Belső borító

Tündérpalota

Egy iskolaépület múltja, jelene, jövője

(A Múzeumi Osztály rendezvényéről)

Az 1911-ben felavatott és akkoriban Tündérpalotának nevezett épület – amely méreteivel és impozáns megjelenésével egyaránt magára vonta a figyelmet, s amely a 20. század során több intézménynek is otthont adott – a Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Főgimnázium számára épült.

A Könyves Kálmán körúton található, 1977 óta műemléki védettség alatt álló egykori iskolaépület 2006 szeptemberében – az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Múzeumi osztályának szervezésében – első alkalommal kapott helyet a Kulturális Örökség Napjainak programjában. A tárlatvezetések és épületbejárások mellett az érdeklődők mindkét napon tisztviselőtelepi sétán is részt vehettek. Az építészeti értékek és a történelmi múlt megismerését az erre az alkalomra összeállított kiállítás segítette.

A Múzeumi Osztály „Tündérpalota – Egy iskolaépület múltja, jelene, jövője” című rendezvényén – amelyre 2006. október 18-án került sor az OPKM dísztermében – ismét az épület, a tisztviselőtelepi környezet, az itt működött és működő intézmények, valamint az építés korszakának szecessziós stílusa és iskolaépítészeti hagyományai jelentették az elhangzott előadások fő témáit. Bevezetésként – A kulturális örökség, építészet és iskola című blokkban – Kertész Margit országos koordinátor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa beszélt a Kulturális Örökség Napjainak megrendezéséről, hagyományairól, eddigi tapasztalatairól, az intézmények és a közönség részéről megnyilvánuló egyre nagyobb érdeklődésről. Győr Attila, a Hivatal Védési osztályának vezetője az örökségvédelmi „műhelytitkok” bemutatását követően a Tisztviselőtelep ideiglenes védetté nyilvánításáról és építészeti értékeiről szólt részletesebben. Bakó Anna, a tisztviselőtelepi séták szervezője és vezetője ezúttal is e városrész létrejöttéről és nevezetességeiről beszélt. A fővárosi hivatalnokok által 1883-ban létrehozott Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete az Orczy-kert és a Népliget között több mint 30.000 négyszögölnyi telket vásárolt és megszervezte egy tervszerűen telepített családi házas városrész felépítését. 1886 nyarára 117 ház készült el, és az építkezés még ezt követően is folytatódott. Az itt lakókat szolgáló intézmények, közösségi épületek is sorra megvalósultak, 1893-94-ben elemi iskola épült, 1904-ben pedig létrehozták a Tisztviselőtelep első középiskoláját, amely ekkor még a VI. kerületi főgimnáziumhoz tartozott, új és önálló épületbe 1911-ben költözhetett. A gimnázium tanárai közül az új lakótelepen bérelt lakást például Babits Mihály, aki több versében is megörökítette a környéket. A századforduló éveinek magyarországi építészetét, a legjelentősebb építészek munkásságát, és a szecessziós stílus által meghatározott épületeket Hadik András, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa mutatta be. A századforduló időszaka – a gazdasági fellendülésnek, az új építészeti stílustörekvéseknek, a modern pedagógiai alapelvek megfogalmazásának és a korszerűsítési igények megjelenésének köszönhetően – jótékony hatással volt a magyarországi iskolaépítészetre is. Az 1890-es évektől kezdve az országban monumentális iskolaépületek épültek, részben a millenniumi évforduló látványos építkezéseihez kapcsolódva. Az iskolák a reprezentatív létesítmények sorában kaptak helyet, tervezőik között az élvonalbeli építészeket is ott találjuk. Budapest komoly iskolaépítési programmal rendelkezett a századelőn, de hasonlóan nagy hangsúlyt fektettek korszerű iskolaépületek létesítésére a századelő vidéki településein is. Székelyné Kőrösi Ilona előadásában az 1910-es évek iskolaépületeit mutatta be, pontosabban néhányat azok közül, amelyek a tisztviselőtelepi főgimnáziummal azonos időpontban épültek (Pl. Székelyudvarhely, Kecskemét). Nagy Villő művészettörténész a századforduló fővárosi iskolaépületeiről és a „Tündérpalota” tervezőjéről, Kőrössy Albert Kálmán építészről tartott előadást. Kőrössy munkásságát az art nouveau hatása és a szecessziós stílus jellemezte, tervei és megvalósult épületei közül említésre méltó a VI. kerületi (ma: Kölcsey Ferenc Gimnázium) Főgimnázium épülete. Ebben az épületben tanított Gaal Mózes, a Tisztviselőtelepi Főgimnázium későbbi igazgatója is. Ismeretségük és barátságuk minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy a „Tündérpalota” Kőrössy tervei alapján valósult meg. Gaal Mózes igazgató külföldi tanulmányútjai és a korszerű iskoláról vallott elképzelései alapján részletes pedagógiai koncepció  megírásával segítette a tervezéssel megbízott építész munkáját. Reményi Ildikó gazdag képanyaggal illusztrált előadása nyomán a hallgatóság részletes képet kaphatott a főváros egykori legkorszerűbb, legjobban felszerelt és egyik legszebb iskolaépületéről, helyiségeinek beosztásáról, külső és belső díszítéseiről. Dr. Bollókné Várhelyi Kata az iskolaépület egykori berendezését mutatta be; mindenekelőtt a fennmaradt dokumentumok, értesítők és fotók alapján, hiszen a régi iskolabútorokból sajnos nem sok maradt az utókorra. A Széchenyista Öregdiákok Baráti Társaságának képviseletében Gánóczy József beszélt a Széchenyi István Főgimnázium történetéről és kultuszáról. A Tündérpalotában otthont kapott főgimnázium 1921-ben vette föl gróf Széchenyi István nevét. 1924 szeptemberében kultuszminiszteri intézkedésre az iskolaépület háromnegyed részét át kellett engedniük – az akkori elképzelések szerint csak ideiglenesen, három évre – a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára számára. A gimnáziumi osztályok egy része a környék iskolaépületeiben nyert elhelyezést. Az „ideiglenes állapot” 1972-ig tartott, ekkor költözött ki a Néprajzi Múzeum. Ezt követően az épületet a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum kapta meg. A gimnázium 1975-ben megszűnt, emlékét és nemes hagyományait azonban az öregdiákok ma is ápolják, és rendszeresen megemlékeznek az első igazgatóról, Gaal Mózesről is. Az előadások sorában Gaal Mózes pedagógiai nézetei címmel dr. Fehér Katalin összefoglalója hangzott el az egykori iskolaigazgatóról, akinek hivatali munkája mellett neveléstudományi és szépirodalmi munkássága is ismert. Benedek Elek barátja és munkatársa, ifjúsági könyvek szerzője, több gyermeklap – Tanulók Lapja, Jó Pajtás, Én Újságom – szerkesztője volt. Emlékét szülőföldjén, az erdélyi Baróton is őrzik; erről számolt be Demeter László, a baróti Gaal Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, aki egyben az Erdővidéki Lapok című, negyedévente megjelenő helytörténeti és néprajzi folyóirat főszerkesztője is. A lap hasábjain gyakran olvashatunk Gaal Mózesről is.

Az előadásokat követően dr. Varga Katalin, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója mondott zárszót, és a jövőre vonatkozóan vázolta a Magyar Pedagógusok Háza elnevezésű programot, amelynek keretében az elképzelések szerint mind a könyvtár, mind a múzeum fontos szerepet kaphatna a jövőben.

A múzeum 1998-tól működik a Könyves Kálmán körúton, a könyvtár pedig 2006 decemberében költözött a Tündérpalota épületébe.

Székelyné Kőrösi Ilona