************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
IV. évf. 2009/9. szám ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
- Könyvtáros szak indul Kézdivásárhelyen
- Praktikus tanácsok publikáláshoz
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
- Egynapos kiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
- A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
- BIBLIONET - megkezdődött a könyvtárosok képzése Hargita megyében
- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
- Elröppent a bagoly a Teleki Téka kapujáról
- Kolozsvári továbbképző program iskolai könyvtárosok számára
ÉVFORDULÓK
- Nyolcvan éve hunyt el Benedek Elek
- Hatvan éve halt meg Ignotus
- Száztíz éve született Jorge Luis Borges
- Száz éve született a Hamu és gyémánt szerzője, Jerzy Andrzejewski
ELHALÁLOZÁS
- Elhunyt Püski Sándor, a magyar nemzeti kultúra könyvkiadója
KITEKINTŐ
- Blogok a könyvtári kommunikációban
- Sziget-hódított az irodalom a fiatalok körében
DÍJAK
- Kitüntetések
- Kertész Imre újabb nagy díja
- Aranyvackor-díjat kapott Demény Péter és Keszeg Ágnes
- Erdélyi szerző kapta a legjobb európai drámáért járó elismerést
- A Booker-díj jelöltjei
HAZAI
- A könyv ünnepe Marosvécsen
AJÁNLÓ
- Müller Péter Csíkszeredában és Marosvásárhelyen
- Sorozatokat indítanak Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről
- Könyvajánló
MOZAIK
- Bábeli könyvtár, Google-módra
- Elektronikuskönyv-olvasót dob piacra a Sony
- A Google könyveivel bővült a Sony kínálata
- Fogadj örökbe egy árva művet!
- Jennifer Garner könyvtáros akart lenni
- Milánóban mutatják be első ízben Leonardo Atlanticus-kódexét
- Végre megoldódhat a Shakespeare-titok
- Digitális könyvmanufaktúra
- Két új kisregényét ingyen tette közzé az interneten Paulo Coelho
- A könyv, amit csak az olvasók akartak
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
- Könyvtáros szak indul Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben a 2009-2010-es tanévben a következő technikumi (posztliceális) osztályok indulnak:
- Titkársági munkakör szak (28 hely, nappali tagozat, ingyenes); Könyvtáros szak (28 hely, nappali tagozat, ingyenes).
Iratkozni lehet korhatártól függetlenül! Iratkozás: 2009. szeptember 1-11-e között, munkanapokon, 7-15 óráig. A beiratkozáshoz szükséges:
- Kitöltött és aláírt beiratkozási lap (beszerezhető a titkárságon)
- Érettségi diploma és anyakönyvi kivonat (foaia matricolă) - hitelesített másolat
- Születési, valamint házassági bizonyítvány - hitelesített másolat
- Orvosi igazolás (eredeti)
- 2 db ¾-es színes fénykép
- Személyazonossági-másolat
Elérhetőség: 525400 Kézdivásárhely, Ady Endre u. 20. Tel/fax: 0267/361958; honlap: www.bodpetertk.ro
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Könyvtár, Kézdivásárhely
- Praktikus tanácsok publikáláshoz
'Adja be a kéziratot a megfelelő periodikához. Egyetlen periodikához adja be a kéziratot. Angol szöveg esetén végezzen/végeztessen nyelvi ellenőrzést. Vegye tekintetbe a cikk struktúráját. Vegye tekintetbe a szerzői útmutató által ismertetett közlési követelményeket. Legyen becsületes. A kézirat csak lényeges kutatási adatokat tartalmazzon. 25-30 oldalnyi szöveg ideális egy komplett cikknek. A cikk különféle elemeinek ideális hossza: Bevezető 1,5-2 oldal; Módszerek 2-4 oldal; Eredmények és tárgyalás 10-12 oldal; Következtetések 1-2 oldal; Ábrák 6-8 db; Táblázatok 1-3 db; Hivatkozások 20-25 közlemény.'
Íme néhány praktikus alapszabály, amelyet ajánlatos megfontolniuk azoknak, akik tanulmányaikat szeretnék publikálni. Azoknak pedig, akik ezt világszínvonalon akarják művelni, ajánlatos megfogadniuk Arthur Eger többi tanácsát is, amelyeket a TMT idei 7-es számában közöl.
Forrás: Eger, Arthur: Hogyan írjunk világszínvonalú tanulmányt? Praktikus tanácsok publikáláshoz. TMT - 56. évfolyam (2009) 7. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=506
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
- Egynapos kiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Szent István törvényei címmel rendhagyó, illetve alkalmi kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban augusztus 20-án. Mindössze egy délután volt látható az Admonti-kódex 16 oldalának másolt és nyomtatott változata, a könyvtár gyűjteményéből. Első alkalommal tekinthették meg a látogatók a megnyitó idején, valamint azt követően a nap folyamán. Szabó Károly igazgató nyitotta meg a kiállítást, első királyunkról, koráról, törvényeiről beszélt. Első királyunk neve alatt két törvénykönyv maradt fenn, ezek összesen 56 törvénycikkelyt tartalmaznak. Az első könyv vélhetőleg István uralma elején, a második a vége felé keletkezett, de lehet, hogy az 56 cikkely kettőnél több törvénykező alkalom termése. Az Admonti-kódex a 12. századból való , és Szent István király törvényeinek legrégibb kéziratát tartalmazza. A kódexet jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Budapesten.
Forrás: http://www.udvarhelyi-hirado.ro/index.php?id=43436&menu=aktualis_olvas#top
- A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom keretében, augusztus 28-án, pénteken 10-18 óra között a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban olvasásmaratonra és könyvkiállításra került sor Benedek Elek műveiből, az író születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából.
Augusztus 29-én, szombaton 17 órától Dr. Bakos János marosvásárhelyi urológus főorvos, nyugalmazott egyetemi oktató bemutatta Dr. Vass Levente marosvásárhelyi urológus, egyetemi tanársegéd Urológia tömören című könyvét, valamint Dr. Mezei Tibor, a Stúdium Alapítvány és Kiadó igazgatója bemutatta a kiadó eddigi köteteit. A könyvbemutatón jelen volt a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, Dáné Károly is.
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Könyvtár, Kézdivásárhely
- BIBLIONET - megkezdődött a könyvtárosok képzése Hargita megyében
A Kájoni János Megyei Könyvtárban augusztus 31-én elkezdődött a BIBLIONET program keretében szervezett képzés az első könyvtároscsoport számára. Hargita megye első körben került be a Biblionet országos könyvtárfejlesztési programban részt vevő megyék közé, tizenegy másik romániai megyével együtt. A Biblionet program segítséget nyújt ahhoz, hogy a könyvtárak megfeleljenek a helyi közösségek szükségleteinek, azáltal, hogy számítástechnikai gépekkel szereli fel a könyvtárakat és képzéseket nyújt a könyvtárosok számára.
Bővebb információ a programmal kapcsolatosan a www.biblionet.ro honlapon található. A programban részt vevő partnerek: az IREX és a Romániai Könyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Szövetsége (ANBPR), a helyi és országos hatóságok, valamint az ország közkönyvtárai. A Biblionet-partnerek által kidolgozott elektronikus és nyomtatott képzési anyagok, illetve a szakmai képzési rendszer segíti a könyvtárosokat, hogy új szolgáltatásokat vezessenek be és jártassá váljanak az új technológiák közösségi igényeknek megfelelő alkalmazásában.
A program révén a Kájoni János Megyei Könyvtár mellett Hargita megyéből húsz könyvtár - hat városi és tizennégy községi - jut szamítógéphez, szoftverhez és alakíthat ki internetes központot.
A helyi könyvtárak munkatársai közül harminc személy részesül képzésben a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2009. aug 31. és október 2. között három csoportban szervezik meg a képzéseket. A megyei könyvtár két munkatársa, Bedő Melinda és Máthé Izabella már részt vett Temesváron az EOS (Educating for an Open Society) alapítvány által szervezett felnőttoktatói képzésben, az EOS trénere mellett ők fognak közreműködni a helyi könyvtárosok képzésében.
A program keretében a Kájoni János Megyei Könyvtár eddig összesen 24 000 lej értékben kapott technikai felszerelést, a képzések lebonyolításához szükséges laptopok, szkenner, nyomtató és projektor, valamint a többi technikai eszköz augusztus utolsó hetében érkezett meg a könyvtárba.
Forrás: Bedő Melinda, Máthé Izabella, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Forrás: Hargita Népe, 2009. augusztus 27. http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/
- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Nem csak a gyönyörűen restaurált főbejárati ajtóval várja közönségét ősztől a Bod Péter Megyei Könyvtár, hanem színes, igen változatos programmal is. Augusztus utolsó napjaiban 'kiköltözött' a könyvtár Árkosra, ahol az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalánál nyert pályázat segítségével nyár végi tábor zajlott az Európai Tanulmányok Központjában.
Ez szerves része egy későbbi programnak: a középiskolások és egyetemisták számára szervezett Szó - kép - hang elnevezésű rendezvény előkészítője az október 1-jére tervezett, Román írók a székelységben című író-olvasó találkozónak, amelyre magyarra (is) fordított kortárs román írókat (Simona Popescu, Mircea Dinescu, Filip Florian, Dan Lungu) hívtak meg. A tábor annak felmérése is, hogy van-e erre a típusú rendezvényre fogadókészség, és jövő nyáron milyen elképzelésben és kialakításban lehetne ezt nagyobb léptékben megszervezni - magyarázta Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Az árkosi tábor résztvevői irodalomról, műfordításról, különböző művészetekről hallgattak előadásokat, amelyek központi témája az 1989 előtti romániai valóság és annak mai kulturális tükrözése volt - az október első napjára szervezett író-olvasó találkozót is e téma köré fonták. Emellett a programban helytörténeti séta, vitadélután, filmvetítés és zenei, illetve fotóművészeti témájú előadás, audíció és túra is szerepelt.
A program lebonyolításában a könyvtár partnerei voltak a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a sepsiszentgyörgyi MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=22118&Cikk , Bod Péter Megyei Könyvtár
- Elröppent a bagoly a Teleki Téka kapujáról
Létezése óta közel nyolcvan évet ült zavartalanul a kapubejárat felett a marosvásárhelyi Teleki Téka szimbóluma, a bagoly, amelyet augusztus 26-án a könyvtár munkatársai és néhány érdeklődő vásárhelyi előtt szerelt le a Maros megyei múzeum restaurátora, András Tihamér. A könyvtár vezetője, Spielmann Mihály történész elmondta, a város egyik jelképét azért kellett leszerelni, mert restaurálásra szorul. A cégér, a könyvön ülő bagoly restaurálására a Rotaract-Téka Marosvásárhely ifjúsági szervezet a Félsziget fesztivál alkalmából indította el Fizess egy sört a bagolynak című akcióját, amely keretében sikerült összegyűjtenie a restauráláshoz minimálisan szükséges 2000 lejből 1370 lejt. A hiányzó 700 lejjel Markó Eszter bukaresti ügyvéd, a Teleki Téka egykori olvasója egészítette ki az összeget. A Maros megyei múzeum igazgatója, Soós Zoltán felajánlotta, hogy a további, a restauráláshoz szükséges költségeket állja a múzeum, intézményközi megegyezés keretében. Lázok Klára könyvtáros, a Teleki Téka munkatársa, ötletgazda és a gyűjtés szervezője korábban a Teleki Sámuel-korabeli székek felújítására hívta fel sikeresen a vásárhelyiek figyelmét, most kizárólag a Félszigetre szórakozni érkező ifjúságot próbálta megmozgatni a közösségi ügy érdekében. Ez sikerült is, hiszen az önkéntesek négy nap alatt több ezer emberrel beszéltek, és több mint ötszáz adakozótól fogadták el egy-két sör árát. 'Az volt a másodlagos célja az akciónak, hogy játékos formában felhívjuk a vásárhelyi és az ország minden részéből érkező fiataloknak a figyelmét a Teleki Tékára, a Vásárhelyt európai szintű tudományos központtá avató intézményre' - mondta el Lázok Klára, aki nemcsak az összegyűjtött pénznek örült, de annak is, hogy a nemes ügybe a fiatalokat is sikerült bevonni.
A szervezők azonban azt tartják az akció legnagyobb sikerének, hogy bebizonyították: nem csak az idősebb korosztályt lehet fogékonnyá tenni egy közösségi érdeket megcélzó, civil akcióval. Az újjávarázsolt Bagoly valószínűleg decemberben kerül vissza megszokott helyére, a Téka homlokzatára.
Forrás:http://umsz.manna.ro/kultura/elroppent_a_bagoly_a_teleki_teka_kapujarol__2009_08_27.html http://multikult.transindex.ro/?hir=1577
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=30975
- Kolozsvári továbbképző program iskolai könyvtárosok számára
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia kara egyhetes intenzív továbbképzőt szervezett iskolai könyvtárosok számára. Jelentkezők Erdély különböző részeiből érkeztek. Legtöbben Hargita megyéből vettek részt.
Első nap Balla Ilona tartott előadást az információmenedzsment hasznáról a könyvtárakban. Kiemelt helyen szerepelt előadásában a könyvtárak számára kifejlesztett egyes számítógépes programok ismertetése. Az ezt követő napon a könyvtármenedzsment módszereinek ismertetéséről, a könyvtár arculatépítésének szakaszairól és annak technikai megtervezéséről beszélt az érdeklődőknek Poráczky Rozália. A következő napon Sipos Gábor tartott előadást az erdélyi könyv- és nyomdatörténetről. Negyedik nap újból Balla Ilona tartott előadást, ezúttal a multimédia könyvtári alkalmazását ecsetelte. Az ötödik napon Molnár Kovács Zsolt tartott előadást a könyvtárak finanszírozásáról, amelynek legfőbb mozzanata a projektírás. A módszertani megbeszélést aztán az oklevelek átadása követte, majd egy közös program. Az előadásokat záró megbeszélések hasznosaknak bizonyultak. Az aznapi ismeretekről való személyenkénti értékelések és magyarázatok, valamint elképzelések új lehetőségeket és ötleteket nyújtottak egy-egy kulcsprobléma megoldásához és az ismeretek felhasználásához.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2009/08/kolozsvari-tovabbkepzo-program-iskolai.html, Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa.
ÉVFORDULÓK
- Nyolcvan éve hunyt el Benedek Elek
Nyolcvan éve, 1929. augusztus 17-én Kisbaconban elhunyt Benedek Elek újságíró, író, „a nagy mesemondó”. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm-mesék átiratai, tucatnyi új kiadásukkal, újabb átdolgozásaikkal évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Bővebben az életműről és az emlékévről itt: www.benedekelek.ro
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=56329&cim=nyolcvan_eve_hunyt_el_benedek_elek
- Hatvan éve halt meg Ignotus
Hatvan éve, 1948. augusztus 3-án halt meg Veigelsberg Hugó, azaz Ignotus, a Nyugat egyik alapítója és első főszerkesztője. 1869. november 2-án született egy német nyelvű pesti zsidó családban. Apja, a népszerű Pester Lloyd című újság főszerkesztője nagy hangsúlyt helyezett fia neveltetésére, aki elvégezte a budapesti egyetem jogi karát, de már ekkor is inkább az irodalommal és a művészetekkel foglalkozott. Írásai Ignotus (latinul ismeretlen) néven jelentek meg, később polgári nevének is ezt választotta. A Hét munkatársa lett, a Magyar Hírlap riportereként a világ számos helyéről tudósított, majd 1906-ban Szerda címmel folyóiratot alapított. Huszonkét évesen napvilágot látott verses regénye A slemil keservei címmel. A nagyváros életét, hangulatát egy félszeg fiatalember szerelmi viszontagságain át bemutató mű nagy feltűnést keltett, még az irodalmi élet nagyhatalmú formálója, az egyébként konzervatív ízlésű Gyulai Pál is elismerően nyilatkozott róla. A költő azonban elhallgatott, élete hátralévő majdnem hat évtizede alatt csak két verseskötetet adott ki, a Nyugatban alig húsz költeménye jelent meg. Ebben közrejátszott, hogy az elsők között fedezte fel Ady zsenijét, s az ő művei mellett jelentéktelennek érezte magát. Kiváló novellákat is írt, de ezekből is csak egy kötetre futotta: hivatásának a kritikát és az irodalomszervezést választotta.
1908-ban a Nyugat egyik alapítója lett, az első számba Kelet népe címmel ő írta a programadó cikket. Biztos, a közízléssel számos alkalommal szembehelyezkedő ízlés, kiváló stílusérzék jellemezte. Úgy vélte, bármely mű jó lehet, ha abban a művészi mondanivaló a tehetség révén tökéletes kifejezést nyer. "A művészetnek csak egy törvénye van: csinálj, amit akarsz, ha meg tudod csinálni", jelentette ki. Szellemi szabadsága, megérzéseken alapuló kritikai módszere számos politikai és irodalmi konfliktusba sodorta, de arra is képessé tette, hogy az új tehetségeket (Ady, Móricz, József Attila) felfedezze és támogassa.
Az első világháború után a forradalmaktól idegen maradt, az ellenforradalom elől Bécsbe emigrált. A távolból is nyomon követte az irodalmi élet alakulását, rendre küldte haza kritikáit, a Nyugat 1924-ben, írói jubileumán különszámmal tisztelgett előtte. 1929-ben, Osvát Ernő halála után Babits arra hivatkozva, hogy Ignotus gyakori külföldi útjai miatt nem vesz részt a szerkesztésben, levetette nevét a Nyugat címlapjáról, ezután ők ketten hosszas vitába bonyolódtak. Ignotus a fenyegető fasizmus elől New Yorkba emigrált, itt filmeket írt és elnyerte a város irodalmi nagydíját.
1948-ban, idősen és betegen tért haza, otthon utolsó elismerésként megkapta a Pro arte kitüntetést. Nyolcvan évesen, 1948. augusztus 3-án halt meg, hamvai a Kerepesi temetőben pihennek.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/14033/60_eve_halt_meg_ignotus
- Száztíz éve született Jorge Luis Borges
Száztíz éve, 1899. augusztus 24-én született Jorge Luis Borges argentin költő, író, a mágikus realizmus irányzatának egyik legjelentősebb képviselője. Buenos Aires egyik rossz hírű városrészében, a Palermo negyedben látta meg a napvilágot. Borges számára meghatározó élmény volt a család mérhetetlen gazdagságú könyvtára és a nagy területű, labirintushoz hasonló kert. E két dolog, a könyvtár és a labirintus későbbi munkáinak jellegzetes motívuma lett. Olvasni a Brit Enciklopédiából tanult meg, kilencévesen spanyolra fordította Oscar Wilde A boldog herceg című meséjét, és ez meg is jelent. Tizenöt éves korától egy genfi középiskolába járt, majd madridi kitérő után családjával 1921-ben visszatért Buenos Airesbe. Borges egyre inkább felfedezte szülővárosát; 1923-ban Fervor de Buenos Aires (Buenos Aires-i láz) címmel verseskötete is megjelent, miközben több irodalmi újságnak külső munkatársa lett. A harmincas évek elejétől érdeklődése a metafizikai problémák felé fordult, a költészettől is eltávolodott, novelláiban és esszéiben találta meg képzelete fantasztikus világának megjelenítő eszközeit. 1937-ben munkát vállalt a városi könyvtárban; a nem túl sok szellemi erőfeszítést igénylő katalogizálás mellett Virginia Woolfot és William Faulknert fordított. 1938-ban vérmérgezést kapott, hetekig élet és halál között vergődött. A betegség azonban hihetetlen kreativitást szabadított fel benne, a gyógyulása utáni években írta meg legjobb fantasztikus elbeszéléseit, amelyeket a Ficciones (Fikciók) című sorozatban gyűjtött össze. A könyvtárban végzett munka ihlette A bábeli könyvtár című novellájának megírására: képzeletbeli könyvtárában a hatszögletű szobákban elhelyezkedő minden könyv azonos terjedelmű, nagyságú és kötésű. Írt álnéven krimiket, majd politikai tárgyú cikkeket. Juan Perón hatalomra kerülése után kitették a könyvtárból, és a piacok baromfi- és nyúlvizsgálójává nevezték ki, amiről azonnal le is mondott. Egy ideig angol nyelvi lektor volt, előadásokat tartott országszerte, 1950-ben az Argentin Írószövetség elnöke, Perón bukása után a Nemzeti Könyvtár igazgatója lett. Erre az időre már teljesen elvesztette látását, műveit tollba mondta. 1961-ben Beckett-tel együtt megkapta a tekintélyes Formentor-díjat, nevét igazán ekkor ismerte meg a világ. Sokat utazott, amerikai és európai egyetemeken tartott előadásokat. Írásai közül e korszakának kiemelkedő műve az El Hacedor (A Teremtő) és a Képzelt lények könyve, amelyekben szinte teljesen elmosta a próza és a költészet közötti határvonalat. 1973-ban lemondott könyvtárigazgatói posztjáról, az utazás és az írás töltötte ki napjait. Ekkor került szoros kapcsolatba a japán-német származású Maria Kodamával, akivel 1985-ben Genfbe költözött, és 1986 áprilisában összeházasodtak. A frigy azonban rövid életű volt, Borges 1986. június 14-én májrákban meghalt.
Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=4983
- Száz éve született a Hamu és gyémánt szerzője, Jerzy Andrzejewski
Száz éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író, a Hamu és gyémánt című világhírű regény szerzője. Egy középosztálybeli varsói család gyermeke volt, az egyetemen lengyel filológiát hallgatott. Tanulmányait félbehagyva újságírónak állt, egy katolikus hetilap munkatársa, majd irodalmi rovatvezetője lett. Ebben az újságban jelentek meg első művei, majd 1938-ban A szív harmóniája című regénye is. Ezzel elnyerte a Lengyel Irodalmi Akadémia díját, és a legtehetségesebb katolikus írónak, a "lengyel Mauriac-nak" kiáltották ki.
A II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, a háború után az új rendszer iránti bizalommal látott munkához. 1948-ban írta meg a lengyel emigránsok által történelemhamisításnak minősített, de Andrzej Wajda 1958-as kitűnő filmadaptációjának köszönhetően világhírűvé vált regényét, a Hamu és gyémántot. Wajda később feldolgozta Andrzejewski A Paradicsom kapui és Nagyhét Varsóban című művét is, és az író készítette az Ártatlan varázslók forgatókönyvét is, bár ezek egyike sem vetekedhetett az első közös mű sikerével.
Andrzejewski 1949-ben a lengyel írószövetség elnöke lett, szerkesztette a Przeglad kulturalny című hetilapot, 1952 és 1957 között pedig parlamenti képviselőként politikai szerepet is vállalt. Illúziói azonban szertefoszlottak, 1957-ben a cenzúra elleni tiltakozásul kilépett az állampártból, a Lengyel Egyesült Munkáspártból. Kritikai mondandóját történelmi keretbe ágyazva írta meg 1957-ben a Sötétség borítja a földet, két évvel később pedig A paradicsom kapui című regényt, majd 1963-ban fejezte be a Jő, hegyeken szökellve című munkáját, amely tartalmában és stílusában is különbözik addigi műveitől.
1964-től a szólásszabadság melletti kiállása miatt egyre több konfliktusa támadt a hatalommal, és amikor 1968-ban nyugaton publikált nyílt levélben ítélte el Lengyelország részvételét Csehszlovákia megszállásában, többéves publikációs tilalommal sújtották. Az 1970-es évektől a kultúrpolitika amolyan "adok is, meg nem is" módon igyekezett újra megnyerni őt: hetenként közölhette tárcáit, de sok éven át írt és alakítgatott, alkotói nézeteit összefoglaló, Zúzalék című regénye 1979-ben csak szamizdatként juthatott el az olvasókhoz.
Andrzejewski végleg ellenzékivé vált, a rendszerrel való ideológiai leszámolást munkásságában az önmagával való könyörtelen elszámolás követte. Erről tanúskodik az egyén és a hatalom, az egyén és a hit kérdésköreit boncolgató, Prométeusz című drámája, valamint bibliai tárgyú, Már rád tört a vég című kisregénye. 1976-ban elvállalta a Zapis földalatti folyóirat szerkesztését, alapító tagja volt a Munkásvédelmi Bizottságnak (KOR), majd támogatta a Szolidaritást.
1981-es Senkise című regényének főhősével, a magára maradt Odüsszeusszal az író is végleg elbúcsúzott olvasóitól; két évvel később, 1983. április 19-én szülővárosában halt meg.
Forrás: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1228475
ELHALÁLOZÁS
- Elhunyt Püski Sándor, a magyar nemzeti kultúra könyvkiadója
Életének 99. évében Budapesten elhunyt Püski Sándor, a Püski Kiadó alapítója. Püski Sándor 1911-ben született, tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán végezte 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg. 1942-ben és 1943-ban a szárszói konferenciák egyik szervezője volt. Koholt vádak alapján 1962-ben bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1966-ban Erdei Ferenc író, politikus segítségével útlevelet kapott feleségével, és meglátogatták gyermekeiket Amerikában, majd 1970-ben kivándoroltak New Yorkba. Itt alapította meg 1975-ben a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten a Krisztina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését. Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt. 1995-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja volt.
1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség- és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve-díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2002-ben Püski Sándor maga is írásra adta a fejét, Könyves sors, magyar sors című munkájában életéről, munkásságáról és az ezzel szorosan összefüggő népi mozgalom születéséről és kifejlődéséről adott képet.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=21430&Cikk=Elhunyt%20Püski%20Sándor
KITEKINTŐ
- Blogok a könyvtári kommunikációban
Bár az internetes naplók használata nagyon gyorsan terjedt - jelenleg tízmilliós nagyságrendről beszélnek -, a könyvtárak viszonylag lassan vették használatba ezt az új eszközt. Azok azonban, akik kipróbálták, könnyen megtapasztalhatták, hogy a műfaj számos lehetőséget rejt a belső és a külső kommunikációban, valamint a tudásmenedzselés terén: a szoftver olcsó, minimális karbantartást igényel, a betanulása sem tart sokáig. Lényeges nyereség - akár zárt belső, akár nyilvános külső blogról van szó - a kereshető archívum, amely idővel értékes, szükség esetén bármikor hozzáférhető tudásbázissá nőheti ki magát.
Forrás: McINTYRE, Alison - NICOLLE, Janette: Biblioblogging: blogs for library communication / Bibliobloggolás: blogok a könyvtári kommunikációban. TMT - 56. évfolyam (2009) 7. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=506
- Sziget-hódított az irodalom a fiatalok körében
Népszerűek voltak a Sziget irodalmi programjai, a magyarok mellett külföldiek is betértek például a Petőfi Irodalmi Múzeum sátrába, ahol a fesztiválra készült minikiállítások mellett irodalmi kvízekkel is várták az érdeklődőket. Teltházasak voltak az Octopus Összművészeti Helyszínen tartott irodalmi rendezvények is.
'Két fő szempontunk volt a program kialakításakor. Az egyik, hogy a fiatalok megismerjék a kortárs magyar és világirodalmat, valamint figyelembe kellett venni azt is, hogy programjaink kellően ingergazdagok legyenek. Ma már nem lehet fenntartani a figyelmet a hagyományos felolvasó estekkel' - mondta el az MTI-nek Balázs Eszter, az irodalmi programok szervezője.
Kiemelte: nagyon sokan voltak kíváncsiak a Szépírók Seregszemléjére a nyitónapon, amelyet Váltom a rendszert címmel tartottak az idén díjazott Szépíró-tagok részvételével, többek között a babérkoszorús Tóth Krisztinával, a József Attila-díjas Kiss Ottóval, a Palládium-díjas Kántor Péterrel és Márton Lászlóval, a Márai-díjas Békés Pállal és Háy Jánossal, az Artisjus-díjas Forgács Zsuzsa Bruriával, Balázs Attilával, valamint Cserna-Szabó Andrással.
'Nagy buli volt. A szervezők ügyesen vonták be a kezdetben lámpalázas közönséget. Zenével kezdtek, és utána csak a megadott tíz szót kellett ritmusra elmondani. Ezek után tízen szívesen vállalkoztak vers-, rapírásra is' - mondta Balázs Eszter.
Számos interaktív foglalkozással volt jelen a Szigeten a Petőfi Irodalmi Múzeum is. Mint azt Erlitz János, a múzeum sajtókapcsolatokért felelős munkatársa elmondta, két minikiállítással készültek. Az Octopus Összművészeti Helyszín bejárata mellett látható molinókiállítás Az égre írj, ha minden összetört! - 100 éve született Radnóti Miklós című kiállításhoz kapcsolódott, a sátorban pedig kortárs és klasszikus magyar írók gyerekportréi voltak kiállítva.
Könyvet olvasni azonban nemcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum sátrában lehetett, a Szigetre költözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is, ahol szórakoztató olvasmányokat kölcsönözhettek, játékos feladatokat oldhattak meg kisebb nyereményekért a szigetlakók.
Pécsi vonatkozású művekkel, írókkal, költőkkel ismerkedhetett az olvasó a Bagolyfészek Könyveskuckóban a Pécs2010 Infosátor mellett, ahová az Olvasóliget is kiköltözött számos kiadvánnyal, könyvvel, folyóirattal. Itt látták vendégül többek közt Takáts Eszter dalszerzőt, aki készülő regényéből olvasott fel részleteket.
Forrás: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1228091
DÍJAK
- Kitüntetések
2009-ben, augusztus 20-a alkalmából kitüntetésben részesültek a könyvtárszakmában és kapcsolódó kulturális területeken dolgozó kollégáink is.
A Magyar Köztársaság Elnöke megbízásából az Oktatási és Kulturális Miniszter
- MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE kitüntetést adta át:
Nagy Annának, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára igazgatójának;
- MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át:
Pálné Horváth Máriának, a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának;
- MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át:
Csépán Máriának, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola könyvtárosának.
Dr. Hiller István miniszter
- a közgyűjtemény területén dolgozó szakembereknek, akik magas színvonalú elméleti vagy gyakorlati tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával és alkalmazásával szolgálják szakmájukat, SZÉCHÉNYI FERENC-DÍJAT adományozott:
Dr. Balázs Sándorné Dr. Veredy Katalinnak, az Országgyűlési Könyvtár nyugalmazott főigazgatójának,
Dr. Bényei Miklósnak, a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének, könyvtárosnak,
Dr. Vizkelety Andrásnénak, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatójának;
- azoknak a könyvtárosoknak, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel szakterületük fejlődését segítik elő, SZINNYEI JÓZSEF-DÍJAT adományozott:
Dr. Dippold Péternek, az Országos Széchényi Könyvtár megbízott általános főigazgató-helyettesének,
Dr. Fodor Péternek, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójának,
Gráberné Bősze Klárának, az V. kerületi Veres Pálné Gimnázium nyugalmazott könyvtárosának,
Dr. Monostori Imrének, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtár igazgatójának,
Dr. Nemes Erzsébetnek, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főigazgatójának,
Rátkai Erzsébetnek, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár főkönyvtárosának;
- azoknak a közművelődésben dolgozó szakembereknek, akik az iskolán kívüli művelődésben elméleti tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával szolgálják a korszerű művelődést és a művészi ízlés fejlesztését, WLASSICS GYULA-DÍJAT adományozott:
Berényiné Szilaj Ilonának, a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának, Csorba Csabának, a kazincbarcikai Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ kulturális igazgató-helyettesének, Dombi Ildikónak, a Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltatási Centrum Kulturális Iroda vezetőjének, Farkas Gyulának, a medgyesegyházi Művelődési Ház és Könyvtár igazgatójának, Gönczi Máriának, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ prémiumév programrésztvevőjének, Tóth Erikának, a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatójának.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapta még:
Zalainé Dr. Kovács Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtára és Levéltára nyugalmazott könyvtárigazgatója;
Szili Katalin házelnök a Parlamentben szintén a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át:
Redl Károlynak, az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatójának, aki több mint harminc éve dolgozik ugyanott, és az indoklás szerint meghatározó szerepe volt a Képviselői Kutatószolgálat 2004-es létrehozásában,
Haraszti Pálnénak, a Képviselői Kutatószolgálat osztályvezetőjének, aki a kitüntetést többek között az országgyűlési bizottságok mellett működtetett referensi rendszer kialakítása és működtetése, valamint a képviselői igényfelmérés alapján készített Háttérinformációk és Dokumentumok című kiadványsorozat koncepciójának kidolgozásáért nyerte el.
Sok szeretettel gratulálunk kollégáinknak, további sikereket kívánva!
Forrás: Nagy Anikó, Magyar Könyvtárosok Egyesülete
- Kertész Imre újabb nagy díja
Komoly szakmai elismerésben részesült Kertész Imre: 2002-ben megítélt irodalmi Nobel-díja mellé a kiemelkedő esszéírói munkásságért járó Jean Améry-díjat is átveheti. Ezt a Klett-Cotta kiadó jelentette be Stuttgartban. A díj mellé 12 ezer eurónyi összeg jár, és a Frankfurti Könyvvásáron adják át kétévente.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/14155/kertesz_imre_ujabb_nagy_dija
- Aranyvackor díjat kapott Demény Péter és Keszeg Ágnes
Erdélyi alkotópáros kapta a Pozsonyi Pagony magyarországi gyerekkönyv-kiadó Aranyvackor pályázatának első díját: Demény Péter és Keszeg Ágnes Hóbucka Hugó a mókusoknál című pályamunkája Máté Angi és Szulyovszky Sarolta Volt egyszer egy város című alkotásával megosztva részesült a kitüntetésben.
Demény Péter író és publicista, a Látó szerkesztője és a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének óraadó tanára. Tíz éve, Ágota kislánya születése után kezdett meséket és gyerekverseket írni. Keszeg Ágnes a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem textil-design szakán végzett, jelenleg illusztrátorként dolgozik.
A 2007-ben alapított, kétévente megrendezett Aranyvackor-díj pályázat célja olyan tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása, akik képesek magas színvonalon szólni a gyerekekhez, és akiknek a munkáiból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető.
Forrás: Transindex hajnali hírlevél, 2009. 08. 07
- Erdélyi szerző kapta a legjobb európai drámáért járó elismerést
Székely Csaba marosvásárhelyi író, az Erdély FM munkatársa nyerte a BBC Nemzetközi Rádiójáték Pályázatának legjobb európai drámáért járó díját Do You Like Banana, Comrades? című művével. A darab főszereplője egy londoni elmegyógyintézetben meséli emlékeit a rendszerváltás előtti és utáni Romániáról.
A BBC World Service és a British Council közös pályázatát kétévente hirdetik meg két kategóriában: angol anyanyelvű, illetve az angolt idegen nyelvként használó szerzők számára. 60 perces, legfennebb hat karakterre írt drámákat várnak olyan íróktól, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai.
Az idei fődíjasok a ghánai Efo Kodjo Mawugbe (nem angol anyanyelvű kategória) és az amerikai Erin Browne (angol anyanyelvű kategória). Ők a pénzjutalom mellett meghívást kapnak Londonba, ahol végigkövethetik az általuk készített mű rádióra adaptálását. Idén körülbelül 1200 pályamunka érkezett be, ebből 261 Európából.
Regionális nyertesek és bővebb információ itt: http://www.bbc.co.uk/worldservice/arts/2009/08/090811_radioplay_2008_winners.shtml
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=56413
- A Booker-díj jelöltjei
Tizenhárom regény került fel idén a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésének számító Booker-díj (Man Booker Prize) 'hosszú listájára'. A bíráló bizottság szerint az elmúlt évek egyik legerősebb mezőnye állt össze: a jelöltek között van két korábbi díjazott, négy olyan szerző, aki a múltban már eljutott a szűkített listáig is, de három elsőkönyves író is bekerült a kiemelkedően változatos és gazdag válogatásba.
A James Naughtie vezette öttagú bizottság, amely nyilvánosságra hozta a 13 címből álló listát, összesen 132 kötetből válogatott. "Ez egy igen eklektikus lista, amely elvisz minket VIII. Henrik udvarától - többek között egy XIX. századi essexi bolondokházán, egy afrikai háborús zónán és egy futurisztikus brazil városon keresztül - egészen a hollywoodi dzsungelig" - fogalmazott James Naughtie.
A listán szerepel a Nobel-díjas J. M. Coetzee legújabb könyve, a Summertime is. Az Ausztráliában élő dél-afrikai író korábban már két - magyarul is megjelent - kötetével nyert Booker-díjat: 1983-ban a Michael K élete és korával, 1999-ben pedig a Szégyennel.
A másik Booker-díjas szerző, A. S. Byatt, aki 1990-ben Mindenem című művével nyerte el a rangos díjat, idén a The Children's Book című könyvével került fel a 'hosszú listára'.
William Trevornak négy alkalommal is sikerült már bejutnia a legjobb hat közé, a szűkített listára. Idén Love and Summer című új regényével került a jelöltek közé.
Sarah Waters és Colm Toibin is szerepeltek már a 'rövid listán', két-két alkalommal. Sarah Waters most The Little Stranger, Colm Toibin pedig Brooklyn című kötetével verseng a díjért. Hilary Mantel, aki korábban egyszer került be a válogatás második körébe, Wolf Hall című könyvével szerepel az idei 'hosszú listán'.
Három elsőkötetes író is található a jelöltek között: Samantha Harvey The Wilderness, Ed O'Loughlin Not Untrue and Not Unkind, James Lever pedig Me Cheeta című kötetével került fel a listára, amelyen szerepel még Adam Foulds The Quickening Maze, Sarah Hall How to paint a dead man, Simon Mawer The Glass Room és James Scudamore Heliopolis című regénye.
A szűkített listát, amelyre a tizenháromból hat kötet kerülhet fel, szeptember 8-án, a győztes mű címét pedig egy hónappal később, október 6-án hozzák nyilvánosságra.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/13955/nyilvanossagra_hoztak_
HAZAI
- A könyv ünnepe Marosvécsen
A 85 éve megalakult Erdélyi Szépmíves Céh volt a fő téma az idei Helikon-emlékünnepségen Marosvécsen. A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány minden év augusztusában hívja emlékünnepségre Marosvécsre az országból és a nagyvilágból azoknak az íróknak a leszármazottait, akik egykor a Kemény-kastélyban részt vettek a Helikon-találkozókon.
A Romániai Magyar Könyves Céh elnökét, a Mentor Kiadó igazgatóját, Káli Király Istvánt még Adamovits Sándor kérte fel arra, hogy bemutassa az Erdélyi Szépmíves Céhet. „A könyv maga ünnep, és ebből következik, hogy az olvasás ünneplés.” - fogalmazta meg Káli.
A Kemény-kastély parkjában, a Helikon-asztal közvetlen szomszédságában Kemény János egyik unokája, Nagy Géza idén kopjafát állíttatott a Helikon-írók emlékére. A találkozó a marosvécsi református gyülekezeti házban folytatódott, ahol a résztvevők a néhány hete elhunyt Adamovits Sándorra emlékeztek.
A találkozóra több egykori nagy íróegyéniség leszármazottja is hazalátogatott. Makkai Sándor unokája, Makkai Lilla, aki a magyarországi Kisorosziban református lelkész, elmondta, először vesz részt az ünnepségen. Berde László székelyudvarhelyi református lelkész, Berde Mária egyik oldalági leszármazottja bejelentette: pénzgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a Kolozs megyei Kackón, Berde Mária szülőfalujában a templomot rendbe tegyék, és a parókián Berde-emlékszobát rendezzenek be.
A teljes cikk itt olvasható: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=30869
AJÁNLÓ
- Müller Péter Csíkszeredában és Marosvásárhelyen
A Magyarországon mára fogalommá vált Mesterkurzus rendezvénysorozat hat évvel ezelőtt azzal a céllal indult útnak, hogy hétköznapi életünk meghatározó kérdéseire és problémáira ismert, hiteles gondolkodók segítségével adjon válaszokat. A közkedvelt sorozatot olyan nevek fémjelzik, mint Müller Péter, Popper Péter, Csernus Imre, Feldmár András, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Bagdy Emőke, Czeizel Endre, Heller Ágnes, Domján László, Csányi Vilmos, Lux Elvira, Mérő László - és még nagyon sokan mások.
A Mesterkurzus előadásai pszichológiával, ezotériával, a tudatos és örömteli élet lehetőségeivel foglalkoznak. Az előadók nem hirdetnek elvont tudományos tételeket, a hétköznapok gyakorlati kérdéseit tartják szem előtt. Célkitűzésük, hogy mindenki számára érthetően és szórakoztatóan fejezzék ki magukat, gondolataik befogadásához nincs szükség semmiféle előképzettségre. Az előadások a közönség visszajelzései szerint így nemcsak hasznos ismereteket nyújtanak, de igazi élményt és feltöltődési lehetőséget kínálnak mindenkinek.
A szervezők és az előadók régi álma válik valóra azzal, hogy 2009 őszén végre Erdélyben is elindul a Mesterkurzus sorozat, amelynek keretében elsőként a legnépszerűbb magyar íróval, Müller Péterrel találkozhat a közönség szeptember 15-én a Csíki Játékszínben és szeptember 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Müller Péter könyveit Erdélyben is nagyon sokan ismerik és szeretik, ám azt kevesen tudják róla, hogy véleménye szerint az igazán fontos dolgokat csak élő beszédben lehet továbbadni. Talán ez az oka, hogy előadásai néha még nagyobb élményt jelentenek, mint írott művei, hiszen lényével egy sajátos közösségi élményt teremt, az együttlét, az együtt lélegzés különleges légkörét hozza létre.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=56424
- Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről
Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője a Krónikának elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatokban. A cél nemcsak a térségben élők ismereteinek bővítése, de a turistáknak és egyéb érdeklődőknek is szánják az ismertetőket.
Demeter László elmondta, a kiadó egyelőre Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el, amelyek 1978 óta jelennek meg, és elérték már az ezredik kiadványt, magyarázta Demeter László. A könnyen kezelhető, illusztrációban, képanyagban gazdag füzetek alapos, szakszerű ismertetést adnak műemlékekről, múzeumokról, természeti kincsekről. Demeter László elmondta: a füzetek hiánypótló szerepet tölthetnek be a térségben.
A teljes cikk itt olvasható: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=30914
- Könyvajánló
Farkas Aladár: A borszéki rendszerváltás két évtizede
Ahogyan a címből is kiderül, a kötet az 1989-es decemberi rendszerváltás és az azt követő 20 év borszéki krónikája. Hogy mi is történt azokban a decemberi napokban és az azt követő években, arról sokat és sokáig vitatkoztak minden szinten. Beszéltek forradalomról, puccsról, rendszerváltásról. A hivatalos álláspont szerint forradalom volt. Semmi esetre sem az történt, amit olyan sokan naivan képzeltek: 'meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály' ... a rossz fiúk megkapják jól megérdemelt büntetésüket, meghúzzák magukat, jönnek a jófiúk és rendet raknak, éljen a demokrácia! Semmi ilyen népmesei történetben nem volt részünk. Ahogyan Sütő András már az első hónapokban megfogalmazta: 'semmit sem kaptunk a megígért jogokból, csak a lehetőségét annak, hogy a megígért jogokért harcoljunk.'
Farkas Aladár kötete a szépreményű decemberi napok és az azokat követő két évtized pontos, aprólékos krónikája. Mint cselekvő résztvevője az első hónapok eseményeinek, naplószerűen rögzített mindent, ami Borszéken történt: a munkahelyi gondoktól a sportélet alakulásán keresztül a helyi adminisztráció munkájáig, a különböző szervezetek megalakulását, a helyi választásokat, a magyarországi küldöttségek látogatását és a kapcsolatok fejlődését - mindezt úgy, hogy közben kitekintést ad az országos történésekre is. Azoknak, akik megéltük az eseményeket, a kötet emlékeztető: részesei voltunk egy rendszerváltásnak, megérintett a történelem szele. A fiataloknak izgalmas helytörténeti munka, amelyből megismerhetik a tárgyalt időszakot.
A szerző a IV. fejezetben összegyűjtötte azoknak a vallomását, akik aktív résztvevői voltak az eseményeknek. Ezeket olvasva kitűnik, mindenki másként, másra emlékezik, a hangsúlyok eltolódnak, ahogyan ez természetes is. Farkas Aladár tárgyilagos adatolásával közös nevezőre hozza ezeket a különbségeket. Ezért is hasznos ez az összegző, pontos krónika.
Forrás: Kolbert Tünde, Városi Könyvtár, Borszék
Domokosi nagy hegy alatt - Csíkszentdomokos énekes népzenéje 1948-2008
A kötet 338 dalt tartalmaz, amely Kristály Lajos zenetanár, karnagy, volt művelődési otthonvezető több mint 60 évet átfogó zenei munkásságának, gyűjtésének eredménye.
A gyűjtemény azokat a népdalokat és népies dalokat tartalmazza, amelyeket 1948-2008 között Csíkszentdomokoson énekeltek, és nagyrészüket még ma is éneklik. A kötet gyermekdalokat, lírai dalokat, katonadalokat, balladákat, egyházi népénekeket közöl. A kották között a népdalénekléshez kapcsolódó színes fotók találhatók.
Haszonnal forgathatják mindazok a pedagógusok, akik a népi hagyományok átörökítésén fáradoznak. A gyűjteményt Dr. Szalay Zoltán lektorálta.
A kiadvány ára 50 lej. Megvásárolható a szerzőnél (Kristály Lajos, tel.: 0266-336-064), illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén (Temesvári sugárút 4 szám, Csíkszereda).
Forrás: Benes Sarolta, Hargita Megyei Kulturális Központ
MOZAIK
- Bábeli könyvtár, Google-módra
Mióta a világháló behálózta a földet és a hozzáférés egyre könnyebb lett, számtalan élettevékenységünk jelentősen megváltozott. Elsősorban a tudást, az információszerzést és a kommunikációt szokás említeni, de az ezzel szorosan összefüggő olvasás is jelentősen megváltozott, mióta a Gutenberg-galaxis helyét a digitális univerzum vette át. Hogy a hasonlatnál maradjunk: a Google az egyik olyan meghatározó 'pók', amelyik jelentős szerepet vállal a világháló szövésében és formálásában. A 2004-ben indult grandiózus könyvdigitalizálási programban például az amerikai és az európai könyvtárak, egyetemek mintegy 15 millió, közkincsnek minősülő könyvét és egyéb dokumentumait digitalizálja, hogy a beszkennelt műveket bárki elolvashassa, aki a 'hálójába' téved.
Mióta a tudást és az irodalmat elkezdték könyvekbe gyűjteni, a gondolkodó ember álma volt egy olyan egyetemes könyvtár létrehozása, amely az emberiség összegyűjtött tudását tartalmazza. Úgy tűnik a Google könyvdigitalizálási programja került eddig a legközelebb ehhez az utópiához. A történet azonban nem ilyen egyszerű, bár sokan üdvözlik egy olyan tudásbázis létrehozását, amely még soha nem állt az emberiség rendelkezésre. Több könyvkiadó és szerző a szerzői jogok megsértésének tekinti a szolgáltatást. A Google ugyanis gyakran a szerzők és a kiadók engedélye nélkül digitalizálta a műveket. Bizonyos kiadói és jogvédő szervezetek csoportos pert indítottak a program ellen.
A Google tavaly egy azóta is vitatott megállapodással zárta le az ellene folyó pert, elsősorban a partnerprogram segítségével, melyben részesedést ajánl a szerzőknek és a szerzői jogvédő egyesületeknek. A Microsoft, a Yahoo és az Amazon azonban továbbra is azon dolgozik, hogy megakadályozza a digitális könyvtár megerősödését.
Teljes cikk: http://umsz.manna.ro/media/babeli_konyvtar_google_modra__2009_08_25.html
- Elektronikuskönyv-olvasót dob piacra a Sony
Érintőképernyővel és wifi kapcsolattal rendelkező elektronikuskönyv-olvasót dobott piacra a Sony, amely az Amazon közel két évvel ezelőtt bemutatott Kindle e-book-olvasójával kíván versenyezni.
A Reader Daily Edition elnevezésű megjelenítőt 399 dolláros áron a karácsonyi vásár idején dobják piacra. A japán vállalat ezen kívül még két olcsóbb olvasó árusítását kezdi meg, ezek azonban nem képesek a vezeték nélküli kapcsolatra.
A 17,8 centiméter széles kijelzőn a szemnek is kényelmes méretben olvasható elektronikus könyvekből egyszerre ezer kötet fér el a készülék memóriájában. A Sony elektronikuskönyv-boltjából az AT&T telefontársaság 3G adatátviteli rendszerén keresztül akár útközben is lehet majd könyveket vásárolni.
Az olvasóval egy időben bemutatott - elektronikus-könyvtári szolgáltatásokat támogató - szoftverrel a helyi könyvtárakból kikért, azaz letöltött könyvek visszavitelével és a késedelmi díjakkal sem kell többé törődni, mert a könyvek a kölcsönzési idő lejártával egyszerűen törlődnek az olvasóból.
A Sony a hónap elején jelentette be, hogy e-könyv-áruházának kínálatát az év végéig a mostanra már ipari szabvánnyá vált EPUB (electronic publication) formátumra alakítja át, hogy ezzel is csökkentse az elektronikus könyvformátumok közötti zűrzavart.
A lépés közvetlen kihívás az Amazon számára, amelynek elektronikus könyvei kizárólag a Kindle olvasóján, vagy a Kindle-szoftvert futtató iPhone-okon olvashatók.
Forrás: http://index.hu/tech/2009/08/27/elektronikuskonyv-olvasot_dob_piacra_a_sony/
- A Google könyveivel bővült a Sony kínálata
A Google Books több mint egymillió, szerzői jog által nem védett kötetét tette elérhetővé a Sony e-könyv-olvasójának tulajdonosai számára. A japán cég a Google-lel kötött megállapodás nyomán az internet legtöbb e-könyvet tartalmazó könyvtárát hozhatja létre.
A Barnes&Noble könyvkereskedő-lánc jelentette be, hogy több mint hétszázezer kötetet kínáló elektronikus könyvesboltot nyit, ahonnan a Google félmillió kötetét lehet majd letölteni. Az Amazon internetes boltjában körülbelül háromszázezer e-könyvet árusítanak, amelyek között nincsenek a Google által digitalizált kötetek. Az elektronikus könyvolvasók magas áruk és technikai nehézségek miatt egyelőre nem terjedtek el nagyon széles körben, de az internetes könyvpiac szereplői szerint hamarosan megsokszorozódhat az e-könyvek olvasóinak száma. A monitoron olvasást az elektronikus könyvesboltok bővülő kínálata mellett népszerűvé tehetné még az is, ha a különböző e-könyv olvasók gyártóinak sikerülne megállapodniuk egy olyan formátum támogatásában, amelyet mindegyik készüléken lehetne használni.
Jelenleg az Amazon könyveit csak a cég e-könyv olvasóján, az Apple mobiljain és érintésérzékeny mp3 lejátszóin lehet elolvasni, míg a Sony boltjából letölthető köteteket csak a cég olvasói tudják megnyitni. A Barnes&Noble köteteit a Plastic Logic jövőre megjelenő készülékén, a Research In Motion és az Apple okostelefonjain lehet majd olvasni.
Komoly változásokat hozhat az elektronikus könyvek piacán, ha elindul a Google internetes könyvkereskedése. A tervek szerint a keresőjéről ismert cég által kínált köteteket - az e-könyv-olvasók mellett - bármilyen számítógéppel vagy internetezésre alkalmas eszközzel lehet majd lapozgatni.
Forrás: http://www.hirsarok.hu/node/32644
- Fogadj örökbe egy árva művet!
A legtöbb mű azért születik, hogy megismerjük. A művel sok helyen találkozhatunk, így a könyvtárak könyvespolcain, az interneten, valamint a múzeumi kiállításokon. Mindehhez természetesen a szerző, a jogutód vagy a felhasználási jogok jogosultjának engedélye szükséges. De mi a helyzet akkor, ha nem található a szerző vagy a jogosult?
Ebben az esetben a mű csak jogosulatlanul használható fel vagy létezik más, jogszerű megoldás is? Egy ki nem adott vers, egy könyvtár polcain porosodó térkép megjelentetéséhez vagy éppen digitális feldolgozásához és interneten való megjelentetéséhez a szerző, jogutód vagy az egyéb jogtulajdonosok engedélye szükséges. De ha a szerző vagy tartózkodási helye nem ismert, illetve ha a szerző meghalt és nem tudható bizonyosan, hogy kik a jogutódok, nincs akitől felhasználási engedélyt kérni. Ez esetben árva műről beszélhetünk. Ezáltal értékes művek a jogszerűség keretein belül felhasználhatatlanná válhatnak. Ha valaki egy ilyen művet mégis fel szeretett volna használni, ezidáig arra kényszerült, hogy jogellenesen tegye.
Ezt kiküszöbölendő az Európai Bizottság i2010 Digitális Könyvtárak projektjével és a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló Ajánlásán keresztül az árva művek jogszerű felhasználásának megoldását tűzte ki célul, amelyet intézményi formában az Unióban Magyarország elsőként vezetett be. A magyar szabályozás újszerűnek mondható, mivel az Ajánlás nem tartalmaz az árva művekre vonatkozó támpontokat. A hatósági eljárás lefolytatását a Magyar Szabadalmi Hivatal (továbbiakban Hivatal) végzi, a kérelmezőnek itt kell benyújtania az árva mű felhasználása iránti kérelmét és a sikeres eljárás után a Hivatal adja meg a felhasználásra az engedélyt.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/zene/13897/fogadj_orokbe_egy_arva_muvet
- Jennifer Garner könyvtáros akart lenni
Van, aki pilóta, van, aki színésznő és akad, aki fagyiárus szeretne lenne, de Jennifer Garner gyerekként egy könyvtárosi állásról álmodozott. Az Alias egykori főhőse a Contactmusic-nak elmondta, hogy ha véletlenül nem csöppen bele a szórakoztatóiparba, biztos, hogy az irodalom töltötte volna ki az életét. 'Virginiai gyerekként rengeteg volt a képzelőerőm.' - idézi az O magazinnak adott interjút a Digital spy. - 'Azért akartam könyvek között élni, mert a mi könyvtárosunk, Mrs. McCann volt a legvarázslatosabb nő az egész földkerekségen. Legépelte és lefűzte az irományaimat, amiket a rólam és a macimról készült képekkel illusztrált.'
Forrás: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2009/08/19/jennifer_garner_konyvtaros_akart_lenni/
- Milánóban mutatják be első ízben Leonardo Atlanticus-kódexét
Milánóban tárják elsőként a nagyközönség elé Leonardo da Vinci híres vázlatfüzetét; a Codex Atlanticust: szeptember 10-től állítják ki több részletben 2015-ig. A kódex szerzőjének a mestergépekről és anatómiai felfedezésekről készített több mint ezer rajzát és a hozzá fűzött szövegeket tartalmazza. A 1119 oldalt tartalmazó kódexet összesen 24 tárlaton mutatják be, amelyek három hónapig tartanak. Egy-egy kiállításon mintegy ötven oldal lesz látható. A kiállítássorozat 2015-ben a milánói világkiállítás alkalmával éri el csúcspontját, amikor más európai múzeumokból származó Leonardo-művekkel is kiegészítik a tárlatot. A Codex Atlanticus 1478 és 1518 között készült, és összesen 12 kötetből áll, amelyek mérete atlaszokra emlékeztet. A kódexet jelenleg a milánói Ambrosiana Könyvtárban őrzik.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=1498
- Végre megoldódhat a Shakespeare-titok
Egy angol templom szarkofágjának felnyitása pontot tehet az irodalomtörténet egyik több száz éves rejtélyének végére, azaz kiderülhet, hogy ki is lehetett valójában William Shakespeare.
A warwicki Szűz Mária templomban hamarosan sor kerülhet a 17. században, Fulke Greville által emeltetett hatalmas síremlék felnyitására. Ennek indoka: egy történész Greville írásaiban annak találta meg nyomait, hogy a férfi írhatta Shakespeare több darabját, amelyek eredeti példányait aztán a templomban rejthette el. Mindezt a szarkofág korábbi átvilágítása is igazolta, amely három, doboz alakú tárgyat jelzett a sírban. A kutatók szerint ezekben dokumentumok lehetnek, és a további vizsgálatok megválaszolhatják, hogy milyen kapcsolat lehetett Greville és Shakespeare között.
AWL Saunders, az ügyet kezdeményező történész szerint több nyom is arra utal, hogy Greville írhatta Shakespeare műveit: az elismert drámaíró és költő I. Erzsébet és I. Jakab udvari szerzője volt, és szerinte művei nagyon hasonlóak a Bárdéhoz. Emellett az is az azonosság mellett van, hogy ugyanabban az utcában éltek, ugyanazok voltak a barátaik, illetve ugyanazokban az irodalmi körökben mozogtak. Ráadásul Greville magát nem egyszer „Shakespeare mesterének” nevezte.
Saunders szerint Greville műveiben több ponton utal az eltemetett dokumentumokra, amelyek közt talán I. Erzsébet életének története is megtalálható lesz. Akinek pedig ez nem lenne elég: Greville rózsakeresztes is volt, és a Shakespeare-kutatók többsége egyetért abban, hogy A vihar című darab is hasonló tudást feltételez, így talán azt is a mester írhatta.
A szakértők szerint az eredeti Shakespeare-kéziratok felfedezése meglepő és fantasztikus lenne, hiszen egyetlen, a Bárdtól származó eredeti szöveg sem maradt fenn.
A teljes cikk itt olvasható: http://multkor.hu/20090814_vegre_megoldodhat_a_shakespearetitok
- Digitális könyvmanufaktúra
Az e-könyv fokozatos térhódítása ellenére koránt sincs vége a Gutenberg-galaxisnak. A terjedő digitális könyvnyomtatás a kézbe vehető könyv mint (mű)tárgy továbbélését segíti. No meg a kis példányszámú művekét.
Nagyteljesítményű digitális nyomtatók gyártásával és forgalmazásával foglalkozik az 1995 óta működő, hollandiai központú Océ-Hungária Kft. Tavaly elérhetővé vált könyvnyomtatásra alkalmas digitális gépcsaládjuk, amely egyedülálló Európában. Jókor érkezett technikai újdonság, hiszen az utóbbi években - a művek növekvő száma mellett - rohamosan csökken a megjelenő könyvek példányszáma Magyarországon. Több ezer példányos címek helyett inkább kisebb példányszámra van igénye a piacnak.
A cég az idén ismét meghirdette könyvnyomtatási pályázatát. A világhálón (www.oce.hu ) megjelent kiírás szerint 12 mű digitális nyomtatását vállalják, a kiválasztott legszebb könyv díjban részesül. Továbbra is csak szépirodalmi műveket várnak, amelyek azonban nem lehetnek politikai vagy pornográf jellegűek. Szeptember 30-ig lehet jelentkezni, a bírálóbizottság által kiválasztott pályaműveket december 31-ig nyomtatják ki. Azután dől el, melyik közülük a legszebb.
A teljes cikk itt olvasható: http://nol.hu/kult/digitalis_konyvmanufaktura
- Két új kisregényét ingyen tette közzé az interneten Paulo Coelho
Születésnapja alkalmából Paulo Coelho két, még kiadatlan kisregényét tette fel az internetre. A rajongók ingyen juthatnak hozzá a művekhez, amelyeket több nyelvre is lefordítottak. "Ez az én ajándékom Önök számára a születésnapomon" - írta Az alkimista 62 éves szerzője a Twitteren. Az olvasók az író hivatalos blogján lelhetnek rá az elbeszélésekre, amelyeket számos nyelven és számos formátumban érhetnek el.
Az El Cammino dell' Arco (Az íj útja) című mű angol mellett spanyol, olasz, portugál és német nyelven is olvasható. A novella egy íjász történetét meséli el, aki falujában egy kisfiúnak adja át tudását. Az angol és portugál nyelven elérhető Histórias para os Pais, Filhos y Netos (Történetek szülők, gyerekek és unokák számára) vidám, meglepő, ugyanakkor drámai történetek összessége. A kiadatlan művek mellett a brazil író a már megjelent írásaiból is tett fel részleteket a világhálóra, a Fény harcosából közölt részletek portugál, angol és francia nyelven érhetők el.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=1578
- A könyv, amit csak az olvasók akartak
A Csodaidők-sorozat harmadik, idén nyáron megjelent kötete Magyarországon szokatlan olvasói összefogásnak köszönhetően került a nyomdákba és kapható július vége óta. A magánkiadásban megjelent kötetet abból az összegből sikerült kiadni, amelyet az olvasók előre kifizettek az akkor még csak tervezett könyvért. Görgey Etelka négykötetes sorozatának első két része az Animus Kiadó gondozásában jelent meg, azonban a kiadó a harmadik kötet kiadását már nem vállalta.
Az írónő 2005-ben néhány sikeres internetes publikációval a háta mögött, de írói berkekben teljesen ismeretlenül küldte el kéziratát az Animus Kiadónak, amely a könyveket megjelentette. A Csodaidők nem hozta meg a kívánt nyereséget, vagy legalábbis a nullszaldót, így a harmadik kötet megjelenése elmaradt.
Az olvasók egy kis csoportja, akik elsősorban internetes fórumon, gyakran személyes ismeretség nélkül vagy csak egy-két, a korábbi könyvek megjelenésekor rendezett találkozás révén ismerték Görgey Etelkát, kitartóan faggatóztak, reménykedtek. Így a szerző 2009 májusában a Csodaidők hivatalos honlapján szavazás útján kérdezte meg az olvasókat: vállalnák-e azt, hogy megrendelik (akár előre fizetéssel is) a harmadik kötetet. A rajongók 300.000 forintot „ígértek be” a szavazás során, ami megadta a lökést, hogy Görgey Etelka és Pohl László megalapítsa a Shremeya Kft.-t (a cég a Csodaidők egyik helyszíne, egy bolygó után kapta nevét), és kiadják a könyvet.
A harmadik kötet ősztől bekerül a Merhávia Könyvkereskedésen keresztül a boltokba, és nem csak postai szállítással lehet megrendelni a kiadótól. Ez valószínűleg még jobban elősegíti azt, hogy a Csodaidők eljusson az olvasókhoz - és a negyedik könyv 2010 tavaszára tervezett megjelenését ezúttal semmi sem fogja megakadályozni.
A teljes cikk itt olvasható: http://konyves.blog.hu/2009/08/27/a_konyv_amit_csak_az_olvasok_akartak
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com , vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.