************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
           ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/4. szám                                                ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* **********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* **********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a
bakai.magdolna@ gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Régi művek modern formátumban
-Digitalizálták Radnóti hagyatékát
-Megnyílt a Kisebbségkutató Intézet olvasóterme Kolozsváron
- Az összes romániai könyv online katalógusa
PÁLYÁZATOK
-A Szülőföld Alap pályázatai
-A részletek varázsa: ablakok - fotópályázat
KÉPZÉS
-Digitalizálási tanfolyam a Kájoni János Megyei Könyvtárban
-A könyvtár mint közösségi színtér
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Anne Frank-kiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban
-Vadas Zsuzsa volt a Gróf Mikó Imre Könyvtár vendége
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Ünnepi könyvtáravató Esztelneken
-Események a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
-A Szatmár Megyei Könyvtár havonta szervez tevékenységet
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-Felszabadított szövegek őre - beszélgetés Drótos Lászlóval
-Majd’ félévszázad a könyvek szolgálatában
ÉVFORDULÓK
-125 éve született Kosztolányi Dezső - emlékkiállítás Budán
-100 éve született László Gyula régészprofesszor
-20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Tordai Zádor
-Elhunyt G. Szabó Judit
KITEKINTŐ
-Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
-Olvassuk együtt! - áprilisban induló kampány az olvasásért
-Dánia az OSZK-ban
-Izrael lesz a díszvendég a budapesti könyvfesztiválon
DÍJAK
-Könyvtárosok kitüntetései Március 15. alkalmából
-Erdélyi költők, írók magyar állami kulturális kitüntetései
-A Monoki-díj átadása április 17-én - Okos-Rigó Ilona az idei díjazott
HAZAI
-A BIBLIONET program hírei
-Feltérképeznék Kőrösi Csoma Sándor útját
-Nem jutott új könyvek vásárlására Baróton
-OTP bank az olvasásért
-A könyvek varázsa megmarad
-Olvas a város - civil kezdeményezés az olvasásért
AJÁNLÓ
-A Kriterion új kötetei: Dsida Jenő és Kelemen Lajos
-Erdély az ébredő Európában - Csetri Elek kötetének bemutatója
-A Csíki Székely Múzeum ’Régi Magyar Könyvtára’ - könyvajánló az ANBPR bihari blogján
MOZAIK
-Netes végletek Romániában
-A magyarok negyede a digitális középosztályba tartozik
-Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó romániai városok
-Irodalmi emlékhely lett Hemingway floridai otthona
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
-Szabó Lőrinc emlékére


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Régi művek modern formátumban

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára is csatlakozott - az Országos Széchényi Könyvtár után Magyarországon másodikként - a szerzői jogvédelemmel nem rendelkező könyvek digitális terjesztéséhez Európában.
’Mostantól az MTA Könyvtárában akár régi, ritka szépirodalmi művek első kiadásaihoz is hozzáférhetnek a kutatók és az érdeklődők’ - mutatta be az új szolgáltatást az mta.hu-nak Kapus Erika főkönyvtáros annak kapcsán, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára nemrégiben csatlakozott az eBooks on Demand (EOD / e-könyvek megrendelésre) európai kezdeményezéshez, amelynek keretében immár 10 ország 23 könyvtára digitalizál olvasói megrendelésre szerzői jog által már nem védett könyveket.
Forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=634&


-Digitalizálták Radnóti hagyatékát
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a költő születésének századik évfordulóján‚ ’Ó, költő, tisztán élj te most’ címmel kamarakiállítást rendezett a hagyatékból, és a nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntött, annak anyagát bővített formában a világhálón teszi látogathatóvá.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészített, Radnóti Miklós életét és munkásságát bemutató digitális gyűjtemény (Radnóti kézírásos hagyatéka) már elérhető a könyvtár honlapján: www.mtak.hu. A hagyatékot a költő özvegye, Gyarmati Fanni 2008-ban ajándékozta az intézménynek.
Forrás: http://computerworld.hu/digitalizaltak-radnoti-hagyatekat.html


- Megnyílt a Kisebbségkutató Intézet olvasóterme Kolozsváron

A kolozsvári székhelyű romániai Kisebbségkutató Intézet Dokumentációs Központja ez év áprilisától olvasóteremmel várja az etnikai kisebbségekkel foglalkozó kutatókat, illetve a végzős vagy alapképzésen túli programokban részt vevő egyetemi hallgatókat is.
A Dokumentációs Központ a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatási területei szerint szerveződik. A folyamatosan bővülő állományt több mint 2000 szakkönyv, folyóirat, kutatási jelentés és audiovizuális anyag alkotja. Emellett a Dokumentációs Központ hozzáférést biztosít a JSTOR adatbázis egyes gyűjteményeihez, illetve néhány, a kisebbségkutatás szempontjából fontos nemzetközi szakfolyóirat online tartalmához.
Az állomány jelentős részét képezi a romákkal kapcsolatos szakirodalom (a romák történelme, a romániai romák, a romani nyelv stb.), továbbá a két- és többnyelvűségre vonatkozó szociolingvisztikai, nyelvpolitikai szakirodalom, és átfogó tudományterületek, mint szociológia, antropológia, politológia, különösen az etnikumközi viszonyokat és nacionalizmust, valamint a kisebbségi jogokat és migrációt tárgyaló szakirodalom.
Az online könyvtárkatalógus és a könyvtár szabályzata az intézet honlapjáról (http://ispmn. gov.ro) érhető el. Az olvasóterem kizárólag a Dokumentációs Központ állományának használatára vehető igénybe.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2389


- Az összes romániai könyv online katalógusa
Március 30-án indította a Romániai Könyvkiadók Egyesülete (AER) a romániai könyvpiacon elérhető könyvek első online katalógusát. Az Infocarte (Romanian Books in Print) az összes hazai kiadónál megjelent, a hazai könyvpiacon elérhető, ISBN-nel rendelkező kiadványról információt nyújt, közel 40 000 címről.
A Books in Print a könyvtárosok számára is hasznos, gazdag információforrást jelent azokról a kiadványokról, amelyek az országos könyvbeszerzési program keretében szerezhetők be.
A www.infocarte.ro címen elérhető projektet olyan alapítványok segítségével hozták létre, amelyek más európai országokban is indítottak hasonló projekteket, a bécsi ERSTE alapítvány tartja fenn, a Román Kulturális Intézettel együttműködve.
Forrás: http://www.realitatea.net/marti-se-va-lansa-primul-catalog-online-al-tuturor-cartilor-disponibile-in-romania_706810.html



PÁLYÁZATOK

-A Szülőföld Alap pályázatai
A Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégiuma pályázata
A Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatika Kollégiuma a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázatok beadásának kezdő időpontja: 2010. március 12. A pályázat postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje: 2010. április 16. A pályázat megvalósulásának kezdő időpontja: 2010. március 12.
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma pályázata
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma a Szülő- föld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján az alábbiak szerint pályázatot hirdet. A pályázatok beadásának kezdő időpontja: 2010. március 5. A pályázatok postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje: 2010. április 9.
Részletes információk és pályázati adatlapok a www.szulofold.hu honlapon találhatók.
Forrás: http://www.erdely.ma/palyazatok.php


-A részletek varázsa: ablakok - fotópályázat
Április 18-a műemlékvédelmi világnap. Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata ez alkalomból hirdeti meg első fotópályázatát, amelynek állandó témája Székelyföld épített öröksége. Jelen pályázat az egyik leginkább veszélyeztetett építészeti elemre, az ablakcserék divathóbortjának okán nagyon gyors iramban ritkuló ablakkeretekre, azok szépségére szeretné felhívni a figyelmet, hiszen a nyílászárók nagyon fontos részei lehetnek egy-egy épület architektúrájának, jellegének. Formájuk, anyaguk, díszítésük, profiljuk, vasalatuk és egyéb tartozékaik (roló, zsalugáter, rács), szerkezeti megoldásuk és elhelyezésük egy-egy korszak meghatározó, értékes elemei lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy külön is odafigyeljünk rájuk, hogy ne csak átlássunk az ablakon, hanem azt ablak mivoltában is szemlélni tudjuk.
Három korcsoport versenyezhet: 5-8. osztályosok, 9-12. osztályosok, felnőttek. A benevezés határideje: 2010. április 10., 16 óra.
A pályázattal kapcsolatos részletes információkat elolvashatják Hargita Megye Tanácsának honlapján: www.hargitamegye.ro (a Felhívás menüpont alatt), valamint érdeklődhetnek a 0747-115337-es telefonszámon. A rendezvény partnere a Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökségi Igazgatóság. Támogatók: Hargita Megyei Kulturális Központ, Csíki Székely Múzeum.
Forrás: Bákai Magdolna, RMKE-levelezőlista
Forrás: http://www.hargitamegye.ro/index.php?option=content&task=view&id=1341&Itemid=74



