************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Frissült az állami intézmények magyar elnevezéseit tartalmazó szótár
-Ismét látogatható a Vatikáni Könyvtár
-Nemzetközi Iskolai Könyvtári Hónap
-NKA-stratégia: soknak keveset
PÁLYÁZATOK
-A Szülőföld Alap 2010 második félévi pályázati felhívásai
-XVII. Bartalis János Vers- és Énekmondó Verseny
-Az Eurotrans Alapítvány Kulturális Szaktestületének felhívása
-A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének pályázata
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Népmese Napja - VI. Országos Népmese-Konferencia
-I. Könyvtárút az Országos Családi Könyvtári Napok keretében
-A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének VII Vándorgyűlése
-Kulturális valóságismeret és EKF 2010 - konferencia és emlékülés
-Múzeumpedagógia a Teleki Tékában: ismerkedés a könyvek titokzatos világával
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-A Kulturális Örökség Napjai
-Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny
ÉVFORDULÓK
-Újabb Bolyai-emlékhellyel gazdagodik Marosvásárhely
-120 éve született Agatha Christie, a detektívregény királynője
-100 éve született Faludy György
-25 éve hunyt el Italo Calvino olasz író
KITEKINTŐ
-Gyermekek könyvtári ellátása Göteborgban
-Magyar könyvtáros az IFLA-konferenciáról
-Közösségi média (előadás az IFLA-n)
-Visszaadná a nácik által elrabolt könyveket a nürnbergi könyvtár
-Könyvtár, amit a lakosok építettek és tartanak fenn (Magdeburg)
-A Szabó Ervin-vita
-A magyar felnőttek egynegyedének gondot jelent az olvasás
HAZAI
-A 'BIBLIONET- a világ a könyvtáram' országos könyvtárfejlesztési program hírei
-Romániai magyar könyvtárosok - stratégiai gondolkodás indult
-Szolnokiak könyvadománya Hargita megyének
-On-line aláírásgyűjtés Bákai Magdolna ügyében
-Határtalan irodalom - E-MIL tábor Árkoson
-Mit olvasnak Romániában és mennyiért?
DÍJAK
- Romániai magyar írókat díjaztak
VÉLEMÉNY
-Könyvtárosok is szerkesztik a Wikipédia székelyföldi szócikkeit
AJÁNLÓ
-Helytörténeti könyvekkel a szórványmagyarságért
-Megjelent a Barcasági értelmiségi lexikon
MOZAIK
-Könyvet írtak a könyvről, hogy legalább felismerjék
-Barack Obama gyermekkönyvet írt
-Zsebkönyvként adták ki a Bibliát az olaszok
-A Facebook az új internetes nagyhatalom
-Az Országos Széchenyi Könyvtár restaurálja az időkapszulát
-Herta Müller újabb könyvvel sokkol
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
-Népmese-kuckó - A Népmese Napja a Márton Áron Gimnázium könyvtárában
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Frissült az állami intézmények magyar elnevezéseit tartalmazó szótár
Elkészült a Nyelvijogok.ro a román állami intézmények magyar elnevezéseit tartalmazó szószedetének új kiadása. Az elmúlt években igen sok román elnevezés megváltozott, voltak összevonások, megszűntek intézmények, és ‘természetesen’ új hivatalok is állandóan alakulnak. A ‘Magyar neve?’ kiadvány harmadik kiadásában így elég sok változás van a korábbi kiadásokhoz képest. A szótár frissített verziója könnyen kereshető formátumban megtalálható az Erdélyi Magyar Adatbank szotar.ro oldalán, illetve .pdf formátumban ingyen letölthető a nyelvijogok.ro honlapról is.
Forrás: http://multikult.transindex.
-Ismét látogatható a Vatikáni Könyvtár
Szent Péter kéziratai és a világ legrégebbi Ó- és Új-testamentuma is hozzáférhetővé vált ily módon. A pápának írt levélben tiltakozott a nemzetközi tudósközösség, amikor 2007-ben bezárultak előtte a Vatikáni Könyvtár kapui. Egyedül a Vatikáni Könyvtár prefektusának a munkák üteméről részletesen beszámoló email-értesítései nyugtatták meg a professzorokat arról, hogy az ígért dátumra visszatérhetnek elefántcsont-tornyukba, és a könyvtárban nem csak a számukra kedves kódexek illata, hanem számos újdonság is fogadja őket. Három év restaurálás után szeptember 20-tól ismét látogatható a Vatikáni Könyvtár, a világ egyik legnagyobb és legértékesebb bibliotékája. A Vatikáni Könyvtár Róma szívében, a pápai állam területén található. A Szent Annáról elnevezett vatikáni kapun lehet hozzá a leggyorsabban eljutni. A könyvtár a tudósok és kutatók fellegvára: a világ minden részéből érkező, évente közel húszezer tudós között magyarok is vannak. A Római Magyar Akadémia igazgatója, a történész Kovács E. Péter az MTI-nek elmondta, évente mintegy húsz magyar kutat a Vatikáni Könyvtárban.A vatikáni könyvtáros (bibliotecario) tekintélyes címét 2007 óta Raffaele Farina bíboros viseli, a könyvtár látogatói azonban a polcok között elsősorban a prefektus Cesare Pasini atyával találkoznak. A könyvtár mintegy 150 ezer kötetnyi kéziratot őriz, egymillió a raktáraiban sorakozó nyomtatott művek száma, háromszázezer darabos a szintén ritka érem- és pénzgyűjteménye, hetvenezer metszetet és rézkarcot gyűjtött össze. Nehéz megmondani, melyik a könyvtár legféltettebb kincse. A Zenit.org katolikus hírügynökség szerint a Vatikáni Könyvtár a Bibliáira lehet a legbüszkébb.
Forrás: Kultúrpart, http://erdely.ma/kultura.php?
-Nemzetközi Iskolai Könyvtári Hónap
A debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára, valamint az iskola diákjai és pedagógusai felhívással fordulnak Magyarország iskoláinak könyvtáraihoz, könyvkiadókhoz, az iskolák és óvodák diák- és tantestületéhez:
Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének (IASL) elnöke, dr. Blanche Wolls 1999-ben intézett felhívást az Nemzetközi Iskolai Könyvtári Nap megszervezésére. Erre 1999. október 18-án került sor. 2008 óta október hónap lett az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja, amelyet évente más-más szlogennel hirdetnek meg. Idén ezzel: Sokféleség, kihívás, rugalmasság. Az iskolai könyvtár mindenre képes!
Ezen a napon a világ különböző iskoláiban a diákok, a tanárok, a szülők, az iskolafenntartók, az önkormányzati képviselők, a sajtó stb. számára szervezett programokkal irányítják rá a figyelmet az iskolai könyvtárakra, amelyek fontos szerepet töltenek be az információszerzés és -feldolgozás módszereinek megtanításában, hogy azután az egész életen át történő tanulás, a szüntelen megújulás nélkülözhetetlen eszközeivé váljanak. Ezt a törekvést az Európai Unió is támogatja. Az iskolai könyvtár a család után - vagy helyett - teremt lehetőséget az információs társadalommal való ismerkedésre és a szellemi munka szépségeinek ízlelgetésére. Mindemellett hátrányokat kompenzáló és közösségformáló erő.
Várnak mindenkit, aki úgy érzi, hogy fontos számára a jövő nemzedékének nevelése, élményhez juttatása ezen a területen. Világszerte számtalan ország iskolai könyvtárai kapcsolódtak már be, és ez a kör minden évben bővül. Határon túli magyar iskolák is aktív résztvevői, koordinálói (pl. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kassa) a programoknak. A részt vevő iskolai könyvtárak visszajelzései alapján sikeres, érdekes, hasznos programokat szerveztek a kollégák, és kialakult a jeles alkalom magyarosított elnevezése is: Nemzetközi Iskolai Könyvtári Hónap.
A szervezők kérnek mindenkit, aki az előző években már
csatlakozott vagy ebben az évben szeretne csatlakozni a programokhoz,
regisztráljon a Dömsödy Andrea által elkészített magyar honlapon: http://www.ktep.hu/user/
Elérhetőség: Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára, 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. Programfelelős neve: Seressné Barta Ibolya (biboly.s@gmail.com )
Érdemes böngészni az alábbi oldalakat: a Könyvtáros Tanár
blogot (http://konyvtarostanar.klog.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.
-NKA-stratégia: soknak keveset
A Posticum meghívására Nagyváradra látogatott a neves rajzfilmrendező, grafikus és kultúrtörténész Jankovics Marcell, aki augusztus óta másodízben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöke. Ebben a tisztségében szeptember 25-én délben sajtótájékoztatót tartott a Partiumi Keresztény Egyetem rektori gyűléstermében, ismertetve az NKA középtávú stratégiáját, illetve a határon túliakra vonatkozó fontosabb tényezőket. A stratégia lényege visszanyúlik az előző ciklusra. Nagyobb hangsúlyt fektet a közművelődésre, de nem az eddigi 'kevésnek sokat' elv mentén, hanem a 'soknak keveset' jegyében. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezőkben a legfontosabb szempont az, hogy minél több pályázó részesüljön támogatásban, ez azonban kisebb értékű legyen az eddigiekhez képest. Az elnök meglátása szerint az elmúlt nyolc évben rutinszerűen jártak el a rendezvénytámogatást illetően, ami nem helyénvaló. Az új stratégiában elsősorban a 'kicsiket', azaz a kevésbé ismerteket támogatnák. Mindezek mellett nem az a cél, hogy az eladhatatlan kultúrát támogassák.
Jankovics Marcell közölte: ebben az évben a határon túlra 110 millió forintot különítettek el. Bár mindenki a fővárostól kap és vár el minden támogatást, fontos, hogy ne sorvadjanak el a helyi kezdeményezések. Az NKA további célja, hogy még több vidéki és határon túli kurátort vonjanak be munkájába annak érdekében, hogy javuljon a budapesti, vidéki és határon túli nyertes pályázatok aránya, az utóbbi javára. Korosztályi vonatkozásban az elnök elmondta, hogy a gyermekkultúra támogatása látványosan nőni fog. Nagyobb figyelmet fognak szentelni a nemzeti és etnikai kisebbségek pályázatai támogatásának is. A műemlékvédelem szintén hangsúlyosabb szerepet kap. Igaz, hogy kicsi a keretösszeg, amelyet erre a célra szántak, de külső költségvetésből, egy speciális kollégium létrehozásával ezt az összeget pótolni tudják. Szintén a műemlékvédelmet szolgálja a Felemelő 19. század elnevezésű program is, mely még több pályázatot ír majd ki a kisvárosok műemlékeinek összeírására, feltérképezésére. Tervbe van véve a nyílt pályázatok arányának növelése a meghívásos pályázatokkal szemben, mivel ez utóbbi a protekcionizmus melegágyát képezheti. Az NKA működési elve szerint első a kultúrateremtés, azt követi a kultúra terjesztése, majd a kultúra megőrzésének a feladata, s csak ezután jön a többi: a különböző szintű képzések, konferenciák és más kulturális rendezvények támogatása.
PÁLYÁZATOK
-A Szülőföld Alap 2010. második félévi pályázati felhívásai
Megjelentek a Szülőföld Alap 2010. második félévi pályázati felhívásai, amelyek összesen 1315 millió forint összegben nyújtanak lehetőséget oktatási, szakképzési, kulturális, egyházi célok, a média, az önkormányzati együttműködések, valamint az informatika támogatására.
A pályázati felhívások feltételeinek meghatározása során a szakmai kollégiumok kiemelt figyelmet fordítottak a 2010. első félévében megvalósult programok támogatására, ezért minden olyan pályázat támogatásban részesülhet, amelynek megvalósítása 2010. március 15. után történt. Az első félévben elutasított kérelmek nem vesznek részt automatikusan az őszi pályázati fordulóban, a Szülőföld Alap második féléves felhívásain való részvételhez új pályázat benyújtása szükséges!
Felhívják a figyelmet, hogy a pályázatok minél gyorsabb elbírálása és a támogatások mielőbbi kiutalása érdekében a pályázatok postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje 2010. október 10! További részletek a www.szulofold.hu honlapon.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
-XVII. Bartalis János Vers- és Énekmondó Verseny
Ebben az évben Brassó, a Korona városa, első írásos említésének 775. évfordulóját ünnepli (Corona néven szerepel az 1235-ben készült monostorjegyzékben, a Catalogus Ninivensis-ben). Ennek szellemében hirdeti meg a helybeli Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a XVII. Bartalis János Vers- és Énekmondó Versenyt. A vetélkedőre két kategóriában lehet jelentkezni: Versmondó verseny, Énekmondó verseny (megzenésített versek, hangszerkísérettel). Ugyanaz a versenyző jelentkezhet mindkét kategóriában! A vetélkedő irodalmi anyaga mindkét kategóriában: egy szabadon választott, Brassóban/Brassó megyében született költő (Zajzoni Rab István, Adolf Meschendörfer, Áprily Lajos, Bartalis János, Szemlér Ferenc, Verona Bratesch, Lendvay Éva, Ritoók János, Jancsik Pál, Apáthy Géza, Bencze Mihály, Alexandru Muşina, Szász Ferenc, Orbán János Dénes, Mikó András) verse/megzenésített verse, egy szabadon választott, XX. századi magyar költő verse/megzenésített verse. Egy-egy vers előadási ideje nem haladhatja meg a 6 percet.
A versenyen részt vehet minden, 16. életévét betöltött versmondó/énekmondó (felső korhatár nincs), aki nem hivatásos színművész/előadóművész. Jelentkezési lap tartalma: versenyző neve, lakhelye, születési adatai, személyazonossági igazolvány/útlevél száma, személyi száma (CNP), foglalkozása, munkahelye, (diákok esetében az oktatási intézmény neve), e-mail címe, telefonszáma, a választott brassói/Brassó megyei költő neve és a vers címe, a szabadon választott vers szerzője és címe. A jelentkezési lap elküldhető a hbeszter@index.hu e-mail címre, a 0268-472-101 faxszámra, vagy a 500168 Braşov, str. Gen. Dumitrache nr. 20, bl. 257, ap. 9 (Házy Bakó Eszter) postacímre. A szervező visszaigazolja a jelentkezést és közli a további tudnivalókat.
Minden versenyzőt könyvcsomaggal jutalmaznak. Az első három helyezett mindkét kategóriában, pénzjutalom mellett (I. díj: 250, II. díj: 230, III.díj: 200 RON), jelentős ajándékcsomagban is részesül. Jelentkezési határidő: 2010. november 6.
További felvilágosítás: Házy Bakó Eszter, e-mail: hbeszter@index.hu , tel.: (004)0740-420-638.
Forrás: Lázár-Prezsmer Endre, Sepsiszentgyörgy
-A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete pályázata
A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (www.maszre.hu) pályázatot hirdet az Egyesület tevékenysége által érintett reprográfiai jogosultakat (szak- és szépirodalmi szerzőket, könyvkiadókat) tömörítő, Magyarországon nyilvántartásba vett szakmai és érdekvédelmi szervezetek, közösségi célokat szolgáló alapítványok, egyesületek számára.
Témakörök: a magyar szak- és szépirodalom, valamint a könyv népszerűsítését szolgáló hazai és külföldi szakmai programok és a könyvszakmai oktatás tevékenységének támogatása. A pályázatokat kizárólag postai úton fogadják el. A postára adás határideje: 2010. október 15. A pályázatok elbírálására 2010. november 15-ig sor kerül. A részletes pályázati feltételek, a pályázati szabályzat és az adatlap az Egyesület honlapján (www.maszre.hu ) megtekinthető, illetve onnan letölthető.
Forrás: http://www.nonprofit.hu/paly/
-Az Eurotrans Alapítvány Kulturális Szaktestületének felhívása
Az Eurotrans Alapítvány a Szülőföld Alap támogatásával pályázatot hirdet az alábbi témakörben:
I. KULTURÁLIS SZAKTESTÜLET
Támogatási keret: 374.200 RON – 25.020.000 HUF
Kizárólag a 2010. április 1. és 2010. december 31. közötti időszakra lehet pályázni.
Kulturális intézmények/szervezetek rendezvényeinek és működésének részleges támogatása.
Pályázahatnak: önálló jogi személyiséggel rendelkező romániai kulturális szervezetek.
A pályázatok beadási határideje: 2010. október 9. (postabélyegző dátuma)
Minden további részlet az EuroTrans Alapítvány honlapján (www.eurotrans.org.ro ) található.
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Népmese Napja - VI. Országos Népmese-Konferencia
‘A családi olvasás éve’ jegyében ünnepli ‘A népmese napját’
ebben az évben a Magyar Olvasástársaság (HUNRA). 'A mese, amelynek
közösségteremtő ereje vitathatatlan, a család életében varázseszköz,
gyermekeink szemébe nézve vagy könyv fölött összebújva egyaránt.' - olvasható
az idei felhívásban: (http://www.hunra.hu/index.
Benedek Elek születésnapját az idei évben is számos határon
túli vendéggel ünneplik. Hagyományteremtő szándékkal megkezdik egy-egy
kiválasztott népcsoport, nemzetiség kiemelt bemutatását. A 2010-es rendezvény
vendége a Drávaszög és a magyarországi horvát nemzetiség. 2010 október elsején
a Százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár lesz a VI. Országos Népmese-Konfertencia
helyszíne, a részletes program a konferencia hivatalos honlapján olvasható (http://sites.google.com/site/
-I. Könyvtárút az Országos Családi Könyvtári Napok keretében
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2010 október 4-10. között szervezi meg az Országos Családi Könyvtári Napokat, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Október 4-10. között Magyarország-szerte olyan
rendezvényekre kerül sor, amelyek felhívják a figyelmet arra, milyen alapvető
szerepe van a könyvtáraknak az olvasóvá nevelés folyamatában. A könyvtárak
színes programokkal készülnek szolgáltatásaik népszerűsítésére a családi napok
keretében. A rendezvények résztvevőit naponta más-más témakörhöz kapcsolódó
kiállítások, irodalmi művekre épülő beszélgetések, előadások, olvasáshoz kötődő
játékok, zenei csemegék várják. Kiemelt esemény lesz idén is a Könyves Vasárnap
október 10-én, amikor a könyvtárak rendkívüli nyitvatartással, sokféle
meglepetéssel fogadnak mindenkit. Ekkor folytatódnak az elmúlt években
elkezdett népszerű baba-, kölyök-, tini- és nagyi programok is. A megszokott
szolgáltatások mellett ezen a napon országszerte olvasásra épülő
rendezvényekkel, játékokkal várják az embereket. (Forrás: http://193.224.242.5/
Minden könyvtárat és kollégát szeretettel várnak a Könyvtárút közösségébe, illetve az október 4-én az Országos Családi Könyvtári Napok keretében induló I. Könyvtárútra. A kulturális zarándoklat résztvevői gyalog vagy kerékpárral jutnak el az egyik település könyvtárától a következő település könyvtáráig. A csapatok az útvonal állomáshelyein (az érintett települések könyvtáraiban) váltják egymást. Céljaik közt szerepel: az olvasás-, a könyv- és a könyvtárkultúra népszerűsítése, a könyvtárak helyzetének, a könyvtárakban rejlő lehetőségeknek a minél szélesebb körű bemutatása, könyvtárfejlesztések eredményeinek és az útvonalba eső könyvtáraknak a bemutatása, az útvonalba eső természeti és más értékek, látványosságok felkeresése. További információk: http://bit.ly/aBB4p1
-A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) 2010. november 3-5. között Kászonban, a Kájoni János Megyei Könyvtárral, valamint a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtárral közösen szervezi meg a hazai magyar könyvtárosok szakmai találkozóját, a Romániai Magyar Könyvtárosok VII. Vándorgyűlését. A szakmai találkozó és konferencia résztvevői a romániai magyar közkönyvtárosok, egyetemi és iskolai könyvtárosok. A rendezvény fő támogatója a Szülőföld Alap.
Az Új utakon a hazai könyvtárak címmel szervezett értekezlet központi témája a lokális kulturális értékek megőrzésének lehetőségei a digitális korban, a könyvtári helyismereti munka átalakulása. A jelenlegi társadalmi változások közepette a könyvtárak csak úgy tölthetik be kulturális-információs intézményi szerepüket, ha a helyi információk szolgáltatása területén is élni tudnak a modern információs technológia által nyújtott lehetőségekkel, aktívabb szerepet vállalnak a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak megőrzésében, gyakorlásában és továbbításában. A könyvtárosok mellett a lokális kulturális örökség megőrzése területén tevékenykedő más szakemberek (helytörténészek, muzeográfusok, néprajzosok, pedagógusok, az információs technológia szakemberei) jelentkezését is várják a konferenciára, elsősorban a kiemelt témakörbe illeszkedő előadással, hozzászólással. Jelentkezni lehet a következő e-mail címen: bibliohr@gmail.com
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke, RMKE-levelezőlista
-Kulturális valóságismeret és EKF 2010 - konferencia és emlékülés
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Karán tudományos konferenciát és emlékülést szerveznek
’Kulturális valóságismeret és EKF 2010 - 35 éves a pécsi kultúraközvetítő
képzés’ címmel 2010. november 18-19-én. A konferencia témája, célja, jellege:
Pécsett, az 'Európa Kulturális Fővárosa' címet elnyert városban, megsokasodtak
a kortárs kultúra kérdéseiről folyó diskurzusok. A PTE FEEK által szervezett
konferencián a tágan értelmezett kultúraközvetítés fő tendenciáit tekintik át,
egyúttal a kulturális erőforrások újszerű mobilizációjával kapcsolatos
kutatások aktuális eredményeinek bemutatására kerül sor. Ugyanakkor lehetőséget
kívánnak biztosítani a szakmai résztvevőknek a tudományos eszmecserére. A
konferencia egyik szekciójának témája: ’A mobilkönyvtári innovációk a
kulturális esélyegyenlőség megvalósításában', amelyre várják a témával
kapcsolatban kutatásokat és gyakorlati tevékenységet végző kollégák, előadók
jelentkezését, valamint a tárgykör iránt érdeklődőket is. Az elhangzott
előadások szerkesztett változatait szabványos és lektorált
konferenciakiadványként, ISBN-számmal is rendelkező CD-ROM formájában kívánják
megjelentetni, továbbá a tanulmányokat a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
révén online formában is közreadják. A kiadvány tervezett megjelenése: 2011.
első negyedéve. A konferencia rendezői: PTE FEEK Kultúratudományi Intézet, PTE
FEEK Könyvtártudományi Intézet. Részletes programja és a felhívás a PTE
FEEK honlapján olvasható: http://feek.pte.hu/feek/feek/
Forrás: Mészárosné Szentirányi Zita, PTE FEEK, Könyvtártudományi Intézet szentiranyi.zita@feek.pte.hu
-Múzeumpedagógia a Tékában: ismerkedés a könyvek titokzatos világával
Október elején újraindul a marosvásárhelyi Teleki Tékában a múzeumpedagógiai foglalkozás, amely az iskolásokat és kisiskolásokat a könyvek titokzatos világába kalauzolja. Lázok Klára történész két évvel ezelőtt kezdeményezte ötödik-nyolcadik osztályos tanulók számára a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Minden hónap harmadik szombatjának délelőttjén egy-egy téma kapcsán beszélgettek, ismerkedtek a könyvek történetével, érdekességekkel, kultúrtörténeti különlegességekkel. 'A második évtől Márton Krisztina restaurátor kolléganőm ötletére bevezettük a gyakorlati foglalkozásokat is, amikor a gyerekek megtanulhatták a márvány, a fa, a papír restaurálását, azt, hogy hogyan készül a könyv a gyakorlatban, milyen természetes színezékeket használtak századokkal ezelőtt a kódexmásolók, hogyan írtak lúdtollal és hogyan készült a merített papír'” - mondta el az Új Magyar Szónak Lázok Klára. Októbertől újra várják a gyerekeket, idén először az egy-négy osztályosokat is.
'Játékos, laza tanulás ez, párnákon ülünk, beszélgetünk, rajzolunk, elképzeljük azt a kort, amiről éppen szó van. Nincs itt tanár, nincs itt semmi olyan, ami az iskolára emlékeztetne' - magyarázta Lázok Klára, hozzátéve azt is: a programot úgy állítja össze, hogy a könyvtárban játszva elsajátított tudás kiegészítse mindazt, amit az iskolában tanulnak a gyerekek. 'Minden alkalomra más témát választok, mivel a könyvtárunk enciklopédikus könyvtár, a legérdekesebb és legszínesebb könyveket választom ki, és azokról beszélek' - hangsúlyozta a könyvtáros. A foglalkozások során tartottak már Utazás a Föld körül témájú napot, amikor a gyerekek régi térképek alapján járták be a kontinenseket, eljátszották, hogy kódexmásoló szerzetesek, akiknek szép, színes betűket kell a papírra festeniük, de voltak már középkori történészek is, akiknek az a feladat jutott, hogy felfedezzék, milyen ruhákban jártak az akkori emberek, milyen zenét hallgattak, milyen házakban laktak. Az interaktív foglakozások lényege, hogy felkeltsék a gyermekek érdeklődését a könyvek, az írott kultúra iránt.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Népmese Napja - gyermekfoglalkozások
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban immár ötödik éve megünnepelik A Népmese Napját, csatlakozva a Magyar Olvasástársaság (www.hunra.hu) által kezdeményezett rendezvénysorozathoz. A népmese napi gyermekfoglalkozás keretében a Magyar népmesék című nagysikerű rajzfilmsorozatból választott népmeséket tekinthettek meg a foglalkozásra előzetesen bejelentkezett gyermekcsoportok, a könyvtár Fakalinka nevű bábcsoportja a Plüm-Plüm és a sárkány című bábjátékkal szórakoztatta a gyermekközönséget. Mivel a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a programok iránt, a jelentkező iskolai csoportok nagy számára való tekintettel a mesék vetítését és a bábjátékot is megismétlik október első napjaiban.
Zöldszékely-sarok a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Zöld SzékelyFöld Egyesülettel közös program keretében 611 környezet- és természetvédelem témájú kiadvány került egy évre a könyvtár Műszaki részlegére. Az egyesület honlapján (www.zoldszekely.ro), a Zöld könyvtár menü alatt már régóta megtekinthető számos környezet- és természetvédelmi kiadvány, azonban nehézkesen működött ezek kikölcsönzése, plusz terhet, kiadásokat ruházott az egyesületre kézbesítésük. Ezt az akadályt hivatott áthidalni a megyei könyvtárral közös program, és biztosítani, hogy a csíkszeredai és környékbeli érdeklődők hozzáférhessenek zökkenőmentesen a kötetekhez.
‘Vannak vastag könyvek, tájékoztató brosúrák, akad néhány szórólap is, de ami fontos, hogy viszonylag újak, többnyelvűek (magyar, román, angol, német), és olyan szakterületeket fednek le, amelyekkel kapcsolatban kevés nyomtatott információhoz lehet hozzájutni (megújuló energiák, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás stb.)’ – mondta Csonta László, az egyesület elnöke. Az érdeklődők a következő egy évben helyben tanulmányozhatják, illetve ki is kölcsönözhetik a kiadványokat a Kájoni János Megyei Könyvtárból.
Forrás: Csíki Hírlap, 2010 szeptember 13., http://www.szekelyhon.ro/
-A Kulturális Örökség Napjai
Minden lépésnél egy program Budapesten a Kulturális Örökség Napjain
A Kárpát-medencében 270 település több mint 700 épülete nyitotta meg kapuit szeptember közepén a Kulturális Örökség Napjain, amelynek kínálata idén elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín is várta a látogatókat szeptember 18-19-én, szombaton és vasárnap. Budapesten olyan, máskor nem látogatható épületek nyitották meg kapuikat, mint például a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota, ahol az egyik csoport vezetését maga a köztársasági elnök vállalta el. A számos intézmény között megnyitotta kapuit az ELTE Egyetemi Könyvtár 1876-ban eklektikus stílusban emelt épülete is, amelynek aulájában sgraffitók, dísztermének falain és mennyezetén Lotz Károly freskói, illetve Than Mór festménye fogadták a belépőt. A díszteremben az alapításának 375. évfordulóját ünneplő ELTE jubileumi egyetemtörténeti kiállítását láthatták, a restaurátorműhelyben a XVI-XVII. századi könyvek restaurálásának technikájáról és a könyvkészítés történetéről tudhattak meg érdekességeket a látogatók. (A teljes írás itt olvasható: http://www.50plusz.net/)
Kulturális Örökség Napjai Székelyföldön is
A Kulturális Örökség Napjait az Európa Tanács hirdette meg 1991-ben, célja ingyenesen megtekinthetővé tenni a nyilvánosság számára emlékhelyeket, műemlékeket – erre utal logója, zászlaja is, a kockakőbe karcolt épületkörvonalakat övező tizenkét csillag.
Háromszéken tavaly nagy sikert aratott az autóbuszos
tanulmányút, valóságos karaván alakult ki, hiszen akik a buszra nem fértek fel,
személygépkocsikkal követték azt – természetes, hogy idén is szervezett a Kovászna
Megyei Kulturális Központ hasonló tanulmányutat, s nem is egyet, de kettőt. S
hogy az érdeklődés lankadatlan, jelzi: a Székelyföld épített öröksége és a
Háromszék épített öröksége című túrákra megteltek az autóbuszok. (A teljes írás
itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Cultura Nostra Egyesület második alkalommal szervezte meg a Kulturális Örökség Napjait. Szeptember 17-én Máté Zoltán műépítész bemutatta a gimnázium építéstörténetét és felújítási terveit, Bíró Sarolta művészettörténésszel a Petőfi utcában sétálhattak az érdeklődők. Szeptember 18-án autóbuszos kirándulásokat szerveztek két útvonalon, Hegedűs Enikő és Túros Eszter művészettörténészek, valamint Botár István régész kalauzolásával a környék építészeti örökségét, régészeti emlékeit ismerhették meg a résztvevők.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?
-Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny
Az OFI - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum már ötödik éve szervezi a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyt Magyarország határain belül. A határon túli tanulók versenyét is fontosnak tartják, de ebben az évben sincsen rá anyagi forrásuk. Szeretnék azonban, ha a verseny valamilyen formában tovább működne. Így átmeneti megoldásként a következőt tudják ajánlani: amennyiben valamelyik határon túli területen valaki vagy valamely intézmény fel tudja vállalni a területi verseny megszervezését, biztosítják hozzá a két forduló feladatlapjait sokszorosítva és a megoldókulcsokat. Emellett igyekeznek támogatókat keresni, akik az egyes fordulókhoz könyvajándékokkal tudnak hozzájárulni. Amennyiben pedig helyi pályázatot találnak, szívesen küldenek ajánlást, együttműködési nyilatkozatot.
A konkrét megvalósításnak két módja lehetséges: 1. A versenyszabályzathoz teljesen illeszkedően - ebben a változatban a versenyszabályzatot
minden pontjában be kell tartani, hogy az egyenlő feltételek biztosítottak
legyenek, mert döntőbe jutási lehetőséget is biztosítanak. Ehhez a területi
szervezők feladata a versenyszabályzatban leírtak betartása, különösen a
fordulók megrendezésének kötött időpontja: 2011. január 31. és 2011. március 7.
(mert a feladatlapok titkosak, másnaptól viszont megoldókulccsal együtt
nyilvánosak a neten) 2. Kötöttségek nélkül - ebben az esetben az egyetlen
kötöttség a verseny időpontja. A versenyszabályzat, a verseny korábbi feladatlapjai
és egyéb információk itt találhatók: http://www.opkm.hu/?lap=dok/
Forrás: Dömsödy Andrea, iskolai könyvtári szakreferens, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM), 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. Postacím: 1363 Budapest, Pf. 49.
ÉVFORDULÓK
-Újabb Bolyai-emlékhellyel gazdagodik Marosvásárhely
Egy nemzet fennmaradásának egyik biztosítéka a kulturális
emlékezet, ezért fontosak a tudománytörténeti évfordulók is, mint az idei
Bolyai János Emlékév. Januárban volt halálának 150. évfordulója. Akkor kopjafát
állítottak a tudós katonatiszt eredeti sírhelyén, a marosvásárhelyi református
temetőben. (A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-120 éve született Agatha Christie, a detektívregény királynője
Százhúsz éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha
Christie, a detektívregény műfajának királynője, Hercule Poirot és Miss Marple
‘szülőanyja’, minden idők egyik legsikeresebb írója. Agatha Mary Clarissa
Miller angol-amerikai családból származott, ifjúkora egy részét
Franciaországban töltötte. (A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-100 éve született Faludy György
Száz éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György. A négy évvel ezelőtt elhunyt költő, műfordító élete bővelkedett fordulatokban, egzotikus utazásokban és olykor szó szerint pokoli kalandokban. Születésének századik évfordulóján, szeptember 22-én a költőre emlékeztek 13 órától a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban, 16,30-tól a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) beszélgetéssel és filmvetítéssel folytatódott a program, többek között Makk Károly filmrendező, Konrád György író és Hobo (Földes László) közreműködésével. A PIM-ben aznap Faludy-kiállítást, valamint tér- és hanginstallációt is tartottak.
Forrás: http://litera.hu/hirek/100-
Az Irodalmi Jelen több szeptemberi írása is a 100 éve
született Faludy Györgyre emlékezik: http://www.irodalmijelen.hu/
-25 éve hunyt el Italo Calvino olasz író
Huszonöt éve, 1985. szeptember 19-én hunyt el Italo Calvino
olasz író, esszéista. 1923. október 15-én született a kubai Santiago de Las
Vegasban, ahol agronómus apja mezőgazdasági kísérleteket folytatott. (A teljes
írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
KITEKINTŐ
-Gyermekek könyvtári ellátása Göteborgban
Maria Larsson göteborgi könyvtáros blogján olvashatunk
érdekes, részletes cikket a svédországi gyermekek könyvtári ellátásáról. Alább röviden
szemlézünk a cikkből, a teljes írás itt olvasható: http://www.melissaofficinalis.
'A göteborgi gyerekek könyvtári ellátása már a születéskor megkezdődik. Minden újszülött szülei írásos tájékoztatót kapnak arról a Gyermekellátási Központban (védőnői hálózat) történő első látogatáskor, hogy ha bemennek a könyvtárba, akkor ajándékkönyvet kapnak. Ez a könyv a Barnens Första Bok (A gyerekek első könyve), amellyel együtt 2 ajánló bibliográfiát is átvehetnek. A könyvtáros ilyenkor megmutatja a gyerekkönyvtárat és tájékoztat arról, hogy a szülők és a gyerekek milyen könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igénybe, és milyen programokon vehetnek részt. A gyerekek első könyvét a Västra Götalandi Régió finanszírozza. Ebbe a régióba tartozik Göteborg.
A göteborgi gyerekkönyvtárosok együttműködnek a kerületükben lévő Gyermekellátási Központtal és Gyermekorvosi Rendelővel. Ezen intézményekben egy kisebb gyűjtemény került elhelyezésre a könyvtár állományában lévő gyerekkönyvekből, amit a könyvtáros évi 3-4 alkalommal kicserél. A könyveket a váróteremben helyezték el, így a szülők olvashatnak a gyerekeknek, amíg a védőnőre vagy az orvosra várakoznak.
Az új óvodai csoportok külön összeget kapnak arra a várostól, hogy egy alapállományt hozzanak létre gyerekkönyvekből. A könyvek kiválasztásához és megvásárlásához a gyerekkönyvtáros ad segítséget. Több könyvtárban is külön Szülői Könyvállvány található, ahová a gyermekgondozással kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, CD-lemezeket válogatták össze.
Néhány könyvtárban babacsoport működik. Itt a részt vevő szülők (többségükben anyukák) hetente találkoznak a könyvtárban. A könyvtáros a foglalkozás alkalmával a legkisebbekhez szóló gyerekkönyveket, leporellókat, valamint gyereknevelési, pszichológiai tárgyú könyveket ismertet.
Az óvodáskorú gyerekek az óvodai csoporttal kezdenek könyvtárba járni. Az óvónők általában délelőtt látogatnak el a könyvtárba, néhány gyerek kíséretében, hogy azután együtt válasszák ki azokat a könyveket, CD-lemezeket, diafilmeket, amiket magukkal visznek az óvódába. Egy alkalommal kb. 30 könyvet kölcsönöznek, amit havonta cserélnek.’
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista - Maria Larsson, Göteborg
-Magyar könyvtáros az IFLA-konferenciáról
A Göteborgban augusztusban megrendezésre került éves IFLA-konferenciáról az IFLA-HUN levelezőlistán nyújt összegző beszámolót Németh Márton (OSZK). Rövid izelítő a beszámolóból:
‘A szervezés szinte a tökéletesség határát súrolta. Rengeteg önkéntes segítette a szervezők munkáját, minden óramű-pontossággal működött. A konferenciahelyszín a helyi kongresszusi és vásárközpont a Korsvägen közlekedési csomópont mellett, a városi és az egyetemi könyvtár központi épülete közvetlen közelében helyezkedik el. Hatalmas méreteiből és variábilisan kihasználható térszerkezetű termeiből adódóan szinte nincs olyan rendezvény amit ne lehetne falai között megrendezni. A mostani háromezres résztvevői szám eltörpül a svéd éves könyvfesztivál átlag százezres látogatottságához képest, amely ugyanitt kerül megrendezésre. Ebből következően minden helyszínre bőven befértek az érdeklődők, sehol sem volt helyhiány. A plenáris és szekcióüléseken túl üzemelt egy kávézó területen kialakítva a Swedish Library Arena, ahol a Svéd Könyvtárosegyesület szervezésében a legfrissebb svéd könyvtári fejlesztésekről, fejlődési trendekről kaphattunk első kézből információt a Svéd Királyi (Nemzeti) Könyvtár s számos más intézmény munkatársaitól. Mellette üzemelt az egyesület emléktárgyboltja, a rá merőleges hosszú folyosón pedig a szekciótermek előterében svéd könyvtárak és könyvtári felsőoktatási szereplők bemutatkozó poszterei sorakoztak, egy emelettel lejjebb a plenáris csarnok előtt pedig a többi északi ország nemzeti könyvtárai és nagyobb könyvtári intézményei, menedzselő hatóságai kaptak helyet. A napindító keynote speakerek mindegyike szenzációs volt. Henning Mankell író-könyvkiadó a kultúra, a hagyományos és a digitális írástudás globális fontosságára irányította rá a figyelmet. Hans Rossling a Karolinska Intézet professzora a közegészségügy, a kulturális fejlettség s a gazdasági fejlődés összefüggéseiről tartott igen látványos és izgalmas előadást. Sture Allén professzor, a Svéd Tudományos Akadémia tagja pedig az Irodalmi Nobel-díj történetéről és az odaítélés kritériumairól tartott szintén igen színvonalas áttekintést. A második, harmadik és negyedik napon az épület előtt könyvtárbusz-bemutatókat tartottak. Ennek révén áttekintést kaptunk e széleskörű szolgáltatási forma svédországi működéséről. Végig a konferencia folyamán nagy hangsúlyt helyeztek a közösségi médiafelületeken való megjelenésre.’
További érdekes részletek, személyes élménybeszámolók az IFLA-konferenciáról Németh Márton blogbejegyzéseiben olvashatók, a http://nemethmarton.klog.hu oldalon.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista
-Közösségi média (előadás az IFLÁ-n)
Az EBSCO 1200 európai könyvtárost kérdezett meg közösségimédia-használati szokásaikról. Kiderült: a szakmabeliek ismerik ezeknek az eszközöknek a lehetőségeit, és igyekeznek fel is használni a könyvtárak profiljának modernizálására. Korlátozó tényező ugyanakkor a rendelkezésre álló idő és a belső szervezeti–biztonsági politika. A kérdezettek 85%-a használja vagy tervezi használni a közösségi médiát, a többiek elzárkóznak tőle. A közösségi hálózatokat, blogolást, RSS-t és a Twittert használják leginkább. A készítő szervezet képviselője megjegyzi, hogy a könyvtárhasználók oldaláról egyre erősebb a nyomás, hogy a könyvtárak integrálják mindennapi tevékenységükbe ezeket az eszközöket, azaz a 'jó, ha van' kategóriából kerüljenek át a 'szükséges' kategóriába. A göteborgi ismertető után a teljes anyagot a londoni Online konferencián mutatják be. A prezentáció itt található meg: http://digbig.com/5bcdth
Forrás: VIP, 2010. augusztus 26., KIT-hírlevél, 2010/32, 2010. szeptember 8.
-Visszaadná a nácik által elrabolt könyveket a nürnbergi könyvtár
Visszaadná jogos tulajdonosainak vagy azok utódainak a nürnbergi városi könyvtár azt a tízezer könyvet, amelyet a náci rezsim ideje alatt a zsidóktól raboltak el. Az eltulajdonított könyvek gyűjteménye azért ilyen nagy Nürnbergben, mivel itt élt Julius Streicher náci tisztviselő, a Der Stürmer című uszító lap tulajdonosa, aki egykor arra szólította fel a lakosságot, hogy kutatási célból küldjék el neki a zsidóktól elvett könyveket. Kérése hatalmas visszhangot keltett. Sok, a zsidóktól vagy a nácik által üldözött egyéb csoportoktól a deportálásuk után elvett könyv érkezett Streicherhez. Az érdeklődés meglepően nagy, így eddig 150 könyv került vissza a jogos tulajdonoshoz. 'Egy ilyen könyv gyakran az egyetlen dolog, amely az utókor számára megmaradt egy emberből' - mondta el Eva Homrighausen, a könyvtár vezetője. A nagy munkával járó nyomozás eredményeképpen az intézmény keresőlistát tett közzé az interneten. Ez összesen 306 nevet tartalmaz és gyakran olyan biográfiai adatokat is, mint a foglalkozás, a születési dátum vagy a lakcím.
Forrás: http://multikult.transindex.
-Könyvtár, amit a lakosok építettek és tartanak fenn (Magdeburg)
A már a német egyesülés előtti időkben hanyatlásnak induló városban az ipari termelés gyakorlatilag megszűnt, a lakosság azóta tömegesen a nyugati tartományokba vándorol, még a városközpontban is százával állnak üresen a lakások. Mindennek tetejébe leégett a városi könyvtár, és a helyi tanács lemondott az újjáépítéséről. Ekkor lépett színre a lipcsei Karo építésziroda, amely a város egyik végképp lepusztult negyedében, amelyet az architektur aktuell sommásan a posztindusztriális Pompejiként jellemez, egyhetes műhelymunkát szervez a helyi lakosoknak - felnőtteknek és gyerekeknek -, hogy végiggondolják, közösen megtervezzék és 1:1 léptékben, ideiglenes formában felállítsák azt a könyvtárat, amelyre szükségük van. A helyi italkereskedő által rendelkezésre bocsátott ezer sörös rekeszből felépült az éjjel-nappal mindenkinek hozzáférhető, szabadtéri kölcsönkönyvtár, amelynek egyre gyarapodó állománya a helyi lakosoktól érkezik. Az ideiglenes épület hivatalosan csak két napig állt, de a polgári kezdeményezés még két évig folytatódott, s a polgárok maguk működtették s tartották fenn könyvtárukat. Ennek láttán a szövetségi költségvetés a helyi építésügyi hatóságon keresztül megfinanszírozta a polgárok egyesületének könyvtárát, amely végül betonból, fából és egy 1960-as évekbeli Horten-áruház újrahasznosított alumíniumhomlokzatából épült fel 250 000 euróból. A betonlábazatot a legjobbnak ítélt salbkei graffitisek tag-jei díszítik. A könyvtár továbbra is a helyi lakosok kezelésében működik.
Forrás: Építészfórum, 2010. augusztus 30., KIT-hírlevél, 2010/32, 2010. szeptember 8.
-A Szabó Ervin-vita
Az utóbbi hetekben széleskörű vita bontakozott ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elnevezése körül. A vitát a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány kezdeményezése váltotta ki, amely a Szabó Ervinről elnevezett fővárosi könyvtárhálózat nevének megváltoztatását kéri a választások után megalakuló Fővárosi Közgyűléstől. A szervezet főigazgatója azt mondta: méltatlannak tartják, hogy ‘egy szélsőbalos kommunista ideológus’ nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény. Szakács Árpád, a Szabó Ervinről nevezett VIII. kerületi téren, a könyvtár központi épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: nyilvános vitát, a tortenelemportal.hu oldalon pedig szavazást kezdeményeznek arról, kinek a nevét viselje a jövőben a fővárosi intézmény.
Szakács Árpád szerint számos olyan személyiség van, aki méltán viselhetné a fővárosi könyvtárhálózat nevét. Mint elmondta, ilyennek tartják Németh László vagy Kosztolányi Dezső írót, Klebelsberg Kunó művelődéspolitikust vagy Hamvas Béla írót, filozófust, aki évekig a könyvtár munkatársa is volt. Az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója szerint az elképzelés veszélyes, a kulturális államtitkár szerint viszont időszerű lenne a váltás, például Hamvas Bélára.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes honlapján az áll: az intézményt 1904-ben alapították, és tagkönyvtáraival együttesen biztosítja Budapest területén a közkönyvtári ellátást. Névadójukról pedig a honlapon azt írják: Szabó Ervin (1877-1918) szociológus, könyvtárigazgató, bibliográfus. ‘Elszegényedett polgári családból származott. A budapesti, majd a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat; már ebben az időszakban kitűnt statisztikai és könyvtárosi munkáival. 1899-ben doktorált. Pár év gyakorlat után a Fővárosi Könyvtárhoz került, 1911-től ennek igazgatója. Átfogó művelődési hálózatot tervezett, az ő szellemében indult meg a könyvtári hálózat kiépítése. Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre.’
A Hír TV-n is napirendre vették a Szabó Ervin-vitát a Civil kaszinó című műsor adásában. A véleményformáló jobboldali értelmiségiekhez tartozó meghívottak közül többen is kiálltak a 'szélsőbaloldali anarchista' Szabó Ervin mellett.
A témáról szóló írások lelőhelyei közül:
http://index.hu/kultur/pol/
http://hvg.hu/kultura/
http://index.hu/belfold/2010/
http://www.magyarhirlap.hu/
http://tortenelemportal.hu/
-A magyar felnőttek egynegyedének gondot jelent az olvasás
Az OECD Adult Literacy and Life Skills Survey (ALL Survey) felmérése négy készséget vizsgált: prózaolvasás, dokumentumolvasás, számolás és problémamegoldás. A nemzetközi felmérést vezető Dr. Köpeczi-Bócz Tamás irányítja azt a kutatócsoportot, amely az adatokra épülő elemzést végzi. A vizsgálat keretében arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarországi munkaerőpiac a vizsgált alapkészségekkel rendelkező munkavállalók tekintetében mindenképpen toleráló munkaerőpiacnak tekinthető.
A kutatók a toleráló munkaerőpiac fogalmát úgy definiálták, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel „jó” szinten rendelkeznek, szignifikánsan jobb lehetőségük van az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy készség területen nehézségekkel küzdenek. A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar felnőtt népesség körülbelül egynegyede (28%) mind a négy kompetencia hiányával küzd, és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható.
Forrás: http://www.vg.hu/kozelet/
HAZAI
-A 'BIBLIONET - a világ a könyvtáram' országos könyvtárfejlesztési program hírei
A 'Biblionet - A világ a könyvtáram' elnevezésű országos könyvtárfejlesztési program keretében lehetővé válik a felhasználók számára az internetes szolgáltatással ellátott számítógépekhez való ingyenes hozzáférés. A program összértéke 26,9 millió dollár, és az elkövetkező öt évben a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozza. A Biblionet keretében az IREX társult a román kulturális minisztériummal, az EOS (Educating for an Open Society) Alapítvánnyal, a Romániai Könyvtárosok és Közkönyvtárak Nemzeti Szövetségével (ANBPR), valamint a romániai közkönyvtárakkal. (A programról bővebben a www.biblionet. ro honlapon.). A program szeptemberi híreiből válogattunk:
BIBLIONET-képzés a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtárban
A Kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár szeptember 9-én indította első számítógépes tanfolyamát a Biblionet program keretében könyvtári alkalmazottak számára. A megyei könyvtár a képzéshez szükséges felszereléseket és a szoftvereket - összesen 11 laptopot, egy kivetítőt, nyomtatót és egyebeket - a Bill and Melinda Gates alapítványtól nyerte pályázat útján, Ezt a felszerelést a könyvtár vezetősége elsősorban alkalmazottai informatikai oktatására kívánja felhasználni.
A számítógépek, az internet használata most már elengedhetetlenné vált egy korszerű könyvtár számára, fejtette ki az az Új Magyar Szónak Sorina Stanca, az Octavian Goga könyvtár igazgatónője. Mi több, ezeknek a nagyértékű felszereléseknek köszönhetően könnyebben kapcsolatot tudnak teremteni az ország több könyvtárával is, így jobban ki tudják majd szolgálni a könyvtárlátogatókat - mondta el az igazgatónő. Idén a könyvtár vezetősége három tanfolyamot is indít a könyvtár alkalmazottai számára, a négynapos tréningeket az EOS (Education for an Open Society) Alapítvány szakemberei tartják majd.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/bill_
BIBLIONET - vonzóbb és hatékonyabb háromszéki könyvtárak
A BIBLIONET program háromszéki megvalósításában kiemelkedő
szerep hárul a Bod Péter Megyei Könyvtárra, a szakmai tájékoztatás, a közkönyvtárak
bevonása, valamint a személyzet képzése terén. A program részeként 2010.
szeptember 3-án, pénteken 13 órakor zajlott le a Bod Péter Megyei Könyvtár
székhelyén a Könyvtárosok Képzőközpontjának hivatalos megnyitója, a programot
Romániában lebonyolító bukaresti IREX Alapítvány képviselői, háromszéki
elöljárók, könyvtárosok, helybeli kultúrintézmények munkatársai jelenlétében. A
Bod Péter Megyei Könyvtár e célból oktatónak kiképzett munkatársai,
Csergő-Benedek Csilla és Tóth-Wagner Anikó három turnusban szerveznek a megye
könyvtárosai számára képzéseket a számítógép kezelése, az internetes
információkeresés és az ingyenes internet-szolgáltatással rendelkező
közkönyvtárak minél eredményesebb működtetése terén. Szeptemberben összesen 18
háromszéki könyvtáros részesült képzésben. A megyei könyvtárnak képzőközpont
minőségében adományozott felszerelés (11 laptop tartozékokkal, videoprojektor,
szkenner, nyomtató, wireless router) és a vonatkozó szoftverek összértéke 59
000 lej. A megyeszerte az év utolsó harmadában internetes közösségi termek
keretében működésbe kerülő felszerelések (összesen 74 számítógép,
videoprojektorok, nyomtatók, tartozékok) és szoftverek, valamint a vonatkozó
képzések értéke kb. 395 000 lej. A program első megyei szakaszában részt vevő
18 háromszéki könyvtárnak (a listát lásd itt: http://konyvtarunk.blogspot.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár sajtóközleménye
http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.covasnamedia.ro/
http://www.hirmondo.ro/web/
http://multikult.transindex.
A BIBLIONET program második évében a Hargita megyei könyvtárak
A Kájoni János Megyei Könyvtár már tavaly bekapcsolódott a 'Biblionet - A világ a könyvtáram' nevű országos könyvtárfejlesztési programba. A program második fordulójában, 2010-ben is pályázott a megyei könyvtár, így idén a tavalyi 19 könyvtár mellett Hargita megye 14 könyvtára részesült modern számítógépes felszerelésben. Szeptember első napjaiban már mindegyik könyvtárba megérkezett az új számítógépes felszerelés, összesen 64 darab modern számítógép webkamerával és fülhallgatókkal, a hozzájuk tartozó szoftverekkel, valamint könyvtáranként egy-egy nyomtató, szkenner, videoprojektor és wireless router. A megyei könyvtár 12 számítógépben részesült a program idei fordulójában, így sikerült ingyenes internetes hozzáférést biztosítani a könyvtárhasználók számára a Mikó-vár épületében működő Dokumentációs részlegen is, ahol jelenleg négy vebkamerával felszerelt számítógép (laptop), valamint nyomtató, szkenner és videoprojektor áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. Az ősz folyamán a könyvtár Történelmi-művészeti részlegén is elérhetővé válik majd az új szolgáltatás A könyvtárosok szeretnék kihasználni a modern technikai felszerelést a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. Reményeik szerint jobban ki tudják majd elégíteni a különböző célú információkéréseket, az oktatás igényeit is, nem utolsósorban pedig a tudományos kutatómunka igényeinek is igyekeznek megfelelni. Az internethasználati ismeretek elsajátításban, az információkeresésben, különböző adatbázisok használatában is segíteni igyekeznek a használókat.
A Biblionet program 2010-es fordulójában internetes számítógépekkel ellátott többi Hargita megyei település (Gyergyószárhegy, Csíkdánfalva, Zetelaka, Gyergyóújfalu, Korond, Siménfalva, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Gyergyóholló, Madéfalva, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő és Etéd). Mindegyik települési könyvtárban igyekeznek megfelelő körülményeket teremteni a használók fogadására, felújításokat végezni, ahol szükséges.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
-Romániai magyar könyvtárosok - stratégiai gondolkodás indult
Az RMKE levelezőlistáján szeptember elején Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója felhívást tett közzé, amelyben szorgalmazta folyamatos fejlesztési tervek készítését, és a forrásszerzési eshetőségek kihasználására stratégiai egyeztetés indult a levelezőlistán.
Bedő Melinda, Kopacz Katalin, Vántsa Judit és más hozzászólók javaslatait Bákai Magdolna foglalta össze. ‘Az elhangzottak között szerepel helyzetfelmérés, képzés és továbbképzés, tapasztalatcsere, elektronikus egyesületi és szakmai hír-adattár, digitalizálási projekt, új épület a csíkszeredai könyvtár számára. A nagyobb beruházások mellett szó esett az innováción és kezdeményezőkészségen alapuló alacsony költségvetésű projektekről is.’
A stratégiai fejlesztés egyik legfontosabb területe a könyvtárosok szakmai továbbképzése, amelyet Bákai Magdolna és Kopacz Katalin, az RMKE elnöke is kiemelt. Bákai Magdolna kifejtette: 'Fontosnak tartom azt, hogy a továbbképzések során a kollégák Romániában is elismert bizonyítványt szerezzenek. Ennek megvalósítása nem is igényel nagy erőfeszítést, mivel a Biblionet program eredményeként a Hargita Megyei Könyvtár mint képzőközpont működhet. Szerintem innen már csak egy lépés, hogy a kollégák számára is szervezzen képzéseket, továbbképzéseket – természetesen magyar nyelven. Fontos számunkra az is, hogy a képzéseken/továbbképzéseken a Magyar Könyvtári Intézet munkatársai előadásokat tartsanak – mint ahogy eddig is számtalan alkalommal adták át tudásukat. Fontosnak tartom azonban azt is, hogy a romániai magyar kollégák közül is képezzünk ki olyanokat, akik oktatóként vegyenek részt a kollégák továbbképzésében'. Kopacz Katalin kiemelte, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködési szerződést kötött a Könyvtári Intézettel, amelynek értelmében a csíkszeredai könyvtár kihelyezett képzőközpontként működik. 'Ha stratégia kidolgozásáról van szó, mindenképpen be kell foglalni a képzéseket, különös tekintettel a Könyvtári Intézet képzéseire'. Az RMKE elnöke továbbá hangsúlyosan fontosnak látja az informatikai támogatást: 'szoftverek beszerzésére, adatbázisok létrehozására, de nem utolsósorban külonféle információs portálok megteremtésére.'
Forrás: Mikulás Gábor, KIT-hírlevél, 2010. szeptember 15., RMKE-levelezőlista, 2010. szeptember.
-Szolnokiak könyvadománya Hargita megyének
Hargita Megye Tanácsa 2009-ben a szórványvidékek támogatását célzó programot kezdeményezett Maros és Kovászna megye bevonásával. A tanács felkérte magyarországi testvérmegyéit a programhoz való csatlakozásra. Ennek egyik sikeres állomásaként Fejér Andor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke egy 2722 könyvből álló adománycsomagot nyújtott át az erdélyi testvérmegye lakóinak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttség szeptember 16-án érkezett Csíkszeredába, hogy átadja a könyvadományt Hargita Megye Tanácsának, amely az Összetartozunk című szórványprogramja keretében eljuttatja a Beszterce-Naszód és Temes megyei, illetve aranyosszéki magyar közösségeknek. A csíkszeredai megyeházán tartott ünnepélyes átadáson Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta az adományozást.
A köteteket szeptember elején kezdte gyűjteni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet a megyei közgyűlés által működtetett iskolák tanulóitól, akik részéről óriási lelkesedés volt tapasztalható – sokan üzenetet, névjegyet helyeztek el a könyvekben, mesélte Bertalanné Kovács Piroska, a könyvtár igazgatója. Az adományban elsősorban gyermekkönyvek és tankönyvcsaládok szerepelnek, és annyi gyűlt össze, hogy muszáj volt válogatniuk, mi az, ami leginkább hasznos a romániai szórványközösségek gyermekei számára. Bertalanné Kovács Piroska szeretné, ha a romániai és a magyarországi könyvtárakba kölcsönösen eljutnának a magyar értékek. Székely Emese, a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület képviseletében szólalt fel. Köszönetet mondott a magyarországi küldöttségnek, és kifejtette, hogy bár a könyv mindig hasznos, most különösen az, hiszen a szórványban sok magyar gyerek már nem beszéli jól az anyanyelvét. Az adomány főleg most jön jól, az iskola- és osztályösszevonások idején, mert azok hátrányosan érintik a szórványközösségeket.
Forrás és teljes cikk: http://lapszemle.ro/hirek/
-On-line aláírásgyűjtés Bákai Magdolna ügyében
Kopacz Katalin, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke szólított fel minden könyvtárost, kulturális szakembert és kultúrapártolót, aláírásukkal támogassák, hogy Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár korábbi igazgatója állását visszakaphassa.
‘Bákai Magdolna a Hargita Megyei Művelődési és Nemzeti Örökség Igazgatóságnál betöltött menedzseri szerződése idejére kérte a könyvtárigazgatói tisztségből való felfüggesztését, eközben munkaviszonya a Városi Könyvtárral nem szűnt meg, a helyi tanács pedig ideiglenesen nevezte ki helyettesét. Ezért értetlenül állok azon tény előtt, hogy visszahelyezési kérelmét a Polgármester úr elutasítja. Annál kevésbé értem ezt a hozzáállást, mivel Bákai Magdolna személyében egy lelkes, odaadó könyvtárost és könyvtárvezetőt ismertünk meg, akinek szívügye a könyvtár, számos rendezvényt szervezett, tevékenysége ideje alatt pezsgett az élet a gyergyói könyvtárban; mindannyian csodáltuk rengeteg energiája miatt’ - áll Kopacz Katalin RMKE-elnök által fogalmazott felhívásban.
A beadványt az alabbi cimen lehetett aláírni: http://www.ujkelet.ro/peticio.
Forrás: RMKE levelezőlista, http://www.hhrf.org/
-Határtalan irodalom - E-MIL tábor Árkoson
Az Árkosi Írótábort kilencedik alkalommal rendezte meg idén az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A tábor helyszíne immáron három éve a Sepsiszentgyörgy melletti Árkosi Kulturális Központ. A rendezvény az értékteremtést, a magyar nyelv ápolását tartotta legfontosabb feladatának. A tábor második napján, szeptember 10-én, már a korai órákban megkezdődött az előadássorozat, amelynek témája a különböző magyar nyelvterületekről érkező folyóiratok bemutatkozása volt. A Bárka, Együtt, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Magyar Napló, Sikoly, Székelyföld, Szépirodalmi Figyelő, Szőrös Kő, Új Könyvpiac szerkesztői mindannyian felismerik, a papíralapú folyóiratra egyre kisebb az igény, a virtuális tér nyújt menekvést – erdélyi példa erre az Irodalmi Jelen, mely több évnyi nyomtatott változat után immár jó ideje csak az interneten él. Szeptembert 10-én délután Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója előadásán elhangzott, a kulturális globalizálódó folyamatokban tágul, de ugyanakkor szűkül is az irodalom, a mediatizált kultúra egyre nagyobb teret nyer – ebből meg érdekes vita kerekedett, melybe kisebb-nagyobb kanyarokkal a világirodalom fogalmának megkérdőjelezésén át a magyar irodalom külföldi népszerűsítésének mikéntjéig a műfordítástól a marketingig s a napilapok irodalomközvetítő szerepéig sok minden belefért.
A tábor további részében a magyar irodalom külföldön való népszerűsítésére, a műfordítások jelentőségére is kitértek. A zárónapra tervezett Kányádi Sándor-est ugyan elmaradt, azonban ehelyett kellemes kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyből leszűrődött: annak ellenére, hogy különböző magyar nyelvterületekről érkeztek szerzők, szerkesztők és nyilvánvaló különbségek vannak folyóiratok, irodalmi estek, könyvkiadói profilok között, fontos a magyar irodalom egységére törekedni.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Mit olvasnak Romániában és mennyiért?
Bár a példányszámok zuhannak, a bulvárlapok őrzik vezető helyüket. Az Adevărul nő, de még mindig csak harmadik. A reklámok viszont a sportlapokban a legdrágábbak. Napi 207 400-as példányszámával továbbra is a Click a legolvasottabb román napilap, annak ellenére, hogy egyetlen negyedév alatt 27 ezerrel csökkent az eladott lapjai száma. A második helyezett Libertatea egy év alatt ennél is többet, 44 ezret csökkent, de így is 148 400 példányban jelenik meg. A dobogó harmadik fokán az Adevărul áll, amely növelni tudta 7500-zal példányszámát a tavalyi év azonos időszakához képest, viszont ő is visszaesett az első negyedévi teljesítményéhez viszonyítva. Jelenleg napi 148 700 darabot nyomtatnak a vezető quality newspaper-ből.
A teljes írás itt olvasható: http://penz.transindex.ro/?
DÍJAK
-Romániai magyar írókat díjaztak
Máté Angi kolozsvári író Bródy Sándor-díjas
2010-ben a magyarországi Bródy Sándor-díjat Máté Angi kolozsvári író nyerte. A díjat elsőkötetes magyar nyelvű prózaírók között osztják ki. A szerző a Mamó című regényével pályázott, amelyet a Koinónia Kiadó adott ki 2009-ben. A könyv hőse egy árva kislány, aki zord nagyanyjával, Mamóval egy kidőlt-bedőlt, kék falú univerzum lakója. 'A titok az író világ-újrateremtő nyelvezete, amely egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv' - véli Lackfi János író. Máté Angi első regényének korábbi elismerései: EMIA Debüt-díj, Látó-nívó díj, Transindex “Év könyve” díja.
Forrás: http://multikult.transindex.
Karácsonyi Zsolt kapta a Csiki László-díjat
Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, a Helikon folyóirat szerkesztője kapta a gyergyószárhegyi írótábor Csiki László-díját – adta hírül a Krónika napilap. Az elismerést 2008-ban alapították a tábor résztvevői, és olyan íróknak ítélik oda, akiknek a tevékenysége a 64 éves korában elhunyt erdélyi író-költőéhez hasonlóan sokoldalú. Karácsonyi a névadó portréját ábrázoló plakettet és ezer eurós pénzjutalmat vehetett át. A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és Hargita Megye Tanácsa által szeptember 2-5. között hetedik alkalommal megszervezett táborban a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeiről, témáiról, fontosabb könyveiről, alkotóiról és vitáiról is beszélgettek, ugyanakkor szót ejtettek mindarról, ami az erdélyi írókat napjainkban foglalkoztatja.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/
Szálinger Balázs költő kapta a Quasimodó Emlékdíjat
Szálinger Balázs zalai származású, jelenleg Kolozsváron élő költő vehette át a Quasimodó Emlékdíjat a Nobel-díjas olasz lírikus nevével fémjelzett balatonfüredi költőverseny díjkiosztó gálaestjén, 2010. szeptember 4-én. A szerző a Halott porokból mindenféle úrnő című versével nyerte el a fődíjat 300 pályázó közül. A 32 éves, József Attila-díjas költőnek a fődíjat Mezey Katalin költő, a Salvatore Quasimodo Alapítvány Kuratóriumának elnöke adta át.
A balatonfüredi Quasimodo-költőversenynek már nemzetközi híre van, s október 26-30. között a díjnyertesek az UNESCO által szervezett, a Kultúrák Közeledésének Nemzetközi Éve programjai keretében Párizsban egy gálaműsorban mutathatják be verseiket - mondta Bogyai Katalin, Magyarország nagykövete az UNESCO-nál.
Forrás és teljes cikk: http://www.kronika.ro/index.
VÉLEMÉNY
-Könyvtárosok is szerkesztik a Wikipédia székelyföldi szócikkeit
Az IFLA HUN levelezőlistáján augusztusban közzétett levélben Dr. Millisitsné Kovács Katalin könyvtáros (BGF Külkereskedelmi Kar Könyvtára) a Wikipédia hasznossága mellett érvel: 'Örülök, hogy szóba került a Wikipédia. Örülök, mert világossá tehető: a magyar Wikipédiában - amely 2003-ban indult, nulláról - jelenleg legalább annyi szócikk (kb. 170 000) található, mint a Magyar Nagylexikonban. Érdemes összehasonlítani: egy átlagos szócikk a Wikipédiában nagyobb terjedelmű, forrás- és egyéb hivatkozásokat tartalmaz, számos cikk gazdagon van illusztrálva, szellős, jó tagolás és esetenként 'infoboxok' segítik a könnyű áttekintést. A Wikipédia nem állami, költségvetési pénzekből fenntartott projekt - a fenntartó amerikai alapítvány adományokból működteti a rendszert. A Wikipédia sajátossága, hogy nincs szerkesztőbizottsága, nincs főszerkesztője. A szócikkeket pedig bárki szerkesztheti - a szócikk kezdeményezésétől a szócikk teljes 'életén' át az esetleges törléséig. Ajánlom a kollégák figyelmébe ezt a különleges projektet, akár olvasóként, akár az olvasók tájékoztatása érdekében, akár szerkesztőként érdemes gyakran látogatni. Hangsúlyozom, hogy szerkesztőként is, mivel a szakma kiváló képviselői bizonyára sok fontos információval gazdagíthatnák a jelenlegi szócikkeket. Ettől függetlenül, az egyesületek közötti kapcsolatfelvétel bizonyára kölcsönös előnyökkel járhatna.'
Az idézett levélrészlet kapcsán hírlevelünk olvasóinak figyelmébe ajánlom, hogy létezik a romániai magyar könyvtárosok körében is egy kezdeményezés, amely a Wikipédia szócikkeinek bővítésére irányul. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár három munkatársa 2009 óta foglalkozik többek között ezzel a tevékenységgel is. Céljuk elsősorban a Székelyföld és a székelység szellemi-kulturális értékeinek, hagyományainak megjelenítése a Wikipédiában. Mostanig főként a csíki régió kulturális intézményeinek, műemlékeinek, Csík művelődéstörténetében jelentős személyiségeknek, helyi hagyományoknak a bemutatását vállalták. A visszajelzések alapján úgy látják, mindenképpen hasznos ez a tevékenység, ugyanakkor több székelyföldi könyvtár munkatársainak együttműködése révén teljesebbé válhatna a régió megjelenítése a Wikipédiában.
Forrás: IFLA HUN levelezőlista, 2010. 08.12. - Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
AJÁNLÓ
-Helytörténeti könyvekkel a szórványmagyarságért
A temesvári Szórvány Alapítvány elnökének, Bodó Barnának a könyvsorozata lehetőséget nyújt arra, hogy a románok és magyarok már diákkorukban megismerjék egymás értékeit. A helytörténeti kiadványok ugyanis egymás megismerését és megértését szolgálják, persze leginkább akkor, ha ki-ki anyanyelvén olvashatja azokat.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-Megjelent a Barcasági értelmiségi lexikon
A 800 éves Brassó az erdélyi szászok kulturális központja, ahol évszázadokon át békességben éltek együtt a románokkal és magyarokkal. Ma is ez a kulturális hármasság jellemzi a város és a környék szellemi életét. A barcasági interkulturalitásnak kézzel fogható eredményei is vannak, megjelent a térség román, magyar és szász értelmiségijeinek munkásságát bemutató lexikon. A komoly gyűjtőmunkát igénylő szellemi mű létrehozásának helyéül a 160 éves Brassói Lapok szerkesztősége szolgált. Ambrus Attila, a hetilap főszerkesztője úgy véli, a barcasági magyarok, románok és szászok most kezdik újra felfedezni egymást, így egyre égetőbb most már az is, hogy kulturális téren is együttműködjenek. Ambrus Attilával, a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Veres Emese Gyöngyvér beszélgetett a Kossuth Rádió Határok nélkül az irodalomról című műsorában.
A beszélgetés meghallgatható itt: http://erdely.ma/kultura.php?
MOZAIK
-Könyvet írtak a könyvről, hogy legalább felismerjék
A digitális korban felnövő gyermekeink biztosan kezelik a laptopot, van Facebook- és Youtube-account-juk, tweetelnek és sms-t írnak – de vajon felismernek-e egy könyvet? Rájönnek-e, hogyan kell használni? Nem is olyan biztos.
Az az élmény biztosan hiányozni fog, hogy nyugodtan fagyizhatsz olvasás közben. Vagy leöntheted málnaszörppel, sőt még le is ejtheted a könyvedet, anélkül, hogy az szikrázni kezdene vagy helyrehozhatatlanul tönkremenne. Sőt, ezeket a régifajta, szamárfüles, kissé gyűrött adathordozókat még kölcsön is lehetett adni egymásnak, anélkül, hogy anyu vagy apu infarktust kapott volna. Ja, és olyan is volt, hogy könyvtár.
Lane Smith gyerekíró, akinek hangzatos című könyve, a Három kismalac igaz története nagy siker volt Angliában, most úgy érezte, érdemes bemutatni a gyermekeknek 'a könyvet' - könyv formájában - nyomtatott papíron.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
-Barack Obama gyermekkönyvet írt
November 16-án jelenik meg Barack Obama Of Thee I Sing: A Letter to My Daughters (Rólad énekelek: levél lányaimnak) című gyermekkönyve. Az amerikai elnök írása tizenhárom híres amerikai történeteit tartalmazza: többek között az első elnök, George Washington, Jackie Robinson baseballjátékos és Georgia O'Keeffe művész, festő szerepel a könyvben.
Az elbeszélések illusztrációit Loren Long készítette, aki Madonna gyermekkönyvének elkészítésében is közreműködött. Obama könyvének címlapján két lánya, Sasha és Malia látható, ahogy egy mezőn sétáltatják kutyájukat, Bót.
A negyven oldalas kiadványt elsősorban három év feletti gyermekeknek ajánlják. Az első kiadás során ötszázezer példányban jelenik meg, és 17,99 dollárba kerül majd. Az eladásból származó bevételt egy gyermekeket segítő alapítvány kapja. Barack Obamának eddig két írása vált bestsellerré: a Dreams of My Father (Apám álmai) című visszaemlékezés és a The Audacity of Hope: Thoughts on Reclaiming the American Dream című, magyarul Vakmerő remények - gondolatok az amerikai álom újraélesztéséről címmel megjelent könyv. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.
-Zsebkönyvként adták ki a Bibliát az olaszok
Zsebkönyvként nyomtatott Bibliát ad az olaszok kezébe a Famiglia Cristiana című katolikus hetilap, amely a Szentírást rapzenével reklámozza. Az újságárustól kezdve a szupermarketig a Biblia mindenhol vásárolható lesz Olaszországban. A kis méretű és könnyű Biblia a retikülbe is belefér, a metrón is olvasható, hiszen a kiadó célja éppen a Szentírás megismertetése és terjesztése.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/hitvilag.php?
-A Facebook az új internetes nagyhatalom
A keresést és a videónézegetést megelőzve már a Facebook-olás az amerikaiak kedvenc időtöltése. Megszületése óta először lett egy egész héten át a leglátogatottabb oldal a Facebook.
A comScore internetfelhasználást mérő cég adatai szerint a múlt héten az amerikaiak 41,1 millió percet töltöttek a Facebookon, míg a Google ernyője alá tartozó oldalkon csak 39,8 millió percet (ebbe beletartozik a keresés, a Youtube, a Gmail és a többi Google-szolgáltatás is).
A comScore jelentése szerint az internetezők fényképek megosztásával, státuszüzenetek küldésével, hírolvasással töltik a Facebookon az időt.
A Facebook nagyot lépett előre ebben a tekintetben, tavaly a Google az internetezésre fordított idő 12 százalékával rendelkezett, a Facebook pedig mindössze 5 százalék körül járt. Jelenleg ez az arány 10 százalék a Facebook és 9,6 százalék a Google számára. (dailytech.com)
Forrás: http://manna.ro/kutyu/a-
-Az Országos Széchenyi Könyvtár restaurálja az időkapszulát
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) restaurálják a nagyváradi színház felújításakor előkerült 'időkapszulát', amelyet a színház 1900. október 15-i avatásakor helyeztek el - közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel. Az 'időkapszula' augusztus 30-án került a könyvtárba, egy héttel korábban bukkantak rá a felújítás alatt álló Nagyváradi Állami Színház előcsarnokában. A lelet 110 éves iratokat tartalmaz, amelyek halaszthatatlanul restaurálásra szorulnak. Mivel megtalálásakor a henger alakú fémtartály fedele már sérült volt, Nagyváradon nem nyúltak hozzá a dokumentumokhoz, a város alpolgármestere, Bíró Rozália az OSZK segítségét kérte.
Budapestre érkezésük óta a dokumentumokat ellenőrzött körülmények között kivették a fémhengerből, így megkezdődhetett az állapotfelmérés és konzerválás első fázisa. Kiderült, hogy a lelet öt papírdokumentumból, egy pergamen oklevélből, valamint egy külső, ezeket összefogó, viaszpecséttel ellátott borítópapírból áll. A pecséten 'Nagyvárad város közönsége' felirat található, a pergamenből készült, kéziratos Zárkő elhelyezési oklevél szövege aranyozással és színes festéssel készült.
A papír iratköteg öt, külön címmel ellátott ívet tartalmaz, amelyek konkrét szöveges tartalma egyelőre nem ismert, hiszen a szigorú konzerválási feltételek miatt, illetve a további sérülések elkerülése végett az összetapadt lapok szétválasztása csak a fokozatos kezelések után következhet - mutatnak rá a közleményben. A henger alakú bádogszelencét, amely 1900. október 15-én került a Szigligeti Edéről elnevezett színház megnyitása és rendkívüli díszközgyűlése alkalmából egy úgynevezett zárkő alá, a korabeli napilapok tudósításai szerint egy üvegtartálynak is védenie kellett volna. Ennek nyomait azonban a helyszíni kiemelés nem igazolta.
A nehézségek ellenére az OSZK reményei szerint az ősz folyamán a könyvtár szakértőinek sikerül a kapszulában talált dokumentumokat restaurálni, így azokat jövő év elején - a felújítás alatt álló váradi színházépületben zajló munkálatok befejezésekor - vissza tudják szolgáltatni Nagyváradnak. A restaurálás végeztével a magyar nemzeti könyvtár Színháztörténeti Tárában is elhelyeznek egy másolatot a kapszulában talált dokumentumokról, ily módon biztosítva a magyar kultúrtörténet e szeletének kutathatóságát Magyarországon is. (mti)
Forrás és teljes cikk: http://multikult.transindex.
-Herta Müller újabb könyvvel sokkol
A Romániában született Nobel-díjas német írónő, Herta Müller legújabb könyvében nyilvánosságra hozta barátjának, Oskar Pastiornak a szekuritátés dossziéját, amelyből kiderült: a költő közel egy évtizeden keresztül a román titkosszolgálat besúgója volt. A regény Lélegzethinta címmel jelent meg. A borzongás fogott el, amikor a dologról tudomást szereztem - nyilatkozta Müller, átnézve Pastior iratait.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
-Népmese-kuckó - A Népmese Napja a Márton Áron Gimnázium könyvtárában
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa, Borbé Levente is beszámolt arról, hogyan készültek az iskola könyvtárában a Magyar Népmese Napjának megünneplésére: 'Ez az egynapos foglakozás kiegészíti a gimnázium magyarszakos tanárainak munkáját, akik szintén készültek erre a napra. Kolléganőmmel első dolgunk volt, hogy megfelelő anyagot biztosítsunk a diákoknak. Ha a népmesegyűjtemény, amit keresnek, nem található meg a könyvtárban, akkor eligazítjuk őket a világhálón, vagy felajánljuk a Hargita Megyei Könyvtárban való búvárkodás lehetőségét. Kolléganőmmel, Balázs-Bécsi Enikővel létrehozunk egy 'népmese-kuckót', amely egyben kiállításként is szolgál, de bárki ’betévedhet’, aki olvasni, vagy egyszerűen szemlélődni akar. Lesz benne olvasósarok, minden asztalon népmesekönyvek. A kötetek többféleképpen lesznek csoportosítva. Elsősorban Benedek Elek népmesegyűjteményei, majd Székelyföld népmeséiből, s végül a magyar nyelvterület népmesegyűjteményéből nyújtunk egy kis ízelítőt a kíváncsiskodók számára. A kiállítás anyagát színesítve, megpróbálunk válogatni a kötetekben található ismert mesék vagy jellegzetes mesealakok illusztrációiból is.'
Forrás: Borbé Levente, a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa, Csíkszereda
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin