Elektronikus Könyv és Nevelés |
Belső borító |
|
Stolmár László gyakorló tanítóként kezdte munkásságát, de élete és munkássága szorosan összefonódott a Fővárosi Pedagógiai Szemináriummal. 1920-ban igen nagy érdeklődést és elismerést kiváltó bemutató órát tartott Petőfi Szülőföldem témaköréből. A siker nyomán rendszeresen meghívták bemutató órák tartására, majd kinevezték a gyakorlóiskola tanítójának. 1926-ban érettségit tett (a tanítóképző nem képesített egyetemi tanulmányokra), majd 1929-ben doktorált. Fő érdeklődési területe a zoológia, növénytan, és antropológia volt.
Sokoldalú szakmai tevékenysége (oktatófilm készítés, tantervi munkálatokban való részvétel, rádióban továbbképző előadások tartása stb.) mellett, intenzíven részt vett pedagógiai-szakmai-közéleti munkában. Egyik tisztségviselő vezetője volt a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének, az Országos Közoktatási Tanácsnak, a Gyermeklélektani Társaságnak, a Budapesti Tanítóegyesületnek. Munkájának elismerése volt, hogy először a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium gyakorló iskolájához, majd 1943-ban magának a Szeminárium igazgatójának nevezték ki.
1945 után bekapcsolódott a szellemi újjáépítés munkájába, de 1949-ben – nyilván a megváltozott politikai légkör következtében – 55 éves korában kérte nyugdíjazását. Szakmai érdeklődése, aktivitása azonban haláláig továbbra változatlan volt.
További információk életéről és munkásságáról: Stolmár László: Életem, életünk. OPKM, Bp., 1992. 117 p., Franyó István: Stolmár László. OPKM, 1992. Bp., 69 p. Tankönyvírói tevékenységéről bővebben itt olvasható. [ Fel ] |