KÉPZÉS

-Digitalizálási tanfolyam a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Az Országos Széchenyi Könyvtár szakemberei, Renkecz Anita és Csáki Zoltán irányításával 2010. március 22-25. között 11 romániai könyvtáros sajátíthatta el a könyvtári digitalizálás alapjait a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett, 30 órás tanfolyam keretében. Számos sikeres szakmai képzés helyszíne volt a csíkszeredai intézmény az előző évek folyamán is, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületével együttműködve évek óta az OSZK Könyvtári Intézetének határon túli kihelyezett bázis-képzőhelyeként működik. A jelenlegi képzés a Szülőföld Alap anyagi támogatásával valósulhatott meg, a Könyvtári Intézet által a határon túli intézmények számára kidolgozott továbbképzési programok keretében.
A tanfolyami képzés során bemutatásra kerültek a digitalizálás alaptechnológiái és fejlődési trendjei, a résztvevők megismerhették a nemzetközi szabványokkal való összehangolás lehetőségeit, az interneten tért hódító legújabb technológiákat. A képzés emellett módszereket kínált egyes gyűjtemények összekapcsolhatóságának és kölcsönös átjárhatóságának növelésére, az elektronikus formában meglévő adatok jobb kihasználására.
A tanfolyam résztvevői az elméleti alapvetés mellett a gyakorlatban is megismerhették a  digitalizálás munkafolyamatát. A képzés során elsajátított ismeretek birtokában a könyvtárosok képessé válnak egyszerű digitalizálási feladatok elvégzésére, kisebb elektronikus dokumentumgyűjtemény kezelésére, összetettebb feladatok esetén a munka áttekintésére, ellenőrzésére.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár


-A könyvtár mint közösségi színtér
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet (KI) együttműködése keretében Fehér Miklós, a KI munkatársa és trénere A könyvtár mint közösségi színtér címmel tartott képzést Sepsiszentgyörgyön, 2010. március 23-24-én. A BPMK Gábor Áron termében lezajlott képzésben Kovászna megye különböző településein tevékenykedő 18 közkönyvtáros, 2 sepsiszentgyörgyi iskolai könyvtáros és a BPMK szakirányító könyvtárosa részesült. A kurzus főbb témái a következők voltak: a könyvtárak helye, szerepe a könyvtári rendszerben, a települési könyvtár fejlesztési lehetőségei, könyvtár és közművelődés, könyvtár és iskola, könyvtár és pénzügyi fenntartó kapcsolata, EU-s törekvések, kistérségi integráció, a könyvtár mint közösségi tér. Szó esett konfliktuskezelésről, problémamegoldásról, együttműködésről és a tudás, illetve tapasztalatok megosztásának módozatairól, és arról, hogy a könyvtáros egyszerre tudásgyűjtő, tudásrendszerező és tudásátadó is. Minden résztvevő hasznos, a mindennapi munkájában és a tervezésben is alkalmazható következtetéseket vonhatott le a képzés nyomán.
Forrás: Lokodi Anna, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy



TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-Anne Frank kiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban
Március 9-én délután nyitották meg az Anne Frank-kiállítást a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár második emeletén. A kiállítást Ligia Mirişan, az intézmény igazgatója nyitotta meg, aki köszönetet mondott a szervezőknek. Anne Frank a zsidóság és a holokauszt szimbólumává vált híres naplója által, amelyben azt írta, szeretné, ha élhetne halála után is. Ez a kiállítás éppen azért nagyszerű, mert életben tartja a kislány szellemét, és így Anne Frank kívánsága bizonyos fokig teljesül is, mondta Mirişan. Ezután Seidler András, a Zsidó Közösségi Központ igazgatója vette át a szót, aki elmondta, hogy a kiállítás célja nem a történelem rémségeinek felelevenítése, hanem az emlékezés. Emlékezni pedig azért kell, hogy az emberek tudatosan éljék az életüket, és soha többé ne engedjék, hogy a holokauszthoz hasonló népirtás előforduljon, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiség vagy vallás ellen irányul. A kiállítás 34 óriásplakátból áll, amelyek Anne Frank történetén keresztül az egész világháborún átkalauzolják az érdeklődőket. A kiállítás része egy videóanyag és rengeteg korabeli fénykép is, Anne Frankról, családjáról, barátairól, és különböző - néhol megrázó - felvételek a háborúról és a holokausztról. A képekhez tartozó információs anyag magyar, angol és román nyelven olvasható. Seidler András elmondta, szeretnék ha nemcsak egyének és családok, hanem esetleg osztályok is ellátogatnának a kiállításra. Fontos, hogy a diákok hiteles rálátást nyerjenek a történelemre - tette hozzá -, és ez a kiállítás segít ebben, hiszen Anne Frank is 13 évesen élte át a holokausztot és a fiatalok szemszögéből írja le az eseményeket.
A kiállítás egy hónapig lesz látható, azután visszaszállítják Budapestre. A belépés díjtalan.
Forrás: http://www.nagyvarad.ro/hirek/Nagyvaradi-hirek-1/Anne-Frank-a-megyei-konyvtarban-64061


-Vadas Zsuzsa volt a Gróf Mikó Imre Könyvtár vendége
Régi emlékek a tanyavilágból, gondolatok a magyar irodalomról és a Nők Lapja egykori, illetve mai arculatáról - Vadas Zsuzsa, a Nők Lapja és a La Femme munkatársa öt évtized tapasztalatait osztotta meg olvasóival Kolozsváron, a Heltai Alapítvány vendégeként, a Gróf Mikó Imre Könyvtárban, március 11-én. Családias hangulatban zajlott a találkozó, amelyre főleg idősebbek látogattak el. Talán jelenlétük miatt is a beszélgetés részben arról folyt, hogy a jelenlegi tulajdonosok fiatalítani szeretnék a nagy múltú, hatvanéves lapot. Vadas Zsuzsa úgy véli, a kiadvány közönségéből a nagymamákat nem szabad elveszíteni. ’A fiatalabb olvasókat eddig is úgy nyertük meg, hogy a család lapjaként működtünk. Mindig a nagymama fizet rá elő, aztán a lánya átveszi, majd az unoka. Amíg ember él a földön, addig lesz előfizető, és ez a lánc soha nem fog megszakadni, ha jól csináljuk a lapot’ - fejtette ki az újságíró, aki szerint a kimondottan réteglapként számon tartott, egyetlen generációhoz szóló lapoknak nincs igazán jövője. Vadas Zsuzsa két könyvét hozta magával: az Úti dilik személyes hangú útleírások füzére, a Tuti dilik pedig ’nem szabályos’ pályarajz.
Teljes cikk: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=36693


-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Biblionet - esély a könyvtárnak - egy év eredményei Hargita megye könyvtáraiban
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Alapítvány március 30-31-én kétnapos rendezvényt szervezett BIBLIONET - esély a könyvtárnak - egy év megvalósításai Hargita megye könyvtáraiban címmel. A program első napján, kedden 18 órától a helyi lakosság számára mutatták be a könyvtár munkatársai az új szolgáltatásokat. A rendezvény házigazdája, Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket és bejelentette, hogy április 1-jétől ingyenessé válik az internethasználat a megyei könyvtárban. Az új internetes terem megnyitását a Biblionet Országos Programban való részvétel tette lehetővé, a könyvtár olvasótermében új laptopok, szkenner, nyomtató és fülhallgatók állnak a használók rendelkezésére.
Az új szolgáltatás átadásán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megyei könyvtárnak az elmúlt másfél évben sikerült komoly erőfeszítésekkel több jelentős projektet elindítania, ezáltal új, minőségi könyvtári szolgáltatásokat megvalósítania. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere is elismerően szólt az intézmény megvalósításairól. Paul André Baran, a pályáztató IREX Nemzetközi Alapítvány romániai igazgatója a program jelentőségéről beszélt. Bedő Melinda, az intézmény osztályvezetője, a program megyei koordinátora, és Máthé Izabella szakirányító a jelenlévők számára ismertette a Biblionet honlapját, majd további, a könyvtári szolgáltatások terén hasznosítható internetes honlapokat mutattak be. Kelemen Katalin ismertette  az intézményben 2009 őszétől elkezdődött digitalizálási projekt első eredményeit, Máthé Izabella és Jakab Anna a magyarországi Országos Dokumentumellátó Rendszerrel létesített partnerkapcsolat kínálta lehetőségeket mutatta be.
A program második napján, a megye könytárosainak és polgármestereinek jelenlétében, a Biblionet programban való Hargita megyei részvétel első évének eredményeit értékelték ki. Meghívottként jelen voltak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai is. A rendezvény házigazdája Bákai Magdolna, a Romániai Közkönyvtárak és Közkönyvtárosok Országos Szövetsége (ANBPR) Hargita megyei fiókszervezetének elnöke volt. Paul André Baran az IREX Alapítvány tevékenységét ismertette, hangsúlyozva, hogy a Biblionet program az alapítvány és a helyi könyvtárak, valamint a helyi közigazgatás, a polgármesterek közös munkájával, összefogásával válhat eredményessé. Továbbá bejelentette: a második körben, 2010-ben újabb 14 Hargita megyei könyvtár vehet részt a programban.
Bedő Melinda megyei koordinátor a program első körében elért eredményekről számolt be: a megyei könyvtárral együtt tavaly 20 könyvtár kapott számítástechnikai felszerelést (összesen 87 számítógép és tartozékok, wireless Internet-hozzáférés), a megyei könyvtár két munkatársa felnőttképzői képzésben részesült, 30 könyvtáros kapott megfelelő szakképzést. A statisztikák szerint a programban részt vevő helyi könyvtárak látogatottsága többszörösére nőtt.
A találkozón Doina Popa, az ANBPR országos elnöke beszámolt az egyesület megvalósításairól és ismertette a további terveket, valamint Bákai Magdolnának az egyesület Hargita megyei fiókszervezete élén a megalakulás óta kifejtett eredményes tevékenységéért érdemoklevelet nyújtott át. Bákai Magdolna bejelentette a fiókszervezet elnöki tisztségéből való visszavonulását. A találkozó befejezéseként sor került az új elnök megválasztására Bedő Melinda személyében. A találkozó  keretében köszöntötték és az egyesület oklevélben részesítette könyvtári munkásságukért az elmúlt év folyamán nyugdíjba vonult kollégákat: Kovács Erzsébetet, a megyei könyvtár volt szakirányítóját, Kolbert Tünde borszéki és Doltea Natalia maroshévizi könyvtárost.
A programról bővebb információs anyag és a bemutatott prezentációk megtekinthetők az ANBPR Hargita megyei blogján (http://anbprharghita.blogspot.com/p/materiale.html), amelyet Bákai Magdolna mutatott be.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Időringató - Cs. Kovács Katalin könyvének bemutatója
Cs. Kovács Katalin Időringató - Barangolások térben és időben című kötetét ismerhette meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermében 2010. március 11-én. A kolozsvári szerző - amint kötetének alcíme is jelzi - térbeli és időbeli utazásra, barangolásra hívja olvasóját. A sokféle műfajt ötvöző kötet tizenkét fejezete Erdély ritkábban felkeresett, elfeledett tájaira vezet el. A Szamosok mentén vagy azok mellékfolyóinak medrében megbúvó településeken kísér végig, utazások keretében tárja fel az itt élő magyarság sorsát, múlt és jelen állandó egymásba fonódásával. A sepsiszentgyörgyi Charta kiadó gondozásában 2009-ben megjelent kötetet Cseke Gábor író, publicista mutatta be.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Bem, a világhírű hadvezér
Dr. Kedves Gyula budapesti hadtörténész igen színvonalas, lendületes előadásával kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1848-49 magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett háromszéki ünnepségsorozat. Az előadó a Gábor Áron teremben Bem apó, Erdély megmentője című értekezését tartotta meg, Bem letisztogatott portréját körvonalazva, mivel szerinte 'a valóság fényében bemutatkozó ember mindig csodálatosabb, mint a legendákba burkolt'. Kedves Gyula úgy vélekedett, a lengyel Bem tábornok kiváló képességű, magas fokú felkészültséggel rendelkező, világhírű hadvezér volt, akit, noha nem volt öreg, azért emlegettek Bem apóként, mert a székely katonákkal szembeni atyai gondoskodás jellemezte. Erdélyi hadműveleteit ismertetve a hadtörténész megjegyezte: Bem zsigereiben volt, hogy nem ismer lehetetlent, tudta a lelket tartani a reményt már feladott katonáiban, boldogulni tudott a váratlan helyzetekben.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/27268/
Évfordulós természetfotó-pályázat
Lezajlott az idén februárban V-VIII. osztályos diákoknak, Fekete István születésének 110. évfordulója alkalmából a könyvtár által meghirdetett fotópályázat. A felhívásra válaszolók egyenként 1-3 csodaszép természetfotót küldtek be. Tekintve, hogy a téma Fekete István regényvilága volt, a fotók szebbnél-szebb gólyákat, bogáncsokat, kutyákat jelenítettek meg.
A Kovács László, Kolumbán Hanna, Vargyasi Levente fotóművészekből álló zsűri díjazta a résztvevőket.
A díjazott fotókból rendezett mini-tárlat a könyvtár emeleti folyosóján, a Gábor Áron terem előterében tekinthető meg.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/03/lezajlott-az-evfordulos-termeszetfoto.html
Könyvbemutatók
A sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termében 2010. március 25-én Fekete Vince József Attila-díjas költő, szerkesztő bemutatta a kézdivásárhelyi Turóczi Ildikó Buen camino! - Jó utat! című könyvét. A 2009-ben a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadónál megjelent kötetből részleteket olvasott fel Deme Róbert színművész, a Kézdivásárhelyi Városi Színház tagja.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/03/turoczi-ildiko-buen-camino-jo-utat.html
A Bod Péter Megyei Könyvtár kiadásában A nyomtatott szó hatalmával címmel megjelent könyv bemutatójára került sor a könyvtár olvasótermében 2010. március 29-én. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc háromszéki eseményeinek korabeli erdélyi magyar sajtóvisszhangjaiból válogató, Bem József sepsiszentgyörgyi látogatásának emlékére megjelent kötetet annak szerkesztője, Demeter Lajos helytörténész, könyvtáros mutatta be.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/03/regi-idok-sajtojabol-konyvbemutato.html
Kárpátaljai magyar írók estje
Kárpátaljai vendégek jártak Háromszéken: a negyedévente megjelenő Együtt című irodalmi, kulturális folyóirattal, annak szerkesztőivel ismerkedhettek meg az érdeklődők a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében 2010. március 24-én, de betekintést nyerhettek a régió zaklatott múltjába, élénk művelődési életébe, a magyar közösség mindennapjaiba is.
Közösen fedezhették fel: bár sokat nem tudunk egymásról, a két térség nincs is oly távol, hogy hasonlatos tájak ne lennének, a magyarság nemzeti identitásának megőrzéséért vívott harca, mindennapi gondjai, álmai ne ugyanazok legyenek. A háromszéki vendégszeretetbe pedig az is természetesen beleillik, ha golyó nélküli verspárbaj zajlik Vári Fábián László és Farkas Árpád között - a rendszerváltás után írt, egymásnak ajánlott költemények felolvasása révén.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a könyvtár szervezésében az est meghívottai voltak a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának érdemi tagjai, az Együtt című folyóirat munkatársai: Dupka György Julianus-díjas író és kultúrpolitikus, Vári Fábián László József Attila-díjas költő, néprajzkutató és főiskolai tanár, Zubánics László újságíró, közíró, lapszerkesztő, valamint Bakos Kiss Károly költő, műelemző.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2344, http://www.3szek.ro/load/cikk/27678/


-Ünnepi könyvtáravató Esztelneken

Új könyvtára van a háromszéki Esztelneknek. Az ünnepi szentmise és az 1848-1849-es forradalomról való megemlékezés után a decemberben megüresedett községháza épületében könyvtárat avattak 2010. március 14-én.
Esztelneknek 1968-ig önálló, ötezer kötetes községi könyvtára volt, amely a megyésítéskor Kézdiszentkeresztre került. A rendszerváltás és főleg az önállósulás után az új község adományok útján nagyon sok könyvhöz jutott, mára közel hatezer példányra gyarapodott a könyvállomány. A Magyar Műveltség Szolgálattól, Segesd és Nyíradony községtől kaptak jelentősebb adományt, a legnagyobb könyvcsomag pedig Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet révén került Esztelnekre. A mintegy 2500 kötet Pokorni Zoltánnak, Budapest XII. kerülete polgármesterének köszönhetően gyűlt össze.
Lokodi Anna, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai irányítója segítséget ígért a könyvtár működtetéséhez. Varga Attila polgármester elmondta, azt szeretné, ha heti három alkalommal tartana nyitva a könyvtár. Erre azonban egyelőre várni kell, a kormány által elrendelt létszámstop miatt ugyanis nem alkalmazhatnak könyvtárost.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/27380/


-Események a székelyudvarhelyi könyvtárban
Nagy sikere volt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és a városi könyvtár közös, Katonának szült az anyám címmel meghirdetett képzőművészeti pályázatának. A felhívásra közel négyszáz tanuló - elsőstől tizenkettedik osztályosig - jelentkezett. A diákok munkái az 1848-49-es szabadságharc egy-egy mozzanatát, személyiségét vagy jelképét ábrázolják. Március 15-én 13 órától a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén tartották a rajzpályázat eredményhirdetését, értékes könyvjutalommal díjazták a legjobb rajzok alkotóit, a rajzokból kiállítás nyílt. 16 órától ünnepi filmvetítésre látogathattak el az érdeklődők, ahol Bagó Bertalan Vadászat angolokra (színes, magyar történelmi dráma, 86 perc, 2006) című filmjét tekinthették meg. Ezt követően 18 órától mutatták be Márton Kálmán Bölcsőtől a közös sírig című könyvét. A kötetet P. Buzogány Árpád ismertette.
Forrás: Hargita Népe, 2010. március 17.


- A Szatmár Megyei Könyvtár havonta szervez tevékenységet
A Szatmár Megyei Könyvtár a 2010-es év minden hónapjára legalább egy tevékenységet vagy rendezvényt tervezett. A rendezvények, illetve tevékenységek az olvasóközönséghez és a gyerekekhez szólnak, és ezeknek természetesen kulturális, informatív és nevelő jellegük van. Március 17-én a ’Draga Mea’ óvodában a könyvtár vezetősége olyan előadást tartott, amelyen bemutatták, hogy milyen szolgáltatásokkal rendelkezik a város könyvtára, és milyen könyvekkel gazdagodik a könyvtár. Az előadás során az első osztályba készülő ovisoknak illusztrált mesekönyveket mutattak be, és felolvasták Ioan Creanga A két krajcár és a kis kakas című meséjét. Az előadáson a szülők is részt vehettek, akiknek elmagyarázták, hogy miként írathatják be gyermekeiket és hogyan lehet könyvet kölcsönözni. Paula Horotan, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője elmondta, hogy ezekkel a tevékenységekkel a lakosokat, illetve a gyerekeket szeretnék közelebb hozni az olvasáshoz, valamint megmutatni azt, hogy mekkora különbség van a könyvolvasás és más elektronikus médiumok olvasása között. A könyvtár szoros kapcsolatban áll a CRES központtal, és az alapítvány segítségével tudja megszervezni a különböző tevékenységeket. A könyvtár vezetősége reméli, hogy az alapítvány segítségével egyre több rendezvényre kerül sor, és hogy új könyvekkel is gyarapodik az intézmény.
Forrás: http://www.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=29996


KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN

-'Felszabadított' szövegek őre - beszélgetés Drótos Lászlóval
’Aki valamit is konyít a digitalizált könyvekhez, illetve köze lesz ezekhez, az előbb-utóbb törvényszerűen találkozik interjúalanyunk nevével, a legnagyobb magyar e-könyvgyűjtemény egyik megteremtőjével, aki kollégájával, Moldován Istvánnal együtt a szellemi termékek digitálissá tételének emblematikus alakja. Hogy valójában miben áll az e-könyvtárosok újszerű munkájának jelentősége, elsősorban erről kérdeztük beszélgetőtársunkat.’ A fenti sorokat az Új Magyar Szó Színkép mellékletében február végén megjelent interjúból idéztük, amelyet Cseke Gábor készített Drótos Lászlóval, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársával. A beszélgetésből az interjúalanynak azt a válaszát idézzük, amelyet arra a kérdésre adott: hogyan látja a könyvtárak jelenét és jövőjét?
’A könyvtáraknak nem könnyű most, ahogy más közintézményeknek sem, de igazából sosem volt könnyű: ritka volt nálunk az olyan, hosszú távú értékekben és független intézményekben gondolkozó államférfi, mint a könyvtáralapító Széchényi Ferenc. A csökkenő költségvetéseken és a növekvő árakon kívül a könyvolvasási kedv és képesség visszaszorulása, a másfajta tanulási és kikapcsolódási módok népszerűsödése is válságjelenségeket gerjesztett a könyvtári világban. Mégis látszanak a kivezető utak: a digitalizálás és a virtuális szolgáltatások mellett egyéb irányokba is nyitottak a könyvtárak az elmúlt tíz-tizenöt évben, és munkába állt az az informatikailag is jól képzett, új szemléletű könyvtárosgeneráció, amely remélhetőleg képes bebizonyítani a döntéshozóknak és a nagyközönségnek, hogy az információs társadalomban minden korábbinál nagyobb szükség van ilyen intézményekre – amelyek persze már egyre kevésbé könyvek tárolásával foglalkoznak, hanem ezerféle más dologgal.'
A teljes interjú: http://umsz.manna.ro/szinkep/felszabaditott_szovegek_ore_2010_02_26.html
http://urszu2.blogspot.com/2010/02/felszabaditott-szovegek-ore-drotos.html

-Majd’ fél évszázad a könyvek szolgálatában

Szabó Klára szentegyházi nyugalmazott könyvtárossal Szász Csaba újságíró beszélgetett. A Szekelyhon.ro hírportálon olvasható terjedelmes interjúból gazdag könyvtárosi életpályát ismerhetünk meg: ’Alig 20 négyzetméteren 1500 leltári példánnyal kezdte 1958-ban; amikor 2004-ben nyugdíjba vonult, a szentegyházi Városi Könyvtár több mint 100 négyzetmétert foglalt el és 39 ezer kötettel várja az olvasót. Szabó Klára közel fél évszázadon át segítette a könyvekkel való barátkozást, de ezek a kötetek csak egy részét képezik az amúgy is gazdag élettörténetének.’ (...) ’Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2003-ban Monoki István-díjjal jutalmazta Szabó Klárát. Ekkor hangzott el: minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek... s egy szellemi: a könyvtáros. Szabó Kláráról elmondható, hogy ő a könyvtár lelke... élete pedig szolgálat, a köz szolgálata, nap mint nap teszi, amit kell... nem hivalkodva fennhangon, hanem csendben, szerényen, alázattal, páratlan kitartással, hittel, hivatástudattal, ezért példaértékű számunkra.’
A teljes interjú: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/majd-fel-evszazad-a-konyvek-szolgalataban



ÉVFORDULÓK

-125 éve született Kosztolányi Dezső - emlékkiállítás Budán
1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat nemzedékének egyik meghatározó alakja. Teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=66805&cim=125_eve_szuletett_kosztolanyi_dezso
Kosztolányi Dezső születésének 125. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt márciusban a Budavári Önkormányzat Várnegyed Galériájában; az alkotó ebben a kerületben, a Tábor utcában élte le élete nagy részét. A látogató 31 fotón követheti nyomon Kosztolányi életét a kisgyermekkortól a halála előtti év nyaráig. Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
Forrás és teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=297815&ctag=articlelist&iid=1


-100 éve született László Gyula régészprofesszor
Száz éve, 1910. március 14-én született a romániai, székelyföldi Kőhalmon László Gyula Széchenyi-díjas festő, régész, őstörténész, a kettős honfoglalás elméletének megfogalmazója.
A honfoglaló magyarság életének avatott ismerőjeként számos könyvet és mintegy 700 tanulmányt, cikket publikált. Szokatlan és merész kérdésfelvetéseire sokakat zavarba ejtő válaszokat adott, így - saját szavai szerint - a régészet ’persona non grata’-jának számított.
Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a 'kettős honfoglalás' elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a IX. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették.
László Gyula képzőművészként is kiemelkedőt alkotott, számos kortársát és barátját rajzolta le. Kiállításaival sikert aratott, műveit is maga illusztrálta. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. Életének 89. évében, 1998. június 17-én hunyt el Nagyváradon.
Forrás és teljes cikk: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=627151


-20 éves a Kriza János Néprajzi Társaság
Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Kriza János Néprajzi Társaság március 12-én, Kolozsváron. A társaság székházában szervezett ünnepi rendezvény programja Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész Ezer Székely Leány Napja képekben című vándorkiállításának kolozsvári megnyitójával kezdődött, majd a helybeli Tarisznyás együttes fellépése következett.
A Társaság rövid történetét Pozsony Ferenc ismertette az ünnepségen. A Kriza János Néprajzi Társaságot 1990. március 18-án alapították erdélyi értelmiségiek, tanárok és muzeológusok, akik hivatásuknak tekintették a hazai népi kultúra kutatását: Gazda Klára, Könczei Csilla, Zakariás Erzsébet és Pozsony Ferenc, a társaság jelenlegi elnöke. 1994-ig a társaság székhelye Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt, majd az Illyés Közalapítvány támogatásával költözhettek a jelenlegi ingatlanba. Az új székházban jelentős szakmai könyvtárat, archívumot hoztak létre, Péntek János egyetemi professzor már a társaság megalakulásának évében, ’90-ben elindította a néprajzi képzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1995 óta pedig minden évben konferenciákat szerveznek a társaság dokumentációs és oktatási központjában, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket ismertetik Erdély különböző városaiban. A társaság adattárának értékes részét képezi a Vámszer Géza, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Faragó József hagyatékából származó kéziratanyag. A könyvtár folyamatosan bővül a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke által kezdeményezett kutatások eredményeivel. A társaság kezdeményezésére 2003-ban felavatták a Csángó Néprajzi Múzeumot a háromszéki Zabola településen. A székhely 2004-es felújítása óta előadásokat és kiállításokat szerveznek itt, emellett információs központ is működik. Az ünnepségről részletes beszámolók itt olvashatók: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=36683
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/39075



ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Tordai Zádor
Életének 86. évében, március 12-én  elhunyt Tordai Zádor Kossuth-díjas író, a filozófiai tudományok doktora. 'A legjobban mindig az egzisztencia filozófiája érdekelte. Már Márkus Györggyel, a mai (akkori) polgári filozófiáról közösen írt könyvében is az egzisztencia filozófiáját és a vallásfilozófiát választotta, majd az Egzisztencia és valóság című kötetében megírta a legjobb magyar monográfiát Sartre-ról és a francia egzisztencializmus felbomlásáról' - fogalmaz Heller Ágnes a Népszabadságban megjelent nekrológban. 'Ő írta a híres Erdélyi jelentést, amelyből mindenki megtudhatta, ha akarta, hogy mi a sorsa a magyar kisebbségnek a diktátor Romániájában' - idézi fel ugyanott Heller.
Tordai Zádor 1924-ben született Kolozsváron. 1947-48-ban a Kolozs megyei prefektúra sajtóosztálya alkalmazta, 1950-től a kolozsvári egyetem filozófia tanszékén tanársegéd, 1951-ben szerzett tanári oklevelet. 1952-től a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történettudományi és Filozófiai Intézetének munkatársa. 1957-től nem kapott állást. 1960-ban áttelepült Magyarországra, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott.
Fő művei az Egzisztencia és valóság, Az elidegenedés mítosza és valósága, A cselekvés hálója, A józan ész dicsérete, A nap árnyékában és a Balkáni történetek. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki nagy történeti értékkel bíró könyveiért és erdélyi eszmetörténeti tanulmányaiért.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=298190&ctag=articlelist&iid=1


-Elhunyt G. Szabó Judit
Életének 85. évében, március 17-én, soproni otthonában elhunyt G. Szabó Judit írónő, gyerek- és ifjúsági könyvek szerzője. Bár tanítónői diplomát szerzett, évtizedekig dolgozott üzemmérnökként egy angyalföldi kazángyárban. Első könyvét, a Legyen az egyik feleségem! című útirajzot a férjével közös utazásai ihlették, majd 1971-ben jelent meg az első gyerekkönyve, A macskát visszafelé simogatják címmel. 1970-től lett szabadfoglalkozású író.
A pöttyös könyvek sorozatban jelent meg a Hárman a szekrény tetején, a Bezzeg a más gyereke!, a Most boldog vagy? és a Megérjük a pénzünket!. A rendszerváltás után is rendszeresen jelentek meg könyvei, az utolsó a Kristályszív akció volt 2009-ben.
2007-ben megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíját.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/19125/meghalt_g_szabo_judit


KITEKINTŐ

-Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
Egymillió, római és firenzei könyvtárakban őrzött történelmi jelentőségű kötet digitalizálására készül a Google, a ritkaságok között szerepelnek például Galileo Galilei csillagászati munkái. Mario Resca olasz kulturális miniszter szerint a Google Books-szal kötött együttműködési megállapodás révén sikerülhet megőrizni a könyvek tartalmát. 'A digitalizálással elkerülhető az olyan veszteség, mint amilyet az 1966-os nagy firenzei árvíz okozott, amikor több ezer könyv pusztult el a toscanai város könyvtárában' - hangsúlyozta Resca, hozzátéve, hogy az 1868 előtt kiadott könyvek elektronikus változatai az olasz kultúra nemzetközi népszerűsítését is elősegítik.
A könyvek digitalizálásának költségeit a Google állja. A szerzői jogdíjmentes alkotások között XIX. századi irodalmi és XVIII. századi tudományos művek is szerepelnek. Az olasz könyvtárak egyébként már maguk is elkezdték a polcokon tárolt értékeik digitalizálását, eddig közel 285 ezer könyvről és egyéb dokumentumról készült elektronikus másolat.
Forrás: KIT Hírlevél 2010/11, 2010. március 17.


-Olvassunk együtt! - áprilisban induló kampány az olvasásért
Az Olvassunk együtt! kampány és programsorozat azt tűzte ki célul, hogy ösztönözze és elősegítse az elszegényedett családok, gyerekek és szülők rendszeres olvasását.
A program kezdeményezője és irányítója a budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Intézet (OSI Budapest), a lebonyolításban különböző szakmai partnerek vesznek részt, mint például a Libri, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vagy a Litera irodalmi portál. Az OSI a megvalósítás keretfeltételeit biztosítja, s egyúttal nagy mértékben számít minden résztvevő, így a helyi partnerek jószolgálati tevékenységére is. Az Olvassunk együtt! program (http://www.olvassunkegyutt.hu/) 2010. április 20-án indul, hogy könyveket és az olvasás örömét juttassa el rászoruló gyerekeknek, családoknak, iskoláknak. A program indulása előtti hónapban gyerek- és ifjúsági könyveket gyűjtenek, hogy minél több könyvet adományozhassanak a rászorulóknak. A Litera, mint a program partnere, folyamatosan beszámol az eseményekről.
Forrás: http://csodaceruza.hu/?p=286, http://www.litera.hu/hirek/olvassunk-egyutt


-Dánia az OSZK-ban

Három kiállítás is nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) márciusban a Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk Dánia programja keretében.
A Maszk-játékok című könyvkiállítás célja a dán irodalom magyarra lefordított köteteinek bemutatása. A látogatók az OSZK gyűjteményében található, a XIX. századtól napjainkig megjelent kiadványokat tekinthetik meg, köztük a három irodalmi Nobel-díjas alkotó, Henrik Pontoppidan, Karl Adolph Gjellerup és Johannes Vilhelm Jensen műveit. A tárlat egyik érdekessége az első, 1858-ban megjelent magyar nyelvű Hans Christian Andersen-mesegyűjtemény, amelynek fordítója Petőfi Sándorné Szendrey Júlia.
A Korunk lenyomata című dán kortárs grafikai kiállítás 116 művész alkotását vonultatja fel. Az utazó kiállítás a Dán Grafikusok Szövetségének (Danske Grafikere) 30 éves jubileumára készült; tavaly Lettországban, Oroszországban, Lengyelországban, Németországban és Észtországban mutatták be, idén pedig Magyarország és Kína látja vendégül az anyagot.
A Tisztelgés Karen Blixen (1885-1962) előtt című emlékkiállítás dokumentumait a kecskeméti Dán Kulturális Intézet biztosítja. A dán írónő életét és munkásságát tablók és fényképek segítségével bemutató tárlatot korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban és a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban láthatták az érdeklődők.
A nagyközönség a tárlatokat ingyen tekintheti meg április 10-ig.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=298515&ctag=articlelist&iid=1


-Izrael lesz a díszvendég a budapesti könyvfesztiválon
Huszonöt ország közel ötszáz szerzőjét várják a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelyet a budapesti Millenáris Parkban rendeznek április 22. és 25. között.
Az idei fesztivál több mint ötvenezer kötetet és 370 programot kínál, valamint kortárs nemzetközi, magyarországi és határon túli magyar írókat, költőket, tudósokat, művészeket és közéleti szereplőket vonultat fel, akikkel író-olvasó találkozók, dedikálások, irodalmi estek és kerekasztal-beszélgetések keretében találkozhatunk. A tavalyi, nagy sikerrel zárult román díszvendégség után idén Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten. Mint Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója elmondta, tavaly a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének huszadik évfordulója alkalmából a magyarországi könyvkultúra mutatkozhatott be díszvendégként a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásáron, most mintegy viszonzásképpen az MKKE meghívta Izraelt.
Teljes cikk: http://umsz.manna.ro/kultura/izrael_lesz_a_diszvendeg_a_budapesti_konyvszemlen_2010_03_25.html


DÍJAK

-Könyvtárosok kitüntetései Március 15. alkalmából
2010. március 15. alkalmából Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át.
A Magyar Köztársaság elnöke megbízásából, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át: Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgatóhelyettesének, Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést Haszonné Kiss Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének, Bánffy Miklós-díjat Péliné Dr. Bán Évának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosának, Sáray László nyugalmazott könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának, József Attila-díjat Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista


-Erdélyi költők, írók magyar állami kulturális kitüntetései

Kossuth-díjas lett Kovács András Ferenc
A legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetésben, Kossuth-díjban részesült Kovács András Ferenc. Az elismerést március 15-én vehette át a magyar parlamentben.
’A magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kovács András Ferenc József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének, versrovat-szerkesztőjének’ - hangzott el március 15-én a parlamentben, amikor a marosvásárhelyi költő átvette az elismerést. Az írók és költők közül Kovács András Ferenc mellett Lengyel Péter és Rakovszky Zsuzsa a díjazott.
Kovács András Ferenc az úgynevezett IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. A közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika.
Interjú a Kossuth-díjas költővel: http://www.szekelyhon.ro/magazin/kerem-a-kolteszetbol-nem-lehet-megelni
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=298186&ctag=articlelist&iid=1
http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/kossuth-dijas-lett-kovacs-andras-ferenc
Videó: http://erdely.ma/kultura.php?id=66784
József Attila-díj Bogdán Lászlónak, Fekete Vincének és László Noéminek
Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréséért idén József Attila-díjat kapott Bogdán László, prózaíró, költő, szerkesztő, a Háromszék független napilap főmunkatársa és Fekete Vince, író, költő, műfordító, irodalomszervező, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Háromszék független napilap külső munkatársa.
A díj 1950-es alapítása óta első ízben fordult elő, hogy három erdélyi író részesült a kitüntetésben: a két háromszéki mellett László Noémi is idén József Attila-díjas. Bogdán László szerteágazó irodalmi tevékenységével, számos próza- és verseskötetével érdemelte ki az elismerést, Fekete Vince és László Noémi elsősorban a 90-es évek elején feltűnt Serény Múmia, majd Előretolt Helyőrség nevű, az irodalom megújítását zászlajára tűző kolozsvári csoportosulások tagjaiként, illetve az azutáni munkásságuk elismeréseként részesültek a díjban.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/27289/


-A Monoki-díj átadása április 17-én - Okos-Rigó Ilona az idei díjazott

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete évente adományozza a Monoki István-díjat. A javaslattétel informális, a kitüntetett személyét az egyesület vezetősége határozza meg. A nyertes és a pályázók személye az RMKE-levelezőlistán olvasható. A 2010-es díjat Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa kapta. A díjátadás április 17-én, a Kolozsvári Állami Magyar Operában, gálaműsor keretében lesz.
A KIT hírlevélben korábban a témáról: Monoki-díj nemzedéknevelésért és kultúramentésért http://kithirlevel.hu/index.php?kh=monokidij_nemzedeknevelesert_es_kulturamentesert
Díjazás-diskurzus a romániai magyar könyvtárosok között: http://kithirlevel.hu/index.php?kh=dijazas-diskurzus_a_romaniai_magyar_konyvtarosok_kozott
Forrás. Kopacz Katalin, RMKE-elnök közlése alapján
Forrás: KIT hírlevél, 2010/9, 2010. március 3.



HAZAI

-A BIBLIONET program hírei
Biblionet - avagy a könyvtárak reneszánsza
Sikerült felkeltenie a sajtó érdeklődését Hargita megyében a Biblionet programnak. Könyvtárak reneszánsza címmel a Hargita Népe napilap 2010. március 4-i számának Nézőpont rovatában Kozán István gondolatai olvashatók arról, hogy a Biblionet többek között a könyvtárakról, könyvtárosokról a köztudatban rögzült negatív sztereotípiák megváltoztatására is lehetőséget teremtett. A teljes cikk: http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/
Márciusban a Hargita megyei szentegyházi könyvtárnak is átadták a Biblionet-program keretében pályázati úton elnyert informatikai felszereléseket, négy új számítógépet, valamint egy-egy nyomtatót és szkennert. - Világszerte megváltozott a könyvtárak rendeltetése, könyveket őrző helyiségekből immár információkat szolgáltató központokká léptek elő - fogalmazott Finta Erika, a szentegyházi városi könyvtár könyvtárosa.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=65907&cim=biblionet_szentegyhazan_is
Bővül a Biblionet hálózata
Második fordulójához érkezett a Biblionet program, amely a romániai könyvtárak technikai korszerűsítését, számítógépes ellátását, illetve a könyvtárosok szakképzését hivatott segíteni.
Kelemen Hunor kulturális miniszter 2010. március 25-én Bukarestben, a könyvtárigazgatók jelenlétében ismertette a második szakasz nyerteseit – többek között Kovászna és Kolozs megye könyvtárai is bekapcsolódtak a hálózatba. A március 25-i értekezleten Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vezetője az elsőkörösök tapasztalatairól mesélt. Beszámolójából kiderült, a program révén Hargita megyében eddig közel 370 ezer lejt költöttek el. 'A Kájoni János Megyei Könyvtárban a Biblionet program tavaly májusban indult be. Áprilisban meghívtuk az IREX non-profit szervezetet, összegyűjtöttük a könyvtárosokat, meghívtunk polgármestereket, és mindenkivel ismertettük a programot. A helyi hatóságok programhoz való hozzáállása is nagyon pozitív volt, és hiszem, hogy ennek is köszönhetjük, hogy megyénk bekerült az első körbe. Összesen 87 számítógépet kaptunk, szkennerekkel, sornyomtatókkal, web-kamerákkal kiegészítve' - mondta el az ÚMSZ-nek az igazgató. Elmondta, amint a felszerelések megérkeztek, minden településen hivatalosan meg is nyitották a Biblionet-termeket, és a mai napig azt tapasztalják, hogy eredményesek. 'A korszerűsítés egyfajta presztízsnövekedést is jelent a könyvtárak szempontjából, amelyeknek már a megítélése is kezdett változni a közösség tudatában' - tájékoztatott Kopacz Katalin.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/bovul_a_biblionet_halozata_2010_03_26.html
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=37069
A Bod Péter Megyei Könyvtár is sikeresen pályázott
Háromszék tizennyolc településén internetes, új számítástechnikai eszközökkel felszerelt közösségi termeket alakítanak ki, ott, ahol ezt az önkormányzatok is támogatták. A finanszírozást a Biblionet program keretében a Bill és Melinda Gates Alapítvány biztosítja. ’Ez nagyon izgalmas, amerikai pragmatizmussal, gyakorlatiasan elképzelt program, amely vonzóbbá teszi a megye közkönyvtárait, gyakorlati haszna is van, mert lehetőséget teremt internetezésre, elektronikus kommunikációra, továbbá erősíti a könyvtár közösségformáló szerepét.’ - mondta el érdeklődésünkre Szonda Szabolcs, a BPM igazgatója.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/27706/, Ld. még: http://multikult.transindex.ro/?hir=2419, http://www.covasnamedia.ro/beta/?p=7607


-Feltérképeznék Kőrösi Csoma Sándor útját

Az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta, hogy a Székelyföldről a magyar őshaza kutatására Ázsiába indult XIX. századi nagy keletkutatónak, az első tibeti-angol szótár megírójának vándorútját a Selyemút mintájára térképeznék fel. A Kőrösi-emlékhelyeket összegyűjtve létre lehetne hozni a Megismerés útját. Kelemen Hunor szerint Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, ezért az ENSZ tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO 2010-es programjában adott a lehetőség a terv megvalósítására.
A miniszter úgy véli, hogy Románia és Magyarország érdekelt a Megismerés útjának megvalósításában. A két országon kívül Kelemen Hunor még be szeretné vonni az együttműködésbe Indiát is, ahol éveken át végezte tudományos munkáját Kőrösi, és ahol 1842-ben meghalt.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=959&ctag=articlelist&iid=1&articleID=297833


-Nem jutott új könyvek vásárlására Baróton
Leginkább a középiskolás diákok keresik fel a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtárat, de az alkalmazottak és a nyugdíjasok is szívesen olvasnak. Elsősorban a házi olvasmányokat és az iskolai feladatok elvégzéséhez szükséges könyveket kölcsönzik, majd a magyar és világirodalom, illetve a román irodalmi művek és a sikerkönyvek következnek a népszerűségi listán - derült ki az intézmény munkatársai által készített statisztikából. Benkő Gyula könyvtáros szerint eredménynek számít, hogy a 2890 beiratkozott közül 645-en aktívak, mint ahogy az is, hogy 2009 folyamán 179 új tagot vettek nyilvántartásba.
A diákság általában akkor keresi fel a könyvtárat, amikor az iskolai tékából már kifogytak a házi olvasmányok, illetve valamilyen tantárgyversenyre alaposabban felkészülnének. A kiadási évük alapján akár meghaladottnak is lehetne tekinteni a gyakran igényelt, egzakt tudományokban eligazító lexikonokat, ám mivel alapművekről van szó, valószínűleg sokáig forgatják haszonnal. Annál is inkább, hogy tavaly az adományokból érkező könyveken kívül egyetlen, saját erőből vásárolt kötettel sem sikerült a 45 000-es állományt bővíteniük. Újdonság viszont, hogy több kulturális eseménynek biztosított otthont a könyvtár épülete, és az is, hogy egyre inkább kihasználják az olvasótermet.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/26897/


-OTP bank az olvasásért
Olvasásnépszerűsítő programot működtet az OTP Bank, ennek keretében több iskolát látnak el jelentős értékű könyvadománnyal. A Brassó megyei Szászmagyaros kapta az első - hatszáz kötetből álló - könyvcsomagot, a helyi iskola könyvtárát könyvespolcokkal is felszerelte a pénzintézet.
Szintén nagy értékű adományt kapott Persány község is, az itt található iskolában könyvtár sem működött, ezért különösen fontos az a csomag, amelynek százhetven diák örülhet. Mindaddig, amíg az OTP programja el nem jutott a településre, a tanárok saját könyveiket kölcsönözték az érdeklődő tanulóknak, így a helybeliek rendkívül fontos segítségként értékelik az adományt.
A szervezők úgy ítélik meg, hogy a kezdeményezés akkor éri el célját, ha közösségi összefogás erősíti. Ezért arra kérnek minden segítőkész könyvszerető embert, támogassák az alsó tagozatos iskolásokat saját köteteikkel. Az adományokat átveszik az OTP Bank fiókjaiban és a Humanitas könyvkiadó boltjaiban, majd szervezetten továbbítják a rászoruló vidéki gyerekeknek. A tervek szerint tíz megye húsz iskolájához tízezer kötetet juttat el a pénzintézet.
Forrás: http://umsz.manna.ro/tarsadalom/otp_bank_az_olvasasert_2010_03_18.html

-A könyvek varázsa megmarad

Ma már közhelynek számít, hogy a számítógép, az internet tömegessé vált használata teljesen megváltoztatta az olvasási szokásainkat, olvasási kultúránkat. A gyors ütemű technikai fejlődést talán már kezdjük megszokni, a változásokat mind inkább természetesnek érezzük. Naponta átlagosan 50 perccel több szabadidőnk van, viszont a szabadidőnkből 60 perccel többet fordítunk tévézésre, valamint a mostanában leginkább teret hódító internetezésre, olvasásra pedig fele annyit időt szánunk, mint 20 évvel ezelőtt. Sokak szerint leáldozóban van a könyv-korszak, mindenki internetezik olvasás helyett. A kettő viszont nem ugyanaz: bár az interneten sokat olvasunk, ez inkább csak információgyűjtésnek nevezhető. Aki olvas, az magáért a cselekvésért, az olvasás varázsáért teszi. Így a kettőt nehéz egy lapon említeni, mindkettőnek más a funkciója. Az összefüggés abban mutatkozik, hogy míg régen az információkért is a könyv után nyúltunk, most itt az internet, ami jóval gyorsabb. Az internetezés az olvasás egy új válfaját fejlesztette ki, megalkotta ugyanis a hipertext szövegeket, amelyek nem a lineáris olvasásra alapoznak. Az olvasó közben elkalandozhat, hozzászólhat, esetleg ő maga is szerkesztheti a szöveget. Király Margit, a szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium könyvtárosa szerint az olvasás nem pusztán azon múlik, hogy van-e internet vagy nincs. Az olvasásra való hajlandóságot a diákok otthonról a családból, a tanítóktól hozzák. Aki fiatal korában szeret olvasni, az magával viszi a későbbiekben is. Kialakul a könyvek iránti igénye, ami független az internettől. Tapasztalata szerint a könyvtárba ugyanannyi olvasó jár, mint korábban. Nemcsak a kötelező irodalmat keresik a gyerekek, hanem a szórakoztató tartalmú könyveket is. Sok esetben egymásnak ajánlják a könyveket, ami sokkal jobb, mint ha rájuk erőltetnék. ’Az olvasás napjainkban sem szorul a háttérbe, mert a könyvek varázsa megmarad’ - teszi hozzá megnyugtatóan a könyvtáros.
Forrás: http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/meg-szeretjuk-a-konyveket/cn/news-20100301-07373036


-Olvas a város - civil kezdeményezés az olvasásért
Furcsa látvány fogadhatta március 18-án 16 órától azokat, akik a marosvásárhelyi 4-es számú autóbusszal utaztak. A Városi olvasás önkéntesei másfél órán keresztül olvasgatták otthonról hozott könyveiket, és elbeszélgettek azokkal az utasokkal, akik érdeklődtek olvasmányaikról.
Bukarestben már sikert aratott, Marosvásárhelyen azonban most először szervezték meg. A Civika.ro által kezdeményezett megmozdulást a Marosvásárhelyi Könyvcsere és a CamelWeb Creations szervezte. A civil kezdeményezés célja az olvasás népszerűsítése, hiszen a hétköznapjaink szürke buszozását vagy a várakozást a járművekre mi mással lehetne jobban feldobni, mint olvasással.
Bővebb információ: http://mures.orasulciteste.ro
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/olvas-a-varos-a-megpedig-a-marosvasarhelyi-4-es-buszon


AJÁNLÓ

-Dsida Jenő és Kelemen Lajos emlékezete - a Kriterion két új kiadványa

A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó két új kiadványát az erdélyi irodalom és művelődéstörténet két kiváló személysége, Dsida Jenő és Kelemen Lajos emlékezetének szentelte, a kerek évszámok emlékezéskényszerétől mentesen. Mindkét kötet szerkesztője Sas Péter magyarországi művelődéstörténész, a köteteket Kolozsváron és Marosvásárhelyen is bemutatták a közönségnek.
Sas Péter az általa szerkesztett Dsida Jenő emlékezete (Összeállítás születésének és munkásságának évfordulóhoz nem kötött, időtlen tiszteletére) című kötete kapcsán elmondta, a hat fejezetből álló könyv összeállítása során olyan, a Dsida-kultusz felélesztése érdekében közreműködő személyek munkáit szemlézte, mint Láng Gusztáv, Lisztóczky László, Mózes Huba és Kabán Annamária. Sas Péter kiemelte, méltán érdemes figyelmünket 'a nagyon fiatalon elhunyt, mégis teljes életművet maga után hagyó' Dsida Jenő munkásságára irányítani. - Dsidának továbbra is szerepe van az erdélyi művelődéstörténetben, ezért tettem kísérletet arra, hogy irodalomtörténészek munkáinak felhasználásával bemutassam életművét - magyarázta.
Kelemen Lajosnak, legendás erdélyi levéltáros-történésznek, bármennyire is hihetetlen, nincs klasszikus értelemben vett könyve. Forrásmunkáit, tanulmányait különböző nyomdatermékekben publikálta, önálló kötetet élete során nem sikerült megjelentetnie - mondta Sas Péter az erdélyi múlt felkutatásában elkötelezett történész, levéltáros munkáinak legújabb gyűjteménye, a Művelődéstörténeti tanulmányok II. ismertetésekor. Mérhetetlen tudása miatt sokan azt remélték, hogy Kelemen Lajos írja majd meg Erdély történetét. Ő azonban nem támaszkodott korábbi munkákra, hanem úgy gondolta, hogy az igazi, hiteles történetíráshoz először újra össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni és közzé kell tenni a forrásokat. Amit tervbe vett, azt meg is valósította. Míg a századforduló elején 50 ezres nagyságrendű volt az Erdélyi Múzeum levéltára, munkálkodása során többszázezressé vált, 1947-48-ra pedig, amikor az állam átvette, egymilliós nagyságrendűvé növekedett. Kelemen Lajos nagyszerű tárházát alakította ki az erdélyi tudomány alapanyagának, ugyanakkor tanulmányaival, életművével módszertant is kidolgozott a fiatal kutatók számára, akik e tudás birtokában megvalósíthatják álmát, Erdély történetének megírását – összegezte az életmű jelentőségét Sas Péter.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/38321
http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=40567


-Erdély az ébredő Európában - Csetri Elek kötetének bemutatója

Nemrég elhunyt neves történészünknek, Csetri Eleknek Erdély az ébredő Európában című kötetét mutatták be március 12-én este az EME nagytermében. Előbb H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója emlékezett intézményének a szerzővel fenntartott kapcsolataira. Egyed Ákos EME-elnök a barátról és kollégáról szólva kiemelte: Csetri Elek az 1940-es évek elejétől megszakítás nélkül, aszkétikus áldozatvállalással volt jelen az erdélyi történetírásban. Tudatos téma- és tárgyválasztással dolgozott, Kelemen Lajos köréhez tartozónak vallotta magát. Mindig a történelmi igazságot kereste, szívén viselte az EME sorsát. A most napvilágot látott kiadvány háromkötetes ciklus része, következtetése, hogy Erdély mindig Európához tartozott. A Habsburgok idején nem juthatott olyan szerephez, mint az önálló fejedelemségekben, de mindig megvolt benne a törekvés a szabadságra. A kötet tíz tanulmányából hat a szabadság eszméjével foglalkozik. - Csetri Elek emlékét úgy tiszteli meg igazán az utókor, ha munkáját olvassák, kutatják, tovább fejlesztik – mondotta az EME elnöke.
Forrrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/39085


-A Csíki Székely Múzeum ’Régi Magyar Könyvtára’ - könyvajánló az ANBPR bihari blogján
Az ANBPR (Romániai Közkönyvtárosok Országos Egyesülete) Bihar megyei fiókja blogján Bedő Melinda csíkszeredai könyvtáros egy nemrég megjelent kötetet ajánl a szakma figyelmébe. A bihari születésű Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum művelődéstörténésze legújabb munkájáról van szó: A Csíki Székely Múzeum 'Régi Magyar Könyvtár'-a. I. (1498–1710). Katalógus.
A teljes cikk: http://bibliotecibihorene.blogspot.com/2010_03_01_archive.html
A kötet a Csíki Székely Múzeumban őrzött három csíki téka régi magyar könyveinek katalógusa, művelődési és kultúrtörténeti csemege, amely a régió kulturális potenciáljáról is jó képet ad.
Az értékes kötetről a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elhangzott Lánczy Ágnes és Oláh Gál Elvira által készített összeállítása.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=66582&cim=regi_magyar_konyvtar_szekelyfoldi_gyujtemeny_audio



MOZAIK

-Netes végletek Romániában
Az európaiak közül a romániaiak vezetnek a közösségi oldalak felhasználói között - derül ki az IAB Europe legújabb felméréséből. A közösségi oldalakra regisztrált romániai felhasználók 60 százaléka nagyon aktív, ők valósítják meg a legtöbb információcserét.
A romániai felhasználók a Facebook-ot, a Hi5-ot és Twittert kedvelik a leginkább. A közösségi oldalakon való 'zsongás' terén egyedül a magyarországi felhasználók körözik le a romániaiakat, ugyanis közülük 65 százalék az, amely fokozottan aktív a neten.
Ugyanakkor sokan használják az internetet egyszerű információkeresésre is. Az IAB Europe szerint a hazai felhasználók 96 százaléka legalább hetente rákapcsolódik a netre, míg az európai átlagfelhasználók alig 89 százaléka teszi ezt meg. Egyéb internetes műveletekben a romániai webszörfösök azonban rosszul állnak.
Az ország netező lakossága leginkább az interneten történő bankműveletektől ódzkodik, ritkák a netes pénzátutalások, kifizetések. Tavaly a lakosság alig 19 százaléka élt az online kártyás fizetés lehetőségeivel. Az IAB Europe a felmérést 16 ország 32 ezer lakosán végezte.
Forrás: http://umsz.manna.ro/media/netes_vegletek_romaniaban_2010_03_02.html


-A magyarok negyede a digitális középosztályba tartozik
Reprezentatív felmérés készült az internetezők digitális médiahasználati szokásairól, amely szerint a magyarok negyede már a digitális középosztályba és az online virtuózok közé tartozik. Minden második magyarországi internetező legalább hetente oszt meg és tölt le különböző tartalmakat, minden ötödik folyamatosan a neten lóg és ma már szinte mindegyik felhasználó tagja valamelyik online közösségi oldalnak. Ők már többet használják napi szintű kommunikációra a közösségi oldalakat, mint az SMS-t. A neten és a tévé előtt is elsősorban hírfogyasztók, és hódít körükben a tévéműsorok digitális rögzítése. SG.hu; Techline, 2010. március 5.
Forrás: KIT hírlevél, 2010/10, 2010. március 10.


-Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó romániai városok
Nyolc-tíz romániai város versenyez majd a 2020-as Európai Kulturális Főváros címért. Ahhoz, hogy a pályázat sikerrel járjon, első sorban kormányzati támogatásra van szükség. Ilyesmit egyelőre csupán a Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium ígért. Tárcája egyeztetni kíván a Művelődési Minisztériummal egy tárcaközi együttműködésről, amelynek célja valamelyik romániai város pályázatának segítése lenne, nyilatkozta Elena Udrea miniszter az Agerpres hírügynökség tudósítójának. Egyelőre Iaşi, Temesvár és Kolozsvár jelentette be, hogy Európai Kulturális Főváros szeretne lenni 2020-ban. A cím elnyerőit kijelölő európai bizottság egyedüli romániai tagja, a Nagyszebeni Nemzeti Színház igazgatója, Constantin Chiriac úgy véli, a romániai pályázók száma elérheti majd a tízet is. Nem hiszi, hogy az infrastruktúra fejlettsége lenne a legfontosabb tényező. A projekt ereje fogja eldönteni a versenyt, vélekedik Chiriac.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=66403


-Irodalmi emlékhely lett Hemingway floridai otthona
Irodalmi emlékhellyé nyilvánították Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író egykori floridai otthonát. A világhírű író második feleségével, Pauline-nal és két fiukkal együtt kilenc éven át élt a Key Westben található házban az 1930-as években. Ez a kilenc év volt Hemingway életének legtermékenyebb időszaka: életművének mintegy 70 százalékát itt, a ház második emeletén található dolgozószobájában írta meg. Itt születtek többek között olyan híres művek, mint az Akiért a harang szól vagy A Kilimandzsáró hava. Hemingway egészen 1961-es haláláig tulajdonosa maradt az épületnek. 1964-ben múzeumot nyitottak itt, az emlékhellyé avatás azonban mindezidáig váratott magára. Az irodalmi emlékhely (literary landmark) címet az Amerikai Könyvtárszövetség egyik részlege adományozza. A cím a történelmi emlékhely (National Historic Landmark, NHL) titulushoz hasonló. Hemingway háza Key Westben már a nyolcadik irodalmi emlékhely. A többi között itt találni Tennesse Williams amerikai drámaíró és Elizabeth Bishop amerikai költő egykori otthonát.
Key West egy szigetre épült város Florida déli partjainál. A 25 ezres települést az Egyesült Államok legdélibb városaként is emlegetik: 207 kilométerre fekszik Miamitól, 170 kilométerre Kubától.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=298447&ctag=articlelist&iid=1


LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT

-Szabó Lőrinc emlékére
2010. március 26-án kiállítás nyílt Szabó Lőrinc költőnk születésének 110. évfordulója alkalmából a Márton Áron Gimnázium könyvtárának dokumentációs és információs központjában.
A rendezvény a könyvtár birtokában lévő Szabó Lőrinc köteteket, pontosabban a költő alkotásait (belefoglalva prózai, főleg irodalomelméleti műveit) és a költőről írt dokumentumokat mutatja be, valamint fényképek és róla készült festmények teszik vonzóbbá a kiállítást.
A kiállításhoz egy rövid életrajz is kapcsolódik, amely képet nyújt a poéta életéről és ennek a verseire történő befolyásáról.
Megjegyezendő, hogy az anyag összeállításában segítséget nyújtottak Miklós József mikró-könyvtárának kötetei is.
A már tanárok és diákok által gyakran látogatott kiállítás április elsejével zárul. A szünidő után néhány órára látható lesz a tanórákon is. Szervezők: Boldizsár Ágoston magyar tanár, Borbé Levente könyvtáros, Balázs-Bécs Enikő dokumentarista.
Forrás: Borbé Levente, Borbé Levente könyvtáros, Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda



Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Munkatárs: Bedő Melinda (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros)

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin