************ ********* ********* ********* *********
********* *********
ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/6. szám
ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
*********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Elindult a Romániai Magyar Lexikon az interneten
KÉPZÉSEK, TANFOLYAMOK
-Még lehet jelentkezni a biblioterápiás képzésre
-Nemzetközi német nyelvi és interkulturális képzés
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-Negyvenöt év könyvek között - interjú Deé Nagy Anikóval
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Kovászna a nagykar.hu-n
-Bárka-est Székelyudvarhelyen
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Folytatja útját a Meseszer
-A Nagyajtai Községi Könyvtár Föld-napi rendezvénye
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
ÉVFORDULÓK
-15 éves a MEK - évfordulós ünnepség az OSZK-ban
-40 éve hunyt el Moyses Márton
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Tóth Imre
-Elhunyt Edoardo Sanguineti
-Elhunyt Békés Pál
KITEKINTŐ
-Megszavazták az évtized gyermekkönyveit
-Az Európai Unió Tanácsának következtetései az Europeana fejlesztéséről
-Kulturális politika az USA-ban
-A Barátok közt és csetelés jelenti a kultúrát a magyarországiak szerint
-Digitalizálják a British Library újsággyűjteményét
-Fényesen ragyognak az Aranykönyvek
-Informatikai fejlesztés indul a Tolna megyei könyvtárakban
-Szellemirtókkal kampányol a New York-i könyvtár
DÍJAK
-A legmagasabb román irodalmi kitüntetés Esterházy Péternek
-Átadták az Év kiadója és az Év könyvesboltja díjat
-Sebestyén Márta UNESCO-díjat kapott
-Jon Fosse kapja az idei Ibsen-díjat
HAZAI
-Élő könyvtárban jártam
-Emlékszoba Domokos Géza tiszteletére
-Sikeres Székelyföld és könyvtárai
AJÁNLÓ
-Ha Kányádi vagy Weöres olvas otthonunkban
MOZAIK
-Csajozás a könyvtárban?
-Multifunkciós e-olvasókat szeretnének az emberek
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Elindult a Romániai Magyar Lexikon az interneten
Első lépésként 150 erdélyi műemlék magyar-román adatlapjával elindult az
interneten a Romániai Magyar Lexikon.
Első moduljának összeállítását Kovács Zsolt művészettörténész irányította az
Entz Géza Alapítvánnyal partnerségben. A www.lexikon.ro és a www.enciclopediavirtuala.ro
címeken elérhető adatbázis első elkészült "fejezete" Erdély épített
örökségéről szól, 21 település 150 fontos műemlékének részletes, fotókkal
ellátott leírását tartalmazza magyar és román nyelven.
A lexikonban jelenleg elérhető 150 műemlék legtöbbje kolozsvári, nagyváradi és
marosvásárhelyi, továbbá szerepel köztük nagykárolyi, gyergyószentmiklósi és
szászrégeni is.
Készítőinek tervei szerint a lexikon.ro
egyszerre jelent majd korszerű, folyamatosan frissülő, gyarapodó kézikönyvet,
összetett keresési lehetőségekkel ellátott tudományos portált és tudományos
közösséget.
A Jakabffy Elemér Alapítvány Bárdi Nándor irányításával létrehozta azt a
műhelyt, amely 140 erdélyi szellemtörténeti tematikájú szócikk megírásán
dolgozik. Az ősztől böngészhető modul olyan szócikkeket tartalmaz majd mint
például: honfoglaló magyarság, székelyek a középkorban, táncházmozgalom, fekete
mise, népi erkölcs, falunapok, vizuális kommunikáció, gyógyászat. Folyamatban
van még egy, a fontosabb erdélyi magyar intézményekről szóló modul kialakítása
is.
Forrás: http://multikult.transindex.
http://www.kultura.hu/main.
KÉPZÉSEK, TANFOLYAMOK
-Még lehet jelentkezni a biblioterápiás képzésre
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2010. június 14-15 között újabb
képzést szervez Csikszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tanfolyam
témája a biblioterápia. Előadó: Bartos Éva, a budapesti Könyvtári Intézet
vezetője. A szállást és az étkezést a szervező RMKE biztosítja. Az érdeklődők
még jelentkezhetnek a tanfolyamra Kopacz Katalinnál, az RMKE elnökénél, az
alábbi e-mail címen: bibliohr@gmail.com
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök
-Nemzetközi német nyelvi és interkulturális képzés
Ifjúsági szakembereknek és ifjúságsegítőknek szervez nemzetközi német nyelvi és
interkulturális képzést Németországban, 2010. augusztus 28. és szeptember 25.
között, a német Család-, Idős-, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium,
együttműködésben a német Nemzetközi Ifjúsági Csereszolgálattal (IJAB). A
Kasselben (Németország) rendezendő képzésre ifjúsági szakemberek és ifjúságsegítők
jelentkezését várják. A kurzus célja a résztvevők német nyelvi képességeinek
fejlesztése és a német ifjúsági munka tanulmányozása. A kurzusra olyan, 18 év
fölötti felnőttek jelentkezhetnek, akik legalább alapszintű német nyelvtudással
és az ifjúsági munka területén szerzett tapasztalattal rendelkeznek.
Jelentkezési határidő: 2010. június 11.
Bővebb információ: Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat; 1525 Budapest, Pf.
20. - Simon Imre, e-mail: simon.imre@mobilitas.hu, honlap: www.mobilitas.hu/rssview/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-Negyvenöt év könyvek között - interjú Deé Nagy Anikóval
Deé Nagy Anikó könyvtártörténész 1939. október 10-én született
Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem német-magyar szakán
szerzett tanári képesítést, 1963-1964-ben a pókai (Maros megye) általános
iskolában tanított. 1965-től a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár
bibliográfusa, 1981-től 1999-ig, nyugdíjazásáig ugyanott könyvtárvezető.
1975-ben doktorált.
Kötetei: Teleki Sámuel és a Teleki Téka (Bukarest 1976); A könyvtáralapító
Teleki Sámuel (Kolozsvár, 1997); A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex
librisei (Budapest - Kolozsvár, 2001); Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának
200. évfordulójára (Marosvásárhely, 2002); Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki
Tékából (Tanulmányok, előadások, cikkek, Csíkszereda, 2007); Gondolatok egy
könyvtárból (Csíkszereda, 2007). Számos tanulmánya jelent meg
szakfolyóiratokban, kötetekben. 1994-ben az EMKE részéről Monoki István-díjban,
2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától Szinnyei József-díjban
részesült.
A vele a Krónika erdélyi napilap számára készült interjú a http://www.kronika.ro/index.
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Kovászna a nagykar.hu-n
A huszonegyedik alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmával
április közepén Kovásznára érkezett Nagykanizsa hivatalos küldöttsége, amelynek
tagja volt Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár vezetője
is, aki ez alkalommal bemutatta a Kovásznai Városi Könyvtár munkatársainak az
általuk működtetett honlapcsaládot, a Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő
Rendszert (www.nagykar.hu).
Ezen a címen több honlap is helyet kap, így a Kovásznáról szóló is, a www.kovaszna.nagykar.hu
címen. Ezt a honlapot a kovásznai könyvtárosok fejlesztgetik, építgetik, akik
számára a nagykanizsai vendégek lehetőséget nyújtottak a Halis István Városi
Könyvtár on-line katalógusába való betekintésre is. Az elektronikus
dokumentumok - könyvespolc, hangtár, mozgóképtár - lelőhelyét is részletesebben
megismerhették ezáltal. A könyvespolc szekcióban található digitalizált könyvek
(több mint 500 cím) eléréséhez szükséges felhatalmazást a kovásznai könyvtárosok
megkapták a nagykanizsai könyvtártól, amely folyamatosan fejleszti, bővíti a
világhálóra feltett címek sorát. Ez egy új lehetőség a kovásznai olvasóknak is,
akik így egy másik könyvtár állományát is használhatják több ezer kilométerről.
Forrás: Bede Ágnes, a Kovásznai Városi Könyvtár könyvtárosa
-Bárka-est Székelyudvarhelyen
A Bárka című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat május 21-én
mutatkozott be Székelyudvarhelyen. A neves békéscsabai irodalmi folyóiratot
Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, Banner Zoltán költő,
művészettörténész, Kiss László író, szerkesztő és Darvasi Ferenc kritikus,
szerkesztő mutatták be a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az est
házigazdája Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnöke
volt. Az est az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány és a Magyar Írószövetség
szervezésében jött létre.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Egzotikum és otthonosság: könyvbemutató Ferdinandy Györggyel
Kivételes és reményt keltő esemény volt Ferdinandy György 1956-ban Budapestről
külföldre szakadt író sepsiszentgyörgyi könyvbemutatója. Hiszen nem csak a
vasfüggöny, hanem a nemzetrészek között meghúzott mesterséges határok leomlását
is szimbolizálta.
A Puerto Ricóban élő, József Attila-, Márai Sándor-, Krúdy Gyula-, Déry Tibor-
és Bertha Bulcsú-díjas szerző emlékezése során egy kalandos és tartalmas élet
főbb állomásai elevenedtek meg a hallgatóság előtt.
A szerzővel Kulcsár Katalin irodalomtörténész, rádiós szerkesztő beszélgetett,
az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. Az író-olvasó
találkozó a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csíkszeredai Pallas Akadémia
Könyvkiadó szervezésében zajlott le 2010. május 18-án a könyvtár Gábor Áron
termében.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
Önzés és elmagányosodás: a társadalmi fejlődés zsákutcái - Dr. Freund Tamás
előadása
Rendhagyó előadásnak adott otthont a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme
2010. május 21-én. Az érdeklődők Dr. Freund Tamás budapesti agykutató révén
sajátos betekintést nyerhettek a modern társadalomnak az elménkre kifejtett
negatív hatásaiba. Az előadó a biológiai evolúcióból vett példákkal támasztotta
alá azt a tényt, hogy a ma társadalmunkban észlelhető elidegenedés és önzés a
nagyvárosokban, nagy közösségekben fordul elő leginkább.
A neves tudós Önzés és elmagányosodás: a társadalmi fejlődés zsákutcái
(Analógiák a biológiai evolúció világából) című előadásában elmondta: a
biológiában létező példák is azt igazolják, kisebb közösségekben hosszú távon
nem maradhat meg az önző egyed, ezért kellene szerinte nagyobb szerepet kapnia
a kisebb közösségeknek, ahol áttekinthető szociális kapcsolatok léteznek és
erkölcsi értékek köré szerveződik a közösség. A megváltozott környezeti
hatások, az információs robbanás adaptációs nyomásként nehezedik a mai emberre,
sokan rengeteg felhasználhatatlan információt tárolnak agyukban, ami szorongást
idéz elő, és a ma oly gyakori depressziós betegséghez vezethet.
A kis közösségek szerepe jelentős, mivel a fogyasztói társadalom áldozatává
váló személyek elmagányosodott emberek, akik kiestek a közösségből, és ezért
kényszerülnek a média által szolgáltatott „élettablettát” például valóságshow
formájában bevenni. A megoldás a kis közösségek összetartó erejében, valamint
hiteles emberek mutatta példákban rejlik. Az előadó hangsúlyozta: a média
szerepe óriási ebben, hiszen a hiteles emberek példájának bemutatásával
hozzájárulhat a személyiség fejlődéséhez.
Az előadást a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Magyar Köztársaság Kulturális
Koordinációs Központja szervezte.
Forrás: http://pluszportal.ro/web/
http://www.hirmondo.ro/web/
Jó zene a könyvtárban
A minőségi zene kedvelői Demény Balázs zongorahangversenyén vehettek részt a
Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2010. május 27-én. A 21 éves
kolozsvári művész több sikeres és emlékezetes koncerttel volt már jelen
Sepsiszentgyörgyön. Mostani fellépésén a következő alkotásokat adta elő: L. v.
Beethoven - Waldstein, C-dúr szonáta op. 53; Bartók Béla - Szvit op. 14, majd
szünet után: C. Debussy: Reflets dans l’eau (Images 1/ I.); Liszt Ferenc:
Dante-szonáta. A hangversenyt a Romániai Magyar Zenetársaság, a Magyar
Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a házigazda könyvtár
szervezte.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Biblionet - menetrendszerűen
A Biblionet program égisze alatt megtörtént a háromszéki fejlesztés
tekintetében az első konkrét lépés: a képzőközpont szerepét betöltő Bod Péter
Megyei Könyvtárba megérkezett az a felszerelés, amely a programban részt vevő
könyvtárosok képzését segítő didaktikai eszközként szolgál majd. A felszerelés
része 11 laptop és ezek tartozékai, 1 nyomtató, 1 kivetítő, 1 scanner, 1
wireless router és különböző szoftverek. A képzések befejezése után, a könyvtár
tulajdonát képezve, ezek az eszközök a könyvtárhasználók még korszerűbb
kiszolgálását teszik lehetővé.
Forrás: Lokodi Anna programfelelős, Bod Péter Megyei Könyvtár
-Folytatja útját a Meseszer
Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtára a Meseszer
elnevezésű játékot azzal a céllal indította 2009 novemberében, hogy a népmese a
legősibb formában, vagyis szájról-szájra közlekedve tovább éljen és
fennmaradjon, és a figyelem hangsúlyosan ráirányuljon a hagyományos
mesemondásra. A kezdeményezők akkor a feldebrői könyvtárnak, illetve a
sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak adták át az akció folytatását.
Az árkosi Községi Könyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtártól vehette át a stafétát
idén februárban, és május 21-én a Székely Mikó Kollégium iskolai könyvtára,
valamint a nagyajtai Községi Könyvtár képviselőinek adta tovább. A jól sikerült
rendezvényen Nagy Bendegúz árkosi óvodás mondott mesét, az árkosi iskola
harmadik osztályosai pedig bábjátékot mutattak be. Bízunk benne, hogy a staféta
jó kezekbe került, ahol tovább göngyölítik majd a Meseszer fonalát.
Februárban a másik intézmény, amely a Bod Péter Megyei Könyvtártól átvette a
Meseszert, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár volt. Ennek
képviselői május 5-én adták tovább a játékot, folytatása céljából, a
kézdiszentléleki Kemény Zsigmond Községi Könyvtárnak és a kézdivásárhelyi
Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárának.
Forrás: Berde Éva, az árkosi Községi Könyvtár könyvtárosa; Báró Wesselényi
Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
Ld. még: http://www.brody.iif.hu/index.
-A Nagyajtai Községi Könyvtár Föld-napi rendezvénye
A Föld Napján a nagyajtai és a középajtai parkot, a nagyajtai iskola és óvoda
udvarát szépítettük. Otthonról hozott virágmagok, gumók, virágtövek kerültek az
ágyásokba, és facsemetéket is ültettünk. Célul tűztük ki, hogy ezáltal a
gyermekek és felnőttek tanulják meg értékelni és szeretni környezetüket, hiszen
észre kell vennünk, hogy saját erőből, közös munkával lehet szépet alkotni. A
rendezvény szervezésében és lebonyolításában segítettek a tanügyiek az
iskolásokkal, óvodásokkal és szülőkkel. Voltak idősebb helyiek, akik
virágtöveket, magokat ajándékoztak. Az akciónak még lesz folytatása, és minden
Föld Napján valamit teszünk a környezetünkért.
Forrás: Benkő Tünde, a Nagyajtai Községi Könyvtár könyvtárosa
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Barangolás Székelyföldön Orbán Balázs nyomában - kiállítás
A Kájoni János Megyei Könyvtár a Barangolás Székelyföldön Orbán Balázs nyomában
című könyv- és dokumentumfotó-kiállítással emlékezik „a legnagyobb székely”
halálának 120. évfordulójára. A kiállítás megnyitójára a Székelyföld Napok
rendezvénysorozata keretében május 18-án 17 órától került sor a Mikó-vár
udvarán. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőbeszédében
kiemelte a megyei könyvtár közösségének értékteremtő munkáját. Kopacz Katalin,
a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg a kiálltást, Róth András
Lajos történész, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója Orbán Balázs, a történész
címmel tartott előadásában pedig többek között azt hangsúlyozta, hogy Orbán
Balázsnak nem csak örökösei vagyunk, hanem inkább adósai, olyan hatalmas,
átfogó kutatómunkát a Székelyföldön azóta sem végzett senki, mint ő tette nagy
művében, a Székelyföld leírásában. András Orsolya, a Sapientia egyetem diákja
székely népdalcsokorral kedveskedett a rendezvény vendégeinek, a Segítő Mária
Római Katolikus Gimnázium diákjainak szavalatai is fokozták az emlékezés ünnepi
hangulatát.
A kiállítás a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szeptemberig ingyenesen
látogatható a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén. Orbán
Balázs nyomdokain járhatják be a tárlat szemlélői a történelmi Székelyföld
tájegységeit, a Székelyföld leírásának képei és szövegrészletei által az ő
szemével láthatják a hajdani székely székek tájait, településeit, Csíksomlyótól
Torockóig. A látvány kiegészítői a könyvtár gyűjteményeiből kiállított,
székelyföldi témájú könyvek.
Forrás: http://bibliohr.topnet.ro/
Csíki Hírlap, 2010 május 25.
http://www.szekelyhon.ro/
Gyermekkönyvek Napja a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Az olvasás képessége egész életre szóló útravalót jelent. Már kisgyermekkortól,
a legfiatalabb korosztályoktól kezdve fontos az olvasás fejlesztése, az olvasás
iránti igény felkeltése. Ezért szervezi meg a gyermeknap alkalmából a Kájoni
János Megyei Könyvtár a Gyermekkönyvek Napját 2010. június 4-én, pénteken 11
órától a Mikó-vár udvarán. A rendezvényen díjazzák a Nekem tetszett! Olvastad
már? című pályázat nyerteseit. A pályázatot a Kájoni János Megyei Könyvtár a
Pro Libris Könyvtári Alapítvánnyal közösen a 7-12 éves korosztály számára
hirdette meg, gyerekkönyvajánlók készítésére. A legkreatívabb és legötletesebb
ajánlók készítői értékes könyvajándékban részesülnek. A legjobb könyvajánlók az
interneten is elolvashatók majd, az olvasoterem.com weboldalon (http://olvasoterem.com). A pályázat különdíja az olvasoterem.com által
felajánlott könyvcsomag.
A gyermekkönyves napon a gyerekek olvasással, gyerekkönyvekkel kapcsolatos
játékos feladatokat, rejtvényeket oldhatnak meg. A legügyesebbek jutalomban
részesülnek. A rendezvény zárásaként a könyvtár Fakalinka nevű bábcsoportja
bemutatja José Géal Plüm-plüm és a sárkány című bábjátékát, Kányádi Sándor
fordításában.
A pályázat, valamint a gyerekkönyves nap támogatója Csíkszereda Megyei Jogú
Város Önkormányzata, médiapartnerei az olvasoterem.com weboldal és az erdely.ma internetes portál.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár; http://olvasoterem.com/index.
ÉVFORDULÓK
-15 éves a MEK - évfordulós ünnepség az OSZK-ban
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) működésének 15., a MEK Egyesület
létrejöttének 10., és a MEK-nek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
intézményi keretei közé kerülésének 10. évfordulóját ünnepelték 2010. május
14-én az OSZK-ban. A romániai magyar könyvtárosokat Róth András Lajos
képviselte az ünnepi rendezvényen, az alábbiakban olvasható az eseményről szóló
beszámolója:
„A Könyvtári Levelezőlap 1995-ös első számában Moldován István örömmel számolt
be arról, hogy a kulturális szférát és a könyvtárakat ért megszorítások mellett
egy új könyvtár alapult: a Magyar Elektronikus Könyvtár. Azóta, aki figyelemmel
kíséri a MEK honlapján a „sajtó”, az „előadások” és az „útijelentések”
letölthető és olvasható tartalmát, az könnyen számot adhat az eddig elért eredményről.
A ma már több mint nyolcezres allományt feltüntető, négy határon túli - egy-egy
erdélyi, szlovákiai, vajdasági es kárpátaljai - szerveren is elérhető digitalis
adattár ez utóbbinak beszédes bizonyítéka (értsd igazi és átvitt értelmében
egyaránt). A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) jelentős szerepet játszik a
magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású könyvek, valamint más szöveges és
képi dokumentumok digitális megőrzésében.
Az egybegyűlteket Mader Béla, a MEK Egyesület elnöke köszöntötte, kiemelve
bevezető beszédében, hogy a papírkönyvek internet és más technikai újítások
miatti háttérbe szorulása mellett az írott - akár online - szöveget általában
is egyre inkább háttérbe szorítják a képi és hanganyagok. Mint mondta, ezért is
fontos a szövegeket megőrző és ingyenesen hozzáférhetővé tevő MEK szerepe. Az
elektronikus könyvtár történetét, annak "mérföldköveit" Moldován
István, a MEK Egyesület ügyvezető elnöke idézte fel címszavakban. Kitért többek
között a kísérleti szolgáltatás 1995. augusztus végi elindítására, az egyesület
1999. novemberi megalakulására, a jelenleg is működő 2.0-ás új változat
bevezetésére, az első hangzó dokumentum 2003 végi feltöltésére, a két
különgyűjtemény, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) 2004.
tavaszi és a Digitális Képarchívum (DKA) 2007. novemberi útnak indítására,
valamint a nyolcezredik dokumentum állományba vételére idén márciusban. A MEK
rendszerében 2005 eleje óta a Magyar Vakok es Gyengenlátók Országos
Szövetségével közösen kidolgozott hangoskönyvtár is elérhető. Ennek
hasznosságát és továbbfejlesztett, mobiltelefonokról történő elérhetőségét
ecsetelte gyakorlati bemutatóval Ferenczi István telefonközpontos, a vakokat és
gyengénlátokat képviselve. Horváth Iván, az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének
tanára, majd Szilasi Laszló, a SZTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének
docense különlegesen érdekes művelődéstörténeti megközelítésben tárgyalták a
MEK szerepét. Jelen beszámoló szerzője a romániai, különös hangsúllyal az
erdélyi digitalizálás helyzetét ecsetelte, mindazon kedves kollégáknak
köszönhetően - Brem (Imecs) Ágnes, Csergő-Benedek Antal, Géczi Róbert, Kovács
Eszter, Okos-Rigó Ilona, Papp Kinga, Petelei Klára -, akik adatokat
szolgáltattak e témában. A rendezvényt Sudár Annamária előadóművész és Török
Máté verséneklő bájos, hangulathoz illő fellépése tette még csodálatosabbá.
Budapesti ottlétem fölöttébb hasznos volt, mind szakmai (tapasztalat- és
véleménycsere), mind emberi (a kollégákkal való közvetlen kapcsolatteremtés,
ismerkedés, vonzó beszélgetések, régi barátokkal való találkozás) szempontból.
A jelenlévők a rendezvény végén könyvtárlátogatáson vagy (mint jómagam) az OSZK
Papír- és vízjeltörténeti kiállításán vehettek részt. Utóbbi megtekintését
ajánlom mindenkinek, aki arra vetődik. Jóleső érzés volt találkozni és
személyesen is megismerkedni olyan régi munkatársakkal (Góczán Andi, Simon
Jennifer, Drótos Laci), akikkel eddig csak virtuális csatornákon
érintkezhettem, meg természetesen a teljes MEK-es lelkes csapattal – köztük a fiatalabb
szakmai generációknak is példát mutató Zimányi Magdolnával. Jóleső érzés
volt látni, hogy számontartják és értékelik a mi munkánkat is. Segítőkészségük,
kedvességük, nyíltságuk köszönetre méltó. Mindez újabb erőt ad a megkezdett
munka folytatásához, és - miért ne - mások megnyeréséhez is ehhez. Még egy
kevés, és elérjük a 10 000. tételt. Ne hagyjuk magunkat!”
Forrás: Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
-40 éve hunyt el Moyses Márton
Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja, 1941.
április 20-án született a háromszéki Nagyajtán. Az 1956-os forradalom idején
három társával elindult Magyarország felé, hogy csatlakozzon a forradalomhoz,
de a határon másodmagával lebukott, elfogták.
1960. november 22-én letartóztatták Holnap forradalom lesz, Vörös és fekete
reakció és Beszélgetés a halállal című verseiért, és a Szokolay-féle perben
hétévi börtönbüntetést kapott. A börtönben, hogy ne tudjanak vallomást
kicsikarni belőle, rabruhája szövetszálait felhasználva egy óvatlan pillanatban
levágta saját nyelvét, amit ott helyben minden érzéstelenítés nélkül
visszavarrtak a szekuritátés titkosrendőrök.
1970. február 13-án, pénteken, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor
budapesti mártíriuma után bement Brassóba, a Román Kommunista Párt helyi
székháza elé, ahol benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. Rá három hónapra
a baróti kórházban hunyt el őrizet alatt, 1970. május 13-án. A Szekuritáté
parancsára minden orvosi ellátást megtagadtak tőle. A titkosrendőrség minden
versét és valamennyi fényképét megsemmisítette.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/
http://hu.metapedia.org/wiki/
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Tóth Imre
Tóth Imre 1921-ben Szatmárnémetiben született, ahol magyar-zsidó-román
környezetben nevelkedett. Az egyetemen matematikát tanult, majd az ötvenes években
a bukaresti egyetemen tanított, 1969-ben Németországba távozott, a Regensburgi
Egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. Élete utolsó éveit
Párizsban töltötte. Könyvei világszerte ismertté tették a nevét. Műveinek egy
olasz nyelvű kötetben kiadott jegyzéke kétszáz oldalt tesz ki.
A budapesti Pont Kiadónál 2001-ben jelent meg Zsidónak lenni Auschwitz után
című esszéje, amelyben - mint a kiadó közleménye fogalmaz - "nem
pereskedik, nem kér számon, hanem értelmez". Az antiszemitizmus, mint
disszonáns alaphang, a nyugat-európai hagyománynak épp úgy egyedi sajátja, mint
az emberi méltóság, a lelkiismereti szabadság vagy a szociális jogok elvei -
vallotta esszéjében Tóth Imre.
Utolsó nagy munkáját, Az irracionális számok Platón életművében címűt nem tudta
befejezni. Néhány hónapja azonban írt egy 50 oldalas összefoglalást Platon: La
dyade infinie et l'Un - fondement logique et ontologique du nombre irrationnel
címmel, márciusban pedig leadta a kiadónak másik nagy, 350 oldalas munkáját, a
Fragmente und Spuren Nichteuklidischer Geometrie in Aristoteles címűt.
Egész életében, az utolsó pillanatokig, 2010. május közepén bekövetkezett
haláláig sokat dolgozott, írt, olvasott, előadott.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Elhunyt Edoardo Sanguineti
Meghalt Edoardo Sanguineti, a legjelentékenyebbnek mondott kortárs olasz költő,
a hatvanas évek neoavantgárd kultúrájának kiemelkedő alakja, a Gruppo 63
csoport egyik vezetője. A 79. esztendejében járó költő, kritikus és műfordító
(többek között Joyce, Moliere, Shakespeare és Brecht műveinek tolmácsolója)
szülővárosa, Genova egyik kórházában halt meg 2010. május 18-án.
Az olasz posztmodern költészet atyjának tartott Edoardo Sanguineti
legjelentősebb verseiből 2008-ban Laborintus címmel jelent meg válogatás magyar
nyelven.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Elhunyt Békés Pál
Hosszú betegség után 2010. május 28-án, 54 éves korában elhunyt Békés Pál.
Íróként, műfordítóként, drámaíróként a magyar gyermekirodalom egyik
megkerülhetetlen szerzője volt. Tanulmányait a budapesti Radnóti Miklós
Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán,
magyar-angol összehasonlító irodalomtörténet szakon végezte (1975-80).
1980-81-ben magyar és angol szakos tanárként dolgozott. 1994 és 1996 között a
Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette,
majd 1997-től 2000-ig mint színházért és irodalomért felelős szerkesztőként
dolgozott. 2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People
Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke volt. 2004-ben a
nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként
dolgozott. 2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája
volt. Könyvei közül: A kétbalkezes varázsló (meseregény, 1984), Lakótelepi
mítoszok (novellák, 1984), Doktor Minorka Vidor nagy napja (meseregény, 1985),
Törzsi viszonyok (novellák, 1990), Érzékeny utazások Közép-Európán át (regény,
1991), A Félőlény (meseregény, 1991), A női partőrség szeme láttára - három
komédia (színművek, 1992), New-Buda (színművek, 1994), B. B. kalapja (novella,
1998), Bor (novella, 1998), Forma 1. (novella, 1998), Láncos bomba (novella,
1998), És very very a dobot a rózsaszín plüsselefánt (novellák, 1999), BÁLDOR
(novellaciklus a szerző gyermekeiről, 1999), Bélyeggyűjtemény (100 bélyegméretű
történet, 1999), A Bölcs Hiánypótló (meseregény, 2005), Csikágó (gangregény,
2006).
Forrás: http://konyves.blog.hu/2010/
Lásd Spiró György emlékezését a Literán: http://www.litera.hu/hirek/
KITEKINTŐ
-Megszavazták az évtized gyermekkönyveit
Lezárult az évtized gyermekkönyveinek kiválasztására indított internetes
szavazás: a szakmai ajánlatok alapján a Friss tinta! című antológia, a közönség
szavazatai szerint Bartos Erika Anna, Peti és Gergő című kötetsorozata, a két
lista összesítése alapján pedig Berg Judit Rumini című könyve végzett az élen.
A „Tíz év ötven gyermekkönyve” versenyben húsz, a gyermekirodalom és a
gyermekkönyvek világában jártas, a gyermekek kulturális nevelése iránt
elkötelezett szakmai szervezet, intézmény és szerkesztőség működött együtt.
Összesen 210 kötet, illetve kötetsorozat került az ajánlati listára, amelyről a
közönség is kiválaszthatta a maga kedvencét.
Az érdeklődésre való tekintettel a kezdeményezés folytatódik. A cél továbbra is
változatlan: felhívni a figyelmet a reneszánszát élő magyar gyermek- és
ifjúsági irodalomra, s megmutatni a kereskedelmi dömpingáru, illetve a
hagyományosan ismert és méltán tisztelt klasszikusok mellett jelenlévő
kínálatot. A szervezők szándéka, hogy a következő években mindig a megelőző
esztendőre visszatekintve újra és újra megmutassák az új magyar
gyermekkönyv-termés legjavát, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az
igényes, kortárs gyermekkönyvek választékának olykor a híre is alig jut el az
érintetthez - szülőhöz, pedagógushoz, s elsősorban a gyermekekhez.
A szervezők egyúttal egyfajta ajánlást is szeretnének adni ezzel a gyermekekért
felelősséget érző szülőknek, pedagógusoknak: mi az, ami a klasszikusok mellől
nem hiányozhat az óvoda, az iskola, a gyerekszoba polcairól vagy amit legalább
a könyvtárból érdemes kikölcsönözni.
Az idei szavazás nyomán kialakult teljes lista itt tekinthető meg.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/
http://www.kulturpart.hu/
-Az Európai Unió Tanácsának következtetései az Europeana fejlesztéséről
Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2010. május 10-i brüsszeli ülésének
egyik eredményeként az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Europeana: a
fejlesztés következő szakasza című bizottsági közleménnyel kapcsolatos
következtetéseit. A 2009 augusztusában az Európai Bizottság által kiadott
dokumentum lett az alapja annak a vitának, amelyet az Európai Parlament, a
Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az
Europeana szerepéről és jövőjéről indított. A Tanács következtetéseiben
hangsúlyozza: az európai digitális könyvtár további fejlesztéséhez szükséges,
hogy növeljék a digitalizált dokumentumok számát és szélesítsék az Europeana
szolgáltatásainak körét. A Tanács emellett felszólítja a tagállamokat többek
között arra, hogy 2013 végéig biztosítsák az Europeanához nyújtott önkéntes
támogatásukat.
Bővebb információ itt: www.consilium.europa.eu/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/
-Kulturális politika az USA-ban
J. Dennis Rich az ENCATC (European Network of Cultural Administration Training
Centers - Kulturális Közigazgatási Képzési Központok Európai Hálózata)
kiadványában megjelent tanulmányában arra keresi a választ, hogy miben hasonlít
és miben különbözik egymástól az európai és az amerikai kultúrpolitika. Az
amerikai kulturális politika rendkívül összetett és szerteágazó, annak
ellenére, hogy a hivatalos állami szekció hatáskörében ténylegesen korlátozott,
főként csupán a szépművészettel, valamint a nonprofit művészeti szektorral
foglalkozik, és például nem szól bele Hollywood tevékenységébe. Az amerikai
kulturális politika több arénában játszódik. Nem csupán az állam és a közhasznú
ügynökségek formálják, hanem fontos szerepet kapnak a privát szektor, illetve
üzleti közösségek, az alapítványok és az egyéni szponzorok is. Tehát amennyiben
jobban bele szeretnénk látni az USA kulturális politikájába, vizsgálnunk kell a
privát és az állami szektor számos tevékenységét egyaránt. Továbbá nem szabad
figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a társadalmi cselekvés és változások
hatással vannak a kultúrára. Az európai kulturális politikában nyilvánvalóan a
legmeghatározóbb elem az állam. Ez elsősorban abban gyökerezik, hogy Európában
a művészet a nemzetek hagyatékát jelenti, így szükséges, hogy az állam "szárnyai"
alá tartozzon. Ennek fő pozitívuma az, hogy a művészeknek nem kell
szembenézniük a piaci versenyben rejlő nehézségekkel, így nagyobb alkotói
szabadsággal rendelkezhetnek. Az Egyesült Államok esetében nem szabad
elfelednünk, egy relatíve fiatal nemzetről beszélünk, és az amerikaiak sokszor
ragaszkodnak az individuum eszméjének felsőbbrendűségéhez. A történelem során
számos példa található arra, hogy miként valósították meg céljaikat az amerikai
társadalom egyes csoportjai oly módon, hogy teret engedtek az önkéntes
indítványozásnak és cselekvésnek. Gyűléseket szerveztek, vezetőt választottak
és felajánlásokat tettek - ahelyett, hogy az állam támogatására támaszkodtak
volna. Hasonlóan működik ez manapság a kulturális politikában is, így a
támogatások formája sokkal nagyobb diverzitással bír, sokkal több fórumon
történik, és talán több lehetőséget rejt, még ha a művészek ki is vannak téve a
piaci versenyben való részvétel küzdelmeinek. Mindazonáltal szembetűnő a közös
pont az európai és az amerikai kulturális politikában: az alkotói szabadság
elősegítése fontos célként fogalmazódik meg mindkét esetben.
Bővebb információ itt: Report on ENCATC international study trip and conference
Forrás: http://www.kulturpont.hu/
-A Barátok közt és a csetelés jelenti a kultúrát a magyarországiak szerint
Az internet megjelenése folyamatosan és tartósan mélyreható változásokat
indított el a világban, amelynek nincs olyan pontja, ahol az internet
jelentőségét ne tudnánk felismerni: ha ott van, akkor azért, ha nincs ott,
akkor azért - olvasható a Csepeli György és Prazsák Gergő által jegyzett, Örök
visszatérés? Társadalom az információs korban című tanulmánykötet
fülszövegében.
Csepeli és Prazsák úgy véli, a különböző kultúrafelfogásokból és
személyiségjellemzőkből érthető meg, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság
között a legnépesebb csoportot azok az emberek alkotják, akik nem olvasnak
könyveket és internetet sem használnak (37 százalék). Velük ellentétben az új
gazdagok interneteznek és könyveket is olvasnak (25 százalék), a régi
gazdagokat viszont csak a papíralapú élmény varázsolja el, ők könyveket
olvasnak, de nem interneteznek (19 százalék). Éppen ekkora egyébként annak a csoportnak
az aránya is, amelynek tagjai nem vesznek könyvet a kezükbe, de gyakran
kapcsolódnak a világhálóra.
Az internethasználati és olvasási szokások önmagukban is jól jellemzik a magyar
társadalom kultúra iránti érdeklődését – hangsúlyozza a szerzőpáros, hozzátéve,
hogy a magyar társadalom mindössze 50 százaléka tesz olyasmit, aminek köze
lehet a kultúrához. Mint írják, a másik 50 százalék tévét néz.
A szerzők 2008-ban végzett szociológiai vizsgálat eredményeire alapozott
megállapításai szerint a magyar lakosság kultúrafelfogására jellemző, hogy a
legtöbben azok vannak, akik a "kultúra" szó hallatán csak a magas
kultúrára gondolnak (36 százalék). A második legnagyobb csoportot a heterogén
kultúrafelfogásúak adják (32 százalék). Számukra a kertészkedés, a városnézés,
az operalátogatás, az olvasás, a blogírás éppen úgy része a kultúrának, mint a
természetjárás, a fényképezés, a bélyeggyűjtés vagy a múzeumlátogatás.
A harmadik csoportot a nihilisták alkotják (17 százalék), akik gyakorlatilag
nem tudtak a kutatók által felkínált több mint 50 lehetséges kulturális
tevékenység közül olyant megnevezni, amely szerintük része annak, amit
kultúrának hívunk. A legkevesebben a populáris gondolkodásúak vannak, akik
szerint a fájlcserélés, a csetelés, a természetjárás, a Barátok közt című
filmsorozat vagy a sütés-főzés is beleillik abba, ami a kultúra szóval
jelölhető, a magas kultúrát és a tanulást azonban már nem sorolják ide. Az
internethasználók között a heterogén kultúrafelfogásúak (41 százalék), míg az
internetet nem használók között a magas kultúra hívei vannak a legtöbben (38
százalék).
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Digitalizálják a British Library újsággyűjteményét
A következő tíz évben a londoni British Library digitalizálja nyomtatott
sajtóanyagának egy részét. Az országos könyvtár 40 millió oldalnyi, három és
fél évszázadot felölelő újsággyűjteményét akarja elérhetővé tenni online
formátumban.
A British Library - a világon a legnagyobbak közé tartozó - 750 millió oldalnyi
újsággyűjteménye jelenleg csupán mikrofilmen vagy vaskos kötetetekbe fűzve
böngészhető. Kutatók ezrei kénytelenek elzarándokolni az archívumnak otthont
adó, Londonon kívüli épülethez, hogy betekintést nyerhessenek a gyűjteménybe.
Mint Ben Sanderson, a könyvtár szóvivője elmondta: elsősorban a 19. századi
történelmi eseményeket megörökítő újságokat igyekeznek digitalizálni, de olyan
anyagot is összeállítanak, amely családtörténeti kutatásokat tesz lehetővé.
Egyúttal a "törékenységük" miatt veszélyben lévő példányok digitális
megőrzését is szem előtt tartják.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/74517/
-Fényesen ragyognak az Aranykönyvek
Klasszikusok és friss művek egyaránt szerepelnek az évtized legjobb könyveinek
kiválasztására indított Aranykönyv szavazás nyertesei között.
Egymillió szavazat érkezett az öt kategóriában meghirdetett versenyre. A
közönség a gasztronómia, gyermek- és ifjúsági irodalom, a szépirodalom, az
ismeretterjesztés és a szórakoztató irodalom kategóriákban jelölhetett és
szavazhatott az évtized kedvenc könyveire, a www.libri.hu oldalon.
A szépirodalmi kategóriában a magyar szerzők között Szabó Magda Abigél című
könyve nyert. A közönség szavazatai alapján második lett Örkény István
Egyperces novellák című kötete, míg a harmadik helyre Gárdonyi Géza Egri
csillagok című műve futott be.
A külföldi szépirodalom kategóriában a legnépszerűbb Jane Austen Büszkeség és
balítélet című regénye lett, második Gabriel García Márquez Száz év magány című
műve, harmadik pedig George Orwell 1984 című munkája.
A magyar gyermekkönyvek között Fekete István Vukjára érkezett a legtöbb
szavazat, második helyre került Molnár Ferenc regénye, A Pál utcai fiúk, míg a
harmadik legnépszerűbb Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című meséje lett.
A külföldi gyermekkönyvek között a Harry Potter és a bölcsek köve, J. K.
Rowling varázslómeséje bizonyult a legnépszerűbbnek, Saint-Exupéry klasszikusa,
A kis herceg és a Twilight - Alkonyat előtt.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Informatikai fejlesztés indul a Tolna megyei könyvtárakban
Több mint százmillió forintos európai uniós támogatással digitalizációt
előkészítő informatikai fejlesztés indul a Tolna megyei könyvtárakban - közölte
a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója. A megyei könyvtár 12 millió
forintot technikai, 50 millió forintot tartalmi fejlesztésre fordíthat; a
pályázó nyolctagú konzorcium többi tagja további 50 millió forintot ugyancsak
internetes tartalomfejlesztésre költhet - mondta Liebhauser János.
A fejlesztések a megyei könyvtár mellett a Tolna Megyei Levéltárban, a Wosinsky
Mór Megyei Múzeumban, valamint a bonyhádi, tolnai, paksi, dunaföldvári és
bátaszéki könyvtárban valósulnak meg. A pályázati program részeként az
olvasáskultúrát népszerűsítő programokat és képzéseket is szerveznek.
A támogatásból az Illyés Gyula Könyvtárban nagy tömegű digitális tartalom
tárolására alkalmas szervereket telepítenek, és olyan internetes felületet
dolgoznak ki, amely képes megjeleníteni a szövegeket a felhasználók számára -
mondta a megyei könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy a fejlesztéssel egyelőre a
könyvtári digitalizálás kereteit teremtik meg.
A tervek szerint később több tízezer kötetet, elsősorban Tolna megyei
helyismereti irodalmat tesznek így hozzáférhetővé regisztrált olvasók számára -
közölte Liebhauser János.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Szellemirtókkal kampányol a New York-i könyvtár
Miután kiderült, hogy a New York Public Library 37 millió dollárral kevesebbet
kap idén a város büdzséjéből, a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a
Szellemirtókat hívja segítségül a "válság szellemeinek" elűzéséhez.
Amennyiben az ötlet nem válik be, a költségvetési hiány miatt az intézmény arra
kényszerül többek közt, hogy bezárja 10 fiókkönyvtárát, csaknem 1000
alkalmazottját elküldje, és bevezesse a jelenleg hatályban lévő 6 órás helyett
a 4 órás nyitvatartást. Ezenkívül, a források hiányában, a gyermekeknek szóló
rendezvényeket, illetve a munkakeresők megsegítését célzó programokat is be
kell szüntetnie a közkönyvtárnak. Aktivisták, bízva a felelős vezetőknek a
NYPL-vel kapcsolatos jószándékában és a költségvetést érintő "logisztikai
érzékében", arra buzdítják a New York-i lakosságot, hogy könyvtáruk
megmentése érdekében kezdjenek aláírásgyűjtésbe.
A könyvtárbezáratások és a szolgáltatások leépítése, sajnos, nem egyedi
jelenség az USA-ban. Számos, az Egyesült Államokban működő, közpénzekből
finanszírozott intézmény küzd hasonló mértékű költségvetési gondokkal. Így,
bízva a Szellemirtók olvasásnépszerűsítő erejében, a híres filmből vett
szellemkergetős jelenetek spontán adaptációját, a New York-i premier után, több
amerikai könyvtárban is bemutatnák.
Forrás: http://kitekinto.hu/amerika/
DÍJAK
-A legmagasabb román irodalmi kitüntetés Esterházy Péternek
Anamaria Pop, Esterházy román fordítója elmondta, Esterházy Péter Kossuth-díjas
magyar írónak, 60. születésnapja alkalmából, a kulturális érdemrend
legmagasabb, parancsnoki fokozatát ítélte oda Traian Băsescu román államfő, az
indoklás szerint Európa egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert, sok
nyelvre lefordított irodalmi munkásságáért, a közép- és kelet-európai térség
problémáinak irodalmi szintű feldolgozásáért. A fordító közlése szerint
Esterházy Péter június elején veszi át az érdemrendet a bukaresti
könyvfesztivál idején.
Esterházynak eddig nyolc könyve jelent meg román nyelven: A szív segédigéi, az
Egy nő, a Kis magyar pornográfia, a Harmonia caelestis, a Javított kiadás, a Hrabal
könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása, valamint két dráma, a Rubens és a
nemeuklideszi asszonyok és a Harminchárom változat Haydn-koponyára, egyazon
kötetben.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Átadták az Év kiadója és az Év könyvesboltja díjat
A Magvető Kiadó kapta meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének
(MKKE) Év kiadója díját, amelyet a 17. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
adtak át április végén; az Év vidéki könyvesboltja a váci Líra könyvesbolt
lett, az Év fővárosi könyvesboltja pedig az Írók boltja.
A könyvfesztiválon adták át a Budai-díjakat is, amelyeket az oktatást, nevelést
legjobban segítő könyvért, illetve hangzóanyagért évente ítélnek oda, idén már
nyolcadik alkalommal. Budai-díjat kapott a Nálatok nőnek-e még égig érő
paszulyok? című kétkötetes mesegyűjtemény, amely egy növény- és földműveléshez
kapcsolódó meseíró-pályázatra beérkezett legjobb amatőr munkákat tartalmazza.
Szintén Budai-díjat vehetett át a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek a Kelettől
Nyugatig - Mesélő térképek című interaktív CD-jét ismerték el ezzel. A kiadvány
révén a Nyugat folyóirat szellemiségének hátterével lehet kreatív módon
megismerkedni.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
-Sebestyén Márta UNESCO-díjat kapott
Sebestyén Márta énekesnőnek ítélte oda az UNESCO Művész a békéért (UNESCO
Artist for Peace) kitüntető címet a párizsi székhelyű szervezet. Az ENSZ
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elismerését
fennállása óta először kapja magyar művész - közölte az UNESCO párizsi állandó
magyar képviselete.
A magyar művész évtizedek óta a magyar népzenét és a Kárpát-medence zenei
örökségét képviseli a legmagasabb művészi színvonalon, és elkötelezett híve a
magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédnek. Sebestyén Márta
megjelenése ebben az UNESCO-programban egyben Magyarország számára nagy
kitüntetés - olvasható a közleményben.
Az UNESCO Művész a békéért cím tulajdonosa egyrészt eddigi jelentős nemzetközi,
az UNESCO szellemiségével egybecsengő kiemelkedő munkájáért kapja a címet,
másrészt felkérést kap arra, hogy a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális
sokszínűség eszméjét saját megjelenésein keresztül hangsúlyosan képviselje a
világban. A magyar népzenei kultúra felmutatásával Sebestyén Márta az UNESCO
programjában a magyar népzene és a világ közötti összekötő kapocsként jelenik
meg.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/
-Jon Fosse kapja az idei Ibsen-díjat
"Mind a színházat, mind a közönséget újfajta gondolkodásmódra
késztette" - indokolta döntését a díjat odaítélő bizottság Oslóban. A 2,5
millió koronával járó díjat szeptember 10-én adják át a norvég fővárosban.
Az 1959-ben született Jon Fosse 1994-ben lépett a nyilvánosság elé. Harminc
színdarabot írt azóta, amelyeket időközben negyven nyelvre fordítottak le. Az
Őszi álom és a Halálvariációk szerzője az első norvég, aki megkapja a Henrik
Ibsen drámaíró (1828-1906) emlékére 2007-ben alapított nemzetközi elismerést.
Az első díjazott 2008-ban Peter Brook brit rendező volt, őt 2009-ben Ariane
Mnouchkine francia rendezőnő, a párizsi Théatre du Soleil alapítója követte.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/
HAZAI
-Élő könyvtárban jártam
'A csíkszeredai Kávéház a négy sintérhez kertjében (Daradics - Piac utca 1.
alatt) élő könyvtárat látogattam meg. Az élő könyvtár egyik könyvtárosától
értesültem, hogy országunkban a tavalytól indult útjára ez a program. Lényege
többek között a sokszínűség és a másság elfogadtatása. Ugyanúgy, mint más
kölcsönző, először körülnéztem, kis idő múltán a segítőkész könyvtáros
felajánlotta a könyvtár katalógusát, abból lehetett választani könyvet.
Világosabban beszélve: az ideiglenes könyvtárban, mint látogató, kikölcsönöztem
azt a 'könyvet' (személyt), téma szerint, amelyik jobban érdekelt (és nem volt
foglalt), és kezdődhetett az 'olvasás', azaz beszélgetés. A katalógus több
hasonló témájú 'kötetet' tartalmazott. Főleg azokból a 'kötetekből' lehetett
válogatni, amelyekből a tavaly is többen kölcsönöztek ki. A 'könyveket' 50
percre lehetett kikölcsönözni, de meg lehetett hosszabbíttatni.' - a Hargita
Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron
Gimnázium könyvtárosa így számol be élményéről, hozzátéve: 'A háromnapos
rendezvény sok embert vonzott. Aki teheti, látogasson el jövőben az élő
könyvtárba, sőt, ha kedve szottyan, ki lehet próbálni az élő könyvtárban lévő
könyv szerepét is.'
Az Élő Könyvtárat Csík Terület Ifjúsági Tanácsa az Élő Könyvek Hónap - Élő
Könyvtár program keretében szervezte meg. A program az A.R.T. Fusion Egyesület
kezdeményezése, amely az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben Programjának
támogatásával jött létre. Bővebben a programról itt: http://cstit.ro//index.php?
Teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.
-Emlékszoba Domokos Géza tiszteletére
Zágon község polgármesteri hivatala, valamint Kovászna Megye Tanácsának
kezdeményezésére nyílt meg 2010. május 18-án, a zágoni Mikes-kastélyban a neves
erdélyi kultúrember tiszteletére berendezett emlékszoba.
Domokos Géza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja és 1990-1993
közötti elnöke volt, ugyanakkor ő vezette a Kriterion Könyvkiadót is, annak
alapításától, 1969-től kezdve egészen 1990 augusztusáig. Munkásságának
köszönhetően több ezer kötet jelent meg, számos fiatal írót karolt fel élete
során. Ugyanakkor meghatározó szerepe volt az RMDSZ létrehozásában,
kiépítésében, párbeszédet folytatva a román politikai alakulatokkal is.
A neves író, szerkesztő, politikus 2007-ben hunyt el Marosvásárhelyen, Zágonban
helyezték örök nyugalomra. Az RMDSZ tavaly kopjafát állított az emlékére Zágon
község központjában, hangsúlyozva ezzel nemcsak írott életművét, hanem
példaértékű életvitelét, maradandó munkáját a magyarság életében.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és Székely Nemzeti Múzeum
közreműködésével berendezett emlékszobát közéleti személyiségek, politikusok,
írók, szerkesztők jelenlétében avatták fel. A teremben kapott helyet Domokos
Géza több nagyméretű fotója, személyes tárgyai és néhány könyve is.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
-Sikeres Székelyföld és könyvtárai
Közös székelyföldi könyvtárinformatikai struktúráról, valódi tartalommal
megtöltött, intézményesített gyakornoki programokról, eddig kihasználatlan
pályázati lehetőségekről is szó esett az 5. Sikeres Székelyföld konferencián
Csíkszeredában, ahol Hargita, Kovászna és Maros megye kulturális intézményeinek
vezetői, munkatársai, önkormányzati vezetői találkoztak.
A könyvtár és információs társadalom tematikáját felölelő beszélgetésen többek
közt javasolták egy közös, integrált számítógépes rendszer létrehozását a
székelyföldi könyvtárak számára. Az együttműködés főleg a beszerzés
szempontjából költséghatékony, a feldolgozás is gyorsabb; a könyvtárak meg
tudnák osztani egymással készletüket.
Hollanda Andrea szekcióvezető, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár
munkatársa azt is elmondta, a résztvevők egyetértettek abban, hogy borzalmas
állapotok uralkodnak a községi könyvtárakban, van, ahol a nyolcvanas évek óta
nem frissült az állomány - nem csoda, ha az emberek nem mennek oda olvasni.
A konferencia a 2010. május 13-21. között első alkalommal megrendezett
Székelyföld Napok (www.szekelyfoldnapok.ro)
részét képezte, és annak záró napján zajlott le.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?
AJÁNLÓ
-Ha Kányádi vagy Weöres olvas otthonunkban
Több mint hétszáz klasszikus és kortárs költemény feldolgozása nézhető vagy
hallgatható meg április 25-től a multimédiás portállá fejlesztett versradio.hu weboldalon.
A 2006-ban elindított, eddig csak hanganyagokat tartalmazó honlapot nemcsak
hallgatható, de nézhető versekkel, interjúkkal és filmekkel multimédiás
portállá alakították, és átfogó keresési funkcióval is ellátták. A Magyar
Versmondók Egyesületének tájékoztatása szerint a versradio.hu felvételein többek között Ady Endre, Arany
János, Bella István, Babits Mihály, József Attila, Kányádi Sándor, Radnóti
Miklós, Varró Dániel és Weöres Sándor költeményei hallgathatók meg, míg a
külföldi szerzőket például William Shakespeare, Robert Burns vagy Fernando
Pessoa képviseli.
Nemcsak felolvasásokkal és megzenésítésekkel, de az alkotókat, illetve az
előadókat bemutató anyagokkal is találkozhat a honlap látogatója: a Versrádión
többek között Faludy Györggyel, Lator Lászlóval, Parti Nagy Lajossal vagy
Törőcsik Marival készült interjúk is megtekinthetők.
A freestyle menüpont irodalmi kuriózumoknak, szerzői felolvasásoknak, magyar
írók idegen nyelvű átiratainak, filmes feldolgozásoknak, animációknak, költői
vallomásoknak ad helyet. A szerkesztők itt azt is lehetővé teszik, hogy a
hallgatók saját verseik hang- és videóanyagát vagy megzenésítéseiket is
feltöltsék.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
MOZAIK
- Csajozás a könyvtárban?
Ha valaki eddig abban a tudatban élt hogy a könyvtár alapvetően egy unalmas
hely, ahol óriási könyvhalmok mögött tanulnak a vizsgákra a diákok, akkor itt
az ideje, hogy újragondolja mindezt. Angliában egy harmadéves egyetemista
meglátta a lehetőséget a könyvekben és a csendes környezetben, és elindított
egy új közösségi portált, amely a Twitter és egy társkereső oldal között áll,
és egyetlen célja az ismerkedés.
„Az ötlet akkor pattant ki a fejemből, amikor a vizsgára való felkészülés alatt
azon leveleztünk a haverokkal, hogy a könyvtári kínálatból melyik csaj tetszik
és melyik nem” - mondta el a Guardiannak az ötletgazda és megvalósító Rich
Martell, az UCL (University College London) harmadéves, informatika szakos
hallgatója.
Bár a szolgáltatás már 30 könyvtárban elérhető (köztük olyan egyetemeken, mint
Oxford vagy Cambridge), elkészítői már dolgoznak azon, hogy kiterjesszék a
portál szolgáltatásait, és azt tervezik, hogy egy éven belül Nagy-Britannia
összes egyetemi könyvtárában előtt-utóbb elérhetővé teszik.
Forrás: http://www.eduline.hu/
-Multifunkciós e-olvasókat szeretnének az emberek
Út közben elolvasni egy elektronikus könyvet, közben átfutni a friss híreket és
elküldeni néhány e-mailt: erre vágynak az átlagos felhasználók.
A Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi felmérése szerint az emberek
többségének egyre vonzóbbak az e-olvasókészülékek és a tábla PC-k, mivel
szeretnének igazi multifunkciós eszközöket használni. Az alanyok 28 százaléka
tervezi, hogy a következő év végéig vásárol egy e-olvasót vagy egy tábla PC-t,
míg a következő három évben a megkérdezettek 49 százaléka tervezi egy ilyen
készülék megvételét. Amennyiben ezek az előrejelzések beigazolódnak, úgy az
iPad, a Kindle, a Blackberry vagy éppen az iPhone rövid időn belül igazi
tömegtermékekké válhatnak.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/74358/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó