************ ********* ********* ********* *********
********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/4. szám
ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
**********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
**********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a
bakai.magdolna@ gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Régi művek modern formátumban
-Digitalizálták Radnóti hagyatékát
-Megnyílt a Kisebbségkutató Intézet olvasóterme Kolozsváron
- Az összes romániai könyv online katalógusa
PÁLYÁZATOK
-A Szülőföld Alap pályázatai
-A részletek varázsa: ablakok - fotópályázat
KÉPZÉS
-Digitalizálási tanfolyam a Kájoni János Megyei Könyvtárban
-A könyvtár mint közösségi színtér
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Anne Frank-kiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban
-Vadas Zsuzsa volt a Gróf Mikó Imre Könyvtár vendége
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Ünnepi könyvtáravató Esztelneken
-Események a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
-A Szatmár Megyei Könyvtár havonta szervez tevékenységet
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-Felszabadított szövegek őre - beszélgetés Drótos Lászlóval
-Majd’ félévszázad a könyvek szolgálatában
ÉVFORDULÓK
-125 éve született Kosztolányi Dezső - emlékkiállítás Budán
-100 éve született László Gyula régészprofesszor
-20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Tordai Zádor
-Elhunyt G. Szabó Judit
KITEKINTŐ
-Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
-Olvassuk együtt! - áprilisban induló kampány az olvasásért
-Dánia az OSZK-ban
-Izrael lesz a díszvendég a budapesti könyvfesztiválon
DÍJAK
-Könyvtárosok kitüntetései Március 15. alkalmából
-Erdélyi költők, írók magyar állami kulturális kitüntetései
-A Monoki-díj átadása április 17-én - Okos-Rigó Ilona az idei díjazott
HAZAI
-A BIBLIONET program hírei
-Feltérképeznék Kőrösi Csoma Sándor útját
-Nem jutott új könyvek vásárlására Baróton
-OTP bank az olvasásért
-A könyvek varázsa megmarad
-Olvas a város - civil kezdeményezés az olvasásért
AJÁNLÓ
-A Kriterion új kötetei: Dsida Jenő és Kelemen Lajos
-Erdély az ébredő Európában - Csetri Elek kötetének bemutatója
-A Csíki Székely Múzeum ’Régi Magyar Könyvtára’ - könyvajánló az ANBPR bihari
blogján
MOZAIK
-Netes végletek Romániában
-A magyarok negyede a digitális középosztályba tartozik
-Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó romániai városok
-Irodalmi emlékhely lett Hemingway floridai otthona
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
-Szabó Lőrinc emlékére
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Régi művek modern formátumban
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára is csatlakozott - az Országos Széchényi
Könyvtár után Magyarországon másodikként - a szerzői jogvédelemmel nem
rendelkező könyvek digitális terjesztéséhez Európában.
’Mostantól az MTA Könyvtárában akár régi, ritka szépirodalmi művek első
kiadásaihoz is hozzáférhetnek a kutatók és az érdeklődők’ - mutatta be az új
szolgáltatást az mta.hu-nak Kapus Erika főkönyvtáros annak kapcsán, hogy a
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára nemrégiben csatlakozott az eBooks on
Demand (EOD / e-könyvek megrendelésre) európai kezdeményezéshez, amelynek
keretében immár 10 ország 23 könyvtára digitalizál olvasói megrendelésre
szerzői jog által már nem védett könyveket.
Forrás: http://www.mta.hu/index.php?
-Digitalizálták Radnóti hagyatékát
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a költő születésének századik
évfordulóján‚ ’Ó, költő, tisztán élj te most’ címmel kamarakiállítást rendezett
a hagyatékból, és a nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntött, annak
anyagát bővített formában a világhálón teszi látogathatóvá.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészített, Radnóti Miklós életét és
munkásságát bemutató digitális gyűjtemény (Radnóti kézírásos hagyatéka) már
elérhető a könyvtár honlapján: www.mtak.hu.
A hagyatékot a költő özvegye, Gyarmati Fanni 2008-ban ajándékozta az
intézménynek.
Forrás: http://computerworld.hu/
- Megnyílt a Kisebbségkutató Intézet olvasóterme Kolozsváron
A kolozsvári székhelyű romániai Kisebbségkutató Intézet Dokumentációs Központja
ez év áprilisától olvasóteremmel várja az etnikai kisebbségekkel foglalkozó
kutatókat, illetve a végzős vagy alapképzésen túli programokban részt vevő
egyetemi hallgatókat is.
A Dokumentációs Központ a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatási területei
szerint szerveződik. A folyamatosan bővülő állományt több mint 2000 szakkönyv,
folyóirat, kutatási jelentés és audiovizuális anyag alkotja. Emellett a
Dokumentációs Központ hozzáférést biztosít a JSTOR adatbázis egyes
gyűjteményeihez, illetve néhány, a kisebbségkutatás szempontjából fontos
nemzetközi szakfolyóirat online tartalmához.
Az állomány jelentős részét képezi a romákkal kapcsolatos szakirodalom (a romák
történelme, a romániai romák, a romani nyelv stb.), továbbá a két- és
többnyelvűségre vonatkozó szociolingvisztikai, nyelvpolitikai szakirodalom, és
átfogó tudományterületek, mint szociológia, antropológia, politológia,
különösen az etnikumközi viszonyokat és nacionalizmust, valamint a kisebbségi
jogokat és migrációt tárgyaló szakirodalom.
Az online könyvtárkatalógus és a könyvtár szabályzata az intézet honlapjáról (http://ispmn. gov.ro) érhető el. Az olvasóterem kizárólag a Dokumentációs
Központ állományának használatára vehető igénybe.
Forrás: http://multikult.transindex.
- Az összes romániai könyv online katalógusa
Március 30-án indította a Romániai Könyvkiadók Egyesülete (AER) a romániai
könyvpiacon elérhető könyvek első online katalógusát. Az Infocarte (Romanian
Books in Print) az összes hazai kiadónál megjelent, a hazai könyvpiacon
elérhető, ISBN-nel rendelkező kiadványról információt nyújt, közel 40 000
címről.
A Books in Print a könyvtárosok számára is hasznos, gazdag információforrást
jelent azokról a kiadványokról, amelyek az országos könyvbeszerzési program
keretében szerezhetők be.
A www.infocarte.ro címen
elérhető projektet olyan alapítványok segítségével hozták létre, amelyek más
európai országokban is indítottak hasonló projekteket, a bécsi ERSTE alapítvány
tartja fenn, a Román Kulturális Intézettel együttműködve.
Forrás: http://www.realitatea.net/
PÁLYÁZATOK
-A Szülőföld Alap pályázatai
A Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégiuma
pályázata
A Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégiuma a
Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező
355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján az alábbiak szerint
pályázatot hirdet. A pályázatok beadásának kezdő időpontja: 2010. március 12. A pályázat postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje: 2010. április 16. A pályázat megvalósulásának kezdő időpontja: 2010. március 12.
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma pályázata
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma a Szülő- föld Alapról
szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 355/2006. (XII. 27.) Korm.
rendelet előírásai alapján az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázatok
beadásának kezdő időpontja: 2010. március 5. A pályázatok postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje: 2010. április 9.
Részletes információk és pályázati adatlapok a www.szulofold.hu honlapon találhatók.
Forrás: http://www.erdely.ma/
-A részletek varázsa: ablakok - fotópályázat
Április 18-a műemlékvédelmi világnap. Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi
Közszolgálata ez alkalomból hirdeti meg első fotópályázatát, amelynek állandó
témája Székelyföld épített öröksége. Jelen pályázat az egyik leginkább
veszélyeztetett építészeti elemre, az ablakcserék divathóbortjának okán nagyon
gyors iramban ritkuló ablakkeretekre, azok szépségére szeretné felhívni a
figyelmet, hiszen a nyílászárók nagyon fontos részei lehetnek egy-egy épület
architektúrájának, jellegének. Formájuk, anyaguk, díszítésük, profiljuk,
vasalatuk és egyéb tartozékaik (roló, zsalugáter, rács), szerkezeti megoldásuk
és elhelyezésük egy-egy korszak meghatározó, értékes elemei lehetnek. Éppen
ezért fontos, hogy külön is odafigyeljünk rájuk, hogy ne csak átlássunk az ablakon,
hanem azt ablak mivoltában is szemlélni tudjuk.
Három korcsoport versenyezhet: 5-8. osztályosok, 9-12. osztályosok, felnőttek.
A benevezés határideje: 2010. április 10., 16 óra.
A pályázattal kapcsolatos részletes információkat elolvashatják Hargita Megye
Tanácsának honlapján: www.hargitamegye.ro
(a Felhívás menüpont alatt), valamint érdeklődhetnek a 0747-115337-es
telefonszámon. A rendezvény partnere a Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és
Nemzeti Kulturális Örökségi Igazgatóság. Támogatók: Hargita Megyei Kulturális
Központ, Csíki Székely Múzeum.
Forrás: Bákai Magdolna, RMKE-levelezőlista
Forrás: http://www.hargitamegye.ro/
KÉPZÉS
-Digitalizálási tanfolyam a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Az Országos Széchenyi Könyvtár szakemberei, Renkecz Anita és Csáki Zoltán
irányításával 2010. március 22-25. között 11 romániai könyvtáros sajátíthatta
el a könyvtári digitalizálás alapjait a csíkszeredai Kájoni János Megyei
Könyvtárban szervezett, 30 órás tanfolyam keretében. Számos sikeres szakmai
képzés helyszíne volt a csíkszeredai intézmény az előző évek folyamán is, a
Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületével együttműködve évek óta az OSZK
Könyvtári Intézetének határon túli kihelyezett bázis-képzőhelyeként működik. A
jelenlegi képzés a Szülőföld Alap anyagi támogatásával valósulhatott meg, a Könyvtári
Intézet által a határon túli intézmények számára kidolgozott továbbképzési
programok keretében.
A tanfolyami képzés során bemutatásra kerültek a digitalizálás alaptechnológiái
és fejlődési trendjei, a résztvevők megismerhették a nemzetközi szabványokkal
való összehangolás lehetőségeit, az interneten tért hódító legújabb
technológiákat. A képzés emellett módszereket kínált egyes gyűjtemények
összekapcsolhatóságának és kölcsönös átjárhatóságának növelésére, az
elektronikus formában meglévő adatok jobb kihasználására.
A tanfolyam résztvevői az elméleti alapvetés mellett a gyakorlatban is
megismerhették a digitalizálás munkafolyamatát. A képzés során
elsajátított ismeretek birtokában a könyvtárosok képessé válnak egyszerű
digitalizálási feladatok elvégzésére, kisebb elektronikus dokumentumgyűjtemény
kezelésére, összetettebb feladatok esetén a munka áttekintésére, ellenőrzésére.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
-A könyvtár mint közösségi színtér
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet (KI)
együttműködése keretében Fehér Miklós, a KI munkatársa és trénere A könyvtár
mint közösségi színtér címmel tartott képzést Sepsiszentgyörgyön, 2010. március
23-24-én. A BPMK Gábor Áron termében lezajlott képzésben Kovászna megye
különböző településein tevékenykedő 18 közkönyvtáros, 2 sepsiszentgyörgyi
iskolai könyvtáros és a BPMK szakirányító könyvtárosa részesült. A kurzus főbb
témái a következők voltak: a könyvtárak helye, szerepe a könyvtári rendszerben,
a települési könyvtár fejlesztési lehetőségei, könyvtár és közművelődés,
könyvtár és iskola, könyvtár és pénzügyi fenntartó kapcsolata, EU-s törekvések,
kistérségi integráció, a könyvtár mint közösségi tér. Szó esett
konfliktuskezelésről, problémamegoldásról, együttműködésről és a tudás, illetve
tapasztalatok megosztásának módozatairól, és arról, hogy a könyvtáros egyszerre
tudásgyűjtő, tudásrendszerező és tudásátadó is. Minden résztvevő hasznos, a
mindennapi munkájában és a tervezésben is alkalmazható következtetéseket
vonhatott le a képzés nyomán.
Forrás: Lokodi Anna, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Anne Frank kiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban
Március 9-én délután nyitották meg az Anne Frank-kiállítást a Gheorghe Şincai
Bihar Megyei Könyvtár második emeletén. A kiállítást Ligia Mirişan, az
intézmény igazgatója nyitotta meg, aki köszönetet mondott a szervezőknek. Anne
Frank a zsidóság és a holokauszt szimbólumává vált híres naplója által,
amelyben azt írta, szeretné, ha élhetne halála után is. Ez a kiállítás éppen
azért nagyszerű, mert életben tartja a kislány szellemét, és így Anne Frank
kívánsága bizonyos fokig teljesül is, mondta Mirişan. Ezután Seidler András, a
Zsidó Közösségi Központ igazgatója vette át a szót, aki elmondta, hogy a
kiállítás célja nem a történelem rémségeinek felelevenítése, hanem az
emlékezés. Emlékezni pedig azért kell, hogy az emberek tudatosan éljék az
életüket, és soha többé ne engedjék, hogy a holokauszthoz hasonló népirtás
előforduljon, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiség vagy vallás ellen
irányul. A kiállítás 34 óriásplakátból áll, amelyek Anne Frank történetén
keresztül az egész világháborún átkalauzolják az érdeklődőket. A kiállítás
része egy videóanyag és rengeteg korabeli fénykép is, Anne Frankról,
családjáról, barátairól, és különböző - néhol megrázó - felvételek a háborúról
és a holokausztról. A képekhez tartozó információs anyag magyar, angol és román
nyelven olvasható. Seidler András elmondta, szeretnék ha nemcsak egyének és
családok, hanem esetleg osztályok is ellátogatnának a kiállításra. Fontos, hogy
a diákok hiteles rálátást nyerjenek a történelemre - tette hozzá -, és ez a
kiállítás segít ebben, hiszen Anne Frank is 13 évesen élte át a holokausztot és
a fiatalok szemszögéből írja le az eseményeket.
A kiállítás egy hónapig lesz látható, azután visszaszállítják Budapestre. A
belépés díjtalan.
Forrás: http://www.nagyvarad.ro/hirek/
-Vadas Zsuzsa volt a Gróf Mikó Imre Könyvtár vendége
Régi emlékek a tanyavilágból, gondolatok a magyar irodalomról és a Nők Lapja
egykori, illetve mai arculatáról - Vadas Zsuzsa, a Nők Lapja és a La Femme munkatársa öt évtized tapasztalatait osztotta meg olvasóival Kolozsváron, a Heltai
Alapítvány vendégeként, a Gróf Mikó Imre Könyvtárban, március 11-én. Családias
hangulatban zajlott a találkozó, amelyre főleg idősebbek látogattak el. Talán
jelenlétük miatt is a beszélgetés részben arról folyt, hogy a jelenlegi
tulajdonosok fiatalítani szeretnék a nagy múltú, hatvanéves lapot. Vadas Zsuzsa
úgy véli, a kiadvány közönségéből a nagymamákat nem szabad elveszíteni. ’A
fiatalabb olvasókat eddig is úgy nyertük meg, hogy a család lapjaként
működtünk. Mindig a nagymama fizet rá elő, aztán a lánya átveszi, majd az
unoka. Amíg ember él a földön, addig lesz előfizető, és ez a lánc soha nem fog
megszakadni, ha jól csináljuk a lapot’ - fejtette ki az újságíró, aki szerint a
kimondottan réteglapként számon tartott, egyetlen generációhoz szóló lapoknak
nincs igazán jövője. Vadas Zsuzsa két könyvét hozta magával: az Úti dilik
személyes hangú útleírások füzére, a Tuti dilik pedig ’nem szabályos’
pályarajz.
Teljes cikk: http://www.kronika.ro/index.
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Biblionet - esély a könyvtárnak - egy év eredményei Hargita megye
könyvtáraiban
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Alapítvány március
30-31-én kétnapos rendezvényt szervezett BIBLIONET - esély a könyvtárnak - egy
év megvalósításai Hargita megye könyvtáraiban címmel. A program első napján,
kedden 18 órától a helyi lakosság számára mutatták be a könyvtár munkatársai az
új szolgáltatásokat. A rendezvény házigazdája, Kopacz Katalin könyvtárigazgató
köszöntötte a vendégeket és bejelentette, hogy április 1-jétől ingyenessé válik
az internethasználat a megyei könyvtárban. Az új internetes terem megnyitását a
Biblionet Országos Programban való részvétel tette lehetővé, a könyvtár
olvasótermében új laptopok, szkenner, nyomtató és fülhallgatók állnak a
használók rendelkezésére.
Az új szolgáltatás átadásán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
kiemelte, hogy a megyei könyvtárnak az elmúlt másfél évben sikerült komoly
erőfeszítésekkel több jelentős projektet elindítania, ezáltal új, minőségi
könyvtári szolgáltatásokat megvalósítania. Antal Attila, Csíkszereda
alpolgármestere is elismerően szólt az intézmény megvalósításairól. Paul André
Baran, a pályáztató IREX Nemzetközi Alapítvány romániai igazgatója a program
jelentőségéről beszélt. Bedő Melinda, az intézmény osztályvezetője, a program
megyei koordinátora, és Máthé Izabella szakirányító a jelenlévők számára
ismertette a Biblionet honlapját, majd további, a könyvtári szolgáltatások
terén hasznosítható internetes honlapokat mutattak be. Kelemen Katalin
ismertette az intézményben 2009 őszétől elkezdődött digitalizálási
projekt első eredményeit, Máthé Izabella és Jakab Anna a magyarországi Országos
Dokumentumellátó Rendszerrel létesített partnerkapcsolat kínálta lehetőségeket
mutatta be.
A program második napján, a megye könytárosainak és polgármestereinek
jelenlétében, a Biblionet programban való Hargita megyei részvétel első évének
eredményeit értékelték ki. Meghívottként jelen voltak a sepsiszentgyörgyi Bod
Péter Megyei Könyvtár munkatársai is. A rendezvény házigazdája Bákai Magdolna,
a Romániai Közkönyvtárak és Közkönyvtárosok Országos Szövetsége (ANBPR) Hargita
megyei fiókszervezetének elnöke volt. Paul André Baran az IREX Alapítvány
tevékenységét ismertette, hangsúlyozva, hogy a Biblionet program az alapítvány
és a helyi könyvtárak, valamint a helyi közigazgatás, a polgármesterek közös
munkájával, összefogásával válhat eredményessé. Továbbá bejelentette: a második
körben, 2010-ben újabb 14 Hargita megyei könyvtár vehet részt a programban.
Bedő Melinda megyei koordinátor a program első körében elért eredményekről
számolt be: a megyei könyvtárral együtt tavaly 20 könyvtár kapott
számítástechnikai felszerelést (összesen 87 számítógép és tartozékok, wireless
Internet-hozzáférés), a megyei könyvtár két munkatársa felnőttképzői képzésben
részesült, 30 könyvtáros kapott megfelelő szakképzést. A statisztikák szerint a
programban részt vevő helyi könyvtárak látogatottsága többszörösére nőtt.
A találkozón Doina Popa, az ANBPR országos elnöke beszámolt az egyesület
megvalósításairól és ismertette a további terveket, valamint Bákai Magdolnának
az egyesület Hargita megyei fiókszervezete élén a megalakulás óta kifejtett
eredményes tevékenységéért érdemoklevelet nyújtott át. Bákai Magdolna
bejelentette a fiókszervezet elnöki tisztségéből való visszavonulását. A
találkozó befejezéseként sor került az új elnök megválasztására Bedő Melinda
személyében. A találkozó keretében köszöntötték és az egyesület
oklevélben részesítette könyvtári munkásságukért az elmúlt év folyamán nyugdíjba
vonult kollégákat: Kovács Erzsébetet, a megyei könyvtár volt szakirányítóját,
Kolbert Tünde borszéki és Doltea Natalia maroshévizi könyvtárost.
A programról bővebb információs anyag és a bemutatott prezentációk
megtekinthetők az ANBPR Hargita megyei blogján (http://anbprharghita.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Időringató - Cs. Kovács Katalin könyvének bemutatója
Cs. Kovács Katalin Időringató - Barangolások térben és időben című kötetét
ismerhette meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtár
olvasótermében 2010. március 11-én. A kolozsvári szerző - amint kötetének
alcíme is jelzi - térbeli és időbeli utazásra, barangolásra hívja olvasóját. A
sokféle műfajt ötvöző kötet tizenkét fejezete Erdély ritkábban felkeresett,
elfeledett tájaira vezet el. A Szamosok mentén vagy azok mellékfolyóinak
medrében megbúvó településeken kísér végig, utazások keretében tárja fel az itt
élő magyarság sorsát, múlt és jelen állandó egymásba fonódásával. A
sepsiszentgyörgyi Charta kiadó gondozásában 2009-ben megjelent kötetet Cseke
Gábor író, publicista mutatta be.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Bem, a világhírű hadvezér
Dr. Kedves Gyula budapesti hadtörténész igen színvonalas, lendületes
előadásával kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1848-49 magyar
forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett háromszéki ünnepségsorozat.
Az előadó a Gábor Áron teremben Bem apó, Erdély megmentője című értekezését
tartotta meg, Bem letisztogatott portréját körvonalazva, mivel szerinte 'a
valóság fényében bemutatkozó ember mindig csodálatosabb, mint a legendákba
burkolt'. Kedves Gyula úgy vélekedett, a lengyel Bem tábornok kiváló képességű,
magas fokú felkészültséggel rendelkező, világhírű hadvezér volt, akit, noha nem
volt öreg, azért emlegettek Bem apóként, mert a székely katonákkal szembeni
atyai gondoskodás jellemezte. Erdélyi hadműveleteit ismertetve a hadtörténész
megjegyezte: Bem zsigereiben volt, hogy nem ismer lehetetlent, tudta a lelket
tartani a reményt már feladott katonáiban, boldogulni tudott a váratlan
helyzetekben.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
Évfordulós természetfotó-pályázat
Lezajlott az idén februárban V-VIII. osztályos diákoknak, Fekete István
születésének 110. évfordulója alkalmából a könyvtár által meghirdetett
fotópályázat. A felhívásra válaszolók egyenként 1-3 csodaszép természetfotót
küldtek be. Tekintve, hogy a téma Fekete István regényvilága volt, a fotók
szebbnél-szebb gólyákat, bogáncsokat, kutyákat jelenítettek meg.
A Kovács László, Kolumbán Hanna, Vargyasi Levente fotóművészekből álló zsűri
díjazta a résztvevőket.
A díjazott fotókból rendezett mini-tárlat a könyvtár emeleti folyosóján, a
Gábor Áron terem előterében tekinthető meg.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Könyvbemutatók
A sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termében 2010. március 25-én Fekete
Vince József Attila-díjas költő, szerkesztő bemutatta a kézdivásárhelyi Turóczi
Ildikó Buen camino! - Jó utat! című könyvét. A 2009-ben a sepsiszentgyörgyi
T3 Kiadónál megjelent kötetből részleteket olvasott fel Deme Róbert színművész,
a Kézdivásárhelyi Városi Színház tagja.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
A Bod Péter Megyei Könyvtár kiadásában A nyomtatott szó hatalmával
címmel megjelent könyv bemutatójára került sor a könyvtár olvasótermében 2010.
március 29-én. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc háromszéki
eseményeinek korabeli erdélyi magyar sajtóvisszhangjaiból válogató, Bem József
sepsiszentgyörgyi látogatásának emlékére megjelent kötetet annak szerkesztője,
Demeter Lajos helytörténész, könyvtáros mutatta be.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Kárpátaljai magyar írók estje
Kárpátaljai vendégek jártak Háromszéken: a negyedévente megjelenő Együtt című
irodalmi, kulturális folyóirattal, annak szerkesztőivel ismerkedhettek meg az
érdeklődők a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében 2010. március 24-én, de
betekintést nyerhettek a régió zaklatott múltjába, élénk művelődési életébe, a
magyar közösség mindennapjaiba is.
Közösen fedezhették fel: bár sokat nem tudunk egymásról, a két térség nincs is
oly távol, hogy hasonlatos tájak ne lennének, a magyarság nemzeti identitásának
megőrzéséért vívott harca, mindennapi gondjai, álmai ne ugyanazok legyenek. A
háromszéki vendégszeretetbe pedig az is természetesen beleillik, ha golyó
nélküli verspárbaj zajlik Vári Fábián László és Farkas Árpád között - a
rendszerváltás után írt, egymásnak ajánlott költemények felolvasása révén.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a könyvtár szervezésében az est
meghívottai voltak a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának érdemi
tagjai, az Együtt című folyóirat munkatársai: Dupka György Julianus-díjas író
és kultúrpolitikus, Vári Fábián László József Attila-díjas költő, néprajzkutató
és főiskolai tanár, Zubánics László újságíró, közíró, lapszerkesztő, valamint
Bakos Kiss Károly költő, műelemző.
Forrás: http://multikult.transindex.
-Ünnepi könyvtáravató Esztelneken
Új könyvtára van a háromszéki Esztelneknek. Az ünnepi szentmise és az
1848-1849-es forradalomról való megemlékezés után a decemberben megüresedett
községháza épületében könyvtárat avattak 2010. március 14-én.
Esztelneknek 1968-ig önálló, ötezer kötetes községi könyvtára volt, amely a
megyésítéskor Kézdiszentkeresztre került. A rendszerváltás és főleg az
önállósulás után az új község adományok útján nagyon sok könyvhöz jutott, mára
közel hatezer példányra gyarapodott a könyvállomány. A Magyar Műveltség
Szolgálattól, Segesd és Nyíradony községtől kaptak jelentősebb adományt, a
legnagyobb könyvcsomag pedig Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet révén
került Esztelnekre. A mintegy 2500 kötet Pokorni Zoltánnak, Budapest XII.
kerülete polgármesterének köszönhetően gyűlt össze.
Lokodi Anna, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai irányítója
segítséget ígért a könyvtár működtetéséhez. Varga Attila polgármester elmondta,
azt szeretné, ha heti három alkalommal tartana nyitva a könyvtár. Erre azonban
egyelőre várni kell, a kormány által elrendelt létszámstop miatt ugyanis nem
alkalmazhatnak könyvtárost.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Események a székelyudvarhelyi könyvtárban
Nagy sikere volt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és a városi könyvtár
közös, Katonának szült az anyám címmel meghirdetett képzőművészeti
pályázatának. A felhívásra közel négyszáz tanuló - elsőstől tizenkettedik
osztályosig - jelentkezett. A diákok munkái az 1848-49-es szabadságharc egy-egy
mozzanatát, személyiségét vagy jelképét ábrázolják. Március 15-én 13 órától a
Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén tartották a rajzpályázat
eredményhirdetését, értékes könyvjutalommal díjazták a legjobb rajzok alkotóit,
a rajzokból kiállítás nyílt. 16 órától ünnepi filmvetítésre látogathattak el az
érdeklődők, ahol Bagó Bertalan Vadászat angolokra (színes, magyar történelmi
dráma, 86 perc, 2006) című filmjét tekinthették meg. Ezt követően 18 órától
mutatták be Márton Kálmán Bölcsőtől a közös sírig című könyvét. A kötetet P.
Buzogány Árpád ismertette.
Forrás: Hargita Népe, 2010. március 17.
- A Szatmár Megyei Könyvtár havonta szervez tevékenységet
A Szatmár Megyei Könyvtár a 2010-es év minden hónapjára legalább egy
tevékenységet vagy rendezvényt tervezett. A rendezvények, illetve tevékenységek
az olvasóközönséghez és a gyerekekhez szólnak, és ezeknek természetesen
kulturális, informatív és nevelő jellegük van. Március 17-én a ’Draga Mea’ óvodában
a könyvtár vezetősége olyan előadást tartott, amelyen bemutatták, hogy milyen
szolgáltatásokkal rendelkezik a város könyvtára, és milyen könyvekkel
gazdagodik a könyvtár. Az előadás során az első osztályba készülő ovisoknak
illusztrált mesekönyveket mutattak be, és felolvasták Ioan Creanga A két
krajcár és a kis kakas című meséjét. Az előadáson a szülők is részt vehettek,
akiknek elmagyarázták, hogy miként írathatják be gyermekeiket és hogyan lehet
könyvet kölcsönözni. Paula Horotan, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője
elmondta, hogy ezekkel a tevékenységekkel a lakosokat, illetve a gyerekeket
szeretnék közelebb hozni az olvasáshoz, valamint megmutatni azt, hogy mekkora
különbség van a könyvolvasás és más elektronikus médiumok olvasása között. A könyvtár
szoros kapcsolatban áll a CRES központtal, és az alapítvány segítségével tudja
megszervezni a különböző tevékenységeket. A könyvtár vezetősége reméli, hogy az
alapítvány segítségével egyre több rendezvényre kerül sor, és hogy új
könyvekkel is gyarapodik az intézmény.
Forrás: http://www.szatmar.ro/index.
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-'Felszabadított' szövegek őre - beszélgetés Drótos Lászlóval
’Aki valamit is konyít a digitalizált könyvekhez, illetve köze lesz ezekhez, az
előbb-utóbb törvényszerűen találkozik interjúalanyunk nevével, a legnagyobb
magyar e-könyvgyűjtemény egyik megteremtőjével, aki kollégájával, Moldován
Istvánnal együtt a szellemi termékek digitálissá tételének emblematikus alakja.
Hogy valójában miben áll az e-könyvtárosok újszerű munkájának jelentősége,
elsősorban erről kérdeztük beszélgetőtársunkat.’ A fenti sorokat az Új Magyar
Szó Színkép mellékletében február végén megjelent interjúból idéztük, amelyet
Cseke Gábor készített Drótos Lászlóval, az Országos Széchényi Könyvtár
munkatársával. A beszélgetésből az interjúalanynak azt a válaszát idézzük,
amelyet arra a kérdésre adott: hogyan látja a könyvtárak jelenét és jövőjét?
’A könyvtáraknak nem könnyű most, ahogy más közintézményeknek sem, de igazából
sosem volt könnyű: ritka volt nálunk az olyan, hosszú távú értékekben és
független intézményekben gondolkozó államférfi, mint a könyvtáralapító
Széchényi Ferenc. A csökkenő költségvetéseken és a növekvő árakon kívül a
könyvolvasási kedv és képesség visszaszorulása, a másfajta tanulási és
kikapcsolódási módok népszerűsödése is válságjelenségeket gerjesztett a
könyvtári világban. Mégis látszanak a kivezető utak: a digitalizálás és a
virtuális szolgáltatások mellett egyéb irányokba is nyitottak a könyvtárak az
elmúlt tíz-tizenöt évben, és munkába állt az az informatikailag is jól képzett,
új szemléletű könyvtárosgeneráció, amely remélhetőleg képes bebizonyítani a
döntéshozóknak és a nagyközönségnek, hogy az információs társadalomban minden
korábbinál nagyobb szükség van ilyen intézményekre – amelyek persze már egyre
kevésbé könyvek tárolásával foglalkoznak, hanem ezerféle más dologgal.'
A teljes interjú: http://umsz.manna.ro/szinkep/
http://urszu2.blogspot.com/
-Majd’ fél évszázad a könyvek szolgálatában
Szabó Klára szentegyházi nyugalmazott könyvtárossal Szász Csaba újságíró
beszélgetett. A Szekelyhon.ro
hírportálon olvasható terjedelmes interjúból gazdag könyvtárosi életpályát
ismerhetünk meg: ’Alig 20 négyzetméteren 1500 leltári példánnyal kezdte
1958-ban; amikor 2004-ben nyugdíjba vonult, a szentegyházi Városi Könyvtár több
mint 100 négyzetmétert foglalt el és 39 ezer kötettel várja az olvasót. Szabó
Klára közel fél évszázadon át segítette a könyvekkel való barátkozást, de ezek
a kötetek csak egy részét képezik az amúgy is gazdag élettörténetének.’ (...)
’Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2003-ban Monoki István-díjjal
jutalmazta Szabó Klárát. Ekkor hangzott el: minden könyvtárnak két lényeges
alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek... s egy szellemi: a könyvtáros. Szabó
Kláráról elmondható, hogy ő a könyvtár lelke... élete pedig szolgálat, a köz
szolgálata, nap mint nap teszi, amit kell... nem hivalkodva fennhangon, hanem
csendben, szerényen, alázattal, páratlan kitartással, hittel, hivatástudattal,
ezért példaértékű számunkra.’
A teljes interjú: http://www.szekelyhon.ro/
ÉVFORDULÓK
-125 éve született Kosztolányi Dezső - emlékkiállítás Budán
1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író,
műfordító, a Nyugat nemzedékének egyik meghatározó alakja. Teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?
Kosztolányi Dezső születésének 125. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt
márciusban a Budavári Önkormányzat Várnegyed Galériájában; az alkotó ebben a
kerületben, a Tábor utcában élte le élete nagy részét. A látogató 31 fotón
követheti nyomon Kosztolányi életét a kisgyermekkortól a halála előtti év
nyaráig. Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső
regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
Forrás és teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?
-100 éve született László Gyula régészprofesszor
Száz éve, 1910. március 14-én született a romániai, székelyföldi Kőhalmon
László Gyula Széchenyi-díjas festő, régész, őstörténész, a kettős honfoglalás
elméletének megfogalmazója.
A honfoglaló magyarság életének avatott ismerőjeként számos könyvet és mintegy
700 tanulmányt, cikket publikált. Szokatlan és merész kérdésfelvetéseire
sokakat zavarba ejtő válaszokat adott, így - saját szavai szerint - a régészet
’persona non grata’-jának számított.
Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a 'kettős honfoglalás' elméletét: eszerint
a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a IX. század végén az
Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős
része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették.
László Gyula képzőművészként is kiemelkedőt alkotott, számos kortársát és
barátját rajzolta le. Kiállításaival sikert aratott, műveit is maga
illusztrálta. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel
később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat
pedig 1993-ban vehette át. Életének 89. évében, 1998. június 17-én hunyt el
Nagyváradon.
Forrás és teljes cikk: http://www.stop.hu/articles/
-20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság
Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Kriza János Néprajzi Társaság
március 12-én, Kolozsváron. A társaság székházában szervezett ünnepi rendezvény
programja Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész Ezer Székely Leány Napja képekben
című vándorkiállításának kolozsvári megnyitójával kezdődött, majd a helybeli
Tarisznyás együttes fellépése következett.
A Társaság rövid történetét Pozsony Ferenc ismertette az ünnepségen. A Kriza
János Néprajzi Társaságot 1990. március 18-án alapították erdélyi
értelmiségiek, tanárok és muzeológusok, akik hivatásuknak tekintették a hazai
népi kultúra kutatását: Gazda Klára, Könczei Csilla, Zakariás Erzsébet és
Pozsony Ferenc, a társaság jelenlegi elnöke. 1994-ig a társaság székhelye
Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt, majd az Illyés
Közalapítvány támogatásával költözhettek a jelenlegi ingatlanba. Az új
székházban jelentős szakmai könyvtárat, archívumot hoztak létre, Péntek János
egyetemi professzor már a társaság megalakulásának évében, ’90-ben elindította
a néprajzi képzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1995 óta pedig minden
évben konferenciákat szerveznek a társaság dokumentációs és oktatási
központjában, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket ismertetik Erdély
különböző városaiban. A társaság adattárának értékes részét képezi a Vámszer
Géza, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Faragó József hagyatékából származó
kéziratanyag. A könyvtár folyamatosan bővül a BBTE Magyar Néprajz és
Antropológia Tanszéke által kezdeményezett kutatások eredményeivel. A társaság
kezdeményezésére 2003-ban felavatták a Csángó Néprajzi Múzeumot a háromszéki
Zabola településen. A székhely 2004-es felújítása óta előadásokat és
kiállításokat szerveznek itt, emellett információs központ is működik. Az
ünnepségről részletes beszámolók itt olvashatók: http://www.kronika.ro/index.
http://www.szabadsag.ro/
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Tordai Zádor
Életének 86. évében, március 12-én elhunyt Tordai Zádor Kossuth-díjas
író, a filozófiai tudományok doktora. 'A legjobban mindig az egzisztencia
filozófiája érdekelte. Már Márkus Györggyel, a mai (akkori) polgári
filozófiáról közösen írt könyvében is az egzisztencia filozófiáját és a
vallásfilozófiát választotta, majd az Egzisztencia és valóság című kötetében
megírta a legjobb magyar monográfiát Sartre-ról és a francia egzisztencializmus
felbomlásáról' - fogalmaz Heller Ágnes a Népszabadságban megjelent nekrológban.
'Ő írta a híres Erdélyi jelentést, amelyből mindenki megtudhatta, ha akarta,
hogy mi a sorsa a magyar kisebbségnek a diktátor Romániájában' - idézi fel
ugyanott Heller.
Tordai Zádor 1924-ben született Kolozsváron. 1947-48-ban a Kolozs megyei
prefektúra sajtóosztálya alkalmazta, 1950-től a kolozsvári egyetem filozófia
tanszékén tanársegéd, 1951-ben szerzett tanári oklevelet. 1952-től a Román
Tudományos Akadémia kolozsvári Történettudományi és Filozófiai Intézetének
munkatársa. 1957-től nem kapott állást. 1960-ban áttelepült Magyarországra, a
Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott.
Fő művei az Egzisztencia és valóság, Az elidegenedés mítosza és valósága, A
cselekvés hálója, A józan ész dicsérete, A nap árnyékában és a Balkáni
történetek. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki nagy történeti értékkel bíró
könyveiért és erdélyi eszmetörténeti tanulmányaiért.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Elhunyt G. Szabó Judit
Életének 85. évében, március 17-én, soproni otthonában elhunyt G. Szabó Judit
írónő, gyerek- és ifjúsági könyvek szerzője. Bár tanítónői diplomát szerzett,
évtizedekig dolgozott üzemmérnökként egy angyalföldi kazángyárban. Első
könyvét, a Legyen az egyik feleségem! című útirajzot a férjével közös utazásai
ihlették, majd 1971-ben jelent meg az első gyerekkönyve, A macskát visszafelé
simogatják címmel. 1970-től lett szabadfoglalkozású író.
A pöttyös könyvek sorozatban jelent meg a Hárman a szekrény tetején, a Bezzeg a
más gyereke!, a Most boldog vagy? és a Megérjük a pénzünket!. A rendszerváltás
után is rendszeresen jelentek meg könyvei, az utolsó a Kristályszív akció volt
2009-ben.
2007-ben megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíját.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/
KITEKINTŐ
-Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
Egymillió, római és firenzei könyvtárakban őrzött történelmi jelentőségű kötet
digitalizálására készül a Google, a ritkaságok között szerepelnek például
Galileo Galilei csillagászati munkái. Mario Resca olasz kulturális miniszter
szerint a Google Books-szal kötött együttműködési megállapodás révén sikerülhet
megőrizni a könyvek tartalmát. 'A digitalizálással elkerülhető az olyan
veszteség, mint amilyet az 1966-os nagy firenzei árvíz okozott, amikor több
ezer könyv pusztult el a toscanai város könyvtárában' - hangsúlyozta Resca,
hozzátéve, hogy az 1868 előtt kiadott könyvek elektronikus változatai az olasz
kultúra nemzetközi népszerűsítését is elősegítik.
A könyvek digitalizálásának költségeit a Google állja. A szerzői jogdíjmentes
alkotások között XIX. századi irodalmi és XVIII. századi tudományos művek is
szerepelnek. Az olasz könyvtárak egyébként már maguk is elkezdték a polcokon
tárolt értékeik digitalizálását, eddig közel 285 ezer könyvről és egyéb
dokumentumról készült elektronikus másolat.
Forrás: KIT Hírlevél 2010/11, 2010. március 17.
-Olvassunk együtt! - áprilisban induló kampány az olvasásért
Az Olvassunk együtt! kampány és programsorozat azt tűzte ki célul, hogy
ösztönözze és elősegítse az elszegényedett családok, gyerekek és szülők
rendszeres olvasását.
A program kezdeményezője és irányítója a budapesti székhelyű Nyílt Társadalom
Intézet (OSI Budapest), a lebonyolításban különböző szakmai partnerek vesznek
részt, mint például a Libri, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek
Alapítvány vagy a Litera irodalmi portál. Az OSI a megvalósítás
keretfeltételeit biztosítja, s egyúttal nagy mértékben számít minden résztvevő,
így a helyi partnerek jószolgálati tevékenységére is. Az Olvassunk együtt!
program (http://www.olvassunkegyutt.
Forrás: http://csodaceruza.hu/?p=286,
http://www.litera.hu/hirek/
-Dánia az OSZK-ban
Három kiállítás is nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) márciusban a
Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk Dánia programja keretében.
A Maszk-játékok című könyvkiállítás célja a dán irodalom magyarra lefordított
köteteinek bemutatása. A látogatók az OSZK gyűjteményében található, a XIX.
századtól napjainkig megjelent kiadványokat tekinthetik meg, köztük a három
irodalmi Nobel-díjas alkotó, Henrik Pontoppidan, Karl Adolph Gjellerup és
Johannes Vilhelm Jensen műveit. A tárlat egyik érdekessége az első, 1858-ban
megjelent magyar nyelvű Hans Christian Andersen-mesegyűjtemény, amelynek
fordítója Petőfi Sándorné Szendrey Júlia.
A Korunk lenyomata című dán kortárs grafikai kiállítás 116 művész alkotását
vonultatja fel. Az utazó kiállítás a Dán Grafikusok Szövetségének (Danske
Grafikere) 30 éves jubileumára készült; tavaly Lettországban, Oroszországban,
Lengyelországban, Németországban és Észtországban mutatták be, idén pedig
Magyarország és Kína látja vendégül az anyagot.
A Tisztelgés Karen Blixen (1885-1962) előtt című emlékkiállítás dokumentumait a
kecskeméti Dán Kulturális Intézet biztosítja. A dán írónő életét és munkásságát
tablók és fényképek segítségével bemutató tárlatot korábban a Petőfi Irodalmi
Múzeumban, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban és a debreceni Méliusz
Juhász Péter Megyei Könyvtárban láthatták az érdeklődők.
A nagyközönség a tárlatokat ingyen tekintheti meg április 10-ig.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Izrael lesz a díszvendég a budapesti könyvfesztiválon
Huszonöt ország közel ötszáz szerzőjét várják a XVII. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztiválra, amelyet a budapesti Millenáris Parkban rendeznek április 22.
és 25. között.
Az idei fesztivál több mint ötvenezer kötetet és 370 programot kínál, valamint
kortárs nemzetközi, magyarországi és határon túli magyar írókat, költőket,
tudósokat, művészeket és közéleti szereplőket vonultat fel, akikkel író-olvasó
találkozók, dedikálások, irodalmi estek és kerekasztal-beszélgetések keretében
találkozhatunk. A tavalyi, nagy sikerrel zárult román díszvendégség után idén
Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten.
Mint Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének
(MKKE) igazgatója elmondta, tavaly a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok
újrafelvételének huszadik évfordulója alkalmából a magyarországi könyvkultúra
mutatkozhatott be díszvendégként a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásáron, most
mintegy viszonzásképpen az MKKE meghívta Izraelt.
Teljes cikk: http://umsz.manna.ro/kultura/
DÍJAK
-Könyvtárosok kitüntetései Március 15. alkalmából
2010. március 15. alkalmából Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter
kitüntetéseket adott át.
A Magyar Köztársaság elnöke megbízásából, kimagasló színvonalú munkája
elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta
át: Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József
Könyvtár igazgatójának, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
kitüntetést Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének a Magyar Köztársasági Arany
Érdemkereszt kitüntetést Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár
nyugalmazott igazgatójának, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt
kitüntetést Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági
igazgatóhelyettesének, Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést Haszonné Kiss
Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének,
Bánffy Miklós-díjat Péliné Dr. Bán Évának, az Oktatási és Kulturális
Minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosának, Sáray László nyugalmazott
könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának, József Attila-díjat Dr.
Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia
főkönyvtárosának.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista
-Erdélyi költők, írók magyar állami kulturális kitüntetései
Kossuth-díjas lett Kovács András Ferenc
A legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetésben, Kossuth-díjban részesült
Kovács András Ferenc. Az elismerést március 15-én vehette át a magyar
parlamentben.
’A magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kovács András Ferenc
József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak,
a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének,
versrovat-szerkesztőjének’ - hangzott el március 15-én a parlamentben, amikor a
marosvásárhelyi költő átvette az elismerést. Az írók és költők közül Kovács
András Ferenc mellett Lengyel Péter és Rakovszky Zsuzsa a díjazott.
Kovács András Ferenc az úgynevezett IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki
napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. A közkedvelt
költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra
képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres Erdélyi töredék című
verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. Költészetét
a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti
örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a
kritika.
Interjú a Kossuth-díjas költővel: http://www.szekelyhon.ro/
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
http://www.szekelyhon.ro/
Videó: http://erdely.ma/kultura.php?
József Attila-díj Bogdán Lászlónak, Fekete Vincének és László Noéminek
Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréséért idén József Attila-díjat kapott
Bogdán László, prózaíró, költő, szerkesztő, a Háromszék független napilap
főmunkatársa és Fekete Vince, író, költő, műfordító, irodalomszervező, a
Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Háromszék független
napilap külső munkatársa.
A díj 1950-es alapítása óta első ízben fordult elő, hogy három erdélyi író
részesült a kitüntetésben: a két háromszéki mellett László Noémi is idén József
Attila-díjas. Bogdán László szerteágazó irodalmi tevékenységével, számos próza-
és verseskötetével érdemelte ki az elismerést, Fekete Vince és László Noémi
elsősorban a 90-es évek elején feltűnt Serény Múmia, majd Előretolt Helyőrség
nevű, az irodalom megújítását zászlajára tűző kolozsvári csoportosulások
tagjaiként, illetve az azutáni munkásságuk elismeréseként részesültek a díjban.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-A Monoki-díj átadása április 17-én - Okos-Rigó Ilona az idei díjazott
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete évente adományozza a Monoki
István-díjat. A javaslattétel informális, a kitüntetett személyét az egyesület
vezetősége határozza meg. A nyertes és a pályázók személye az RMKE-levelezőlistán
olvasható. A 2010-es díjat Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár
könyvtárosa kapta. A díjátadás április 17-én, a Kolozsvári Állami Magyar
Operában, gálaműsor keretében lesz.
A KIT hírlevélben korábban a témáról: Monoki-díj nemzedéknevelésért és
kultúramentésért http://kithirlevel.hu/index.
Díjazás-diskurzus a romániai magyar könyvtárosok között: http://kithirlevel.hu/index.
Forrás. Kopacz Katalin, RMKE-elnök közlése alapján
Forrás: KIT hírlevél, 2010/9, 2010. március 3.
HAZAI
-A BIBLIONET program hírei
Biblionet - avagy a könyvtárak reneszánsza
Sikerült felkeltenie a sajtó érdeklődését Hargita megyében a Biblionet
programnak. Könyvtárak reneszánsza címmel a Hargita Népe napilap 2010. március
4-i számának Nézőpont rovatában Kozán István gondolatai olvashatók arról, hogy
a Biblionet többek között a könyvtárakról, könyvtárosokról a köztudatban rögzült
negatív sztereotípiák megváltoztatására is lehetőséget teremtett. A teljes
cikk: http://www.hhrf.org/
Márciusban a Hargita megyei szentegyházi könyvtárnak is átadták a
Biblionet-program keretében pályázati úton elnyert informatikai
felszereléseket, négy új számítógépet, valamint egy-egy nyomtatót és szkennert.
- Világszerte megváltozott a könyvtárak rendeltetése, könyveket őrző
helyiségekből immár információkat szolgáltató központokká léptek elő -
fogalmazott Finta Erika, a szentegyházi városi könyvtár könyvtárosa.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.
Bővül a Biblionet hálózata
Második fordulójához érkezett a Biblionet program, amely a romániai könyvtárak
technikai korszerűsítését, számítógépes ellátását, illetve a könyvtárosok
szakképzését hivatott segíteni.
Kelemen Hunor kulturális miniszter 2010. március 25-én Bukarestben, a
könyvtárigazgatók jelenlétében ismertette a második szakasz nyerteseit – többek
között Kovászna és Kolozs megye könyvtárai is bekapcsolódtak a hálózatba. A
március 25-i értekezleten Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei
Könyvtár vezetője az elsőkörösök tapasztalatairól mesélt. Beszámolójából
kiderült, a program révén Hargita megyében eddig közel 370 ezer lejt költöttek
el. 'A Kájoni János Megyei Könyvtárban a Biblionet program tavaly májusban
indult be. Áprilisban meghívtuk az IREX non-profit szervezetet, összegyűjtöttük
a könyvtárosokat, meghívtunk polgármestereket, és mindenkivel ismertettük a
programot. A helyi hatóságok programhoz való hozzáállása is nagyon pozitív
volt, és hiszem, hogy ennek is köszönhetjük, hogy megyénk bekerült az első
körbe. Összesen 87 számítógépet kaptunk, szkennerekkel, sornyomtatókkal,
web-kamerákkal kiegészítve' - mondta el az ÚMSZ-nek az igazgató. Elmondta,
amint a felszerelések megérkeztek, minden településen hivatalosan meg is
nyitották a Biblionet-termeket, és a mai napig azt tapasztalják, hogy
eredményesek. 'A korszerűsítés egyfajta presztízsnövekedést is jelent a
könyvtárak szempontjából, amelyeknek már a megítélése is kezdett változni a
közösség tudatában' - tájékoztatott Kopacz Katalin.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/
Forrás: http://www.kronika.ro/index.
A Bod Péter Megyei Könyvtár is sikeresen pályázott
Háromszék tizennyolc településén internetes, új számítástechnikai eszközökkel
felszerelt közösségi termeket alakítanak ki, ott, ahol ezt az önkormányzatok is
támogatták. A finanszírozást a Biblionet program keretében a Bill és Melinda
Gates Alapítvány biztosítja. ’Ez nagyon izgalmas, amerikai pragmatizmussal,
gyakorlatiasan elképzelt program, amely vonzóbbá teszi a megye közkönyvtárait,
gyakorlati haszna is van, mert lehetőséget teremt internetezésre, elektronikus
kommunikációra, továbbá erősíti a könyvtár közösségformáló szerepét.’ - mondta
el érdeklődésünkre Szonda Szabolcs, a BPM igazgatója.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-Feltérképeznék Kőrösi Csoma Sándor útját
Az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak Kelemen Hunor kulturális miniszter
elmondta, hogy a Székelyföldről a magyar őshaza kutatására Ázsiába indult XIX.
századi nagy keletkutatónak, az első tibeti-angol szótár megírójának
vándorútját a Selyemút mintájára térképeznék fel. A Kőrösi-emlékhelyeket
összegyűjtve létre lehetne hozni a Megismerés útját. Kelemen Hunor szerint
Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is
jelenti, ezért az ENSZ tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO 2010-es
programjában adott a lehetőség a terv megvalósítására.
A miniszter úgy véli, hogy Románia és Magyarország érdekelt a Megismerés
útjának megvalósításában. A két országon kívül Kelemen Hunor még be szeretné
vonni az együttműködésbe Indiát is, ahol éveken át végezte tudományos munkáját
Kőrösi, és ahol 1842-ben meghalt.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-Nem jutott új könyvek vásárlására Baróton
Leginkább a középiskolás diákok keresik fel a baróti Gyulai Líviusz Városi
Könyvtárat, de az alkalmazottak és a nyugdíjasok is szívesen olvasnak.
Elsősorban a házi olvasmányokat és az iskolai feladatok elvégzéséhez szükséges
könyveket kölcsönzik, majd a magyar és világirodalom, illetve a román irodalmi
művek és a sikerkönyvek következnek a népszerűségi listán - derült ki az
intézmény munkatársai által készített statisztikából. Benkő Gyula könyvtáros
szerint eredménynek számít, hogy a 2890 beiratkozott közül 645-en aktívak, mint
ahogy az is, hogy 2009 folyamán 179 új tagot vettek nyilvántartásba.
A diákság általában akkor keresi fel a könyvtárat, amikor az iskolai tékából
már kifogytak a házi olvasmányok, illetve valamilyen tantárgyversenyre
alaposabban felkészülnének. A kiadási évük alapján akár meghaladottnak is
lehetne tekinteni a gyakran igényelt, egzakt tudományokban eligazító
lexikonokat, ám mivel alapművekről van szó, valószínűleg sokáig forgatják
haszonnal. Annál is inkább, hogy tavaly az adományokból érkező könyveken kívül
egyetlen, saját erőből vásárolt kötettel sem sikerült a 45 000-es állományt
bővíteniük. Újdonság viszont, hogy több kulturális eseménynek biztosított
otthont a könyvtár épülete, és az is, hogy egyre inkább kihasználják az
olvasótermet.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-OTP bank az olvasásért
Olvasásnépszerűsítő programot működtet az OTP Bank, ennek keretében több
iskolát látnak el jelentős értékű könyvadománnyal. A Brassó megyei
Szászmagyaros kapta az első - hatszáz kötetből álló - könyvcsomagot, a helyi
iskola könyvtárát könyvespolcokkal is felszerelte a pénzintézet.
Szintén nagy értékű adományt kapott Persány község is, az itt található
iskolában könyvtár sem működött, ezért különösen fontos az a csomag, amelynek
százhetven diák örülhet. Mindaddig, amíg az OTP programja el nem jutott a
településre, a tanárok saját könyveiket kölcsönözték az érdeklődő tanulóknak,
így a helybeliek rendkívül fontos segítségként értékelik az adományt.
A szervezők úgy ítélik meg, hogy a kezdeményezés akkor éri el célját, ha
közösségi összefogás erősíti. Ezért arra kérnek minden segítőkész könyvszerető
embert, támogassák az alsó tagozatos iskolásokat saját köteteikkel. Az
adományokat átveszik az OTP Bank fiókjaiban és a Humanitas könyvkiadó
boltjaiban, majd szervezetten továbbítják a rászoruló vidéki gyerekeknek. A
tervek szerint tíz megye húsz iskolájához tízezer kötetet juttat el a
pénzintézet.
Forrás: http://umsz.manna.ro/
-A könyvek varázsa megmarad
Ma már közhelynek számít, hogy a számítógép, az internet tömegessé vált
használata teljesen megváltoztatta az olvasási szokásainkat, olvasási
kultúránkat. A gyors ütemű technikai fejlődést talán már kezdjük megszokni, a
változásokat mind inkább természetesnek érezzük. Naponta átlagosan 50 perccel
több szabadidőnk van, viszont a szabadidőnkből 60 perccel többet fordítunk
tévézésre, valamint a mostanában leginkább teret hódító internetezésre,
olvasásra pedig fele annyit időt szánunk, mint 20 évvel ezelőtt. Sokak szerint
leáldozóban van a könyv-korszak, mindenki internetezik olvasás helyett. A kettő
viszont nem ugyanaz: bár az interneten sokat olvasunk, ez inkább csak
információgyűjtésnek nevezhető. Aki olvas, az magáért a cselekvésért, az
olvasás varázsáért teszi. Így a kettőt nehéz egy lapon említeni, mindkettőnek
más a funkciója. Az összefüggés abban mutatkozik, hogy míg régen az
információkért is a könyv után nyúltunk, most itt az internet, ami jóval
gyorsabb. Az internetezés az olvasás egy új válfaját fejlesztette ki,
megalkotta ugyanis a hipertext szövegeket, amelyek nem a lineáris olvasásra
alapoznak. Az olvasó közben elkalandozhat, hozzászólhat, esetleg ő maga is
szerkesztheti a szöveget. Király Margit, a szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium
könyvtárosa szerint az olvasás nem pusztán azon múlik, hogy van-e internet vagy
nincs. Az olvasásra való hajlandóságot a diákok otthonról a családból, a
tanítóktól hozzák. Aki fiatal korában szeret olvasni, az magával viszi a
későbbiekben is. Kialakul a könyvek iránti igénye, ami független az
internettől. Tapasztalata szerint a könyvtárba ugyanannyi olvasó jár, mint korábban.
Nemcsak a kötelező irodalmat keresik a gyerekek, hanem a szórakoztató tartalmú
könyveket is. Sok esetben egymásnak ajánlják a könyveket, ami sokkal jobb, mint
ha rájuk erőltetnék. ’Az olvasás napjainkban sem szorul a háttérbe, mert a
könyvek varázsa megmarad’ - teszi hozzá megnyugtatóan a könyvtáros.
Forrás: http://www.erdon.ro/hirek/
-Olvas a város - civil kezdeményezés az olvasásért
Furcsa látvány fogadhatta március 18-án 16 órától azokat, akik a
marosvásárhelyi 4-es számú autóbusszal utaztak. A Városi olvasás önkéntesei
másfél órán keresztül olvasgatták otthonról hozott könyveiket, és
elbeszélgettek azokkal az utasokkal, akik érdeklődtek olvasmányaikról.
Bukarestben már sikert aratott, Marosvásárhelyen azonban most először
szervezték meg. A Civika.ro által kezdeményezett megmozdulást a Marosvásárhelyi
Könyvcsere és a CamelWeb Creations szervezte. A civil kezdeményezés célja az
olvasás népszerűsítése, hiszen a hétköznapjaink szürke buszozását vagy a
várakozást a járművekre mi mással lehetne jobban feldobni, mint olvasással.
Bővebb információ: http://mures.orasulciteste.ro
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/
AJÁNLÓ
-Dsida Jenő és Kelemen Lajos emlékezete - a Kriterion két új kiadványa
A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó két új kiadványát az erdélyi irodalom és
művelődéstörténet két kiváló személysége, Dsida Jenő és Kelemen Lajos
emlékezetének szentelte, a kerek évszámok emlékezéskényszerétől mentesen.
Mindkét kötet szerkesztője Sas Péter magyarországi művelődéstörténész, a
köteteket Kolozsváron és Marosvásárhelyen is bemutatták a közönségnek.
Sas Péter az általa szerkesztett Dsida Jenő emlékezete (Összeállítás
születésének és munkásságának évfordulóhoz nem kötött, időtlen tiszteletére)
című kötete kapcsán elmondta, a hat fejezetből álló könyv összeállítása során
olyan, a Dsida-kultusz felélesztése érdekében közreműködő személyek munkáit
szemlézte, mint Láng Gusztáv, Lisztóczky László, Mózes Huba és Kabán Annamária.
Sas Péter kiemelte, méltán érdemes figyelmünket 'a nagyon fiatalon elhunyt,
mégis teljes életművet maga után hagyó' Dsida Jenő munkásságára irányítani. -
Dsidának továbbra is szerepe van az erdélyi művelődéstörténetben, ezért tettem
kísérletet arra, hogy irodalomtörténészek munkáinak felhasználásával bemutassam
életművét - magyarázta.
Kelemen Lajosnak, legendás erdélyi levéltáros-történésznek, bármennyire is hihetetlen,
nincs klasszikus értelemben vett könyve. Forrásmunkáit, tanulmányait különböző
nyomdatermékekben publikálta, önálló kötetet élete során nem sikerült
megjelentetnie - mondta Sas Péter az erdélyi múlt felkutatásában elkötelezett
történész, levéltáros munkáinak legújabb gyűjteménye, a Művelődéstörténeti
tanulmányok II. ismertetésekor. Mérhetetlen tudása miatt sokan azt remélték,
hogy Kelemen Lajos írja majd meg Erdély történetét. Ő azonban nem támaszkodott
korábbi munkákra, hanem úgy gondolta, hogy az igazi, hiteles történetíráshoz
először újra össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni és közzé kell tenni a
forrásokat. Amit tervbe vett, azt meg is valósította. Míg a századforduló
elején 50 ezres nagyságrendű volt az Erdélyi Múzeum levéltára, munkálkodása során
többszázezressé vált, 1947-48-ra pedig, amikor az állam átvette, egymilliós
nagyságrendűvé növekedett. Kelemen Lajos nagyszerű tárházát alakította ki az
erdélyi tudomány alapanyagának, ugyanakkor tanulmányaival, életművével
módszertant is kidolgozott a fiatal kutatók számára, akik e tudás birtokában
megvalósíthatják álmát, Erdély történetének megírását – összegezte az életmű
jelentőségét Sas Péter.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/
http://www.e-nepujsag.ro/hir.
-Erdély az ébredő Európában - Csetri Elek kötetének bemutatója
Nemrég elhunyt neves történészünknek, Csetri Eleknek Erdély az ébredő Európában
című kötetét mutatták be március 12-én este az EME nagytermében. Előbb H. Szabó
Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója emlékezett intézményének a szerzővel
fenntartott kapcsolataira. Egyed Ákos EME-elnök a barátról és kollégáról szólva
kiemelte: Csetri Elek az 1940-es évek elejétől megszakítás nélkül, aszkétikus
áldozatvállalással volt jelen az erdélyi történetírásban. Tudatos téma- és
tárgyválasztással dolgozott, Kelemen Lajos köréhez tartozónak vallotta magát.
Mindig a történelmi igazságot kereste, szívén viselte az EME sorsát. A most
napvilágot látott kiadvány háromkötetes ciklus része, következtetése, hogy
Erdély mindig Európához tartozott. A Habsburgok idején nem juthatott olyan
szerephez, mint az önálló fejedelemségekben, de mindig megvolt benne a törekvés
a szabadságra. A kötet tíz tanulmányából hat a szabadság eszméjével
foglalkozik. - Csetri Elek emlékét úgy tiszteli meg igazán az utókor, ha
munkáját olvassák, kutatják, tovább fejlesztik – mondotta az EME elnöke.
Forrrás: http://www.szabadsag.ro/
-A Csíki Székely Múzeum ’Régi Magyar Könyvtára’ - könyvajánló az ANBPR
bihari blogján
Az ANBPR (Romániai Közkönyvtárosok Országos Egyesülete) Bihar megyei fiókja
blogján Bedő Melinda csíkszeredai könyvtáros egy nemrég megjelent kötetet ajánl
a szakma figyelmébe. A bihari születésű Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely
Múzeum művelődéstörténésze legújabb munkájáról van szó: A Csíki Székely Múzeum
'Régi Magyar Könyvtár'-a. I. (1498–1710). Katalógus.
A teljes cikk: http://bibliotecibihorene.
A kötet a Csíki Székely Múzeumban őrzött három csíki téka régi magyar könyveinek
katalógusa, művelődési és kultúrtörténeti csemege, amely a régió kulturális
potenciáljáról is jó képet ad.
Az értékes kötetről a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elhangzott
Lánczy Ágnes és Oláh Gál Elvira által készített összeállítása.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.
MOZAIK
-Netes végletek Romániában
Az európaiak közül a romániaiak vezetnek a közösségi oldalak felhasználói
között - derül ki az IAB Europe legújabb felméréséből. A közösségi oldalakra
regisztrált romániai felhasználók 60 százaléka nagyon aktív, ők valósítják meg
a legtöbb információcserét.
A romániai felhasználók a Facebook-ot, a Hi5-ot és Twittert kedvelik a
leginkább. A közösségi oldalakon való 'zsongás' terén egyedül a magyarországi
felhasználók körözik le a romániaiakat, ugyanis közülük 65 százalék az, amely
fokozottan aktív a neten.
Ugyanakkor sokan használják az internetet egyszerű információkeresésre is. Az
IAB Europe szerint a hazai felhasználók 96 százaléka legalább hetente
rákapcsolódik a netre, míg az európai átlagfelhasználók alig 89 százaléka teszi
ezt meg. Egyéb internetes műveletekben a romániai webszörfösök azonban rosszul
állnak.
Az ország netező lakossága leginkább az interneten történő bankműveletektől
ódzkodik, ritkák a netes pénzátutalások, kifizetések. Tavaly a lakosság alig 19
százaléka élt az online kártyás fizetés lehetőségeivel. Az IAB Europe a
felmérést 16 ország 32 ezer lakosán végezte.
Forrás: http://umsz.manna.ro/media/
-A magyarok negyede a digitális középosztályba tartozik
Reprezentatív felmérés készült az internetezők digitális médiahasználati
szokásairól, amely szerint a magyarok negyede már a digitális középosztályba és
az online virtuózok közé tartozik. Minden második magyarországi internetező
legalább hetente oszt meg és tölt le különböző tartalmakat, minden ötödik
folyamatosan a neten lóg és ma már szinte mindegyik felhasználó tagja
valamelyik online közösségi oldalnak. Ők már többet használják napi szintű kommunikációra
a közösségi oldalakat, mint az SMS-t. A neten és a tévé előtt is elsősorban
hírfogyasztók, és hódít körükben a tévéműsorok digitális rögzítése. SG.hu;
Techline, 2010. március 5.
Forrás: KIT hírlevél, 2010/10, 2010. március 10.
-Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó romániai városok
Nyolc-tíz romániai város versenyez majd a 2020-as Európai Kulturális Főváros
címért. Ahhoz, hogy a pályázat sikerrel járjon, első sorban kormányzati
támogatásra van szükség. Ilyesmit egyelőre csupán a Regionális Fejlesztési és
Idegenforgalmi Minisztérium ígért. Tárcája egyeztetni kíván a Művelődési
Minisztériummal egy tárcaközi együttműködésről, amelynek célja valamelyik
romániai város pályázatának segítése lenne, nyilatkozta Elena Udrea miniszter
az Agerpres hírügynökség tudósítójának. Egyelőre Iaşi, Temesvár és Kolozsvár
jelentette be, hogy Európai Kulturális Főváros szeretne lenni 2020-ban. A cím
elnyerőit kijelölő európai bizottság egyedüli romániai tagja, a Nagyszebeni
Nemzeti Színház igazgatója, Constantin Chiriac úgy véli, a romániai pályázók
száma elérheti majd a tízet is. Nem hiszi, hogy az infrastruktúra fejlettsége
lenne a legfontosabb tényező. A projekt ereje fogja eldönteni a versenyt,
vélekedik Chiriac.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Irodalmi emlékhely lett Hemingway floridai otthona
Irodalmi emlékhellyé nyilvánították Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író
egykori floridai otthonát. A világhírű író második feleségével, Pauline-nal és
két fiukkal együtt kilenc éven át élt a Key Westben található házban az 1930-as
években. Ez a kilenc év volt Hemingway életének legtermékenyebb időszaka:
életművének mintegy 70 százalékát itt, a ház második emeletén található dolgozószobájában
írta meg. Itt születtek többek között olyan híres művek, mint az Akiért a
harang szól vagy A Kilimandzsáró hava. Hemingway egészen 1961-es haláláig
tulajdonosa maradt az épületnek. 1964-ben múzeumot nyitottak itt, az
emlékhellyé avatás azonban mindezidáig váratott magára. Az irodalmi emlékhely
(literary landmark) címet az Amerikai Könyvtárszövetség egyik részlege
adományozza. A cím a történelmi emlékhely (National Historic Landmark, NHL)
titulushoz hasonló. Hemingway háza Key Westben már a nyolcadik irodalmi
emlékhely. A többi között itt találni Tennesse Williams amerikai drámaíró és
Elizabeth Bishop amerikai költő egykori otthonát.
Key West egy szigetre épült város Florida déli partjainál. A 25 ezres
települést az Egyesült Államok legdélibb városaként is emlegetik: 207
kilométerre fekszik Miamitól, 170 kilométerre Kubától.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
-Szabó Lőrinc emlékére
2010. március 26-án kiállítás nyílt Szabó Lőrinc költőnk születésének 110.
évfordulója alkalmából a Márton Áron Gimnázium könyvtárának dokumentációs és
információs központjában.
A rendezvény a könyvtár birtokában lévő Szabó Lőrinc köteteket, pontosabban a
költő alkotásait (belefoglalva prózai, főleg irodalomelméleti műveit) és a
költőről írt dokumentumokat mutatja be, valamint fényképek és róla készült
festmények teszik vonzóbbá a kiállítást.
A kiállításhoz egy rövid életrajz is kapcsolódik, amely képet nyújt a poéta
életéről és ennek a verseire történő befolyásáról.
Megjegyezendő, hogy az anyag összeállításában segítséget nyújtottak Miklós
József mikró-könyvtárának kötetei is.
A már tanárok és diákok által gyakran látogatott kiállítás április elsejével
zárul. A szünidő után néhány órára látható lesz a tanórákon is. Szervezők:
Boldizsár Ágoston magyar tanár, Borbé Levente könyvtáros, Balázs-Bécs Enikő
dokumentarista.
Forrás: Borbé Levente, Borbé Levente könyvtáros, Márton Áron Gimnázium,
Csíkszereda
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár,
Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Munkatárs: Bedő Melinda (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros)
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin