Elektronikus Könyv és Nevelés |
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona |
N e v e l é s t ö r t é n e t |
||||
Természettudós tanárok |
|||||
|
|||||
A 2006. évi könyvhétre jelent meg: Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten (Alföldi Lapok Kft., Kecskemét, 2006. 206 oldal)
Kötetünk öt kecskeméti tanár életéről és munkásságáról ad áttekintést. Ami összeköti őket – azon túl, hogy valamennyien kecskeméti középiskolákban tanítottak, és az ország legkiválóbb pedagógusai közé tartoztak a 19. század második felében és a 20. század elején – az a természettudományok magas szintű művelése és az ehhez kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység.
A 19. század második felétől a korszerű tudományok közvetítésében egyre nagyobb szerepe volt a városban működő, régi hagyományokkal büszkélkedő középiskoláknak.
A bemutatott tudósok közül Bíró Lajos a református főgimnázium természetrajz tanáraként és gyűjtőként szerzett elismertséget. 60 ezer darabos rovargyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárát gazdagította. 1895-től – egyedülálló egyszemélyes expedíciója keretében – hét éven át végzett természetrajzi és néprajzi gyűjtőmunkát Új-Guineában, az őslakos pápua törzsek között. Dékány Rafael orvos, tanár, természettudós a reáliskola újjászervezésével, néprajzi gyűjtéseivel és a Kecskeméti Lapok szerkesztésével is beírta nevét a város művelődéstörténetébe. Természettani és természetrajzi tankönyveit országszerte használták az elemi és a középiskolákban. Hanusz István, a népszerű paptanár a főreáliskola tanára, majd igazgatója, a magyarországi földrajzi ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja, több tankönyve, közel másfélezer cikke és tanulmánya jelent meg. Hollós László főreáliskolai botanikus tanár világhírnevet szerzett a mykológia (a gombák kutatása) terén, és magas szintű felkészültségre tett szert más tudományokban is, mint pl. fizika, kémia, ásványtan. Több hazai és külföldi tudományos gyűjtőexpedíción vett részt, és – vidéki tanárként – a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. A szarvasgomba gazdasági jelentőségére már akkor fölhívta a figyelmet. Parragh Gedeon fizikus Jedlik Ányos tanítványa és munkatársa volt, mielőtt a református főgimnáziumba került. Fizikai készülékeivel, az oktatásban is alkalmazott kísérleti eszközeivel számos kiállításon díjat nyert, publikációi külföldi folyóiratokban is megjelentek. A lakosság körében a mindennapi élettel kapcsolatos kísérletei és bemutatói tették népszerűvé.
Az öt kiváló tanáregyéniség szakmai pályafutását kutatásaink és saját műveik alapján mutatjuk be. De talán többről is szól ez az összeállítás: a pedagógusok – ezen belül a vidéki középiskolai tanárok – egykori társadalmi megbecsültségéről, a saját maguk által állított szakmai követelményekről és a korabeli, polgárosodás felé vezető évtizedek értelmiségi értékrendjéről. A tudományok művelése mellett valamennyiük életében meghatározó szerepet játszott az elkötelezettség, az iskolához, hazához, eszmékhez való hűség; a természet és a hivatás rajongásig való szeretete. Pedagógus példaképek és megbecsült polgárok voltak; polihisztorok, ugyanakkor egy-egy területen magasan kiemelkedőek. Hagyományőrzők, de a tudomány eredményeire fogékonyak és maguk is újat teremtők. A korabeli élet jellemző mozzanatairól, erényeikről és gyengéikről az idézett kortársak szólnak leghitelesebben.
|
|||||
|
|
|
|