://www.fszek.hu/?article_
Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista, moderátor
-A legjobb európai könyv lehet
Az idén ötödik alkalommal átadásra kerülő Prix du Livre Européen előzetes
listájába választotta György Péter Apám helyett című könyvét. A 10 000 euróval
járó díjat az Európai Unió 27 tagállamában az elmúlt év során megjelent
legfontosabb publikációk közül válogatva, regény és esszé kategóriában adják át
év végén Brüsszelben. A 12 tagból álló nemzetközi zsűrinek decemberig kell
választania az európaiság, a közös európai identitás és kultúra kérdéskörét
tárgyaló művek közül. György Péter könyvének a XX. századi magyar történelem
felejtés-stratégiáit elemezve pontosan az európai kultúra kríziseit sikerül
kitapintania: demokratikus közösség a mai Európában nem jöhet létre a múlttal való szembenézés és reflektált emlékezet-kultúra nélkül - olvasható a francia
honlapon (http://www.livre-europeen.eu/
Forrás: http://www.szabadsag.ro/
HAZAI
-Könyvtári műhelytitkok - erdélyi könyvtári körkép
A Transindex hírportál könyvtárakkal foglalkozó sorozatában több nagyobb
erdélyi könyvtár vezetője is válaszolt Fülöp Noémi újabb körkérdésére.
'Úgy tűnik, lejárt a poros, unalmas, passzív könyvtárak kora: alig találni
Erdélyben olyan könyvtárat, amelyik nem próbálja meg különböző rendezvényekkel
becsalogatni az olvasókat. Az olvasómaratonok vagy könyvbemutatók mellett
filmvetítések (vagy akár egész fesztiválok), kiállítások, beszélgetések,
gyerekprogramok zajlanak az intézményekben. Mindez annak ellenére, hogy a
Transindex kérdéseire válaszoló könyvtárigazgatók szinte egytől egyig a hely-
és a pénzhiányt említették először a problémák sorában. Azonban nem csak a
szűkös térbeli és anyagi keret miatt kell kreatívan gondolkodniuk: hiányzik az
a könyvtárpedagógiai és -szociológiai szakmai háttér is, amely segítene újabb
olvasókat nevelni.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár legnagyobb gondja a
helyhiány, ez akadályozza a nagyobb rendezvények megszervezését is, mondta el
Vántsa Judit igazgató. A kisiskolásoknak heti rendszerességgel Meseklubot
szerveznek, ennek célja az olvasás népszerűsítése - emellett a könyvtár több
más rendezvénynek (kiállítások, olvasómaraton) ad otthont.
A nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárban a klasszikus író-olvasó
találkozóktól a tematikus kerekasztal-beszélgetésekig színes programkínálatot
igyekeznek összeállítani az olvasók megnyerésére. A Tavaszi Hajnal
igazgatóhelyettes által felsorolt gondok, nehézségek egy része a teljes
romániai könyvtárrendszert érinti. 'Alapproblémának tartom a nemzeti
fejlesztési stratégia hiányát és a Nemzeti Könyvtárnak mint módszertani
intézetnek az abszenteizmusát ennek kidolgozásakor - fogalmazott Tavaszi. - A
könyvtárosszövetség (ANBPR) és a munkánkat támogató alapítvány (IREX) akciói a
vezérelveket nem pótolják, csak kiegészíthetnék azokat. Nálunk nem létezik
könyvtárpedagógia és -szociológia - vagy ha igen, nem tudunk róla. Az olvasásra
nevelés esélyét ezeknek a szakterületeknek a bevonásával lehet növelni. A
legkisebb program kidolgozásához is szakemberre, ötletre, időre és pénzre van
szükség.' Hozzáteszi, alapvető problémát jelent az évente csökkenő költségvetés
is.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban többféle művelődési, ismeretterjesztő és
szórakoztató rendezvényt szerveznek, hetente akár több alkalommal is. A
könyvtár honlapjáról kiderül: többek között filmklubot működtetnek,
könyvbemutatókat, kiállításokat szerveznek, emellett a könyvtár szervezte a
TrésCourts Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál udvarhelyi kiadását is. 'A város
mintegy 35 ezer lakosából 19 ezren beiratkozott könyvtárhasználók, ebből
mintegy 5500 személy aktív könyvtárlátogató' - tette hozzá Szabó Károly, az
intézmény igazgatója. 'A legfontosabb problémaként a szűkös gazdasági keretet
emelném ki, amely a folyamatos infláció ellenére is évről évre csökken. Ez
ellehetetleníti a könyvtárak modernizációját, tudatos és megtervezett
állományfejlesztését, az új típusú információhordozók beszerzését és azok
hozzáférhetővé tételét.'
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kulturális programjainak célja 'a
szabadidő értelmes, hasznos és kellemes eltöltése, létező közönségünk
megtartása és újabb érdeklődőknek a könyvtárba vonzása, a rendezvényekre
érkezők érdekeltté tétele a könyvtár kulturális és szellemi kínálata, könyves
és információs szolgáltatásai iránt' - sorolta Szonda Szabolcs, az intézmény
igazgatója. 'A visszajelzések azt igazolják, programjainkat értékelik a
könyvtár és kínálata iránt érdeklődők, intézményünk pedig jelentős szereppel
bír a helyi, megyei, erdélyi kulturális rendezvényszervezési és -lebonyolítási
kapcsolatrendszerben is' - összegezte.
Teljes írás itt: http://multikult.transindex.
-Megújult könyvtári tér, friss könyvek a Bod Péter Megyei Könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár kölcsönző részlege nemrég lebonyolított, kisebb
átrendezés után várja olvasóit. A kölcsönző és a tájékoztató részleg
egybenyitása révén több könyvtáros segíti a kölcsönözni kívánókat, illetve a
részben átrendezett könyvállomány valamivel szellősebb elhelyezésére nyílt
lehetőség. A hangoskönyv- és film-állomány is kiemelt elhelyezést kapott a
fogadópulttal szemben, így jobban böngészhető kölcsönzés céljából.
Internet-hozzáférést, számítógéphasználatot ily módon a kölcsönző részleg több
termében, könyvek között biztosít az intézmény, immár hat gépen (köztük új
laptopok is vannak), a 14 éven aluliak számára pedig a gyermekkönyvtár kínál e
célból két számítógépet.
A könyvek népszerűsítésére szolgáló, újdonságként használatba került
kispolcokon sok frissen beszerzett könyv található.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
http://multikult.transindex.
-Örökbe fogadható történelem - kampány kolozsvári oklevelekért
Hatalmas érdeklődésnek örvendett a Kolozsvári Magyar Napok keretében
megszervezett csoportos tárlatvezetés a Román Országos Levéltár Kolozs megyei
székhelyén, 2011. augusztus 18-án. Az érdeklődők olyan felbecsülhetetlen értékű
iratokat, illetve ezek másolatait láthatták, amelyekhez amúgy csak a kutatóknak
van hozzáférésük, így a délutáni egyórás alkalomra már annyian összegyűltek az
intézmény előtt, hogy sokaknak kint kellett várakozniuk, hogy a második
csoporttal bejuthassanak az intézménybe. A tárlatvezetéssel is szeretnék
felhívni a lakosság figyelmét az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesülete által
indított, Fogadd örökbe a múltad! elnevezésű kampányra. A 'Fogadj örökbe egy
oklevelet, és örökbe fogadod a múltad!' mottójú kampány szervezői a lakosság
adományait várják, amelyekből a rendkívül értékes oklevélgyűjtemény korszerű
tárolását szeretnék biztosítani: a korszerűtlen, savas papírból készült
palliumokat és dobozokat szeretnék kicserélni jó minőségű és méretre szabott tárolóanyagokra.
Kolozsvár levéltárának oklevélgyűjteménye közel ötszáz, 1224-től 1831-ig
terjedő időszakra keltezett iratot tartalmaz, papír- és pergamenhordozón
egyaránt. A fontosabb oklevelek közül megemlíthető Zsigmond király 1405-ös
kiváltságlevele, amellyel Kolozsvárt a szabad királyi városok sorába emelte,
vagy Mátyás különböző jogokat biztosító oklevelei. Emellett megtalálható
Szapolyai János oklevele, amelyben a várost a leghűségesebbnek nevezte,
Izabella királyné adománylevelei vagy Bethlen Gábor reneszánsz díszítésű
oklevele, az 1668-as szabad királyi városi rang elvesztése utáni
szabályrendelet és annak visszaszerzésének bizonyítéka, I. József 1709-es
kiváltságlevele.
A szervezők minden adományozónak - az örökbefogadói bizonylat mellé - elküldik Mátyás
király azon oklevelének másolatát is, amelyben az uralkodó büszkén utalt arra,
hogy Isten kegyelméből ebben a városban született. Az adományokat az Erdélyi
Magyar Levéltárosok Egyesülete a levéltár bejárata mellett felállított
standjánál lehet átadni, illetve banki átutalással. Az örökbe fogadható
okiratok közül sokat meg is tekinthettek még az érdeklődők, akiket Flóra Ágnes
levéltáros kalauzolt. Flóra Ágnes egyébként a tárlatvezetésen azt is elmondta:
az intézmény vezetőségétől függött, hogy fogadhatják-e a látogatókat, végül
megkapták erre az engedélyt, de azt kérték, hogy 20. századi dokumentumokat is
mutassanak be a látogatóknak.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.
http://erdely.ma/kultura.php?
-Továbbra is zárva tart a marosvásárhelyi Teleki Téka
Erdély egyik leghíresebb közkönyvtára, a gróf Teleki Sámuel által alapított
marosvásárhelyi Teleki Téka már fél esztendeje nem fogadja vendégeit. Továbbra
sem tudni, kik a felelősök a Tékában tavaly novemberben felfedezett jelentős
könyvhiány miatt, a nagy értékű, XVI-XIX. századi kiadványok eltűnéséért. Az
intézmény jelenleg is zárva tart tatarozás és leltározás miatt.
'Én csak annyit tudok, hogy a belső munkálatok miatt a volt munkatársaim a
hatalmas könyvállományt egyik teremből a másikba költöztetik, és közben
leltároznak' - mondta el a Krónika újságírójának Spielmann Mihály, az intézmény
augusztus elsején nyugdíjba vonult részlegvezetője.
A Teleki–Bolyai Könyvtárban végzett leltározás tavalyi novemberi lezárásakor
derült ki, hogy több száz kiadvány, többek között a XVI. században kiadott
könyvritkaság tűnt el az intézmény polcairól. Deé Nagy Anikó, a Teleki Téka
volt anyagi és szellemi támogatására létrejött Teleki Alapítvány tiszteletbeli
elnöke korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, javasolni fogja az
alapítványnak, hogy a világhálón tegyék közzé a hiánylistát, hisz szerinte van
remény arra, hogy antikváriumokból, gyűjtőktől előkerüljenek a felmérhetetlen
szellemi és anyagi értékkel bíró kiadványok.
Teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.
-Könyvadomány Csíkfalvának
Jelentős könyvcsomagot vehetett át augusztusban Csíkfalva. Az adományt a
debreceni Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület (EJKE) adta át a nyárádmenti
községben.
A 18 doboznyi állomány szép-, gyermek-, ifjúsági és világirodalmi, valamint
ismeretterjesztő könyveket tartalmaz. A nyárádmenti gyökerekkel rendelkező
Csíki András elmondta: az adomány könyvtárak, kiadók, intézmények és
magánszemélyek felajánlásaiból gyűlt össze. Erdélybe első alkalommal jöttek
ilyen jellegű szállítmánnyal, de idén még egyet hoznak a Székelyföldre, és már
folyik a tankönyvek, tanszerek gyűjtése a csángó iskolák számára, ezt a
következő évben szállítják a helyszínre.
A Csíkfalvára érkezett könyveket a helyi iskolai és községi könyvtárban
helyezik el. Balogh István polgármester a község nevében nyilvánított
köszönetet az adományért. A létező könyvtárak állománya szegényes, ezért nagyon
szívesen vették az adományozást, hiszen szeretnék mindenki, de főleg a
gyerekek, ifjak számára elérhetőbbé, használhatóbbá tenni a könyvtárat.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
-Könyvgyűjtés a szórványnak
A szórványban élő bihari magyarságnak is meg kell adni a lehetőséget, hogy
anyanyelvén olvashasson szaklapokat, folyóiratokat, szépirodalmat. Ennek
érdekében indított könyvgyűjtési akciót az RMDSZ Bihar megyei szervezete, hogy
a szórványmagyarságnak könyvtárat alapíthasson, illetve a néhány hete
létrehozott mezőbikácsi téka állományát bővíthesse.
Akiknek vannak otthon olyan könyveik, amelyeket elajándékoznának a szórványban
élők könyvtáranyagának bővítésére, arra kérik, támogassák a kezdeményezést.
Felajánlásaikat leadhatják az RMDSZ megyei székházában, Nagyváradon, a Fekete
Sas-palotában, vagy vidéken Nagyszalontán, Székelyhídon, Margittán,
Érmihályfalván és Élesden az RMDSZ-irodákban. Bővebb információkért
tárcsázhatják a 0259-432-884-es telefonszámot, vagy írhatnak a sajtormdszbh@gmail.com
és a biharmegye@rmdsz.ro
e-mail-címre.
Forrás: http://erdely.ma/jotekonysag.
-100 000 kötetet pusztított el a víz a craiovai egyetemi könyvtárban
Forró víz tört be 2011. augusztus 12-én éjszaka a Craiovai Egyetemi Könyvtár
alagsorában található könyvraktárba. Rövid idő alatt nagy mennyiségű, 50-60
fokos víz öntötte el az alagsori raktárhelyiséget a fővezeték meghibásodása
következtében. Mihai Coşoveanu könyvtárigazgató súlyos kulturális veszteségnek
nevezte a víz okozta károkat, ugyanis az elöntött raktárban 100 000, egyedi
értéket jelentő kötetet őriztek, másrészt veszélybe került az épület alapja is.
Forrás: http://www.realitatea.net/
-Marosvásárhelyen új ingatlanba költözhet a megyei könyvtár több részlege
Marosvásárhelyen a volt Park Hotel épületébe költözhet hamarosan a megyei
könyvtár több részlege, miután a szállodaépület még korábban visszakerült a
Maros megyei önkormányzat ügykezelésébe. Jelenleg az ingatlan felújításán
dolgoznak, ősszel azonban várhatóan már több önkormányzati alárendeltségbe
tartozó intézmény is oda költözhet. Az új ingatlanban a megyei könyvtár többek
közt multimédia-központot és konferenciatermet is működtetne.
Forrás: http://www.mediatica.ro/hirek/
-Új versenyvizsga a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére
Kénytelen volt elmozdítani Kovászna Megye Tanácsa Szonda Szabolcsot a
sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéből. Az
önkormányzat 2011. július 28-i ülésén nyilvánította semmisnek azt a
határozatot, amelynek révén Szondát 2008 októberétől kinevezték a könyvtár
élére helyezték ki. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a brassói
Táblabíróság július elején jogerős ítéletben helyt adott a magyarellenes
megnyilvánulásairól ismert Dan Tănasă és Codrin Munteanu volt prefektus által a
könyvtárigazgatói tisztség betöltésére vonatkozó kiírás kapcsán megfogalmazott
kifogásoknak. A két feljelentő diszkriminációra hivatkozva azt kifogásolta,
hogy 2008-ban, a könyvtári vezetőségi tisztség betöltésére vonatkozó kiírásban
kritériumként jelölték meg a magyar nyelv ismeretét.
Szonda Szabolcs a bírósági határozat miatt augusztus 1-jétől távozott a
könyvtár éléről, a tanácsülésen Hollanda Andrea osztályvezetőt bízták meg a
megyei könyvtár ideiglenes vezetésével. A tanácsülésen a könyvtári igazgatói
tisztség kapcsán újabb pályázat kiírásáról döntött a testület. A pályázóktól
ezúttal nem kérik expliciten a magyar nyelv ismeretét, a kiírás szerint a román
nyelv és két, uniós szinten hivatalos nyelv ismerete szükséges. Emellett
egyetemi és magiszteri végzettséget, illetve kulturális menedzseri képesítést
tanúsító, a szakminisztérium által elismert okleveleket is fel kell mutatniuk a
pályázóknak, illetve szakmai régiséggel is kell rendelkezniük.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a tanácsülésen elmondta,
elfogadják, ám nem értenek egyet a brassói Táblabíróság döntésével.
Kijelentette, nem hagyják annyiban az ügyet, jogorvoslatot a strasbourgi
emberjogi bíróságon keresnek. Az elnök továbbá kijelentette, a könyvtár
kulturális intézmény, amelynek tevékenysége nem a könyvek kikölcsönzésében
merül ki: Szonda Szabolcs igazgató mandátuma alatt számos kulturális eseményt
szerveztek, rengeteg projekt vette kezdetét. Emellett hangsúlyozta, a kiírás
világos volt: nem magyar nemzetiségű személyek jelentkezését várták, hanem olyanokét,
akik ismerik a magyar nyelvet, hiszen ez elengedhetetlen egy olyan megyében,
ahol a magyar lakosok aránya 75%-os, a könyvtár látogatóinak 85%-a magyar, és a
220 ezer példányt számláló könyvállomány zöme is magyar nyelvű.
Megkeresésünkre Szonda kijelentette, ismét megpályázza a tisztséget, hiszen
mandátuma alatt megkezdett, jelen pillanatban befejezetlen vagy épp zajló
projektet kell lebonyolítania az intézménynek, ebben a munkában pedig részt
szeretne vállalni.
Az új versenyvizsga dátumaként eredetileg 2011. szeptember 5-ét tűzték ki, ám a
kormánymegbízotti hivatal Valentin Ionaşcu alprefektus által felszólította a
megyei önkormányzatot, hogy pontosítsa a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói
tisztségének elnyeréséhez támasztott feltételeket, mert a vonatkozó
tanácshatározatban nem tisztázott, hogyan kívánják ellenőrizni a
nyelvismeretet. A közgyűlés elvégezte a szükséges pontosítást. A versenyvizsgát
egy hónap eltolódással újra meghirdették, 2011. október 5-re.
Forrás: Transindex, http://itthon.transindex.ro/?
Háromszék, 2011. augusztus 30., http://www.3szek.ro/load/cikk/
ELHALÁLOZÁS
-Meghalt Varga Katalin író
Meghalt Varga Katalin költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, a
Barátom, Bonca és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres
József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos
baleset után, 2011. augusztus 4-én érte a halál. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös
Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg, és eddig
több mint 2,5 millió példányban kelt el.
Varga Katalin 1928. március 26-án született Budapesten. Közgazdásznak készült,
de később az ELTE bölcsészkarán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Főleg
gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is
megjelentek. Harminc könyvét adták ki mostanáig. Meséit, gyermekkönyveit számos
nyelvre lefordították, több regényéből film is született. Több verseskötet után
1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett.
Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes
mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A
kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa
mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a
filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy
Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.
Az írónőt 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben
elnyerte a Müncheni TV-fesztivál Díját, 1981-ben kiérdemelte a Munka Érdemrend
arany fokozatát, 1983-ban Ifjúsági Díjban részesült. Később, 1998-ban megkapta
a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2008-ban pedig IBBY-életműdíjat
vehetett át a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/
-Elhunyt Kemenczky Judit költő
2011. augusztus 19-én, sok szenvedés után, hatvanhárom éves korában elhunyt
Kemenczky Judit költő, műfordító, festőművész.
Kemenczky Judit 1948. augusztus 9-én született Budapesten. 1970–1972 és
1976–1978 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának
hallgatója volt. Költőként, majd műfordítóként vált ismertté, első verseskötete,
A vesztő 1978-ban, a Sorsminta pedig 1982-ben jelent meg, de fordított japán
Nó-drámákat - eredetiből - és a középkori misztikus, Hildegard von Bingen
írásait is.
Kemenczky Judit költő és orientalista, japán műfordító egy időben Györe
Balázzsal együtt az Országos Széchényi Könyvtár fölöspéldány-csoportjának
munkatársaként dolgozott, ebből az életrajzi körülményből származik a
Fölöspéldány-csoport neve, amelynek tagja volt.
Teljes írás itt: http://www.litera.hu/hirek/
AJÁNLÓ
-150 év a Gutenberg-galaxison - Puskel Péter könyve az aradi magyar sajtóról
Mintegy nyolcvan-száz ember ünnepelt Aradon 2011. augusztus 13-án, amikor
megülték Az Aradi Magyar Sajtó Napját. A hetven éves Puskel Péter aradi
újságíró, közíró, művelődéstörténész 150 évre teszi az aradi magyar sajtó
történetét, és annak kezdetét az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésétől
számítja. Az ünnep keretét az Aradon megjelenő Nyugati Jelen napilap
biztosította, és azon a mai és egykori főszerkesztők, újságírók és alkalmi
munkatársak, valamint a lap megjelenésében közreműködő alkalmazottak, illetve
politikusok is jelen voltak. Sokan megkapták az alkalomra készült emléklapot.
Az ünnepséget megkoronázta a 150 éves aradi magyar sajtó jubileuma előtt
tisztelgő kötet bemutatója. Puskel Péter 150 év a Gutenberg-galaxison. Aradi
magyar napilapok és periodikák című könyve az Irodalmi Jelen Könyvek
sorozatának darabja. A kétszáz oldalas, kis formátumú (12x20 cm), képekkel,
karikatúrákkal illusztrált könyv 27 fejezetben foglalja össze az Aradon és a
megyében 1861 óta megjelent lapokról szóló fontos tudnivalókat. Puskel Péter
sajtótörténete nem monográfia, hanem olykor szubjektív látásmóddal megírt
cikkgyűjtemény benyomását kelti. Tudományos alapossággal vázolja föl mindazt,
amit érdemes tudni az Aradon megjelent lapokról, íróikról, szerkesztőikről és
megjelenésük körülményeiről. A kötet könyvészettel és címtárral zárul.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
http://www.nyugatijelen.com/
-Fiatal román írónő sikerkönyve
Az évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra elsőkönyves fiatal
írókat is meghívnak, könyveikből részleteket közöl az irodalmi sajtó. Ilyen
volt a közelmúltban Filip Florian román író Kisujjak (Degete mici) című
nagydíjas kötete. A román kortárs irodalomban máris újabb sikerkönyvvel
jelentkezett egy fiatal bukaresti írónő, Adina Rosetti, aki hazai sikere után
az elsőkönyvesek fesztiválján, Budapesten is bemutatkozott. A regényt a
bukaresti Curtea Veche kiadó jelentette meg 2010-ben, a második kiadás máris
követte ebben az évben. A Deadline című könyvet szemleíró kritikusa, Răzvan
Petrescu az utóbbi húsz év legjobb debütregényének nevezi. Adina Rosetti
1979-ben született, a Román–Amerikai Egyetemen szerzett diplomát, újságíró
szakot is végzett, a Time Out Bucharest szerkesztője, az Elle magazin
munkatársa. 2007-ben ’Az év legjobb fiatal kulturális újságírója’ címet nyerte
el. Így nem csodálkozunk, ha regényét megtörtént esetek ihlették, hiszen a ma
újságírója előtt a hírvilág óriási területei nyílnak meg, tájékozódási
lehetőségei tágak és szabadak.
Teljes írás itt: http://erdely.ma/kultura.php?
MOZAIK
-Olvass a sörök között!
Nem elírás a cím, ezzel a szlogennel hirdette meg különleges
fesztiválprogramját a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat csapata. A
Félsziget elnevezésű, Marosvásárhelyen rendezett fesztivál látogatói a Látó
szépirodalmi folyóirat jóvoltából Demény Péterrel, Vida Gáborral, Szabó Róbert
Csabával, Kovács András Ferenccel és Székely Csabával is találkozhattak. A
sörözés mellett olvasásra buzdították a fesztiválozókat, mégpedig egy négy
napig működő, augusztus 25–28. között zajló program keretében. A négynapos
Látó-sátor részletes programja megtalálható a projekt honlapján.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
http://www.litera.hu/lathatas/
-Krasznahorkai László az Edinburghi Nemzetközi Könyvfesztivál vendége
Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar írót meghívták az Edinburghi
Nemzetközi Könyvfesztiválra, ahol Colm Tóibín neves ír novellistával,
újságíróval beszélgetett a közönség előtt 2011. augusztus 26-án. A két neves
író az Európa új korszakban című programsorozat részeként ült össze a Corner
Theatre-ben.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/
-E-könyv sikersztori: diadalúton a magánkiadás
Újabb és újabb megrázó e-könyves győzelmek az olvasás világában - most egy
amerikai közvetítésű, Angliában született könyv dönt eladási csúcsokat. A
meglepő az egész történetben az, hogy a bombasikert megelőzően a könyvet a
kiadók visszautasították.
A London Evening Standard beszámolója szerint Louise Voss szigetországbeli
írónő műve, a Catch Your Death otthon nem talált kiadóra. A szerző ezek után
elhatározta, hogy feltölti írását az Amazon self-publishing oldalára. Röviddel
a közzététel után a könyv olvasottsága az élre ugrott, a 0,95 fontért árult
könyvvel a hölgy már rég túl van az ötvenezer letöltésen.
Miután feltöltötte a művét az Amazonra, az írónő széleskörű marketing munkába
kezdett: természetesen ingyenes módra, azaz csakis a Facebook-on nyitott, majd
különböző független (azaz self-publishing) kiadásokra specializálódott
fórumokon, levelezőlistákon bátorította az embereket könyve megvásárlására. Az
Amazon-on jelenleg 4,59 dollárért kapható könyvet a portál így mutatja be: 'Az
Amazonon 2011. májusában először publikált könyv azonnal szenzációvá vált. Ez
az első teljesen olyan self-published (független kiadás) mű, amely hónapokig
vezette az Amazon eladási listáját, és nem amerikai szerző írása. Több tízezren
töltötték le rövid idő alatt a kisregényt. A nyomtatott kiadást a Harper
Collins szerződte le. További folytatás várható, az újabb rész 2012-re kerül
közönség elé. A szerzői díj feltétlenül legalább hat számjegyű.'
Forrás: http://konyvkonnektor.hu/?p=
-Elfogynak a Wikipédia szerzői?
A kifáradás jeleit mutatja a Wikipédia, a világ legismertebb online lexikonja -
nem az olvasók, hanem a szerzők kezdenek elfogyni a projekt mögül, vélik az
elemzők. Bár a lexikon továbbra is 270 nyelven érhető el, és minden hónapban
közel 500 millió egyedi látogató keresi fel, szerzői és szerkesztői kezdenek
elpártolni az oldaltól.
Az elemzők szerint ennek elsődleges oka az, hogy a Wikipédia egy, a jelenlegi
megoldásokhoz képest meglehetősen bonyolult szerkesztési felületet használ, a
feltöltött anyagoknak pedig egy úgynevezett szerkesztőségi szűrőn is keresztül
kell menniük, ami eltántorítja a szerzőket a cikkírástól. Jimmy Wales, a
Wikipédia alapítója azonban úgy véli, továbbra is életképes az internetezők
által fenntartott és az őket szolgáló média gondolata. Meglátását azzal
támasztja alá, hogy az online lexikont továbbra is az olvasók tartják el. A
hiba tehát valószínűleg valahol a 'rendszerben' van. Kilátásba helyezte, hogy
egyszerűsíteni fogják a portál adminisztrációs felületét, illetve tudatosan
bővíteni fogják a szerzők és szerkesztők körét. Elmondása szerint egyetemekkel
fogják felvenni a kapcsolatot, és olyan egyetemi oktatókat keresnek, akik
hallgatóiktól dolgozatként elfogadják a Wikipédia bővítésében való részvételt.
Forrás: http://maszol.ro/media/
-Már képekkel is lehet keresni a Google-on
A Google bemutatta továbbfejlesztett keresési szolgáltatását. Mostantól a
keresőablakba képeket is lehet dobálni, hogy megtudjuk, mit ábrázolnak, hol
készültek vagy mikor.
A keresési lehetőségek közül kiválaszthatjuk, a gépünkön tárolt képekre
keresünk rá, vagy egy kép URL-jét illesztjük be (jobb egérgomb, majd a linket
kell bevinni a keresőablakba), aztán klikk a Search Images gombra. A Google
elemzi a képet, és megjeleníti, rendszere alapján mire is hasonlít leginkább.
Forrás: Figyelő, 2011. augusztus 03.
KIT hírlevél, 2011. augusztus 3., 27. szám
-Új, örökké tartó DVD - hamarosan kapható lesz
A CD, DVD és Blu-ray lemezek óriási hátulütője, hogy hosszabb távú
adattárolásra egyáltalán nem garantáltak. Trópusi gombák mellett a napfény is
olvashatatlanná teszi őket. Az LG és a Millenniata által bemutatott - és
elvileg nemsokára piacra kerülő - új M-Disc azonban a műanyag korongok helyett
egy kőtábla tartósságával rendelkezik. A gyártó szerint a jelenlegi optikai
meghajtókkal (DVD/Blu-ray) is olvasható lemez kibírja azt is, ha folyékony
nitrogénfürdő után forró vízbe dobják. Állításuk szerint a lemez gyakorlatilag
végtelen időre megőrzi a tárolt adatot. Ráadásul az Amerikai Védelmi
Minisztérium kutatásai is alátámasztják, hogy sokkal ellenállóbb a jelenlegi
megoldásoknál. Amint azt említettük, az új lemez visszafelé kompatibilis a régi
olvasókkal, azonban írni rá csak speciális meghajtóval lehet. Ez azért van,
mert a lemez felépítése és anyaga eltér a mai, lézerrel elszínezhető
festékréteget alkalmazó lemezekétől. Itt ugyanis a lézer nem simán elszínezi a
felületet, hanem árkokat vés az adattároló rétegbe.
Azt pontosan nem tudni, hogy milyen anyagból is áll a lemez; a gyártó csupán
annyit árult el, hogy „természetes” és „kőszerű”. Az új technológia hátránya,
hogy az újraírás nem megoldható, mivel a felvésett jelek nem törölhetőek. A
piaci bevezetésre készen álló speciális DVD lemezek a hagyományosokhoz hasonló
mennyiségű adatot - 4,7GB - képesek tárolni, bár írásuk meglehetősen lassú:
csupán fele (4x) a mai átlagos laptop DVD-írói által nyújtotthoz képest.
Az új lemez az archívumok, archiválók számára is jó hír lehet, mivel így végre
nem kell olyan részletekre figyelniük, mint például a tároló páratartalma vagy
hőmérséklete. A Védelmi Minisztérium által folytatott tesztek végére az M-Disc
ugyanúgy olvasható maradt, míg a konkurens lemezek közül sokakat már fel sem
ismert a lemez-analizátor. A lemez a jelenlegi tervek szerint darabonként 3
dolláros áron kerülne forgalomba.
Forrás: http://www.technet.hu/hir/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu