************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/1.
szám
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Az NKA Közművelődési Kollégiumának pályázati felhívása
-e-Etikett – Rögzítették a digitális együttélés szabályait
-On-line Sissi múzeum – Európa 640 esztendeje
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Korszerűsítette olvasótermeit a Kolozs megyei könyvtár
- Meseszer sok mesével
-Gazdára lelt a 12 tonnányi könyvadomány
-Francia sarok a könyvtárban
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-Aradi személyiségek a könyvtárban
-Új kerítést kap a gyergyószentmiklósi könyvtár
KITEKINTŐ
-Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala
-Elektronikuskönyv-olvasókkal bővül az Országos Széchényi Könyvtár
-Tallin és Turku lesznek 2011-ben Európa kulturális fővárosai
-Csökkent az egyáltalán nem olvasók száma
-A fiatal írószövetségi elnök vissza akarja hódítani az olvasókat
-Kémelhárítóból irodalmár
-Kulturális olimpia is lesz 2012-ben Londonban a "rendes" mellett
-Egymilliárd forinttal indul januárban a Márai-program
-Svédországgal bővült az "E-könyvek igény szerint" együttműködés
-MEK kontra könyvtárak és kiadók?
-Csaknem százmilliós uniós könyvtárfejlesztés Szabolcsban
-A világhálón a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár gyűjteménye
-Chatelj a könyvtárossal!
-Jelentősen bővült a Magyar Országos Levéltár digitális anyaga
HAZAI
-Jelentős állami támogatás a magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak
-Öt év alatt Romániában megháromszorozódott az internet-eléréssel rendelkező háztartások száma
-Könyvritkaságok Nagyváradon
DÍJAK
-Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyerte el az Év Könyvtára címet
-Rektor kapta a rangos irodalmi díjat
-Átadták a Prima Primissima Díjakat
-Spiró György Angelus-díja
-Sántha Attiláé a Méhes György-nagydíj
-Becsy András és Tóth Krisztina az idei Bárka-díjasok
MOZAIK
-Casanova irodalmi díjat alapított Pierre Cardin
-A világ legdrágább könyve
-E-olvasók – 2013 lehet az áttörés éve
-Búcsú a papírkönyvtől?
-Kiadják az Egyesült Államokban az elítélt Nobel-békedíjas verseit
-A világ legkelendőbb könyvei
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Az NKA Közművelődési Kollégiumának pályázati felhívása
A Nemzeti Kulturális Alap – NKA Közművelődési Kollégiuma nyílt pályázatot hirdetett a 2011. évi szakmai tevékenységek fejlesztése és megújítása céljából, a művészet, kultúra szakmai területen, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás elnyerésére. A pályázat célcsoportjai: oktatási, képzési intézmények, mikró-, kis- és középvállalkozások, kulturális, művelődési intézmények és szervezetek, helyi és megyei önkormányzatok, ezek társulásai, egyesületek és egyéb civil szerveződések, alapítványok Magyarországról és Romániából. A pályázatok egy példányban 2011. január 28-ig beérkezően nyújthatók be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának levelezési címére. (H–1388 Budapest, Pf. 82).
További információk és részletek itt találhatók: http://www2.nka.hu/pages/
Forrás: www.nka.hu
-e-Etikett – Rögzítették a digitális együttélés szabályait
Az elektronikus világban segít eligazodni egy új online ajánlásgyűjtemény, a Magyar Telekom nemrég indított e-Etikett kezdeményezése.
Neves kommunikációs szakemberek és közéleti személyiségek közreműködésével készítették el Magyarország legátfogóbb, szinte minden jelenleg használt kommunikációs eszköz és forma, azaz a telefon, az elektronikus levél, a szöveges üzenet, a közösségi média, a videokonferencia, a blogok és a chatek használatával kapcsolatos digitális etikettet. Az online illemtár négy témakörbe csoportosítva összesen 92 ajánlást tartalmaz, amelyekben a szerzők kitérnek arra is, hogy mikor célszerű telefonálni, és mikor inkább e-mailt vagy SMS-t küldeni, milyen napszakokban nem illik egymást ilyennel zavarni, és azt is elmagyarázzák, hogy elektronikus üzenet küldésekor sem szabad megfeledkezni a hagyományos levelezési szabályokról. Az e-Etikett kezdeményezői a digitális együttélésre vonatkozó ajánlásokat gondolatébresztőnek is szánják, és az oldalra látogatók véleményét, további „netikett"-javaslatait várják a www.eetikett.hu oldalon.
Forrás: http://erdely.ma/eletmod.php?
-On-line Sissi múzeum – Európa 640 esztendeje
Tanárok, diákok, érdeklődők és történészek egyaránt találhatnak hasznos és érdekes információkat a nemrégiben megnyílt, on-line Sissi múzeumban. A www.habsburger.net címen elérhető virtuális múzeum nemcsak a Habsburg-dinasztia tagjainak életét és uralkodását mutatja be, hanem Európa 640 évének gazdasági, társadalmi és kulturtörténetét is.
Az interneten elérhető anyag a nemesség mellett azokra a rétegekre is kitér, amelyek gyakran kimaradnak a történelemkönyvekből. Ilyenek például az udvari muzsikusok, akiknek a középkorban főleg az istentiszteletek alatt jutott fontos szerep. Az on-line múzeum másik előnye, hogy a digitálisan hozzáférhető ezernégyszáz dokumentum egy részét a nagyközönségnek eddig sohasem tudták bemutatni, mostantól azonban mindenki számára elérhetők.
A Habsburgok világa című kiállítás az 1278-tól 1918-ig terjedő időszakot dolgozza fel, de nem lineárisan, hanem linkek szövedékeként. Elindulhatunk személyek, események vagy történelmi helyszínek mentén, hogy így ismerjük meg a Habsburgok életének és uralkodásának családi, társadalmi vagy politikai kontextusát. Térképek, érdekes magyarázatok, családfa, virtuális olvasóterem és navigálható idővonal segítik a korszak megértését és kutatását.
A projektet a Schönbrunni Kastélyt is üzemeltető Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. finanszírozta.
Forrás: http://networkedblogs.com/
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Korszerűsítette olvasótermeit a Kolozs megyei könyvtár
A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár 2010. december 22-én felavatta és átadta a közönségnek új, korszerű felszereléssel ellátott termeit. A könyvtár az elmúlt másfél évben korszerűsítette olvasótermeit az európai elvárásoknak megfelelően. A pénzt a munkálatokhoz a Kolozs megyei tanács biztosította. (Kolozsvári Rádió)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
- Meseszer sok mesével
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtára is szerét ejtette annak 2010. december 9-én, hogy az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára által kigondolt Meseszer játékba bekapcsolódjon. 16 negyedik osztályos diák mondott mesét majdnem 100 óvódásnak, akik a Csipike Napköziotthonból jöttek át. Az egri kezdeményezők hitvallását a szervezők is magukénak vallják: ,,... úgy látjuk, időszerű már, hogy a mesemondás ősi szertartásával ez a magunkfajta emberi szerzet felszerelje magát mindazzal, amit a mesékből megszerezhet: emberséggel, kitartással, türelemmel, az újrakezdés képességével, erkölcsi renddel, humorral, töretlen elszántsággal." A ki nem mondott cél pedig az volt, hogy eljövendő olvasókkal megszerettessék a könyvtárat. Mint a szervezők jelezték, mondhattak volna a többi elemistának is mesét, de náluk hagyománnyá vált már a Mesemaraton, amikor a XI-XII. osztályos diákok mesélnek a kicsiknek.
A Meseszer stafétáját a baróti Gaál Mózes és a mikóújfalusi Fejér Ákos általános iskoláknak adták tovább.
Forrás: Kiss László könyvtáros, Mikes Kelemen Főgimnázium,
Sepsiszentgyörgy – http://mikeskonyvtar.blogspot.
-Gazdára lelt a 12 tonnányi könyvadomány
Elkelt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárhoz érkezett, 12 tonnányi könyvadomány, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére erdélyi magyar könyvtáraknak ajánlott fel a szegedi székhelyű antikvarium.hu webáruház.
'5508 kötetről kaptunk elszámolást összesen, még két-három szervezet van elmaradva a jelentéssel. Mintegy 40 szervezet részesült a könyvadományból" – összegzett a Hargita Népének Szabó Károly, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, aki elmondta, az igénylők között vannak iskolai és községi, megyei és városi könyvtárak, egyházi, szakmai, illetve szociális szervezetek. Továbbá mintegy 1200 kötet került magánszemélyekhez – ők szakmai és szociális alapon válogathattak az adománykönyvekből.
'A legtöbbet mi tartottunk meg, körülbelül 2000 kötetet. A legmesszebbről talán a Brassó megyei könyvtár és a gelencei Jancsó Benedek Általános Iskola részéről érkeztek az igénylők' – mondta el az igazgató. Továbbá azt is elmondta, érdeklődtek Élesdről is, de későre, így ők már csak egy következő adományból részesülhetnek. Az akciót ugyanis olyannyira sikeresnek tekintik, hogy a folytatáson gondolkodnak, éppen ezért elkezdték vezetni az igénylők kataszterét. 'Az mindenkinek jó, ha célirányosan tudjuk szétosztani a továbbiakban érkező könyveket, ha azok jó helyre kerülnek. Kisebb adományok szétosztását évente akár többször is meg tudnánk szervezni' – tette hozzá.
A felajánló antikvarium.hu webáruház is elégedett az együttműködéssel. 'Nagyon örülünk, hogy ilyen jól sikerült a könyvek elajándékozása. Mindenképpen szeretnénk folytatni önökkel és az EMNT-vel az együttműködést' – hangsúlyozta Fésüs Lia, a tíz éve működő magyarországi internetes könyváruház, az antikvarium.hu vezetője.
Forrás: Hargita Népe, 2010 december 15. – http://www.hhrf.org/
-Francia sarok a könyvtárban
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárában órákon kívüli, francia nyelvű beszélgetésre is adott a lehetőség, ebben egy hivatalos szervezet, a romániai Francia Egyesület vált a diákok partnerévé.
Az első találkozón jelenlévő diákok tanárnőjük, valamint az egyesület képviselői, Elena Anghelescu elnök és Claude Aubé alelnök társaságában, különböző témákban szólalhattak meg, eleinte bátortalanul ugyan, de később már aktív résztvevőkként gyakorolták a nyelvet. Kiss László könyvtáros korábban már beindította az Amerikai sarok elnevezésű, angol nyelvű társalgóprogramját, ennek nyomán most azoknak kívánt lehetőséget adni, akik a francia nyelvet tanulják.
Francia sarok a következő évben havi rendszerességgel fog működni. Elena Anghelescu elnök elmondta, örömmel fogadták Kiss meghívását, hiszen a nyelvismeretek fontos szerepet töltenek be életünkben, könnyebben érvényesül a nyelveket ismerő fiatal, mint azon társai, akik elhanyagolták ezt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szövetségek és szerepek – kettős könyvbemutató
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja szervezésében 2010. december 8-án, a könyvtár olvasótermében sor került a Szövetségek és szerepek című kettős könyvbemutatóra. A csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadónál nemrég megjelent kisebbségtörténeti munkákat, az Aranykorszak? – A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája 1965-1974 és Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944-1953 című köteteket a szerzők, Novák Csaba Zoltán és Nagy Mihály Zoltán jelenlétében Bíró Béla egyetemi tanár és Boér Hunor könyvtáros-muzeológus értelmező-kérdező részvételével mutatták be.
A kisebbségi sors ugyanazon csapdákban vergődött 1944 és 1949, valamint 1965 és 1989 között, legfeljebb a kor eszközei különböztek – derült ki a könyvbemutatón. Mert a kérdések és vívódások kísértetiesen azonosak: közösségi integráció vagy asszimiláció? A román többséggel való kiegyezés realitásreménye – részünkről, és állandó, stratégiai céllal való lebegtetése – a román hatalom részéről. Mi indokolta a folyamatosan fennálló alkupozíciót? Miért nem valósulhatott meg soha a magyarság egységes érdekképviselete? Törvényszerűen kellett-e ily módon alakulnia a Magyar Népi Szövetség, majd az RMDSZ fejlődésének az identitáspolitika, illetve a pragmatikus célok szorításában? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a tartalmas találkozó résztvevői.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://konyvtarunk.blogspot.
Gyermekeknek, gyermekekről: bábelőadás és Könyvkelengye-találkozó
2010. december 17-én 12 órától a könyvtár Gábor Áron termében a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Fakalinka bábcsoportja meghívott vendégként előadta az elemista diákoknak szóló, Plüm-plüm és a sárkány című bábjátékot. A hangulatos, a közönség által lelkesen fogadott előadás a Bod Péter Megyei Könyvtár ajándéka volt a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola megfelelő korú tanulóinak, akiknek két éve tartó intézményi partnerség keretében nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást.
Ugyancsak december 17-én 17 órától a Könyvkelengye programban részt vevő családokat hívta meg a könyvtár találkozóra, beszélgetésre. A rendezvény keretében a könyvtár munkatársai új gyermekkönyveket mutattak be, majd dr. Péter Margareta gyermekgyógyász főorvos és Pásztor Boglárka pszichológus válaszolt a szülőket foglalkoztató kérdésekre.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Biblionet decemberben is
Az esztendő utolsó hónapjában folytatódott (és előreláthatólag jövő év elejére is átnyúlik) a háromszéki Biblionet-megnyitók sorozata. December 3-án a berecki Tamási Áron könyvtárban, 7-én a kézdiszentkereszti községi könyvtárban, december 9-én pedig a gelencei községi könyvtárban adták át a közönségnek, a felhasználóknak, ünnepélyes keretek között, a korszerű számítógépes felszereléssel és internetkapcsolattal ellátott, ingyenesen használható közösségi termeket, amelyek a közkönyvtárak működésének eredményesebbé válásához nagy mértékben hozzájárulnak. A megnyitókat – amelyeken a helyi hivatalosságok és helyi, illetve környékbeli könyvtárosok mellett jelen volt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár küldöttsége is – minden helyszínen kulturális műsor kísérte, Bereckben az avatóünnepség a hagyományosan évente megrendezett Kulturális Hét nyitányát képezte.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy
Lásd még: http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.3szek.ro/load/cikk/
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
E-könyv bemutató és Biblionet-megnyitó
Könyvtár és olvasás a digitális korban címmel 2010. december 3-án közönségtalálkozót szerveztek a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén (a Mikó-vár épületében), a Biblionet országos könyvtárfejlesztési program révén megvalósított korszerű internetes, elektronikus szolgáltatások felavatása alkalmából. A köszöntőbeszédet Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója tartotta, majd Bedő Melinda, a Biblionet program megyei irányítója beszélt a program Hargita megyei sikereiről. Az IREX-Alapítvány képviselője, Paul Pânzariu az információ és az információhordozók fejlődésének történetét vázolta, a legrégebbi időktől a jelenig, a kőtábláktól az e-könyvig. Kelemen Katalin, a dokumentációs részleg könyvtárosa hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a helyi értékek megőrzése érdekében az új lehetőségeket kiaknázni, illetve az oktatás támogatására is szeretnék használni a Biblionet program által nyújtott technikai felszerelést.
A rendezvény igazi érdekessége a jelenlévő népes közönség számára Cseke Gábor író, újságíró Márton Árpád festőművésszel készített, Színek a palettán című beszélgetőkönyvének bemutatója volt. A könyv még nem jelent meg 'hagyományos' formában, de e-könyvként már olvasható a világhálón, bárki számára elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján. A helyi közönség számára azért is volt különleges ez a bemutató, mert ez az első digitális könyv, amely szorosan a város életéhez kapcsolódik. A virtuális kötet tartalma a jelenlevők számára Cseke Gábor és Márton Árpád beszélgetéséből tárult fel.
'E-könyvünk bemutatása a Kájoni János Megyei Könyvtárban (a
többesszám evidens, hiszen a mű fő szerzője maga a mesélő, az utolérhetetlen
humorú és mesélőkedvű Márton Árpád) áttörést jelentett az eddigi megszokott
könyvbemutatók sorában, netán csöpp szenzációt is, annak ellenére, hogy az
e-könyvek szerkesztése, a holnap könyvének sorsa már több mint egy évtizede
élénken foglalkoztat.' - olvasható Cseke Gábor blogbejegyzésében (http://urszu2.blogspot.com/
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://www.szekelyhon.ro/
http://hriskkonyvtaros.
Kászon rendhagyó útikönyveit mutatták be a könyvtárban
András Ignác helytörténész, a kászonaltízi dr. Lukács Mihály
Általános Iskola igazgatója kászonszéki településeket prezentáló, rendhagyó
útikönyveinek bemutatóján vehetett részt a helytörténet iránt érdeklődő
csíkszeredai közönség 2010 december 14-én 17 órakor a Kájoni János Megyei
Könyvtár olvasótermében. A szerzőt András Zoltán, Kászon község polgármestere
mutatta be a jelenlévőknek. Mindegyik települést bemutató kötet külön címet
visel: Kászonaltíz – A halálkapu mögött, Kászonfeltíz – Temetőjük a nagyvilág,
Kászonimpér – A kőkerten túl, Kászonjakabfalva – A templom közelében még a
sírban is, Kászonújfalu – Kápolna a falu felett. A kötetek igényes kivitelben,
fotókkal illusztrálva a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában
jelentek meg 2008-2009-ben. A hajdani Kászonszék településeinek helytörténeti
értékeit, műemlékeit, elsősorban templomait és kápolnáit ismertető kiadványokat
a szerző lebilincselő, érdekes előadásában, vetített képes bemutatóval
egybekötve ismertette. (A kötetek a http://www.katolikhos.ro/
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
-Aradi személyiségek a könyvtárban
Az aradi A. D. Xenopol Megyei Könyvtár állandó programjai közül rendkívül népszerű az Aradi személyiségek elnevezésű találkozósorozat, amely év végén is újabb rendezvényt kínált a közönségnek: 2010. december 17-i vendége a közel nyolcvan éves Gheorghe Flueraş karmester, karnagy, népzenegyűjtő és zenepedagógus. A találkozóra 13 órakor került sor a könyvtár művészeti és multimédia termében.
Forrás: Nyugati Jelen, 2010. december 16., http://www.nyugatijelen.com/
-Új kerítést kap a gyergyószentmiklósi könyvtár
Díszes kapubálványokkal, negyvenféle mintát bemutató lécekkel alakítják ki a gyergyószentmiklósi könyvtár új kerítését, az intézmény kapuja pedig kőoszlopokkal, szecessziós mintavilággal, napmadárral díszítve várja tavasztól a belépő látogatókat. Eltüntetné a könyvtár jelenlegi robusztus vaskapuját és düledező kerítését Kisné Portik Irén igazgató. Az udvar rendezését a megsokasodott szabadtéri rendezvények is megkövetelik, az átalakítást pedig a helyi mintakészlet felvonultatásával képzelte el a szakmájára nézve néprajzkutató intézményvezető.
- Egy kulturális intézmény küllemében is példaértékű kell legyen – mondja Kisné, akinek tervei szerint nem székely, hanem'polgári' kapu fog állni a bejáratnál, a Salamon Ernő Gimnáziuméhoz hasonló kőoszlopokkal, mivel a két épület 'kortársnak' tekinthető.
A fából készült nyíló részeken a 'rontást távol tartó' lélekmadár jelenik meg, amelynek szimbóluma nyitott könyvként is értelmezhető, a kapu kovácsoltvas részein pedig az épület szecessziós díszei köszönnek vissza. A kerítés már készül, fenyődeszkái kertlábanként felsorakoztatják a gyergyói mintakészlet harminchét darabját: két kertlábon nincs azonos mintájú deszka, így arra is lehetőség adódik, hogy ezek a díszítések akár a polgári építészetben is újra megjelenjenek.
Kisné Portik Irén közölte, egyelőre nem áll rendelkezésre a munkálatokhoz szükséges teljes összeg, így azt reméli, hogy a jövő évi költségvetés-leosztás során további forrásokhoz jutnak.
Forrás: http://www.hhrf.org/
KITEKINTŐ
-Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala
2010. november 30-án rendezték meg Budapesten, az Országgyűlési Könyvtár Deák-termében a Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala című találkozót. A rendezvény a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakításának 75. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciához kapcsolódott. Célkitűzése szerint lehetőséget kívánt biztosítani a Kárpát-medencei könyvtárosok képviselői közötti szakmai kapcsolatok erősítésére, továbbfejlesztésére. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki elnöki köszöntőjében vázolta nemzetpolitikai koncepcióját, a Kárpát-medencei magyarság megerősítését és védelmét szolgáló, rövid és hosszú távú terveit.
A határon túli magyar könyvtáros egyesületek képviseletében jelen voltak: Hajnal Jenő, a vajdasági Kapocs Könyvtári Csoport Egyesület elnöke, Milány Bajnok Éva, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Rabbi Zsolt, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára munkatársa, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője. Jelen voltak még a határon túli magyar digitális adattárak további munkatársai: Gondi Martina, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta, Szerbia), Végh László, a Fórum Kisebbségi Intézetben (Somorja, Szlovákia) működő Bibliotheca Hungarica igazgatója, Virginás Péter, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Dokumentációs Központja (Kolozsvár, Románia) munkatársa. Magyar részről további meghívottak voltak: Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának igazgatója, Bárdi Nándor történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, Lakatos Mihály, a NEFMI főtanácsosa, valamint a házigazdák részéről az Országgyűlési Könyvtár több vezető munkatársa.
A könyvtárak és könyvtárosok küldetése fontosságának elismerése jegyében Kövér László meghirdette a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok 2011-től bevezetendő parlamenti ösztöndíját, melynek keretében 6 határon túli magyar és 2 magyarországi könyvtárost fogad az Országgyűlési Könyvtár közös munkavégzés, tapasztalatcsere, szakmai együttműködés elősegítése, támogatása céljából. A vendégek nagy örömmel és érdeklődéssel fogadták a bejelentést.
A kerekasztal-beszélgetésen a továbbiakban Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtáros szervezetek közötti kapcsolatok sokrétűségét méltatta, Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója az intézmény digitalizálási projektjét mutatta be, Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója az Intézetnek a határon túli könyvtárosokra irányuló képzési és továbbképzési törekvéseit, eredményeit foglalta össze.
Szünet után bemutatkoztak a határon túli magyar digitális adattárak. Györgyjakab Izabella (Jakabffy Elemér Alapítvány) az Erdélyi Magyar Adatbank, Tóth Károly (Fórum Kisebbségi Intézet) a Szlovákiai Magyar Adatbank, Hajnal Jenő (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet) a Vajdasági Digitális Adattár gazdag anyagát és terveit ismertette.
Az egész délutánt betöltő kerekasztal-beszélgetést a házigazdák által biztosított - ebéddel egybekötött - könyvtári és parlamenti séta előzte meg, s a hivatalos programot mindvégig jó hangulatú szakmai-baráti beszélgetések kísérték. A résztvevők számára érzékelhető volt, hogy a rendezvény új fejezetet nyithat a magyar–magyar könyvtárosi kapcsolatokban, a közös szellemi örökség megőrzése, ápolása és fejlesztése tekintetében.
Forrás: Bartos Éva igazgató, Könyvtári Intézet, Budapest
-Elektronikuskönyv-olvasókkal bővül az Országos Széchényi Könyvtár
Tíz elektronikuskönyv-olvasóval bővül az Országos Széchényi Könyvtár, ahol az új eszközökön elsőként a könyvtár honlapjáról szabadon hozzáférhető tartalmak lesznek elérhetők. A My Ebook fantázianevű elektronikuskönyv-olvasókat az eszköz forgalmazója, az AC & IP Control Kft. ajánlotta fel az Országos Széchényi Könyvtár Corvina Alapítványának javára.
Az eszköz érdekessége, hogy a magyarországi könyvtárakban egyelőre mutatóban is alig akad olyan elektronikuskönyv-olvasó, amelyet az olvasók kézbe vehetnek és használhatnak – mondta el az MTI-nek Bóka B. László, a könyvtár munkatársa, hozzátéve, hogy a tesztidőszak alatt a Magyar Elektronikus Könyvtárból szabadon elérhető tartalmakat töltik a gépekre, amelyeket kizárólag az olvasótérben lehet használni. A készülék arra is képes, hogy videotartalmakat vetítsen, így az olvasók a közeljövőben a könyvtárról és annak szolgáltatásairól is találnak majd rajta információkat.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szerint az e-könyvolvasó az általános vélekedéssel ellentétben modern, olvasóbarát kezdeményezés, amely nem gyengíti, éppen ellenkezőleg, erősíti a könyvtárak pozícióit.
Az OSZK a jövőben a készülékeken keresztül saját kiadványait, állományának ritka dokumentumait, illetve web- és digitális tartalomszolgáltatásait is szeretné bemutatni olvasóinak. A tervek között szerepel, hogy az elektronikus megjelenítőket az olvasók kaució ellenében haza is vihetik, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a készülékeken tárolt anyagok másolásvédettek legyenek. Ebben az esetben akár a könyvtár különlegességeit, egyedülálló értékeit, például a felbecsülhetetlen kódexek fotókópiáit is az olvasókra tölthetik.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Tallin és Turku lesznek 2011-ben Európa kulturális fővárosai
Pécs, Essen és Isztambul után két keleti-tengeri város, a finn Turku és Észtország fővárosa, Tallin lesz 2011-ben Európa kulturális fővárosa.
A balti országok meglehetősen korán kezdik programsorozatukat, hiszen már december 4-én kiosztják Tallinban az Európai Filmdíjakat. Január 15-től Turku csábítja az északi tájakra a szauna szerelmeseit. A város területén öt, művészek által tervezett szauna várja a látogatókat, emellett elméleti workshopokat is tartanak a szaunázás kultúrájáról.
Tallin négyszázezer lakosával kétszer akkora, mint a tőle kétszáz kilométerre fekvő Turku. A tallini programok központjául, természetesen, a festői óváros szolgál, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. A finnek vendégül hívják a nemzetközi hírnévnek örvendő Cirque du Soleilt, de rajtuk kívül az év során nem sok „nagy név” szerepel a meghívott előadók listáján.
A két kulturális főváros közösen szervez majd rendezvénysorozatot Észtország, Finnország, valamint Oroszország a történelem során szinte sohasem egyszerű kapcsolatáról.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/
-Csökkent az egyáltalán nem olvasók száma
Megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között – derült ki az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) felméréséből, amelyet a Családi Olvasás Éve kampány keretében kezdeményezett.
Dippold Péter, az OSZK főigazgató-helyettese elmondta: a kutatás célja a változó környezet megismerése volt, ami a hazai közkönyvtárak jövőjét is érinti. "A könyvtárak keresik a helyüket" – mutatott rá Dippold Péter, kiemelve: a hagyományos könyvtári funkciók mellett az intézményeknek újabb szolgáltatásokat kell kínálniuk ahhoz, hogy megtartsák látogatóikat. Az ugyanis a mostani felmérésből is kiderült, hogy bár a könyvtári tagok száma enyhe mértékű növekedést mutat, nőtt a könyvtárat soha nem látogatók aránya is az elmúlt öt évben.
Gergely Ferenc, a kutatást végző cég ügyvezető igazgatója elmondta: a reprezentatív felmérést idén októberben végezték 1000 fő megkérdezésével. A kérdőíveken a magyar társadalom olvasási, szabadidő- eltöltési szokásairól kérdezték az adatközlőket. Gergely Ferenc kiemelte: a megkérdezetteket öt jól elkülöníthető csoportba osztották az alapján, hogy mely szabadidős tevékenységeket tartották vonzónak. Kiderült, az ország lakosságának ötöde "deprivált", azaz már az igénye sincs meg arra, hogy a tévénézés helyett valami mással próbáljon kikapcsolódni. Ők a szabadidejük 59 százalékát töltik tévénézéssel, hasonlóan az idősebb korosztályt képviselő, "kötögető nagymama" fantázianevű csoporthoz, amelynek tagjai pihenőidejüknek 57 százalékában ülnek a képernyő előtt. Ugyanez az arány "szórakozni vágyó" fiatalok esetében csak 36 százalék, ami majdnem megegyezik az internetezésre fordított idővel (29 százalék). Javuló tendenciát mutat a nem olvasók aránya: míg 2005-ben a megkérdezettek 60 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, ez 2010-re 49 százalékra csökkent. (1985-ben a lakosság 38 százaléka, 1964-ben 41 százaléka töltötte mással a szabadidejét olvasás helyett.) A teljes lakosság 20 százaléka havonta legalább egy könyvet elolvas, másik 20 százalék negyedévente teszi ugyanezt, 11 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egy könyvet elolvasott. "A trend nem romló, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk" – mondta Gergely Ferenc, kiemelve, hogy az olvasási intenzitás növekedése is megfigyelhető az adatsorokból.
A kutatás szerint a magyarok kedvenc könyve Gárdonyi Géza Egri csillagokja, ezt J.K. Rowling Harry Pottere követi, a harmadik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye. A negyedik-ötödik helyen Jókai Mór Az arany ember és A kőszívű ember fiai regényei állnak, de bekerült a top 10-be Stephenie Meyer Twilight – Alkonyat című vámpírtörténete is. A felmérés szerint a magyarok kedvenc írója Jókai Mór, a második Petőfi Sándor, a harmadik Mikszáth Kálmán lett.
A felmérés szerint a magyarok kevésbé nyitottak az új könyvformátumokra, és számukra a legfontosabb szempont, hogy a könyv "annyira magával ragadja az olvasót, hogy az ne tudja letenni".
Ládi László, az OSZK projektmenedzsere szerint a felmérés tanulsága, hogy a fiatalok nagy többsége nem a kultúra felé orientálódik, hanem a könnyű szórakozást keresi. A felmérés arra is rámutat: egy átlagos, 15 év feletti magyarországi szabadidejének 46 százalékát tölti tévénézéssel, 24 százalékát rádióhallgatással, 15 százalékát pedig internetezéssel. A felmérés adatai szerint a megkérdezettek szinte egyáltalán nem járnak sportolni, erre a szabadidő 2 százaléka jut, de étterembe, kávézóba, vagy szórakozni sem mennek gyakrabban. A kutatók szerint az eredmények „igencsak szegényes szabadidő-fantáziáról tanúskodnak”, és csak részben magyarázhatók pénzügyi nehézségekkel. (MTI)
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
Transindex, 2010. 12. 28 – http://multikult.transindex.
-A fiatal írószövetségi elnök vissza akarja hódítani az olvasókat
A Magyar Írószövetség eddigi legfiatalabb vezetőjeként látott munkához Szentmártoni János; a 2010. november 27-én elnökké választott, 35 éves költő új arculatot és hangsúlyosabb társadalmi jelenlétet ígér.
A kormányzat tervei szerint 2011 elején évi egymilliárd forinttal indul el a könyv- és olvasáskultúra fejlesztését célzó, régóta tervezett Márai Program, amellyel Szentmártoni János szerint az írók és a kiadók egyaránt jól járnak. Úgy vélte, a nagyszabású projekt "a megváltást nem hozza el", de egyszerre szolgálja a kárpát-medencei magyar könyvtárak állományának gyarapítását, irodalmi rendezvények támogatását, lesz benne műfordítói, valamint írói ösztöndíjprogram, és az írószervezetek is forrásokhoz juthatnak majd belőle.
"Szeretném, ha a honlapunk interaktív, többfunkciós portálként, valódi kulturális oldalként működne, és hogy egyetemi irodalmi köröknek adjunk otthont nemcsak találkozásokra, hanem műhelymunkákra, klubéletre. Az is fontos természetesen, hogy az újabb nemzedékek ápolják elődeik emlékét. Foglalkozni kell a korábbi életművek digitalizálásával, de egy televíziós portréfilm-sorozatot is tervezünk az Írószövetség korábbi elnökeiről" - nyújtott ízelítőt terveiből az Írószövetség friss elnöke.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Kémelhárítóból irodalmár
Stella Rimington, a brit titkosszolgálat korábbi főnöke lesz a rangos brit irodalmi díj, a Man Booker Prize 2011-es zsűrijének elnöke. A testület további tagjait is megnevezték a szervezők: Matthew d'Anconda újságíró, Susan Hill író, Chris Mullin politikus és Gaby Wood, a The Daily Telegraph könyvrovatának vezetője került be. Az irodalmi díjra jelöltek listáját 2011 júliusában hirdetik ki, szeptemberre pedig ezt a hosszabb listát szűkítik le arra a néhány esélyesre, akik közül végül kikerül a győztes. A díjátadó ceremóniára 2011. október 18-án kerül sor.
A 2010-es Man Booker Prize nyertese Howard Jacobson lett The Finkler Question című regényével. Az év legjobb regényének Booker-díját olyan angol nyelven alkotó szerző műve kaphatja meg, aki a Brit Nemzetközösség valamely országának vagy Írországnak az állampolgára.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Kulturális olimpia is lesz 2012-ben Londonban a "rendes" mellett
Toni Morrison Nobel-díjas amerikai író és Cate Blanchett Oscar-díjas színésznő is szerepel a 2012-es londoni olimpiával párhuzamosan megrendezésre kerülő, tizenkét hetes londoni művészeti fesztiválon. A kulturális olimpia 2012. június 21. és szeptember 9. között több mint ezer művészeti eseményt kínál a városba érkező hárommillió látogatónak. A rendezvények egy része mindenki számára ingyenes lesz – jelentették be a szervezők. A kulturális olimpia a táncművészet és a költészet kiválóságait is felvonultatja.
"Kevesebb, mint 600 napunk maradt a Föld legnagyobb sportműsorának kezdetéig, amit hasonlóképpen emlékezetes és izgalmas kulturális programmal akarunk párosítani" – hangsúlyozta Boris Johnson, London polgármestere.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Egymilliárd forinttal indul januárban a Márai-program
Évi egymilliárd forintos kerettel indul 2011 januárjában az olvasás- és könyvkultúra fejlesztését célzó Márai-program – jelentette be a program 2010. december 9-i sajtótájékoztatóján Budapesten a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Az új koncepció hosszú szakmai egyeztetések után született meg, és úgy tűnik, ezzel hosszú időre sikerül biztosítani a békét a könyves szakmán belül, egyben ugyanazzal a forrásmennyiséggel egyszerre támogatni a szerzőket, a kiadókat, a könyvtárakat és az olvasókat – hangsúlyozta Szőcs Géza.
Mint megjegyezte, az új program transzparensebb és egyértelműen "műközpontú" lett; fő célpontját az olvasók jelentik, de nem csupán arra fordít figyelmet, hogy a könyvtárakba minél több kötet jusson el, hanem az alkotókat is támogatja.
Jankovics Marcell, az NKA Bizottságának elnöke elmondta, az évi egymilliárd forintos keretösszegű projekt négy alprogramból áll össze. 800 millió forint jut 592 magyarországi és 48 határon túli magyar könyvtár állományának gyarapítására, 40 milliót fordítanak a magyar nyelvű alkotók számára kiírt Márai alkotói támogatásokra, míg a kommunikációs részprogram keretein belül 95 millió forintot szánnak a kezdeményezés népszerűsítésére, honlapjának létrehozására, író-olvasó találkozók szervezésére.
Új részprogram lesz a Publishing Hungary, amelyből magyar műveket megjelentető külföldi kiadókat támogat, fordítói ösztöndíjakat ír majd ki az NKA - fűzte hozzá a kulturális alap elnöke.
Az NKA 10 fős Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégiuma és 8 fős Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiuma évente kétszer tesz közzé egy-egy 500-as listát, amelyre a két testület egyenlő arányban válogathat köteteket a kiadók által felajánlott címekből. A Márai-program pályázataira 2011-ben a kiadók nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel pályázhatnak, melyek között nem szerepelhet például tankönyv vagy szórakoztató irodalom. A pályázóknak a kiskereskedelmi árhoz képest legalább 25 százalékos engedményt kell vállalniuk, és fedezniük a könyvek szállításának költségeit.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Svédországgal bővült az "E-könyvek igény szerint" együttműködés
Az E-könyvek igény szerint szolgáltatást mostantól 12 ország 26 könyvtára kínálja. A legújabb tagkönyvtár a svédországi Umeåi Egyetemi Könyvtár. A szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtárban és az MTA Könyvtárában is működik.
Az E-könyvek igény szerint (EOD) szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az olvasók megrendelhessék az 1500 és 1900 között megjelent könyvek digitalizálását az EOD-tagkönyvtárak online katalógusain keresztül. Az EOD-konzorcium nyitva áll a csatlakozni kívánó könyvtárak és levéltárak előtt nem csak Európában, hanem Európán kívül is.
Silvia Gstrein, az EOD-projekt koordinátora elmondta: „Az EOD-szolgáltatást egyszerűsége teszi vonzóvá mind a könyvtárak, mind az olvasók számára. Fontos kiemelni, hogy a megrendelés után a tagkönyvtárak a megrendelt könyvek teljes szövegét elérhetővé teszik digitális gyűjteményükben a digitalizálás után 3 hónappal.”
Az EOD-szolgáltatás fejlesztését az Európai Bizottság a Kultúra Program (2007-2013) keretében finanszírozza. A projekt célja az interkulturális párbeszéd támogatása a régi könyvek olvasói és kutatói között az e-könyvek elérhetővé tételével. Az EOD-szolgáltatást 8 európai ország 13 könyvtára indította el 2008 októberében. Az elmúlt három év alatt a tagkönyvtárak mintegy 4000 EOD-e-könyvet készítettek megrendelőiknek.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-MEK kontra könyvtárak és kiadók?
Az internethasználat elterjedésével magától értetődővé vált, hogy gyakorlatilag bárhol és bármikor az éppen szükséges információkhoz juthatunk. Az is természetessé lett, hogy számos könyv már otthonról is elérhető az interneten keresztül.
A Magyar Elektronikus Könyvtár ötlete 1994 tavaszán merült fel, a következő év elején már meg is kezdődött a szolgáltatás építése. 1996–2002 között intézményi és személyi támogatások révén négyezer tétel fölé emelkedett a könyvtár állománya, amit havonta átlagosan hatvan-hetvenezer látogató tekintett meg. Ekkor alakult ki a MEK jelenleg is érvényes gyűjtési szempontja, magyar nyelvű vagy magyar/közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokat szolgáló dokumentumok kerülnek fel. 'Alapvetően a gyűjtőköri elveink alapján válogatunk' – mondja Moldován István, a Digitális Gyűjtemény Osztály vezetője, azaz klasszikus és kortárs magyar szépirodalom, tudományos publikációk, oktatási anyagok, egyéb szöveges és nem szöveges dokumentumok, valamint elektronikus újságok, folyóiratok, térképek, kották kerülnek fel.
Mára a korábban egy hónapra jellemző hatvan-hetvenezres látogatottságot naponta eléri a MEK. '2008 végén annyira leterhelődött a központi szerverünk a közel napi egymilliós találattól, hogy a rendszergazdánk kénytelen volt egy automatikus terheléselosztást bevezetni a két szerver (OSZK és NIIF) között' – mondja Moldován. A látogatottság ilyetén megugrása az internethasználat elterjedésével magyarázható, főleg a fiatal generáció és a határon túl élő magyarok 'okozzák'. 'Mivel a szolgáltatás stabil, valószínűleg sokan többször is letöltik ugyanazt a fájlt, hiszen bármikor visszatérve, ugyanazon a címen megtalálják' – vélekedik Moldován.
Kérdés, hogy a digitalizált szövegek elterjedése veszélyt jelent-e a könyvtári intézményrendszerre. Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója szerint nem. 'Amíg a könyvnek illata van és az ember birtokolni szeretné, nehezen tudom elképzelni. Szerintem a könyvtár volt, van és lesz, mert mindig megtaláljuk a lehetőségeket, hogy szolgáljunk.' Kollégája, az olvasószolgálati osztály vezetője, Dobosné Brezovszky Anikó szerint sem, bár a könyvtárakban folyó munkának óhatatlanul és folyamatosan változnia és bővülnie kell. 'A cél azonban mindig ugyanaz marad: a valós és virtuális látogatók tájékoztatása, eljuttatása a kívánt információhoz' – teszi hozzá.
Forrás: Délmagyarország, 2010. december 12., http://www.delmagyar.hu/
KIT hírlevél 2010/46, 2010. december 15.
-Csaknem százmilliós uniós könyvtárfejlesztés Szabolcsban
Csaknem 100 millió forint összegű európai uniós támogatásból fejleszthette informatikai rendszerét hét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtár.
Nagy László, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója elmondta: a teljesen brüsszeli forrásból finanszírozott beruházás összegéből a nyírségi nagyváros közintézménye 40,7, míg a vásárosnaményi, nagykállói, nyírbátori, kisvárdai, tiszavasvári és a tiszalöki könyvtár együtt 53,5 millió forintot használhatott fel. A hét intézményben egységes informatikai infrastruktúrát hoztak létre, összesen 132 számítógépes olvasói állomást alakítottak ki, 53-at Nyíregyházán, a többit pedig az érintett további hat könyvtárban.
A támogatásra konzorcium keretében pályázott intézmények a fejlesztéssel kiemelt feladatukat, az úgynevezett információs társadalom fejlődését, az emberek információhoz való hozzájutásának korlátlan lehetőségét biztosítják. A könyvtárak – hangsúlyozta Nagy László – információs központokká váltak, ahol a látogatók nemcsak a hagyományos szolgáltatásokat vehetik igénybe, hanem azokat a korszerű informatikai eszközöket is, amelyek a munkavégzéshez, a tanuláshoz és az informálódáshoz szükségesek számukra.
Az informatikai fejlesztés különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásának szempontjából fontos, hiszen így ők is lehetőséget kapnak a számítógépek használatára, ebben az intézmények dolgozói segítenek nekik.
Az egységes számítógépes hálózattal a hét szabolcsi könyvtár kapcsolódni tud a nagy országos közös katalógusokhoz, s a nagy tárkapacitású szerveren adatbázist és olvasói nyilvántartást is kialakíthatnak. Emellett egységes webes felületen kereshetik meg az olvasók a megye könyvtárainak teljes állományát, kérhetik egyes kötetek előjegyzését, s meghosszabbíthatják a kölcsönzött könyvek, dokumentumok visszaadási határidejét is.
A hét könyvtár a fejlesztés keretében speciális szolgáltatásokat is kialakított fogyatékkal élőknek, Braille-nyomtatók, képernyőolvasó szoftverek és hangerősítő rendszerek beszerzésével.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-A világhálón a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár gyűjteménye
Az Athenaeum az interneten projekt keretében a világhálón is kereshető lesz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának (MTAK) és öt akadémiai kutatóintézet könyvtárának jelentős része.
A MTAK közleménye szerint az Akadémiai Könyvtár, valamint a Kémiai Kutatóközpont, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, a Pszichológiai Kutatóintézet, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Világgazdasági Kutatóintézet által létrehozott konzorcium 70 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében. Az elnyert támogatás egyebek közt lehetővé teszi, hogy a MTAK és az öt kutatóintézet könyvtári gyűjteményeinek jelentős része az interneten keresztül is kereshető legyen 2011 őszétől.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/78710/
-Chatelj a könyvtárossal!
Akár közösségi oldalakon chatelve is kérhetnek információt könyvtári kölcsönzésükről a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) és a Tiszántúli Református Egyházkerület két könyvtárának olvasói. Az intézmények ugyanis 100 millió forintos európai uniós támogatásból infrastrukturális fejlesztést valósítottak meg, melynek eredményeként elérhetővé vált Debrecen összes felsőoktatási könyvtárának állománya az ország minden lakosa számára, jelentősen bővült az online szolgáltatások köre, és a többi között 40 új számítógép várja az olvasótermek látogatóit.
Az EU támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult projekt legfőbb célja az volt, hogy Debrecen összes felsőoktatási intézményének könyvtári állományára kiterjessze a DEENK által fejlesztett Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásait. A támogatás révén jelentősen bővült a 24 órán keresztül elérhető online könyvtári szolgáltatások köre, így például a beiratkozás, a raktári kérésindítás, a hosszabbítás, az elektronikus tartalmak otthoni elérése, a könyvtárközi kérés, illetve a dokumentumszolgáltatás. A digitális könyvtári szolgáltatás az egész országban hozzáférést biztosít a gyűjtemények számos eleméhez. Emellett a DEENK az egyetemi tananyagok tárolására és szolgáltatására is lehetőséget nyújt a hallgatóknak.
A hatékonyabb olvasói tájékozódás érdekében a könyvtárak sikeresen aknázzák ki a közösségi médiában rejlő lehetőségeket is: a népszerű közösségi oldalakon (iwiw, Facebook) is állandó kapcsolatban vannak tagjaikkal. Az online chat segítségével az olvasók minden eddiginél gyorsabban és kényelmesebben juthatnak első kézből származó információkhoz.
A projekt keretében továbbá 40 új számítógépet is elhelyeztek a könyvtári olvasótermekben, amelyek korszerűbb infrastrukturális hátteret biztosítanak az elektronikus szolgáltatások helyi igénybevételéhez.
Az egyetemi, egyházkerületi és főiskolai könyvtárak értékes régi és speciális gyűjteményei is elérhetővé váltak az országos könyvtári rendszer számára.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Jelentősen bővült a Magyar Országos Levéltár digitális anyaga
A Magyar Országos Levéltár (MOL) 2010-ben mintegy 1,1 millió digitális felvételt készített iratairól, ezzel folytatódott az a bő egy évtizede elkezdődött program, amelynek célja az iratanyag hozzáférhetőségének megkönnyítése.
Idén jelentős mértékben bővült a levéltár középkori adatbázisának képanyaga; a legfontosabb eredmény, hogy a Magyar Országos Levéltár és partnerintézményei – a magyarországi önkormányzati és egyházi levéltárak – ebben az évben mintegy 120 ezer oklevél színes digitális képét csatolták a korábbi években készült adatbázishoz, amely elérhető a mol.arcanum.hu/dldf/ címen.
Szintén 2010-ben készült el A középkori Magyarország digitális könyvtára címet viselő weboldal, amely tartalmazza a régi, több korszakot átfogó sorozatoktól (Fejér Codex Diplomaticusa, Hazai okmánytár) kezdve a különböző korszakok szerinti régi és új oklevéltárakat, köztük az Anjou-kori Oklevéltár eddig megjelent 24 regeszta kötetét, továbbá a különböző tematikus forráskiadványokat. A közlemény szerint ilyen mennyiségű középkori forráskiadványt eddig egyetlen más közép-európai ország sem publikált az interneten jól kereshető formában.
A Magyar Országos Levéltárban több mint hét éve folyik a térképtár állományának digitalizálása is. Idén újabb ötezer szelvényt sikerült virtuálisan is rögzíteni, mégpedig a Vízrajzi Intézet térképeit, az erdélyi főkormányszéki térképeket, a jezsuita rendi térképeket, valamint a vegyes kéziratos térképek fondját. Az országos levéltár így összességében már több mint 100 ezer felvétellel rendelkezik, amelyeket teljes egészében online hozzáférhetővé tesznek.
A megbízott főigazgató-helyettes a következő évek feladatai közül kiemelte a gazdag adattartalmú 18. és 19. századi országos összeírások digitalizálását: ezek közül az 1715-ös már elkészült, meg is jelent DVD-n és online is hozzáférhető, az 1720-as esetében a képanyag elkészült, és folyik a szöveges adatbázis összeállítása, míg a legrészletesebb 1828-asnál még a képek digitalizálásánál tartanak.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
HAZAI
-Jelentős állami támogatás a magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak
Jelentős támogatást ítélt meg a bukaresti kormány a Romániában megjelenő legismertebb magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak, amelyek így összesen 455 ezer lejt (mintegy 108 ezer eurót) kaptak.
A román kormány a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium költségvetés-kiigazításáról döntött legutóbbi ülésén, s úgy határozott, hogy összesen 2,5 millió lejjel (592 ezer euróval) támogatja a legismertebb romániai kulturális folyóiratokat. Ennek az összegnek körülbelül a 18 százaléka jutott a romániai magyar folyóiratoknak, így 130 ezer lej (30 800 euró) a Kolozsváron megjelenő Helikon irodalmi folyóiratnak, 120-120 ezer lej (28 400 euró) a szintén kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Látó című folyóiratnak, valamint 85 ezer lej (20 100 euró) a Székelyföld című havilapnak. A támogatott intézményeknek az év végéig kell elkölteniük a most megítélt támogatást.
Az RMDSZ-nek az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleménye szerint Kelemen Hunor kijelentette: a következő évre a kulturális folyóiratoknak szánt összeg megkétszerezését tervezik, hiszen - mint mondta - fontos, hogy a gazdasági válság ne befolyásolja értékteremtő munkájukat, és kiszámítható keretből gazdálkodhassanak.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Öt év alatt Romániában megháromszorozódott az internet-eléréssel rendelkező háztartások száma
Románia ezzel a növekedéssel is még mindig az utolsó előtti helyen van az Unióban az internet-eléréssel rendelkező háztartások arányát tekintve (42 százalék). 2010 első negyedévében az Európai Unióban a háztartások 70 százalékában volt internet, míg 2006 első negyedévében csak 49 százalék rendelkezett internetkapcsolattal. A legtöbb háztartás Hollandiában (91 százalék), Luxemburgban (90 százalék), Svédországban (88 százalék) és Dániában (86 százalék) rendelkezik internettel.
Ezen kívül minden tagállamban növekedett a szélessávú internet-elérések száma: az első helyen Svédország van (83 százalék), Dánia (80 százalék) és Finnország követi (76 százalék). Az utolsó helyeken Görögország (41 százalék), Bulgária (26 százalék) és Románia állnak (23 százalék).
Forrás: http://tech.transindex.ro/?
-Könyvritkaságok Nagyváradon
Helyi könyvritkaságok hasonmás kiadványait jelentette meg a Nagyváradi Római Katolius Püspökség. Eddig ismeretlen, főként 18. századi egyházi és várostörténeti forráskiadványokat ismertetnek meg az olvasókkal ily módon. A nagyváradi római katolikus székesegyház 1752-es alapkőletételekor és a bazilika 1780-as felszentelésén felolvasott beszédek kötetbe gyűjtött hasonmásait is kézbe vehetik ezentúl a könyvbarátok.
Emődi András levéltáros elmondta: „Öt-tíz példány maradt fenn legfennebb közgyűjteményekben. Azt tudjuk feljegyzések alapján, hogy három beszéd hangzott úgy az alapkőletételkor, mint a templom, a székesegyház szentelésekor, német, magyar, illetve a nagyváradi görög katolikusok okán román nyelven".
Az első lakossági összeírás 1714-ből származik, a város demográfiai történetét bemutató kötetben ez is benne van. A Nagyváradi Római Katolikus püspökség névtára pedig egyháztörténeti érdekesség.
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök hozzátette: „Megtalálható az egyházközségeknek az adattára, a történelme, megtaláljuk a rendkívüli időknek az adatait, nagyon sok adattal gazdagodhatunk".
A székesegyház alapításáról és felszenteléséről szóló kötetet csupán 100 számozott példányban adták ki.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
DÍJAK
-Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyerte el az Év Könyvtára címet
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) nyerte el idén az Év Könyvtára címet, a pályázat bírálói szerint vezetőinek minőségelvű szemléletéért; az elismerést Kálnoki-Gyöngyössy Márton kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át 2010. november 29-én az OIK épületében.
Az Év Könyvtára címet a kultúráért felelős tárca 1996 óta adja ki a korszerű működési formákat alkalmazó, minőségfejlesztési programok eredményeit használó, magas szintű könyvtári szolgáltatásokat nyújtó intézmények számára; a díjjal egymillió forint jár. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkárságának közleménye szerint a pályázat értékelő bizottságának tagjait a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a tárca könyvtári szakterülete delegálta.
A javaslattevők indoklása szerint az OIK vezetése különös gondot fordít a minőségmenedzsmentre, főként a használók számára nyújtott szolgáltatásokban. "Kiemelten fontosnak tekintik, hogy szolgáltatásaikat a fogyatékkal élők is igénybe vehessék, ezért az épület nagy része már akadálymentesen használható. Nagy hangsúlyt fektetnek mind az intézményi, mind a személyes partnerkapcsolatokra, valamint az aktív és potenciális használók megszólítására" - fogalmazott a közlemény.
Mint a bírálók kiemelték, az OIK különleges összetételű gyűjteményére és könyvtári infrastruktúrájára építve nagyon sok rendezvényt kínál az érdeklődőknek, így "a főváros egyik vonzó kulturális színterévé" vált.
Mender Tiborné, az OIK főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az intézmény 146 nyelven csaknem 400 ezer dokumentumot őriz, zeneműtárából kottákat, CD-ket kölcsönözhetnek a látogatók, emellett az intézményben több mint 300 féle folyóirat olvasható 32 nyelven 35 országból.
"A könyvtár látogatóinak jelentős részét képező célcsoport, a 18 és 28 év közöttiek elsősorban az internetről tájékozódnak. Nagyon fontos tehát, hogy az intézmény honlapja (www.oik.hu) és annak szolgáltatásai közel menjenek a használókhoz. Ezért már négy éve elindítottunk egy blogot, és lassan egy esztendeje működtetjük az OIK Facebook-oldalát" - fejtette ki.
Mender Tiborné tájékoztatása szerint a megújulás előtt álló honlap rövidesen két alportállal bővül: a nemzetiségi oldalon mind a 13 hazai kisebbség nyelvén elérhetők lesznek az OIK-ra vonatkozó információk, kérdést is lehet majd feltenni több kisebbségi nyelven, a zenei alportál pedig öt világnyelven lesz elérhető.
Új szolgáltatás a könyvtárban a helyszíni laptopkölcsönzés lehetősége, míg a saját géppel érkezők laptopzárat kölcsönözhetnek. A főigazgató arról is beszélt, hogy a könyvtár munkatársai rendszeresen külső rendezvényeken, fesztiválokon, oktatási intézményekben népszerűsítik a gyűjteményt, egyben kedvezményes beiratkozási lehetőséget biztosítanak.
Az OIK egy európai uniós pályázat eredményeként 20 millió forintból a mozgáskorlátozottak, a vakok, a siketek, valamint a kisgyerekkel érkezők speciális igényeit is kielégítő fejlesztést hajt végre épületén.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Rektor kapta a rangos irodalmi díjat
Jánosi Zoltán esszéíró, irodalomtörténész, kritikus, a Nyíregyházi Főiskola rektora kapta az idei Ratkó József-díjat. A díjátadó alapítvány közleménye kitért arra, hogy Jánosi Zoltán munkássága nélkül sokkal kevesebb ismeretünk, tudásunk lenne Ratkó József közösségi szerepvállalásáról, írói teljesítményéről, költészetének máig ható esztétikai értékeiről is. A nyíregyházi átadáson jelen voltak a névadó költő családtagjai, többek közt testvére, Ratkó István matematikus is. Az elismeréssel járó pénzösszeget a helyi tanárképző főiskola állami gondozott tanulóinak megsegítésére ajánlotta fel Jánosi Zoltán.
A Ratkó József-díjat 1996-ig Balázs József író, Nagy Gáspár költő, Aczél Géza költő és Szöllősi Zoltán költő vehette át, 1996-tól azonban – az indoklás szerint a megfelelő színvonal hiánya miatt – nem adta ki a kuratórium. A kitüntetés 2006-ban született újjá, azóta Vári Fábián László költő, néprajzkutató, Elek Tibor irodalomtörténész, esszéíró, kritikus, szerkesztő, valamint Tóth Erzsébet költő, kritikus kapta meg.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Átadták a Prima Primissima Díjakat
Átadták a tíz kategóriában meghirdetett 2010-es Prima Primissima Díjakat Budapesten, a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői nyolcadik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján.
Az idei díjazottak között van Balázs Mihály építész, a Csík Zenekar, Érdi Tamás zongoraművész, Koltai Lajos operatőr, Kubinyi Anna textilművész, Moldova György író, Rubik Ernő építész, feltaláló, Veiszer Alinda műsorvezető.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Spiró György Angelus-díja
Kiemelkedő elismerésben részesült a magyar kulturális élet Wroclawban, ahol ötödik alkalommal adták át az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díjat, amely Angelus Silesiusról, a XVII. században élt wrocławi költőről, teológusról kapta nevét. A Wroclaw városa és a Dziennik című lengyel országos napilap által alapított díjat és a vele járó százötvenezer zlotyt (mintegy tízmillió forint) az előző évben lengyel nyelven kiadott, legjobbnak tartott közép-európai irodalmi mű szerzőjének ítélik oda.
Nagy megtiszteltetés a magyar kultúra számára, hogy idén Spiró György Messiások című művére esett a lengyel szakemberek választása. Az Elzbieta Cygielska fordításában, a W.A.B. Kiadó gondozásában megjelent regény a 19. század közepén játszódik, amikor párizsi emigrációban egy Vilniusból érkezett férfi azt mesélte mindenkinek, hogy ő Jézus Krisztus reinkarnációja, és ezt a legnagyobb lengyel költők is elhitték.
Spirónak az Angelus-díj nem az első komoly irodalmi elismerése Lengyelországban, bár az 1981-ben megjelent, Az Ikszek című nagyregénye miatt ott sokáig mellőzött író volt. Később a Kossuth-díjas író több munkáját lefordították lengyelre, és néhányat színpadra is állítottak, mint például Az Ikszekből készült színművét, Az Imposztort és a Kvartettet. A lengyel irodalom külföldi terjesztésében végzett műfordítói munkásságáért három évvel ezelőtt megkapta a ZAIKS-díjat. Az ő nevéhez kötődik Gombrowicz és Wyspianski drámáinak, valamint a Nobel-díjas Czeslaw Milosz verseinek átültetése magyar nyelvre.
A legrangosabb lengyel irodalmi díj ötéves történetében nem Spiró az első magyar nyertes, két évvel ezelőtt Esterházy Péter Harmonia cælestisének lengyel fordítása nyerte a fődíjat, de a zsűri elé kerülő tíz legjobb alkotás között szerepeltek már Bartis Attila és Krasznahorkai László művei is.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Sántha Attiláé a Méhes György-nagydíj
Sántha Attila költő, író, újságíró kapta meg idén a Méhes György-nagydíjat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) éves díjkiosztó gáláján, 2010. december 11-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A Kézdivásárhely mellett, Szászfaluban élő költőnek nemrég jelent meg az Írások könyve című kötete, amely a transzközép irodalmi elméletét boncolgató írásait tartalmazza. A kötetet az Erdélyi Híradó Könyvkiadó adta ki.
Ugyanakkor több más díjat is átadtak. A Széfeddin Sefket filmklub forgatókönyvírói pályázatának nyertese kisjátékfilm kategóriában Bács Ildikó, nagyjátékfilm kategóriában Hatházi András. Az Irodalmi Jelen versdíját Markó Béla, prózadíját Onagy Zoltán, kritika- és esszédíját Szörényi László, az E-MIL Méhes György-debütdíját pedig a Bretter György Irodalmi Kör kapta.
Forrás: http://multikult.transindex.
-Becsy András és Tóth Krisztina az idei Bárka-díjasok
2011. december 11-én a Békés Megyei Jókai Színházban adták át a 2010. évi Bárka-díjakat. Az idei év díjazottjai Becsy András költő és Tóth Krisztina költő, író.
A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.
A pénzjutalmat 2002-től Kiss György szobrász- és éremművész kisplasztikája egészíti ki. Az elmúlt évek díjazottjai között szerepeltek például Bogdán László, Csehy Zoltán, Grendel Lajos, Iancu Laura, Nagy Gáspár, Podmaniczky Szilárd.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
MOZAIK
-Casanova irodalmi díjat alapított Pierre Cardin
Új irodalmi díjat hívott életre Pierre Cardin olasz-francia divattervező. A népszerű Giacomo Casanova (1725-1798) íróról elnevezett Casanova-díj zsűrijének elnöke ő maga lesz. A zsűrizésben Jean-Marie Rouart és René de Obaldia, a Francia Akadémia tagjai, valamint Evve Ruggieri televíziós műsorvezető is részt vesznek.
Az új díjat, amelyet először 2011 februárjában adnak át, egy francia nyelvű európai író kapja, akinek nevéhez legalább egy francia nyelvű könyv fűződik.
A díj névadója, Casanova is franciául írta meg emlékiratait, hiszen a 18. században a francia volt a legelterjedtebb nyelv Európában.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-A világ legdrágább könyve
Rekordáron, hat és félmillió fontért vásárolta meg egy névtelen magángyűjtő egy londoni árverésen John James Audubon Birds of America (Amerika madarai) című könyvét, amely 435, kézzel színezett illusztrációt tartalmaz A kötet ezzel a világ legdrágább könyvévé lépett elő. A kalapács alá került darab Audubon 19. századi mesterművének egyik legjobb állapotban megmaradt példánya, amelyet a kézművesség, a művészet és a természettudomány ritka ötvözetének tartanak.
„Audubon művének különleges helye van a könyvritkaságok piacán. A Birds of America alapvető hozzájárulás az Újvilág természeti történetének tanulmányozásához” – közölte Heather O'Donnell New York-i könyvszakértő. Természetbúvárként és művészként Audubonnak különleges képessége volt a megfigyelésre és a rendszerezésre, emellett életnagyságban meg is festette a madarakat, amelyeket a természetben felkutatott.
Forrás: http://multikult.transindex.
-E-olvasók – 2013 lehet az áttörés éve
Az ABI Research piackutató cég legújabb előrejelzése alapján nem idén, hanem a 2013-as esztendőben következik be az igazi áttörés az elektronikus olvasók piacán. Az iPad elterjedésével kissé háttérbe szorultak az e-olvasók, azonban közel sem tűntek el a piacról, ellenkezőleg: a készülékek jelentősége a közeljövőben várhatóan nőni fog. Az ABI Research prognózisa szerint 2013-ban már világszerte 30 millió ilyen eszköz talál majd gazdára. Jeff Orr, a társaság vezető mobilpiaci elemzője kijelentette: ugyan az új kijelzőtechnológiák miatt hamarosan már akár színes videók megjelenítésére képes modellek is kaphatók lesznek a boltokban, azonban ez a termékcsoport nem fog tudni sikeresen harcolni a multimédiára kihegyezett tábla PC-kkel. A siker kulcsa azonban, hogy mennyi digitális tartalom lesz elérhető a következő években az elektronikus olvasókészülékekre szabva. Emellett fontos az is, hogy ezek a kiadványok és anyagok milyen formában válnak hozzáférhetővé. Eddig ugyanis a tartalmakat külön hozzáigazították az új termékekhez, vagyis nem voltak kifejezetten az e-olvasókhoz készített anyagok. Emellett hiányoznak az egyszerű terjesztési csatornák, amelyen keresztül a tartalomszolgáltatók az újságok digitális változatait eljuttathatják az emberekhez. A következő 2-3 évben viszont megváltozhat ez a helyzet, és egyre több régióban jelennek majd meg digitális művek. A folyamat először Nyugat-Európában lesz érzékelhető, később Kelet-Európában, végül Ázsiában, ezen belül is Kínában. Ezután már az elektronikus olvasók is vonzóbbak lesznek a felhasználók számára.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/78703/
-Búcsú a papírkönyvtől?
2015-re az e-könyvek a hagyományos, papíralapú könyvek és magazinok erős konkurenciáját jelenthetik, állítják amerikai tudományos elemzések. A hazai piacon a színes elektromos könyvek hozhatnak áttörést. A színes e-könyvek minden bizonnyal további lendületet adnak a digitális kiadványok piaci térnyerésének.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-Kiadják az Egyesült Államokban az elítélt Nobel-békedíjas verseit
A jelenleg is börtönben lévő kínai Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po verseit kiadják az Amerikai Egyesült Államokban. A Graywolf Press kiadó bejelentése szerint 2012-ben jelentetik meg a Június negyediki elégiák (June Fourth Elegies) című kötetet. Az 54 éves kínai ellenzéki gondolkodó és irodalomkritikus könyve kétnyelvű kiadásban kerülhet a polcokra. A Kínában eddig meg nem jelent könyv címe 1989. június 4-re utal, amikor a pekingi Tienanmen téren leverték a demokrácia melletti diáktüntetést.
Liu jelenleg tizenegy éves börtönbüntetését tölti, amelyet "felforgatás" címén tavaly szabtak ki rá, miután társszerzője volt egy emberi jogokat és politikai reformokat sürgető kiáltványnak.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-A világ legkelendőbb könyvei
J.K. Rowling Harry Potter regénye bizonyult eddig a legkelendőbbnek a világon: a 63 nyelvre lefordított sorozatból eddig 400 millió példányt adtak el. Dickens Két város című regénye 200 millió páldányszámban kelt el, Tolikien Gyűrűk ura című könyvéből pedig pedig 150 milliót adtak el eddig. A könyvek között első helyen azonban a Biblia áll, több mint 6 milliárd példányt adtak el belőle világszerte. A Biblia egyértelműen a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv.
Források: http://www.money.ro/cele-mai-
http://olvasoterem.com/index.
***
HÍRLEVELÜNK SZERKESZTŐSÉGE MINDEN OLVASÓNKNAK, MUNKATÁRSUNKNAK BOLDOG, EGÉSZSÉGBEN ÉS ELÉGTÉTELEKBEN, KULTURÁLIS ÉLMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN!
***
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó, Szonda Szabolcs