******************************************************************************************
ReMeK-e-hírlevél
III. évf. 2008/6. szám ISSN 1842-7448
******************************************************************************************
Romániai Magyar Könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
******************************************************************************************
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem jelezzek
a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
- Családi akcióprogram a web megszelídítésére
- Memo, a LibInfO versenytársa
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
- Nevet kapott a zabolai könyvtár
- Modern és dinamikus központ a Szilágy Megyei Könyvtár
- 'Mesetotó - mesés kérdések'
- Iskolanapok a Márton Áron Gimnáziumban
PÁLYÁZATOK
- Tavaszi irodalmi pályázat
- Céhmesterek unokái, Webvidéki nyertesek
KITEKINTŐ
- Elindult a Buksi - interaktív gyerekkönyv-sikerlista az interneten
- WEB-es kérdések az IFLA Durban-i kongresszusán
- Megújult Nemzeti Digitális Adattár
- Olvasási szokások
DÍJAK
- Hubay Miklós Nagyvárad díszpolgára lett
- Kovács András Ferenc verseskönyve az Év Gyermekkönyve díjat nyerte
- A Stephanus-díj kitüntetettje 2008-ban: Rónay László
- Post mortem Pro Hargita-díj Vofkori Lászlónak
AJÁNLÓ
- A világhálós Larousse versenyben a Wikipediával
- Láthatatlan könyvtár
- Új virtuális köntösben az Irodalmi Jelen
ÉVFORDULÓK
- 90 éve hunyt el George Coşbuc
- 70 éve hunyt el Octavian Goga
- 230 éve hunyt el Voltaire
- 72 éves lenne Lázár Ervin
HAZAI
- Közösségi infopont a gyergyószentmiklósi könyvtárban
- Székely Árgirus
- Dsida, Páskándi, Szilágyi - emlékezések Szatmár megyében
MOZAIK
- Digitalizálták a világ legrégibb Bibliáját
- Felhagy a könyvdigitalizálással a Microsoft
- A világ összes könyvének digitalizálása
- Meghalt a dokumentumküldés, éljen a digitális könyvtár!
- 'Érti' az internetes tartalmakat az új keresőoldal
*HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK *
**
**
*- Családi akcióprogram a web megszelídítésére*
'Az internet hihetetlen mértékben megnövelte az emberek lehetőségeit, de ez
nem járt kockázatok nélkül, különösképpen a fiatalabb felhasználók
számára.
A UPC ezért szolgáltatóként felelősséget kíván vállalni abban, hogy az
internetet mindenki számára biztonságos hellyé tegye' - nyilatkozta Joe
Zuravle, a UPC Magyarország vezérigazgatója, A Biztonságosabb Internet
Napján (2008. február 12-én), amikor UPC Magyarország és az Informatikai
Érdekegyeztető Fórum (Inforum) családi akcióprogramot hirdetett a web
megszelídítésére. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a gyermekekre
leselkedő online veszélyforrásokra és tudatosítsák a kockázatmentes, biztonságos
internetezés lehetőségeit. Kidolgozták 'A web megszelídítése' címet
viselő e-biztonsági csomagot 6 és 12 év közötti gyerekek és családjuk számára,
abból a meggyőződésből, hogy az új technológiáknak nem elválasztaniuk,
hanem egyesíteniük kellene a generációkat. A csomag több mint 50 biztonsági
tippet és feladatot kínál a gyerekek és a szülők okulására, melynek révén a
gyerekek a szüleik bevonásával, szórakoztató és érdekes módon
sajátíthatják el az internet biztonságos és hatékony használatát. A csomag (melyet 11
nyelvre lefordítva - többek közt magyarul is - mindenki számára
hozzáférhetővé tettek) tartalma a következő: Két e-biztonsági füzet:
családi szórakozás és szülői útmutató résszel; Aranyszabályok; Öntapadós
címkék; 12 szituációs kártya, melyeket a gyerekeknek kell kivágni; Családi
bizonyítvány. Az anyagok román nyelvű változata megtalálható a
http://www.sigur.info/ címen.
Forrás:
http://www.minimax.hu/article.php?id=1746&word=e-biztonsag&where=1&offset=0
*- Memo, a LibInfO versenytársa*
A Memo http://memo.hu/ olyan hely, ahol bárki, bármilyen témában bármit
megkérdezhet. Az üzemeltető Corpus Communications a Yahoo Answers mintájára
alakította ki szolgáltatását. Úgy tűnik, a használók és a piaci rés
összedolgozva kitermeli a megfelelő piaci szolgáltatást. S feltehetően a
piaci összefüggéseket kihagyó rendszerek elébe kerül. Tanulságos látni,
hogy a szolgáltatás az embereket leginkább érdeklő kérdésekre összpontosít.
Regisztráció után kaphatunk választ új kérdéseinkre. A rendszer így
buzdít: 'Kérdezz és felelj is! Mostantól választ kaphatsz kérdéseidre és
megválaszolhatod Te is mások kérdéseit! Legyél Memo Profi, gyűjtsd a
pontokat a legjobb válaszokkal és legyél egy téma szakértője! A
regisztrációddal Memo pontjaid 80-ról indulnak. Minden feltett kérdésed
alkalmával 3 pontot levonunk, de minden válaszodnál 2 pontot, minden legjobb
válaszodnál pedig 8 pontot hozzáadunk az aktuális pontszámodhoz.' (MG)
Forrás: KIT 2008/20., máj. 14.
*TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL*
**
*- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei*
*- Wass Albert irodalmi est*
Könyvtárunk szervezésében 2008. április 16-án, az uzoni Erdélyi Lajos
Községi Könyvtárban valamint május 7-én a kézdiszentléleki Kemény
Zsigmond Községi Könyvtárban a Wass Albert verseiből összeállított A láthatatlan
lobogó című versműsor hangzott el. Felléptek: Krizsovánszky Szidónia, B.
Piroska Klára, Darvas László és Debreczi Kálmán, a sepsiszentgyörgyi
Tamási Áron Színház színművészei.
Forrás: Tóth-Wagner Anikó, BPMK
*Könyvbemutatók:*
Versről, az erdélyi magyar versről és még sok mindenről, minek vershez
ilyen vagy olyan módon köze lészen, szólott a Bod Péter Megyei Könyvtár
legújabb, irodalmi estje 2008. május 14-én, szerdán, melyen ezúttal a
kolozsvári Kriterion Kiadó mutatkozott be szerzői és termései által, H.
Szabó Gyula, a kiadó igazgatójának vezényletével:
Király László legújabb verseskötetéből (Míg gyönyörű késemet fenem)
Olvasott fel, Balázs Imre József nem költőként és nem is a Korunk
főszerkesztőjeként, hanem irodalomtörténészként a kiadó költői
monográfiasorozatának szerkesztése során elkövetett irodalmi
detektíveskedéseiről, illetve irodalomtörténeti kuriózumokról beszélt,
meg Dsidáról, kinek még mindig nem találták meg helyét (?) az
irodalomtörténetben, aztán a kiadó egy másik sorozatának, a 111 Vers
antológiák legújabb darabjának (111 Versparódia) kapcsán
Király László kis erdélyi paródiatörténettel rukkolt elő, s a
sorozat szerkesztője, Katona Éva versparódiákat adott elő (mert az több
volt felolvasásnál) szóval ízes-míves est volt. Csupáncsak ha többen
lennénk kíváncsiak hasonló rendezvényekre...
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9417
A székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban című
tanulmánykötet bemutatójára került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár
Gábor Áron Termében, május 21-én. Csikány Tamás hadtörténész, a Zrínyi
Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense és Kedves Gyula, a budapesti Hadtörténeti
Múzeum fegyver- és hadtörténésze a háromszéki és a csíki zászlóaljak
magyarországi szereplését ecsetelték, kiemelve: a hiteles kép az, hogy a
székelyek az adott körülmények között teljesítették a rájuk bízott
feladatot. Végül a másfél századdal ezelőtt használt karabélyokat és
pisztolyokat is bemutatták. Az est házigazdája Demeter Lajos
sepsiszentgyörgyi történész, a kötet társszerzője volt.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9593
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében május
23-án, 18 órakor bemutatták Puskás Lajos Más jövőt álmodtam című
dokumentumkönyvét. Az egykori kolozsvári tanárról, társadalomszervezőről és
cserkészparancsnokról ft. Szabó Lajos c. kanonok és a könyv szerkesztője,
Puskás Attila beszélt.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9559
*- Nevet kapott a zabolai könyvtár*
Bensőséges ünnep keretében május 3-án Zabolán Fejér Miklós
Magyartanárról nevezték el a községi könyvtárat. Kiss Jenő, a megyei könyvtár
Igazgatója felvázolta a könyvtárak jelenlegi, informatív szerepét, majd a család
nevében Szász Fejér Gyöngyvér szólt az egybegyűltekhez. Unokája,
Szász-Fejér István portrét nyújtott át a könyvtárnak, melyet Abodi Nagy Béla készített
Szovjet lágerben. Az intézmény tárlójában Fejér Miklós életét és szakmai
Munkásságát bemutató dokumentumok is láthatók. Az ünnepség végén dédunokái rövid
műsorral léptek fel, majd a jelenlévők leleplezték a Vargha Mihály
sepsiszentgyörgyi szobrászművész által készített domborművet.
Forrás: http://erdely.ma/kisregio.php?id=36151;
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9162
*- Modern és dinamikus központ a Szilágy Megyei Könyvtár*
Kerekasztal találkozót szervezett május 7-8 között a Megyei Tanáccsal
karöltve a zilahi I. S. Bădescu Könyvtár, melyre meghívták a megye
könyvtárosait és több más szervezet képviselőit. A találkozón
ismertették a Nyugdíjasok Klubja keretén belül a Megyei Könyvtárban működő ingyenes
számítógép központot, melyet a romániai Global Libraries Program révén a
Bill & Melinda Gates Alapítvány hozott létre. A program hozzájárul ahhoz,
Hogy Zilahon modern és dinamikus központtá alakuljon a megyei könyvtár.
Forrás: Árkád, 2008.05.08.
*- 'Mesetotó - mesés kérdések'*
címmel könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedőt szervezett
kisiskolások számára a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár gyermekrészlege.
Az áprilisban meghirdetett felhívásra több mint harminc gyerek jelentkezett, végül
Azonban csak huszonketten vitték vissza a kitöltött feladatlapokat. A vetélkedő
kérdései a gyerekkönyvtárat látogató gyerekek által ismert és kedvelt
mesékhez kapcsolódtak. Május 7-én a kiértékelő ünnepség meghívottja
volt Gálné Esztegár Ildikó, gyergyószentmiklósi írónő, aki saját írásaiból
olvasott fel a gyerekeknek. Az olvasmányélmény mellett a résztvevők
oklevelet, könyveket, játékokat, édességet vihettek haza ajándékba.
Forrás: Kovács Klára, Városi Könyvtár, Gyergyószentmiklós
*- Iskolanapok a Márton Áron Gimnáziumban*
A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban iskolanapokat tartottak május
21.-24. között. Május 21.-én tartották meg a Baka István szavalóversenyt,
amelyen a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Segítő Mária Katolikus
Gimnázium és a Székely Károly Iskolaközpont diákjai vettek részt. A
diákok a költő/író verseiből választhattak, és még egy verset egy XX. századi
magyar költőtől. A könyvtárból hiányzó Baka István kötetek végett több
esetben a világháló kínálta lehetőségekkel éltek a tanulók (www.bibl.u-szeged.hu/exhib/baka).
Néhány verset a könyvtárban ki is nyomtattak a tanulók részére.
A szavalóverseny összefonódott Baka István születésének megünneplésével is,
amely 22.-én folytatódott a díjkiosztó gálával. A költő emlékére szervezett előadássorozat
Borsodi L. László magyar szakos tanár nevéhez fűződik. Ezt követően Nagy Gábor: '... legyek
Versedben asszonánc' című előadásában beszélt Baka István költészetéről és a
Kortárs magyar irodalomról, míg Orbán György a költő Szekszárdi mise című
Művét méltatta. A versenyekre és a tudományos ülésszakokra való felkészülésben
teret és segítséget biztosított a könyvtár.
Forrás: Borbé Levente, Márton Áron Gimnázium könyvtára, Csíkszereda
*PÁLYÁZATOK *
**
*- Tavaszi irodalmi pályázat*
A Boldog Jövőnkért Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet és a
Lyra szerkesztősége hivatásos és amatőr költőknek, íróknak irodalmi
Pályázatot hirdet. A cél: internetes közlési lehetőség biztosítása,
tehetséggondozás.
Nincs kötött téma, de főleg tavasszal, szerelemmel/szeretettel kapcsolatos
írásokat várnak. Határidő: 2008. június 15. Postacím: 8501 Pápa, pf. 192.,
telefon: 0036709484822. Web: http://www.bja.hu
E-mail: szerkesztoseg@freemail.hu; bjal@freemail.hu.
Legkevesebb három, legtöbb öt művel lehet pályázni. A kiválogatott művek
megjelennek a szervezők honlapján. A pályaműveket kizárólag e-mailben várják:
mailto:szerkesztoseg@freemail.hu Nevezési díj: pályázónként 1500 Ft.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9306
*- Céhmesterek unokái, Webvideki nyertesek*
Szombaton május 24-én díjazták a szervezők a http://www.webvidek.ro honlapon
Zajló internetes verseny első fordulójának győztesét: a kézdivásárhelyi csapatot
a Céhmesterek Unokáit. A legtöbb 15 fős csapatoknak hetente kell
teljesíteniük egy-egy, a település múltjához, jelenéhez vagy jövőjéhez
kapcsolódó próbát. A Transindex és az eTransylvania Egyesület közös
szervezésében zajló, 12 egyhetes próbából álló verseny célja a vidéken
élők rávezetése az internet aktív használatára, a tartalomgyártásra, illetve
az, hogy segítségükkel egy új, őszinte kép alakuljon ki a résztvevő
településekről. Három forduló még hátra van. A benevezett települések
megyei oszlása Székelyföldön a következő: Hargita megyéből Ajnád, Borszék,
Csíkkozmás, Csíkmadaras; Maros megyéből Sáromberke, Erdőszentgyörgy,
Jobbágyfalva; Kovászna megyéből Bikfalva, Kézdivásárhely, Kovászna,
Bölön, Kisbacon.
A forduló díjai: egy számítógép és társasjátékok a könyvtárnak,
egy-egy webvidékes poló és csésze a diákoknak. Érdekes fénypontja volt a
díjátadásnak a szervezők és a csapat közös virágültetése, melyek a
könyvtár ablakait díszítik. A város polgármestere, Török Sándor egyéni
ajándékokkal köszönte meg a diákoknak, hogy a várost ilyen szép
eredménnyel bemutatják a nagyvilágnak.
Két nappal később került sor a második forduló első feladatának
eredményhirdetésére, melyet a Céhmesterek unokái az elérhető legmagasabb
ponttal teljesítettek.
Források: Vántsa Judit, Gróf Mikó Imre Városi Könyvtár,
Kézdivásárhely;
http://eletmod.transindex.ro/?cikk=7434
*KITEKINTŐ*
*- Elindult a Buksi - interaktív gyerekkönyv-sikerlista az interneten*
Páratlan összefogás eredményeként elindult az első interaktív
gyerekkönyv-sikerlista rendszer. Páratlan, mert hét kiadó és két
szerkesztőség összefogásában jött létre. Első, mert ilyen még nem volt,
végül pedig interaktív, mert az olvasók is szavazhatnak a könyvekre. Itt
tehát a legsikeresebb gyerekkönyvek versengenek egymással olvasóik, a
gyerekek kegyeiért. A Buksi létrehozásában közremőködő kiadók a
Cerkabella, a Coldwell, a General Press, a Könyvmolyképző, a Móra, az Orlando és a
Pozsonyi Pagony.
A gyerekkönyvek és gyerekirodalom világáról szóló híreket, írásokat a
Csodaceruza gyerekirodalmi folyóirattal közösen az
www.egyszervolt.hu gyerekportál csapata szerkeszti.
"A Buksi elsődleges célja az olvasás, a szépirodalmi gyerekkönyvek
népszerűsítése a gyerekek, a családok és a pedagógusok körében. Ezért
vállalkoztunk arra, hogy egyfajta játék, versengés keretében mutassuk meg a
mind gazdagabb gyerekkönyv kínálat 'krémjét'" - olvashatjuk az
www.egyszervolt.hu heti hírmondója, a Napocska cikkében.
A weboldal http://www.napocska.hu/buksi/site/index.php a XV. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztiválra vált elérhetővé. Magyarországon korábban
Nem volt olyan összesített könyvsikerlista, amelyet az olvasóközönség
alakíthat.
Forrás: http://napocska.hu/buksi.htm
*- WEB-es kérdések az IFLA Durban-i kongresszusán*
'Miképpen járulhatnak hozzá a könyvtárak a web 2.0-hoz?' - három
Rendezvénye közül az elsőn azzal a kérdéssel foglalkozott az ICABS (IFLA-CDNL Alliance
for Bibliographic Standards), az IFLA és a CDNL (Conference of Directors of
National Libraries) stratégiai szövetsége az IFLA 2007-ben, Durban-ben
(Dél-afrikai Köztársaság) szervezet 73. közgyűlésén. A "Könyvtárak a
jövőért: haladás, fejlesztés és partnerség" témával meghirdetett
világkongresszus keretén belül megtartott tanácskozáson felmerült a
könyvtárosi feltáró munka és az online katalógusok újragondolásának
szükségessége, a virtuális nemzetközi besorolási adatbázis létrehozása,
és beszámoló hangzott el két ausztrál adatbázisról, amelyek személyekről,
illetve képekről tárol adatokat. Az ICABS második rendezvénye nemzeti
könyvtárak és a forrásfeltáró stratégiák kapcsolatáról szólt.
Elhangzott, hogy tekintettel kell lenni a gyorsan változó környezetre, az új, innovatív
webes szolgáltatásokra és a használók elvárásaira, akik egy kattintással
akarnak mindent a képernyőn megkapni. Az Európai Digitális Könyvtár
stratégiai eszköz lehet a könyvtárak, múzeumok és levéltárak forrásainak
feltárásához és közvetítéséhez. Fölmerült az a kérdés is, hogy a
2.0-s könyvtár keretében milyen feladatokat vehetnek át a használók (pl. a
Wikipédia, személynevek adattára). A harmadik rendezvény témája az UNIMARC
volt: a jelenlegi helyzet, a várható fejlődés, alkalmazása egyes afrikai
országokban.
Forrás: TMT, 55. évfolyam, (2008) 4. szám;
http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=492
*- Megújult Nemzeti Digitális Adattár*
Május 6-án a Millenáris Parkban tartott sajtótájékoztatón mutatták be a
Nemzeti Digitális Adattár (NDA) megújult szolgáltatásait és honlapját. A
házigazda Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.
munkatársai bemutatták, milyen eszközöket fejlesztettek a közösségi
tartalomfejlesztés támogatására, milyen mértékben és értelemben lett
jobb, szebb, okosabb és demokratikusabb az új NDA. Csepeli György, az NDA
alapítója szerint az NDA a 'tudás új modellje', Kitzinger Dávid, a kht.
igazgatója azt emelte ki, hogy már majd félmillió kereshető dokumentumot
tartalmaz az adattár, amellyel - az állam csökkenő szerepvállalása
következtében (is) - a különböző közösségek felé nyitnak. A nyílt forráskódú
NDA rendszerekhez bárki további alkalmazásokat hozzáfejleszthet. Galambosi
András, a szakmai projektigazgatója szerint: az 'NDA 2.0' névre keresztelt
legújabb változathoz a 3000 közintézmény közül mindössze 70 csatlakozott.
'Ezért is kiemelkedően fontos a közösségi archívum-építés' -
fogalmazott a szakember.
Ismeretes, az NDA (Nemzeti Digitális Adattár) az interneten elérhető magyar
nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat)
gyűjti, rendszerezi és teszi kereshetővé. Az NDA tevékenysége a digitális
tartalomkészítéssel foglalkozó partnerekkel, az "adatgazdákkal"
való szoros együttműködésen, illetve a felhasználói közösség szolgálatán alapul.
A magyar nyelvű online tartalmak minél szélesebb körű elérhetősége
érdekében az NDA biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát: egyfelől adatbázist
épít a partnerintézmények elektronikus dokumentumait a leíró adatokból,
másfelől szabadon hozzáférhető adatbázis-keresőt működtet.
Forrás: KIT Hírlevél 2008/20 május 14., http://hirek.prim.hu/cikk/67171/
*- Olvasási szokások*
A kelet- és közép-európai régióban az olvasás a szabadidős tevékenységek
rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. A felmérések szerint
ráadásul többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket. Magyarország
azonban még így is jobban áll, mint szomszédai: az európai mezőnyben a
svédek, a britek és az oroszok mögött a negyedik helyet foglalja el a
rendszeresen könyvet olvasók számát tekintve.A GfK Piackutató Intézet
globális fogyasztói trendeket vizsgáló felmérése 1997 óta évente mintegy
harminc országban, harmincezer ember megkérdezésével készül. A 2007-es
tanulmány adatai azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai régióban a
megkérdezettek 51 százaléka a mozi és a filmek iránt érdeklődik, zenét
tízből négy válaszadó (42 százalék) hallgat, és csupán 33 százalék
szeret olvasni. Ezen belül is a megkérdezettek többsége (66 százalék) újságot
olvas, amit a magazinolvasás követ 43 százalékkal, és csak harmadik a
könyvolvasás 38 százalékkal. Magyarországi viszonylatban újságolvasással
78 százalék, magazinolvasással 51 százalék, könyvolvasással 41 százalék
tölti a szabadidejét.Az adatok szerint egy felnőtt magyar átlagosan évi hét-nyolc
könyvet olvas el, ezen belül a felnőtt lakosság 15 százaléka olvas
átlagosan havi egy könyvet, azaz ők tekinthetők valóban rendszeres olvasóknak. A
legtöbbet a nők, az idősek, az iskolázottabbak olvasnak. A könyvolvasók
leginkább valamilyen irodalmat olvasnak: 38 százalékuk olvas gyakran
szépirodalmat, 31 százalékuk szórakoztató irodalmat és 30 százalékuk
tényirodalmat. A legkevésbé idegen nyelvű könyveket, művészeti
köteteket, illetve ifjúsági és gyerekkönyveket olvasnak a válaszadók.Bár a
felmérések szerint a könyvolvasás visszaszorul a szabadidős tevékenységek körében,
megegyeznek az adatok arról is, hogy most nő fel az a generáció, amely a
Harry Potter- és Tolkien-könyvek által megszerette az olvasást. A Tárki
Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint kétszer annyi nem kötelező
irodalmat olvasnak a gyerekek, mint kötelezőt. A GfK adatai pedig
hangsúlyozzák azt is, hogy míg a könyvolvasásra globálisan a válaszadók
37 százaléka adja a fejét, ha hajszálnyival is, de jobb eredményt mondhat
magáénak a kelet- és közép-európai (38 százalék), mint a nyugat-európai
régió (37 százalék). Legnagyobb arányban a svédek (46 százalék), a
britek (44 százalék), az oroszok (42 százalék) és a magyarok (41 százalék)
olvasnak legalább hetente egy alkalommal könyvet.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9072
*DÍJAK*
*- Hubay Miklós Nagyvárad díszpolgára lett*
Hubay Miklóst díszpolgárává avatta májusban szülővárosa, Nagyvárad.A
Kossuth-, József Attila- és Déry Tibor-díjas 90 éves mester volt a Nouvelle
Revue de Hongrie szerkesztője és a firenzei egyetem magyar irodalom tanára,
a magyar Pen Club és az Írószövetség elnöke. Hubay Miklós drámáit
itthon és külföldön, több mint 20 nyelven sikerrel játsszák a színházak.
Egy olyan városban nőttem föl, amelyik még nemrég, Ady idejében, a most
Száz éves Nyugat idejében olyan pezsgő szellemi életet tudott produkálni, hogy
Az mind a magyar szellemi élet számára, mind az európai szellemi élet
Számára gazdagító volt. Ha gyerekkorban ilyen városban nő fel az ember, akkor
felkészülten mehet a pályája - emlékezett Hubay Miklós.
Forrás:
http://www.dunatv.hu/kultura/hubay_miklost_diszpolgarava_avatta_nagyvarad.html
*- Kovács András Ferenc verseskönyve az Év Gyermekkönyve díjat nyerte*
Egy mesekönyv, egy verseskötet és egy ismeretterjesztő kiadvány is elnyerte
az Év Gyermekkönyve 2007 díjat a XV. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztiválon.
Az Év Gyermekkönyve 2007 díjjal jutalmazták Czigány Zoltán Csoda és
Kósza című mesekönyvét, valamint Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén
Című verseskötetét. A Hajnali csillag peremén illusztrátora, Takács Mari is
megkapta az elismerést. Az év ismeretterjesztő gyermekkönyve pedig A jogerő
legyen veled! Izgalmas jogi kérdések - Neves jogászok válaszai című kötet
lett. Az Életműdíjat Varga Katalinnak ítélték, akinek nevéhez olyan könyvek
fűződnek, mint a Gőgös Gúnár Gedeon vagy a Mosó Masa mosodája. 'Van
minek örülnünk, mert ha lassan is, de erősödik a gyermekkönyvek presztízse' -
mondta a díjátadón Békés Pál író, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa
(International Board on Books for Young People - IBBY) Magyar Egyesületének
elnöke. Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén című gyermekvers-gyűjteménye
a költő kilencedik gyerekeknek szóló könyve, az első, amely Budapesten jelent meg,
és az egyetlen, amely három évtized verseiből válogat, miközben új verseket is tartalmaz.
A könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.
Forrás: http://www.erdely.com/kultura.php?id=35950
*- A Stephanus-díj kitüntetettje 2008-ban: Rónay László*
A Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány által közösen
Alapított Stephanus-díjat irodalom kategóriában Rónay László irodalomtörténész
Vehette át 2008-ban. Író, irodalomtörténész, kritikus. 1937. augusztus 16-án
született Budapesten.1955-ben érettségizett a budapesti piarista
gimnáziumban. 1962-ben szerzett diplomát az ELTE magyar-latin szakán.
1970-ig a bicskei általános iskolában tanított, majd 3 évig a Petőfi
Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa. 1973-1990-ig az MTA Irodalomtudományi
Intézetének tudományos munkatársa, osztályvezetője s A magyar irodalom
története 1945-1975 című kézikönyv segédszerkesztője, majd szerkesztője.
1978-tól kandidátus, 1989-ben a tudomány doktora. 1990-től az ELTE Modern
Magyar Irodalmi Tanszékének professzora, s ezzel egyidőben, 1999-ig az Új
Ember katolikus hetilap főszerkesztője. Jelenleg az ELTE professzor
emeritusa s a Vigilia folyóirat Szerkesztő Bizottságának tagja. Fő
kutatási területe a huszadik század magyar irodalma, ennek spirituális vonulata,
utóbbi két évtizedben főként a katolikus próza és líra. E tárgykörökben több
mint ezer cikke, tanulmánya, kritikája jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=22024&rovat=7
*- Post mortem Pro Hargita-díj Vofkori Lászlónak*
Hargita megye önkormányzata az idei dísztanácsülésen életmű-díjat
adományozott olyan személyeknek, akik a megye hírnevét öregbítették.
A legrangosabb díjat, a Pro Hargita-díjat post mortem díj formájában a
márciusban 64 éves korában váratlanul elhunyt dr. Vofkori Lászlónak ítélték.
A laudációt Papp-Kincses Emese (ő ajánlotta a kitüntetésre a földrajztudóst)
önkormányzati képviselő olvasta fel, a díjat Vofkori László özvegye vette át.
'A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életében, hanem
az, hogy mennyi élet volt éveiben' - hangsúlyozta beszédében Papp-Kincses Emese.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=36367
*AJÁNLÓ *
*- A világhálós Larousse versenyben a Wikipediával*
A lexikonjairól híres francia Larousse könyvkiadó bejelentette, hogy
www.larousse.fr honlapon létrehozza az interneten 'az első felhasználói
közreműködéssel készített enciklopédiát', amely - a Wikipediával versenyben
- lehetővé teszi állandó anyagának megtekintését és az internetezők
szócikkeinek feldolgozását.A műfajok keveredésének elkerülése
érdekében a két különböző forrásból eredő anyagokat világosan megkülönböztetik:
az egyik oldalon a Larousse nyomtatott lexikonjának cikkei (mintegy 150 ezer cikk és
10 ezer fotó), a másikon az internetezők által készített anyagok lesznek.
A larousse.fr azonban több ponton eltér majd a Wikipédia módszerétől. Míg az
utóbbi írásai általában névtelenek és bármely internetező által
módosíthatók, a Larousse önkéntes munkatársainak azonosítani kell magukat
ahhoz, hogy a világhálóra feltegyék írásaikat, amelyeknek jogtulajdonosai
maradnak - és amelyeknek szövegét csak ők maguk módosíthatják.
A Larousse nem az egyedüli a francia kiadók közül, amely internetre megy. A
Le Robert 2008-tól a világhálóra teszi francia értelmező szótárát - ez
fizetség ellenében lesz csak konzultálható.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/67283/
*- Láthatatlan könyvtár*
Legalább minden héten egyszer, egy-egy rövid írás erejéig, vagy ha
szerencsésen alakulnak a dolgok, akkor akár többször is barátokkal,
bölcsekkel, nyelvészekkel, költőkkel, filozófusokkal, nemes emberekkel vagy
szép hölgyekkel együtt, de ezentúl sétálni fogok az elveszett
könyvtárban - írta rovatindító beköszönőjében Weiner Sennyei Tibor az
Irodalmi Jelen online változatában.
'Könyvtárba járni nem csak azért járunk, hogy tanuljunk, hogy fejlődjünk,
hogy információkat szerezzünk, hanem hogy találkozzunk a szellem örök és
közös lángjában égő lelkekkel. A könyvtár az egyetlen hely, ahol
kortársaim szívébe éppúgy beleláthatok, mint a rég halott barátok, legendás,
kalandos, vagy szomorú életet élt költők forrongó lelkébe, vagy az álmodozó
könyvtáros kisasszonyok csillogó szemébe, midőn a hideg utcákon sétáló lovagjukra
gondolnak. A könyvtár szakrális hely a nyugati világban, mert a könyvek
memento morik ezreiként fénylenek az ember felé, akit a feledés fátylával
igyekeznek a profanizált hétköznapok ördögei letakarni, ezáltal
megfosztani a fejlődés, a tudás, a remény útjaitól. Van valami közös a könyvtár
és a temető között. Mindkettő lehet szép kert, mindkettőben halottak százai
laknak, csak az egyikben ők beszélnek hozzánk, a másikban mi hozzájuk.'
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/34
*- Új virtuális köntösben az Irodalmi Jelen*
Új formában jelenik meg az interneten az Irodalmi Jelen. A nyomtatott
formában Erdélyben és Magyarországon megjelenő irodalmi havilap új
weboldalát egyelőre tesztelik: a szerkesztők hozzászólásokat,
észrevételeket
és javaslatokat várnak az irodalom iránt érdeklődő honlaplátogatóktól.
Az internetes magazin a havilap anyagain kívül saját rovattal jelentkezik, és
nyomtatásban meg nem jelent műveket is közöl majd. A fejlesztés alatt
álló
honlap a http://www.on-line.irodalmijelen.hu/ címen érhető el.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=36209
*ÉVFORDULÓK*
*- 90 éve hunyt el George Coşbuc*
George Coşbuc erdélyi román költő, a Román Akadémia tagja (született 1866
szeptember 20-án, Hordón, Beszterce-Naszód vármegyében) iskoláit Naszódon
végezte, majd a Kolozsvári Egyetemen folytatott klasszika-filológia
tanulmányokat. Tanulmányai után Szebenben a Tribuna nevű lap
szerkesztőjeként dolgozik, majd 1889-től Bukarestben él és alkot, ahol
többek között a Vatra és a Semanatorul, a Viata Literara irodalmi
folyóiratok munkatársa, szerkesztője. Balladai, idilli hangvételű
költészetének legjelentősebb gyűjteményei a Balladák és idillek (Balade şi idile),
Tortaszeletek (Fire de tort), Egy naplopó naplója (Ziarul unui pierde-vara)
kötetei. Fordítóként is nagyot alkotott, ő ültette román nyelvre egyebek között az
Aeneas-t meg Dante Divina Commedia-ját. Bukarestben hunyt el 1918 május 19-én.
Forrás: Hubbes László-Attila, BPMK
*- 70 éve hunyt el Octavian Goga*
A Szeben megyei Resináron született 1881 április 1-én. Iskoláit Szebenben,
Brassóban végezte, egyetemi tanulmányait a Budapesti, majd a Berlini Egyetem
bölcsész és filozófia szakán végezte. Verseit már nagyon fiatalon
közölte a nagyváradi Familia, a szebeni Tribuna, valamint a budapesti Luceafarul.
Ugyancsak Budapesten adta ki első kötetét 1905-ben Poezii (Versek) címmel.
Költészetét a nemzeti érzések hatották át. Nacionalizmusa és
antiszemitizmusa közismert volt, a magyarokhoz ellentmondásosan viszonyult:
heves magyargyűlölete mellett több magyar íróval is jó barátságban volt,
köztük Ady Endrével, akinek halála után özvegyétől megvette a csucsai
kastélyt. Petőfit, Adyt fordított sokat, de Madáchnak Az ember
tragédiáját is ő ültette át román nyelvre. Drámaíróként legjelentősebb alkotása a
Mesterul Manole (Manole Mester). Politikusként nagy szerepet játszott az
1918-as román nemzetegyesítésben, volt Románia belügyminisztere, és
1937-1938 fordulóján miniszterelnöke. Csucsai kastélyában hunyt el 1938.
február 11-én.
Forrás: Hubbes László-Attila, BPMK
*- 72 éves lenne Lázár Ervin*
Ebben a hónapban töltötte volna be 72-ik évét Lázár Ervin (Budapest, 1936.
május 5. - 2006. december 22.) Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a
Digitális Irodalmi Akadémiat alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg,
1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette.
Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták
Rádiójátékok formájában. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes
Hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek
örvendett, örvend. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című
kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval
rendszeresen együttműködik. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris.
Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi
Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár
Című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi
kishangjáték-pályázatának első díját. A Hétfejű Tündér, A négyszögletű kerek
erdő, Bab Berci kalandjai, A manógyár, Hapci király sok gyerek kedvenc
olvasmányai.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin
*- 230 éve hunyt el Voltaire *
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet Párizsban született 1694.
november 21-én, francia felvilágosodás kori író, költő és
filozófus.Voltaire éles eszéről, filozófiai témájú írásairól és a polgári
szabadságjogok védelméről vált világszerte ismertté. A cenzúra megszegőinek szigorú
büntetésével dacolva a társadalmi reformok nyílt támogatója volt
Franciaországban. Szatirikus szerzőként műveiben gyakran kritizálta korának
dogmatikus egyházát és más intézményeit. 1778. május 30- án hunyt el Párizsban.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Voltaire
*HAZAI*
*- Közösségi infopont a gyergyószentmiklósi könyvtárban*
Pénteken, május 23-án Somodi Zoltán informatikai államtitkár
Gyergyószentmiklóson hivatalosan is átadta a Tudásalapú Gazdaság Program
finanszírozta közösségi információs központot (PAPI), majd13 órától a
városi könyvtárban a strukturális alapokról tartott előadást.
A Tudásalapú Gazdaság Program a Távközlési és Informatikai Minisztérium
legnagyobb informatizálási programja, melynek segítségével hangsúlyos
kommunikációs hátránnyal küszködő települések fejleszthetik
önkormányzati,
oktatási és kulturális intézményeinek, vállalkozásainak távközlési
infrastruktúráját. A programban 255 település vesz részt, Hargita
megyéből Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság,
Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós
és Balánbánya pályázott sikeresen. A program részét képezi, hogy a településeken
közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek
és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott
lehetőségekhez. Ezen kívül számítógép-hálózattal kötik össze a
polgármesteri hivatalt, az iskolákat és a közkönyvtárat. A programban
részt vevő települések könyvtárai tehát nyertesei a programnak, a
gyergyószentmiklósi ezen felül is nyert, hiszen a közösségi információs
pont is a könyvtár épületében kapott helyet. A könyvtárosok kihasználják a
program nyújtotta lehetőségeket, júniustól kezdődően nyugdíjasok
számára hirdetnek számítógép- és Internet-használói képzést, hétköznapokon
pedig 9-13 óra között a könyvtárosok vállalták a felügyeletet a központban.
Források: Bákai Magdolna, Városi Könyvtár, Gyergyószentmiklós; Hargita
Népe, 2008.05.24.;
http://www.figyelo.ro/it-tech/tudasalapu-gazdasag-gyergyotolgyesen.html
*- Székely Árgirus*
A Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi Könyvtárának 2007. évi
Eredményei közül az Árgirus SzNM-Délkeleti Intézet-program sikeres kiteljesedését
emelnénk ki (programfelelős: Dobra Judit). A program számos belső és külső
munkatársnak köszönhetően valósult meg, és sepsiszentgyörgyi, budapesti,
nagykőrösi, kolozsvári, marosvásárhelyi, székelykeresztúri, kézdivásárhelyi,
debreceni - egyetemi, könyvtári és múzeumi - szakemberek segítették.
Előkészítését a Domus Hungarica Scientiarum et Artium támogatta.
Az eredményeket összegező szakdolgozat végigköveti, hogy az olasz
reneszánsz által közvetített, egyetemes mítoszelemekre visszavezethető széphistória
hogyan is alakul a populáris feldolgozás során, Piskolti István, Szigligeti
Ede és két székelyföldi, illetve székelyföldi származású szerző, Dósa Dániel
és Medve Imre kezén deákos szerelmi tankölteménnyé, nemzeti szellemiségű
regévé, népszínműbe oltott honfoglalási ponyvaeposszá. Az, hogy másrészt
hogyan emelkedik vissza, elsősorban Vörösmarty Csongor és Tündéje révén
a magas kultúrába, jóval ismertebb. Az Árgirus bizonyos elemei ugyanakkor
folklorizálódnak. Mindhárom téren átlépi a magyar nyelvi határokat.
Új kutatási eredmény, hogy a múzeum széphistória-példánya olyan
szövegváltozatot őriz, mely a Ráday-könyvtárbeli (győri nyomtatású)
példánnyal mutat, valószínűleg közvetlen közös forrást. Nyomdája
megegyezik a kolozsvári Egyetemi Könyvtár 1785-ös
Piskolti-feldolgozásáéval. A SzNM 1810-es évekbeli Piskolti-példányában
viszont erdélyi (görgényszentimrei) papírmalom vízjegyét sikerült azonosítani.
További, jelentős előrelépés az Árgirus-filológiában annak kimutatása,
hogy a román feldolgozások „invenciói" sok esetben ugyancsak fordítások: a Piskolti
feldolgozására vezethetőek vissza, Újdonság a sepsiszentgyörgyi szakmai recepció
kezdeteinek feltárása is (Nagy Géza múzeumunkban végzett mítoszkutatásai
az 1880-as években).
A program során az Árgirusnak és irodalmi, színpadi, képzőművészeti
feldolgozásainak, folklorizációjának jelentős korpusza állt össze,
melyben a székelyföldi vonatkozások figyelmet érdemlőek. A legrégibb
szövegforrásról is kimutatható, hogy Nagyajtán jegyezték le, és csak a véletlenen múlott,
hogy nem a SzNM Könyvtárába került. A korpusz sepsiszentgyörgyi
könyvtárakban, a múltban és jelenleg elérhető része egyaránt
jelentősnek mondható, és előbbi betekintést enged a térség olvasói ízlésének
történeti alakulására.
A program részeként G(y)erg(y)ei Albert széphistóriája 2007-ben a
sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kilencedikes diákjai által,
múzeumi pódiumműsor keretében is bemutatásra került, ezt a diákok rövidfilmen is
megörökítették. Az egyben múzeumpedagógiainak tekinthető kísérlet sikere azt
bizonyítja, hogy az Árgirus ma is széles közönségnek nyújthat
lehetőséget élményszerű befogadásra. Ez a magyar irodalom tankönyvekben
tapasztalható jelenlegi gyakorlat számára is megszívlelendő lehet.
Az Árgirus-témát ismertető időszakos múzeumi összeállítás elektronikus
változata másrészt a Székely Nemzeti Múzeum honlapján tekinthető meg.
Forrás: Boér Hunor, Székely Nemzeti Múzeum Könyvtára
*- Dsida, Páskándi, Szilágyi - emlékezések Szatmár megyében*
Három szatmári származású alkotó: Dsida Jenő (halálának 70-dik),
Páskándi Géza (születésének 75-dik), valamint Szilágyi Domokos
(születésének 70-dik) évfordulójára szervezett 2008. május 15-18. között
Szatmárnémetiben, Szatmárhegyen, Nagysomkúton, Batizon és
Beregszászon "Párhuzamos Sajtóértekezlet" címmel irodalmi tanácskozást
és megemlékezést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a
Szatmárnémeti Kölcsey Kör. 'Ez az ünnepség ismételten bebizonyította,
hogy a költészet mennyire fontos része életünknek és milyen nagy szerepet
játszik nemzeti önismeretünk építésében' - hangsúlyozta Vasy Géza, a
Magyar Írószövetség elnöke az Új Magyar Szónak adott interjújában,
Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE partiumi alelnöke pedig
Kárpát-medencei magyar irodalmi találkozónak nevezte a
rendezvényt, amelyen előadást tartott többek között Dávid Gyula
Páskándi A menekülő janicsár című regényéről, Cseke Péter Dsida Jenő
Irodalomkritikai és esztétikai programjáról és Pécsi Györgyi Szilágyi Domokos korai
költészetéről.
Forrás: Transindex hajnali hírlevél 13.05.2008.;
http://umsz.manna.ro/kultura/a_kolteszet_varosa_2008_05_19.html
,
http://www.konyv7.hu/index.php?akt_menu=222&hir_reszlet=35
*MOZAIK*
*- Digitalizálták a világ legrégibb Bibliáját*
Elkészült a legrégebbről fennmaradt kéziratos Biblia digitalizált
változatának első részlete. A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti
kódex a negyedik században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű, csupa
nagybetűvel, szóközök nélkül írt szöveg ókortudósok szerint négy
különböző személy munkája, amelyet összesen hét korrektor javított.
Az Újszövetséget hiány nélkül, az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex egy 43
pergamenlapból álló részletét 1844-ben találták meg a Sínai-hegyi Szent
Katalin kolostorban, véletlenül. Constanin von Tischendorf német kutató
bukkant rá a tüzelésre szánt papírok között. A felbecsülhetetlen
értékű dokumentum Lipcsébe került. Később egyre több részlet - összesen 390
pergamenlap - került elő a Codex Sinaiticusból. Ezeket a szentpétervári
nemzeti könyvtárban, a londoni British Library-ben, illetve a Szent Katalin
kolostorban őrzik. Az emberiség írásos kulturális örökségéhez tartozó
kódexet a négy intézmény virtuálisan összeilleszti, hogy minél többen
hozzáférjenek. Most elkészült a Lipcsei Egyetem Könyvtárában őrzött 43
oldal digitalizált változata. A munkát a Microsoft és a német Xplain közös
fejlesztésű szkennelési technológiájával végzik. A pergamenlapokat az
anyagot kímélő módon digitalizálták és meg is szépítették; még a
szamárfüleket és a foltokat is eltüntették. A digitális kódexoldalakat
és a szöveg többnyelvű fordítását az
http://x-manuscripts.org"]*]x-manuscripts.org[*[link-end<http://x-manuscripts.org%22%5d*%5dx-manuscripts.org%5b*%5blink-end/>
honlapon lehet tanulmányozni az olvasáshoz szükséges 1,3 megabájtos program letöltése után.
A teljes fennmaradt Codex Sinaiticus 2009-ben kerül fel az
x-manuscripts.org oldalra, ahol kultúrtörténeti háttéranyagok is segítik az olvasókat. (mti)
Forrás: Transindex Hírlevél 2008. május 14.
*- Felhagy a könyvdigitalizálással a Microsoft*
Némi meglepetést keltett a Microsoft illetékesének blogbejegyzése,
amelyből kiderült, hogy a szoftvercég leállítja az egész könyvtárak
digitalizálását célul kitűző programját. Már nem éri meg a projekt. A Microsoft ugyanis
többek között éppen a keresőplatform mutatóinak megdobása, a Google
fölényével szembeni hatékonyabb verseny érdekében szerette volna
megkaparintani a Yahoo megoldását, hogy a jövőben közösen harcoljanak a
fő ellenséggel szemben. Ez a jelek szerint azonban elmarad, így több fontos
változtatásra is kényszerülnek a cégen belül. A szerzői joggal nem
védett könyvek és akadémiai könyvtárak beszkennelése tehát már nem éri meg a
vesződséget, így a korábban beígért mintegy 80 millió cikk és 750 ezer
könyv mégsem lesz elérhető a Live Search oldalain. A 2005-ben útjára indul projekt
- amely a Google törekvésével ellentétben mindvégig vigyázott a szerzői jog
tiszteletben tartására és ezzel elkerülte a nagyobb támadásokat - most
eltűnik a süllyesztőben. Az elkövetkező napokban két külön oldalt is
leállítanak a cégnél, a Live Search pedig a Microsofton kívüli portálokra
irányítja majd át mindazokat, akik a könyvek tartalmára keresnek rá az
interneten.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/60295
*- A világ összes könyvének digitalizálása *
A Google könyvkereső projektje azt a célt tűzte maga elé, hogy
Digitalizálja a világ 50-100 millióra becsült könyvállományát, köztük a legrégebbi
és legtörékenyebb könyveket is, majd ingyenesen hozzáférhetővé tegye őket
mindenki számára. A projektben több száz könyvtár dolgozik Minnesotától
Angliáig. A Google által használt szkennelési technika saját fejlesztésű és
szabadalmaztatott módszer, amely gyorsabb, mint a kézi szkennelés, és
egyáltalán nem árt a könyveknek. A Google 28 könyvtár digitalizálási
munkáját támogatja anyagilag. Az internetes könyvkereső szolgáltatása
révén a felhasználók bármilyen könyvet megkereshetnek, és elolvashatnak. A
2004-ben indult Google-Michigan együttműködés keretében több mint 1
Millió ritka vagy törékeny könyvet sikerült digitalizálni.A szkennelő
Helyiségben állandóan 15,5 °C van. A könyveket két kamera fényképezi le
oldalanként.
Amint a képek a számítógépre kerülnek, a német Zeutschel GmbH Omniscan
könyvszkennelő programja letisztázza őket. Egy utolsó klikkelés, és a
digitális könyv a Google optikai betűfelismerő programjába kerül, amely a
szöveget kereshetővé teszi. Ezután a képek és adatok egyik másolatát a
Google visszaküldi a könyvtárnak, a másik pedig a világhálóra megy.
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=269108
http://www.mult-kor.hu/nyomtatas.php?article=20610
*- Meghalt a dokumentumküldés, éljen a digitális könyvtár!*
Ez a mottója David Baker A digitális könyvtár jövöje című
tanulmányának, melyben az információelérés terén a brit egyetemi könyvtári
szolgáltatásokban történt jelentős változásokat mutatja be, amelyek
elsősorban az internetalapú eszközök és tartalmak növekvő használatának
köszönhetöek. A hagyományos könyvtárral szemben - és amellett, a
digitális könyvtár olyan szervezeti egység, amely egyesíti az oktatás és kutatás
anyagi és szellemi értékeinek széles skáláját, beleértve a metaadatokat,
katalógusokat, primer forrásanyagokat, tananyagokat, adatkészleteket,
digitális tárakat - mindezt strukturált és rendezett módon. Azt a célt
szolgálja, hogy ezek a készletek kereshetők, megtalálhatók, tárolhatók
és szükség esetén beszerezhetők legyenek.
A digitális szolgáltatással szemben a használóknak egyre komolyabb
elvárásaik vannak: olyan munka-környezetet kell teremteni, amely egyszerű,
gördülékeny, intuitív és könnyen használható, problémamentes és
világosan áttekinthető, azonnali, meggyőző és biztonságos. A használók
megkövetelik majd, hogy lehetőségük nyíljon annotálni, manipulálni, újrahasznosítani,
újratervezni a források és anyagtípusok széles körét, valamint hogy
elegánsan naprakészek maradjanak, támogatást kapjanak tevékenységükhöz
az információszolgáltatáson és kiegészítő szolgáltatásokon keresztül
(pl. cikk-kiegészítés, szerzői jogok intézése számlára és előfizetésre).
Egyszóval gondoskodni kell arról, hogy az oktatók és a tanulók is a
leghatékonyabban tudják használni a felkínált szolgáltatásokat és
forrásokat.
/BAKER, David: Digital library futures: a UK HE and FE perspective. =
Interlending & Document Supply, 34. köt. 1. sz. 2006. p. 4-8./ (Ref: Vida Andrea)
Forrás: TMT, 55. évfolyam, (2008) 4. szám;
http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=492
*- 'Érti' az internetes tartalmakat az új keresőoldal*
Új, a jelenlegiektől teljesen eltérő kereső jelent meg a weben. A Powerset
fejlesztői szerint annyiban különbözik a Google-tól és riválisaitól, hogy
pontosan érti, miről írnak az egyes weboldalakon. Végletesen leegyszerűsítve
a keresőrendszereket. Az egyes oldalaknak adatbázisuk mérete miatt van
egyfajta 'hozzáadott intelligenciájuk'.
A Powerset technológiája a fejlesztők szerint 'elolvassa' és érti is az
oldalakat, a rajtuk található szavakat s a belőlük összeállított mondatokat
is. Rájön, hogy a szavak hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és az így
kialakított mondatok mit jelentenek és milyen tényeket írtak le bennük,
valamint ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A rendszer még a jól
strukturált Wikipediához képest is rendszerezettnek számít, keresni pedig a
hagyományos kulcsszavas megoldások mellett nyelvtanilag helyes mondatokkal
is lehet: a találati arány meglepően jónak számít.Az újszerű keresőrendszer
jelen állapotában csak a Wikipedia oldalain tud keresni, így igazi
képességeinek megmutatkozására még várni kell - a cég ugyanis most keres
befektetőket ahhoz, hogy elkezdhesse munkálatait a teljes web indexeléséhez.
Forrás: http://hvg.hu/Tudomany/20080513_powerset_kereso_google.aspx
Szerkesztők:
Bákai Magdolna (Városi Könyvtár Gyergyószentmiklós, könyvtárigazgató),
Hubbes László Attila (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
könyvtáros) hubbeslaszlo@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
könyvtáros), twsa@freemail.hu
E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó, Hubbes László-Attila
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.