************
********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/3.
szám
ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Szakmai találkozók 2010-ben
-'Nagy könyvelhagyó nap'
PÁLYÁZATOK
-Az NKA pályázata jelentős kulturális események támogatására
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Biblionet Csíkkarcfalván
-Alternatív Bálint-nap
-Olvasni emlékezésképpen
-Februári rendezvények a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Létezik még olvasási kedv - körkép udvarhelyszéki könyvtárakról
-Biblionet Érkörtvélyesen
-'Cimbora jelmezbál' Gyimesközéplokon
-Nagykároly: ismét várja olvasóit a gyermekkönyvtár
ÉVFORDULÓK
-Húszéves a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat
-Csoóri Sándor 80 éves
-150 éve született Csehov
-Kétszáz éve halt meg Rát Mátyás
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Ferencz Zsuzsanna
KITEKINTŐ
- Virtuális és valós gyermekkönyv-intézetek
-Indul a Márai Program: évi egymilliárd az olvasásért
-Önkiszolgáló utcai könyvtár Bécsben
-Könyvtár nyílt a tengerparti homokban
DÍJAK
-Romsics Ignác kapta a Korunk Kulcsa díjat
HAZAI
-Következetes közpolitikával a könyvtárak működéséért
-2010 a képzőművészetek éve a Székelyföldön
AJÁNLÓ
-Digitalizált székely mondavilág
-Internetre kerül a magyar folklórarchívum
-A Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményének katalógusát mutatták be
-Megjelent Janus Pannonius ismeretlen műve
-Virtuális múzeumban Európa születése
-A romák kulturális kincse a világhálón
MOZAIK
-Hervay Gizellának tulajdonították Bíró József verseit
-Elkezdődött a kultúrák közeledésének ENSZ-éve
-Nostradamus próféciáit archiválja a Google
-Milliókat ért a csábítás kézirata
-Salinger-leveleket tett közzé egy amerikai könyvtár
-Laptop helyett könyvekkel utazunk szívesen
-Google Books: még mindig nincs vége
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
- Idén Csíkszeredában kerül átadásra 'Az év fiatal könyvtárosa' díj
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Szakmai találkozók 2010-ben
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a csongrádi Csemegi Károly
Könyvtár és Információs Központ által szervezett Kárpát-medencei könyvtárosok
konferenciája 2010-ben május 30. és június 1. között kerül megrendezésre
Csongrádon.
Szeretettel várunk minden hazai és határon túli kollégát.
Horváth Varga Margit igazgató
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. vándorgyűlésének időpontja 2010. július
15-17., helyszíne pedig Baja lesz.
Mindenkit szeretettel várunk!
Üdvözlettel: Nagy Anikó főtitkár, az MKE elnöksége és a szervezők nevében
-'Nagy könyvelhagyó nap'
2010. március 25-én ünnepli második születésnapját a Veszíts el egy
könyvet! Az évfordulót - akárcsak tavaly - egy 'Nagy könyvelhagyó nap'
megszervezésével szeretnénk emlékezetessé tenni. Tavaly 249 könyv veszett
el a könyvelhagyó napon, köszönhetően elsősorban azoknak a könyvtárosoknak (20
könyvtár munkatársainak), akik segítettek a szervezésben.
Idén is hasonló felhívással fordulunk a kollégák felé: ha önnek, könyvtárának
van kedve bekapcsolódni a könyvelhagyó nap szervezésébe, kérjük, a további
részletekért jelentkezzen a csababuzai@gmail.com e-mail címen.
Köszönettel, Buzai Csaba könyvtáros, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza
Forrás: https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-February/020296.html
PÁLYÁZATOK
-Az NKA pályázata jelentős kulturális események támogatására
A Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégiuma
pályázatot hirdet a 2010. március 1. és 2011. február 28. közötti időszakra
kiemelkedő jelentőségű kulturális események támogatására. A pályázat célja a
kulturális élet reprezentatív eseményeinek támogatása, a magyar kultúra
rangjának és színvonalának megőrzése és erősítése. A pályázat keretében elsősorban
a kiemelkedő művészeti események, programok és fesztiválok támogathatók. A
pályázaton jogi személyek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók vehetnek
részt. Az igényelhető támogatás összege legfeljebb 15 millió forint. A
támogatásra szánt keretösszeg 200 millió forint.
Pályázati határidő: 2010. március 12. Postai elérhetőség: Nemzeti Kulturális
Alap Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégiuma; 1388 Budapest, Pf. 82.
Forrás: www2.nka.hu/pages/palyaztatas/aktualis_palyazati_felhivasok/kiemelt_kulturalis_programok_100312.html
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Közkinccsé tett csángó történetek
Zenés könyvbemutató színhelye volt a könyvtár Gábor Áron terme 2010. február
9-én, amikor a Vót, hol nem vót című népmesegyűjtemény került közönség elé. Az
eddig kiadatlan, 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos
Akadémia Folklórarchívumából származnak. Közreadásuk eseményszámba megy, mivel
eddig csak elszórtan jelentek meg moldvai meséket tartalmazó kiadványok.
Zakariás Erzsébet, az intézmény főkutatója, a könyv összeállítója elmondta, a
csángó népmesék fehér foltot jelentettek a magyar népmesék palettáján.
A 450 oldalas kötet anyaga nemcsak folklórtörténetileg, hanem a csángó
nyelvhasználat kutatása szempontjából is rendkívüli értéket képvisel. Mind a
szakma, mind az érdeklődő nagyközönség számára élményszerű munkáról van szó:
részletes jegyzetanyag, a mesék tipológiai besorolása és máshol fellelhető
párhuzamaikat jelző táblázat áll a szakemberek rendelkezésére, emellett
„olvasóbarát” szómagyarázatok segítik a nem szakmabeli érdeklődőt
is a veretes nyelvjárásban hitelesen tolmácsolt szövegek befogadásában.
A kötet illusztrátora, Salat-Zakariás Csaga közölte a bemutatón: igyekezett
olyan formavilágot beilleszteni a könyvbe, amely az olvasóhoz közelebb hozza az
archaikus szöveget. A lényeget megragadó, érzékeny grafikákként, igazi
művészeti alkotásokként jellemezte az illusztrációkat Gazda Klára
néprajzkutató, aki bemutatta a kötetet. Szólt a moldvai csángókról, meséikről,
amelyeket guzsalyosban, munkák szünetében mondtak kicsik, nagyok, nők, férfiak
egyaránt.
A rendezvényen csángó népdalokkal közreműködött Ségercz Ferenc, Kelemen István
és Csibi Szabolcs, a mesékből Mátray László színművész olvasott fel.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=26417&Cikk
http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/csango-mesevilag.html
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35733
Meseszer a Varázskuckoban
A BPMK gyermekkönyvtárában 2010. február 15-én, a soros Varázskuckó keretében a
kézdivásárhelyi és az árkosi könyvtár átvette a házigazda intézménytől az
országhatárokon átívelő Meseszer társasjátékot, játékos stafétát.
A Meseszer elnevezésű akciót az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
gyermekkönyvtára indította útjára, átadva a stafétát Sepsiszentgyörgynek és
Feldebrőnek. A játék a hagyományos mesemondásra és a magyar népmesére hívja fel
a figyelmet. A játéknak mindössze - mint a mesében - három alapszabálya van:
1. a mesemondást tovább kell adni két másik településnek (iskolának,
osztálynak, családnak, közösségnek), meghívott képviselőik jelenlétében; 2.
magyar népmesét kell mondani 3. a hagyományos magyar népmesemondás rendje
szerint.
Az átadáson meghívottként mesét mondott a kálnoki, második osztályos Gödri
Apolka, a Duna TV által rendezett Heted7ország - Benedek Elek Mesemondó Verseny
fődíjasa.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/meseszer-varazskuckoban.html
Ld. még: http://www.brody.iif.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1206&Itemid=99999999
Hármas könyvbemutató
A romániai magyar közélet tükörképei címmel hármas könyvbemutató volt 2010.
február 25-én a BPMK Gábor Áron termében. Demeter János (egyetemi oktató,
Kovászna Megye Tanácsának alelnöke) bemutatta a Cseke Péter által szerkesztett,
Kistérségek - nagy remények? A társadalmi önépítés megújuló formáiról című
kötetet, Elekes Károly (közgazdász) és Kónya-Hamar Sándor (szerkesztő, író, politikus)
a Somai József szerkesztette Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás
kálváriájáról című kötetet ismertette, míg a Bodó Barna által szerkesztett,
2009-ben megjelent, Romániai Magyar Évkönyv 2007-2008 című munkát Váry O. Péter
(publicista, újságíró) mutatta be. Mindhárom könyv szerkesztője jelen volt a
bemutatón.
A rendezvény társszervezői a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és
Közigazgatási Karának sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata és a Romániai
Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei szervezete voltak.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/romaniai-magyar-kozelet-tukorkepei.html
-Biblionet Csíkkarcfalván
Négy új számítógéppel, modern technikai felszereléssel gazdagodott a
Csíkkarcfalvi Községi Könyvtár. A BIBLIONET országos program keretében február
13-án, szombaton délután nyitották meg az ingyenes közösségi internetközpontot.
A helybeliek népes közönsége gyűlt össze a könyvtárterembe, hogy ismerkedjenek
az internet által nyújtott információs lehetőségekkel és eszközökkel. A
rendezvényen Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, a község
szülötte is részt vett.
A szűkös anyagi keretek nem tették lehetővé, hogy a helyi önkormányzat
felújítsa a községi könyvtár épületét, így a község polgármestere, Gábor Tibor
a polgármesteri hivatal emeletére tervezett irodájáról mondott le, hogy helyet
kaphasson a modern központ. 'Az ország valamennyi polgármesterének példamutató
ez a hozzáállás' - mondta a megnyitón Scott Andersen, a Biblionet programot
koordináló IREX Alapítvány helyettes igazgatója. Andersen elmondta, felmérések
támasztják alá, hogy öt éven belül a lakosság 85 százalékának lesz szüksége
alapvető számítástechnikai tudásra a munkahelyén, ugyanakkor még mindig
hatalmas különbség tapasztalható a fiatalabb és az idősebb generáció, valamint
a vidéken, illetve városon élő személyek között az informatikai tudást
illetően.
Bedő Melinda, a Biblionet Hargita megyei programkoordinátora a megyében elért
eredményekről is beszélt. Eddig 87, tartozékokkal felszerelt számítógépet,
20-20 nyomtatót és lapolvasót szereltek fel vidéki könyvtárakban, a megyéből 30
könyvtáros részesült szakképzésben. Ha az idei pályázatukat is sikeresen
bírálja el az alapítvány, további 13 település csatlakozhat a programhoz.
'A Biblionet program azért is fontos, mert a technikai felszerelés mellett a
könyvtárosok is szakképzésben részesülnek, s így a közkönyvtárakkal szembeni
megváltozott igények szerint végezhetik munkájukat' - hangsúlyozta Kelemen
Hunor művelődési miniszter köszöntőbeszédében. Hozzátette: reméli,
Székelyföldön is egyre több könyvtár rendelkezik majd ilyen jellegű
szolgáltatásokkal. 'A modern technológiák, a számítógép és az internet
használata a felhasználói ismeretek mellett attól is függ, hogy van-e
hozzáférhető, értékes és érdekes tartalom' - mondta a miniszter azzal
kapcsolatban, hogy a könyvtárakban a világháló szolgáltatásait kulturális
tartalmak keresésére is használhatják az érdeklődők. A miniszter kiemelte, hogy
a szaktárca prioritásai közt szerepel a kulturális örökség digitális
megjelenítése.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/biblionet_csikkarcfalvan_2010_02_15.html
Forrás: Hargita Népe, 2010. február 15., http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/
-Alternatív Bálint-nap
Erotika a képzőművészetben, a népművészetben és az irodalomban: ezt a tematikát
járta körbe a Maros Megyei Könyvtár alternatív Bálint-napi rendezvénye. A
február 13-án tartott programra a könyvtár olvasótermébe várták az
érdeklődőket. A műsoron szerepelt Gyulai Líviusz grafikai kiállítása és két
rajzfilmjének levetítése, dr. Balázs Lajos előadása Csíkszentdomokosi népi
erotika címmel, Orbán János Dénes költő erotikus vers- és prózafelolvasása,
valamint Darabont Ilona fuvolajátéka.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura-roviden/alternativ_balint_nap_2010_02_09.html
-Olvasni emlékezésképpen
Öt megye 16 településén összesen 2526 gyerek részvételével zajlott le az a
mesemaraton, amelyet Orbán Balázs halálának 120 éves évfordulója alkalmából
szervezett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, illetve Hargita
Megye Tanácsa és a Cimbora Ház. Nemcsak csoportok, osztályok vettek részt a
felolvasó maratonon, hanem pedagógusok is.
Székelyudvarhelyen 8-20 óráig 6 iskolából 23 osztály, a Cimbora Ház délutáni
csoportjai és 20 egyéni benevező olvasott fel, összesen 530 személy.
A forrásközpont szórványprogramjának keretében (amely egymás rendezvényeibe
való bekapcsolódást feltételez) Beszterce megyében is olvastak. Továbbá
bekapcsolódtak Kolozs megyéből (Magyarvistai Református Egyház - 9-en), Maros
megyéből (Nyárádszereda, Bocskai István Általános Iskola - 350 gyerek) és
Kovászna megyéből (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Középiskola könyvtára - 427
gyerek).
Az öt megyét átfogó mesemaraton a meseolvasókat és a szervezőket is szép
pillanatokkal örvendeztette meg: a Kolozs megyei Magyarvistán például egy első
osztályos és egy 79 éves asszony olvasott együtt hosszasan.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/olvasni-emlekezeskeppen,
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35999,
http://pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=18312&Itemid=1
-Februári rendezvények a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
Február 1-27. között a könyvtár olvasótermében könyvkiállítást tekinthettek meg
az érdeklődők Barabás Miklós festő, grafikus születésének 200., halálának 112.
évfordulója alkalmából, a művészről megjelent dokumentumokból.
Február 3-án, szerdán 10-18 óra között olvasásmaratonra került sor a 180 éve
született Orbán Balázs tiszteletére, a szerző műveiből.
Február 1-4. között a könyvtár vakációs programot szervezett a Meseklub
tagjainak. A nagysikerű rendezvénysorozat programja meseolvasást, drámajátékokat,
gyurmázást, farsangi maszk készítését tartalmazta. Utolsó nap, csütörtökön
fergeteges farsangi bállal zárult a rendezvény.
Február 15-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban átadták
könyvtárunknak a mesestafétát a Meseszer elnevezésű, Egerből indult játék
folytatására.
A Kárpát-medence és a világ magyar közösségei idén februárban is összefogtak,
hogy több mint egy napon át tartó közös felolvasással megidézzék Wass Albert
hagyatékát (http://www.wassalbertfelolvasas.hu/).
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár február 26-án, pénteken 10-18 óra
között csatlakozott az olvasásmaratonhoz.
A Jeles évfordulókra emlékezzünk játszva című kérdőíves játékunk februári
témája ez volt: Neves kézdivásárhelyiek - 45 éve hunyt el szentkatolnai Elekes
Dezső statisztikus.
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
-Létezik még olvasási kedv - körkép udvarhelyszéki könyvtárakról
A Hargita megyéhez tartozó Udvarhelyszéken három városi és húsz községi könyvár
áll a könyvbarátok és újabban internetezők rendelkezésére. A Szekelyhon.ro
hírportál számára Szász Csaba által készített körképből bepillantást nyerhetünk
e könyvtárak némelyikébe. Az összeállításból szemlézünk:
'Az önkormányzatokhoz tartozó intézmények számára szorítanak némi helyet a
költségvetés elkészítésekor, nem költenek ugyan vagyonokat könyvekre, de ez a
segítség is jól jön. Az igazi plusz és előrelépés, hogy idéntől a legtöbb
községi könyvtár már számítógépekkel és ingyenes internetezési lehetőséggel
várja az érdeklődőket, a Biblionet könyvtárfejlesztő program első fázisának
keretében Hargita megye 19 könyvtára 76 számítógépet kapott.
Székelykeresztúr kisváros, 42 809 kötetes könyvtára 2004 óta működik jelenlegi
épületében, 15 férőhelyes olvasótermében 4 számítógép áll azinternetezők
rendelkezésére. A látogatók mintegy 70 százaléka diák, rajtuk kívül nyugdíjasok
és értelmiségiek az állandó visszatérők. A szépirodalom dominál az igények
közt, de keresik a szakkönyveket, a gimnazisták számára pedig a jól látható
helyre kitett képes lexikonok jelentik a csemegét. Talán meglepő, de az utóbbi
időben növekedett a látogatottság, ez az intézmény népszerűsítésének is az
eredménye (iskolás osztályokat hívnak rendszeresen könyvtárlátogatásra,
ilyenkor sokan ott ragadnak) - mondta Lőrinczi Edit, aki 2003 óta az intézmény
könyvtárosa.
Szentegyháza könyvtára tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, pár
száz könyvvel indult, ma már 39 000 kötetből lehet válogatni. A kultúrház
teljes földszintjét elfoglaló intézmény leggyakoribb látogatói ugyancsak diákok
és egyetemisták. A könyvtár népszerűségét csak fokozták az író-olvasó
találkozók, melyek vendégei voltak Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor,
de hívtak meg szakembereket is, mint Toró Tibor atomfizikus vagy Egyed Ákos
történész. 'Mindig gondosan ügyeltem arra, hogy a megfelelő könyv a megfelelő
ember kezébe kerüljön' - vallja Szabó Klára, aki közel fél évszázadot állt a
könyvbarátok szolgálatában.
A parajdi községi könyvtár (12 200 kötet, 3 számítógép) 1995-ben költözött a
kultúrotthonból a polgármesteri hivatal egyik épületébe. Kádár Margit
könyvtáros immár 20 éve segíti a könyvekkel való barátkozást. Bár nincs külön
olvasóterme, van lehetőség a könyvek helyben használatához. Kelendőek az
újdonságok, a szépirodalmi művek, valamint a szakkönyvek, főleg a kertészet
vagy gyógynövények témában. Tavalyelőtt tudtak nagyobb összeget fordítani
könyvvásárlásra, de a könyvtáros említette a közel 800 kötetes adományt, amit
az udvarhelyi városi könyvtár juttatott el az intézményhez.
Korond 12 000-es könyvállománnyal rendelkező községi könyvtára 2007-ben
költözött a régi kultúrotthonból az újba, a könyvtárosi feladatokat maga az
igazgató, Kovács György látja el 2000 óta. A költözés évében Bukarestből
érkezett adományként egy 700 kötetes könyvállomány. A látogatók többnyire
diákok, a szépirodalom mellett mezőgazdasági szakkönyvekre van leginkább igény.
A költözés miatt könyvek vásárlására nem volt lehetőség, viszont sikernek
számít az új polcrendszer kiépítése.
Zetelakán a több mint 60 éve működő könyvtárnak 13 600 kötete van, de néhány
éve testvértelepülési kapcsolaton keresztül a magyarországi Bajáról érkezett
egy 7000 kötetes adomány, ezek besorolása még folyamatban van. Boros Mária az
1990-es újraindulás óta könyvtárosa az intézménynek, amely jelenleg a
kultúrotthon emeletén talált otthonra. A könyvtárat vegyesen látogatják az 50
éven felüliek és a 10-13 évesek, a szépirodalom mellett a technikai és
szakkönyvekre van igény, a könyvtáros reméli, a számítógépek megérkezésével és
az interneteléréssel új korosztállyal bővülhet az olvasó/internetező tábor.
Lövéte községi könyvtára 10 200 kötettel áll az olvasók rendelkezésére. 2008
decemberében külön épületbe költözhetett (addig a népiskolában működött), így
jobb körülmények közt fejheti ki tevékenységét. A 10 férőhelyes olvasóteremben
négy számítógép is helyet kapott. András Kinga, aki 2003 óta az intézmény
könyvtárosa említette, hogy abban az évben közel 2000 kötetes adománnyal bővült
a könyvállomány. Inkább fiatalok, diákok fordulnak meg gyakrabban a
könyvtárban, főleg az új könyveket keresik, de van igény útleírásokra,
történelmi könyvekre, és újabban lélektani, spirituális művekre is.
Az összeállítás szerzője szerint: 'Az olvasási kedv ugyan nem a régi, de még
létezik, így a nyitottságra, adakozásra berendezkedett, oly sok szellemi
értéket rejtegető könyvtárakból sem lettek múzeumok. Merem remélni: amíg
lesznek olvasók, addig lesznek könyvtárak... vidéken is.'
A teljes írás itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/letezik-meg-olvasasi-kedv
-Biblionet Érkörtvélyesen
Érkörtvélyes egyike annak a 19 helységnek Bihar megyében, ahol a Biblionet
program keretében a könyvtárban már internetezni is lehet. A könyvtár jelenleg
a református egyházközség egyik épületében található. Korában az óvodának is
helyet adó épületben volt, ahonnan a tervezett renoválás miatt költöztették ki,
később pedig a már épülő új kulturális központban kap majd helyet.
A könyvtár két összenyíló teremben működik, ezek közül az elsőben vannak a
gyakrabban igényelt könyvek, valamint itt helyezték el a Biblionet program
keretében nyert négy számítógépet, a szkennert és a nyomtatót is. A készülékek
széles sávú internetes kapcsolattal rendelkeznek, és bárki számára ingyenesen
biztosítják a világhálós ’barangolást’. A könyvtár hétfőnként,
keddenként és csütörtökönként 11 és 18, míg szerdánként és péntekenként 9 és 16
óra között fogadja az érdeklődőket. Erdei Edit könyvtáros elmondta, hogy a
helyi tanács évente különít el pénzalapot - lehetőségei függvényében 4-5 ezer
lejt -, amelyből bővíteni, frissíteni tudják a könyvtár kínálatát.
Forrás: http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/internet-az-erkortvelyesi-konyvtarban/cn/news-20100125-02423378
-'Cimbora jelmezbál' Gyimesközéplokon
Gyimesközéplok községi könyvárosa, Mihók Edit egyik lelkes szervezője
volt idén a helyi iskolások farsangjának. A könyvtáros a községi lapban is
beszámolt a rendezvény sikeréről: 'Itt a farsang áll a bál… mondja ez
egyik vidám mondóka. Ezzel a gondolattal rendeztük meg a gyimesközéploki
központi kultúrotthonban 2010. január 29-én az V-VIII. osztályos tanulók
számára a jelmezbált. Cimborák báljának is mondhatjuk ezt a rendezvényt, mivel
jelen voltak tanulók községünk három nagy iskolájából (Bükkhavas, Szalomás és
Megálló). Azért volt ez így jó, mert találkoztak, ismerkedtek egymással a
gyerekek, na és főleg a jelmezeken volt a lényeg, felismerni, ki is rejtőzik
mögötte. A program összeállításakor eléggé sok mindenre gondoltunk. Jelmezek
tánca, lekvárba mártott farsangi fánk evés, múmiaöltöztetés, álarc- és
süvegkészítés, vetélkedő természettudományi és földrajzi témakörökből stb. Sok
minden oly kevés időre...'
Forrás: Mihók Edit, Gyimesközéploki Községi Könyvtár
-Nagykároly: ismét várja olvasóit a gyermekkönyvtár
Február 22-től ismét várja olvasóit a nagykárolyi könyvtár gyermek- és ifjúsági
osztálya. A városi könyvtárnak az épület restaurálásának megkezdése miatt
kellett elhagynia a sok éven keresztül otthonát jelentő Károlyi-kastélyt. Az
intézmény berendezkedése új székhelyén, az Agró korábbi épületében, a Iuliu
Maniu utcán még tart, de a gyermekosztály feburárban már megkezdte az
ügyfélfogadást.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a felnőtt olvasók mikortól kölcsönözhetnek
újra, de a könyvtár munkatársai mindent megtesznek, hogy erre mielőbb lehetőség
nyíljon. A városi könyvtár több mint egy hónapja kezdte meg költözését, ami nem
csak a könyvtár értékeinek átszállítását jelenti az új székházba, de komoly
átszervezési, leltározási és rendszerezési munkát is.
Forrás: http://nagykarolyinaplo.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10495&Itemid=66
ÉVFORDULÓK
-Húszéves a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat
Húszéves jubileumát ünnepelte a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat.
Ebből az alkalomból a szerkesztőség A hibátlanság vágya címmel antológiát
állított össze a Látó nívódíjasainak írásaiból, amely a csíkszeredai Bookart
Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor
szerkesztette. A Látó immár internetes honlappal is rendelkezik. Kovács András
Ferenc főszerkesztő egy korábbi, a Népújságnak adott interjúban elmondta:
havonta mintegy 7–8 ezer olvasója van a nyomtatott és az internetes
változatnak együttvéve.
A Látó az 1990 óta eltelt időszakban nemcsak azzal hívta fel magára a
figyelmet, hogy lehetőséget adott az erdélyi - de nemcsak erdélyi - alkotások:
versek, prózai írások, kritikák megjelenésére, hanem azzal is, hogy
rendszeresen megszervezte a Látó Irodalmi Színpadot, amely főként magyarországi
szerkesztőségeknek, alkotói műhelyeknek és rangos íróknak adott lehetőséget
arra, hogy találkozhassanak a marosvásárhelyi olvasókkal, és időnként más
településekre is ellátogattak.
Az évfordulós ünnepségen a két korábbi főszerkesztő, Markó Béla és Gálfalvi
György is jelen volt, verseket, rövidprózát olvastak fel, akárcsak a
szerkesztőség jelenlegi tagjai, munkatársai: Kovács András Ferenc főszerkesztő,
Jánosházy György, Láng Zsolt, Vida Gábor, Káli Király István és Demény Péter. A
lapot a Maros Megyei Tanács finanszírozza, ennek elnöke, Lokodi Edit Emőke
emlékplakettet adott át az ünnepségen a szerkesztőségnek.
Forrás: http://kronika.ro/index.php?action=open&res=35437
-Csoóri Sándor 80 éves
Csoóri Sándor nevéhez nemcsak jelentős irodalmi alkotások, de híres
forgatókönyvek is kapcsolódnak. Ő volt például Sára Sándor 80 huszár és Kósa
Ferenc Tízezer nap című filmjének írója, a Duna Televízió pedig egyik
alapítóját ünnepli személyében.
Csoóri Sándor élete maga egy mű, amelyben a felelősséget, a nemzeti
összetartozást és az ezért való tenni akarást együtt jeleníti meg az igényes művészettel
- hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke.
Csoóri Sándor, mint elmondta, szeretné, ha munkásságából a Tenger és diólevél
című kétkötetes esszégyűjteményére emlékezne majd az utókor.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=64636&cim=ma_80_eves_csoori_sandor_video
-150 éve született Csehov
Százötven éve, 1860. január 29-én született az orosz dráma- és novellaírás
egyik mestere, Anton Pavlovics Csehov, a Három nővér és Ványa bácsi 'atyja'.
Taganrogban látta meg a napvilágot, itt végezte gimnáziumi tanulmányait,
1879-ben beiratkozott a moszkvai orvosi fakultásra, hobbiszinten már ekkor
írogatott, humoreszkjeit Antosa Csehonte néven publikálta.
A humoros írásokat lassan kiszorították a komolyabb hangvételű novellák,
amelyekkel a rangos Puskin-díjat is elnyerte. A kritikusok is felfigyeltek
írásaira, ám kifogásolták, hogy túlzottan objektív, s nem mutat határozott
irányt olvasóinak.
1892-ben kis birtokot vásárolt Melihovóban, s hat igen termékeny évet töltött
itt. Novelláinak visszatérő motívuma lett a falusi élet, parasztábrázolása
mentes volt mindenfajta idealizálástól. Itt született a minden abszurditásával
együtt is megrázó, 6-os számú kórterem című novellája és Sirály című drámája.
Sajátos, eredeti látásmódját, amellyel a kor állóvizét, a tehetetlenséget, a
jobb sorsra érdemesek kilátástalan sorsát ábrázolta, meghatározta tudományos
tájékozottsága az emberi testről és lélekről, s betegsége, amely folytonosan
emlékeztette az emberi törekvések, remények, szándékok időbeli
behatároltságára. Írásainak centrumában nem a cselekmény fordulatossága, sokkal
inkább a történések hétköznapisága, alakjainak lélekállapota, hangulati
változása áll. Bizonytalan remények, elvágyódás, szomorúság írásainak fő
elemei, de humora mindvégig jelen van történeteiben, lágyítja, vagy
ellenkezőleg, elmélyíti azok tragikumát.
Forrás: http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/62314/1/kultura/A_vagyakozo_kisemberek_poetaja_150_eve_szuletett_Csehov?place=srss
-Kétszáz éve halt meg Rát Mátyás
Kétszáz éve, 1810. február 5-én halt meg Rát Mátyás evangélikus lelkész, az
első magyar nyelvű újság szerkesztője. A Magyar Hírmondót Rát szinte teljes
egészében maga írta és szerkesztette, ami szinte emberfeletti feladatot
jelentett.
1749. április 13-án született egy győri iparos-kereskedő családban.
Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, majd beutazta
Magyarországot és Erdélyt, ezután négy évet töltött a híres göttingai
egyetemen. 1779-ben Pozsonyban telepedett le, s benyújtotta kérelmét egy magyar
nyelvű újság kiadására. Addig a magyar zsurnalisztika egy német nyelvű lapra, a
Pressburger Zeitungra szorítkozott. Az engedélyt azzal a kikötéssel kapta meg,
hogy az anyagokat a Helytartótanáccsal cenzúráztatnia kell.
A Magyar Hírmondó első száma 1780. január 1-jén jelent meg, a beköszöntő a
magyar sajtó késői jelentkezésének okait kutatva a nemességet okolta: nincs
bennük érdeklődés és fogékonyság, elszigetelten élnek, mint 'féreg a dióban'.
Az egyhasábos, kis nyolcadrétű lap hetente kétszer jelent meg, szorosan
kapcsolódva a postajáratok indulásához, mert a kezdetben háromszázhúsz, később
már ötszáz előfizető az országban elszórtan élt.
Rát igyekezett olvasóit a világ történéseiről is tájékoztatni, így beszámolt
például az amerikai függetlenségi háborúról, Belgium szabadságharcáról. Otthon
valóságos "tudósítói hálózatot" működtetett, az önkéntes levelező
"írástudók", papok, tanárok örömmel kapták tollvégre a jelentős és az
apró-cseprő eseményeket, de hosszú és rossz versekkel is elárasztották a
szerkesztőt.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/18219/magyar_sajto_fereg_a_dioban
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Ferencz Zsuzsanna
Január 30-án eltávozott az élők sorából Ferencz Zsuzsanna, író, újságíró,
tévés, rádiós.
1947-ben született Kolozsváron. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem
német-magyar szakának elvégzése után a bukaresti Román Televíziónál dolgozott
(1970-1975), majd 1975 és 1990 között a Román Rádió Magyar szerkesztőségének
volt szerkesztő-riportere. A romániai rendszerváltás után a Könyvesház című
bukaresti művelődési folyóirat szerkesztője, a Média és az Erdélyi Napló című
hetilapoknak ír politikai anyagokat, kommentárokat, jegyzeteket, interjúkat,
riportokat. 1997-ben a lipcsei Leipziger Volkszeitung című lapnál dolgozik
belső munkatársként. Hazatérte után németül és magyarul tudósít különböző
kiadványokat. 1969 óta több kötete is megjelent (regények, elbeszélések,
novellák), valamint számos fordítása németből és románból.
A MagyarOnline.net nyugati magyar fórum egyik alapítója, haláláig állandó
főmunkatársa. Legutóbbi kötete az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg
- akárcsak a Kik és Mik, majd a Kik és Mik ügyei (melyet németre és románra is
lefordítottak) és a Hatosfogat -, az unokájának írt történetek Eszke könyve
címmel bájos, vérbő humorú meséskönyvvé álltak össze.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/elhunyt_ferencz_zsuzsanna.php
KITEKINTŐ
-Virtuális és valós gyermekkönyv-intézetek
Létrejött a Magyar Gyermekkönyv Intézet - igaz, egyelőre még csak virtuálisan,
a Facebookon (http://www.facebook.com/pages/Magyar-Gyermekkonyv-Intezet/289560147327?ref=search&sid=790805761.1542656581..1).
Sok más országban már van ilyen intézmény valóságosan is, ott, ahol fontosnak
tartják a gyerekkönyvek és a gyerekirodalom ügyét. Most, aki úgy gondolja,
Magyarország is megérdemelne egy ilyen intézményt, csatlakozzon hozzá, legalább
a Facebookon. E hír megfogalmazója ma a Svéd Gyerekkönyv Intézet rajongója lett
például, az igazi intézeté, amely gyűjti az összes, Svédországban megjelenő
gyerekkönyvet. A honlapja itt található: http://www.sbi.kb.se/, angolul: http://www.sbi.kb.se/en/
Forrás: Maria Larsson
-Indul a Márai Program: évi egymilliárd az olvasásért
A magyar olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők megismertetése
érdekében 2010. február 22-én elindult a Márai Program Magyarországon. A magyar
Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése összefogásával megvalósuló
program magyar szerzők jelentős műveit juttatja el többek között tizenöt
határon túli magyar könyvtárba. 'A 2010-ben induló Márai Program célja a magyar
olvasáskultúra fejlesztése, a nemzeti kultúrkincs megőrzése és széles körű
hozzáférhetővé tétele a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárakba
történő célzott eljuttatása révén' - hangsúlyozta Hiller István oktatási és
kulturális miniszter Budapesten, a Márai Program bemutatásakor.
A program idén a klasszikus és kortárs szépirodalmi, a gyermek- és ifjúsági
műveknek, a tudományos és szakkönyveknek, valamint az ismeretterjesztő
kiadványoknak és kézikönyveknek biztosít elsőbbséget. 'A pályázati listán a
szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági könyvek negyven százalékkal, a többi ágazat
könyvei hatvan százalékkal szerepelhetnek' - részletezte a miniszter.
A Márai Program keretén belül a papíralapú könyvek mellett hangoskönyvekkel is
lehet pályázni, ezek aránya azonban nem haladhatja meg a listán szereplő művek
öt százalékát. A Márai Program kedvezményezettjei elsősorban és döntő módon a
magyar szerzők művei, így az ajánlati listát véglegesítő testületnek prioritást
kell biztosítania a magyar műveknek, legalább 65–35 százalék arányban.
A programba jelenleg 579 könyvtárat vont be a minisztérium, ezek egy ezer
címből álló kínálati listáról választhatnak maguknak műveket.
'A tervek szerint a listára csak magyarországi bejegyzésű, valamint határon
túli magyar kiadók nevezhetik azokat a kiadványaikat, amelyek az elmúlt három
évben jelentek meg. A végső lista összeállításáról a tízfős Márai Testület
dönt' - részletezte Hiller. A Márai Program végrehajtására - pályázati keretek
között - évi egymilliárd forintot biztosít az NKA.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/marai_program_evi_egymilliard_az_olvasasert_2010_02_23.html
-Önkiszolgáló utcai könyvtár Bécsben
Önkiszolgáló könyvtár nyílt Bécsben, egy utcasarkon, a járda közepén. A
rendhagyó kölcsönző valójában egy egyszerű könyvszekrény, ahonnan bárki ingyen
és minden formaság nélkül választhat magának olvasnivalót, és ugyanúgy
otthagyhat egyet a saját könyvei közül. Az ötlet nem új: Berlinben, Bonnban és
Hannoverben is vannak már 'nyitott könyvespolcok' - mondta el a kezdeményező,
Frank Gassner fotó- és videoművész a Die Presse című lapnak. 'Túlságosan
elüzletiesedett a nyilvános tér. Nincs semmi, ami ne a pénzzel lenne
összefüggésben' – magyarázta. Gassner nem tart attól, hogy csak szakadt
könyveket hoznak majd az emberek - attól viszont igen, hogy szeméttel telik
majd meg a könyvtár, ezért önkéntes felügyelőket keres, akik a közelben laknak
és vállalják, hogy néha ellenőrzik a szekrényt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2174
-Könyvtár nyílt a tengerparti homokban
Bizony, szörnyen bosszantó, amikor az ember a strandra érve veszi észre, hogy
elfelejtett könyvet hozni, és a kedvenc krimije helyett nézegetheti az előtte
napozó terjedelmes hátsóját.
Ilyen bosszúság kiküszöbölésére jött létre a tengerparti könyvtár, amelyet a
sydney-i föveny szörfösei máris lelkesen látogatnak. A polcon található könyvek
haza is vihetők, ha cserébe az igénylők feltesznek a polcra egy másikat, vagy
dobnak egy kis pénzmagot az adománygyűjtő ládikába. Mivel Ausztráliában most
épp tombol a nyár, és a híres Bondi Beach-re naponta százezrek zarándokolnak
ki, aligha lesz a könyvespolc sokáig tele.
Forrás: http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/konyvtar-a-tengerparti-homokban-foto-2010764
DÍJAK
-Romsics Ignác kapta a Korunk Kulcsa díjat
A Korunk folyóirat díját, a Korunk Kulcsát idén Romsics Ignác történész,
akadémikus kapta. Az átadásra 2010. február 18-án az MTA székházának
kistermében került sor. Laudációt mondott Kovács Kiss Gyöngy, a lap
főszerkesztő-helyettese, a díjat Balázs Imre József főszerkesztő adta át.
Romsics Ignác a huszadik századi magyar történelem neves kutatója, számos
könyve és tanulmánya jelent meg. Ezekben olyan, manapság is nagy érdeklődést
kiváltó témákkal foglalkozik, mint a két világháború közti Magyarország
politikatörténete, vagy a trianoni és az 1947-es párizsi békeszerződés. 2001
óta az MTA levelező tagja, egyebek mellett Széchenyi- és Akadémiai-díjas is.
Forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache
HAZAI
-Következetes közpolitikával a könyvtárak működéséért
'A közkönyvtárak nem ragadhatnak meg a 90-es években betöltött szerepüknél.
Olyan korszerű tájékoztató központokká kell válniuk, ahová szívesen járnak az
emberek, és ahol másfajta szolgáltatást is találnak, nem csak régi és új
könyveket' - mondta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azon a
vitán, amelyet a szaktárca a Biblionet programot irányító IREX (International
Research and Exchanges Board) Nemzetközi Alapítvánnyal közösen szervezett
február 4-én, Bukarestben, a kulturális minisztérium multimédia termében. A
beszélgetés témája a romániai közkönyvtáraknak a közösség életében betöltött
szerepe és helyzete volt a Biblionet program megvalósításai és célkitűzései
kapcsán.
A Biblionet program amely elsősorban falvak és kisebb városok könyvtárainak
korszerűsítését tűzte ki célul, 27 millió dollárból gazdálkodik, az összeget a
Microsoft cég tulajdonosa, Bill Gates által létrehozott Bill és Melinda Gates
Alapítvány biztosítja a projektnek. A pénzt az IREX Alapítványra bízták, majd
egy olyan rendszert kerestek, amely nagy tömegeket érint, így esett a választás
a közkönyvtárakra. 'A program pénzügyi része nem csak a minisztériumtól függ, a
könyvtárak jelentős részét a kormány a megyei, helyi önkormányzatok hatáskörébe
utalta, a decentralizáció jegyében' – mondta el a nyílt vitát követően a
kulturális miniszter az Új Magyar Szónak.
A romániai közkönyvtárak a támogatás és a humán erőforrás tekintetében is
hátrányos helyzetbe kerültek a rendszerváltás után. A könyvtárosok érdeme az,
hogy életben tudták tartani ezeket az intézményeket -jelentette ki Kelemen
Hunor, és azt is hozzátette, a minisztérium következetes közpolitika
kidolgozásával segítheti ennek a szakterületnek a működését. 'Ennek a
közpolitikának az összeállításakor újra kell gondolnunk a közkönyvtárak vidéki
és kisvárosi közösségek életében betöltött szerepét is' - hangsúlyozta a
tárcavezető, aki megköszönte a Bill és Melinda Gates Alapítványnak, valamint az
IREX Alapítványnak a közkönyvtárak alkalmazottjai képzésének felvállalását. 'Ez
a projekt példa arra, hogy sok mindent meg lehet valósítani egy, Románia
számára jelentős támogatással és jó ötletekkel. A mi kötelességünk lesz
tartalommal megtölteni a Biblionet program teremtette keretet' - tette hozzá a
miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalniuk a
közkönyvtárak megfelelő működtetéséért.
Deborah Jacobs, a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries
programjának igazgatója a könyvtáros új hatásköreiről beszélt, és elmondta,
hogy ez az új szerep az intézmények működésével kapcsolatos tevékenységeket is
feltételez, hogy a könyvtárlátogatóknak ne csak a könyvállományhoz legyen
hozzáférésük, hanem más kulturális, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz is,
amelyekért ezeket az intézményeket felkeresik. 'Nem kell elvárniuk azt, hogy a
miniszterhez hasonló felvilágosult tisztségviselők végezzék helyettük ezt a
munkát' - tette hozzá Deborah Jacobs, aki értékelte Kelemen Hunor miniszternek
a koherens közpolitikák kidolgozására vonatkozó szándékát és azt, hogy
foglalkoztatja a közkönyvtárak további sorsa.
'A minisztérium könyvbeszerzési programjának újraindítása elsődleges számunkra.
Idén nem lesz alkalmunk erre, hiszen vissza kell szereznünk azokat az alapokat,
amelyeket az Országos Lottótársaságtól és a szerencsejáték-szolgáltatók
hozzájárulásából különíthettünk el kifejezetten erre a célra. Támogatjuk a
falusi, községi és városi könyvtárosok képzésére irányuló valamennyi
kezdeményezést, hiszen az ő tevékenységüknek, az új igények szerint, a
társadalom- és oktatásszervezés területére is kell terjednie. Partnerséget
szeretnénk kötni ugyanakkor az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és
Sportminisztériummal az új olvasói nemzedék és korszerű könyvtári
szolgáltatások használóinak képzése érdekében’ - hangsúlyozta
hozzászólásában a miniszter. Továbbá a Nemzeti Könyvtár épületének befejezését,
valamint a kortárs alkotások digitalizálását emelte ki a minisztérium
prioritást élvező, fontos programjai közül.
Kelemen Hunor miniszter megbeszélést kezdeményezett a Romániai Közkönyvtárosok
Országos Szövetségével, hogy a 2002-ben elfogadott könyvtártörvényre vonatkozó
módosító javaslatokról tárgyaljanak. 'Annak idején sokat foglalkoztunk ezzel a
törvénnyel a Parlamentben, de a jogszabály aktualizálásra szorul. Ezért arra
kérem a szövetséget, hogy tegyen javaslatot a tökéletesítésére' - mondta a
miniszter.
Forrás: A Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium sajtóközleménye, 2010
február 4.
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35558
http://umsz.manna.ro/kultura/vilaghalot_a_kozepkorba_2010_02_04.html
http://multikult.transindex.ro/?hir=2167
-2010 a képzőművészetek éve a Székelyföldön
A képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt a székelyföldi
Kovászna megye önkormányzata.
'A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen
ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki
képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén' - mondta
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek
a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a
sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének
nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is. A szervezésbe
bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a
Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a
Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat
szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és
emlékalbumokat adnának ki. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld
határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a
testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=64897
AJÁNLÓ
-Digitalizált székely mondavilág
Székelyföldi mondák és legendák digitalizálását, illetve érintőképernyős
térképen való rögzítését kezdte el egy székelyudvarhelyi vállalkozó.
A negyvenezer eurós program célja minél több emberrel megismertetni a
székelyföldi monda- és legendavilág történeteit, és hozzájárulni a turizmus
fejlesztéséhez. A munkálatok költségeit részben a Szülőföld Alap, a Verestóy
Attila Alapítvány, az Eurotrans és Hargita Megye Tanácsa fedezi.
'Gyerekkori álmom valósult meg. Most már mindenki megismerheti a mondáinkat,
legendáinkat, amelyek a képes, interaktív térképpel még szerethetőbbek lesznek.
És amellett, hogy értéket mentünk, a digitális platformmal ismereteket is
terjesztünk' - mondta el Fazakas Szabolcs, a székelyudvarhelyi székhelyű,
dokumentum-, riport-, és reklámfilmeket gyártó stúdió vezetője.
A projekt ötletgazdája hozzátette, hogy ez a honlap legendagyűjtő helyként fog
működni. A digitális elérhetőség előtt nyomtatva adják majd ki a
legendatérképeket. A kézikönyveket minden székelyföldi iskolába el kívánják
juttatni.
Az online legenda- és mondatérkép a már levédett www.legendarium.ro
honlapon lesz elérhető.
Forrás: http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100122/szekelyfold-erdely-digitalis-mondavilag
-Internetre kerül a magyar folklórarchívum
Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még
mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot digitalizálják és egy
SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek
köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és
folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül. A nonprofit állami
intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a
folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott
emlékeket.
Az interneten is közzéteszik majd szellemi örökségünk kincseit. A rengeteg
nehezen őrizhető és óvható népművészeti emlék így nem pusztán katalógusszámmal
ellátott, 'raktárban porosodó' archív anyag lesz, hanem ismét élő
néphagyománnyá válhat.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/76454/
-A Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményének katalógusát mutatták be
Muckenhaupt Erzsébet A Csíki Székely Múzeum 'Régi Magyar Könyvtár'-a című
kötetét mutatták be február 25-én a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum
protokolltermében. A múzeum szakkatalógusainak első köteteként megjelent
tudományos katalógus a múzeum régikönyv-gyűjteményének a Szabó Károly-féle Régi
Magyar Könyvtár (RMK) című nemzeti bibliográfiához tartozó nyomtatványait
dolgozza fel. A kötetet Róth András Lajos történész-muzeológus ismertette. Az
RMK-gyűjtemény tartalmazza az 1498-tól 1711-ig magyarul és más nyelven
Magyarországon kiadott műveket, továbbá azokat az idegen nyelvű, külföldi
kiadványokat, amelyek teljes egészében vagy egy részüket tekintve magyarországi
szerzők munkái. A régi magyar könyvek legnagyobb része három csíki könyvesház -
a somlyói Ferences Rendház, a csíkszeredai (volt csíksomlyói) Római Katolikus
Főgimnázium és a somlyói Mária Társulat - könyvtárából származik. Muckenhaupt
Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum művelődéstörténésze minden múzeum életében
jelentős eseménynek tartja egy tudományos katalógus megjelentetését, egy-egy
gyűjtemény vagy gyűjteményrész teljes egészének közlését. A kötet szerzője
elmondta, hogy az ilyen jellegű összegzéseket többnyire évtizedek kutatómunkája
előzi meg, a részkutatások sokaságán keresztül érlelődik meg egy tudományos
katalógus.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2251
-Megjelent Janus Pannonius ismeretlen műve
A legnagyobb magyar humanista költő, Janus Pannonius egy eddig publikálatlan
költeményét jelentette meg februári számának mellékleteként a Jelenkor.
Mint Ágoston Zoltán, a pécsi folyóirat főszerkesztője elmondta, a Renatusnak,
Szicília királyának dicséretéről való három könyv címet viselő, latin nyelvű
panegyricusnak (dicsőítő költemény) Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész
akadt a nyomára a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban. A melléklet előszavát jegyző
Jankovits László Janus Pannonius-kutató hangsúlyozta: ilyen jelentőségű
felfedezés legfeljebb nemzedékenként születik a Janus-kutatásban.
A dicsőítő költeménynek eddig csak kevesebb mint fele volt ismert. A
panegyricus nagyobb részének fordítását maga Szentmártoni Szabó Géza készítette
el, de az irodalomtörténész a Kerényi Grácia fordításában korábban megjelent
részlet fordítását is pontosította az újonnan felfedezett szövegváltozat
alapján. Így a teljes, 1043 soros szöveg először olvasható egészében, mégpedig
magas színvonalú magyar változatban - jegyzi meg Jankovits László.
A Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv egy 1452-ben
keletkezett dicsőítő költemény, amelyet Janus Pannonius Anjou Renéhez, első
királyi patrónusához címzett (igaz, addigra René már elvesztette a nápolyi
trónt). A költemény a műfajhoz híven a címbe emelt férfiú erényeit és hősi
cselekedeteit méltatja.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20100202_megjelenik_janus_pannonius_ismeretlen_muve
-Virtuális múzeumban Európa születése
Egyedülálló virtuális múzeum nyílt Európa gyökerei címmel. Az internetes tárlat
különlegessége, hogy a látogatók háromdimenziós formában is megcsodálhatják a
történelem előtti idők művészeti mesterműveit.
A kiállított tárgyak 16 különböző alkategóriába is besorolhatók, ilyen például
az 'írás története' vagy a 'bor kultusza'. A szegmentálás abban segít, hogy
átfogóbb képet alkossunk a történelem előtti Európa kultúrájáról és
mindennapjairól. A honlapon jelenleg öt útiterv is található, amelyek
Olaszország, Bulgária és Románia kiemelkedő természeti, régészeti és művészeti
értékei között kalauzolják az olvasókat.
Marco Merlini, a projekt koordinálója szerint 'a virtuális múzeum lehetőséget
nyújt arra, hogy egy adatbázis segítségével digitális környezetben kutathassuk
az ősi európai kultúra gyökereit, azokat a gyökereket, amelyek alapján a közös
Európa kialakult, és amelyek nagyban hozzásegítettek minket az európai
kulturális örökségeink felfedezéséhez'.
A kiállítás oldala
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20091223_virtualis_muzeumban_europa_szuletese
-A romák kulturális kincse a világhálón
Márciustól egyedülálló virtuális kiállításon lesz látható az eddigi egyik
legteljesebb gyűjtemény, amely az európai romák történetéről és kultúrájáról
készült.
Roma utazás címmel nagyszabású internetes kiállítás készül, amely az európai
cigányság történetét mutatja be. A virtuális utazás során több száz könyv,
kézirat, fotó, festmény, használati tárgy és viselet lesz látható az európai
romák 19. és 20. századi életéből.
'Ez a digitális kiállítás az utazók nagy múltú kultúrájának nyomait tárja fel'
- mondta a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Dragoljub Ackovic, a kiállítás kurátora,
a belgrádi Roma Kulturális Múzeum igazgatója. 'A kiállítás emellett teret ad a
kortárs roma művészeknek is, bemutatja például, hogy milyen életteli a mai
cigány vers vagy prózairodalom' - tette hozzá Vesna Injac, a Szerb Nemzeti
Könyvtár igazgatóhelyettese.
A történeti gyűjteményben többek között helyett kapott az az első írott
roma-szerb-német szótár is, amely egy német koncentrációs táborban készült. A
Roma utazás március elejétől látható majd az Európai Könyvtár (European
Library) honlapján, amely majd’ harminc nyelven érhető el. A Roma utazás
anyagának elkészítésében számos európai közgyűjtemény és kulturális intézmény
vett részt.
Forrás: http://www.168ora.hu/arte/a-romak-kulturalis-kincse-a-vilaghalon-51023.html
MOZAIK
-Hervay Gizellának tulajdonították Bíró József verseit
Irodalomtörténeti kuriózumnak nevezte Bíró József azt a gyűjteményes kötetet,
amelyben egy évtizedig Hervay Gizella neve alatt szerepelt húsz verse -
mindenki tudta nélkül.
Több mint tíz éve, 1999-ben jelent meg a Kriterion könyvkiadónál Hervay Gizella
posztumusz gyűjteményes kötete, Az idő körei címmel. Néhány napja azonban
kiderült: a kötet húsz olyan verset is tartalmazott, amelyek szerzője nem
Hervay Gizella, hanem Bíró József magyarországi költő és performer.
Az illető verseket a Hervay-hagyaték katalogizálásakor sorolták tévesen a
költőnő művei közé, a tévedésért és annak helyreigazításáért azonban Balázs
Imre József vállalta a felelősséget, elmesélte pontosan, hogyan is derült fény
a hibára.
A teljes írás itt olvasható: http://multikult.transindex.ro/?cikk=10938
-Elkezdődött a kultúrák közeledésének ENSZ-éve
Csütörtökön, február 18-án hivatalosan is kezdetét vette Párizsban a kultúrák
közeledésének éve, az a programsorozat, amelynek keretében az ENSZ szűkíteni
kívánja a különböző kultúrák között tátongó szakadékot. A világszervezet
védnöksége alatt a következő hónapokban világszerte több mint háromszáz projekt
keretében próbálják mélyíteni a kultúrák közötti kölcsönös megértést és
tiszteletet.
A teljes írás itt olvasható: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/38052
-Nostradamus próféciáit archiválja a Google
Nostradamus jóslatainak egy 16. századi kiadása lesz az első francia könyv,
amelyet a Google digitalizálhat az ország elképesztően hatalmas kulturális
örökségéből. Mindez a korábbi csatározások végét és a keresőóriással kötendő
megállapodást vetíti előre.
A könyv a Lyoni Városi Könyvtár félmilliós állományában szerepel, és az
intézmény anyagának feldolgozását ennek a könyvnek a beolvastatásával kezdik
majd el. A mű egyébként a kor egyik bestsellere volt: először 1555-ben jelent
meg, és a szerző haláláig minden kiadást elkapkodtak.
A tervek szerint a könyvtár félmilliós állományának minden darabja egytől egyig
hozzáférhető lesz majd a nagyközönség számára.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20100126_nostradamus_profeciait_is_archivalja_a_google
-Milliókat ért a csábítás kézirata
A Francia Nemzeti Könyvtár hétmillió euróért megvásárolta Casanova kéziratait,
köztük a velencei szabadgondolkodó legendás emlékiratait.
A könyvtár fennállásának legjelentősebb beszerzését egy neve elhallgatását kérő
nagyvonalú mecénás finanszírozta. A 3700 kéziratos oldalból álló gyűjtemény legfőbb
darabja Casanova Életem története című munkája, amely a 18. század
társadalmának egyik alapvető forrásmunkája.
A francia kulturális örökség részének tekintett hatalmas művet Giovanni Giacomo
Casanova de Seingault (1725-1798) franciául írta, az emlékiratokban szereplő
kalandjai kapcsán a szabadgondolkodó megrázó vallomással és életszerűen festi
le saját korát. Hátrahagyott életműve változatos: írt verseket, pamfleteket,
történeti munkákat és matematikai értekezéseket, színműveket, fantasztikus regényt,
sőt, lefordította az Iliászt is. Casanova 1780-tól írt visszaemlékezéseket, de
az Életem története című munkájához csak 1789-ben fogott hozzá. Halála előtt
unokaöccsére bízta az értékes dokumentumot, amelynek sorsa regényességben
vetekszik a szerző valóságos kalandjaival.
A család némi pénzért 1821-ben a lipcsei Brockhaus kiadónak adta át a
kéziratot, amely azt egy páncélszekrénybe zárta el. Előbb egy németre fordított
változat jelent meg, amelyet később visszafordítottak franciára. A hiteles
szöveget először csak 1960-ban közölték. Az eredeti kézirat csodával határos
módon épségben megmaradt egy lipcsei pincében a várost a második világháborúban
ért bombázások alatt. A kiadó egyik családtagja a háború után az Egyesült
Államokba magával vitte a művet, tőle vásárolta meg most a Francia Nemzeti
Könyvtár.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=27976
-Salinger-leveleket tett közzé egy amerikai könyvtár
New York-ban olyan leveleket tettek közzé, amelyek a Zabhegyező közelmúltban
elhunyt szerzőjétől, J.D. Salingertől származnak. A levelek nyilvánosságra
hozatala azért különösen nagy esemény, mert Salinger évtizedek óta nem
jelentkezett semmilyen írással, de még egy cetlije sem került a közönség szeme
elé.
A most bemutatott 11 levél 1991 és 1993 között született, és Salinger jó
barátjának, korábbi szomszédjának, Michael Mitchellnek címezte őket.
Üzeneteiben Salinger többek között arról ír, hogy eleinte mennyire élvezte a
Zabhegyező iránti rajongást, hogy mennyire szórakoztató volt a New York-i
metróval utazni, és hogy végül a regényhősének, Holden Caulfieldnek otthont adó
nagyváros látogatásról látogatásra egyre idegenebbnek tűnt neki.
Salinger a levelekben a Caulfield által is használt Buddyroo-ként, vagyis
haverként szólította meg Mitchellt, akiről legközelebbi barátjaként beszélt. A
leveleket Carter Burden szerezte meg, aki irodalmi gyűjteményének részeként
hagyományozta a manhattani Morgan Könyvtár és Múzeumra. A gyűjtemény Salinger
január 29-i haláláig nem tette közzé a leveleket, most azonban az érdeklődők
kiállításon tekinthetik meg a különleges dokumentumokat.
A levelek egyikéből kiderül az is: Salinger nem akarta, hogy művei
nyilvánosságra kerüljenek, ennek ellenére keményen dolgozott. Minden nap reggel
hat órakor, de legkésőbb hétkor már íróasztalánál ült. Ez megerősítheti a
rajongók reményét, hogy valóban léteznek további regények, amelyeket Salinger a
fogadtatástól való félelmében nem közölt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2202
-Laptop helyett könyvekkel utazunk szívesen
Meglepő módon nem az iPod, a laptop vagy a hordozható DVD-lejátszó, hanem a jó
öreg nyomtatott sajtó és a könyvek vezetik a legnépszerűbb repülős 'útitársak'
listáját egy közvéleménykutatás szerint.
A Kindle elektronikuskönyv-olvasónak és az iPad tábla-PC-nek a megjelenése és a
növekvő népszerűsége ellenére az emberek 73 százaléka nem ezeket, hanem a
nyomtatott termékeket viszi magával feltétlenül repülőútjaira, a GO Group
reptéri és földi szolgáltatásokat nyújtó vállalat által végzett felmérés
szerint.
'Üdítő jelenség a régi, jól bevált utazási kellékek töretlen népszerűsége a mai
high-tech korszakban' - mondta a cég elnöke, John McCarthy.
Az újságok és könyvek mögött jócskán lemaradva került a második helyre a laptop
- mindössze a megkérdezettek 10 százaléka ragaszkodik hozzá -, a sort pedig a
hordozható (mp3- és DVD-)lejátszók zárják 7-7 százalékkal.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20100213_konyv_laptop
-Google Books: még mindig nincs vége
Még nem írták meg az utolsó fejezetet abban a sztoriban, amely a Google
küzdelméről szól, hogy több millió kötetből álló digitális könyvtárat hozzon
létre az interneten: az amerikai igazságügyi minisztérium visszadobta a
megállapodás tervezetét.
Pedig közel fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy - mindenki megelégedésére - pont
kerül a történet végére. A Google 2008-ban megállapodott az amerikai kiadók és
szerzők szervezeteivel (Association of American Publishers és Authors Guild of
America): eszerint 125 millió dollár fizet és létrehozza a Books Rights
Registry nonprofit szervezetet, amely mind a szerzők, mind a kiadók jogait
képviselné.
Ám nem sokkal az egyezmény tavaly októberre tervezett életbe lépése előtt az
amerikai igazságügyi minisztérium kifogásainak adott hangot. A két fél
átdolgozta az egyezményt, de a minisztérium még ezzel sem elégedett - derült ki
a közzétett állásfoglalásukból.
A legfőbb kifogás továbbra is az, hogy az egyezmény révén a Google óriási
versenyelőnybe kerülne, hiszen kizárólagos jogot kapna több millió könyv
digitalizálására, valamint azok tartalmának terjesztésére és értékesítésére.
Megkérdőjelezi a minisztériumi állásfoglalás az egyezményt aláíró két szervezet
jogát arra is, hogy külföldi szerzők, illetve az "elárvult művek"
írói nevében lépjenek fel. A mostani egyezmény szerint a Google exkluzív jogot
szerezne az elárvult művek kiadására: ezek olyan könyvek, amelyek szerzői joga
még nem járt le, de a szerző különböző okok miatt felkutathatatlan, a könyv
pedig más forrásból nem szerezhető be.
Forrás: http://www.itbusiness.hu/rsscsatorna/google_books_doj.html
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
- Idén Csíkszeredában kerül átadásra 'Az év fiatal könyvtárosa' díj
A Románia Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén is meghirdeti Az év fiatal
könyvtárosa díjat, melynek átadására áprilisban, a Könyvtárosok Napján,
Csíkszeredában kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Javaslatokat az
RMKE vezetősőgéhez (kati@biblior.topnet.ro)
vagy a bakai.magdolna@gmail.com
címre lehet küldeni április 9-ig (24,00 óráig). A javaslat megtételekor a
következő kritériumokat ajánlatos figyelembe venni: legalább 3 éves könyvtári
gyakorlat; 35 éves felső korhatár; kiemelkedő teljesítmény valamilyen
területen; elkötelezettség a könyvtáros szakma iránt; készség új ismeretek
elsajátítására; szakmai- és általános műveltség fejlesztésére, bővítésére
irányuló törekvés. Egy rövid laudációt is mellékelni kell a jelöltről. A
beérkezett javaslatokból az RMKE vezetősége fogja kiválasztani Az év fiatal
könyvtárosa idei díjazottját.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE, elnök
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Munkatárs: Bedő Melinda (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda,
könyvtáros),
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó