Belső borító

Röviden a nagykőrösi református gimnáziumról

A nagykőrösi gimnáziumot a református egyház alapította a XVI. században. Pontos adataink az iskoláról 1631-től vannak. Ettől kezdve ismerjük a tanárok névsorát, valamint 1632-től a tanulók „beírási anyakönyveit”. A következő évben kiadott iskolai törvények meghatározták a tanulók kötelességeit.

Az első tantervet a helyi hatóság 1793-ban hagyta jóvá, de további módosítások történtek 1828-ban és 1837-ben. Ekkor az egyházi főhatóság a filozófia mellett a gazdasági és pedagógiai ismeretek tanítását is előírta. Ennek szervezője, oktatója a hazai tanítóképzés egyik úttörője, Warga János volt.

1849-ben az Organisation Entwurf alapvetően megváltoztatta az egész ország, így a nagykőrösi gimnázium oktatását is.

Az Entwurf nyolc osztályra emelte fel a középiskolai oktatást és magas követelményeket támasztott a nyilvánossági jog megadásához. Az iskola illetve az egyház mindent megtett, hogy megfeleljenek a követelményeknek, s így az első érettségi vizsgálatra már 1854 júliusában sor került. Az első érettségin a tanulók száma 34 volt.

Az iskola jelentős szerepet játszott a XVIII-XIX. századi magyar művelődés történetében. Tanárai, tanulói meghatározó szerepet töltöttek be a tudomány, a kultúra különböző területein, de aligha elhanyagolható hazaszeretetük, egyházi és közösségi elkötelezettségük.

A teljesség igénye nélkül, az iskola rektorai, professzorai közül az alábbiakban csak a legismertebbeket említjük.

Beregszászi István rektor erkölcsi helytállásával vált ismertté. Verés, kínzás és gályarabság sem törte meg egyháza iránti hűségét.

Nagykőrösön tanított Losonczi István, akinek Hármas Kis Tükör című könyve 1868-ig 71 kiadást ért meg. Warga János – Arany János igazgatója – a matematika, fizika, a neveléstan és a filozófia tanára volt. Nevéhez fűződik a gimnázium kiegészítése tanítóképzővel. Az ismert tanárok közé tartozott Szász Károly, Ballagi Károly, Szilágyi Sándor, Öreg János, Dóczi Imre, Kiss Áron de még sorolhatnánk.

Arany János kilenc évig tanított az iskolában. Tevékenységét részletesebben is bemutatjuk.

Arany János a református gimnáziumban

A szabadságharc leverése után, mint már korábban említettük, a bécsi udvar szabályozta a középfokú oktatás rendjét. Az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschule in Osterreich új alapokra helyezte a középfokú oktatást. Az addigi hat osztályt nyolc osztályra emelte, és több jelentős követelményt támasztott a nyilvánossági jog, illetve az érettségiztetés jogának megadásához. Bár a rendelkezést – elsősorban politikai okokból – számos bírálat érte, eredményeként a kor követelményének megfelelő, a hazai középfokú oktatást egy évszázadra meghatározó iskolatípus jött létre.

Az Entwurfban előírt szakrendszerű oktatás új követelményeket támasztott a nagykőrösi iskola tanári karával szemben. Így került sor Arany János meghívására.

Arany Jánost Szász Károly javaslatára, 1851. október 8-án választották meg a magyar nyelv és irodalom tanárának. Az egyházi hatóság és a tanári kar szemléletére jellemző, hogy igen nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták be Arany Jánost. Példa erre, hogy az addig magyar irodalmat tanító Szász Károly inkább a matematika tanítását vállalta, hogy Aranynak helyet biztosítson. Levelében a következőket írta: „Ha kegyed a meghívást elfogadja, én örülni fogok érdemesb kezekbe tehetni le az irodalmi tanszék gondját, s helyette a számtant vállalni. …Adjak-e szót legforróbb vágyamnak, a rég ismerni óhajtott, a rég szeretett és csodált Arany Jánossal egy helyen közre munkálkodni? …Csak kérni akarnám kegyedet, hogy siessen e tárt karokkal váró körbe”

Arany első reakciója kitérő volt. Köszönte ugyan a meghívást, de anyagi gondjai miatt a költözés költségeit nem tudta vállalni. Az egyház azonban 120 ezüst forinttal támogatta a költözés és az új lakás berendezési költségeit.

Arany november 10-én kezdte meg tanári tevékenységét. Latint, görögöt, valamint magyar nyelv- és irodalmat tanított.

Egyik tanítványa így emlékezett meg az első találkozásról: „Nagy szélű, puha fehér kalappal, akkor divatos, sárgának mondott, de inkább meghatározhatatlan színű őszi-téli, nem hosszú kabátban, s zöldes színű nadrágban jött. Az osztály nagy figyelemmel hallgatta, távozása után oly mély csend volt pár percig, aztán pedig általános öröm nyilvánult.”

Arany nehezen illeszkedett be a nagykőrösi életbe, baráti köre elsősorban a tanári karból került ki. A testület ugyanis tudományosan és politikailag is egyaránt közel állt Aranyhoz. Ács Zsigmond műfordító például 14 nyelven értett és olvasott. Tudományos igényesség és magas szintű erkölcsiség jellemezte a testületet. A tanári kar többsége aktívan részt vett a szabadságharcban. A Bach korszak nyomasztó légkörében az iskola erkölcsi-szellemi szempontból egyaránt oázis volt, éppen ezért az osztrák hatóságok éber szemmel figyelték az iskola munkáját. A tanároktól megkövetelt életrajzok pontosan tükrözik azt a politikai légkört, mely meghatározta az egész korszakot.

Arany Jánost kilenc éves tanári tevékenysége során állandóan foglalkoztatta egy magyar irodalomtörténeti tankönyv megírásának gondolata. Ennek egyik terméke egy kéziratos irodalomtörténeti kompendium volt. A kézirat azonban csak 1911-ben jelent meg nyomtatott formában. Ezzel párhuzamosan tervezte egy Magyar Olvasókönyv kiadását is. Miután ez nem sikerült, tanulói számára kéziratos jegyzetet készített, Széptani jegyzetek címen.

Arany János nagykőrösi tevékenysége meghatározó volt az iskola további életében.

A kérdés iránt érdeklődő olvasóinknak figyelmébe ajánljuk Hegedűs András: Arany János a katedrán című munkáját. (Bp. 1957)

A Nagykőrösi Református Gimnáziummal, és Arany János tanárságával foglalkozó fontosabb irodalom

BALASSA József – SZÉKELY József:

Arany a tanárok kezén.

= Nyugat, 1932. 21. sz.

BARTA János:

Arany János. Bp. 1953.

BENKÓ Imre:

Arany János tanársága Nagy-Kőrösön.

Nagykőrös, 1897. XI., 184 p.

BENKÓ Imre:

Egy félszázaddal ezelőtt. Szász Károly jelentése a nagykőrösi helv. h. főgimnázium 1851/51. Iskolai állapotáról.

= Magyar Paedagógia, 1905. 203-216.p.

DRUZSIN Ferenc:

Így megy a világ sorja… Arany professzor úr nagykőrösi „átvilágításáról”.

= Magyartanítás, 1996. 2.sz. 3-5.p.

HEGEDŰS András:

Arany János így tanított Petőfiről a nagykőrösi gimnáziumban.

= Magyar Szó, 1972. aug. 19, 20., 21.

HEGEDÜS András:

Arany János a katedrán.

Bp. 1957. 177 p. 8 t.

KÁRPÁTI Aurél:

Arany a tanárok kezén.

= Nyugat, 1932. 20. sz.

KLIMENT Zsuzsa:

A Tanár Úr Nagykőrösön.

= Evangélikus Élet, 1992. 16.sz. 2.p.

KOMÁROMI Lajos:

Arany János mint tanár.

= Magyar Tanügy, 1883. 5-16.p.

KOMLÓSI Sándor:

Újabb adalék Arany János nagykőrösi tanárságához.

= A Pécsi Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. 7. Pécs, 1963. 179-203.p.

LENGYEL Ádám:

A nagy tanári kar.

= Köznevelés, 1981. 31.sz. 9.p.

LUKINICH Imre:

Arany János életéhez.

= Irodalomtörténeti Közlemények, 1926. 300-304.p.

MANN Miklós:

Új adatok Arany János nagykőrösi tanárságához.

= Köznevelés, 1967. 4.sz. 144. p.

NYÁRY László:

Nagykőrösön megtalálták azt az iskolai törvényt, amelyet Arany János „tanár úr” szerkesztett.

= Pedagógiai Szeminárium, 1935. 3.sz. 52-56.p.

SZABADI Sándor:

Arany János nagykőrösi működéséről.

= Irodalomtörténet, 1957. 3.sz. 276-284.p.

SZEBESZTHA Károly:

Visszaemlékezés Arany János gimnáziumára.

= Dél-Magyarországi Közlöny, 1911. 55.sz.

TÖRÖS László:

A legnagyobb nagykőrösi tanár.

Emlékbeszéd Arany János halálának félszázados évfordulója alkalmából tartott emlékünnepen.

= Nagykőrösi református Arany János gimnázium értesítője 1932/33. Nagykőrös, 1933. 5-10.p.

TÖRÖS László:

Sárvári Pál Arany János professzora.

Nagykőrös, 1929. 178 p., 2 t.

TRENCSÉNYI WALDAPFEL József:

A nagykőrösi évek.

= Magyar Tudomány, 1957. 7-8.sz. 257-271.p.

VOINOVICH Géza: Arany János életrajza. 1849-1860. Bp. 1931.

*

Itt említjük meg Bekő István (Tolna Lajos) írását, valamint Mentovich Ferenc erre adott válaszát Arany János nagykőrösi magánéletéről, pontosabban titkos szerelméről. Az írás Szász László magyarázatával együtt a Kortárs 2004. évi 11. számában jelent meg.

[  Fel  ]