************ ********* ********* ********* *********
********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/6. szám
ISSN
1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
********* ********* ******
Amennyiben a hirlevel az ekezetes
betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Lisztre kérdeznek rá – műveltségi vetélkedő
középiskolásoknak
-Portál az Olaszországban kutatóknak
PÁLYÁZATOK
-Mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház
és a Jelenkor
-Tehetségkutató irodalmi pályázatot szervez az E-MIL
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
-Közelebb a román nyelvhez
-Biblionet-avató az uzoni
Erdélyi Lajos községi könyvtárban
-A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
-Milliós Márai
-Még a magyar uniós elnökség alatt feláll a magyar
nemzeti digitális archívum
-Megvannak az Aranykönyvek
-Centenáriumára emlékezik New York közkönyvtára
-Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon
terén
-Amazon: már vezetnek az e-könyvek
DÍJAK
-Kertész Imre átvette Párizs városa legmagasabb
kitüntetését
-Philip Roth kapta a
Nemzetközi Man Booker Díjat
-Friedrich Christian Delius kapja a Büchner-díjat
HAZAI
-Élet a könyvtárban
-Veszélyben a kolozsvári Heltai
Gáspár könyvtár
-12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
-Magyarország a bukaresti Bookfesten
-Az EME Erdélyi Digitális Adattára
-Nagy iramban épül az új Román Nemzeti Könyvtár
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Bögözi Kádár János
-Elhunyt Hubay Miklós író
-Váratlanul elhunyt Kartal
Zsuzsa
-Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
AJÁNLÓ
-Magyarítószótárt jelentetett meg a Tinta Könyvkiadó
MOZAIK
-A világhírű költő több ezer levele került elő
-Megtalálhatták Leonardo egyik korai vázlatát
-A Kossuth Kiadó legújabb régiségei
-A Google leállította az újságok digitalizálását
-Elárverezik Jane Austen kincset érő kéziratát
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Lisztre kérdeznek rá – műveltségi
vetélkedő középiskolásoknak
Vándorélet – Liszt Ferenc nyomában címmel zenei műveltségi vetélkedőt szervez a
Jeunesses Musicales Egyesület Kárpát-medencei
középiskolás csapatok részére a zeneszerző születésének 200. évfordulója
alkalmából. A vetélkedőre 2011. június 15-ig lehet jelentkezni.
A vetélkedő témakörei felölelik a 19. század egyik legjelentősebb
zeneszerzőjének, zongoravirtuózának, karmesterének és zenepedagógusának
tevékenységét, életének meghatározó állomásait és életművének legfontosabb
darabjait. A vetélkedő két részből áll: egy tízfordulós online
elődöntőből és egy budapesti döntőből. Az elődöntő fordulói egy-egy, Liszt
életében fontos szerepet játszó városhoz kapcsolódnak. A játék során a Liszt
életútját követő csapatok virtuálisan bejárják Európát.
A szervezők és a támogatók lehetővé teszik, hogy a részt vevő csapatok
térítésmentesen segédanyagokat kapjanak: a felkészüléshez szükséges könyveket,
kottákat és hangfelvételeket. A vetélkedő tartalmi részét a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem oktatói állítják össze. A döntő zsűrijének tagjai
egyetemi és főiskolai tanárok, zeneszerzők, zenetörténészek, muzsikusok.
Az internetes elődöntőket 2011. szeptember 21-től november 30-ig tartják, a
döntő december 10-én lesz. Hat csapat juthat a döntőbe, ők meghívást kapnak
Budapestre, a döntő helyszínére. A vetélkedőre magyarországi és határon túli
középiskolák 14–19 éves diákjaiból álló, 5 fős csapatok jelentkezhetnek (zenei
szakközépiskolák diákjainak a jelentkezését nem fogadják). Egy iskolából több
csapat is nevezhet.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Portál az Olaszországban kutatóknak
Megkésve ugyan, de Olaszország is megnyitotta a külföldi kutatók munkáját
segítő Euraxess.it internetes portálját. A honlap
hasznos információkkal szolgál az Itáliában rövidebb vagy hosszabb ideig
dolgozó magyar kutatók számára is.
Az olaszországi egyetemeken és kutatóközpontokban ösztöndíjjal vagy más
szerződéssel dolgozó külföldi kutatóknak segít a 2011. május 23-tól működő
honlap. Az európai kutatói mobilitást ösztönző program magyar nyelvű, de
angolul is konzultálható honlapja megelőzte a csak mostanra elkészült olaszt,
amely egy nyelven, angolul szolgáltat hasznos információkat az Itáliába készülő
európai kutatóknak elsősorban arról, hogyan éljék túl az itáliai bürokrácia
csapdáit - írta az Euroaxess olasz lehetőségeiről a
Az olasz kultúrát és tudományt jól ismerő külföldi tudósok ezen a portálon nem
csak az ösztöndíj- és álláslehetőségeket találják meg; segítséget kapnak a mindennapi
problémák megoldásához is. Arról, hogy Olaszországba költözve hogyan fizessenek
adót, miként működik az olasz egészségügy, melyek a munkaügyi előírások, hogyan
lehet lakást bérelni és hogyan írathatják be gyermekeiket az olasz iskolába. A
honlap röviden összefoglalja az olasz történelmet az ógörög gyarmatosítóktól
egészen a Tiszta Kezek korrupcióellenes ügyészi vizsgálatsorozatig, vagyis a
tizenhét évvel ezelőtti eseményekig.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82257/
PÁLYÁZATOK
-Mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi
Nemzeti Színház és a Jelenkor
Lázár Ervin családi mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor
folyóirat, a győztes mű szerepelni fog a teátrum 2012/2013-as évadának műsorán,
szerzőjének jutalma 1,2 millió forint.
A pályázatokat október 15-ig lehet postára adni a Pécsi Nemzeti Színház címére.
A bírálatot öttagú szakmai zsűri végzi, eredményt 2012. március 27-én, a
színházi világnapon hirdetnek.
Minden olyan magyar nyelvű színdarab benyújtható, amely még nem jelent meg sem
nyomtatásban, sem elektronikus formában, nem mutatták be színpadon, nem nyert
díjat korábbi drámapályázaton, illetve előadási, közlési jogával más intézmény
nem rendelkezik. Egy szerző több művel is pályázhat.
A színház és a Jelenkor irodalmi folyóirat reméli, hogy a pályázattal a teátrum
teljesítheti egyik legnemesebb célkitűzését: értékteremtő előadások
létrehozásával már az egészen fiatalokkal is megszeretteti a színházat. Az
írókkal szemben elvárás, hogy a mesedarab ne csupán egyetlen korosztály számára
készüljön, hanem családi előadásként bemutatható legyen.
A pályázat azért kapta Lázár Ervin nevét, mert a neves író Pécsen töltötte
fiatalkora fontos éveit, pályája kezdetének meghatározó szakaszát, amelyet
nagymértékben alakított a Jelenkor szerkesztőjeként végzett munkája, az
irodalmi műhely kisugárzása.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Tehetségkutató irodalmi pályázatot szervez
az E-MIL
Tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet 1986. január 1. után született,
kötettel nem rendelkező alkotók részére, próza és vers műfajban az Erdélyi
Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György
Irodalmi Kör. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat
osztanak, 2000, 1000 és 500 lej értékben. A pályázóktól prózában legföljebb 20
ezer leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen
verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31-ig. A
pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com
címre várják. Az eredményhirdetést és a díjazottak bemutatkozását az Erdélyi
Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-i, kolozsvári X. Díjkiosztó Gálaestjén
tartják. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Forrás: http://multikult.transindex.
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Világjáró családtörténetek Vámos Miklóssal
Vámos Miklós magyarországi író, forgatókönyvíró, dramaturg Világjáró
családtörténetek címmel bő egy órás előadást tartott a 20. Szent György Napok
alkalmával a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron
termében. Az író előadása során valóban rengeteg kis történetet mesélt el,
gyerekkoráról, a családról, tapasztalatairól.
Háromszéken még nem járt, Erdély-képe Nagyváradra összpontosul, ahol rokonai
élnek, és ahol főleg gyermekkorában sokszor megfordult. Mind anyai, mind apai
családja Nagyváradról indulva járta be az országot, különböző utakon, míg végül
szülei Budapesten házasodtak össze. Vámos Miklós hangsúlyozta, könyveiben az
élet van jelen, de valahogy mégsem az, s kiemelte, mivel hamar megun valamit,
mindegyik könyve más és más, különböző stílusú. Mesélt amerikai kalandjáról,
hazatéréséről, arról, hogy Ab Ovo néven könyvkiadót alapított, aztán a kis
kiadók a könyvpiacon hátrányos helyzetbe kerültek, két éve az Európa Kiadónál
jelenteti meg könyveit. Bemutatta az itt megjelent három kötetét: Tiszta tűz,
Kedves kollégák és A csillagok világa. Papa, milyen színűek az istenek? – tette
fel a kérdést egyik kisfia, s gondolta, gyerekei észjárása szerint is regényt
kell írnia, így született az utóbbi.
Előadása végén Vámos Miklós reményét fejezte ki, hogy kedvet teremtett a maga
és mások könyveihez. Más írókkal ellentétben úgy gondolja, egymás kenyerét
sütik, egymásnak nyitják az ajtót, mert ha az olvasónak tetszik egy kortárs író
valamelyik műve, kedvet kap, s mástól is fog olvasni. S hogy mennyire kedve van
a közönségnek Vámos Miklóst olvasni, mutatta a dedikáltatók hosszú sora.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.hirmondo.ro/web/
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.
Erdélyi úrilány Sepsiszentgyörgyön
Az Úrilányok Erdélyben című, posztmodern lányregényként meghatározott
sikerkönyv szerzőjével, Ugron Zsolnával találkozott a
nagyszámú közönség a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor
Áron termében. A szerzőt Szonda Szabolcs könyvtárigazgató faggatta a regényből
igen felkészülten. Közreműködött Pál Ferenczi Gyöngyi
színművész, aki részleteket olvasott fel a kötetből.
Ugron Zsolna hangsúlyozta, nem naplójáról van szó,
hanem regényről, amelynek nem ő a főszereplője, habár vannak benne az életéből
átvett történetek. Az egykori erdélyi főúri család leszármazottja Kolozsváron
született, jogász képzettségű, tíz évet dolgozott Magyarországon, ebből nyolcat
híradós, tévés újságíróként, majd Zabolára költözött, gróf Mikes Katalin
nagyobbik fia, Gregor Roy Chowdhury feleségeként. Elmesélte, megtalálta nagyanyja kézzel
írott receptes könyvét, amelyet mai napig használ, a Zabolán működő
panziójukban is szolgálnak fel abból étkeket. Előbb szakácskönyvet szeretett
volna írni, jelentkezett is tíz évvel ezelőtt a kiadónál, de azt a választ
kapta, írjon belőle regényt. Megírta. Szonda Szabolcs az erős karakterű
nagynéni-figurákat emelte ki. A szerző, aki bevallotta, rokoni köréből gyúrta a
szereplőket, sajnálattal közölte, hogy manapság nem születnek ilyen
egyéniségek, s külön kiemelte a két éve elhunyt Mikes Hannát. Az elődök
példájából kiindulva Ugron Zsolna leszögezte,
múltunknak nem szabad hátat fordítanunk, az örökölt családi értékrendből kell
töltekeznünk.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.kulturpart.ro/
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.
Könyvvel barátkozó csöppségek
A magyarországi kezdeményezésű Születés Hete rendezvénysorozatnak a FER
Alapítvány által koordinált sepsiszentgyörgyi kiadásában könyvtárunk is partner
volt.
Tucatnyi szülő, néhány egészen apró gyermek – a legkisebb tízhetes –
részvételével zajlott le gyermekkönyvtárunkban a Könyvkelengye programban részt
vevő családok találkozója 2011. május 4-én.
Egyéves maga a program is, amelynek lényege, hogy tavaly április óta a
Sepsiszentgyörgyön születő gyermekek kelengyeként három kötetből álló kis
könyvcsomagot is kapnak, illetve egy könyvtári belépőt. A városháza által
támogatott kezdeményezés célja – miként Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár
igazgatója elmondta – minél közelebb vinni a könyvet, az olvasást a
családokhoz, és ezt a kulturális intézmény más programjai is támogatják.
"A Könyvkelengye program az olvasás és a könyv fizikai, szellemi, lelki
közelségéről szól, azért ilyen zsenge kortól – hároméves korig –, mert azt
gondoljuk, ha a kicsik még nem is veszik kézbe a könyveket, de a szülők már
közelíthetik gyermekeiket az olvasáshoz" – magyarázta.
Pásztor Boglárka pszichológus gyermek és szülő számára egyaránt fontos szakmai
kérdésekről beszélt. Eddig több mint száznegyven megyeszékhelyi család
kapcsolódott be a Könyvkelengye programba, köztük néhány roma származású is.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.kulturpart.ro/
Vándorló verssorok – irodalmi közönségtalálkozó
Hogy van értő, kíváncsi közönsége a költészetnek és a jó versnek, bizonyította
2011. május 5-én, este a Bod Péter Megyei Könyvtár
Gábor Áron termében szép számban megjelent érdeklődő a Vándorló verssorok című
író-olvasó találkozón. A rendezvény neves magyarországi vendégei, Balla Zsófia költő, író, esszéista, Báthori
Csaba költő, író, műfordító és Kemény István költő, író megejtő közvetlenséggel
engedtek betekintést alkotói világukba, műhelyükbe, miközben haza és otthon
kapcsolatát értelmezték, helyváltoztatás és alkotás kölcsönös viszonyáról
beszéltek, személyes tapasztalataik és élményeik szövegkörnyezetében – hiszen a
beszélgetést annak témájával szoros kapcsolatban lévő, szemléletes versek
felolvasása tette gazdagabbá. A verses est újabb alkalmat nyújtott arra is,
hogy a kortárs irodalom markáns szerzői az olvasás, a könyv, a kultúra fontosságát
„élőben” igazolják tájainkon az általuk elmondottak révén.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.
http://www.3szek.ro/load/cikk/
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.
Kányádi Sándor-album bemutatója
Könyvtárunk Gábor Áron termében 2011. május 12-én bemutatásra került Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla
Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor című
fotóalbuma, a szerzők jelenlétében. Az Erdély – Székelyföld sorozatban
megjelent könyv mellett bemutatták a Híres székelyek című díszdobozt is, három
székely híresség albumával.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
- Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
Könyvtártól könyvtárig, szolgáltatások átjárhatósága/hálózata erdélyi
könyvtárakban volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete VIII.
Vándorgyűlésének témája, amelyet 2011. május 26–28 között tartottak
Kolozsváron, a Lucian Blaga
Központi Egyetemi Könyvtár konferenciatermében. A szervezők – az RMKE és a
házigazda könyvtár – gazdag programmal várták a romániai magyar köz-, valamint
iskolai és egyetemi könyvtárakból érkező közel 60 résztvevőt. A könyvtári
szakma neves képviselői, valamint más területek szakemberei tartottak
előadásokat a Románia közkönyvtáraiban zajló Biblionet
programról, a tudományos kutatásról és digitális gyűjteményfejlesztésről, az
átjárható könyvtári rendszerekről, valamint sor került a magyar házak
hálózatának (“kulturális autonómia szigetek Erdélyben”) bemutatására is. A
konferencián javaslat hangzott el egy újonnan létrehozandó romániai könyvtáros
díjról, amely a Váczy Leona
Emlékérem és Emléklap elnevezést fogja viselni, szó volt a Könyvesház könyvtári
szakfolyóirat megjelentetésének lehetőségeiről, valamint az RMKE-portál
létrehozásáról és annak fejlesztési lehetőségeiről. A rendezvény egyben az RMKE
szakmai értekezletének is keretet biztosított, amelyen szervezési kérdések
megbeszélésére, valamint az aktuális feladatok kijelölésére került sor.
Kiosztották az idei Év Ifjú Könyvtárosa díjat is, amelyet Jankó Tünde, a
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fiatal munkatársa vehetett át.
A szakmai találkozó tapasztalatcserére is alkalmat adott: a résztvevők
betekintést nyertek az amerikai közkönyvtárak életébe, valamint meglátogatták a
Szabédi László Emlékházat, a Kriza János Néprajzi
Társaság Könyvtárát, a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárát. A
konferenciát támogatta a Communitas Alapítvány, a
Szülőföld Alap, a kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetem, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Forrás: Berényi Zsófia, Kájoni
János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
-Közelebb a román nyelvhez
Tíz nemzet egy-egy híres irodalmi alkotását olvasták el román nyelven a
sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum középiskolásai azért, hogy gyarapítsák
román nyelvi tudásukat.
Láthatóan élvezték a kihívást, hisz az volt a javából, mert a mindennapokban
eszükbe nem jutna nem anyanyelvükön olvasni a világirodalom eme remekeit, de az
a tény, hogy a négy-öt főnyi csapatok tagjai egyszerre ismerkednek meg
ugyanazzal az olvasmánnyal, és román nyelven szerzett élményeiket meg kell
osztaniuk a többi csapattal, érdekes kísérletnek bizonyult. A játékos
vetélkedőnek sokkal több volt a gyakorlati haszna, mint több heti román órának
együttvéve, Kiss László könyvtáros és az iskola román katedrájának két tanára, Rusznák Gabriella, illetve Carmen Popescu
közös kezdeményezése sikerrel járt. A tegnapi olvasmánybemutatón
a részt vevő tíz csapat tagjai román nyelven ismertették a tanulmányozott
irodalmi művet, beszéltek a szerzőről, országa és nemzete sajátosságairól,
saját olvasmányélményeikről, érzéseikről. A szervezők úgy tartják, a
nyelvgyakorlás eme formáját érdemes kiterjeszteni a város, a megye többi
iskolájára is, ennek érdekében jövőre szélesebb körben hirdetik meg a
programot.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Biblionet-avató az uzoni Erdélyi Lajos községi
könyvtárban
Egy gyönyörű, verőfényes napon, 2011. május 19-én sor került a háromszéki Uzonban a Biblionet-avatóra, a
községek polgármestereinek találkozójával karöltve. Az ideiglenesen átköltözött
helyi könyvtár új köntösbe öltözött e gyönyörű ünnepre. Az avatón jelen voltak:
György Ervin prefektus, Albert Álmos szenátor, Tamás Sándor megyei tanácselnök,
Demeter János alelnök, a Bod Péter Megyei Könyvtár
képviselői, polgármesterek, a helyi polgármester, iskolaigazgató és más
meghívottak. Az avatón Bartha Katalin községi
könyvtáros köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette a Biblionet
jelentőségét községszinten, és megköszönte mindenki segítségét, aki hozzájárult
e program megvalósításához. Dr. Ráduly István uzoni polgármester is kihangsúlyozta a könyvtár szerepét
egy közösségben, majd Tamás Sándor tanácselnök kívánt jó eredményeket. Ezt egy
rövid ünnepi műsor követte a Tatrangi Sándor iskola diákjainak előadásában.
Szavalatok furulyakísérettel tették meghitté az ünnepet. Az avató
szeretetvendégséggel zárult, ezt ebéd követte a kultúrotthonban. Köszönet
mindenkinek a támogatásért.
Forrás: Bartha Katalin községi könyvtáros, Uzon
-A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi
Könyvtárban 2011. május 19 -én és 26-án Meseklubot
tartottak 15–16 óra között az óvodásoknak, 16–17 óra között az I-IV
osztályosoknak. A Meseklub tevékenysége olvasásnépszerűsítés, mesehallgatás és
illusztráció készítése volt.
2011. május 27-től könyvkiállítás tekinthető meg Pilinszky János (1921–1981)
születésének 90., halálának 30. évfordulója tiszteletére.
A könyvtárban minden héten pénteken 11–12 óra között Internethasználati
útmutató vehető igénybe.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
KITEKINTŐ
-Milliós Márai
A budapesti Helikon Kiadó 15 év alatt több mint egymillió kötetet adott el Márai Sándortól. Idén áprilisban indult egy online közvélemény-kutatás a szerzőről, amely arra kereste
a választ, hogy vajon mitől olyan kedvesek számunkra az író művei. Márai, a válaszadók 44 százaléka szerint, az első három
legjobb magyar író közé sorolható. A százalékok megoszlásából az derül ki, hogy
a gondolkodó Márai a legvonzóbb a résztvevők 44
százaléka számára. Mintegy 29 százalékuk kedveli benne az írót, 20 százalék a
polgárt, 6 százalék a hányatott sorsú emigránst, 1 százalék pedig nem
nyilatkozott. Az író elsősorban az értékrendjével „hódít”, ezt a válaszadók 46
százaléka állította, másodikként gondolkodásmódját kedvelik (34 százalék), 17
százalék emelné ki elsőként a stílusát, 2 százalék pedig a magatartását.
A közkedveltség ellenére érdekes, hogy a szavazók 45 százaléka gondolja Márait túlságosan pesszimistának, 24 százalék kifogásolja
az emberektől való elzárkózását, 13 százalékuk az arisztokratizmusát. Továbbra
is A gyertyák csonkig égnek és a Füves könyv vezeti a népszerűségi listát,
derül ki az utolsó előtti kérdés válaszaiból, de sokan kedvelik még a teljes
Napló sorozatot, az Egy polgár vallomásait, valamint az Eszter hagyatékát.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/
-Még a magyar uniós elnökség alatt feláll a
magyar nemzeti digitális archívum
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar
nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs
digitális rögzítésére és minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételére lesz
hivatott - mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit
digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az
Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet.
Szőcs felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre,
amely alapvetően befolyásolja a magyar kultúra jövőjét. A legfrissebb
olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas
könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió
mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsőségét, de -
mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság
első számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a
fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot.
Nem cél, hogy visszatérítsék őket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is
reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell
azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az
államtitkár.
A virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv.
A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az első, sms-ben írt regény. A jellemzően fiatalok által használt,
saját szókészletű nyelvet az idősebbek már nem is értik. Mindez új problémát
vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná
válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idővel érthetetlenné
válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs.
Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettős nyelvezet, a médiának és a
kormányzatnak is közös feladata és felelőssége van - hangsúlyozta Szőcs Géza.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Megvannak az Aranykönyvek
Átadták az Aranykönyv 2010 díjakat, a közönség szavazatai alapján odaítélt
elismerést többek között a Vuk, a Twilight
sorozat legújabb epizódja, illetve Jamie Oliver könyve kapta meg. A Libri
az idén második alkalommal rendezte meg a könyvolvasást népszerűsítő versenyt,
amelynek kampányában kiemelt szerepet kapott az online
marketing.
Míg tavaly öt, ebben az évben már hat témakörben osztották ki az Aranykönyv
díjat, az újdonságot a Klasszikus kategória jelentette. Az új kategóriában a
múlt évben megjelent könyvek közül a magyar szerzőknél Fekete István Vuk-ja, míg a külföldieknél Emily
Brontë Üvöltő szelek című alkotása bizonyult a
közönség kedvencének.
Díjazott lett többek között Szabó Magda Drága Kumacs
című könyve a Szépirodalom témakörben, napjaink egyik legismertebb gasztro-celebje, Jamie Oliver Jamie főzőiskolája című
alkotása, illetve a Gyermek és ifjúsági irodalom kategóriában a Twilight sorozat legújabb epizódja, a Hajnalhasadás.
Több körben választhatták ki az olvasók, hogy melyek voltak 2010 legnépszerűbb
könyvei, az ajánlásokat követően április 4-én ötvenre, majd április 25-én tízre
szűkült az egyes kategóriákban esélyes alkotások száma.
Forrás: http://www.mmonline.hu/cikk/
-Centenáriumára emlékezik New York
közkönyvtára
Tárlat keretében reflektál az emberiség és saját történetére a New York-i
Közkönyvtár. A kiállítás sajátos tematikájának köszönhetően a történelem olyan
relikviái, mint a több ezer éves sumér ékírásos tábla vagy Charlotte
Bronte íróasztala együtt mutatnak rá az emberiség
történetének összefüggéseire. Így a tárlat koncepciója messze túlmutat az
évfordulón, mert a könyvtár gyűjteményének 250 egyedi tételét mutatja be, olyan
különleges darabokat, mint például 4300 éves sumér ékírásos leletet, Virginia Woolf botját és naplójának utolsó bejegyzését, vagy az
első, Amerikába jutott Gutenberg Bibliát.
A tárlatot természettudományos munkák is gazdagítják, mint például Johannes Kepler 1596-os Mysterium
Cosmographicuma. Ezenfelül művészeti alkotásokat is
kiállítottak, mint a Goya Háború borzalmai című sorozata alapján készült
rézkarcokat. Fontos politikai szereplők személyes tárgyai is helyet kaptak, így
Malcolm X 1964-es mekkai útja során használt táskája
is megtekinthető.
A kiállított tárgyakat négy tematikus szekcióba tagolták, ezek: megfigyelés,
elmélkedés, társadalom, kreativitás. Minden egyes csoportot igyekeztek úgy
kontrasztba állítani, hogy azok időn és téren átívelő dialógust alakítsanak ki.
Így például egymás mellé került Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezéséről
beszámoló levele, valamint a Holdat és Földet ábrázoló felvételek, amelyeket az
Apolló-misszió űrhajósai készítettek az űrből. A drámai ellentét egy másik
érdekes példáját adja a Függetlenségi Nyilatkozat Jefferson
által írt vázlatának szembeállítása egy korai melegszervezet (Mattachine Society) tájékoztató
anyagával, amelynek címe: “Mi a teendő, ha letartóztattak?”.
A Thomas Mellins kurátor
által tervezett kiállítás december végéig tekinthető meg.
A kiállítás honlapja
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
Vonatkozó anyag: http://konyves.blog.hu/2011/
- Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon terén
Az Európai Bizottság számos területen alapvetően változtatná meg a szellemi
jogokat. Ez érinti a könyvtárakat, a védjegyeket, a szabadalmakat és az Unió
egységes vámpolitikáját is.
A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi
jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó
jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló
szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran
befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk: védik az általunk
használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket,
amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az
elmúlt néhány évben a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen
megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a
nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a
korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el az Európai Bizottság a
szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó
stratégiáját.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az
olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek ugyan még szerzői jogi
védelem alatt állnak, de esetükben a jogosultak nem ismertek vagy nem lelhetők
fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a
könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési
megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi
forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82233/
-Amazon: már vezetnek az e-könyvek
Az online könyvesbolt már több e-kiadványt értékesít,
mint nyomtatott kötetet, ami azért is kiemelkedő eredmény, mert előbbiek alig
néhány évvel ezelőtt indultak útjukra a platformon belül. Míg egyesek kétségbe
vonják az áttörést, mások azt hangsúlyozzák ki, hogy az elektronikus könyvek
forgalmazói által megszabott feltételek igencsak hátrányosan érintik a
könyvtárakat. A kiadók körében mindenesetre még nem látni a pánikot, amely egy
ilyen mérföldkövet sugalmazó bejelentés hatására kitörhetne.
A hivatalos közleményben először is arra emlékeztetnek a cég illetékesei, hogy
hagyományos kiadványokkal még 1995-ben, e-könyvekkel pedig mindössze négy évvel
ezelőtt, 2007-től kezdtek foglalkozni. Ez még érdekesebb perspektívába helyezi
a bejelentést, amely szerint április eleje óta minden 100 nyomtatott kiadványra
105 elektronikus változat jutott, ám a helyzet nyilván nem ilyen egyszerű,
hiszen azt is érdemes tisztázni, hogy egész pontosan mely termékeket sorolják
egyik vagy másik átfogó kategóriába. Érdemes tudni például, hogy az ingyenes Kindle-kiadványok nem tartoznak ide, míg a nyomtatott
csoportba azon művek is besoroltattak, amelyekből még nincs elektronikus
változat.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82154/
DÍJAK
-Kertész Imre átvette Párizs városa legmagasabb kitüntetését
Párizs városa legmagasabb kitüntetését, a Grande médaille de Vermeilt (Vermeil-nagyérem) adományozta Kertész Imre írónak Bertrand Delanoe főpolgármester
"a hála, a csodálat, a bizalom és a remény jeleként".
Bertrand Delanoe
méltatásában arról beszélt, hogy a mai változó társadalomban a kultúrára és
azon belül is az irodalomra olyan referenciaként van szükségünk, amely segít
megérteni a világ történéseit. Kertész Imre "személyisége és művészete azonban
sokkal szélesebb értelemben vett referencia, mert kulturális örökséget és
civilizációs jellegű válaszokat hordoz magában" - mutatott rá Delanoe.
Kertész Imre elmondta: azért érzi különös megtiszteltetésnek, hogy átveheti
Párizs város díját, mert a francia irodalom kitüntetett szerepet töltött be a
modern európai irodalom megszületésében, s rá külön is nagy hatással voltak a
modern francia szerzők, nevezetesen Albert Camus.
Kertész az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Paris en toutes lettres
elnevezésű irodalmi fesztivál egyik kiemelt vendége volt. A 2002-ben irodalmi
Nobel-díjat kapott szerző valamennyi regénye megjelent franciául az Actes Sud kiadó gondozásában.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker Díjat
Philip Roth amerikai írónak
ítélték idén a 60 ezer fonttal járó, kétévenként kiosztott Nemzetközi Man Booker Díjat – jelentették be
Sydneyben.
A 78 esztendős regényíró, akit olyan könyveiről ismerhet a közönség, mint A Portnoy-kór vagy – az 1990-es évek végén megjelent
"amerikai trilógiájának" első kötete – a Pulitzer-díjas
Amerikai pasztorál, a negyedik díjazottja a legrangosabb brit irodalmi
elismerés nemzetközi "változatának", a Man Booker International Prize nevet viselő életműdíjnak.
"Philip Roth könyvei
több mint ötven éve stimulálják, provokálják és szórakoztatják hatalmas és
folyamatosan növekvő olvasótáborát. Képzelete nemcsak a zsidó identitásról
alkotott képünket formálta át, de újjáélesztette a regényt, és nem csupán az
amerikai regényt" – fogalmazott a díjazottat méltatva Rick
Gekoski, a díjat odaítélő zsűri elnöke.
A Nemzetközi Man Booker-díjért
Philip Roth 12 másik
szerzővel, köztük a brit John le Carréval versengett,
aki a jelöltek nyilvánosságra hozatalakor neve levételét kérte a listáról, Rick Gekoski azonban akkor
tisztelettel visszautasította ezt a kérést.
Philip Rothnak június 28-án
Londonban adják át a díjat.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Friedrich Christian Delius
kapja a Büchner-díjat
Friedrich Christian Delius kapja idén a Georg Büchner német irodalmi díjat, amelyet korábban a német
nyelvű írók közül Günter Grass,
Heinrich Böll és Elfriede Jelinek is megkapott.
Az idén 50 ezer, de hagyományosan 40 ezer euróval
járó elismerést 1951 óta osztja ki a darmstadti német
nyelvi és irodalmi akadémia, amely épp a jubileum miatt toldotta meg az
összeget 10 ezer euróval.
A kitüntetést olyan szerzők kapják, akik munkájukkal kiemelkedő szerepet
töltenek be, és sokat tettek a kortárs német kulturális életért.
Tavaly Reinhard Jirgl
berlini író részesült a díjban, amellyel Friedrich Dürrenmattot, Erich Kästnert, Wilhelm Genazinót és Martin Mosebachot is
elismerték már.
A kitüntetés az 1813 és 1837 között élt Georg Büchner drámaíró nevét viseli. Eleinte – 1923-tól kezdődően
– szépművészeti díj volt, hatvan évvel ezelőtt alakult át irodalmi elismeréssé.
Friedrich Christian Delius október 29-én veheti át a díjat Darmstadtban.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
HAZAI
-Élet a könyvtárban
Fél éve szerelték fel a háromszéki Zabolán, a helyi Fejér Miklós Könyvtárban, a
Biblionet program keretében kapott négy számítógépet,
ám a hivatalos megnyitóra azóta sem került sor. Ennek ellenére több mint száz
felhasználó ült már a gépek elé.
A számítógépeket leginkább gyerekek használják, legtöbbjük internetes
játékokkal szórakozik, de készült már dolgozat is, felnőttek adatgyűjtésre
használták az internetet. A könyvtárnak 350 beiratkozott olvasója van. Több
mint tizenötezer kötet közül válogathatnak, az olvasók leginkább
meséskönyveket, szakirodalmat kölcsönöznek. A regéknek nincs nagy keletjük. Az
éves költségvetésből könyvvásárlás céljára ezer lejt szán a tanács. Hegyeli Győző könyvtáros elmondta, próbál minél többet
megtakarítani a könyvtár működési költségeiből, év végén a megmaradt összeget
szintén könyvvásárlásra fordítja. Adományként is kapnak könyveket, a névadó
Fejér Miklós Magyarországon élő unokája, Szász-Fejér István és élettársa, Ratkay Katalin több alkalommal ajándékozott a könyvtárnak.
Fejér Miklós hagyatékából is őriznek könyveket, a könyvtáros mindegyikbe
beleírta azok származási adatait.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Veszélyben a kolozsvári Heltai Gáspár könyvtár
A még ma is ritka civil könyvtárak közé tartozó intézmény idén ünnepli
fennállásának huszadik évfordulóját. Működtetése azonban egyre nehezebb, mert
az alapítvány önerőből tartja fenn magát, a támogatók pedig a kezdeti lendület
után elmaradoztak.
A Heltai Alapítvány 1991-es létrehozása óta
meglehetősen nagyra nőtte ki magát, de tette ezt többek közt a szükség miatt
is. A könyvtár nonprofit civil szervezetként önerőből
tartja fenn magát, nem áll mögötte sem egyházi, sem állami fenntartó. Az
alapítvány vendégházat és éttermet működtet, és termeket ad ki bérbe, ezekből a
jövedelmekből próbál fennmaradni.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
12 tonna antikvár könyvet kapott adományba az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a
szegedi Antik Áruház kft. részéről. A hatalmas szállítmány a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán található. A
könyveket elsősorban a Gyergyó vidéki városi,
községi, iskolai, egyházi vagy civil szervezetek által működtetett könyvtárak
részére ajánlja fel az EMNT, de a távolabbi vidékeken működő intézmények és
szervezetek könyvtárai is részesei lehetnek az adománynak. Hasonló akciót a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár bonyolított le az elmúlt
év decemberében, akkor is 12 tonna könyv került kiosztásra.
Az adományozási folyamat lebonyolítója a Gyergyószéki
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központja. Társszervező a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Eddigi támogatók a Marc Zsuzsanna Orvosklub, az
Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért, a Ben-Com-Mixt
Kft., a Transport Csata Levente, valamint a Gyergyószentmiklósi Csendőrség (amely sátort biztosít a
szállítmány fölé). Eddig két könyvtár (egyikük természetesen a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár) és egy civil szervezet
számára válogattak könyveket, további négy könyvtár jelentkezett be erre a
hétre, de a szervezők várják az újabb érdeklődőket is.
További információ igényelhető a Gyergyószéki EMNT
Demokrácia Központjában, a 0266–361–970-es telefonszámon (kapcsolattartó: Bákai Magdolna).
Forrás: Bákai Magdolna
-Magyarország a bukaresti Bookfesten
Magyarország volt a díszvendég az idei bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a Bookfesten (2011. május 25–29.), amely öt napon keresztül
könyvbemutatóknak, írók és műfordítók pódiumbeszélgetéseinek, a
Duna-stratégiáról szóló konferenciának és számos zenei koncertnek volt a
színhelye.
Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet
igazgatója és Grigore Arsene,
a Romániai Kiadók Egyesületének (AER) elnöke felidézte: két évvel ezelőtt a
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezésében a
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál adott otthont a román kultúra, könyvkiadás
és kortárs irodalom legjobb alkotásai számára. Ennek viszonzásaként hívta meg
díszvendégnek Magyarországot a bukaresti Bookfest az
idén.
A bukaresti könyvvásáron Magyarország
A magyarországi kiadók kötetei mellett helyet kaptak a felvidéki, vajdasági,
kárpátaljai és erdélyi magyar nyelvű művek is. A magyar bemutatkozó rendezvénysorozatot
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium
kulturális államtitkára, valamint Füzes Oszkár László, a Magyar Köztársaság
romániai nagykövete nyitotta meg.
A teljes írás itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?
-Az EME Erdélyi Digitális Adattára
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület,
amellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi
elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az
erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A
másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is
tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban,
amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások
egyik bázisa lehetne Romániában.
'Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek
válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök
céljáért dolgoznak és lelkesednek' – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel
ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület
azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar
közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális
Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató
intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint
szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás
elősegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában
aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés
többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális
adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta el Bitay
Enikő, az EME főtitkára.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-Nagy iramban épül az új Román Nemzeti
Könyvtár
Befejezéséhez közeledik Bukarestben a Román Nemzeti Könyvtár új épülete. Több
mint 750-an dolgoznak megfeszített tempóban az építkezésen, hogy az eredetileg
1986-ban elkezdett, több alkalommal félbemaradt, legutóbb 2009-ben újraindított
nagyméretű munkálat lezárulhasson, az új székhely pedig idén októberben
átadható legyen. A hétemeletes épületben nemcsak a könyvtári tevékenységek
lebonyolítására szolgáló helyiségek (beleértve az értékes régi kéziratok
restaurálásához szükséges speciális létesítményeket) és konferencia-, valamint
kiállítótermek, hanem többek között vendéglők, kávéházak, az alkalmazottak
gyermekei számára óvoda, illetve parkoló is helyet kap(nak).
Az épületben 12 milló könyvtári dokumentumot számláló
állományt helyeznek el majd.
Forrás és fotógaléria: http://b365.realitatea.net/
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Bögözi
Kádár János
Életének 71. évében, 2011. május 7-én Budapesten elhunyt Bögözi
Kádár János erdélyi magyar költő, prózaíró.
1939. augusztus 18-án született Brassóban, családja egyéves korában Kolozsvárra
költözött. A kolozsvári Ady–Şincai Középiskolában
érettségizett 1956-ban; egyetemre kerülése előtt a bőrgyárban rakodómunkásként
dolgozott. 1963-ban a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett
román nyelv- és irodalomtanári diplomát, majd 1968-ig a mezőségi Visán tanított; ezeknek a nehéz éveknek, a városról falura
kerülő fiatal értelmiségieknek, ingázóknak és letelepedőknek szigorú
realizmussal és érzékeny lírával megírt kisregénye a Fénycsíkok nyomában
(1967).
Az Igazság belső munkatársa (1968–74), a napilapnál töltött idő ugyancsak
nyomot hagyott írásművészetén: itt alakult ki szabadvers-igényű, inkább
sejtető, mint kifejtő-részletező, a szabványpublicisztikán, hírfejműfajon
túlmutató rövid prózája, amelyben az élet és természet örök dolgait s a változó
emberi világot költői beleérzéssel rögzítette.
1974-ben a Napsugár szerkesztője; a gyermekköltészetre új munkahelye
irányította rá figyelmét. Első versét az Utunkban közölte, első kötete (A
vályúfaragó) a Forrás könyvsorozatban jelent meg 1965-ben. Az erdélyi
tájköltészet legjobb hagyományait folytatva nem a piktoreszk
elemek megragadására törekedett, hanem a mélyen átélt lírai pillanatot fejezi
ki kevés eszközzel, olykor szinte eszköztelenül. Lírai elmélyülésének egy-egy
új állomása a Sarkos szavak (1969) és a Helyzetdalok (1981) című verseskötete.
Ez utóbbinak kiemelkedő darabja az Ágotának 1979-ből című ciklus, a beteg ember
kiszolgáltatottságának, élet- és szerelemvágyának tárgyiasan pontos, mégis
átlényegített kifejezése.
Prózája erősen önéletrajzi ihletésű. A lírai hangulatok érzékletes,
lélektanilag hiteles megragadására összpontosított akkor is, amikor kisregényt
írt: a cselekményt ennek rendelte alá (Rondó. Finta
Edit rézmetszeteivel, Kolozsvár, 1972; Egyetemben tanácskoztak ellenem... 1980,
közli Levelek itthonról haza című 1983-as kötete).
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Elhunyt Hubay Miklós író
Életének 94. évében elhunyt Hubay Miklós
Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista.
1918-ban született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház
repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett
igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott
genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti
Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott.
Mindkét állásából ugyanaznap bocsátották el. Évekig főként filmgyári
forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2.
között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.
Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája.
1974–1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül
népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség
elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. 1987–1996
között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar
PEN Club ügyvezetője, majd elnöke – ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti
az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.
Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet
viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa
lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében, elméleti munkáinak sorát gazdagítva,
Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit
gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés?
címmel. Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965,
1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany
János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben
jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend
középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Váratlanul elhunyt Kartal Zsuzsa
Kartal Zsuzsa Budapesten született, Hajnal Gábor,
József Attila-díjas költő gyermekeként. Iskoláit az ELTE BTK latin–magyar
szakos hallgatójaként végezte, később beiratkozott a MÚOSZ Újságíró Akadémiára.
1974-től publikált, kezdetben a Magyar Nemzet gyakornokaként, majd ugyanebben
az évben kezdtek megjelenni versei is. Élete során több lapnál is megfordult,
2000-ig négy kötete jelent meg.
Írásaira mindig jellemző volt a kifinomult, klasszikus műveltség. Régi latin
költészettel és írásmóddal dolgozott, ám minden lázadási és újítási lehetőséget
kihasznált. Elkötelezetten küzdött a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, az
igazság harcosa volt. 61 éves korában hunyt el.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
Tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész, 65 éves korában.
1945-ben született Kolozsváron, tanulmányait szülővárosában végezte, a magyar
nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. 1990-től egyetemi
professzorként tanított ugyanott, 1994-től négy évig a Babeş–Bolyai
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének
tanszékvezetője, később az egyetem konzulens professzora volt.
A rendszerváltás előtt az ellenzéki értelmiség meghatározó alakja, 1990 után az
RMDSZ alapító tagja volt. Első önálló kötete a nyelvművelésről 1975-ben jelent
meg Mindennapi nyelvünk címmel, Teremtett világ című, 1983-ban kiadott
irodalomértelmezése paradigmatikus jelentőségű.
Számos munkája azonban csupán a rendszerváltás után láthatott napvilágot.
2009-ben Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába címmel a Szekuritáté
által róla készített megfigyeléseket tette közzé és kommentálta.
Publicisztikái számos napilapban, irodalomi
folyóiratban jelentek meg, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. Számos más elismerése mellett a
Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatával is
kitüntették.
Forrás: http://multikult.transindex.
Lásd még: http://maszol.ro/szinkep/eva_
AJÁNLÓ
-Magyarítószótárt jelentetett meg a Tinta
Könyvkiadó
Régi és új idegen szavakra, szakkifejezésekre ajánl magyar megfelelőket a Tinta
Könyvkiadó Magyarító szótár című új kötete, amely a Magyar Nyelv Kézikönyvei című
sorozat huszadik darabjaként jelent meg a napokban. "Könyvünk úgynevezett
kínálati szótár; ez azt jelenti, hogy egyszerűen felkínálja a lehetséges magyar
megfelelőket, és a választást az anyanyelvi beszélő ösztönös nyelvérzékére
bízza. Nem erőszakos magyarosító szándékkal készült, csak olyan szavakat ajánl,
amelyek már széles körben elterjedtek" – magyarázta Kiss Gábor, a Tinta
Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője. A magyarítószótár átmenet az idegen szavak
szótára és a szinonimaszótár között. Az előbbihez áll közelebb, hiszen
címszavai idegen szavak, ám ezekről nem ad fogalmi meghatározást, hanem azokat
a magyar szavakat vagy egyszerű szókapcsolatokat sorolja fel, amelyek az adott
idegen szó helyett egy mondatba beilleszthetők. Ebből következően a szótárból
kimaradtak azok az idegen szavak, amelyeknek nincs egyszavas magyar
megfelelőjük, például az atom, a vitamin, a hormon vagy a rádió.
A 260 oldalas kötetben 12 600 idegen szó összesen 21 700 magyar megfelelője
található meg. Az olvasó a "klasszikus”, azaz görög-latin idegen szavak
mellett az újabb keletűekről is iránymutatást kap, így szerepel a szótárban
például a know-how (szakértelem, gyártásmód, gyártási eljárás), a blog (internetes napló), a chatel
(cseveg, beszélget) és a workshop (munkaértekezlet, tanácskozás).
"A könyv természetesen már most elavult, hiszen megjelenésének napján is
keletkeznek új szavak" - jegyezte meg Kiss Gábor. Valóban, fájóan
hiányoznak az olyan közelmúltban elterjedt szavak, mint például a flashmob vagy a lájkol. A kiadó a
www.tintakiado.hu/magyarito-
A teljes írás itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?
MOZAIK
-A világhírű költő több ezer levele került elő
Kenneth Price, a Nebraskai Lincoln Egyetem irodalomprofesszora, és a Whitman archívum társigazgatója szerint a háromezer levelet,
amelyet felfedeztek, a költő akkor írta, amikor 1865 és 1874 között
kormányhivatalnokként dolgozott. Mostanra minden kétséget kizáróan
bebizonyították, hogy a felfedezett papírok ténylegesen Whitmantől
származnak. A kézzel írott levelezés egyes példányai az amerikai
polgárháborúval kapcsolatos különböző dokumentumok, például a Ku Klux Klán megerősödését
nehezményező feljegyzések. Whitman, aki 72 évesen
halt meg 1892-ben, amúgy főként írnokként és másolóként dolgozott ebben az
időszakban.
Whitman leghíresebb munkája, a Fűszálak című
verseskötet is ekkoriban született. A kötet a maga idejében nagy port kavart
nyílt szexualitása miatt, mára azonban szerzőjét minden vita nélkül az egyik
legbefolyásosabb amerikai költőként tartják számon.
Price reméli, hogy a dokumentumok napvilágra
kerülésével mindenki jobban megismerheti majd Whitmant.
A mostani szövegekkel érthetőbbé válik majd 1871-ben megjelent munkája, a Democratic Vistas is, amelyben a
szerző a demokrácia intézményét boncolgatja, kritizálva Amerikát „hatalma,
sokakat elkápráztató vagyona és ipara miatt“, ami szerinte csak a lélek
sivárságát hivatott elfedni.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Megtalálhatták Leonardo egyik korai
vázlatát
Egy, Amadeo Barile és Francesco Gerbino restaurátorok
tulajdonában lévő vöröskréta vázlatról
művészettörténeti és technikai bizonyítékok alapján gyanítják, hogy azt
Leonardo készíthette. A kérdést tisztázó vizsgálatokra azonban még 2012-ig
várni kell.
Peter Hohenstatt, a Pármai Egyetem művészettörténésze eleinte nem sorolta a
művet Leonardo munkái közé, mert a kérdéses vázlat elkészültét 1500 környékére
keltezték. Hohenstatt, noha a rajz kidolgozásában
szembesült a reneszánsz géniuszra jellemző megoldásokkal, úgy gondolta, hogy
azt a mester egyik tanítványa vagy követője készíthette. Hohenstatt
már Leonardónak tulajdonította a képet, amikor a technikai vizsgálat kimutatta,
hogy a vázlat 1473 körül készülhetett, ugyanis a Mester a kései 1470-es évekig
csupán festősegéd volt, ezért tanítványai nem lehettek.
Leonardo számos munkája szóródott szét az elmúlt évszázadok folyamán. Ahogyan
azt a vázlat példája is mutatja, ezek azonosítása rendkívül hosszú és bonyolult
folyamat.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110429_
-A Kossuth Kiadó legújabb régiségei
Félévezredes könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó: 1499-ben nyomtatott
misekönyvet, pontosabban annak hasonmását.
A kötet a Pécsi Püspöki Kincstárban őrzött pergamenpéldány alapján készült, ám
abból hiányzik két fólió. A Kossuth Kiadó pótolta ezeket az Országos Széchényi
Könyvtárban őrzött példány révén - mondta el Sarbak
Gábor, a Szent István Társulat elnöke.
Az eredeti könyvet Velencében nyomtatták. Mára mindössze 4 darab maradt fenn
belőle: két pergamenalapú és két papíralapú példány.
A misekönyv-matuzsálem 11 festett és aranyozott oldalt tartalmaz. Mind a
nyomtatás, mind az aranyozás a legkorszerűbb technológiával készült. A könyv fa
díszdobozban kapható, mellékletként külön kötet ismerteti történetét, liturgiai
és művészettörténeti értékét.
A Pécsi Misszálé mellett egy másik könyvritkaságot is
bemutatott a Kossuth Kiadó. Ez a kötet egy 218 éve megjelent könyv mása.
Szerzője Sándor István, címe: Egy külföldi utazó magyarnak jó barátjához
küldött levelei. A barát fiktív, az európai körút viszont valóságos, csakúgy
mint Sándor beszámolói itáliai, svájci, német, francia és angol városokról.
Kitér földrajzi környezetükre, építészetükre, lakóik szokásvilágára, még
közerkölcsüket is kiértékeli. A szerző 1785 és 1791 között barangolta be fél
Európát, műve 1793-ban jelent meg.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-A Google leállította az újságok digitalizálását
A Google leállította újságok archívumainak
digitalizálását, mert úgy találta, hogy az újságok – ahelyett, hogy ingyenesen
felkínálnák őket honlapjukon – inkább pénzért értékesítik régi cikkeiket.
Az interneten a news.google.com/archivesearch
oldalon továbbra is megtalálhatók régi cikkek digitalizált formában, de a
gyűjtemény tovább már nem bővül – olvasható az internetes óriáscég
közleményében. A Google több mint 2000 újság 3,5
millió példányát digitalizálta, a legrégebbi közülük az elsőként 1752. március
23-án megjelent kanadai Halifax Gazette
volt. A Google az újságoknak is eljuttatta archívumuk
számítógépen olvasható változatát, hogy a honlapjukon közzétehessék.
A Google 2008 szeptemberében kezdte meg a
laparchívumok digitalizálását.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82160/
-Elárverezik Jane
Austen kincset érő kéziratát
Kalapács alá kerül a Sotheby's 2011. július 14-i
londoni árverésén Jane Austen
még magánkézben lévő kéziratai közül a legjelentősebb darab, amely akár 200–300
ezer fontot is érhet. A The Watsons című történet
vélhetően 1804-ből származó kézirata javításokkal tűzdelt példány, a világhírű
írónő legrégebbi fennmaradt kézirata. "A mű, amely Jane
Austen élete során nem jelent meg, és befejezetlen
maradt, izgalmas bepillantást enged írói fogásaiba és abba a fejlődésbe, amely
végén Nagy-Britannia egyik legjelentősebb szerzője lett" – áll a Sotheby's közleményében.
Jane Austen befejezett
művei közül alig maradt fenn néhánynak a kézirata, a British Library őrzi a Meggyőző érvek két fejezetének piszkozatát,
a New York-i Pierpont Morgan
Library a Lady Susan című
korai mű kéziratát, a cambridge-i King's College
pedig a Sanditon című befejezetlen munkáját.
A The Watsons egyedülálló kézirata fontos
ismeretekkel szolgál a kutatóknak nemcsak arról, hogy Jane
Austen miként írt, majd bírálta felül saját munkáját,
hanem arról is, miként néztek ki kéziratai, mielőtt kiadói kézbe kerültek –
fogalmazott Gabriel Heaton,
a Sotheby's könyvekért és kéziratokért felelős
részlegének szakértője.
A regény a vélemények szerint csak negyedéig készült el, a kézirat 68 oldalas,
és azokban az időkben született, amikor Jane Austen művei még nem jelentek meg, de stílusa már érett
volt.
Forrás: http://multikult.transindex.
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár,
Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár,
Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei
Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó