************ ********* ********* ********* *********
********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/4. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Hangoskönyv-konvertáló vakoknak
PÁLYÁZATOK
-Erdély felfedezése
-Székely Előfutár Kutatási Ösztöndíj felhívás
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Könyvtárból közösségi tartópillér
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
-Megnyílt az idén 450 éves ELTE Egyetemi Könyvtár jubileumi éve
-Önkiszolgáló könyvtári kölcsönzés Zalaegerszegen
-Idén is lesz Aranykönyv-szavazás
-Könyvfesztivál az EU-elnökség jegyében
-Kiállítás nyílik Zichy Mihály műveiből a grúz fővárosban
-Új nyelvművelő egyesület és olvasóklub alakult Újvidéken
-A Márai-program kerete megfeleződhet
-Csökkenő könyvforgalom, átlag felett teljesítő tankönyvpiac 2010-ben
-Virágzik a könyvtárturizmus Pécsen
-Bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon
AJÁNLÓ
-Honlap a Mikes Kelemen Emlékév alkalmából
-Könyvajánló: Lélegzethinta
-Megjelent magyarul Paul Lendvai új könyve
HAZAI
-Művészeti alkotótábor Zabolán
-Diszkriminálják a magyarokat a Bihar megyei könyvtárban
-Könyvadomány Udvarhelynek
-Költöznek a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegei a Mikó-várból
DÍJAK
-Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat
-Mora Teréziának ítélték az idei fordítói díjat Németországban
-Olasz irodalmi díjjal tüntették ki Szőcs Gézát
MOZAIK
-Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
-Előkerült Garibaldi könyvtára
-Digitalizáció: az elérhetetlen csak karnyújtásnyira van
-Digitalizálják a milánói Ambrosiana könyvtár különleges gyűjteményét
-Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket
-Kiállításon keresik Alcuin elveszett könyvtárát
-Az olaszok szeretik a könyveket
-Száguld az ekönyv-biznisz
-Elutasították a Google és a könyvkiadók 125 millió dolláros egyezségét
-Kate Winslet könyvet ad ki jótékony célból
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Hangoskönyv-konvertáló vakoknak
Elkészült a Dramatizált Elektronikus Könyvszerkesztő és Hangoskönyv-konvertáló
program vakok és gyengénlátók részére. Az Informatika a Látássérültekért
Alapítvány több mint tíz éve azon fáradozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek
számára „láthatóvá tegye a világot”. A számukra jól használható programok
honosításával, informatikai eszközök adományozásával segíti tanulásukat,
munkába állásukat és szabadidejük hasznos eltöltését.
A program célja, hogy elektronikus könyveket egyszerűen lehessen hangoskönyvvé
konvertálni, továbbá Braille-kijelzőn megjeleníthető irodalmi Braille-írásrendszerű
dokumentummá alakítani, ezzel is megkönnyítve az olvasást, az irodalmi művek
élvezetét vak és gyengénlátó embertársaink számára.
Az elkészült szoftver hamarosan a www.infoalap.hu honlapról letölthető lesz.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
PÁLYÁZATOK
-Erdély felfedezése
A Székelyföld kulturális folyóirat pályázatot hirdet a jelenkori erdélyi
társadalom sokszínű valóságából merítő, nyelvi igényességgel megírt,
olvasmányos riportok, irodalmi szociográfiák alkotására. Maximális terjedelem
30 flekk (1 flekk 1350 karakter).
A pályamunkákat 2 példányban, jeligével ellátva (feloldását zárt borítékban)
2011. december 31-ig lehet benyújtani a Székelyföld szerkesztőségének címére
(530170 Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5. sz.).
A pályázat díjai: I. 3000 lej; II. 2500 lej; III. 2000 lej.
Eredményhirdetésre 2012 márciusában kerül sor. A díjazott művek közlési jogát a
Székelyföld folyóirat fenntartja.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
-Székely Előfutár Kutatási Ösztöndíj felhívás
A Forerunner Federation (Előfutár Szövetség) örömmel adja hírül a 2011 évi
Balás Elek Ösztöndíj felhívást.
Az egyszeri támogatás teljes összege pályázónként ötszáz amerikai dollár.
Kivételes esetekben az ösztöndíj összege elérheti az ezer amerikai dollárt.
Megfelelő számú alkalmas jelentkező esetén az Alapítvány 3-6 Balás Elek
Ösztöndíj kiadását tervezi 2011-ben.
Alkalmassági követelmények:
- Kizárólag székelyföldi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek
részesülhetnek az ösztöndíjból.
- Egyetemre felvett hallgató vagy olyan egyetemet végzett pályázó, aki
kutatómunkában vesz részt.
- Bizonyította sikeres tanulmányi előmenetelét és/vagy vezetői képességeit a
közösség szolgálatában.
- Továbbfejlődéséhez és a kutatáshoz anyagi támogatásra van szüksége.
A pályázati felhívás és adatlap honlapunkon található: http://cts.vresp.com/c/?
Jelentkezési határidő: 2011. április 15., gyergyói idő szerint éjfélig;
beküldési cim: ffapplications@gmail.com.
Balás András
Forerunner Federation
520 W. 21st Street
Unit G-2, PMB 119
Norfolk, VA 23517, U.S.A.
Phone: 1-757-639-6576
Email: forerunner.federation@gmail.
http://cts.vresp.com/c/?
http://www.facebook.com/
http://www.youtube.com/
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Könyvtárból közösségi tartópillér
Mikóújfaluban ritka, akinek otthon internet-hozzáférése van, ezentúl azonban a
községi könyvtárban négy számítógépet használhatnak az érdeklődők - értékelt
Miklós Piroska könyvtáros a mikóújfalusi könyvtár Biblionet-hálózathoz való
csatlakozásakor. A számítógépek a Biblionet program révén jutottak Újfaluba, és
nyomtatót, vetítőt, szkennert is kapott a könyvtár.
A szalagot Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szonda Szabolcs, a
Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vágta el.
Miklós Piroska, az intézmény vezetője rámutatott, hogy a faluban ugyan több
házban is van internet, de a könyvtár számára mégsem közömbös az új
felszerelés: nem csak gyerekek, hanem állást keresők is igénybe veszik a
számítógépeket.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója kifejtette: azért is
fontos, hogy a könyvtár új szolgáltatásokat nyújtson, mert azok, akik
megfordulnak az épületben, nagy valószínűséggel könyvet is kölcsönöznek majd.
Nyáguly Vilmos polgármester elmondta, a helyi önkormányzat még az idén
felújítja a kultúrotthont, valamint a könyvtárat, így ezután a kultúra és a
művelődés a község tartópillére lesz majd. A községvezető ugyanakkor arra
buzdította a jelenlévő számos polgármestert, hogy ha az általuk vezetett
önkormányzat még nem tette, nyújtsa be a Biblionetre a pályázatot.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
http://erdely.ma/gazdasag.php?
http://www.3szek.ro/load/cikk/
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Költői est Alexandru Muşinával
2011. március 10-én Sepsiszentgyörgyre látogatott a jelenkori román költészet
jelentős alakja, aki talán a figyelmes magyar versbarátok előtt sem ismeretlen:
Alexandru Muşina brassói költő, esszéíró, egyetemi tanár, a posztmodern és az
ún. “nyolcvanas” román írói nemzedék egyik meghatározó teoretikusa. Híres
nemzedéki önvallomása, a román Üvöltésnek is fölfogható hosszú verse, a Bodola
expressz több magyar antológiában is megjelent. A gyönyör román művészetében
vált magyarul is hozzáférhetővé Personae című, a görög és római epigrammákra
hajazó, szikrázóan szatirikus versciklusa. A tavaly a Romániai Írók Szövetsége
költészeti díjjal tüntette ki a Brassóban élő költőt.
Sepsiszentgyörgyi közönségtalálkozóján a meghívott szerző mai szlenget és argót
iróniával és helyenként megejtő líraisággal elegyítő-kezelő, emlékezetes
felolvasása után tartalmas beszélgetésen vehetett részt a félszáz érdeklődő,
amelynek során a vendég alkotó írói műhelyébe is betekintést nyertek.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
http://www.3szek.ro/load/cikk/
Bod Péter Megyei Könyvtár, Szonda Szabolcs igazgató
Játékos történelemidéző
Március 15-e alkalmából idén óvodások számára szervezett a könyvtár játékos
történelemidézést eredményező foglalkozást, amelyen a sepsiszentgyörgyi 5-ös
óvodából, valamint az Árvácska, Benedek Elek, Csipike, Hófehérke és Pinokkió
napköziotthonból érkezett gyermekek vettek részt. Rövid bevezető gyanánt néhány
szó hangzott el az 1848-as eseményekről, Gábor Áronról és a róla elnevezett
teremről. Meseolvasás következett: Móra Ferenc Kuckó király című alkotásából
részletet hallgathattak meg a gyermekek. Aztán néhány órára „harctérré”
változott a könyvtár Gábor Áron terme, apró huszárok vették birtokukba.
Összesen több mint 150 kis huszár vett részt a „harcokban”, sikeresen legyőzve
minden akadályt: átkeltek lóháton a folyón, célba dobtak, végigegyensúlyoztak a
keskeny pallón (a várárkon). Minden csapat lelkesen énekelte a végén a Kossuth
Lajos azt üzente és a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dalokat.
A játékos foglalkozást könyvtárbemutató követte, amelynek során minden
résztvevő ingyenes könyvtári belépőt kapott ajándékba.
Forrás és fotók: http://konyvtarunk.blogspot.
Közelkép a két Koreáról
A Bod Péter Megyei Könyvtár és az árkosi Európai Tanulmányok Központja
szervezésében került sor 2011. március 29-én, a könyvtárban az Észak- és
Dél-Korea: háború vagy béke? című találkozóra és beszélgetésre, amelynek vendége
Románia volt észak-koreai nagykövetségi tanácsosa és dél-koreai nagykövete,
Isidor Urian volt, beszélgetőtársa Leonid Moscviciov, az Európai Tanulmányok
Központjának igazgatója, házigazda pedig Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Az est fő témái között a következők szerepeltek: a két Korea kölcsönös viszonya
és térségi szerepe a nemzetközi politikában; koreai mindennapok régen és most;
a mai külpolitika főszereplői és forró témái; a Ceauşescu-rendszer és
Észak-Korea: emlékek a tárgyalóasztal mellől. A találkozó meghívottja számos
élményszerű adalék révén hozta közelképbe a világ általa megtapasztalt, megélt
zónáját, valamint szakmai pályájának megannyi tanulságos történését.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
KITEKINTŐ
-Megnyílt az idén 450 éves ELTE Egyetemi Könyvtár jubileumi éve
Ünnepélyes keretek között megnyitották az ELTE Egyetemi Könyvtár 450. jubileumi
évét, amelynek keretében tárlatok, konferenciák és kiadványok mutatják be az
intézmény történetét és jelenét, becses könyvritkaságait.
A könyvtárat a jezsuita rend alapította 1561-es magyarországi megtelepedésekor,
együtt a nagyszombati kollégiummal. Az ekkor még alig néhány ezer kötetes, de
tartalmában egyedülálló gyűjtemény csak 1635-ben lett a Pázmány Péter
esztergomi érsek által akkor megalapított új nagyszombati egyetem - a mai ELTE elődje - könyvtárává - idézte fel Szögi László főigazgató.
A könyvtár az ország első nyilvános bibliotékájaként 1777 óta működik a
fővárosban, előbb a budai várban, majd 1784-től mai helyén, a belvárosi
Ferenciek terén. Kezdetben a ferences klastromban kapott helyet, mai eklektikus
palotaépülete 1876-ban épült Skalnitzky Antal tervei alapján. Az intézmény
1780-tól közel egy évszázadig a nemzeti könyvtár szerepét is betöltötte. A két
világháború közti időszak pangása után, a második világháborút követően, a
szovjet könyvtári modell bevezetésével szakosodni kellett, és az Egyetemi
Könyvtár a humán tudományok - elsősorban a filozófia, a pszichológia, a
történet- és vallástudomány - gyűjtőkönyvtárává vált. Mint Szögi László
felidézte, az akkori főigazgató “ügyes húzással” az ateizmus és valláskritika
könyvtárának kiáltotta ki az intézményt, amely ily módon megvásárolhatta a
nyugati szerzők bírálandó műveit is.
Az ELTE teljes könyvtárhálózatában ma több mint 3,6 millió könyvtári egységet,
többek között 183 kódexet - köztük 14 corvinát - és 1150 ősnyomtatványt
őriznek. “Az ELTÉ-n nagy hagyományai vannak a széttagoltságnak - ma nyolc kari
és több mint ötven intézeti, tanszéki könyvtár létezik -, ugyanakkor a modern
informatikai rendszerek egységesítést követelnek meg. Nemrég vásároltuk meg a
világ egyik legmodernebb integrált könyvtár-informatikai rendszerét, önálló
digitalizáló műhelyet alakítottunk ki modern felszereléssel, és az átfogó
vagyonvédelmi és biztonsági rendszer kiépítése is folyamatban van" -
sorolta a főigazgató a jelen legfontosabb fejlesztéseit, feladatait.
A könyvtár történetét átfogóan a várhatóan október 20-án megnyíló és 2012.
május végéig látogatható, 450 éves az Egyetemi Könyvtár című kiállítás mutatja
majd be, amelyhez kapcsolódva egy, az intézmény történetét feldolgozó új könyv
is megjelenik majd.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Önkiszolgáló könyvtári kölcsönzés Zalaegerszegen
A megszokott könyvtári szolgáltatások mellett önkiszolgáló könyvtárkölcsönzést
vezettek be a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárban.
A könyvtári köteteket rádiófrekvenciás azonosító jellel látják el, ami
integrált rendszerhez kapcsolódva azonosítani tudja a dokumentumokat, az
olvasók így számítógép segítségével is megoldhatják a kölcsönzést. A bejárati
ajtónál biztonsági kapu érzékel, és riasztja a könyvtárosokat, ha az
adathordozók “véletlenül” mégse kerültek be a kölcsönzési rendszerbe.
A megyei könyvtárnak a próbaidőszak alatt bevezetett módszerrel nem gépi
kölcsönzés volt a célja - hangsúlyozta Tóth Judit. Az idősebb korosztály, vagy
akik idegenkednek az elektronikus berendezésektől, továbbra is kérhetik a
könyvtáros segítségét, megmarad a személyes kapcsolat. Az elektronikus módszer
az állományvédelmet szolgálja, segíti a dokumentumok helyének beazonosítását.
Nem kell minden dokumentumot egyenként kézbe venni, mint korábban, hanem kézi
olvasó segítségével beazonosíthatók lesznek, és előkerülnek akkor is, ha
például rossz polcra kerültek.
A zalaegerszegi megyei könyvtár - amely elsőként vágott bele az internetes
szolgáltatásba - a tapasztalatait a többi könyvtárnak is átadja. A fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár is kért már információkat. A budapesti könyvtárban azonban
nem csak a kölcsönzést, hanem a nap 24 órájában egy “bedobó” rendszerrel a
visszavételt is gépesítik, amire a zalaegerszegi könyvtár épületében még nincs
meg a lehetőség.
Tóth Judit elmondta, az elmúlt években megsokszorozódott az információ hatalma,
miközben változnak az olvasói szokások is. A könyvtárosoknak figyelembe kell
venniük a használók kívánságait, kéréseit. Az igények azt jelzik, hogy szükség
van a kölcsönözhető állományra, a helyben használható kézi könyvekre,
folyóiratokra, de mellette a felhalmozott információkat is szeretnék igénybe
venni.
Az önkiszolgáló könyvtári szolgáltatás a könyvtárak összehangolt
infrastruktúrafejlesztése mentén (TIOP), a Zalai tudástár címmel nyert pályázat
keretében valósul meg Zalaegerszegen.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Idén is lesz Aranykönyv-szavazás
Tavaly az évtized legnépszerűbb könyvére voksolhattak az olvasók az
Aranykönyv-szavazáson, idén pedig 2010 kedvenceit keresik hat kategóriában
egészen májusig a szervezők.
A megmérettetés sajtókommunikációjáért felelős ügynökség tájékoztatása szerint
a szavazás első köre 2011. április 3-ig tart: addig bárki ajánlhatja kedvenc,
tavaly megjelent könyvét, kiegészítheti azzal a szervezők listáját. A második
fordulóban, amely április 4. és 24. között zajlik, a korábban legnépszerűbbnek
bizonyult 50 kötet verseng tovább. Április 25. és május 5. között pedig eldől,
hogy a legnépszerűbb tízből melyik könyv és szerzője nyeri meg a közönség
díját, amelyet május 12-én adnak át az Aranykönyv Gálán.
Ajánlásokat tenni és szavazni összesen hat kategóriában lehet a www.aranykonyvszavazas.hu
oldalon. Külön indulnak a szépirodalmi, a szórakoztató irodalmi, a
gasztronómiai, az ismeretterjesztő, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek. A
“klasszikus” címszó alatt pedig azokat a műveket gyűjtik, amelyek nem 2010-ben
láttak először napvilágot, de tavaly újra megjelentek. Az első
Aranykönyv-szavazáson, amelyen az elmúlt évtized kedvenceit keresték, olyan
kötetek győzedelmeskedtek, mint például Szabó Magda Abigélja, Jane Austentól a
Büszkeség és balítélet, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut című regénye,
Tolkien Gyűrűk ura-trilógiája, Szerb Antal munkája, A világirodalom története,
Fekete István Vukja, a Harry Potter és a bölcsek köve, J. K. Rowling
varázslómeséje, vagy Frank Júlia Óriás szakácskönyve.
A szavazást szervező Libri az idei Aranykönyv 2010 megmérettetéssel szeretné
megmutatni, hogy a magyar olvasók nemcsak az úgynevezett klasszikusok iránt
érdeklődnek, hanem szívesen vásárolnak kortárs szerzőket és könyveket is.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Könyvfesztivál az EU-elnökség jegyében
A magyar uniós elnökség jegyében rendezik idén a Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztivált. Minden tagország képviselteti magát. A díszvendég a svéd Per
Olov Enquist lesz.
Nem egyetlen ország, hanem az egész Európai Unió lesz idén a Nemzetközi
Könyvfesztivál díszvendége - közölte Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülete elnöke. Mint elmondta, egy nagy uniós standon
bemutatják Európa kortárs irodalmának legérdekesebb alkotásait. Minden
országból érkeznek jeles szerzők. Ha ehhez hozzászámítjuk a tíz esztendeje
rendezett, európai első könyvesek fesztiválját, akkor közel száz neves alkotó
érkezik Budapestre, ráadásul mindegyikőjüket magyar nyelvű kötet várja.
Per Olov Enquist világhírű svéd írót köszönthetjük a fesztivál díszvendégeként.
A jó ideje Koppenhágában élő Nobel-díj-várományos átveheti majd Tarlós István
főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat, az Európa Kiadó pedig megjelenteti Egy
másik élet című önéletrajzi regényét.Az író, aki fiatalkorában magasugróként
szerzett nevet magának, nyolc éve már volt a könyvfesztivál vendége.
Csaknem félezer magyar szerző, tudós, művész is ellátogat az április 14-17.
között megrendezendő fesztiválra, többnyire saját kötetét bemutatandó, ugyanis
a rangos fórumra több száz könyv is megjelenik, s mintegy 350 rendezvénnyel
népszerűsítik a magyarországi és külföldi irodalmat.
A fesztivált hagyományosan a Születésnapi Irodalmi Szalon zárja majd, amely az
idén kerek születésnapjukat ünneplő írók előtt tiszteleg. A zárónapon adják át
az Év kiadója, valamint az Év vidéki és az Év fővárosi könyvesboltja
elismeréseket is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
http://www.szabadsag.ro/
-Kiállítás nyílt Zichy Mihály műveiből a grúz fővárosban
2011. márciusában kiállítás nyílt Zichy Mihály műveiből Tbilisziben. A
megnyitón az egyik Zichy-leszármazott, Csicsery Rónay Erzsébet is részt vett.
Zichy Mihályt “nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta
Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A
tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. Illusztrációi jelentős hatással
voltak a grúz művészekre is.
A mű első magyar kiadása 1917-ben jelent meg, Vikár Béla fordításában, Zichy
Mihály 26 rajzával (Bp., Athenaeum, 1917). Második magyar fordítója Weöres
Sándor volt. A kitűnő átültetést szintén Zichy Mihály 25 egész oldalas
illusztrációja díszíti (Új Magyar Könyvkiadó, 1954).
Tbilisziben Zichynek szobrot állítottak és utcát is neveztek el róla.
Forrás: Nyugati Hírlevél
Közzéteszi: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
-Új nyelvművelő egyesület és olvasóklub alakult Újvidéken
A magyar nyelv és az olvasókultúra ápolását tűzte ki célul a 2011. március
23-án Újvidéken megalakult Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasó
Klub. A legfiatalabb korosztálytól, az óvodásoktól kezdve, az iskolás tanulókon
keresztül, minden, anyanyelvét használó egyén nyelvhasználatát vizsgálja és
szükség esetén segítséget nyújt, szakemberek bevonásával, vitás nyelvhelyességi
kérdésekben. Tagja lehet önkéntes alapon az, aki a belépési nyilatkozatot
kitölti, és kifejezi óhaját, hogy segíti az egyesület célkitűzéseinek
megvalósítását. A belépési nyilatkozat aláírható a Magyar Szó könyvtárában,
Tóth Báthori Erzsébet titkárnál. Érdeklődni lehet a következő elérhetőségeken: tberzsebet@gmail.com,
tel. 021-456-456, 064-805-50-28.
Az alakuló közgyűlésen megvitatták és elfogadták az egyesület alapszabályzatát,
valamint megválasztották az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait. Elnök:
Horváth Aranka, elnökhelyettes: Virág Árpád, titkár: Tóth Báthori Erzsébet,
tagok: Klemm Márta, Kolarski Zsuzsanna, Stanyó Tóth Gizella, Takács Ilona és
Törőcsik Rózsa. Ellenőrző bizottság: Garai Béla (elnök), Kartag Nándor és Dr.
Pásztor Kicsi Mária.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, http://www.magyarszo.com/fex.
-A Márai-program kerete megfeleződhet
A Márai-program költségvetésének újabb csökkentésére kényszerülhet a Nemzeti
Kulturális Alap (NKA) a 600 millió forintos kormányzati zárolás miatt, ezzel a
rövidesen induló könyvszakmai projekt idei kerete 435 millió forintra apadhat -
mondta el az MTI-nek az NKA elnöke, aki szerint az idei újabb zárolást nem
tudják kigazdálkodni, és külön problémát jelent, hogy rövidesen indul az
eredetileg évi egymilliárd forintból tervezett, nagyszabású könyvszakmai
projekt, a Márai-program, amelyet a kultúráért felelős tárca döntése értelmében
bonyolít az NKA, saját keretéből.
A februári zárolás után 880 milliósra csökkentett idei keret helyett most már
csak 435 millió jut a Márai-programra - szólt az újabb zárolás
következményeiről Jankovics Marcell. Mint hozzáfűzte, ez valószínűleg azt
jelenti, hogy a projektet idén csak az első félévben tudják kiírni.
Az NKA vezetője az egyetlen megoldásnak azt látja, hogy a kulturális alap
számláján zárolt pénzhez legalább a Márai-program lebonyolítása érdekében
hozzányúlhassanak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Csökkenő könyvforgalom, átlag felett teljesítő tankönyvpiac 2010-ben
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2010-es könyvforgalmi
adatai alapján a magyar könyvpiac tavaly is csökkenést mutatott. A
könyvvásárlásra fordított összeg az előző évihez képest több mint 4 százalékkal
csökkent. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek piaca eközben a teljes
könyvpiachoz képest jobban teljesített. A vezető tankönyvkiadó a 2011/2012-es tanévben
a piac stagnálására számít.
Az ismeretterjesztő könyvek piaca tavaly stabilizálódott, míg a szépirodalmi,
illetve fikciós könyvek forgalma 2 százalékkal csökkent. A szakkönyvek,
tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban
használatos kiadványok ágazatában 2010-ben is folytatódott a jelentős csökkenés
(-15%), míg a legnagyobb zuhanás (szemben a 2009-ben regisztrált 7 százalékos
növekedéssel) a gyermek- és ifjúsági könyvek területén volt megfigyelhető
(-17%).
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Virágzik a könyvtárturizmus Pécsen
Havonta több mint hétszázan látogatják csoportosan az Európa Kulturális
Fővárosa program (EKF) keretében tavaly átadott Dél-dunántúli Regionális
Könyvtár és Tudásközpontot Pécsen.
„Nagy az érdeklődés a tudásközpont iránt. Idén eddig több mint 2200 vendégünk
volt, akik idegenvezetés mellett tekinthették meg az épületet. Vannak, akiket az
ingatlan építészeti megoldásai érdekelnek, mások a szolgáltatásokra,
könyvtárszakmai információkra is kíváncsiak” - mondta el Fischerné Dárdai
Ágnes, az egyetemi könyvtár főigazgatója.
A négyemeletes épületben kapott helyet a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, a
Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, valamint az egyetem jogi és
közgazdasági szakkönyvtárának egymillió dokumentuma, létrehozva ezzel
Magyarország negyedik legnagyobb könyvtárát. Az ingatlanban emellett két,
egyenként kétszáz férőhelyes előadótermet, kiállítóteret, tanulótereket,
éttermet és kávézót is kialakítottak.
A tudásközpontban a kölcsönzés a legmodernebb technikával zajlik: a
könyvtártagoknak egységes chipkártyát biztosítanak, amely a kölcsönzött
dokumentumok adatainak tárolásán túl fizetésre is alkalmas lesz, hiszen a
feltöltött összeg erejéig fénymásolni is lehet vele. A kölcsönzés szinte
teljesen automatizálttá válik, a kötetek visszaadása például még emberi
munkaerőt sem igényel.
Az építmény talán legérdekesebb, szemet gyönyörködtető része a Kaptár névre
keresztelt előtere, amelyet 60 ezer darab, 19 különböző színű
Zsolnay-kerámiával burkoltak. Csak ennek a 600 négyzetméteres alkotásnak az
értéke meghaladja a 100 millió forintot.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon
Továbbra is bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon, mert az Európai Unió
ajánlása ellenére sem csökkent a letölthető könyvek áfatartalma, így ezek a
kiadványok nem olcsóbbak annyival, hogy megérné virtuális könyvtárra váltani.
Tavaly novemberben az Országgyűlés megszavazta, hogy 2011. január 1-jétől a
hangoskönyvek és a letölthető e-book-ok a jelenlegi 25 százalékos adókulcsból a
hagyományos könyvekhez hasonlóan a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerülnek.
A törvénymódosítástól mindenki azt várta, hogy januártól megéri majd az
internetről vásárolni, és beruházni a több tízezer forintos e-könyv-olvasókba.
Ez azonban mégsem terjedhetett el Magyarországon, mert a törvénymódosítás
szövege szerint csak az számít könyvnek, amit fizikai adathordozón, például
CD-n vagy memóriakártyán árulnak.
A könyvek hagyományos és elektronikus változatai között legtöbbször kevesebb,
mint ezer forint a különbség. Ilyen árakkal számolva a potenciális vásárlók is
inkább a fájlcserélő oldalakat választják, ráadásul az elektronikus
szolgáltatásokat nem is lehet eltulajdonítani, így amit tesznek, nem nevezhető
lopásnak - vélekednek azok az e-könyv-olvasó-tulajdonosok, akik szerint addig
nem is lesz igazi fellendülés, amíg több százezer forintnyi könyvvásárlással
térül csak meg az eszköz ára.
Az EU forgalmi adóról szóló zöld könyvében is elismerik, hogy a tagállamokon
belül vannak még anomáliák, de ajánlásuk szerint csak azt a lehetőségeket
tartják elfogadhatónak, ahol a kultúra hagyományos és elektronikus közvetítő
eszközei is egyenrangúnak számítanak, azaz,ha a könyvek kedvezményes adózás alá
esnek, hasonló kedvezmények illetik meg az elektronikus változatokat is.
Forrás: http://index.hu/tech/2011/03/
AJÁNLÓ
-Honlap a Mikes Kelemen Emlékév alkalmából
Mikes Kelemen munkásságát, a képzőművészetre, a szépirodalomra, a zenére
gyakorolt hatását mutatja be az a weboldal, amelyet az egri Eszterházy Károly
Főiskola hozott létre a nemzeti Mikes Kelemen Emlékév alkalmából.
Idén halálának 250. évfordulója, egyben a Rákóczi-szabadságharc leverésének
300. évfordulója kapcsán emlékezik a magyarság Mikes Kelemenre. A főiskola
központi könyvtárának szerkesztésében létrehozott, www.mikes.ektf.hu címen
elérhető honlap válogatást nyújt a Mikes Kelemen műveiről szóló szakirodalomból
is. Az intézmény a jubileumra készülve már korábban megjelentette Mikes
Törökországi levelek című, 1794-ben Szombathelyen napvilágot látott művének
hasonmás kiadását.
Az emlékév programjai közé tartozik, hogy a XVIII. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztiválra időzítve megjelenik Mikes Kelemen füveskönyve, illetve a
Válogatás a teljes életműből című antológia. Május 3-án nyílik meg Az
ismeretlen Mikes című kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban és az Egri
Főegyházmegyei Könyvtárban. Június 19-én Rákóczi fejedelem és Mikes Kelemen
törökországi bujdosásának helyszínén, Rodostóban lesz megemlékezés, augusztus
22-től 27-ig pedig Kolozsváron rendezik meg a VII. Nemzetközi Hungarológiai
Kongresszust, ahol Mikes Kelemen is szerepel a témák között.
A Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében október 13-án rendeznek
emlékhangversenyt In memoriam Mikes Kelemen címmel, másnap Mikestől-Mikesről
címmel lesz irodalmi est a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban. Novemberben lát
napvilágot a Törökországi levelek autográf kéziratának hasonmása, a mű francia
fordítása és a Mikes Kelemen válogatott bibliográfia című mű.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Könyvajánló: Lélegzethinta
40 oldal. Ennyit olvastam el Herta Müller „Lélegzethinta” című regényéből,
mikor magam mellé tettem a kötetet, csendben ültem, s azon gondolkodtam, hogy
vajon akarom-e folytatni az olvasást? Vajon át akarom-e élni mindazt a
borzalmat, amely ezeken a lapokon vár még rám? Nem akartam, de mégis
folytattam. Vitt előre a kíváncsiság, vagy a jó ég tudja, micsoda. Olvastam.
Elolvastam. S most keresem a megfelelő szavakat, hiába. Nagyon nehéz; a mű
letaglóz, és alig tud az ember magához térni. Főként az utolsó fejezet miatt…
De inkább kezdjük az elején.
1945 januárja. A Vörös Hadsereg benn, Románia területén; a náci diktátor,
Antonescu letartóztatva. Románia már kapitulált, s hadat üzent a korábbi
szövetséges Németországnak. Vinogradov szovjet tábornok pedig felszólítja a
román kormányt, hogy minden, Romániában élő németet adjanak ki a
Szovjetuniónak. Sztálin nevében, újjáépítés céljából. Így aztán minden, 17 és
45 év közötti német férfit és nőt szovjet munkatáborokba deportálnak.
Újjáépíteni. S bűnhődni Hitler minden egyes döntése miatt. Meg azért, mert
németnek születtek.
Ez utóbbi minden vétsége Leopold Aubergnek is. A „Lélegzethinta” oldalain az ő
története elevenedik meg előttünk. Az ő igaz története. Herta Müller ugyanis
még 2001-ben kezdte el az anyaggyűjtést a regényhez, s szülőfalujában,
Niczkyfalván készített interjúkat egykori deportáltakkal. Majd megismerkedett
az emigráns költő Oskar Pastiorral - aki szintén megjárta a poklot, az ukrán
munkatábort -, s elhatározták, hogy együtt fogják megírni azt, amiről
Romániában évtizedekig még csak beszélni sem lehetett. Ám 2006-ban Oskar
Pastior meghalt. Így Herta Müller hosszas vívódást követően egyedül vágott bele
a regény megírásába, amely 2009-ben nyerte el végleges formáját. Még ugyanebben
az évben neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. (…)
A kötetnek a polcon a helye, az utolsó mondatnak pedig a szívünkben.
„Utána belém költözött valami messzeség.” (Vellai Tamás teljes írása az
Ellenkultúra portálon olvasható.)
Forrás: http://ellenkultura.info/
-Megjelent magyarul Paul Lendvai új könyve
A budapesti Astoria szállóban mutatták be Paul Lendvai magyar származású
osztrák újságíró legújabb könyvének magyar kiadását. Az eltékozolt ország című
kötetben Lendvai Magyarország elmúlt huszonkét évének történetét írja meg saját
nézőpontjából, az 1989-es rendszerváltástól 2011-ig.
A könyvet Závada Pál író méltatta és ismertette a bemutatón. Závada szerint
Lendvai munkája azért is jelentős, mert az Ausztriában élő szerző, a német
nyelvű sajtó legismertebb Magyarország-szakértője, miközben behatóan ismeri a
magyar közélet szereplőit, folyamatait és háttéralkuit, mégis külső
szemlélőként teszi mérlegre az elmúlt évtizedek történelmét. A tavaly megjelent
német nyelvű kiadástól a magyar változat abban tér el, hogy ahhoz Lendvai maga
írt egy új fejezetet magyar nyelven. A könyvet németül írta meg, magyarul
Liebentritt Katalin fordításában olvasható. A könyvet a Noran Libro kiadó
gondozta.
Forrás: http://index.hu/belfold/2011/
HAZAI
-Művészeti alkotótábor Zabolán
Idén második alkalommal szerveznek Zabolán képzőművészeti alkotótábort. A helyi
tanács 5000 lejt szán a rendezvény támogatására. Az összeget a könyvtár
költségvetéséhez csatolták, az intézmény és annak vezetője, Hegyeli Győző
könyvtáros lesz a tábor szervezője, aki tavalyelőtt is részt vett a tábor
szervezésében. Mint hangsúlyozta: az alkotótábor értéket teremt a falunak,
hiszen a művészek Zabolának adják elkészült alkotásaikat, ezekből akár állandó
tárlatot is lehetne létesíteni.
A Tájmisztika képzőművészeti alkotótábort első alkalommal 2009-ben szervezték
meg, Hegyeli Győző kezdeményezésére. Kultúrát akartak hozni a faluba az addig
megszokott falunapokon kívül is. Idén legtöbb tucatnyi művészt várnak,
szeretnék a tábort bérbe venni, mert ott jobb körülményeket biztosíthatnak,
mint két éve a Csipkésben. Erdélyi és innen elszármazott magyar anyanyelvű
művészeket hívnak, a toborzásban Ütő Gusztáv ismert sepsiszentgyörgyi
képzőművész segít.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Diszkriminálják a magyarokat a Bihar megyei könyvtárban
Legutóbb a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár háza táján néztek szét az Erdélyi
Magyar Ifjak, és azt tapasztalták, hiába hirdeti magát multikulturálisnak ez az
intézmény, szinte semmit nem tartanak be azokból az elvárásokból, amelyek
megilletnék a megye magyar lakosságát. Hiába van a bejáratnál kétnyelvű
feliratozás, ha az épületben alig egy-két többnyelvű tábla lelhető fel. S bár a
törvények szerint a könyvtárban magyar nyelven is lehet kérvényeket beadni, az
EMI magyar nyelvű beadványát végül nagy nehezen románul válaszolták meg. A
megyei könyvtár 78 alkalmazottjából mindössze 8 (!) a magyar nemzetiségű. Ami a
könyvtárból kölcsönözhető köteteket illeti, összesen 642 500 könyv van
leltáron, ezeknek mindössze 18 százaléka magyar. Az elmúlt években nevetségesen
kevés magyar nyelvű könyvvel bővítették a készletet, míg a román nyelvű
olvasnivalókat ezerszámra vásárolták fel. Az EMI-sek úgy vélik, a nagyváradi
magyarok megérdemelnének egy saját korszerű és az olvasói igényeket kielégítő
könyvtárat, s azt az érvelést sem fogadták el, amit Tavaszi Hajnaltól, a
könyvtár aligazgatójától hallottak, miszerint ezeket az állapotokat és
hozzáállást még a kommunista rendszertől vették át, s nem tudtak, tudnak ezen
változtatni.
Forrás: http://www.erdely.ma/
-Könyvadomány Udvarhelynek
Újabb szakkönyvekkel, hangos- és gyermekkönyvekkel bővült a Székelyudvarhelyi
Városi Könyvtár gyűjteménye, tatabányai testvérkönyvtárának a sikeres pályázata
nyomán.
A könyvcsomag az udvarhelyi könyvtár számára hiánypótló. A két intézmény között
immár öt éve működik hivatalosan is testvérkönyvtári kapcsolat. Az elmúlt évben
a magyarországi intézmény sikeres pályázatának köszönhetően, amelynek
haszonélvezője ezúttal a székelyudvarhelyi könyvtár, mintegy 220 ezer forintnyi
összegre vásárolhattak könyveket, olyanokat, amelyek keresettek, és jelentősen
segíthetik a diákok munkáját - mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, kifejtve,
hogy kihasználnak minden olyan programot, amellyel bővíteni tudják a jelenlegi
280 ezres könyvállományt, mivel a városháza nem tud kellő támogatást nyújtani a
könyvtárfejlesztésre. A tatabányai könyvtár igazgatója, Csics Gyula a több mint
fél évtizedes kapcsolat pozitív hozadékának nevezte azokat a programokat,
amelyeket az udvarhelyi könyvtár év közben szervez, és amelyeket ők is
átvesznek és megszerveznek ezentúl. Példaként említette az olvasótábort,
amelyet a Hargitán szervezett meg az itteni intézmény, de örömmel
bekapcsolódnának egyéb programokba is, így például a Nyitott könyvek éjszakáját
ők is megszerveznék. Udvarhely harmincezer lakosa közül egyébként mintegy
tizenkétezren iratkoztak be a városi könyvtárba, ezzel szemben Tatabánya
hetvenezres lakosságából a városban működő két könyvtárban nyolcezer olvasót
regisztráltak összesen.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.
-Költöznek a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegei a Mikó-várból
A Kájoni János Megyei Könyvtár három közönségszolgálati részlege - a
dokumentációs, a történelmi-művészeti részleg és a gyermekkönyvtár - működik
jelenleg a csíkszeredai Mikó-vár épületében, amely a Csíki Székely Múzeum
székhelye. A múzeum tervezett felújítási munkálatai miatt a könyvtár részlegeinek
el kell költözniük a vár épületéből. A csíkszeredai önkormányzat 2011. március
25-i döntése értelmében a városháza földszintjén biztosítanak 165
négyzetméternyi helyet a könyvtár Mikó-várból elköltöző részlegeinek,
amelyeknek idén június 15-ig kell elhagyniuk a múzeumban elfoglalt helyüket.
Elsőként a dokumentációs részleg költöztetésére kerül sor, amely március 28-tól
ideiglenesen bezárt. A gyermekkönyvtár a tanév végéig még a várban várja
olvasóit, a költözésére a vakáció kezdete után kerül sor. Költöznie kell a
Mikó-várban működő könyvkötészeti részlegnek is, amelynek még nem jelölték ki a
helyét, a városi tanács ülésén az indoklásban elhangzott, hogy jellegéből
adódóan a kötészetet nem feltétlenül kell a város szívében működtetni.
Forrás: Forró Erőss Gyöngyi - Elhagyja a téka a várat. Hargita Népe, 2011.
március 28.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
DÍJAK
-Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat
Idén 18 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 15 tudós részesült
Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit
21-en vehették át az Országházban. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt
elismeréseket Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök
társaságában nyújtotta át.
A Kossuth Nagydíjat Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, a
Széchenyi Nagydíjat Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, míg a Magyar
Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést Seregély
István nyugalmazott egri érseknek ítélték oda.
Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére a
Széchenyi-díjat adományozta a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a
16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom
történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai
közéleti tevékenysége elismeréseként Monok Istvánnak, az irodalomtudomány
kandidátusának, irodalom- és művelődéstörténésznek, könyvtárosnak, az
Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docensének; a Magyar Köztársasági Érdemrend
Lovagkeresztjét adományozta Rozsondai Marianne kandidátusnak, az MTA Kézirattár
és Régi Könyvek Gyűjteménye ny. Osztályvezetőjének, Magyarország első számú
könyvkötés-történeti és könyvkötés-művészeti szakértőjének, negyven éves
kiemelkedő munkájáért, az egyetemes könyvtárügy hűséges szolgálatáért.
Közzétette: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Mora Teréziának ítélték az idei fordítói díjat Németországban
A soproni születésű, Németországban élő Mora Teréziának (Terezia Mora) ítélték
oda idén az Észak-Rajna-Vesztfáliai Művészeti Alapítvány fordítói díját
Esterházy Péter Termelési-regény című művének fordításáért. A 25 ezer euróval
járó elismerés az egyik legmagasabb összegű irodalmi díj német nyelvterületen.
Évente adja át az alapítvány, együttműködve az Európai Fordítói Kollégiummal.
Esterházy Péter első kisregényének fordítását a múlt évben adta ki a Berlin
Verlag német könyvkiadó. A zsűri véleménye szerint Mora Terézia a magyar író
irodalmi, nyelvi sokszínűségét “magával ragadó bölcsességgel közvetíti.
Nyelvalkotó fantáziával hozza ki Esterházy művéből azt, ami az eredeti műben
ott van: a klasszikust. A könyv németül is nyelvművészeti alkotás.”
Az 1971-ben született írónő - aki forgatókönyveket és színdarabokat is jegyez,
illetve magyar írók műveit fordítja német nyelvre – Németországban elsősorban a
Nap mint nap (Alle Tage) című regénye révén lett ismert. Der Einzige Mann auf
dem Kontinent címmel 2009-ben jelent meg legújabb kötete.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Olasz irodalmi díjjal tüntették ki Szőcs Gézát
Az egyik legnagyobb olasz költőről és gondolkodóról, Giacomo Leopardiról
elnevezett díjjal tüntették ki Olaszországban Szőcs Géza költőt, a Nemzeti
Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát “költői, drámaírói,
elbeszélői és politikusi érdemeiért”.
A magyar költő–politikusnak március 17-én, az olasz egység 150. évfordulója
alkalmából rendezett ünnepségen nyújtották át az elismerést Leopardi
szülőhelyén, Recanati városban, a közép-olaszországi Marche tartományban. A
díjat Fabio Corvatta, a Leopardi Intézet (CNSL) elnöke adta át, kérve egyben az
államtitkárt, hogy a magyar EU-elnökség idején támogassa a kutatóintézet
nemzetközi tevékenységét és a magyarországi egyetemekkel már meglévő
együttműködés bővítését.
A díj indoklása a világirodalom legjobbjai közé sorolja Szőcsöt, aki
“zseniálisan ötvözi a tragikus és ironikus hangokat a mindig korunk társadalmi
és politikai problémáihoz kötődő művészi alkotómunkájában”, ahogy azt tette
Giacomo Leopardi is annak idején.
A díjátadóról szóló olaszországi beszámolók szerint az államtitkár “látható
megilletődöttséggel” vette át a kitüntetést, amely - mint emlékeztetett - a már
korábban elnyert Dante Alighieri-díjat követi. Szőcs Géza ígéretet tett arra,
hogy erősíti együttműködését a Leopardi-központtal.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
MOZAIK
-Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
Míg a Voynich-kézirat minden idők egyik legtitokzatosabb irományának számít,
egy dolog végre biztosnak tűnik: a kutatók megállapították, hogy a szöveget
hordozó pergamenlapok a korábban hittnél 100 évvel régebbiek lehetnek. Bár van,
aki szerint a kéziratot a 8-10 éves Leonardo da Vinci írhatta, az Arizonai
Egyetem szakértői a szerzőség kutatása helyett most inkább a pergamenre írt
ritkaság korát próbálták megállapítani. Az egyetem fizikusai Greg Hodgins
vezetésével radiokarbonos vizsgálatoknak vetették alá a könyvet, és ennek során
az derült ki, hogy az a 15. század elején, azaz az eddig hittnél időpontnál egy
évszázaddal korábban készülhetett.
A mostani kutatást a Yale vizsgálata előzte meg: a szakemberek ennek során
megállapították, hogy a kötet mely részeiből lehet úgy mintát venni, hogy azzal
nem károsítják a lapokat. Ennek során négy oldalról vágtak ki 1 x 6
milliméteres mintákat, amelyeket Tucsonban laboratóriumi körülmények között
megtisztítottak, majd alávetettek a vizsgálatoknak. Emellett a tintát is
megvizsgálták, amelyről kiderült, hogy minden kétséget kizáróan reneszánsz
korabeli lehet, ám ennek radiokarbonos vizsgálata az alacsony
szénizotóp-tartalom miatt nem volt lehetséges.
A jelenleg a Yale Egyetem Beinecke Könyvritkaságok és Kéziratok Könyvtárában
található kéziratot Wilfrid Voynich könyvkereskedő 1912-ben fedezte fel a
Rómához közeli Villa Mondragonében, amikor a jezsuiták eladásra szánt
gyűjteményét vizsgálta át. A férfi a könyv megszállottja lett, és 18 évvel
később bekövetkezett haláláig minden energiájával a mű jelentését szerette
volna megfejteni - sikertelenül.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110214_
-Előkerült Garibaldi könyvtára
Livornóban a városi könyvtár lakatra zárt raktáraiban megtalálták az olasz
országegyesítő Giuseppe Garibaldi könyvtárát. A vörösingesek vezére olaszul,
angolul és franciául is olvasott.
Garibaldi (1807-1882) kötetei az ezernyolcszázas évek vége óta porosodtak a
livornói könyvtárban. Utolsó feleségétől született, Clelia nevű lánya ajándékozta
egykor a városnak az értékes könyveket; a Garibaldi-gyűjtemény többi kötete
Caprera szigetén maradt, ahová Itália hőse önkéntes száműzetésbe vonult és ott
is halt meg. A Livornóban feledésbe merült összesen 1184 könyvről kevesek
tudtak, a nagyközönség még sohasem láthatta Garibaldi könyvtárát, amelyet
március 16-án, az olasz egység 150. évfordulóján állítottak ki.
Az olasz szabadsághős történelmi és földrajzi műveket olvasott, kedvelte a
francia Louis Figuier által írt tudományos sorozatot botanikáról, emlősökről és
rovarokról. Megvolt neki a Shakespeare-összes és Walter Scott regényei is, a
Biblia olasz és angol nyelven.
Külön szekciót alkotnak a hajózási szakkönyvek, amelyeket Garibaldi a Princess
Olga nevű hajóján őrzött. Számos könyvet rajongóitól kapott - a dedikációk
között román nyelvű is van. Érdekesség, hogy a könyvek között egy sem akad a
szabadkőművességről vagy az ezotériáról, holott Garibaldi ezek nagymestere
volt.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2011/
-Digitalizáció: az elérhetetlen csak karnyújtásnyira van
Február elején adott hírt a világsajtó a Google Art Project indulásáról. A
keresőóriás a világ 17 nagy múzeumával összefogva hozzáférhetővé tette a
felhasználók számára a legnagyobb művészeti gyűjteményeket. Az online
kezdeményezéshez elsőként a New York-i Metropolitan Múzeum, a Modern Művészetek
Múzeuma és a londoni Tate Galéria csatlakozott. Ahogy Agata Waclawik-Wejman, a
Google képviselője elmondta: a street view-technika segítségével oldották meg a
múzeumokba való virtuális belépést is: 360 fokos felvételek készültek a
termekről – hétmilliárd pixeles fényképek a kiállított festményekről,
szobrokról -, amelyek immár mindenki számára elérhetőek. Összesen 385 terembe
leshet be bárki, megcsodálva többek között Renoir, Monet, Vermeer, Rembrandt
alkotásait, ráközelítve akár a legapróbb részletekre is. Éppen ez riasztotta
meg több mint száz múzeum igazgatóját, akik nem kívántak csatlakozni a
projekthez.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/
-Digitalizálják a milánói Ambrosiana könyvtár különleges gyűjteményét
Digitalizálják a milánói könyvtár anyagát, így a vatikáni után a világ második
legnagyobb kézirattárának számító gyűjtemény különleges darabjai, köztük számos
kódex a jövőben a nagyközönség számára is elérhetővé válik. A kéziratok sorsa a
paradoxont súrolja: az egyetemes kultúra kincseinek számítanak, mégsem
láthatók, nem olvashatók, csak kevesek pillanthatnak beléjük - írta a Corriere
della Sera című napilap.
A Federico Borromeo bíboros alapította milánói Biblioteca Ambrosiana az első
nyilvános könyvtárak között volt a világon, 1609-ben nyílt meg a nagyközönség
számára. A könyvtár gyűjteményében csaknem 36 ezer kéziratos kódexet őriz,
közöttük olyan páratlan köteteket, mint a Codex Atlanticus, amely Leonardo Da
Vinci írásainak és rajzainak leggazdagabb gyűjteménye. A kéziratok egy része
máris elérhető az Ambrosiana honlapján.
A digitalizált kódexek között elérhető lesz az a Vergilius költeményeit
tartalmazó kötet, amely a költőutód Petrarca tulajdona volt. Petrarca
feljegyzéseket írt a lapok szélére, és a legenda szerint ezt a kötetet olvasva
halt meg. De bekerül az Ambrosiana digitális katalógusába a Biblia 6-7. századi
szíriai fordítása, valamint latin, arab, kopt, perzsa, etióp, örmény és héber
nyelvű művek is részei lesznek.
Az Ambrosiana igazgatója, a Biblia-kutató Gianantonio Borgonovo a projekt
kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a digitalizációt tartja a könyvtárak jövőjének,
máskülönben a könyvtárak fizikailag ugyan birtokolják majd a könyveket, de azok
tartalma elvész.
Forrás: http://multikult.transindex.
-Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket
Az Egyesült Államokban lehet annak a 15 ezer címből álló gyűjteménynek a nagy
része, amelyet egy zsidó könyvtáros katalogizált a nácik hatalomra kerülése
előtt, 1932-ben.
A gyűjtemény A zsidóság tudománya című filozófiai kötet legfontosabb szövegeit
tartalmazza, azon könyvekét, amelyek a modern zsidó tudományok alapjait
fektették le. A háború forgatagában a gyűjtemény nagy része elveszett, a
németországi zsidó kultúra megőrzésére felállított manhattani Leo Baeck
Institute könyvtárosai azonban úgy gondolják, a kötetek nagy része az intézmény
zsúfolt polcain porosodik.
A tudósok számára A zsidóság tudománya a zsidó tradíció filozófiává és
akadémiai vizsgálódás tárgyává való felemelkedésének elsőszámú letéteményese.
„Mindannyian a Wissenschaft örökösei vagyunk” - mondta Jonathan D. Sarna, a
Brandeis Egyetem professzora. A gyűjtemény nagy részét a Frankfurti Egyetemi
Könyvtár őrzi, de a szakértők már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek az
1932-es katalogizálás során lajstromba vett kétezer hiányzó példányra. Az
elmúlt két évben Renate Evers, a Leo Baeck Institute főkönyvtárosa fedezte fel,
hogy intézményükben mintegy ezer darab könyv található meg a gyűjteményből.
Ugyan több kutató is osztja azt az álláspontot, hogy a New York-i könyvtárban
csak másolatok vannak, a könyvek újrafelfedezésével újra összeállhat a „legendás
gyűjtemény”. A tervek szerint a frankfurti könyvtár az interneten is elérhetővé
tenné a páratlan kollekciót, míg a Center for Jewish History elnevezésű
szervezet adományt gyűjtene a cél eléréséhez. A kutatók szerint magángyűjtők és
könyvkereskedők jóvoltából érkezhettek a könyvek Európából New Yorkba, s az
elmúlt ötven évben az Egyesült Államokba települő németországi zsidók voltak
azok, akik felajánlották azokat a manhattani intézmény számára. A felajánlók
egy teljesen új generációt képviseltek, akik olyan közösséget hoztak létre,
amely a könyvek, a kultúra és a tanulás köré szerveződött; legjelesebb
képviselői között megtaláljuk Hannah Arendt politikai gondolkodót és Ruth
Westheimer médiaszemélyiséget.
Sokan könyvekkel megrakodva érkeztek az Egyesült Államokba, ahol tudományos
folyóirat vagy kutatóintézet alapításába fogtak. Herbert A. Strauss, aki
1946-ban érkezett az országba, az egyik elveszettnek hitt Ludwig
Philippson-könyv birtokosa volt. A férfi - akinek felesége még ma is él -
halálakor 4500 kötetet adományozott az intézménynek; de Ludwig Schwarzschild
bőrgyógyász például egész könyvtárát hozta magával, amelyben egy értékes
Hermann Cohen-kötet is volt.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110310_
-Kiállításon keresik Alcuin elveszett könyvtárát
Egy elveszett középkori könyvtár titkait felemlegető kiállítás nyílt meg
Yorkban: a szervezők a kor egyik legkülönlegesebb gyűjteményének történetét
próbálják bemutatni.
York városa az Kr. u. 8. századra az egyik legnagyobb intellektuális és
oktatási központtá vált. A később Nagy Károly udvarához szegődött Alcuin
(735-809) vezetésével kialakított gyűjteménynek az ismert világ minden tudósa
vagy tanulni vágyó diákja csodájára járt. A különleges könyvtárnak később
azonban nyoma veszett, és ma már semmit sem tudunk az egykoron ott őrzött
könyvekről és kéziratokról.
Ezen próbál változtatni a York-i Egyetem történésze, Mary Garrison által
szervezett kiállítás, amely a város történetének e nagyszerű fejezetét mutatja
be a látogatóknak. A tárlaton egyben arra is válaszokat keresnek, hogy mi
lehetett a könyvtár sorsa: vajon a 866-ban és 877-ben érkező viking fosztogatók
pusztították-e el vagy mások vitték magukkal és rejtették el az ott őrzött
ritkaságokat?
A kérdésekre nincs válasz: ma egyetlen olyan kéziratot sem ismernek, amely
bizonyíthatóan innen származna. A kiállítás ezért csak következtetésekre épít,
és a korabeli kódexek és kalligráfiai remekművek bemutatásával is azt próbálják
érzékeltetni, milyen gazdag gyűjtemény felett bábáskodhatott Alcuin. Garrison
szerint bár a könyvtár szétszóródott, a vele kapcsolatos történetek és városi
legendák egyre nőttek az évszázadok során, így könyvet ugyan nem ismerünk
Alcuin gyűjteményéből, mégis fantasztikus, sokszor hihetetlen történetek állnak
rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110309_
-Az olaszok szeretik a könyveket
Hiába terjed az internetes könyvkereskedelem, Olaszországban egymás után
nyílnak a könyvesboltok, és reneszánszukat élik a könyves szakmára felkészítő
tanfolyamok.
Az olasz könyvpiac adatai szerint 2000 óta majdnem kétszeresére nőtt az eladott
könyvek száma. Az olaszok könyveik hetven százalékát mai napig hagyományos
könyvesboltban vásárolják, és a bolti eladó segíti őket a választásban. Az
üzletekben kiállításokat is rendeznek, és ahol van rá hely, a könyvesboltban
kisebb presszó is működik.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Száguld az ekönyv-biznisz
Az idei év elején több mint kétszer annyi elektronikus könyvet értékesítettek
az Egyesült Államokban, mint az előző év hasonló időszakában - közölte az
Amerikai Kiadók Szövetsége.
A kiadók szervezete szerint az e-book-forgalomban több mint 115 százalékos
növekedés figyelhető meg, 2010 januárjában az eladásokból származó nettó 32,4
millió dolláros bevételhez képest idén januárban már 69,9 millió dollár
származott az elektronikus könyvek értékesítéséből.
A gyors növekedéssel párhuzamosan a hagyományos, papíralapú könyvek eladásai
folyamatosan csökkennek. A felnőtteknek szóló keményfedeles könyvekből a tavaly
januári 55,4 millió dollárról idén januárban 49,1 millió dollárra csökkent a
bevétel, míg a puhafedeles könyvek értékesítése 30 százalékkal esett vissza egy
év alatt.
Forrás: http://index.hu/tech/blog/
-Elutasították a Google és a könyvkiadók 125 millió dolláros egyezségét
Elutasította egy amerikai bíróság a digitális könyvkiadási jogokról több éve
tárgyaló szerzők, kiadók és a Google Inc. között létrejött 125 millió dolláros
egyezséget. A döntést azzal indokolták, hogy a megállapodás túlzottan nagy
versenyelőnyhöz juttatná az informatikai óriásvállalatot.
Denny Chin New York-i bíró döntése szerint “túl messzire menne a Google” a több
millió könyv online publikálását lehetővé tévő megállapodással, vagyis azzal,
hogy szabad kezet kapna a jogvédett, digitalizált tartalmak online árusítására.
A Google 2005 óta próbálkozott a könyvek digitális kiadásával, de a szerzők és
kiadók külön-külön indított peres eljárásai miatt a feleknek csak 2008
októberében sikerült megállapodniuk. A bíróság a megállapodás ismételt
újragondolását kéri, és azt szeretné, ha a Google új szerződése csak azokat a
könyveket tartalmazná, amelyekről a jogtulajdonosokkal is sikerült megegyeznie.
Forrás: http://irodalmijelen.hu/node/
-Kate Winslet könyvet ad ki jótékony célból
A színésznő hírességek tucatjának a segítségét kérte könyvéhez, többek között
Jude Law-t, Meryl Streepet, Marion Cotillard-t és Ben Stillert nyerte meg ennek
- jelent meg a showbizspy oldalon. A színésznő arról kérdezte a sztárokat, mi
lenne az a szó, amit némaságban töltött hosszú évek után először mondanának ki.
Ezek a szavak is szerepelnek majd a novemberben megjelenő könyvben, a képek
mellett.
A könyv elkészítésére a színésznőt legutóbbi munkája ösztönözte, az A Mother’s
Courage: Talking Back To Autism című dokumentumfilben egy izlandi autista fiú,
Keli Ericsdottir életét követhetjük nyomon. Az autista fiú verseket ír, egyik
alkotásában szerepel a bűvös kalap, ami képessé tesz egy autista fiút arra,
hogy másokkal kommunikáljon - innen ered a készülő könyv címe, a The Golden
Hat. A könyv bevételével az autistákat segítő The Golden Hat alapítványt
támogatja Kate Winslet.
Forrás: http://velvet.hu/blogok/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó