************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
     ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/4. szám                                  ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Hangoskönyv-konvertáló vakoknak
PÁLYÁZATOK
-Erdély felfedezése
-Székely Előfutár Kutatási Ösztöndíj felhívás
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Könyvtárból közösségi tartópillér
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
-Megnyílt az idén 450 éves ELTE Egyetemi Könyvtár jubileumi éve
-Önkiszolgáló könyvtári kölcsönzés Zalaegerszegen
-Idén is lesz Aranykönyv-szavazás
-Könyvfesztivál az EU-elnökség jegyében
-Kiállítás nyílik Zichy Mihály műveiből a grúz fővárosban
-Új nyelvművelő egyesület és olvasóklub alakult Újvidéken
-A Márai-program kerete megfeleződhet
-Csökkenő könyvforgalom, átlag felett teljesítő tankönyvpiac 2010-ben
-Virágzik a könyvtárturizmus Pécsen
-Bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon
AJÁNLÓ
-Honlap a Mikes Kelemen Emlékév alkalmából
-Könyvajánló: Lélegzethinta
-Megjelent magyarul Paul Lendvai új könyve
HAZAI
-Művészeti alkotótábor Zabolán
-Diszkriminálják a magyarokat a Bihar megyei könyvtárban
-Könyvadomány Udvarhelynek
-Költöznek a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegei a Mikó-várból
DÍJAK
-Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat
-Mora Teréziának ítélték az idei fordítói díjat Németországban
-Olasz irodalmi díjjal tüntették ki Szőcs Gézát
MOZAIK
-Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
-Előkerült Garibaldi könyvtára
-Digitalizáció: az elérhetetlen csak karnyújtásnyira van
-Digitalizálják a milánói Ambrosiana könyvtár különleges gyűjteményét
-Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket
-Kiállításon keresik Alcuin elveszett könyvtárát
-Az olaszok szeretik a könyveket
-Száguld az ekönyv-biznisz
-Elutasították a Google és a könyvkiadók 125 millió dolláros egyezségét
-Kate Winslet könyvet ad ki jótékony célból


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Hangoskönyv-konvertáló vakoknak
Elkészült a Dramatizált Elektronikus Könyvszerkesztő és Hangoskönyv-konvertáló program vakok és gyengénlátók részére. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány több mint tíz éve azon fáradozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek számára „láthatóvá tegye a világot”. A számukra jól használható programok honosításával, informatikai eszközök adományozásával segíti tanulásukat, munkába állásukat és szabadidejük hasznos eltöltését.
A program célja, hogy elektronikus könyveket egyszerűen lehessen hangoskönyvvé konvertálni, továbbá Braille-kijelzőn megjeleníthető irodalmi Braille-írásrendszerű dokumentummá alakítani, ezzel is megkönnyítve az olvasást, az irodalmi művek élvezetét vak és gyengénlátó embertársaink számára.
Az elkészült szoftver hamarosan a www.infoalap.hu honlapról letölthető lesz.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=311525&


PÁLYÁZATOK

-Erdély felfedezése
A Székelyföld kulturális folyóirat pályázatot hirdet a jelenkori erdélyi társadalom sokszínű valóságából merítő, nyelvi igényességgel megírt, olvasmányos riportok, irodalmi szociográfiák alkotására. Maximális terjedelem 30 flekk (1 flekk 1350 karakter).
A pályamunkákat 2 példányban, jeligével ellátva (feloldását zárt borítékban) 2011. december 31-ig lehet benyújtani a Székelyföld szerkesztőségének címére (530170 Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5. sz.).
A pályázat díjai: I. 3000 lej; II. 2500 lej; III. 2000 lej.
Eredményhirdetésre 2012 márciusában kerül sor. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=87246


-Székely Előfutár Kutatási Ösztöndíj felhívás
A Forerunner Federation (Előfutár Szövetség) örömmel adja hírül a 2011 évi Balás Elek Ösztöndíj felhívást.
Az egyszeri támogatás teljes összege pályázónként ötszáz amerikai dollár. Kivételes esetekben az ösztöndíj összege elérheti az ezer amerikai dollárt. Megfelelő számú alkalmas jelentkező esetén az Alapítvány 3-6 Balás Elek Ösztöndíj kiadását tervezi 2011-ben.
Alkalmassági követelmények:
- Kizárólag székelyföldi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek részesülhetnek az ösztöndíjból.
- Egyetemre felvett hallgató vagy olyan egyetemet végzett pályázó, aki kutatómunkában vesz részt.
- Bizonyította sikeres tanulmányi előmenetelét és/vagy vezetői képességeit a közösség szolgálatában.
- Továbbfejlődéséhez és a kutatáshoz anyagi támogatásra van szüksége.
A pályázati felhívás és adatlap honlapunkon található: http://cts.vresp.com/c/?ForerunnerFederation/5028bb64e1/01051993a2/23c79b95fe.
Jelentkezési határidő: 2011. április 15., gyergyói idő szerint éjfélig; beküldési cim: ffapplications@gmail.com.
Balás András
Forerunner Federation
520 W. 21st Street
Unit G-2, PMB 119
Norfolk, VA 23517, U.S.A.
Phone: 1-757-639-6576
Email: forerunner.federation@gmail.com
http://cts.vresp.com/c/?ForerunnerFederation/5028bb64e1/01051993a2/63dc17e991
http://www.facebook.com/forerunnerfederation
http://www.youtube.com/forerunnerfeds


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-Könyvtárból közösségi tartópillér
Mikóújfaluban ritka, akinek otthon internet-hozzáférése van, ezentúl azonban a községi könyvtárban négy számítógépet használhatnak az érdeklődők - értékelt Miklós Piroska könyvtáros a mikóújfalusi könyvtár Biblionet-hálózathoz való csatlakozásakor. A számítógépek a Biblionet program révén jutottak Újfaluba, és nyomtatót, vetítőt, szkennert is kapott a könyvtár.
A szalagot Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vágta el.
Miklós Piroska, az intézmény vezetője rámutatott, hogy a faluban ugyan több házban is van internet, de a könyvtár számára mégsem közömbös az új felszerelés: nem csak gyerekek, hanem állást keresők is igénybe veszik a számítógépeket.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója kifejtette: azért is fontos, hogy a könyvtár új szolgáltatásokat nyújtson, mert azok, akik megfordulnak az épületben, nagy valószínűséggel könyvet is kölcsönöznek majd.
Nyáguly Vilmos polgármester elmondta, a helyi önkormányzat még az idén felújítja a kultúrotthont, valamint a könyvtárat, így ezután a kultúra és a művelődés a község tartópillére lesz majd. A községvezető ugyanakkor arra buzdította a jelenlévő számos polgármestert, hogy ha az általuk vezetett önkormányzat még nem tette, nyújtsa be a Biblionetre a pályázatot.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/faluszerte/biblionet-mikoujfaluban/print
http://erdely.ma/gazdasag.php?id=87705&cim=uj_lakasok_mikoujfaluban
http://www.3szek.ro/load/cikk/37584/konyvtarbol_kozossegi_tartopiller


-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Költői est Alexandru Muşinával
2011. március 10-én Sepsiszentgyörgyre látogatott a jelenkori román költészet jelentős alakja, aki talán a figyelmes magyar versbarátok előtt sem ismeretlen: Alexandru Muşina brassói költő, esszéíró, egyetemi tanár, a posztmodern és az ún. “nyolcvanas” román írói nemzedék egyik meghatározó teoretikusa. Híres nemzedéki önvallomása, a román Üvöltésnek is fölfogható hosszú verse, a Bodola expressz több magyar antológiában is megjelent. A gyönyör román művészetében vált magyarul is hozzáférhetővé Personae című, a görög és római epigrammákra hajazó, szikrázóan szatirikus versciklusa. A tavaly a Romániai Írók Szövetsége költészeti díjjal tüntette ki a Brassóban élő költőt.
Sepsiszentgyörgyi közönségtalálkozóján a meghívott szerző mai szlenget és argót iróniával és helyenként megejtő líraisággal elegyítő-kezelő, emlékezetes felolvasása után tartalmas beszélgetésen vehetett részt a félszáz érdeklődő, amelynek során a vendég alkotó írói műhelyébe is betekintést nyertek.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/03/seara-de-poezie-cu-alexandru-musina.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/37325/vendegunk_alexandru_mu%C5%9Fina
Bod Péter Megyei Könyvtár, Szonda Szabolcs igazgató
Játékos történelemidéző
Március 15-e alkalmából idén óvodások számára szervezett a könyvtár játékos történelemidézést eredményező foglalkozást, amelyen a sepsiszentgyörgyi 5-ös óvodából, valamint az Árvácska, Benedek Elek, Csipike, Hófehérke és Pinokkió napköziotthonból érkezett gyermekek vettek részt. Rövid bevezető gyanánt néhány szó hangzott el az 1848-as eseményekről, Gábor Áronról és a róla elnevezett teremről. Meseolvasás következett: Móra Ferenc Kuckó király című alkotásából részletet hallgathattak meg a gyermekek. Aztán néhány órára „harctérré” változott a könyvtár Gábor Áron terme, apró huszárok vették birtokukba.
Összesen több mint 150 kis huszár vett részt a „harcokban”, sikeresen legyőzve minden akadályt: átkeltek lóháton a folyón, célba dobtak, végigegyensúlyoztak a keskeny pallón (a várárkon). Minden csapat lelkesen énekelte a végén a Kossuth Lajos azt üzente és a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dalokat.
A játékos foglalkozást könyvtárbemutató követte, amelynek során minden résztvevő ingyenes könyvtári belépőt kapott ajándékba.
Forrás és fotók: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/03/jatekos-tortenelemidezo.html
Közelkép a két Koreáról
A Bod Péter Megyei Könyvtár és az árkosi Európai Tanulmányok Központja szervezésében került sor 2011. március 29-én, a könyvtárban az Észak- és Dél-Korea: háború vagy béke? című találkozóra és beszélgetésre, amelynek vendége Románia volt észak-koreai nagykövetségi tanácsosa és dél-koreai nagykövete, Isidor Urian volt, beszélgetőtársa Leonid Moscviciov, az Európai Tanulmányok Központjának igazgatója, házigazda pedig Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Az est fő témái között a következők szerepeltek: a két Korea kölcsönös viszonya és térségi szerepe a nemzetközi politikában; koreai mindennapok régen és most; a mai külpolitika főszereplői és forró témái; a Ceauşescu-rendszer és Észak-Korea: emlékek a tárgyalóasztal mellől. A találkozó meghívottja számos élményszerű adalék révén hozta közelképbe a világ általa megtapasztalt, megélt zónáját, valamint szakmai pályájának megannyi tanulságos történését.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/03/in-focus-cele-doua-corei


KITEKINTŐ

-Megnyílt az idén 450 éves ELTE Egyetemi Könyvtár jubileumi éve
Ünnepélyes keretek között megnyitották az ELTE Egyetemi Könyvtár 450. jubileumi évét, amelynek keretében tárlatok, konferenciák és kiadványok mutatják be az intézmény történetét és jelenét, becses könyvritkaságait.
A könyvtárat a jezsuita rend alapította 1561-es magyarországi megtelepedésekor, együtt a nagyszombati kollégiummal. Az ekkor még alig néhány ezer kötetes, de tartalmában egyedülálló gyűjtemény csak 1635-ben lett a Pázmány Péter esztergomi érsek által akkor megalapított új nagyszombati egyetem - a mai ELTE elődje - könyvtárává - idézte fel Szögi László főigazgató.
A könyvtár az ország első nyilvános bibliotékájaként 1777 óta működik a fővárosban, előbb a budai várban, majd 1784-től mai helyén, a belvárosi Ferenciek terén. Kezdetben a ferences klastromban kapott helyet, mai eklektikus palotaépülete 1876-ban épült Skalnitzky Antal tervei alapján. Az intézmény 1780-tól közel egy évszázadig a nemzeti könyvtár szerepét is betöltötte. A két világháború közti időszak pangása után, a második világháborút követően, a szovjet könyvtári modell bevezetésével szakosodni kellett, és az Egyetemi Könyvtár a humán tudományok - elsősorban a filozófia, a pszichológia, a történet- és vallástudomány - gyűjtőkönyvtárává vált. Mint Szögi László felidézte, az akkori főigazgató “ügyes húzással” az ateizmus és valláskritika könyvtárának kiáltotta ki az intézményt, amely ily módon megvásárolhatta a nyugati szerzők bírálandó műveit is.
Az ELTE teljes könyvtárhálózatában ma több mint 3,6 millió könyvtári egységet, többek között 183 kódexet - köztük 14 corvinát - és 1150 ősnyomtatványt őriznek. “Az ELTÉ-n nagy hagyományai vannak a széttagoltságnak - ma nyolc kari és több mint ötven intézeti, tanszéki könyvtár létezik -, ugyanakkor a modern informatikai rendszerek egységesítést követelnek meg. Nemrég vásároltuk meg a világ egyik legmodernebb integrált könyvtár-informatikai rendszerét, önálló digitalizáló műhelyet alakítottunk ki modern felszereléssel, és az átfogó vagyonvédelmi és biztonsági rendszer kiépítése is folyamatban van" - sorolta a főigazgató a jelen legfontosabb fejlesztéseit, feladatait.
A könyvtár történetét átfogóan a várhatóan október 20-án megnyíló és 2012. május végéig látogatható, 450 éves az Egyetemi Könyvtár című kiállítás mutatja majd be, amelyhez kapcsolódva egy, az intézmény történetét feldolgozó új könyv is megjelenik majd.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310523


-Önkiszolgáló könyvtári kölcsönzés Zalaegerszegen
A megszokott könyvtári szolgáltatások mellett önkiszolgáló könyvtárkölcsönzést vezettek be a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárban.
A könyvtári köteteket rádiófrekvenciás azonosító jellel látják el, ami integrált rendszerhez kapcsolódva azonosítani tudja a dokumentumokat, az olvasók így számítógép segítségével is megoldhatják a kölcsönzést. A bejárati ajtónál biztonsági kapu érzékel, és riasztja a könyvtárosokat, ha az adathordozók “véletlenül” mégse kerültek be a kölcsönzési rendszerbe.
A megyei könyvtárnak a próbaidőszak alatt bevezetett módszerrel nem gépi kölcsönzés volt a célja - hangsúlyozta Tóth Judit. Az idősebb korosztály, vagy akik idegenkednek az elektronikus berendezésektől, továbbra is kérhetik a könyvtáros segítségét, megmarad a személyes kapcsolat. Az elektronikus módszer az állományvédelmet szolgálja, segíti a dokumentumok helyének beazonosítását. Nem kell minden dokumentumot egyenként kézbe venni, mint korábban, hanem kézi olvasó segítségével beazonosíthatók lesznek, és előkerülnek akkor is, ha például rossz polcra kerültek.
A zalaegerszegi megyei könyvtár - amely elsőként vágott bele az internetes szolgáltatásba - a tapasztalatait a többi könyvtárnak is átadja. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is kért már információkat. A budapesti könyvtárban azonban nem csak a kölcsönzést, hanem a nap 24 órájában egy “bedobó” rendszerrel a visszavételt is gépesítik, amire a zalaegerszegi könyvtár épületében még nincs meg a lehetőség.
Tóth Judit elmondta, az elmúlt években megsokszorozódott az információ hatalma, miközben változnak az olvasói szokások is. A könyvtárosoknak figyelembe kell venniük a használók kívánságait, kéréseit. Az igények azt jelzik, hogy szükség van a kölcsönözhető állományra, a helyben használható kézi könyvekre, folyóiratokra, de mellette a felhalmozott információkat is szeretnék igénybe venni.
Az önkiszolgáló könyvtári szolgáltatás a könyvtárak összehangolt infrastruktúrafejlesztése mentén (TIOP), a Zalai tudástár címmel nyert pályázat keretében valósul meg Zalaegerszegen.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310921


-Idén is lesz Aranykönyv-szavazás
Tavaly az évtized legnépszerűbb könyvére voksolhattak az olvasók az Aranykönyv-szavazáson, idén pedig 2010 kedvenceit keresik hat kategóriában egészen májusig a szervezők.
A megmérettetés sajtókommunikációjáért felelős ügynökség tájékoztatása szerint a szavazás első köre 2011. április 3-ig tart: addig bárki ajánlhatja kedvenc, tavaly megjelent könyvét, kiegészítheti azzal a szervezők listáját. A második fordulóban, amely április 4. és 24. között zajlik, a korábban legnépszerűbbnek bizonyult 50 kötet verseng tovább. Április 25. és május 5. között pedig eldől, hogy a legnépszerűbb tízből melyik könyv és szerzője nyeri meg a közönség díját, amelyet május 12-én adnak át az Aranykönyv Gálán.
Ajánlásokat tenni és szavazni összesen hat kategóriában lehet a www.aranykonyvszavazas.hu oldalon. Külön indulnak a szépirodalmi, a szórakoztató irodalmi, a gasztronómiai, az ismeretterjesztő, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek. A “klasszikus” címszó alatt pedig azokat a műveket gyűjtik, amelyek nem 2010-ben láttak először napvilágot, de tavaly újra megjelentek. Az első Aranykönyv-szavazáson, amelyen az elmúlt évtized kedvenceit keresték, olyan kötetek győzedelmeskedtek, mint például Szabó Magda Abigélja, Jane Austentól a Büszkeség és balítélet, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut című regénye, Tolkien Gyűrűk ura-trilógiája, Szerb Antal munkája, A világirodalom története, Fekete István Vukja, a Harry Potter és a bölcsek köve, J. K. Rowling varázslómeséje, vagy Frank Júlia Óriás szakácskönyve.
A szavazást szervező Libri az idei Aranykönyv 2010 megmérettetéssel szeretné megmutatni, hogy a magyar olvasók nemcsak az úgynevezett klasszikusok iránt érdeklődnek, hanem szívesen vásárolnak kortárs szerzőket és könyveket is.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310932


-Könyvfesztivál az EU-elnökség jegyében
A magyar uniós elnökség jegyében rendezik idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Minden tagország képviselteti magát. A díszvendég a svéd Per Olov Enquist lesz.
Nem egyetlen ország, hanem az egész Európai Unió lesz idén a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - közölte Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnöke. Mint elmondta, egy nagy uniós standon bemutatják Európa kortárs irodalmának legérdekesebb alkotásait. Minden országból érkeznek jeles szerzők. Ha ehhez hozzászámítjuk a tíz esztendeje rendezett, európai első könyvesek fesztiválját, akkor közel száz neves alkotó érkezik Budapestre, ráadásul mindegyikőjüket magyar nyelvű kötet várja.
Per Olov Enquist világhírű svéd írót köszönthetjük a fesztivál díszvendégeként. A jó ideje Koppenhágában élő Nobel-díj-várományos átveheti majd Tarlós István főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat, az Európa Kiadó pedig megjelenteti Egy másik élet című önéletrajzi regényét.Az író, aki fiatalkorában magasugróként szerzett nevet magának, nyolc éve már volt a könyvfesztivál vendége.
Csaknem félezer magyar szerző, tudós, művész is ellátogat az április 14-17. között megrendezendő fesztiválra, többnyire saját kötetét bemutatandó, ugyanis a rangos fórumra több száz könyv is megjelenik, s mintegy 350 rendezvénnyel népszerűsítik a magyarországi és külföldi irodalmat.
A fesztivált hagyományosan a Születésnapi Irodalmi Szalon zárja majd, amely az idén kerek születésnapjukat ünneplő írók előtt tiszteleg. A zárónapon adják át az Év kiadója, valamint az Év vidéki és az Év fővárosi könyvesboltja elismeréseket is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=87681
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/


-Kiállítás nyílt Zichy Mihály műveiből a grúz fővárosban
2011. márciusában kiállítás nyílt Zichy Mihály műveiből Tbilisziben. A megnyitón az egyik Zichy-leszármazott, Csicsery Rónay Erzsébet is részt vett.
Zichy Mihályt “nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. Illusztrációi jelentős hatással voltak a grúz művészekre is.
A mű első magyar kiadása 1917-ben jelent meg, Vikár Béla fordításában, Zichy Mihály 26 rajzával (Bp., Athenaeum, 1917). Második magyar fordítója Weöres Sándor volt. A kitűnő átültetést szintén Zichy Mihály 25 egész oldalas illusztrációja díszíti (Új Magyar Könyvkiadó, 1954).
Tbilisziben Zichynek szobrot állítottak és utcát is neveztek el róla.
Forrás: Nyugati Hírlevél
Közzéteszi: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor


-Új nyelvművelő egyesület és olvasóklub alakult Újvidéken
A magyar nyelv és az olvasókultúra ápolását tűzte ki célul a 2011. március 23-án Újvidéken megalakult Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasó Klub. A legfiatalabb korosztálytól, az óvodásoktól kezdve, az iskolás tanulókon keresztül, minden, anyanyelvét használó egyén nyelvhasználatát vizsgálja és szükség esetén segítséget nyújt, szakemberek bevonásával, vitás nyelvhelyességi kérdésekben. Tagja lehet önkéntes alapon az, aki a belépési nyilatkozatot kitölti, és kifejezi óhaját, hogy segíti az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását. A belépési nyilatkozat aláírható a Magyar Szó könyvtárában, Tóth Báthori Erzsébet titkárnál. Érdeklődni lehet a következő elérhetőségeken: tberzsebet@gmail.com, tel. 021-456-456, 064-805-50-28.
Az alakuló közgyűlésen megvitatták és elfogadták az egyesület alapszabályzatát, valamint megválasztották az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait. Elnök: Horváth Aranka, elnökhelyettes: Virág Árpád, titkár: Tóth Báthori Erzsébet, tagok: Klemm Márta, Kolarski Zsuzsanna, Stanyó Tóth Gizella, Takács Ilona és Törőcsik Rózsa. Ellenőrző bizottság: Garai Béla (elnök), Kartag Nándor és Dr. Pásztor Kicsi Mária.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-03-24_Uj_nyelvmuvelo_egyesulet_alakult.xhtml


-A Márai-program kerete megfeleződhet
A Márai-program költségvetésének újabb csökkentésére kényszerülhet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a 600 millió forintos kormányzati zárolás miatt, ezzel a rövidesen induló könyvszakmai projekt idei kerete 435 millió forintra apadhat - mondta el az MTI-nek az NKA elnöke, aki szerint az idei újabb zárolást nem tudják kigazdálkodni, és külön problémát jelent, hogy rövidesen indul az eredetileg évi egymilliárd forintból tervezett, nagyszabású könyvszakmai projekt, a Márai-program, amelyet a kultúráért felelős tárca döntése értelmében bonyolít az NKA, saját keretéből.
A februári zárolás után 880 milliósra csökkentett idei keret helyett most már csak 435 millió jut a Márai-programra - szólt az újabb zárolás következményeiről Jankovics Marcell. Mint hozzáfűzte, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a projektet idén csak az első félévben tudják kiírni.
Az NKA vezetője az egyetlen megoldásnak azt látja, hogy a kulturális alap számláján zárolt pénzhez legalább a Márai-program lebonyolítása érdekében hozzányúlhassanak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=87914


-Csökkenő könyvforgalom, átlag felett teljesítő tankönyvpiac 2010-ben
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 2010-es könyvforgalmi adatai alapján a magyar könyvpiac tavaly is csökkenést mutatott. A könyvvásárlásra fordított összeg az előző évihez képest több mint 4 százalékkal csökkent. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek piaca eközben a teljes könyvpiachoz képest jobban teljesített. A vezető tankönyvkiadó a 2011/2012-es tanévben a piac stagnálására számít.
Az ismeretterjesztő könyvek piaca tavaly stabilizálódott, míg a szépirodalmi, illetve fikciós könyvek forgalma 2 százalékkal csökkent. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában 2010-ben is folytatódott a jelentős csökkenés (-15%), míg a legnagyobb zuhanás (szemben a 2009-ben regisztrált 7 százalékos növekedéssel) a gyermek- és ifjúsági könyvek területén volt megfigyelhető (-17%).
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=311075


-Virágzik a könyvtárturizmus Pécsen
Havonta több mint hétszázan látogatják csoportosan az Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) keretében tavaly átadott Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot Pécsen.
„Nagy az érdeklődés a tudásközpont iránt. Idén eddig több mint 2200 vendégünk volt, akik idegenvezetés mellett tekinthették meg az épületet. Vannak, akiket az ingatlan építészeti megoldásai érdekelnek, mások a szolgáltatásokra, könyvtárszakmai információkra is kíváncsiak” - mondta el Fischerné Dárdai Ágnes, az egyetemi könyvtár főigazgatója.
A négyemeletes épületben kapott helyet a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, valamint az egyetem jogi és közgazdasági szakkönyvtárának egymillió dokumentuma, létrehozva ezzel Magyarország negyedik legnagyobb könyvtárát. Az ingatlanban emellett két, egyenként kétszáz férőhelyes előadótermet, kiállítóteret, tanulótereket, éttermet és kávézót is kialakítottak.
A tudásközpontban a kölcsönzés a legmodernebb technikával zajlik: a könyvtártagoknak egységes chipkártyát biztosítanak, amely a kölcsönzött dokumentumok adatainak tárolásán túl fizetésre is alkalmas lesz, hiszen a feltöltött összeg erejéig fénymásolni is lehet vele. A kölcsönzés szinte teljesen automatizálttá válik, a kötetek visszaadása például még emberi munkaerőt sem igényel.
Az építmény talán legérdekesebb, szemet gyönyörködtető része a Kaptár névre keresztelt előtere, amelyet 60 ezer darab, 19 különböző színű Zsolnay-kerámiával burkoltak. Csak ennek a 600 négyzetméteres alkotásnak az értéke meghaladja a 100 millió forintot.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=311457


-Bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon
Továbbra is bizonytalan az e-könyvek sorsa Magyarországon, mert az Európai Unió ajánlása ellenére sem csökkent a letölthető könyvek áfatartalma, így ezek a kiadványok nem olcsóbbak annyival, hogy megérné virtuális könyvtárra váltani.
Tavaly novemberben az Országgyűlés megszavazta, hogy 2011. január 1-jétől a hangoskönyvek és a letölthető e-book-ok a jelenlegi 25 százalékos adókulcsból a hagyományos könyvekhez hasonlóan a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerülnek. A törvénymódosítástól mindenki azt várta, hogy januártól megéri majd az internetről vásárolni, és beruházni a több tízezer forintos e-könyv-olvasókba. Ez azonban mégsem terjedhetett el Magyarországon, mert a törvénymódosítás szövege szerint csak az számít könyvnek, amit fizikai adathordozón, például CD-n vagy memóriakártyán árulnak.
A könyvek hagyományos és elektronikus változatai között legtöbbször kevesebb, mint ezer forint a különbség. Ilyen árakkal számolva a potenciális vásárlók is inkább a fájlcserélő oldalakat választják, ráadásul az elektronikus szolgáltatásokat nem is lehet eltulajdonítani, így amit tesznek, nem nevezhető lopásnak - vélekednek azok az e-könyv-olvasó-tulajdonosok, akik szerint addig nem is lesz igazi fellendülés, amíg több százezer forintnyi könyvvásárlással térül csak meg az eszköz ára.
Az EU forgalmi adóról szóló zöld könyvében is elismerik, hogy a tagállamokon belül vannak még anomáliák, de ajánlásuk szerint csak azt a lehetőségeket tartják elfogadhatónak, ahol a kultúra hagyományos és elektronikus közvetítő eszközei is egyenrangúnak számítanak, azaz,ha a könyvek kedvezményes adózás alá esnek, hasonló kedvezmények illetik meg az elektronikus változatokat is.
Forrás: http://index.hu/tech/2011/03/28/bizonytalan_az_e-konyvek


AJÁNLÓ

-Honlap a Mikes Kelemen Emlékév alkalmából
Mikes Kelemen munkásságát, a képzőművészetre, a szépirodalomra, a zenére gyakorolt hatását mutatja be az a weboldal, amelyet az egri Eszterházy Károly Főiskola hozott létre a nemzeti Mikes Kelemen Emlékév alkalmából.
Idén halálának 250. évfordulója, egyben a Rákóczi-szabadságharc leverésének 300. évfordulója kapcsán emlékezik a magyarság Mikes Kelemenre. A főiskola központi könyvtárának szerkesztésében létrehozott, www.mikes.ektf.hu címen elérhető honlap válogatást nyújt a Mikes Kelemen műveiről szóló szakirodalomból is. Az intézmény a jubileumra készülve már korábban megjelentette Mikes Törökországi levelek című, 1794-ben Szombathelyen napvilágot látott művének hasonmás kiadását.
Az emlékév programjai közé tartozik, hogy a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve megjelenik Mikes Kelemen füveskönyve, illetve a Válogatás a teljes életműből című antológia. Május 3-án nyílik meg Az ismeretlen Mikes című kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban és az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban. Június 19-én Rákóczi fejedelem és Mikes Kelemen törökországi bujdosásának helyszínén, Rodostóban lesz megemlékezés, augusztus 22-től 27-ig pedig Kolozsváron rendezik meg a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, ahol Mikes Kelemen is szerepel a témák között.
A Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében október 13-án rendeznek emlékhangversenyt In memoriam Mikes Kelemen címmel, másnap Mikestől-Mikesről címmel lesz irodalmi est a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban. Novemberben lát napvilágot a Törökországi levelek autográf kéziratának hasonmása, a mű francia fordítása és a Mikes Kelemen válogatott bibliográfia című mű.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=311049


-Könyvajánló: Lélegzethinta
40 oldal. Ennyit olvastam el Herta Müller „Lélegzethinta” című regényéből, mikor magam mellé tettem a kötetet, csendben ültem, s azon gondolkodtam, hogy vajon akarom-e folytatni az olvasást? Vajon át akarom-e élni mindazt a borzalmat, amely ezeken a lapokon vár még rám? Nem akartam, de mégis folytattam. Vitt előre a kíváncsiság, vagy a jó ég tudja, micsoda. Olvastam. Elolvastam. S most keresem a megfelelő szavakat, hiába. Nagyon nehéz; a mű letaglóz, és alig tud az ember magához térni. Főként az utolsó fejezet miatt… De inkább kezdjük az elején.
1945 januárja. A Vörös Hadsereg benn, Románia területén; a náci diktátor, Antonescu letartóztatva. Románia már kapitulált, s hadat üzent a korábbi szövetséges Németországnak. Vinogradov szovjet tábornok pedig felszólítja a román kormányt, hogy minden, Romániában élő németet adjanak ki a Szovjetuniónak. Sztálin nevében, újjáépítés céljából. Így aztán minden, 17 és 45 év közötti német férfit és nőt szovjet munkatáborokba deportálnak. Újjáépíteni. S bűnhődni Hitler minden egyes döntése miatt. Meg azért, mert németnek születtek.
Ez utóbbi minden vétsége Leopold Aubergnek is. A „Lélegzethinta” oldalain az ő története elevenedik meg előttünk. Az ő igaz története. Herta Müller ugyanis még 2001-ben kezdte el az anyaggyűjtést a regényhez, s szülőfalujában, Niczkyfalván készített interjúkat egykori deportáltakkal. Majd megismerkedett az emigráns költő Oskar Pastiorral - aki szintén megjárta a poklot, az ukrán munkatábort -, s elhatározták, hogy együtt fogják megírni azt, amiről Romániában évtizedekig még csak beszélni sem lehetett. Ám 2006-ban Oskar Pastior meghalt. Így Herta Müller hosszas vívódást követően egyedül vágott bele a regény megírásába, amely 2009-ben nyerte el végleges formáját. Még ugyanebben az évben neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. (…)
A kötetnek a polcon a helye, az utolsó mondatnak pedig a szívünkben.
„Utána belém költözött valami messzeség.” (Vellai Tamás teljes írása az Ellenkultúra portálon olvasható.)
Forrás: http://ellenkultura.info/konyvajanlo-lelegzethinta.html


-Megjelent magyarul Paul Lendvai új könyve
A budapesti Astoria szállóban mutatták be Paul Lendvai magyar származású osztrák újságíró legújabb könyvének magyar kiadását. Az eltékozolt ország című kötetben Lendvai Magyarország elmúlt huszonkét évének történetét írja meg saját nézőpontjából, az 1989-es rendszerváltástól 2011-ig.
A könyvet Závada Pál író méltatta és ismertette a bemutatón. Závada szerint Lendvai munkája azért is jelentős, mert az Ausztriában élő szerző, a német nyelvű sajtó legismertebb Magyarország-szakértője, miközben behatóan ismeri a magyar közélet szereplőit, folyamatait és háttéralkuit, mégis külső szemlélőként teszi mérlegre az elmúlt évtizedek történelmét. A tavaly megjelent német nyelvű kiadástól a magyar változat abban tér el, hogy ahhoz Lendvai maga írt egy új fejezetet magyar nyelven. A könyvet németül írta meg, magyarul Liebentritt Katalin fordításában olvasható. A könyvet a Noran Libro kiadó gondozta.
Forrás: http://index.hu/belfold/2011/03/17/megjelent_magyarul_paul_lendvai_


HAZAI

-Művészeti alkotótábor Zabolán
Idén második alkalommal szerveznek Zabolán képzőművészeti alkotótábort. A helyi tanács 5000 lejt szán a rendezvény támogatására. Az összeget a könyvtár költségvetéséhez csatolták, az intézmény és annak vezetője, Hegyeli Győző könyvtáros lesz a tábor szervezője, aki tavalyelőtt is részt vett a tábor szervezésében. Mint hangsúlyozta: az alkotótábor értéket teremt a falunak, hiszen a művészek Zabolának adják elkészült alkotásaikat, ezekből akár állandó tárlatot is lehetne létesíteni.
A Tájmisztika képzőművészeti alkotótábort első alkalommal 2009-ben szervezték meg, Hegyeli Győző kezdeményezésére. Kultúrát akartak hozni a faluba az addig megszokott falunapokon kívül is. Idén legtöbb tucatnyi művészt várnak, szeretnék a tábort bérbe venni, mert ott jobb körülményeket biztosíthatnak, mint két éve a Csipkésben. Erdélyi és innen elszármazott magyar anyanyelvű művészeket hívnak, a toborzásban Ütő Gusztáv ismert sepsiszentgyörgyi képzőművész segít.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/37200


-Diszkriminálják a magyarokat a Bihar megyei könyvtárban
Legutóbb a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár háza táján néztek szét az Erdélyi Magyar Ifjak, és azt tapasztalták, hiába hirdeti magát multikulturálisnak ez az intézmény, szinte semmit nem tartanak be azokból az elvárásokból, amelyek megilletnék a megye magyar lakosságát. Hiába van a bejáratnál kétnyelvű feliratozás, ha az épületben alig egy-két többnyelvű tábla lelhető fel. S bár a törvények szerint a könyvtárban magyar nyelven is lehet kérvényeket beadni, az EMI magyar nyelvű beadványát végül nagy nehezen románul válaszolták meg. A megyei könyvtár 78 alkalmazottjából mindössze 8 (!) a magyar nemzetiségű. Ami a könyvtárból kölcsönözhető köteteket illeti, összesen 642 500 könyv van leltáron, ezeknek mindössze 18 százaléka magyar. Az elmúlt években nevetségesen kevés magyar nyelvű könyvvel bővítették a készletet, míg a román nyelvű olvasnivalókat ezerszámra vásárolták fel. Az EMI-sek úgy vélik, a nagyváradi magyarok megérdemelnének egy saját korszerű és az olvasói igényeket kielégítő könyvtárat, s azt az érvelést sem fogadták el, amit Tavaszi Hajnaltól, a könyvtár aligazgatójától hallottak, miszerint ezeket az állapotokat és hozzáállást még a kommunista rendszertől vették át, s nem tudtak, tudnak ezen változtatni.
Forrás: http://www.erdely.ma/hatranyban.php?id=87257&cim=diszkriminaljak


-Könyvadomány Udvarhelynek
Újabb szakkönyvekkel, hangos- és gyermekkönyvekkel bővült a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár gyűjteménye, tatabányai testvérkönyvtárának a sikeres pályázata nyomán.
A könyvcsomag az udvarhelyi könyvtár számára hiánypótló. A két intézmény között immár öt éve működik hivatalosan is testvérkönyvtári kapcsolat. Az elmúlt évben a magyarországi intézmény sikeres pályázatának köszönhetően, amelynek haszonélvezője ezúttal a székelyudvarhelyi könyvtár, mintegy 220 ezer forintnyi összegre vásárolhattak könyveket, olyanokat, amelyek keresettek, és jelentősen segíthetik a diákok munkáját - mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, kifejtve, hogy kihasználnak minden olyan programot, amellyel bővíteni tudják a jelenlegi 280 ezres könyvállományt, mivel a városháza nem tud kellő támogatást nyújtani a könyvtárfejlesztésre. A tatabányai könyvtár igazgatója, Csics Gyula a több mint fél évtizedes kapcsolat pozitív hozadékának nevezte azokat a programokat, amelyeket az udvarhelyi könyvtár év közben szervez, és amelyeket ők is átvesznek és megszerveznek ezentúl. Példaként említette az olvasótábort, amelyet a Hargitán szervezett meg az itteni intézmény, de örömmel bekapcsolódnának egyéb programokba is, így például a Nyitott könyvek éjszakáját ők is megszerveznék. Udvarhely harmincezer lakosa közül egyébként mintegy tizenkétezren iratkoztak be a városi könyvtárba, ezzel szemben Tatabánya hetvenezres lakosságából a városban működő két könyvtárban nyolcezer olvasót regisztráltak összesen.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=49044


-Költöznek a Kájoni János Megyei Könyvtár részlegei a Mikó-várból
A Kájoni János Megyei Könyvtár három közönségszolgálati részlege - a dokumentációs, a történelmi-művészeti részleg és a gyermekkönyvtár - működik jelenleg a csíkszeredai Mikó-vár épületében, amely a Csíki Székely Múzeum székhelye. A múzeum tervezett felújítási munkálatai miatt a könyvtár részlegeinek el kell költözniük a vár épületéből. A csíkszeredai önkormányzat 2011. március 25-i döntése értelmében a városháza földszintjén biztosítanak 165 négyzetméternyi helyet a könyvtár Mikó-várból elköltöző részlegeinek, amelyeknek idén június 15-ig kell elhagyniuk a múzeumban elfoglalt helyüket. Elsőként a dokumentációs részleg költöztetésére kerül sor, amely március 28-tól ideiglenesen bezárt. A gyermekkönyvtár a tanév végéig még a várban várja olvasóit, a költözésére a vakáció kezdete után kerül sor. Költöznie kell a Mikó-várban működő könyvkötészeti részlegnek is, amelynek még nem jelölték ki a helyét, a városi tanács ülésén az indoklásban elhangzott, hogy jellegéből adódóan a kötészetet nem feltétlenül kell a város szívében működtetni.
Forrás: Forró Erőss Gyöngyi - Elhagyja a téka a várat. Hargita Népe, 2011. március 28.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/images/editions/405/4054/4054_22101.pdf


DÍJAK

-Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat
Idén 18 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 15 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 21-en vehették át az Országházban. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át.
A Kossuth Nagydíjat Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, a Széchenyi Nagydíjat Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést Seregély István nyugalmazott egri érseknek ítélték oda.
Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére a Széchenyi-díjat adományozta a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként Monok Istvánnak, az irodalomtudomány kandidátusának, irodalom- és művelődéstörténésznek, könyvtárosnak, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docensének; a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Rozsondai Marianne kandidátusnak, az MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye ny. Osztályvezetőjének, Magyarország első számú könyvkötés-történeti és könyvkötés-művészeti szakértőjének, negyven éves kiemelkedő munkájáért, az egyetemes könyvtárügy hűséges szolgálatáért.
Közzétette: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/atadtak_az_idei_kossuth_es_szechenyi_


-Mora Teréziának ítélték az idei fordítói díjat Németországban
A soproni születésű, Németországban élő Mora Teréziának (Terezia Mora) ítélték oda idén az Észak-Rajna-Vesztfáliai Művészeti Alapítvány fordítói díját Esterházy Péter Termelési-regény című művének fordításáért. A 25 ezer euróval járó elismerés az egyik legmagasabb összegű irodalmi díj német nyelvterületen. Évente adja át az alapítvány, együttműködve az Európai Fordítói Kollégiummal.
Esterházy Péter első kisregényének fordítását a múlt évben adta ki a Berlin Verlag német könyvkiadó. A zsűri véleménye szerint Mora Terézia a magyar író irodalmi, nyelvi sokszínűségét “magával ragadó bölcsességgel közvetíti. Nyelvalkotó fantáziával hozza ki Esterházy művéből azt, ami az eredeti műben ott van: a klasszikust. A könyv németül is nyelvművészeti alkotás.”
Az 1971-ben született írónő - aki forgatókönyveket és színdarabokat is jegyez, illetve magyar írók műveit fordítja német nyelvre – Németországban elsősorban a Nap mint nap (Alle Tage) című regénye révén lett ismert. Der Einzige Mann auf dem Kontinent címmel 2009-ben jelent meg legújabb kötete.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310955&ctag


-Olasz irodalmi díjjal tüntették ki Szőcs Gézát
Az egyik legnagyobb olasz költőről és gondolkodóról, Giacomo Leopardiról elnevezett díjjal tüntették ki Olaszországban Szőcs Géza költőt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát “költői, drámaírói, elbeszélői és politikusi érdemeiért”.
A magyar költő–politikusnak március 17-én, az olasz egység 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nyújtották át az elismerést Leopardi szülőhelyén, Recanati városban, a közép-olaszországi Marche tartományban. A díjat Fabio Corvatta, a Leopardi Intézet (CNSL) elnöke adta át, kérve egyben az államtitkárt, hogy a magyar EU-elnökség idején támogassa a kutatóintézet nemzetközi tevékenységét és a magyarországi egyetemekkel már meglévő együttműködés bővítését.
A díj indoklása a világirodalom legjobbjai közé sorolja Szőcsöt, aki “zseniálisan ötvözi a tragikus és ironikus hangokat a mindig korunk társadalmi és politikai problémáihoz kötődő művészi alkotómunkájában”, ahogy azt tette Giacomo Leopardi is annak idején.
A díjátadóról szóló olaszországi beszámolók szerint az államtitkár “látható megilletődöttséggel” vette át a kitüntetést, amely - mint emlékeztetett - a már korábban elnyert Dante Alighieri-díjat követi. Szőcs Géza ígéretet tett arra, hogy erősíti együttműködését a Leopardi-központtal.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=311220&ctag


MOZAIK

-Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
Míg a Voynich-kézirat minden idők egyik legtitokzatosabb irományának számít, egy dolog végre biztosnak tűnik: a kutatók megállapították, hogy a szöveget hordozó pergamenlapok a korábban hittnél 100 évvel régebbiek lehetnek. Bár van, aki szerint a kéziratot a 8-10 éves Leonardo da Vinci írhatta, az Arizonai Egyetem szakértői a szerzőség kutatása helyett most inkább a pergamenre írt ritkaság korát próbálták megállapítani. Az egyetem fizikusai Greg Hodgins vezetésével radiokarbonos vizsgálatoknak vetették alá a könyvet, és ennek során az derült ki, hogy az a 15. század elején, azaz az eddig hittnél időpontnál egy évszázaddal korábban készülhetett.
A mostani kutatást a Yale vizsgálata előzte meg: a szakemberek ennek során megállapították, hogy a kötet mely részeiből lehet úgy mintát venni, hogy azzal nem károsítják a lapokat. Ennek során négy oldalról vágtak ki 1 x 6 milliméteres mintákat, amelyeket Tucsonban laboratóriumi körülmények között megtisztítottak, majd alávetettek a vizsgálatoknak. Emellett a tintát is megvizsgálták, amelyről kiderült, hogy minden kétséget kizáróan reneszánsz korabeli lehet, ám ennek radiokarbonos vizsgálata az alacsony szénizotóp-tartalom miatt nem volt lehetséges.
A jelenleg a Yale Egyetem Beinecke Könyvritkaságok és Kéziratok Könyvtárában található kéziratot Wilfrid Voynich könyvkereskedő 1912-ben fedezte fel a Rómához közeli Villa Mondragonében, amikor a jezsuiták eladásra szánt gyűjteményét vizsgálta át. A férfi a könyv megszállottja lett, és 18 évvel később bekövetkezett haláláig minden energiájával a mű jelentését szerette volna megfejteni - sikertelenül.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110214_megallapitottak_a_legtitokzatosabb_konyv_korat


-Előkerült Garibaldi könyvtára
Livornóban a városi könyvtár lakatra zárt raktáraiban megtalálták az olasz országegyesítő Giuseppe Garibaldi könyvtárát. A vörösingesek vezére olaszul, angolul és franciául is olvasott.
Garibaldi (1807-1882) kötetei az ezernyolcszázas évek vége óta porosodtak a livornói könyvtárban. Utolsó feleségétől született, Clelia nevű lánya ajándékozta egykor a városnak az értékes könyveket; a Garibaldi-gyűjtemény többi kötete Caprera szigetén maradt, ahová Itália hőse önkéntes száműzetésbe vonult és ott is halt meg. A Livornóban feledésbe merült összesen 1184 könyvről kevesek tudtak, a nagyközönség még sohasem láthatta Garibaldi könyvtárát, amelyet március 16-án, az olasz egység 150. évfordulóján állítottak ki.
Az olasz szabadsághős történelmi és földrajzi műveket olvasott, kedvelte a francia Louis Figuier által írt tudományos sorozatot botanikáról, emlősökről és rovarokról. Megvolt neki a Shakespeare-összes és Walter Scott regényei is, a Biblia olasz és angol nyelven.
Külön szekciót alkotnak a hajózási szakkönyvek, amelyeket Garibaldi a Princess Olga nevű hajóján őrzött. Számos könyvet rajongóitól kapott - a dedikációk között román nyelvű is van. Érdekesség, hogy a könyvek között egy sem akad a szabadkőművességről vagy az ezotériáról, holott Garibaldi ezek nagymestere volt.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2011/02/17/elokerult_garibaldi_konyvtara


-Digitalizáció: az elérhetetlen csak karnyújtásnyira van
Február elején adott hírt a világsajtó a Google Art Project indulásáról. A keresőóriás a világ 17 nagy múzeumával összefogva hozzáférhetővé tette a felhasználók számára a legnagyobb művészeti gyűjteményeket. Az online kezdeményezéshez elsőként a New York-i Metropolitan Múzeum, a Modern Művészetek Múzeuma és a londoni Tate Galéria csatlakozott. Ahogy Agata Waclawik-Wejman, a Google képviselője elmondta: a street view-technika segítségével oldották meg a múzeumokba való virtuális belépést is: 360 fokos felvételek készültek a termekről – hétmilliárd pixeles fényképek a kiállított festményekről, szobrokról -, amelyek immár mindenki számára elérhetőek. Összesen 385 terembe leshet be bárki, megcsodálva többek között Renoir, Monet, Vermeer, Rembrandt alkotásait, ráközelítve akár a legapróbb részletekre is. Éppen ez riasztotta meg több mint száz múzeum igazgatóját, akik nem kívántak csatlakozni a projekthez.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110304_muveszeti_menedzsment_muzeumok


-Digitalizálják a milánói Ambrosiana könyvtár különleges gyűjteményét
Digitalizálják a milánói könyvtár anyagát, így a vatikáni után a világ második legnagyobb kézirattárának számító gyűjtemény különleges darabjai, köztük számos kódex a jövőben a nagyközönség számára is elérhetővé válik. A kéziratok sorsa a paradoxont súrolja: az egyetemes kultúra kincseinek számítanak, mégsem láthatók, nem olvashatók, csak kevesek pillanthatnak beléjük - írta a Corriere della Sera című napilap.
A Federico Borromeo bíboros alapította milánói Biblioteca Ambrosiana az első nyilvános könyvtárak között volt a világon, 1609-ben nyílt meg a nagyközönség számára. A könyvtár gyűjteményében csaknem 36 ezer kéziratos kódexet őriz, közöttük olyan páratlan köteteket, mint a Codex Atlanticus, amely Leonardo Da Vinci írásainak és rajzainak leggazdagabb gyűjteménye. A kéziratok egy része máris elérhető az Ambrosiana honlapján.
A digitalizált kódexek között elérhető lesz az a Vergilius költeményeit tartalmazó kötet, amely a költőutód Petrarca tulajdona volt. Petrarca feljegyzéseket írt a lapok szélére, és a legenda szerint ezt a kötetet olvasva halt meg. De bekerül az Ambrosiana digitális katalógusába a Biblia 6-7. századi szíriai fordítása, valamint latin, arab, kopt, perzsa, etióp, örmény és héber nyelvű művek is részei lesznek.
Az Ambrosiana igazgatója, a Biblia-kutató Gianantonio Borgonovo a projekt kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a digitalizációt tartja a könyvtárak jövőjének, máskülönben a könyvtárak fizikailag ugyan birtokolják majd a könyveket, de azok tartalma elvész.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3896


-Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket
Az Egyesült Államokban lehet annak a 15 ezer címből álló gyűjteménynek a nagy része, amelyet egy zsidó könyvtáros katalogizált a nácik hatalomra kerülése előtt, 1932-ben.
A gyűjtemény A zsidóság tudománya című filozófiai kötet legfontosabb szövegeit tartalmazza, azon könyvekét, amelyek a modern zsidó tudományok alapjait fektették le. A háború forgatagában a gyűjtemény nagy része elveszett, a németországi zsidó kultúra megőrzésére felállított manhattani Leo Baeck Institute könyvtárosai azonban úgy gondolják, a kötetek nagy része az intézmény zsúfolt polcain porosodik.
A tudósok számára A zsidóság tudománya a zsidó tradíció filozófiává és akadémiai vizsgálódás tárgyává való felemelkedésének elsőszámú letéteményese. „Mindannyian a Wissenschaft örökösei vagyunk” - mondta Jonathan D. Sarna, a Brandeis Egyetem professzora. A gyűjtemény nagy részét a Frankfurti Egyetemi Könyvtár őrzi, de a szakértők már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek az 1932-es katalogizálás során lajstromba vett kétezer hiányzó példányra. Az elmúlt két évben Renate Evers, a Leo Baeck Institute főkönyvtárosa fedezte fel, hogy intézményükben mintegy ezer darab könyv található meg a gyűjteményből. Ugyan több kutató is osztja azt az álláspontot, hogy a New York-i könyvtárban csak másolatok vannak, a könyvek újrafelfedezésével újra összeállhat a „legendás gyűjtemény”. A tervek szerint a frankfurti könyvtár az interneten is elérhetővé tenné a páratlan kollekciót, míg a Center for Jewish History elnevezésű szervezet adományt gyűjtene a cél eléréséhez. A kutatók szerint magángyűjtők és könyvkereskedők jóvoltából érkezhettek a könyvek Európából New Yorkba, s az elmúlt ötven évben az Egyesült Államokba települő németországi zsidók voltak azok, akik felajánlották azokat a manhattani intézmény számára. A felajánlók egy teljesen új generációt képviseltek, akik olyan közösséget hoztak létre, amely a könyvek, a kultúra és a tanulás köré szerveződött; legjelesebb képviselői között megtaláljuk Hannah Arendt politikai gondolkodót és Ruth Westheimer médiaszemélyiséget.
Sokan könyvekkel megrakodva érkeztek az Egyesült Államokba, ahol tudományos folyóirat vagy kutatóintézet alapításába fogtak. Herbert A. Strauss, aki 1946-ban érkezett az országba, az egyik elveszettnek hitt Ludwig Philippson-könyv birtokosa volt. A férfi - akinek felesége még ma is él - halálakor 4500 kötetet adományozott az intézménynek; de Ludwig Schwarzschild bőrgyógyász például egész könyvtárát hozta magával, amelyben egy értékes Hermann Cohen-kötet is volt.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110310_egy_manhattani_konyvtar_orizheti_az_elveszettnek


-Kiállításon keresik Alcuin elveszett könyvtárát
Egy elveszett középkori könyvtár titkait felemlegető kiállítás nyílt meg Yorkban: a szervezők a kor egyik legkülönlegesebb gyűjteményének történetét próbálják bemutatni.
York városa az Kr. u. 8. századra az egyik legnagyobb intellektuális és oktatási központtá vált. A később Nagy Károly udvarához szegődött Alcuin (735-809) vezetésével kialakított gyűjteménynek az ismert világ minden tudósa vagy tanulni vágyó diákja csodájára járt. A különleges könyvtárnak később azonban nyoma veszett, és ma már semmit sem tudunk az egykoron ott őrzött könyvekről és kéziratokról.
Ezen próbál változtatni a York-i Egyetem történésze, Mary Garrison által szervezett kiállítás, amely a város történetének e nagyszerű fejezetét mutatja be a látogatóknak. A tárlaton egyben arra is válaszokat keresnek, hogy mi lehetett a könyvtár sorsa: vajon a 866-ban és 877-ben érkező viking fosztogatók pusztították-e el vagy mások vitték magukkal és rejtették el az ott őrzött ritkaságokat?
A kérdésekre nincs válasz: ma egyetlen olyan kéziratot sem ismernek, amely bizonyíthatóan innen származna. A kiállítás ezért csak következtetésekre épít, és a korabeli kódexek és kalligráfiai remekművek bemutatásával is azt próbálják érzékeltetni, milyen gazdag gyűjtemény felett bábáskodhatott Alcuin. Garrison szerint bár a könyvtár szétszóródott, a vele kapcsolatos történetek és városi legendák egyre nőttek az évszázadok során, így könyvet ugyan nem ismerünk Alcuin gyűjteményéből, mégis fantasztikus, sokszor hihetetlen történetek állnak rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban.
Forrás: http://mult-kor.hu/20110309_kiallitason_keresik_alcuin_elveszett_konyvtarat


-Az olaszok szeretik a könyveket
Hiába terjed az internetes könyvkereskedelem, Olaszországban egymás után nyílnak a könyvesboltok, és reneszánszukat élik a könyves szakmára felkészítő tanfolyamok.
Az olasz könyvpiac adatai szerint 2000 óta majdnem kétszeresére nőtt az eladott könyvek száma. Az olaszok könyveik hetven százalékát mai napig hagyományos könyvesboltban vásárolják, és a bolti eladó segíti őket a választásban. Az üzletekben kiállításokat is rendeznek, és ahol van rá hely, a könyvesboltban kisebb presszó is működik.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/23376/az_olaszok_szeretik_a_konyveket


-Száguld az ekönyv-biznisz
Az idei év elején több mint kétszer annyi elektronikus könyvet értékesítettek az Egyesült Államokban, mint az előző év hasonló időszakában - közölte az Amerikai Kiadók Szövetsége.
A kiadók szervezete szerint az e-book-forgalomban több mint 115 százalékos növekedés figyelhető meg, 2010 januárjában az eladásokból származó nettó 32,4 millió dolláros bevételhez képest idén januárban már 69,9 millió dollár származott az elektronikus könyvek értékesítéséből.
A gyors növekedéssel párhuzamosan a hagyományos, papíralapú könyvek eladásai folyamatosan csökkennek. A felnőtteknek szóló keményfedeles könyvekből a tavaly januári 55,4 millió dollárról idén januárban 49,1 millió dollárra csökkent a bevétel, míg a puhafedeles könyvek értékesítése 30 százalékkal esett vissza egy év alatt.
Forrás: http://index.hu/tech/blog/2011/03/19/szaguld_az_ekonyv-biznisz/


-Elutasították a Google és a könyvkiadók 125 millió dolláros egyezségét
Elutasította egy amerikai bíróság a digitális könyvkiadási jogokról több éve tárgyaló szerzők, kiadók és a Google Inc. között létrejött 125 millió dolláros egyezséget. A döntést azzal indokolták, hogy a megállapodás túlzottan nagy versenyelőnyhöz juttatná az informatikai óriásvállalatot.
Denny Chin New York-i bíró döntése szerint “túl messzire menne a Google” a több millió könyv online publikálását lehetővé tévő megállapodással, vagyis azzal, hogy szabad kezet kapna a jogvédett, digitalizált tartalmak online árusítására.
A Google 2005 óta próbálkozott a könyvek digitális kiadásával, de a szerzők és kiadók külön-külön indított peres eljárásai miatt a feleknek csak 2008 októberében sikerült megállapodniuk. A bíróság a megállapodás ismételt újragondolását kéri, és azt szeretné, ha a Google új szerződése csak azokat a könyveket tartalmazná, amelyekről a jogtulajdonosokkal is sikerült megegyeznie.
Forrás: http://irodalmijelen.hu/node/9241


-Kate Winslet könyvet ad ki jótékony célból
A színésznő hírességek tucatjának a segítségét kérte könyvéhez, többek között Jude Law-t, Meryl Streepet, Marion Cotillard-t és Ben Stillert nyerte meg ennek - jelent meg a showbizspy oldalon. A színésznő arról kérdezte a sztárokat, mi lenne az a szó, amit némaságban töltött hosszú évek után először mondanának ki. Ezek a szavak is szerepelnek majd a novemberben megjelenő könyvben, a képek mellett.
A könyv elkészítésére a színésznőt legutóbbi munkája ösztönözte, az A Mother’s Courage: Talking Back To Autism című dokumentumfilben egy izlandi autista fiú, Keli Ericsdottir életét követhetjük nyomon. Az autista fiú verseket ír, egyik alkotásában szerepel a bűvös kalap, ami képessé tesz egy autista fiút arra, hogy másokkal kommunikáljon - innen ered a készülő könyv címe, a The Golden Hat. A könyv bevételével az autistákat segítő The Golden Hat alapítványt támogatja Kate Winslet.
Forrás: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/03/26/kate_winslet_konyvet_ad_ki_


Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó