************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/6. szám                                                          ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* ******
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Lisztre kérdeznek rá – műveltségi vetélkedő középiskolásoknak
-Portál az Olaszországban kutatóknak
PÁLYÁZATOK
-Mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor
-Tehetségkutató irodalmi pályázatot szervez az E-MIL
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
-Közelebb a román nyelvhez
-Biblionet-avató az uzoni Erdélyi Lajos községi könyvtárban
-A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
-Milliós Márai
-Még a magyar uniós elnökség alatt feláll a magyar nemzeti digitális archívum
-Megvannak az Aranykönyvek
-Centenáriumára emlékezik New York közkönyvtára
-Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon terén
-Amazon: már vezetnek az e-könyvek
DÍJAK
-Kertész Imre átvette Párizs városa legmagasabb kitüntetését
-Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker Díjat
-Friedrich Christian Delius kapja a Büchner-díjat
HAZAI
-Élet a könyvtárban
-Veszélyben a kolozsvári Heltai Gáspár könyvtár
-12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
-Magyarország a bukaresti Bookfesten
-Az EME Erdélyi Digitális Adattára
-Nagy iramban épül az új Román Nemzeti Könyvtár
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Bögözi Kádár János
-Elhunyt Hubay Miklós író
-Váratlanul elhunyt Kartal Zsuzsa
-Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
AJÁNLÓ
-Magyarítószótárt jelentetett meg a Tinta Könyvkiadó
MOZAIK
-A világhírű költő több ezer levele került elő
-Megtalálhatták Leonardo egyik korai vázlatát
-A Kossuth Kiadó legújabb régiségei
-A Google leállította az újságok digitalizálását
-Elárverezik Jane Austen kincset érő kéziratát


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Lisztre kérdeznek rá – műveltségi vetélkedő középiskolásoknak
Vándorélet – Liszt Ferenc nyomában címmel zenei műveltségi vetélkedőt szervez a Jeunesses Musicales Egyesület Kárpát-medencei középiskolás csapatok részére a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. A vetélkedőre 2011. június 15-ig lehet jelentkezni.
A vetélkedő témakörei felölelik a 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének, zongoravirtuózának, karmesterének és zenepedagógusának tevékenységét, életének meghatározó állomásait és életművének legfontosabb darabjait. A vetélkedő két részből áll: egy tízfordulós online elődöntőből és egy budapesti döntőből. Az elődöntő fordulói egy-egy, Liszt életében fontos szerepet játszó városhoz kapcsolódnak. A játék során a Liszt életútját követő csapatok virtuálisan bejárják Európát.
A szervezők és a támogatók lehetővé teszik, hogy a részt vevő csapatok térítésmentesen segédanyagokat kapjanak: a felkészüléshez szükséges könyveket, kottákat és hangfelvételeket. A vetélkedő tartalmi részét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói állítják össze. A döntő zsűrijének tagjai egyetemi és főiskolai tanárok, zeneszerzők, zenetörténészek, muzsikusok.
Az internetes elődöntőket 2011. szeptember 21-től november 30-ig tartják, a döntő december 10-én lesz. Hat csapat juthat a döntőbe, ők meghívást kapnak Budapestre, a döntő helyszínére. A vetélkedőre magyarországi és határon túli középiskolák 14–19 éves diákjaiból álló, 5 fős csapatok jelentkezhetnek (zenei szakközépiskolák diákjainak a jelentkezését nem fogadják). Egy iskolából több csapat is nevezhet.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=886&articleID=313280&ctag=articlelist&iid=1


-Portál az Olaszországban kutatóknak
Megkésve ugyan, de Olaszország is megnyitotta a külföldi kutatók munkáját segítő Euraxess.it internetes portálját. A honlap hasznos információkkal szolgál az Itáliában rövidebb vagy hosszabb ideig dolgozó magyar kutatók számára is.
Az olaszországi egyetemeken és kutatóközpontokban ösztöndíjjal vagy más szerződéssel dolgozó külföldi kutatóknak segít a 2011. május 23-tól működő honlap. Az európai kutatói mobilitást ösztönző program magyar nyelvű, de angolul is konzultálható honlapja megelőzte a csak mostanra elkészült olaszt, amely egy nyelven, angolul szolgáltat hasznos információkat az Itáliába készülő európai kutatóknak elsősorban arról, hogyan éljék túl az itáliai bürokrácia csapdáit - írta az Euroaxess olasz lehetőségeiről a La Repubblica napilap.
Az olasz kultúrát és tudományt jól ismerő külföldi tudósok ezen a portálon nem csak az ösztöndíj- és álláslehetőségeket találják meg; segítséget kapnak a mindennapi problémák megoldásához is. Arról, hogy Olaszországba költözve hogyan fizessenek adót, miként működik az olasz egészségügy, melyek a munkaügyi előírások, hogyan lehet lakást bérelni és hogyan írathatják be gyermekeiket az olasz iskolába. A honlap röviden összefoglalja az olasz történelmet az ógörög gyarmatosítóktól egészen a Tiszta Kezek korrupcióellenes ügyészi vizsgálatsorozatig, vagyis a tizenhét évvel ezelőtti eseményekig.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82257/portal_az_olaszorszagban_kutatoknak


PÁLYÁZATOK

-Mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor
Lázár Ervin családi mesedarab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor folyóirat, a győztes mű szerepelni fog a teátrum 2012/2013-as évadának műsorán, szerzőjének jutalma 1,2 millió forint.
A pályázatokat október 15-ig lehet postára adni a Pécsi Nemzeti Színház címére. A bírálatot öttagú szakmai zsűri végzi, eredményt 2012. március 27-én, a színházi világnapon hirdetnek.
Minden olyan magyar nyelvű színdarab benyújtható, amely még nem jelent meg sem nyomtatásban, sem elektronikus formában, nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat korábbi drámapályázaton, illetve előadási, közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. Egy szerző több művel is pályázhat.
A színház és a Jelenkor irodalmi folyóirat reméli, hogy a pályázattal a teátrum teljesítheti egyik legnemesebb célkitűzését: értékteremtő előadások létrehozásával már az egészen fiatalokkal is megszeretteti a színházat. Az írókkal szemben elvárás, hogy a mesedarab ne csupán egyetlen korosztály számára készüljön, hanem családi előadásként bemutatható legyen.
A pályázat azért kapta Lázár Ervin nevét, mert a neves író Pécsen töltötte fiatalkora fontos éveit, pályája kezdetének meghatározó szakaszát, amelyet nagymértékben alakított a Jelenkor szerkesztőjeként végzett munkája, az irodalmi műhely kisugárzása.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313354&


-Tehetségkutató irodalmi pályázatot szervez az E-MIL
Tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére, próza és vers műfajban az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej értékben. A pályázóktól prózában legföljebb 20 ezer leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31-ig. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Az eredményhirdetést és a díjazottak bemutatkozását az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-i, kolozsvári X. Díjkiosztó Gálaestjén tartják. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4344


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Világjáró családtörténetek Vámos Miklóssal
Vámos Miklós magyarországi író, forgatókönyvíró, dramaturg Világjáró családtörténetek címmel bő egy órás előadást tartott a 20. Szent György Napok alkalmával a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. Az író előadása során valóban rengeteg kis történetet mesélt el, gyerekkoráról, a családról, tapasztalatairól.
Háromszéken még nem járt, Erdély-képe Nagyváradra összpontosul, ahol rokonai élnek, és ahol főleg gyermekkorában sokszor megfordult. Mind anyai, mind apai családja Nagyváradról indulva járta be az országot, különböző utakon, míg végül szülei Budapesten házasodtak össze. Vámos Miklós hangsúlyozta, könyveiben az élet van jelen, de valahogy mégsem az, s kiemelte, mivel hamar megun valamit, mindegyik könyve más és más, különböző stílusú. Mesélt amerikai kalandjáról, hazatéréséről, arról, hogy Ab Ovo néven könyvkiadót alapított, aztán a kis kiadók a könyvpiacon hátrányos helyzetbe kerültek, két éve az Európa Kiadónál jelenteti meg könyveit. Bemutatta az itt megjelent három kötetét: Tiszta tűz, Kedves kollégák és A csillagok világa. Papa, milyen színűek az istenek? – tette fel a kérdést egyik kisfia, s gondolta, gyerekei észjárása szerint is regényt kell írnia, így született az utóbbi.
Előadása végén Vámos Miklós reményét fejezte ki, hogy kedvet teremtett a maga és mások könyveihez. Más írókkal ellentétben úgy gondolja, egymás kenyerét sütik, egymásnak nyitják az ajtót, mert ha az olvasónak tetszik egy kortárs író valamelyik műve, kedvet kap, s mástól is fog olvasni. S hogy mennyire kedve van a közönségnek Vámos Miklóst olvasni, mutatta a dedikáltatók hosszú sora.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/24172/egymas_kenyeret_sutjuk_
http://www.3szek.ro/load/cikk/38846/egymasnak_nyitjak_az_ajtot_
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/23964-Els-alkalommal-Szkelyfldn.html
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/04/vilagjaro-csaladtortenetek-vamos.html
Erdélyi úrilány Sepsiszentgyörgyön
Az Úrilányok Erdélyben című, posztmodern lányregényként meghatározott sikerkönyv szerzőjével, Ugron Zsolnával találkozott a nagyszámú közönség a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A szerzőt Szonda Szabolcs könyvtárigazgató faggatta a regényből igen felkészülten. Közreműködött Pál Ferenczi Gyöngyi színművész, aki részleteket olvasott fel a kötetből.
Ugron Zsolna hangsúlyozta, nem naplójáról van szó, hanem regényről, amelynek nem ő a főszereplője, habár vannak benne az életéből átvett történetek. Az egykori erdélyi főúri család leszármazottja Kolozsváron született, jogász képzettségű, tíz évet dolgozott Magyarországon, ebből nyolcat híradós, tévés újságíróként, majd Zabolára költözött, gróf Mikes Katalin nagyobbik fia, Gregor Roy Chowdhury feleségeként. Elmesélte, megtalálta nagyanyja kézzel írott receptes könyvét, amelyet mai napig használ, a Zabolán működő panziójukban is szolgálnak fel abból étkeket. Előbb szakácskönyvet szeretett volna írni, jelentkezett is tíz évvel ezelőtt a kiadónál, de azt a választ kapta, írjon belőle regényt. Megírta. Szonda Szabolcs az erős karakterű nagynéni-figurákat emelte ki. A szerző, aki bevallotta, rokoni köréből gyúrta a szereplőket, sajnálattal közölte, hogy manapság nem születnek ilyen egyéniségek, s külön kiemelte a két éve elhunyt Mikes Hannát. Az elődök példájából kiindulva Ugron Zsolna leszögezte, múltunknak nem szabad hátat fordítanunk, az örökölt családi értékrendből kell töltekeznünk.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/38869/erdelyi_urilany_sepsiszentgyorgyon
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/23997-Meg-kell-tallnunk-helynket.html
http://www.kulturpart.ro/irodalom/513/soha_nem_akartam_regenyt_
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/05/kozonsegtalalkozo-ugron-zsolnaval.html
Könyvvel barátkozó csöppségek
A magyarországi kezdeményezésű Születés Hete rendezvénysorozatnak a FER Alapítvány által koordinált sepsiszentgyörgyi kiadásában könyvtárunk is partner volt.
Tucatnyi szülő, néhány egészen apró gyermek – a legkisebb tízhetes – részvételével zajlott le gyermekkönyvtárunkban a Könyvkelengye programban részt vevő családok találkozója 2011. május 4-én.
Egyéves maga a program is, amelynek lényege, hogy tavaly április óta a Sepsiszentgyörgyön születő gyermekek kelengyeként három kötetből álló kis könyvcsomagot is kapnak, illetve egy könyvtári belépőt. A városháza által támogatott kezdeményezés célja – miként Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója elmondta – minél közelebb vinni a könyvet, az olvasást a családokhoz, és ezt a kulturális intézmény más programjai is támogatják. "A Könyvkelengye program az olvasás és a könyv fizikai, szellemi, lelki közelségéről szól, azért ilyen zsenge kortól – hároméves korig –, mert azt gondoljuk, ha a kicsik még nem is veszik kézbe a könyveket, de a szülők már közelíthetik gyermekeiket az olvasáshoz" – magyarázta.
Pásztor Boglárka pszichológus gyermek és szülő számára egyaránt fontos szakmai kérdésekről beszélt. Eddig több mint száznegyven megyeszékhelyi család kapcsolódott be a Könyvkelengye programba, köztük néhány roma származású is.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/05/szuletes-hete-konyvkelengye.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/38913/konyvvel_baratkozo_csoppsegek
http://www.kulturpart.ro/irodalom/524/fogkefe_es_irodalom
Vándorló verssorok – irodalmi közönségtalálkozó
Hogy van értő, kíváncsi közönsége a költészetnek és a jó versnek, bizonyította 2011. május 5-én, este a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében szép számban megjelent érdeklődő a Vándorló verssorok című író-olvasó találkozón. A rendezvény neves magyarországi vendégei, Balla Zsófia költő, író, esszéista, Báthori Csaba költő, író, műfordító és Kemény István költő, író megejtő közvetlenséggel engedtek betekintést alkotói világukba, műhelyükbe, miközben haza és otthon kapcsolatát értelmezték, helyváltoztatás és alkotás kölcsönös viszonyáról beszéltek, személyes tapasztalataik és élményeik szövegkörnyezetében – hiszen a beszélgetést annak témájával szoros kapcsolatban lévő, szemléletes versek felolvasása tette gazdagabbá. A verses est újabb alkalmat nyújtott arra is, hogy a kortárs irodalom markáns szerzői az olvasás, a könyv, a kultúra fontosságát „élőben” igazolják tájainkon az általuk elmondottak révén.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/szentgyorgynapok_203_621.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/38978/
Videó: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/05/vandorlo-verssorok-irodalmi.html
Kányádi Sándor-album bemutatója
Könyvtárunk Gábor Áron termében 2011. május 12-én bemutatásra került Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor című fotóalbuma, a szerzők jelenlétében. Az Erdély – Székelyföld sorozatban megjelent könyv mellett bemutatták a Híres székelyek című díszdobozt is, három székely híresség albumával.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/05/kanyadi-sandor


- Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
Könyvtártól könyvtárig, szolgáltatások átjárhatósága/hálózata erdélyi könyvtárakban volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete VIII. Vándorgyűlésének témája, amelyet 2011. május 26–28 között tartottak Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár konferenciatermében. A szervezők – az RMKE és a házigazda könyvtár – gazdag programmal várták a romániai magyar köz-, valamint iskolai és egyetemi könyvtárakból érkező közel 60 résztvevőt. A könyvtári szakma neves képviselői, valamint más területek szakemberei tartottak előadásokat a Románia közkönyvtáraiban zajló Biblionet programról, a tudományos kutatásról és digitális gyűjteményfejlesztésről, az átjárható könyvtári rendszerekről, valamint sor került a magyar házak hálózatának (“kulturális autonómia szigetek Erdélyben”) bemutatására is. A konferencián javaslat hangzott el egy újonnan létrehozandó romániai könyvtáros díjról, amely a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap elnevezést fogja viselni, szó volt a Könyvesház könyvtári szakfolyóirat megjelentetésének lehetőségeiről, valamint az RMKE-portál létrehozásáról és annak fejlesztési lehetőségeiről. A rendezvény egyben az RMKE szakmai értekezletének is keretet biztosított, amelyen szervezési kérdések megbeszélésére, valamint az aktuális feladatok kijelölésére került sor. Kiosztották az idei Év Ifjú Könyvtárosa díjat is, amelyet Jankó Tünde, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fiatal munkatársa vehetett át.
A szakmai találkozó tapasztalatcserére is alkalmat adott: a résztvevők betekintést nyertek az amerikai közkönyvtárak életébe, valamint meglátogatták a Szabédi László Emlékházat, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtárát, a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárát. A konferenciát támogatta a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Forrás: Berényi Zsófia, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


-Közelebb a román nyelvhez
Tíz nemzet egy-egy híres irodalmi alkotását olvasták el román nyelven a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum középiskolásai azért, hogy gyarapítsák román nyelvi tudásukat.
Láthatóan élvezték a kihívást, hisz az volt a javából, mert a mindennapokban eszükbe nem jutna nem anyanyelvükön olvasni a világirodalom eme remekeit, de az a tény, hogy a négy-öt főnyi csapatok tagjai egyszerre ismerkednek meg ugyanazzal az olvasmánnyal, és román nyelven szerzett élményeiket meg kell osztaniuk a többi csapattal, érdekes kísérletnek bizonyult. A játékos vetélkedőnek sokkal több volt a gyakorlati haszna, mint több heti román órának együttvéve, Kiss László könyvtáros és az iskola román katedrájának két tanára, Rusznák Gabriella, illetve Carmen Popescu közös kezdeményezése sikerrel járt. A tegnapi olvasmánybemutatón a részt vevő tíz csapat tagjai román nyelven ismertették a tanulmányozott irodalmi művet, beszéltek a szerzőről, országa és nemzete sajátosságairól, saját olvasmányélményeikről, érzéseikről. A szervezők úgy tartják, a nyelvgyakorlás eme formáját érdemes kiterjeszteni a város, a megye többi iskolájára is, ennek érdekében jövőre szélesebb körben hirdetik meg a programot.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/39353/kozelebb_a_roman_nyelvhez


-Biblionet-avató az uzoni Erdélyi Lajos községi könyvtárban
Egy gyönyörű, verőfényes napon, 2011. május 19-én sor került a háromszéki Uzonban a Biblionet-avatóra, a községek polgármestereinek találkozójával karöltve. Az ideiglenesen átköltözött helyi könyvtár új köntösbe öltözött e gyönyörű ünnepre. Az avatón jelen voltak: György Ervin prefektus, Albert Álmos szenátor, Tamás Sándor megyei tanácselnök, Demeter János alelnök, a Bod Péter Megyei Könyvtár képviselői, polgármesterek, a helyi polgármester, iskolaigazgató és más meghívottak. Az avatón Bartha Katalin községi könyvtáros köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette a Biblionet jelentőségét községszinten, és megköszönte mindenki segítségét, aki hozzájárult e program megvalósításához. Dr. Ráduly István uzoni polgármester is kihangsúlyozta a könyvtár szerepét egy közösségben, majd Tamás Sándor tanácselnök kívánt jó eredményeket. Ezt egy rövid ünnepi műsor követte a Tatrangi Sándor iskola diákjainak előadásában. Szavalatok furulyakísérettel tették meghitté az ünnepet. Az avató szeretetvendégséggel zárult, ezt ebéd követte a kultúrotthonban. Köszönet mindenkinek a támogatásért.
Forrás: Bartha Katalin községi könyvtáros, Uzon


-A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2011. május 19 -én és 26-án Meseklubot tartottak 15–16 óra között az óvodásoknak, 16–17 óra között az I-IV osztályosoknak. A Meseklub tevékenysége olvasásnépszerűsítés, mesehallgatás és illusztráció készítése volt.
2011. május 27-től könyvkiállítás tekinthető meg Pilinszky János (1921–1981) születésének 90., halálának 30. évfordulója tiszteletére.
A könyvtárban minden héten pénteken 11–12 óra között Internethasználati útmutató vehető igénybe.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


KITEKINTŐ

-Milliós Márai
A budapesti Helikon Kiadó 15 év alatt több mint egymillió kötetet adott el Márai Sándortól. Idén áprilisban indult egy online közvélemény-kutatás a szerzőről, amely arra kereste a választ, hogy vajon mitől olyan kedvesek számunkra az író művei. Márai, a válaszadók 44 százaléka szerint, az első három legjobb magyar író közé sorolható. A százalékok megoszlásából az derül ki, hogy a gondolkodó Márai a legvonzóbb a résztvevők 44 százaléka számára. Mintegy 29 százalékuk kedveli benne az írót, 20 százalék a polgárt, 6 százalék a hányatott sorsú emigránst, 1 százalék pedig nem nyilatkozott. Az író elsősorban az értékrendjével „hódít”, ezt a válaszadók 46 százaléka állította, másodikként gondolkodásmódját kedvelik (34 százalék), 17 százalék emelné ki elsőként a stílusát, 2 százalék pedig a magatartását.
A közkedveltség ellenére érdekes, hogy a szavazók 45 százaléka gondolja Márait túlságosan pesszimistának, 24 százalék kifogásolja az emberektől való elzárkózását, 13 százalékuk az arisztokratizmusát. Továbbra is A gyertyák csonkig égnek és a Füves könyv vezeti a népszerűségi listát, derül ki az utolsó előtti kérdés válaszaiból, de sokan kedvelik még a teljes Napló sorozatot, az Egy polgár vallomásait, valamint az Eszter hagyatékát.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/millios_marai_2011_05_04.html


-Még a magyar uniós elnökség alatt feláll a magyar nemzeti digitális archívum
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételére lesz hivatott - mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet.
Szőcs felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amely alapvetően befolyásolja a magyar kultúra jövőjét. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsőségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság első számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék őket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár.
A virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az első, sms-ben írt regény. A jellemzően fiatalok által használt, saját szókészletű nyelvet az idősebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idővel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettős nyelvezet, a médiának és a kormányzatnak is közös feladata és felelőssége van - hangsúlyozta Szőcs Géza.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=312750&ctag=articlelist&iid=1


-Megvannak az Aranykönyvek
Átadták az Aranykönyv 2010 díjakat, a közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést többek között a Vuk, a Twilight sorozat legújabb epizódja, illetve Jamie Oliver könyve kapta meg. A Libri az idén második alkalommal rendezte meg a könyvolvasást népszerűsítő versenyt, amelynek kampányában kiemelt szerepet kapott az online marketing.
Míg tavaly öt, ebben az évben már hat témakörben osztották ki az Aranykönyv díjat, az újdonságot a Klasszikus kategória jelentette. Az új kategóriában a múlt évben megjelent könyvek közül a magyar szerzőknél Fekete István Vuk-ja, míg a külföldieknél Emily Brontë Üvöltő szelek című alkotása bizonyult a közönség kedvencének.
Díjazott lett többek között Szabó Magda Drága Kumacs című könyve a Szépirodalom témakörben, napjaink egyik legismertebb gasztro-celebje, Jamie Oliver Jamie főzőiskolája című alkotása, illetve a Gyermek és ifjúsági irodalom kategóriában a Twilight sorozat legújabb epizódja, a Hajnalhasadás.
Több körben választhatták ki az olvasók, hogy melyek voltak 2010 legnépszerűbb könyvei, az ajánlásokat követően április 4-én ötvenre, majd április 25-én tízre szűkült az egyes kategóriákban esélyes alkotások száma.
Forrás: http://www.mmonline.hu/cikk/megvannak_az_aranykonyvek


-Centenáriumára emlékezik New York közkönyvtára
Tárlat keretében reflektál az emberiség és saját történetére a New York-i Közkönyvtár. A kiállítás sajátos tematikájának köszönhetően a történelem olyan relikviái, mint a több ezer éves sumér ékírásos tábla vagy Charlotte Bronte íróasztala együtt mutatnak rá az emberiség történetének összefüggéseire. Így a tárlat koncepciója messze túlmutat az évfordulón, mert a könyvtár gyűjteményének 250 egyedi tételét mutatja be, olyan különleges darabokat, mint például 4300 éves sumér ékírásos leletet, Virginia Woolf botját és naplójának utolsó bejegyzését, vagy az első, Amerikába jutott Gutenberg Bibliát.
A tárlatot természettudományos munkák is gazdagítják, mint például Johannes Kepler 1596-os Mysterium Cosmographicuma. Ezenfelül művészeti alkotásokat is kiállítottak, mint a Goya Háború borzalmai című sorozata alapján készült rézkarcokat. Fontos politikai szereplők személyes tárgyai is helyet kaptak, így Malcolm X 1964-es mekkai útja során használt táskája is megtekinthető.
A kiállított tárgyakat négy tematikus szekcióba tagolták, ezek: megfigyelés, elmélkedés, társadalom, kreativitás. Minden egyes csoportot igyekeztek úgy kontrasztba állítani, hogy azok időn és téren átívelő dialógust alakítsanak ki. Így például egymás mellé került Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezéséről beszámoló levele, valamint a Holdat és Földet ábrázoló felvételek, amelyeket az Apolló-misszió űrhajósai készítettek az űrből. A drámai ellentét egy másik érdekes példáját adja a Függetlenségi Nyilatkozat Jefferson által írt vázlatának szembeállítása egy korai melegszervezet (Mattachine Society) tájékoztató anyagával, amelynek címe: “Mi a teendő, ha letartóztattak?”.
A Thomas Mellins kurátor által tervezett kiállítás december végéig tekinthető meg.
A kiállítás honlapja
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313520
Vonatkozó anyag: http://konyves.blog.hu/2011/05/31/igy_kell_megunnepelni_egy_konyvtarat


- Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon terén
Az Európai Bizottság számos területen alapvetően változtatná meg a szellemi jogokat. Ez érinti a könyvtárakat, a védjegyeket, a szabadalmakat és az Unió egységes vámpolitikáját is.
A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek ugyan még szerzői jogi védelem alatt állnak, de esetükben a jogosultak nem ismertek vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82233/keszul_337_ben_


-Amazon: már vezetnek az e-könyvek
Az online könyvesbolt már több e-kiadványt értékesít, mint nyomtatott kötetet, ami azért is kiemelkedő eredmény, mert előbbiek alig néhány évvel ezelőtt indultak útjukra a platformon belül. Míg egyesek kétségbe vonják az áttörést, mások azt hangsúlyozzák ki, hogy az elektronikus könyvek forgalmazói által megszabott feltételek igencsak hátrányosan érintik a könyvtárakat. A kiadók körében mindenesetre még nem látni a pánikot, amely egy ilyen mérföldkövet sugalmazó bejelentés hatására kitörhetne.
A hivatalos közleményben először is arra emlékeztetnek a cég illetékesei, hogy hagyományos kiadványokkal még 1995-ben, e-könyvekkel pedig mindössze négy évvel ezelőtt, 2007-től kezdtek foglalkozni. Ez még érdekesebb perspektívába helyezi a bejelentést, amely szerint április eleje óta minden 100 nyomtatott kiadványra 105 elektronikus változat jutott, ám a helyzet nyilván nem ilyen egyszerű, hiszen azt is érdemes tisztázni, hogy egész pontosan mely termékeket sorolják egyik vagy másik átfogó kategóriába. Érdemes tudni például, hogy az ingyenes Kindle-kiadványok nem tartoznak ide, míg a nyomtatott csoportba azon művek is besoroltattak, amelyekből még nincs elektronikus változat.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82154/amazon_mar


DÍJAK

-Kertész Imre átvette Párizs városa legmagasabb kitüntetését
Párizs városa legmagasabb kitüntetését, a Grande médaille de Vermeilt (Vermeil-nagyérem) adományozta Kertész Imre írónak Bertrand Delanoe főpolgármester "a hála, a csodálat, a bizalom és a remény jeleként".
Bertrand Delanoe méltatásában arról beszélt, hogy a mai változó társadalomban a kultúrára és azon belül is az irodalomra olyan referenciaként van szükségünk, amely segít megérteni a világ történéseit. Kertész Imre "személyisége és művészete azonban sokkal szélesebb értelemben vett referencia, mert kulturális örökséget és civilizációs jellegű válaszokat hordoz magában" - mutatott rá Delanoe.
Kertész Imre elmondta: azért érzi különös megtiszteltetésnek, hogy átveheti Párizs város díját, mert a francia irodalom kitüntetett szerepet töltött be a modern európai irodalom megszületésében, s rá külön is nagy hatással voltak a modern francia szerzők, nevezetesen Albert Camus.
Kertész az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Paris en toutes lettres elnevezésű irodalmi fesztivál egyik kiemelt vendége volt. A 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott szerző valamennyi regénye megjelent franciául az Actes Sud kiadó gondozásában.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=312884&ctag=articlelist&iid=1


-Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker Díjat
Philip Roth amerikai írónak ítélték idén a 60 ezer fonttal járó, kétévenként kiosztott Nemzetközi Man Booker Díjat – jelentették be Sydneyben.
A 78 esztendős regényíró, akit olyan könyveiről ismerhet a közönség, mint A Portnoy-kór vagy – az 1990-es évek végén megjelent "amerikai trilógiájának" első kötete – a Pulitzer-díjas Amerikai pasztorál, a negyedik díjazottja a legrangosabb brit irodalmi elismerés nemzetközi "változatának", a Man Booker International Prize nevet viselő életműdíjnak.
"Philip Roth könyvei több mint ötven éve stimulálják, provokálják és szórakoztatják hatalmas és folyamatosan növekvő olvasótáborát. Képzelete nemcsak a zsidó identitásról alkotott képünket formálta át, de újjáélesztette a regényt, és nem csupán az amerikai regényt" – fogalmazott a díjazottat méltatva Rick Gekoski, a díjat odaítélő zsűri elnöke.
A Nemzetközi Man Booker-díjért Philip Roth 12 másik szerzővel, köztük a brit John le Carréval versengett, aki a jelöltek nyilvánosságra hozatalakor neve levételét kérte a listáról, Rick Gekoski azonban akkor tisztelettel visszautasította ezt a kérést.
Philip Rothnak június 28-án Londonban adják át a díjat.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313337


-Friedrich Christian Delius kapja a Büchner-díjat
Friedrich Christian Delius kapja idén a Georg Büchner német irodalmi díjat, amelyet korábban a német nyelvű írók közül Günter Grass, Heinrich Böll és Elfriede Jelinek is megkapott.
Az idén 50 ezer, de hagyományosan 40 ezer euróval járó elismerést 1951 óta osztja ki a darmstadti német nyelvi és irodalmi akadémia, amely épp a jubileum miatt toldotta meg az összeget 10 ezer euróval.
A kitüntetést olyan szerzők kapják, akik munkájukkal kiemelkedő szerepet töltenek be, és sokat tettek a kortárs német kulturális életért.
Tavaly Reinhard Jirgl berlini író részesült a díjban, amellyel Friedrich Dürrenmattot, Erich Kästnert, Wilhelm Genazinót és Martin Mosebachot is elismerték már.
A kitüntetés az 1813 és 1837 között élt Georg Büchner drámaíró nevét viseli. Eleinte – 1923-tól kezdődően – szépművészeti díj volt, hatvan évvel ezelőtt alakult át irodalmi elismeréssé.
Friedrich Christian Delius október 29-én veheti át a díjat Darmstadtban.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313336


HAZAI

-Élet a könyvtárban
Fél éve szerelték fel a háromszéki Zabolán, a helyi Fejér Miklós Könyvtárban, a Biblionet program keretében kapott négy számítógépet, ám a hivatalos megnyitóra azóta sem került sor. Ennek ellenére több mint száz felhasználó ült már a gépek elé.
A számítógépeket leginkább gyerekek használják, legtöbbjük internetes játékokkal szórakozik, de készült már dolgozat is, felnőttek adatgyűjtésre használták az internetet. A könyvtárnak 350 beiratkozott olvasója van. Több mint tizenötezer kötet közül válogathatnak, az olvasók leginkább meséskönyveket, szakirodalmat kölcsönöznek. A regéknek nincs nagy keletjük. Az éves költségvetésből könyvvásárlás céljára ezer lejt szán a tanács. Hegyeli Győző könyvtáros elmondta, próbál minél többet megtakarítani a könyvtár működési költségeiből, év végén a megmaradt összeget szintén könyvvásárlásra fordítja. Adományként is kapnak könyveket, a névadó Fejér Miklós Magyarországon élő unokája, Szász-Fejér István és élettársa, Ratkay Katalin több alkalommal ajándékozott a könyvtárnak. Fejér Miklós hagyatékából is őriznek könyveket, a könyvtáros mindegyikbe beleírta azok származási adatait.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/38764/elet_a_konyvtarban


-Veszélyben a kolozsvári Heltai Gáspár könyvtár
A még ma is ritka civil könyvtárak közé tartozó intézmény idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Működtetése azonban egyre nehezebb, mert az alapítvány önerőből tartja fenn magát, a támogatók pedig a kezdeti lendület után elmaradoztak.
A Heltai Alapítvány 1991-es létrehozása óta meglehetősen nagyra nőtte ki magát, de tette ezt többek közt a szükség miatt is. A könyvtár nonprofit civil szervezetként önerőből tartja fenn magát, nem áll mögötte sem egyházi, sem állami fenntartó. Az alapítvány vendégházat és éttermet működtet, és termeket ad ki bérbe, ezekből a jövedelmekből próbál fennmaradni.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=91167&cim=veszelyben_


-12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
12 tonna antikvár könyvet kapott adományba az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szegedi Antik Áruház kft. részéről. A hatalmas szállítmány a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán található. A könyveket elsősorban a Gyergyó vidéki városi, községi, iskolai, egyházi vagy civil szervezetek által működtetett könyvtárak részére ajánlja fel az EMNT, de a távolabbi vidékeken működő intézmények és szervezetek könyvtárai is részesei lehetnek az adománynak. Hasonló akciót a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár bonyolított le az elmúlt év decemberében, akkor is 12 tonna könyv került kiosztásra.
Az adományozási folyamat lebonyolítója a Gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központja. Társszervező a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Eddigi támogatók a Marc Zsuzsanna Orvosklub, az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért, a Ben-Com-Mixt Kft., a Transport Csata Levente, valamint a Gyergyószentmiklósi Csendőrség (amely sátort biztosít a szállítmány fölé). Eddig két könyvtár (egyikük természetesen a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár) és egy civil szervezet számára válogattak könyveket, további négy könyvtár jelentkezett be erre a hétre, de a szervezők várják az újabb érdeklődőket is.
További információ igényelhető a Gyergyószéki EMNT Demokrácia Központjában, a 0266–361–970-es telefonszámon (kapcsolattartó: Bákai Magdolna).
Forrás: Bákai Magdolna


-Magyarország a bukaresti Bookfesten
Magyarország volt a díszvendég az idei bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a Bookfesten (2011. május 25–29.), amely öt napon keresztül könyvbemutatóknak, írók és műfordítók pódiumbeszélgetéseinek, a Duna-stratégiáról szóló konferenciának és számos zenei koncertnek volt a színhelye.
Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Grigore Arsene, a Romániai Kiadók Egyesületének (AER) elnöke felidézte: két évvel ezelőtt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezésében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál adott otthont a román kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom legjobb alkotásai számára. Ennek viszonzásaként hívta meg díszvendégnek Magyarországot a bukaresti Bookfest az idén.
A bukaresti könyvvásáron Magyarország 105 négyzetméter alapterületű, egyedi kivitelezésű nemzeti standot állított, amelyet a magyar írásbeliség és könyvnyomtatás relikviáiról készült felvételek díszítettek. A közel ezer kötet bemutatására alkalmas kiállítási térben a teljes magyar anyanyelvű könyvkiadás újdonságaiból láthattak válogatást az érdeklődők.
A magyarországi kiadók kötetei mellett helyet kaptak a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyar nyelvű művek is. A magyar bemutatkozó rendezvénysorozatot Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára, valamint Füzes Oszkár László, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete nyitotta meg.
A teljes írás itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313342


-Az EME Erdélyi Digitális Adattára
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
'Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek' – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta el Bitay Enikő, az EME főtitkára.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=92160&cim=erdelyi_

-Nagy iramban épül az új Román Nemzeti Könyvtár
Befejezéséhez közeledik Bukarestben a Román Nemzeti Könyvtár új épülete. Több mint 750-an dolgoznak megfeszített tempóban az építkezésen, hogy az eredetileg 1986-ban elkezdett, több alkalommal félbemaradt, legutóbb 2009-ben újraindított nagyméretű munkálat lezárulhasson, az új székhely pedig idén októberben átadható legyen. A hétemeletes épületben nemcsak a könyvtári tevékenységek lebonyolítására szolgáló helyiségek (beleértve az értékes régi kéziratok restaurálásához szükséges speciális létesítményeket) és konferencia-, valamint kiállítótermek, hanem többek között vendéglők, kávéházak, az alkalmazottak gyermekei számára óvoda, illetve parkoló is helyet kap(nak). Az épületben 12 milló könyvtári dokumentumot számláló állományt helyeznek el majd.
Forrás és fotógaléria: http://b365.realitatea.net/news/viitoarea-biblioteca-nationala-a-romaniei-este-85-gata-vezi-aici-cum-arata/


ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Bögözi Kádár János
Életének 71. évében, 2011. május 7-én Budapesten elhunyt Bögözi Kádár János erdélyi magyar költő, prózaíró.
1939. augusztus 18-án született Brassóban, családja egyéves korában Kolozsvárra költözött. A kolozsvári Ady–Şincai Középiskolában érettségizett 1956-ban; egyetemre kerülése előtt a bőrgyárban rakodómunkásként dolgozott. 1963-ban a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett román nyelv- és irodalomtanári diplomát, majd 1968-ig a mezőségi Visán tanított; ezeknek a nehéz éveknek, a városról falura kerülő fiatal értelmiségieknek, ingázóknak és letelepedőknek szigorú realizmussal és érzékeny lírával megírt kisregénye a Fénycsíkok nyomában (1967).
Az Igazság belső munkatársa (1968–74), a napilapnál töltött idő ugyancsak nyomot hagyott írásművészetén: itt alakult ki szabadvers-igényű, inkább sejtető, mint kifejtő-részletező, a szabványpublicisztikán, hírfejműfajon túlmutató rövid prózája, amelyben az élet és természet örök dolgait s a változó emberi világot költői beleérzéssel rögzítette.
1974-ben a Napsugár szerkesztője; a gyermekköltészetre új munkahelye irányította rá figyelmét. Első versét az Utunkban közölte, első kötete (A vályúfaragó) a Forrás könyvsorozatban jelent meg 1965-ben. Az erdélyi tájköltészet legjobb hagyományait folytatva nem a piktoreszk elemek megragadására törekedett, hanem a mélyen átélt lírai pillanatot fejezi ki kevés eszközzel, olykor szinte eszköztelenül. Lírai elmélyülésének egy-egy új állomása a Sarkos szavak (1969) és a Helyzetdalok (1981) című verseskötete. Ez utóbbinak kiemelkedő darabja az Ágotának 1979-ből című ciklus, a beteg ember kiszolgáltatottságának, élet- és szerelemvágyának tárgyiasan pontos, mégis átlényegített kifejezése.
Prózája erősen önéletrajzi ihletésű. A lírai hangulatok érzékletes, lélektanilag hiteles megragadására összpontosított akkor is, amikor kisregényt írt: a cselekményt ennek rendelte alá (Rondó. Finta Edit rézmetszeteivel, Kolozsvár, 1972; Egyetemben tanácskoztak ellenem... 1980, közli Levelek itthonról haza című 1983-as kötete).
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313003&ctag=articlelist&iid=1


-Elhunyt Hubay Miklós író
Életének 94. évében elhunyt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista.
1918-ban született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából ugyanaznap bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.
Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája. 1974–1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. 1987–1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke – ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.
Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében, elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel. Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=312963&ctag=articlelist&iid=1


-Váratlanul elhunyt Kartal Zsuzsa
Kartal Zsuzsa Budapesten született, Hajnal Gábor, József Attila-díjas költő gyermekeként. Iskoláit az ELTE BTK latin–magyar szakos hallgatójaként végezte, később beiratkozott a MÚOSZ Újságíró Akadémiára. 1974-től publikált, kezdetben a Magyar Nemzet gyakornokaként, majd ugyanebben az évben kezdtek megjelenni versei is. Élete során több lapnál is megfordult, 2000-ig négy kötete jelent meg.
Írásaira mindig jellemző volt a kifinomult, klasszikus műveltség. Régi latin költészettel és írásmóddal dolgozott, ám minden lázadási és újítási lehetőséget kihasznált. Elkötelezetten küzdött a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, az igazság harcosa volt. 61 éves korában hunyt el.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/24306/varatlanul_elhunyt_a_kartal_zsuzsa


-Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
Tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész, 65 éves korában.
1945-ben született Kolozsváron, tanulmányait szülővárosában végezte, a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. 1990-től egyetemi professzorként tanított ugyanott, 1994-től négy évig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője, később az egyetem konzulens professzora volt.
A rendszerváltás előtt az ellenzéki értelmiség meghatározó alakja, 1990 után az RMDSZ alapító tagja volt. Első önálló kötete a nyelvművelésről 1975-ben jelent meg Mindennapi nyelvünk címmel, Teremtett világ című, 1983-ban kiadott irodalomértelmezése paradigmatikus jelentőségű. Számos munkája azonban csupán a rendszerváltás után láthatott napvilágot. 2009-ben Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába címmel a Szekuritáté által róla készített megfigyeléseket tette közzé és kommentálta.
Publicisztikái számos napilapban, irodalomi folyóiratban jelentek meg, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. Számos más elismerése mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatával is kitüntették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4327
Lásd még: http://maszol.ro/szinkep/eva_2011_05_27.html, http://maszol.ro/szinkep/a_cenzura_a_legjobb_stiliszta_2011_05_27.html


AJÁNLÓ

-Magyarítószótárt jelentetett meg a Tinta Könyvkiadó
Régi és új idegen szavakra, szakkifejezésekre ajánl magyar megfelelőket a Tinta Könyvkiadó Magyarító szótár című új kötete, amely a Magyar Nyelv Kézikönyvei című sorozat huszadik darabjaként jelent meg a napokban. "Könyvünk úgynevezett kínálati szótár; ez azt jelenti, hogy egyszerűen felkínálja a lehetséges magyar megfelelőket, és a választást az anyanyelvi beszélő ösztönös nyelvérzékére bízza. Nem erőszakos magyarosító szándékkal készült, csak olyan szavakat ajánl, amelyek már széles körben elterjedtek" – magyarázta Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője. A magyarítószótár átmenet az idegen szavak szótára és a szinonimaszótár között. Az előbbihez áll közelebb, hiszen címszavai idegen szavak, ám ezekről nem ad fogalmi meghatározást, hanem azokat a magyar szavakat vagy egyszerű szókapcsolatokat sorolja fel, amelyek az adott idegen szó helyett egy mondatba beilleszthetők. Ebből következően a szótárból kimaradtak azok az idegen szavak, amelyeknek nincs egyszavas magyar megfelelőjük, például az atom, a vitamin, a hormon vagy a rádió.
A 260 oldalas kötetben 12 600 idegen szó összesen 21 700 magyar megfelelője található meg. Az olvasó a "klasszikus”, azaz görög-latin idegen szavak mellett az újabb keletűekről is iránymutatást kap, így szerepel a szótárban például a know-how (szakértelem, gyártásmód, gyártási eljárás), a blog (internetes napló), a chatel (cseveg, beszélget) és a workshop (munkaértekezlet, tanácskozás).
"A könyv természetesen már most elavult, hiszen megjelenésének napján is keletkeznek új szavak" - jegyezte meg Kiss Gábor. Valóban, fájóan hiányoznak az olyan közelmúltban elterjedt szavak, mint például a flashmob vagy a lájkol. A kiadó a www.tintakiado.hu/magyarito-bovites címen várja az olvasói észrevételeket és bővítési javaslatokat.
A teljes írás itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=


MOZAIK

-A világhírű költő több ezer levele került elő
Kenneth Price, a Nebraskai Lincoln Egyetem irodalomprofesszora, és a Whitman archívum társigazgatója szerint a háromezer levelet, amelyet felfedeztek, a költő akkor írta, amikor 1865 és 1874 között kormányhivatalnokként dolgozott. Mostanra minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a felfedezett papírok ténylegesen Whitmantől származnak. A kézzel írott levelezés egyes példányai az amerikai polgárháborúval kapcsolatos különböző dokumentumok, például a Ku Klux Klán megerősödését nehezményező feljegyzések. Whitman, aki 72 évesen halt meg 1892-ben, amúgy főként írnokként és másolóként dolgozott ebben az időszakban.
Whitman leghíresebb munkája, a Fűszálak című verseskötet is ekkoriban született. A kötet a maga idejében nagy port kavart nyílt szexualitása miatt, mára azonban szerzőjét minden vita nélkül az egyik legbefolyásosabb amerikai költőként tartják számon.
Price reméli, hogy a dokumentumok napvilágra kerülésével mindenki jobban megismerheti majd Whitmant. A mostani szövegekkel érthetőbbé válik majd 1871-ben megjelent munkája, a Democratic Vistas is, amelyben a szerző a demokrácia intézményét boncolgatja, kritizálva Amerikát „hatalma, sokakat elkápráztató vagyona és ipara miatt“, ami szerinte csak a lélek sivárságát hivatott elfedni.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/24115/a_vilaghiru_kolto_tobb_ezer_levele_kerult_elo


-Megtalálhatták Leonardo egyik korai vázlatát
Egy, Amadeo Barile és Francesco Gerbino restaurátorok tulajdonában lévő vöröskréta vázlatról művészettörténeti és technikai bizonyítékok alapján gyanítják, hogy azt Leonardo készíthette. A kérdést tisztázó vizsgálatokra azonban még 2012-ig várni kell.
Peter Hohenstatt, a Pármai Egyetem művészettörténésze eleinte nem sorolta a művet Leonardo munkái közé, mert a kérdéses vázlat elkészültét 1500 környékére keltezték. Hohenstatt, noha a rajz kidolgozásában szembesült a reneszánsz géniuszra jellemző megoldásokkal, úgy gondolta, hogy azt a mester egyik tanítványa vagy követője készíthette. Hohenstatt már Leonardónak tulajdonította a képet, amikor a technikai vizsgálat kimutatta, hogy a vázlat 1473 körül készülhetett, ugyanis a Mester a kései 1470-es évekig csupán festősegéd volt, ezért tanítványai nem lehettek.
Leonardo számos munkája szóródott szét az elmúlt évszázadok folyamán. Ahogyan azt a vázlat példája is mutatja, ezek azonosítása rendkívül hosszú és bonyolult folyamat.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110429_megtalalhattak_leonardo_egyik_korai_vazlatat


-A Kossuth Kiadó legújabb régiségei
Félévezredes könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó: 1499-ben nyomtatott misekönyvet, pontosabban annak hasonmását.
A kötet a Pécsi Püspöki Kincstárban őrzött pergamenpéldány alapján készült, ám abból hiányzik két fólió. A Kossuth Kiadó pótolta ezeket az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példány révén - mondta el Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke.
Az eredeti könyvet Velencében nyomtatták. Mára mindössze 4 darab maradt fenn belőle: két pergamenalapú és két papíralapú példány.
A misekönyv-matuzsálem 11 festett és aranyozott oldalt tartalmaz. Mind a nyomtatás, mind az aranyozás a legkorszerűbb technológiával készült. A könyv fa díszdobozban kapható, mellékletként külön kötet ismerteti történetét, liturgiai és művészettörténeti értékét.
A Pécsi Misszálé mellett egy másik könyvritkaságot is bemutatott a Kossuth Kiadó. Ez a kötet egy 218 éve megjelent könyv mása. Szerzője Sándor István, címe: Egy külföldi utazó magyarnak jó barátjához küldött levelei. A barát fiktív, az európai körút viszont valóságos, csakúgy mint Sándor beszámolói itáliai, svájci, német, francia és angol városokról. Kitér földrajzi környezetükre, építészetükre, lakóik szokásvilágára, még közerkölcsüket is kiértékeli. A szerző 1785 és 1791 között barangolta be fél Európát, műve 1793-ban jelent meg.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=313339


-A Google leállította az újságok digitalizálását
A Google leállította újságok archívumainak digitalizálását, mert úgy találta, hogy az újságok – ahelyett, hogy ingyenesen felkínálnák őket honlapjukon – inkább pénzért értékesítik régi cikkeiket.
Az interneten a news.google.com/archivesearch oldalon továbbra is megtalálhatók régi cikkek digitalizált formában, de a gyűjtemény tovább már nem bővül – olvasható az internetes óriáscég közleményében. A Google több mint 2000 újság 3,5 millió példányát digitalizálta, a legrégebbi közülük az elsőként 1752. március 23-án megjelent kanadai Halifax Gazette volt. A Google az újságoknak is eljuttatta archívumuk számítógépen olvasható változatát, hogy a honlapjukon közzétehessék.
A Google 2008 szeptemberében kezdte meg a laparchívumok digitalizálását.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82160/a_google_leallitotta_az_ujsagok_digitalizalasat


-Elárverezik Jane Austen kincset érő kéziratát
Kalapács alá kerül a Sotheby's 2011. július 14-i londoni árverésén Jane Austen még magánkézben lévő kéziratai közül a legjelentősebb darab, amely akár 200–300 ezer fontot is érhet. A The Watsons című történet vélhetően 1804-ből származó kézirata javításokkal tűzdelt példány, a világhírű írónő legrégebbi fennmaradt kézirata. "A mű, amely Jane Austen élete során nem jelent meg, és befejezetlen maradt, izgalmas bepillantást enged írói fogásaiba és abba a fejlődésbe, amely végén Nagy-Britannia egyik legjelentősebb szerzője lett" – áll a Sotheby's közleményében.
Jane Austen befejezett művei közül alig maradt fenn néhánynak a kézirata, a British Library őrzi a Meggyőző érvek két fejezetének piszkozatát, a New York-i Pierpont Morgan Library a Lady Susan című korai mű kéziratát, a cambridge-i King's College pedig a Sanditon című befejezetlen munkáját.
A The Watsons egyedülálló kézirata fontos ismeretekkel szolgál a kutatóknak nemcsak arról, hogy Jane Austen miként írt, majd bírálta felül saját munkáját, hanem arról is, miként néztek ki kéziratai, mielőtt kiadói kézbe kerültek – fogalmazott Gabriel Heaton, a Sotheby's könyvekért és kéziratokért felelős részlegének szakértője.
A regény a vélemények szerint csak negyedéig készült el, a kézirat 68 oldalas, és azokban az időkben született, amikor Jane Austen művei még nem jelentek meg, de stílusa már érett volt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4325


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó