************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

V. évf. 2010/11. szám                                ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

 

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Művelődéstörténeti fejezettel bővül a Lexikon.ro

--Kortárs szerzők művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

--Benkő Samu bibliográfia 1946-2009 - a Transindex Adatbankban

--’Egységesen fogjuk kezelni a magyar kultúrát’ - beszélgetés Szőcs Gézával

--Könyvtárosok kitüntetései

--A Füzéki István Emlékérem átadása

PÁLYÁZATOK

--A Szülőföld Alap 1 milliárd 315 millió forintot oszt szét a határon túli magyarság céljaira

--'Könyvtámasz 2010' - a Maholnap Alapítvány pályázati kiírása

KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN

--Agyagási Hajnal Az Év Fiatal Könyvtárosa

TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

--Közkönyvtár és közösségfejlesztés - ANBPR-konferencia Brassóban

--‘Új utakon a hazai könyvtárak’- a RMKE VII. Vándorgyûlése

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--Versfaragó verseny a nagyborosnyói iskola könyvtárában

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--Iskolai könyvtárat avattak Szentjobbon

--Utazások Krasznahorkai Lászlóval - közönségtalálkozó a székelyudvarhelyi könyvtárban

--111 sóvidéki szép vers - könyvbemutató Erdőszentgyörgyön

--Meseszer a Székely Mikó Kollégium könyvtárában

--A maroshévízi Kemény János Líceum könyvtára: fejtörők az iskolai weblapon

--A magyar nyelvemlék felbecsülhetetlen kincs

ÉVFORDULÓK

--440 éve született Pázmány Péter

--270 éve született az elsõ magyar regény írója

KITEKINTŐ

--Valószínűleg maradhat Szabó Ervin

--Hódít az e-könyv a német könyvpiacon

--Minden harmadik könyvtár képes e-könyvek kölcsönzésére Nagy-Britanniában

--Zsákbakönyv -- olvasástámogatás és takarékosság

--Nem úgy és azt olvasnak a fiúk, mint a lányok - klasszikusok batyuban

--A HUNRA alelnöke a kötelező olvasmányokról

--A szociális államtitkár az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet

--Szenczi Molnár Albert Napok 2010

HAZAI

--Élõ könyvtár

--Felolvasóhónapot hirdetett a Református Telefonos Szeretetszolgálat

--Megalakult az  Erdélyi Tehetségsegítő Tanács

DÍJAK

--Mario Vargas Llosa kapta az idei irodalmi Nobel-díjat

--Howard Jacobson nyerte a Booker-díjat

--Szilasi László vehette át a 2010-es Rotary-díjat

--Magyar származású íróé a Német Könyvdíj

--Szálinger Balázs kapta a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díjat

--Andersen irodalmi díj a Harry Potter szerzőjének

VÉLEMÉNY

--Veszíts el egy könyvet - találkozó Orosházán

AJÁNLÓ

--Klapka György irodalmi lapot alapított

--Kötet és kiállítás Maros megyei műemléktemplomokról

--Áprily erdélyi utazásairól szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

MOZAIK

--Jól halad az időkapszula felújítása

--G. G. Márquez új kötete

--Harold Pinter Nobel-díja a British Library falai között

 

 

 

A 150 erdélyi műemlék részletes leírását tartalmazó fejezet után további 140 erdélyi művelődéstörténeti szócikk közzétételét kezdték meg a Lexikon.ro-n. Az első tíz szócikket 2010. október 5-én tették közzé, a gyarapítás a tervek szerint napi rendszerességgel folytatódik. A Romániai Magyar Lexikon művelődéstörténeti fejezetének megírásában több mint 30 szakember vett részt. A néprajzi szócikkeket a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság szakértői csoportja készítette el. Akár az épített örökség fejezet esetében, a művelődéstörténeti szócikkek is elérhetők románul is az enciclopediavirtuala.ro címen, vagy közvetlenül a magyar nyelvű szócikkekből. Tervezik, hogy a lexikon.ro-n megjelent tartalmak idővel angolul is olvashatók legyenek. Az új szócikkek is kommentelhetők, beszúrhatók blogokba, megoszthatók akár a Facebookon, a Twitteren vagy más csatornákon. A Lexikon.ro mobilverzióval is rendelkezik.

A Lexikon.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex közös projektje. Szakmai irányítója Bárdi Nándor. A lexikon támogatói: Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányzatai az Európai Gazdasági Térség (EGT) pénzügyi mechanizmusa révén, illetve a Szülőföld Alap.

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?cikk=12592

 

 

Tizenöt magyarországi és határon túli kortárs magyar szerző - szépírók, történészek, filozófusok - ajánlották fel egy-egy művüket az idén 15. születésnapját ünneplő Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK). 'Az ajándék egyik fontos üzenete, hogy nemcsak lejárt szerzői jogú, régi könyveket lehet beszerezni az e-könyvtárakba, hanem friss könyveket is, köztük sok fiatal szerző művét' - fogalmazott Kokas Károly, a MEK egyik alapítója, elnökségi tagja.

A jubileum alkalmából Bartis Attila, Berg Judit, Bödők Zsigmond, Csányi Vilmos, Darvasi László, Heller Ágnes, Hévizi Ottó, Kenyeres Zoltán, Lőrincz L. László, Nemeskürty István, Nyíri Kristóf, Szilágyi Szabolcs, Vajda Mihály, Vekerdi József és Zimányi Vera ajánlotta fel egy-egy művét a napi 60-70 ezer látogatót vonzó elektronikus könyvtár részére.

Kokas Károly kitért arra is, hogy szeretnének hagyományt teremteni 15 év - 15 könyv mottójú programjukkal: jövőre 16, két év múlva 17, majd minden évben eggyel több kortárs könyvet szeretnének megjelentetni a MEK-en.

A Magyar Elektronikus Könyvtár jelenleg több mint nyolcezer címmel és négy, határon túli szerverrel rendelkezik. A MEK részét képezi a http://epa.oszk.hu (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), a http://keptar.oszk.hu (Digitális Képarchívum) és a http://hung-art.hu (Képzőművészet Magyarországon).

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3241

 

 

Az Újvári Marika által összeállított Benkő Samu-bibliográfia a Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész 1946 és 2009 között megjelent írásait tartalmazza.

Lásd itt: http://benko.adatbank.transindex.ro/

 

 

Szőcs Géza kolozsvári költő az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként vett részt Csíkszeredában a hatodik filmdok fesztivál díjkiosztó ünnepségén. A díszvendéggel székelyföldi látogatása alkalmából a napi politikáról, erdélyi kapcsolatairól, a magyar össznemzeti kultúra jövőjéről és kilátásairól beszélgetett az Erdélyi Napló munkatársa, Jakab Lőrinc.

'... a határon túli magyarság a legjobbra és maximális támogatásunkra számíthat. Egységesen fogjuk kezelni a magyar kultúrát: a továbbiakban elképzelhetetlen a diszkrimináció és a hátrányos helyzet tudatos kialakítása vagy fenntartása. Nem egy tízmilliós, hanem egy tizenvalahány milliós közösség kultúrájáról, értékeiről, feladatairól, intézményi működéséről lesz szó. Ezt könnyű kijelenteni, de megvalósítani a legjobb szándék ellenére is nehéz. ' - nyilatkozta az államtitkár.

Az interjú itt olvasható: http://erdely.ma/publicisztika.php?id=76647&cim=lejart_a_nyolc_szuk_esztendo

 

 

A Néprajzi Múzeumban adta át 2010. október 22-én a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók miniszteri díjait Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár az október 23-i nemzeti ünnep alkalmával szervezett kitüntetési ünnepségen, amelyen könyvtárosok is elismerésben részesültek.

A miniszter Széchényi Ferenc-díjat adományozott Dr. Katsányi Sándornak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főosztályvezetőnek, Prof. Dr. habil. Sebestyén Györgynek, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának.

Szinnyei József-díjat vehettek át: Bondor Erika, a Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárostanára, Fehérváry Klára, a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár olvasószolgálati osztályvezetője, Dr. Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Intézet osztályvezetője, Lászlóné Nagy Ilona, a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézet igazgatója, Mender Tiborné, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója, Dr. Pálvölgyi Mihály, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszék főiskolai tanára.

Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

 

 

Október 22-én, Füzéki István emléktáblájánál, amely az Országos Széchényi Könyvtár V. szintjén található, bensőséges ünnepi megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán. Sor került - immáron 8. alkalommal - a Füzéki István Emlékérem átadására, amelyet dr. Füzéki Bálint, a forradalomban elesett könyvtáros testvére idén Ungváry Rudolfnak adott át. Ezután az MKE, az OSZK és a KSH Könyvtárának képviselői elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál.

Forrás: IFLA HUN levelezőlista, Nagy Anikó főtitkár, Magyar Könyvtárosok Egyesülete

 

 

 

2010. október 10-ig lehetett benyújtani a pályázatokat a Szülőföld Alap idei második félévi támogatási kiírása keretében. A külhoni magyarság céljainak segítésére ezúttal 1 milliárd 315 millió forintot oszt szét az Alap három szakkollégiuma. A támogatások legnagyobb részéről, mintegy 751 millió forintról az Oktatási és Szakképzési Kollégium dönt a hét szomszédos ország és Magyarország pályázói között. Kiemelt szerepet kap a határon túli felsőoktatás fejlesztése, a szórványban élő magyarság oktatási programjainak finanszírozása, illetve a szakképzés és felnőttképzés támogatása, továbbá az ösztöndíjazással, diáksegélyezéssel foglalkozó szervezetek tevékenységéhez való hozzájárulás.

A Kulturális, Egyházi és Média Kollégium 388 millió forintot oszthat szét. Külön hangsúlyt kap a kulturális szervezetek tevékenységének megalapozása, az épített örökség védelme, a határon túl működő magyar nyelvű színházak, a könyv- és lapkiadás, illetve a magyar nyelvű média, valamint az egyházi programok támogatása.

Az Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégium rendelkezésére 176 millió forint áll. Elsősorban az önkormányzatok együttműködésében megvalósuló rendezvényeket, a civil kapcsolatok bővítését, az internetes ellátottság fejlesztését és az informatikai képzéseket támogatják.

A Szülőföld Alap működését a nemzetpolitikáért felelős miniszter által kinevezett miniszteri biztos felügyeli. Ulicsák Szilárd feladata a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési források áttekintése, és ő tesz javaslatot a jövő évi költségvetési keretre is. A miniszteri biztos a Duna Televízióban elmondta: összesen mintegy 1300 kérelem érkezett be, és a pályázati kiírás jellegzetességéből adódóan az oktatási területre pályáztak a legtöbben.

A támogatások kiosztásában prioritást jelent majd a nemzeti jelentőségű programok végrehajtásában érdekelt intézmények fenntartása, valamint a kedvezménytörvény során járó és elsősorban oktatás-nevelési területet érintő normatív támogatások folyósítása - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a jövőben derül ki, hogy milyen módon működhet majd tovább a pályázati alap. Valószínűleg kiveszik belőle a nagy intézmények fenntartását, és új kritériumrendszert állítanak fel a pályázati pénzek kiosztásánál. Ulicsák Szilárd elmondta: szeretné, ha a költségvetési források a jövőben növekednének.

Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=76107&cim=mintegy_1300_palyazat_erkezett_a_szulofold_alaphoz_video

 

 

A Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány 'Könyvtámasz 2010' néven könyvadomány-pályázatot hirdet hátrányos helyzetű csoportokat támogató civil szervezetek számára. A pályázat célja: hátrányos helyzetű közösségeket és egyéneket támogató nonprofit szervezetek könyvtárainak kialakítása, bővítése, kulturális és szabadidős programjainak támogatása könyvadományok biztosítása által. A teljes adomány értéke: 35 000 000 Ft. Az egy pályázó által elnyerhető könyvadomány maximális értéke: 500 000 Ft. A megpályázható könyvadomány jellege: gyermek és ifjúsági irodalom, szépirodalom, gyermek és ifjúsági ismeretterjesztés, egyéb ismeretterjesztés, szórakoztató irodalom, hitéleti könyvek.

Pályázhatnak Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezetek - egyesületek vagy alapítványok -, illetve történelmi egyházak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei. A pályázat beadásának határideje. 2010. november 22.

További információk és a pályázat adatlapja letölthető itt: http://www.maholnap.hu/aktpaly.php

Forrás: http://www.nonprofit.hu/paly/egypaly/4282.html

 

 

 

2010-ben Agyagási Hajnal könyvtárost jelölte a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE)  vezetősége Az Év Fiatal Könyvtárosa díjra. A Maros Megyei Könyvtár irodalmi részlegén dolgozó fiatal könyvtáros 'elkötelezett közönségszolgálati tevékenységéért, az olvasásért, a fiatalok olvasóvá nevelése érdekében végzett kitartó munkájáért' november 4-én, az RMKE idei vándorgyűlésén veheti át a díjat. Csíki Emese, a Marosvásárhelyi Megyei Könyvtár osztályvezetője mondja Agyagási Hajnal laudációját, amelyből részletet közlünk: 'Hajniban azt az embert látom, aki felsorakoztat maga mellé és nem maga mögé egy csapatot, együtt dolgozik velük, motiválja őket és hatásosan számonkéri az ígéreteket. Belenőtt, ha mondhatom így, ebbe a szerepkörbe, mivel már több mint egy évtizede dolgozik a Maros Megyei Könyvtárban. Dolgozik!... szívvel-lélekkel és időnként, kritikus pillanatokban, megijedve mondj(t)a: Ez a könyvtár már nem az, ahova dolgozni jöttem! Jajjj, nem jó irányba megyünk! Álljunk meg! Csináljunk már valamit...! Látszik az arcán, ha jól mennek a dolgok, szenved, ha nyikorognak. ... Gyerekek és nagymamák várják sokszor, amikor megérkezik, mindenki a megoldatlan házi feladatával, és győzködik, hogy értse már meg, nem lehet házi nélkül iskolába menni, az unokának nincs ideje leírni, a nagymama pedig már nem tudja elkészíteni: kedves, kicsi, aranyos, fiatal könyvtáros kisasszony, egész nap úgy sincs semmi dolga itt a könyvtárban, ennyit igazán megtehet az olvasókért... mert akkor még máskor is jövünk, jövő héten is, mert akkor is lesz lecke! Ilyenek történnek vele. Érdekes, hogy mással nem... lám-lám, vajon miért?

Olvasásra szoktatja a líceumi pedagógusjelölteket, akik gyakorlatozni jönnek a könyvtárba, közös feladatokat ad nekik olyan módon, ami alól nem lehet és nem is akarnak kibúvót találni. Ráncolja a szemöldökét, csóválja a fejét, és mégis mindenki szereti: kicsik és nagyok, kollégák és könyvtárba járók. Egyformán érezhető a jelenléte és a hiánya is!'

Forrás: Kopacz Katalin elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, RMKE levelezőlista, 2010. október 26.

 

 

 

Közkönyvtár és közösségfejlesztés témával zajlott Brassóban, 2010. október 22-24. között, a Romániai Közkönyvtárak és Közkönyvtárosok Egyesülete (ANBPR) éves őszi konferenciája. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő szakmai egyesület 2009 óta, a Biblionet országos program keretében, szervezeti fejlesztést célzó támogatásban részesül, az eredmény a konferencia szervezésében és tartalmában egyaránt megnyilvánult.

Bedő Melinda, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezetének elnöke a konferencia első napjának munkálatain vett részt, amelynek programjából hírlevelünk számára kiemelt néhány, a közérdeklődésre leginkább igényt tartó témát:

'A Biblionet országos program irányelvei: a műszaki eszközök mellett átadni a könyvtárosoknak és a szakmai egyesületnek a program és az országos szintű könyvtári rendszer működtetéséhez szükséges tudást.

Az ANBPR informatikai szakbizottságának munkája: a közkönyvtárak közös katalógusa elérhető (és fejleszthető) a www.biblio.ro címen.

A Román Nemzeti Könyvtár tervei és megvalósításai metodológiai téren.

A könyvtári stratégiák válság idején az Egyesült Államokban - tanulhatunk tőlük?

A konferencián való részvétel a magas költségek miatt, sajnos, minden évben korlátozott, számomra az idén egynapi betekintésre volt lehetőség. További információ a www.anbpr.org.ro honlapon található.'

Forrás: Bedő Melinda, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezetének elnöke, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

 

 

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) 2010. november 3-5. között, a Kájoni János Megyei Könyvtárral, valamint a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtárral közösen szervezi meg a hazai magyar könyvtárosok szakmai találkozóját, a Romániai Magyar Könyvtárosok VII. Vándorgyűlését Kászonaltízben. A rendezvény fő támogatója a Szülőföld Alap. A szakmai találkozóra várják a romániai magyar közkönyvtárosokat, egyetemi és iskolai könyvtárosokat. Az Új utakon a hazai könyvtárak címmel szervezett konferencia és szakmai értekezlet központi témája: a lokális kulturális értékek megőrzésének lehetőségei a digitális korban, a könyvtári helyismereti munka átalakulása. A romániai magyar könyvtáros szakma képviselői mellett a lokális kulturális örökség megőrzése területén tevékenykedő más hazai szakemberek - pedagógusok, helytörténészek - előadásai, hozzászólásai  is elhangzanak a konferencián a kiemelt témakörben. A részletes program a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján olvasható.

A konferencia nyitónapján, november 3-án 13 órakor mikrobusszal szállítják a vendégeket Csíkszeredából, a Kájoni János Megyei Könyvtártól a találkozó színhelyére. A nyergestetői honvéd emlékmű megtekintése után a résztvevők közös séta alkalmával kászoni helyi hagyományokkal is megismerkedhetnek. 19 órától kerül sor Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője nyomdatörténeti kiállításának megnyitójára a községi kultúrházban. November 4-én délelőtt, a konferencia szakmai munkálatainak megnyitóján a vendégeket köszönti: Kopacz Katalin RMKE-elnök, Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke, András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere és Lakatos Tamás, a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtár könyvtárosa. A szakmai előadások mellett a találkozó programja alkalmat nyújt a résztvevőknek kötetlenebb beszélgetésekre, információcserére, amelynek során a mindennapi könyvtári gyakorlatban megvalósult eredményekről, tapasztalatokról, kezdeményezésekről számolhatnak be, vitathatják meg ezeket. Ünnepi vacsora zárja a napot, amelynek keretében kiosztásra kerül Az Év Fiatal Könyvtárosa díj, amelyet idén Agyagási Hajnal marosvásárhelyi könyvtáros vehet át. November 5-én, a szakmai előadásokat követően, az RMKE szervezeti kérdéseinek megbeszélésére is sor kerül. A vándorgyűlés hivatalos programja aznap 13 órakor ér véget.

Forrás: Kopacz Katalin elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Csíkszereda

 

2010. október 8-án17-22 óra között, „Kegyetlenül szabad vagyok” / Száz éves lenne Faludy György címmel emlékestet tartott könyvtárunk a Háromszéki TÉT-estek sorozatban. Az eseményről a Háromszék megyei napilapban is jelent meg beszámoló, ebből idézünk részleteket:

„Nyilván, fizikai valójában nem jelenhetett meg többé már Sepsiszentgyörgyön [Faludy György], miként hosszú és kalandos élete más ezer színhelyén sem. De a vásznon, a verseiben, más írásaiban megidézve alakját, úgy tűnt: ő ült a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében közönsége előtt, kissé görnyedten hajolva az asztal fölé, lobogó haja árnyakat vetett a gyertyafényben, rekedtes hangján idézte emlékezetből verseit, és mesélt, mesélt. A magyar irodalom kiemelkedő alakja - hogy a hivatalos kánon késve, csak mostanában fogadja el, az oly sokat vitatott életművének (kiemelten a Villon-átköltéseknek) az eredménye -, magyarázta röpke irodalomtörténeti felidézésében Bogdán László író, költő, aki nemcsak ismerője Faludy Györgynek, de barátja is volt. Így, múlt időben, bár azt hitte róla, halhatatlan. S valójában az is, erről - ha szükség lett volna rá - a verseit tolmácsoló Pálffy Tibor Jászai Mari-díjas színművész és Márk Attila zenész győzte meg a hallgatóságot, no meg az a néhány irodalombarát, ki megosztotta kedvenc Faludy-szövegét a zenés-felolvasásos, képes-hangos emlékest második felében. A rendezvény a háromszéki Őszi Közművelődési Napok része volt, társszervezői a Háromszéki Mikes Közművelődési Egyesület és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja.”

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/33179/

A Bod Péter Megyei Könyvtár, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a Háromszéki Mikes Közművelődési Egyesület szervezésében, erdélyi körút keretében (amelynek többi állomása Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda volt), a Háromszéki TÉT-estek sorozatba illeszkedően,  2010. október 19-én író-olvasó találkozóra került sor, amelynek vendége Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Az urgai fogoly és más fontos művek szerzője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. A sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai közönségtalálkozón a meghívottal Tamás Dénes esszéíró, a csíkszeredai Sapientia - EMTE Társadalomtudományi Tanszékének tanára beszélgetett.

Nincs módszerem, módszerem a kíváncsiság - mondta írásművészetéről Krasznahorkai László Sepsiszentgyörgyön, A tökéletesről - és ami nem az címmel és témakörben meghirdetett, ám attól számos irányba elkalandozó beszélgetés során. Krasznahorkait kíváncsisága mellett nyughatatlansága vezérli a világban, ebben a pillanatban egész gondolatvilága közepén a Szent Anna-tó húzódik, azt kell látnia. Volt bányász, éjjeliőr, népművelő, ebben a környezetben fogant Sátántangó című, első regénye, újabban többnyire Berlin nyitottságában él. Meglátni azt, ami értelmet adhat az életnek - írja, vallja. És hogyan lehet ezt ily alapossággal? Sokáig, türelemmel kell nézni - válaszolja.

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/33495/

Lásd még: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/15678-Most-jtt-ideje-hogy-itt-legyen.html

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=669324 (6:21-től)

Fekete Vince kézdivásárhelyi, József Attila-díjas költő Védett vidék című új verseskönyvének bemutatójára került sor 2010. október 26-án a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében. A könyvet méltatta Bogdán László író, költő, a kötetből verseket adtak elő Deme Róbert és Kófity Annamária színművészek, valamint - megzenésített változatban, gitárkísérettel - Nagy-Babos Tamás. A 2003-2010 között született írásokat tartalmazó verseskönyv, a szerző nyolcadik kötete, gondos tervezés eredménye, mondta Fekete Vince, hozzátéve: semmit nem bízott a véletlenre, a versek sorrendjének és elhelyezésének is megvan a maga szerepe. Ily módon a kötet egyrészt összegzés, visszatekintés, másrészt előretekintés is.

Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/10/holnap-talan-ujra-itt-holnap.html

A Biblionet országos közkönyvtárfejlesztési program első megyei körében csatlakozott 18 háromszéki település közkönyvtárában az idei év utolsó három hónapja során adják közösségi használatba a kapott felszereléseket (számítógépek, videoprojektor, szkenner, nyomtató) és nyitják meg a vonatkozó internetező és információs termeket. 2010. október 27-én délután Kézdiszentléleken, a Kemény Zsigmond Községi Könyvtárban zajlott le az avatóünnepség, ennek különleges hangsúlyt adott, hogy az eseményen jelen volt Siri Oswald, a Bill & Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának vezetője az Amerikai Egyesült Államokból, Paul Andre Baran és Scott Andersen, a Biblionet program igazgatója, illetve aligazgatója a bukaresti IREX Alapítványtól, a könyvtárfejlesztéssel is foglalkozó Mortenson Központ delegációja az Amerikai Egyesült Államokból (Margaret Ellen Barber, Susan Marie Schanuer, Barbara J. Ford), mellettük az IREX Alapítvány más képviselői, a megyei és helyi önkormányzat tagjai, a Bod Péter Megyei Könyvtár Biblionet-csapata, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár küldöttsége, a Biblionet programban részt vevő könyvtárosok, más háromszéki könyvtárosok és helyi hivatalosságok, akik szeretnének csatlakozni a programhoz, valamint a központi és helyi sajtó képviselői. Csüdör Katalin kézdiszentléleki könyvtáros köszöntője után a felszólalók (Baróti Balázs, Kézdiszentlélek alpolgármestere, Paul Andre Baran, Siri Oswald, Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, Baka Mátyás tanácsos, Kovászna Megye Tanácsa gazdasági, pénzügyi, költségvetési, előrejelzési és vagyonkezelői szakbizottságának elnöke) más-más megközelítésből hangsúlyozták az információ és a tájékozódás kiemelt fontosságát a mai társadalom és a kisebb-nagyobb közösségek életében, illetve a közkönyvtárak szerepét abban, hogy ez a folyamat - amelyet látványosan élénkít a Biblionet program - kiteljesedjen. Az avatóünnepséget kézdiszentléleki életképeket bemutató vetítés, kürtőskalácssütés, illetve a Perkő Néptáncegyüttes bravúros, záró mozzanatában interaktív előadása, valamint hangulatos állófogadás egészítette ki és változtatta maradandó élménnyé főként a messziről érkezett vendégek számára, akik egy kis ideig a helyi életmód és hagyományvilág közvetlen részeseivé lehettek. A kézdiszentléleki könyvtár 4 számítógépet és ehhez kapcsolódó felszerelést vehetett használatba, ezek értéke 22 283 lej, amelyből a Microsoft által adományozott szoftverek értéke 12 824 lej. A Biblionet keretében Háromszéken összesen 74 számítógépet adományoztak a 18 települési könyvtárnak, továbbá mindegyikük egy-egy projektort, multfunkcionális nyomtatót, mikrofonos fülhallgatót és wireless routert vehetett át. Az adomány összértéke hozzávetőlegesen 525 399 lej, amelyből a helyi könyvtárak felszerelésének értéke 411 091 lej, a Bod Péter Megyei Könyvtár pedig 58 651 lej értékben vehetett át 11 laptopot és ehhez kapcsolódó felszereléseket (videoprojektor, szkenner, nyomtató, wireless router), Biblionet-képzőközpontja kialakítására. A vonatkozó képzésen 27 háromszéki könyvtáros vett részt, a kurzusnak a Biblionet program által fedezett összértéke 55 656 lej.

Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

 

 

Októbert, az iskolai könyvtárak havát a háromszéki Nagyborosnyón, a Bartha Károly Általános Iskola könyvtárában versfaragó versennyel ünnepelték. A kis „költőknek” az őszről kellett írniuk. Az értékelésre 2010. október 29-én került sor. A hangulatosan feldíszített könyvtárteremben a 27 elemis és gimnazista felolvasta verseit, majd közös értékelés következett. A verseket nem rangsorolták, a szervezők szerint nehéz lett volna a gyermeki lélek megnyilatkozásait rangsorba helyezni - és nem is volt szükséges. A versenyen ugyanis mindenki győztes lett, az iskola pedagógusai is, akiket felejthetetlen élménnyel ajándékoztak meg a tanulók. Az esemény közös pizzázással zárult. A résztvevők azzal az érzéssel távoztak, hogy ezt nem szabad annyiban hagyni, ilyen élményszerző eseményekre nagy szükség van. Remélhetőleg lesz folytatás!

Forrás: Nagy Dalma könyvtáros, Bartha Károly Általános Iskola könyvtára, Nagyborosnyó

 

 

A Forradalom és szabadságharc című vándortárlat 2010 márciusában érkezett Csíkba és jövő év tavaszáig több helyszínen is megtekinthető. A vándorkiállítás anyaga a szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft., a csíkszentdomokosi Községi Múzeum, a gyergyószentmiklósi Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület, Szanka József műgyűjtő és Somogyi Győző festő, grafikus anyagából épült fel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, nagy személyiségeit tárgyak, könyvek, kiadványok révén idézi fel. Szervezők: a szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft. és a Meritum Művelődési és Kulturális Közhasznú Egyesület, valamint a csíkszentmártoni Viridis Egyesület.

Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén (a Mikó-vár épületében) 2010. október 22-én nyitották meg a tárlatot. Dr. Tóth István főmuzeológus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője mutatta be a jelenlévő népes közönségnek a kiállítás anyagát. Kelemen Katalin könyvtáros, Murányi Gábor, a Meritum Egyesület elnöke, valamint Pál Zoltán, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre szakközépiskola tanára mondott köszöntőbeszédet. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai rövid ünnepi műsort mutattak be. A kiállítás elsősorban diákoknak, fiataloknak szól, 2010. november végéig ingyenesen látogatható. Főleg történelemtanárok figyelmébe ajánlják a szervezők, hogy a tárlat anyagához kapcsolódó témákban, előzetes jelentkezés alapján rendhagyó történelemórák megtartására is lehetőséget nyújt a könyvtár. A kiállításról szóló beszámolók és képek: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/

Dr. Balázs Sándor Itthoni innovatív fejlesztés című könyvét mutatják be a szerző jelenlétében 2010. november 11-én 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermében. A Hargita Innovatív-Ergonómia Társaság szakjelölt csoportja kiadásában 2010-ben megjelent kötet szerzője közgazdász, egyetemi oktató, a közgazdasági tudományok doktora, szakterülete az önkormányzati szervezés és gazdaságfejlesztés. A vitaindítót követő újító eszmecserére várják az érdeklődőket.

Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

 

 

Október 12-én avatták fel és adták át a Szentjobbi Nyolcosztályos Iskola könyvtárát, mely egyetlen kisméretű teremből és - egyelőre - két, könyvekkel teli könyvespolcból áll. Az OTP Bank az Olvasáshoz való jog című kampánya keretében hátrányos helyzetű vidéki iskolák könyvállományának gazdagítását támogatja ötszáz-ötszáz kötettel, eddig 16 megye 35 iskolájába jutottak el ily módon könyvek. Terveikben további 12 könyvtár átadása szerepel.

Az ünnepélyes megnyitón Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, szentjobbi apát beszélt erről a szívéhez közel álló településről, ahol 470 évig őrizték Szent István király kezét, valamint az itt élt bencés szerzetesekről is szó esett. Nagyra tartja a bank gesztusát, hogy könyvtárat adományoz a szentjobbi iskolának.

Forrás: http://erdely.ma/kisregio.php?id=76190&cim=iskolai_konyvtarat_avattak_szentjobbon

 

 

Irodalomról és magánéletéről, világokról és az őshazáról, meg persze műveiről beszélt Krasznahorkai László író október 17-én, vasárnap a székelyudvarhelyi városi könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén. Krasznahorkai legújabb könyve, az Állatvanbent című, Max Neumann együttműködésével született műfordítás októbertől már magyar nyelven is megtalálható a könyvesboltokban. A székelyudvarhelyi könyvtár pedig ez alkalomból bővítette kínálatát, így most már az író előző műveit is kikölcsönözhetik az olvasók.

'Különféle dolgokat csináltam fiatalkoromban, de író nem akartam lenni' - mesélte Krasznahorkai László Kossuth-díjas író a székelyudvarhelyi városi könyvtárban összegyűlt irodalombarátoknak.

A találkozóról szóló írás itt olvasható: http://szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/utazasok-krasznahorkai-laszloval

 

 

Az erdőszentgyörgyi Szent György középiskola könyvtártermében mutatták be a 111 vers a Sóvidékről című kötetet 2010. október 20-án. A bemutatón jelen volt Király László József Attila-dijas költő, Ráduly János költő-néprajzkutató, Ambrus Lajos szerkesztő-költő és Katona Éva színművész, a kötet anyagának válogatója. A vendégeket Székely Ferenc könyvtáros köszöntötte, majd Katona Éva beszélt a kötet történetéről és szerzőiről. Ráduly János a kötetben megjelent haikukat és más verseket olvasott fel, amelyek a Sóvidékhez tartozó Kibédről szólnak. Király László régebbi és ujabb verseit olvasta fel, és beszélt régi erdőszentgyörgyi emlékeiről, akárcsak Ambrus Lajos, a korondi Hazanéző főszerkesztője, akinek oroszlánrésze volt a kötet létrehozásában. A találkozó dedikálással zárult. A könyvbemutató teljes anyagát felvette az Erdélyi Magyar Televízió, amelynek október 29-i Kultúrcsepp műsora az erdőszentgyörgyi író-olvasó találkozóról szólt.

Forrás: Székely Ferenc könyvtáros, Erdőszentgyörgy, Szent György középiskola

 

 

Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapját ünnepelték októberben, ennek apropóján rendezték meg 2010. október 19-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára Meseszer című stafétajátékának folytatását. Összesen tíz diák és egy óvodás vett részt a játékban: a mesemondást az erdő jóságos tündére kezdte, a VI. osztályos Damokos Kinga személyében. Őt Vén-Vinceffy Anna, majd Péter Annamária és Nagy Gellért meséi követték, a sort Tankó Tímea zárta. Ezt követően színdarab formájában a mesemondók (Damokos Kinga, Tankó Tímea, Tamás-Veres Dorottya, Hajdu Eszter, Veress Andrea, Sorbán Noémi és Péter Anita) előadták Wass Albert Bulámbukk című meséjét. A mesemondó játék a hat és fél éves Krecht Hanna-Regina meséjével ért véget, ő Benedek Elek Vaseke című meséjét adta elő, a megjelent gyerkőcök nagy örömére. A játék végén senki sem tért haza üres kézzel, minden mesemondó oklevelet, minden jelenlévő, kicsi és nagy egyaránt, a szentgyörgyi édességgyár jóvoltából cukorkát kapott.

Az Árkosi Községi Könyvtár által jutott el a játék a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Könyvtárába. A stafétát Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa és Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárosa vették át.

Beszámoló a mesés délutánról és képek itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2010/10/meses-delutan-mikoban.html

Forrás: Forreiter Csilla könyvtáros, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy

 

 

A maroshévízi Kemény János Líceum könyvtárosa, Deme Károly Zsolt, az iskola informatikusával közösen havi rendszerességgel nyelvtörőket, logikai játékot közöl az iskola weblapján. A megfejtéseket a diákoknak elektronikusan kell beküldeniük, a helyes megfejtők közül havonta egy nyertest sorsolnak ki. Az októberben meghirdetett fejtörő a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján olvasható: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2010/10/maroshevizi-kemeny-janosliceum.html

 

 

A kódexek különleges világáról, a középkori magyar nyelvemlékekről, a szóbeliség és írásbeliség közötti szimbiózisról, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nagysikerű nyelvemlék-kiállításáról beszélt az érdeklődőknek 2010. október 22-én délután Boka László irodalomtörténész, az OSZK tudományos igazgatója és Madas Edit irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen megtartott rendezvényen. A Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. századig elnevezésű rendezvényt az Országos Széchényi Könyvtár és a PKE magyar nyelv és irodalomtudományi tanszéke szervezte.

Forrás és teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=76725&cim=a_magyar_nyelvemlek_folbecsulhetetlen_kincs

 

 

 

A magyarországi katolikus megújulás legjelentősebb alakja, Pázmány Péter író, esztergomi érsek 440 éve, 1570. október 4-én született Nagyváradon.

Ősi református nemesi családból származott. Anyja halála után apja újranősült, s második felesége kedvéért áttért a katolikus vallásra.

A teljes cikk itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=75580

 

 

270 éve, 1740. október 18-án született Szegeden Dugonics András író, költő, matematikus, az első magyar regény, az Etelka szerzője. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Sikerét mutatta, hogy több kiadásban is megjelent és a példányokat mind egy szálig elkapkodták. Pedig a történet kicsit szövevényes, kicsit nehézkes, de nyelvezete, az ízes szegedi tájszólás, a népi közmondások, szólások magukkal ragadták az olvasókat. Ugyanakkor nem mellékes érdeme az Etelka név megszületése, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író.

Dugonics az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt, ám ezek színvonala már meg sem közelítette az elsőét.

Forrás és teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=76399

 

 

 

Szőcs Géza kulturális államtitkár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevéből törölné a könyvtár alapítójának a nevét. 'Nincs pártálláspont a kérdésről. Ez az egész egy kicsit vihar egy pohár vízben'- nyilatkozta a hvg.hu-nak Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője, aki a legutóbbi fideszes nyilatkozatokból úgy gondolja: nem fogják átnevezni a könyvtárat. 'Én a magam részéről nagyra értékelem Szabó Ervin tevékenységét, és eléggé szegénységi bizonyítvány lenne, ha a Magyar Szocialista Párt állna ki védelmezőként Szabó Ervin munkássága mellett. Semmilyen ok nincs, hogy Szabó Ervin nevét levegyék a fővárosi könyvtárról' - tette hozzá az ellenzéki politikus.

‘Én általában nem támogatom az átnevezéseket. Ez is egy ilyen eset. Persze a Lenin körúthoz vagy a Vörös Hadsereg útjához sosem ragaszkodtam. Régi, konzervatív alapvetés, hogy ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani’ - nyilatkozott a hvg.hu-nak Pokorni Zoltán. A volt oktatási miniszter szerint a Szabó Ervin Könyvtár teljesen működőképes, ‘nem látok ezzel semmilyen gondot, épp ezért nem is hiszem, hogy jó lenne az átnevezés. Az embereknek alapvetően a cselekedetei lehetnek vállalhatatlanok. Pusztán a gondolatokat, ha nem torkollnak elfogadhatatlan tettekbe, akkor nem kéne a sokszínűségüktől megfosztani’ - fogalmazott.

Tarlós István megválasztott főpolgármester a hvg.hu-nak azt mondta: nem támogatja a könyvtár nevének megváltoztatását.

Teljes cikk: http://hvg.hu/itthon/20101004_szabo_ervin_konyvtar#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_10_05&utm_content=normal

 

 

Bár Európában még a papíralapú könyvek dominálnak, a tengerentúli trendek jól mutatják, hogy a Gutenberg-galaxis meginoghat. Az Egyesült Államok könyvkiadóinak forgalmából immár 5-10 százalékkal részesednek a digitális formátumú könyvek. Az Amazon internetes könyvkereskedő hálózat júliusban közölte, hogy egyes művekből már több példányt értékesített e-könyv formában, mint papíralapú változatban. Ebben alighanem szerepet játszott az árkülönbözet is: az e-könyv kevesebbe kerül a hagyományos változatnál.

Az Amazon 2007 őszén dobta piacra olvasókészülékét, a Kindle-t, amelynek segítségével közvetlenül, vezeték nélküli hálózatokon vagy mobiltelefonon keresztül, az otthoni számítógéptől függetlenül lehet letölteni könyveket - persze csak az Amazonnál történt vásárlás esetén.

Az Apple idén tavasszal jelent meg a piacon az iPaddel, amely sok minden más mellett lehetővé teszi könyvek vásárlását és olvasását is. De a Google sem pihen babérjain: 2004 óta több millió régi kiadású kötetet tett föl keresőgépére, az újabb megjelenésűekből pedig kivonatokat tesz digitálisan hozzáférhetővé. Sőt, hamarosan saját e-könyvekkel akar megjelenni a piacon.

Amazon, Apple, Google: szkeptikusok borzongva említik e három amerikai cég nevét, amelyek szerintük előbb vagy utóbb megfojtják a kultúra bevált formáit. Az e-könyveket kínáló német könyvkiadóknak is alkalmazkodniuk kell az amerikaiakhoz. Már javában folynak a tárgyalások, elvégre elosztási harc zajlik a színfalak mögött. (MTI)

Forrás és teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=75804

 

 

A könyvtárak Nagy-Britanniában is súlyos nehézségekkel néznek szembe: egyre kevesebb az olvasó és folyamatosan nyirbálják a költségvetésüket. Úgy tűnt, az e-könyvek jelenthetik a kiutat. Az országban már minden harmadik könyvtár képes e-könyvek kölcsönzésére, ráadásul az olvasónak be sem kell fáradnia a könyvtárba, az interneten keresztül is letöltheti azokat a szövegeket, amelyekre kíváncsi. A könyv visszavitele sem jelent problémát: a kölcsönzési idő lejártakor a fájlok automatikusan törlődnek az olvasókészülékekről.

A könyvkiadók azonban sokszor ellenérdekeltek.

Teljes cikk: Nyelv és Tudomány, 2010. október 27.

KIT Hírlevél, 2010 okt. 27. (39. szám)

 

 

Mikulás Gábor a KIT Hírlevél 2010. október 20-án megjelent számában írja: Magyarországon évek óta használatos a zsákbakönyv. Az egri és szolnoki megyei könyvtárakban Bálint-nap kapcsán lehet becsomagolt könyveket kölcsönözni. Csak otthon derül ki a könyv címe - meglepetést okozva. Az egriek tapasztalata szerint 150-200 kötet mozog így évente, mindig kikölcsönzik az összeset (2-3 darab marad meg csak). Az eseményt a sajtóban is felhasználják PR-tényezőként. Hollandiában az év többi részében is alkalmazzák a – „marketingül” néven nevezve -- a felülértékesítés ezen formáját. Lényege: a Harry Potterből úgysem lehet eleget vásárolni, ugyanakkor hasonló jellegű könyvekre valamelyest ki lehet terjeszteni a forgalmat. Lelystadban szatyorba teszik a könyveket, Amsterdamban és Almere-ben komolyabb, könyvtári logós táskába. Az utóbbi helyen több témát is felkínálnak, például egerekkel vagy lovakkal kapcsolatos könyveket. A zsákbakönyv mindkét országban az olvasásösztönzés egyik eszköze. Vonatkozó képgaléria: http://www.kithirlevel.hu

Forrás: KIT Hírlevél, 2010. okt. 20. (38. szám)

 

 

A fiúk 16, illetve a lányok 8%-a egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót. Pedig az olvasás amellett, hogy szórakoztat, fejleszti szókincsüket, szövegértési képességeiket, szociális készségüket. A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén Magyarország 65 ponttal áll Finnország mögött. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. A magyarországi oktatásügy egyik legnagyobb kihívása, hogy növelnie kell a jó szövegértésű diákok arányát, és minimalizálni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség ugyanis hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Ha a jelenlegi 65 pontos hátrányt 20 év alatt ledolgozná Magyarország, akkor ez - Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorának számításai szerint - a magyarországi GDP sokszoros emelkedésével járhatna együtt.

Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatás mellett a családnak, a környezetnek talán még nagyobb szerepe van az olvasási szokások kialakulásában. A HUNRA és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában. Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak 'Családi könyvbatyut', az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig 'Életút-kezdő könyvbatyut' ajándékoz, benne számos klasszikus művel.

Forrás: Tőzsdefórum, 2010. szeptember 29.

KIT Hírlevél, 2010. szeptember 29. (35. szám)

 

 

Sem A kőszívű ember fiai, sem az Egri csillagok nem alkalmas kötelező olvasmánynak, de az átlagosan tizenegy szavas mondathosszúságú Kincskereső kisködmön is inkább elveszi, mintsem meghozza a kicsik kedvét az olvasáshoz. Az sem biztos: ugyanazt kellene olvastatni fiúkkal és lányokkal. Ezekre is felhívta a figyelmet balatonboglári előadásában Gombos Péter gyermekirodalom-kutató, főiskolai adjunktus, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. Rámutatott: a legfiatalabb kötelező olvasmányunk kilencven esztendős, míg a többi ennél is régebbi, tizenkilencedik századi nyelvezettel teszi próbára a diákokat. Az eredmény sem kérdés: elrettentő vizsgálati eredményekből szerzünk időről időre tudomást a szövegértés rémisztő hiányosságairól.

A mai gyermek többet olvas, csak szépirodalmat olvas kevesebbet - szögezte le a gyermekirodalom-kutató arra utalva, hogy az internetezés, csetelés és sms-ezés is olvasás. Eközben közgazdászok arra hívják fel a figyelmet: egy-egy ország szövegértési eredményei tökéletes arányban vannak az adott ország GDP-jével. A számok nyelvén ez azt jelenti: a magyar GDP 584 százalékos növekedését eredményezhetné, ha képesek lennénk elérni a - velünk azonos nyelvcsaládba tartozó - finnek szövegértési eredményeit. Pozitív példák már vannak előttünk: az észtek és a lengyelek mutatói ezt igazolják.

Forrás: SONLINE, 2010. október 20.

KIT Hírlevél, 2010. okt. 20. (38. szám)

 

 

Az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kedden Budapesten az Olvasással a tudásért című konferencián. Az államtitkár abból az alkalomból látogatott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épületébe, hogy a KSH Könyvtár és konzorcíumi partnere, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, pályázaton, több mint 76 millió forintot nyert el. Soltész Miklós kiemelte: mindegy, hogy a fiatalok a hagyományos könyvtárakon keresztül vagy pedig az internetet böngészve szeretik meg az olvasást. Felhívta a figyelmet a hangoskönyvek fontosságára is, amelyek elsősorban a vakok és gyengénlátók számára nyújtanak hozzáférést a könyvekhez. Itt említette meg a szociális és az oktatási államtitkárság közös tervét arról, hogy a jövőben a filmek nagy részét ne szinkronizálják. Véleménye szerint ezzel javíthatni lehetne a fiatalok nyelvtudását, és emellett olvasásra kényszerítené a lakosságot.

Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár főigazgatója elmondta: az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt legfontosabb célja, hogy a KSH Könyvtár dokumentumállományának az oktatás, a kutatás számára még feltáratlan részét elérhetővé tegye. Mint elhangzott, felbecsülhetetlen tudást és információt halmozott fel az elmúlt közel másfél évszázadban a KSH Könyvtár. A nagyközönség számára ismeretlen gyűjteményt az Európai Unió által támogatott pályázat keretében most sokkal többen használhatják.

A teljes cikk itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=307370&ctag=articlelist&iid=1

 

 

Szenczi Molnár Albert szobrának megkoszorúzásával 2010. október 8-án a dél-szlovákiai Szencen (Senica) megkezdődött a negyvenegyedik Szenczi Molnár Albert Napok másfél hónapos programsorozata. A koszorúzást követően megnyílt A magyarok tárgyi emlékei a szlovákiai múzeumokban című kiállítás a Szenci Városi Múzeumban. Fekete Márta, a Csemadok Szenci Területi Választmányának titkára az Új Szó című pozsonyi napilapnak elmondta, a programokat idén is igyekeztek úgy összeválogatni, hogy minden korosztály megtalálja a neki tetszőt.

Forrás és teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=881&ctag=articlelist&iid=1&articleID=307134

 

 

 

A brassói SCUT szociális szervezet és a Brassó Megyei Könyvtár szervezte meg 2010. október 29-31. között az ”Élő könyvtár” című rendezvényt. Az Élő Könyvtára projekt célja, hogy támogassa az emberi jogokat és az emberi méltóságot, felhívja a figyelmet a sokszínűség minden formájára, serkentve az emberek közötti párbeszédet. Egy élő könyv egy élő embert jelent, aki egy bizonyos csoport tagja, és arra vállalkozik, hogy a kölcsönzési idő harminc percében megossza tapasztalatait az ”olvasóval”.

Forrás: http://www.iubescbrasovul.ro/evenimente/cultura/imprumuta-o-carte-de-la-biblioteca-vie-in-perioada-29-31-octombrie-2010.htm

 

 

Második alkalommal hirdette meg Felolvasóhónap-programját a kolozsvári Református Telefonos Szeretetszolgálat. A szervezők olyan, gyengén vagy nem látó személyek jelentkezését kérték, akik november folyamán szívesen fogadnák a szeretetszolgálat önkénteseit napi felolvasásra, egy általuk választott könyvből. A Református Telefonos Szeretetszolgálat Felolvasóhónap-programjára november elsejéig lehetett jelentkezni.

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3332

 

 

2010. október 16-án Marosvásárhelyen a Civil Fórum Tehetséggondozási szekcióján belül megalakult az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács. Ezt megelőzően 17 tehetségsegítő szervezet képviselője fejezte ki szándékát nyilatkozat formájában, hogy részt kíván venni a Tanács tevékenységében. A Tanács megalakításának szükségessége abból a felismerésből fakadt, hogy a mai társadalomban a tehetség egyre inkább felértékelődik. A tehetségeink azok, akik Magyarország, Románia és Európa felé az erdélyi magyarság arculatát meghatározzák.

Az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács olyan független, az erdélyi magyar tehetségtámogató szervezetek tevékenységét segítő civil szerveződés, amely irányt mutató, szervezői és koordináló feladatokat lát el, összehangolja a tehetséggondozói folyamatokat és a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi összefogással segíti a tehetségek felkutatását, gondozását, képességeik hasznosulását. Célja ugyanakkor a tehetségekkel foglalkozó és ezeket felismerő mentorok, tanárok és edzők munkájának segítése és sokszintű elismertetése. A Tanács önszerveződő, politikamentes, nyitott testület, tevékenységének célja a tehetségbarát társadalom kialakítása.

Forrás és teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=76486&cim=megalakult_az_erdelyi_tehetsegsegito_tanacs

 

 

 

Mario Vargas Llosa világhírű perui író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Akadémia 2010. október 7-én délben Stockholmban. Az indoklás szerint a 74 éves író - aki nem szerepelt a fogadóirodák által legesélyesebbnek tartott Nobel-várományosok között - a 'hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért' kapta az elismerést. A perui író akkor úgy nyilatkozott, nem betegedett bele abba, hogy évek óta rendszeresen csak egy hajszállal marad le az irodalmi Nobel-díjról. Úgy vélte: az ember számára egy idő után a legnagyobb elismerés a saját munkája, az a megelégedés, amely álmának életre kelésekor tölti el.

Bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik, Mario Vargas Llosa nemcsak szülőhazájában vagy Spanyolországban, hanem az egész világon ismert és kedvelt, nem mellesleg módfelett termékeny író, eddig több mint harminc művet írt. Regényeinek nagy része magyar nyelven is megjelent, a budapesti Vígszínház 1989-ben nagy sikerrel mutatta be a Pantaleón és a hölgyvendégek musical-változatát. Ő maga az Európa Könyvkiadó vendégeként 1998-ban járt Magyarországon, Don Rigoberto feljegyzései című könyvének megjelenése alkalmából. 2003-ban ő volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, amikor is átvehette a Budapest Nagydíjat.

Balázs Imre József, a kolozsvári BBTE irodalomszakos tanára elmondta: szinte nem is meglepő, hogy az idén Llosa kapta a Nobel-díjat, hiszen neve már évek óta ott szerepel a kitüntetés várományosai között. A latin-amerikai irodalom ma már mindenhol ismert, elég ha csak Márquez vagy Cortázar műveire gondolunk, és magyar nyelvterületen is óriási népszerűségnek örvend.

A friss Nobel-díjas szerzőnek november 3-án jelenik meg új kötete. Az El sueno del celta (A kelta álma) egyelőre csak spanyol nyelvterületen lesz elérhető, és a várakozások szerint az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lehet. A regény Roger Casement, Nagy-Britannia ír születésű, kongói konzulja - Joseph Conrad regényíró barátja - történetén alapul.

A perui író december 10-én veheti át a Nobel-díjat Stockholmban.

Forrás: http://maszol.ro/kultura/llosa_irodalmi_nobelje_2010_10_08.html

http://erdely.ma/kultura.php?id=75836

Bővebben:

 

A londonban élő író és publicista, Howard Jacobson nyerte el a legnagyobb angol irodalmi díjat The Finkler Question című regényével. Jacobson műve az első, bevallottan komikus regény a díj 42 éves történetében. Jacobsont korábban már kétszer jelölték Booker-díjra, 2002-ben a Who's Sorry Now című regényével, 2006-ban pedig a Kalooki Nights című könyvével. A The Finkler Question című könyv három barát - Julian Treslove, Sam Finkler és Libor Sevick - életét követi végig, rajtuk keresztül enged bepillantást abba, hogy milyen zsidónak lenni a 2000-es években. A regényt az egyik leghumorosabb, legintelligensebb és legszórakoztatóbb könyvként jellemzik, amely tele van melegséggel, emberi mélységgel és megértéssel. Andrew Motion, a Booker-díj zsűrije elnökének méltatása szerint a The Finkler Question azért csodálatos, mert egyszerre vicces, okos, szomorú és finom könyv. ’Olyan, amilyennek elsőre látszik és annál még sokkal több. Messzemenően megéri a díjazást. Ez a könyv azon felnőtteknek szól, akik tudják, hogy a komédia és a tragédia mennyire összefonódó két dolog.’ A díj azért is jelent nagyon sokat a manchesteri születésű Jacobsonnak, mert régóta küzd azzal a rossz, elitista felfogással, amely miatt a humort nem veszik komolyan a kortárs irodalomban.

A teljes cikk itt olvasható: http://konyves.blog.hu/2010/10/12/howard_jacobson_nyerte_a_2010_es_booker_dijat

 

 

A Szentek hárfája című regényéért vehette át a 2010-es Rotary Irodalmi Díjat Szilasi László. A sokrétegű nyelvi igényesség, a cselekmény jól bonyolított szerkezete döntött Szilasi regénye mellett, amely élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. Az egyedülállóan magas összeggel, 3 millió forinttal járó Rotary Irodalmi Díjat idén harmadszor adták át, és mára az egyik legnagyobb presztízsű civil irodalmi elismeréssé vált. Korábban Lator László és Darvasi László vehették át az elismerést.

A korábban inkább irodalomtörténészként ismert Szilasi László lényegében első szépirodalmi művével talán Szerb Antalt vagy Umberto Ecót juttathatja eszünkbe. Szerb Antal már ismert irodalomtörténészként jelentette meg első regényét, A Pendragon legendát, a tudós nyelvész professzor Umberto Eco pedig A rózsa nevét.

Szilasi művével kapcsolatban az is megfogalmazódott: egy jelentős regény révén új város került föl a magyar irodalom térképére, mégpedig Békéscsaba - Haragos (Árpádharagos) néven. A regényről a Litera kritikája itt, a Könyvesblog kritikája pedig itt olvasható.

Forrás: http://konyves.blog.hu/2010/10/10/szilasi_laszlo_kapta_a_2010_es_rotary_irodalmi_dijat

 

 

Melinda Nadj Abonji, Svájcban élő, magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című, önéletrajzi ihletésű regényéért - vált ismertté a frankfurti könyvvásár előestéjén. A vajdasági születésű, Zürichben élő, 42 éves szerzőt meglepetésre választotta ki a díjat odaítélő testület a jelöltek végső, hatfős listájáról.

Ez az első alkalom, hogy az egyik legrangosabb német irodalmi díjat svájci illetőségű író kapja. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. A regénybeli család Svájcba települ, ahol vendéglátóként építi fel új életét. A könyv nagy beleérző képességgel festi le a jelenkori ébredő és múltjával régóta még mindig küzdő Európa képét - indokolta választását a zsűri.

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=75761

 

 

Szálinger Balázs költő, író, műfordító kapta a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díjat, amit Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a díjat odaítélő alapítvány kuratóriumának elnöke a három éve elhunyt írónő születésnapján adott át a debreceni református Kollégium dísztermében. Az elismerést először adták át.

Az alapítvány - amelynek kuratóriumi tagja Bölcskei Gusztávon kívül Lengyel György rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Bereményi Géza író, rendező és Tasi Géza, a Szabó Magda-hagyaték gondozója - az írónő emlékének ápolására, a Szabó-Szobotka életmű ébrentartása, szellemiségük megőrzése és a fiatal művészek munkájának elismerése, segítése érdekében jött létre. (MTI)

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3253

 

 

A meseklasszikusok iránti szeretetét hangoztatva vette át a dániai Andersen irodalmi díjat a meseszerző szülővárosában J. K. Rowling, a Harry Potter-történetek világhírű szerzője.

Andersen 'elpusztíthatatlan, örök karaktereket adott nekünk, a rút kiskacsát, a kis hableányt, a Hókirálynőt és a meztelen császárt - mondta Odense-ben Rowling. A népszerű szerző nem akarta a Harry Potter-történet figuráit Andersenéhez mérni, de saját karaktereiről szólva megemlítette: 'Olyannyira szerettem őket, hogy fájdalmas élmény volt 17 év után elszakadni tőlük'.

Az Andersen nevét viselő díjat első alkalommal adták át, 500 ezer korona kíséretében. A díjazott személyét már jóval korábban bejelentették, de Rowling csak októberben tudta átvenni az elismerést. Ez a díj nem azonos az 1956-ban alapított és a világ egyik legismertebb gyermekirodalmi kitüntetéseként számon tartott Andersen-díjjal.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=307367&ctag=articlelist&iid=1

 

 

 

Szakmári Klára könyvtárostanár az Orosházán szervezett könyvtári találkozóról az IFLA-HUN levelezőlistán közölt beszámolót: ‘Az idei könyvtári napok rendezvényeként az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárba hívták-várták a Veszíts el egy könyvet akció-játéksorozat résztvevőit, valamint a könyves bloggereket. Gyönyörű őszi nappal és izgalmas programokkal várt minket a város és a kedves kollégák! Buzai Csaba, a mozgalom elindítója és atyamestere egy kerekasztal-beszélgetésre invitálta a résztvevőket és az érdeklődőket. Nagy öröm volt látni, hogy sok huszonéves milyen lelkesen érdeklődik az olvasás, az irodalom és a könyvtár témái iránt!

Kicsit furcsa is volt, hiszen egyedül én képviseltem az „éltesebb” korosztályt... Sokat tanultam a beszélgetésekből, élvezetes volt együtt lenni a fiatalokkal. Bepillantást nyerhettem érzéseikbe, gondolataikba, világlátásukba. A beszélgetést megelőzően a www.moly.hu-n, illetve a blog.justhvk.hu-n már öt „hívószóra” asszociáltak az érdeklődők: „olvasás, kortárs irodalom, e-könyv, könyves blogok, könyvtár”. A kibontakozó disputa során egyre inkább átéreztem a könyvtárostanár, magyartanár felelősségét, az odafigyelés, odafordulás és a személyes hatás, elbeszélgetés meghatározó élményét. Ugyanilyen meghatározó egy könyvvel, egy olvasmányélménnyel való találkozás! Egy közös ebédet követően sétát tettünk a városban, miközben „orvul” elveszítettünk könyveket: szobor talapzatán, ház ablakában, bicikli kosarában, lépcsőn várták a kötetek a gyanútlan, remélhető olvasókat! A közös kávézásos, forró csokizásos beszélgetést közönségtalálkozó követte Görgey Etával. A Csodavilág könyvsorozat szerzője sodró lendülettel, jókedvvel állta a kérdések özönét! Szusszanásnyi idő után Rácz Zsuzsával és Závada Pállal folytatódott a beszélgetés, együttgondolkodás a már említett fogalmakról, az irodalom és közegének változásairól.’

Forrás: IFLA-HUN, Szakmári Klára könyvtárostanár, Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest

 

 

 

Klapka György üzletember és Konyári János borász támogatásával 2010. október 20-án megjelent a Nyugat Ma című, anyagilag független szépirodalmi folyóirat első száma. Az alapítók megfogalmazása szerint a folyóirat a Nyugat jelenkori újraértelmezése. 'A legendás folyóirat szellemisége tagadhatatlanul közel áll a szerzőgárdához, de kapcsolat a két lap között inkább jópajtási-szövetségesi viszony' - vallja a lap szellemiségéről a főszerkesztő, Szabó Zoltán Attila újságíró, a Merliner kritikai és publicisztikai folyóirat társalapítója és a Vasárnap Reggel egykori vezető szerkesztője. A szerzők listája is érdekes: Kálloy Molnár Péter, Kal Pintér Mihály, Csukás István, Lackfi János, Pozsgai Zsolt, Váczy András, Zalán Tibor és Palya Bea, aki első versét publikálja itt. A 24 oldalas folyóiratot ötezer példányban adták ki, a Lapker és a CBA Príma-lánc üzleteiben kapható 560 forintos áron. A következő szám két hónap múlva jelenik meg, Klapka György vezércikkével.

A teljes cikk itt olvasható: http://emasa.hu/cikk.php?page=sajto&id=7549

Forrás: http://comment.blog.hu/2010/10/23/klapka_gyorgy_irodalmi_lapot_alapitott

 

 

A Dacolva sorssal, idővel című, hetvenkét, Maros megyei műemléktemplomot írásban és képben bemutató kötet fotói Bálint Zsigmond fotóművész alkotásai, a templomok történetéről szóló írásokat pedig Eötvös József református, Baricz Lajos római katolikus és Nagy László unitárius lelkész jegyzi. Az album képanyagából kiállítás is nyílt a marosvásárhelyi Bernády-házban.

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=76703&cim=kotet_es_kiallitas_a_maros_megyei_muemlektemplomokrol_audio

 

Szép, igazán értékes kötettel gazdagodott az iskolatörténet, az irodalomtörténet és Erdély története. A szerző ezúttal is igen érdekes műhelymunkájának az eredményét teszi le az asztalra - magyarázta Egyed Emese költő, irodalomtörténész 2010. október 19-én délután, a Hantz Lám Irén által összeállított, Erdélyi nyár Áprily Lajossal, 1936 című könyv bemutatóján. A naplók, levelek és fényképek felhasználásával a Stúdium Kiadó gondozásában megjelent kötetet különleges helyszínen, az Unitárius Püspökség emeleti termében ismerhették meg az érdeklődők.

A teljes cikk itt olvasható: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/48758

 

 

 

Jól haladnak a Nagyváradi Színház felújításakor talált időkapszula tartalmának restaurálásával - nyilatkozta Boka László irodalomtörténész, a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, kutatója, aki októberben Nagyváradon járt.

'Jó híreim vannak - megtörtént a roncsolódott szélek újraöntése, valamint a szétválasztott lapok konzerválása' - mondta az irodalomtörténész. ‘Viszont az írás nagyon halvány, s a szakértők szerint nem ajánlott megbolygatni a papírt ennek felerősítéséért’, tette hozzá. A tudományos igazgató utasítására egy nemesmásolat is készül majd, amelyen látható lesz az írás, s a restaurált változtatot a másolattal együtt juttatják majd vissza Nagyváradra. Az egyik legfőbb kihívás az volt, hogy az eredeti papírhoz hasonló papírmasszát állítsanak elő, mivel a korszerű restaurálás alapelve, hogy minél kevésbé vevődjön észre a különbség az eredeti papír és a kiegészítés között. Ha minden jól halad, még az idén visszakerülhetnek Nagyváradra az iratok. Az időkapszula egyébként többek között a színház építéséhez kapcsolódó ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint a színház támogatóinak névsorát tartalmazta.

Forrás: http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/nemesmasolat-is-keszul/cn/news-20101024-01081406

 

 

A Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író új kötete 2010. október 29-től kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) címet viselő könyv szemelvények gyűjteménye, 22 szöveg kapott benne helyet. Ezeket Márquez a közönség számára, felolvasásra írta. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Noha az író saját bevallása szerint soha nem szeretett díjakat átvenni és beszédeket mondani, pályafutása során jócskán adódott alkalom mindkettőre. A Száz év magány című könyv szerzőjeként 1982-ben, amikor átvette a Nobel-djat, Latin-Amerika magánya címmel mondott beszédet, amelyet azóta is mesterműként tartanak számon. Az új kötet javarészt eddig meg nem jelent írásokat tartalmaz, és a kiadó szerint Gabriel García Márquez egész életét, az őt foglalkoztató ügyeket lefedi. 'Elolvasva ezeket a beszédeket, újra felfedeztem, hogy íróként miként változtam és fejlődtem' - mondta a szerző.

Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=43247

 

 

A British Library falai között őrzik a jövőben Harold Pinter író díjait, egyebek közt Nobel-díját és a BAFTA-tagságát megörökítő bronzmaszkot is. A könyvtár 2007-ben tett szert a Pinter-archívumra, és özvegye, Antonia Fraser szerette volna, ha dokumentumait és díjait együtt őrzik. 'Ez az, amit Harold akart volna' - mondta a történész Fraser, aki szerint a 2008-ban 78 évesen elhunyt író rendkívül büszke volt kitüntetéseire, de még inkább kézirataira. 'Azt mondogatta, írásai hoztak neki díjakat, így az a helyes, ha együtt őrzik őket' - fogalmazott az özvegy. Az elismerések - medálok, emlékérmek, szobrok, kitüntetések és műtárgyak - a világ minden tájáról származnak. A 2005-ös Nobel-díj és a BAFTA-maszk mellett Pinter 1960-as Evening Standard-díja is a könyvtárba kerül, ezt az év színdarabjáért kapta. A gyűjteményben szerepel Tony-díj is, Prága Franz Kafka-díja, a francia Moliere d'honneur elismerés, az olasz Pirandello-díj, a német PEN klub emberi jogi elismerése, illetve a 2004-es Wilfred Owen-díj, amelyet Pinter az iraki háborúval szembeni ellenérzéseinek hangot adó, vitát keltő verseiért kapott.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=307400&ctag=articlelist&iid=1

 

 

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

 

Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.