Elektronikus Könyv és Nevelés
|
|
Elektronikus Könyv és Nevelés |
|
|
Jáki László |
T a n k ö n y v
–
t a n e s z k ö z |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Adalékok a gimnáziumi tanári könyvtárak történetéhez 1920–1944 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Írásunkban véletlenszerűen kiválasztott tíz gimnázium tanári könyvtárát vizsgáltuk, az iskolai értesítőkben közzétett adatok alapján. Sajnos – várakozásaink ellenére – az értesítőkben közzétett, feltételezhetően pontos adatok nehezen kezelhetők, általánosító következtetések levonására sok tekintetben alkalmatlanok. A adatközlések módja sok esetben még egy iskolán belül is eltérő. Így például sokszor a kötetek számát, máskor a művek számát közlik, s van iskola, ahol az állomány darabszámánál a folyóiratok évfolyamszámait is bekalkulálják. A könyvtárra fordított összegeknél zavaró, hogy a Koronát felváltotta a Pengő, az állomány nagyságánál ugyancsak zavaró, hogy több helyen különgyűjtemények is voltak, és ezeket eltérő módon kezelték. Egyes helyekben a törzsállomány egy része a szertárakban volt elhelyezve, és ezeket eltérő módon tüntették fel. A fenti eltérő adatközléseken túl a több száz éves iskolák állománya természetesen nem egybevethető pár évtizedes múlttal rendelkező iskolákkal.
A fentiek miatt a 10 gimnázium összehasonlítható adatait csak nagy óvatossággal kezelhetjük.
A tanári könyvtárak általános helyzete
Az első világháború jelentős károkat okozott az iskolai könyvtárakban is. Köztudott, hogy az iskolák egy jelentős részét hadi célokra használták fel. Így több iskolában volt kórház, laktanya stb. A Madách Gimnázium 1920/21. évi Értesítője azt írta, hogy „a proletárdiktatúra és az azt követő román megszállás, illetve a román katonai beszállásolás nagy károkat okozott könyvtárunkban.” A háború és az azt követő gazdasági helyzet négy-öt évig meghatározta a tanári könyvtárak helyzetét. A háború és a Trianon okozta gazdasági csőd a beszerzéseket, fejlesztéseket a minimálisra csökkentette.
Ennek ellenére a vizsgált értesítők alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a tanári könyvtáraknak jelentős szerepe volt az iskolák életében. Ezt támasztja alá például, hogy a tanári könyvtár legtöbb helyen a legnagyobb összeggel szerepelt a szertári fejlesztések között.
A Madách Gimnáziumban például 1941-ben iskolai felszerelésre (ifjúsági könyvtár, bútor, irodaszer stb.) összesen 6451 Pengő állt rendelkezésre, és ebből 1405 Pengőt fordítottak a tanári könyvtár gyarapítására.
A jelentős könyvtári állomány kezelésére külön könyvtárost nem alkalmaztak, a feladatokat a tanárok látták el. Ők voltak a „könyvtár őrei”. Általában az iskola tekintélyes, humán szakos tanáraiból kerültek ki, s feladatukat hosszabb időn keresztül látták el. A könyvtár őreinek kinevezése az igazgató feladata volt. Nem tudjuk, hogy az igazgatók milyen szempontok alapján döntöttek, de tény, hogy általában nem kezdő tanárokat jelöltek ki erre a feladatra. A feladat ellátása nem járt óraszám kedvezménnyel. Ez a fogalom akkor még ismeretlen volt.
Sajnos a könyvtárak méreteiről csak kevés adatunk van, de tény, hogy kilenc iskolában a könyvek külön helyiségben voltak elhelyezve. Több iskolában az önálló helyiségben működő tanári könyvtár mellett a tanári szobában kézikönyvtár állt a tanárok rendelkezésére. Az első években a Ciszter Gimnáziumban nem volt külön tanári könyvtár, a könyvek a tanácsteremben voltak elhelyezve. Itt a hely hiánya is akadályozta a gyarapítást. Több iskolában szertárakban is helyeztek el könyveket. Csurgón a kézikönyvtár állománya meghaladta az ötszázat, de a szertárakban is voltak könyvek. 1938/39-ben például a tornaszertárnak 15, az ének és zeneszertárnak 45, a földrajz és természetrajzszertárnak 120, a matematikai és fizikai szertárnak 80 könyve volt. Érdekesség, hogy a csurgói tanári könyvtárat a felső tagozatos tanulók is látogathatták. A többi iskola gyakorlatát nem ismerjük, bár Szabó Magda életrajzi regényeiben utal arra, hogy a diákok bejáratosak voltak a tanári könyvtárba.
Állománygyarapítás
Az állomány gyarapításának három forrása volt, a vétel, az ajándék és a csere.
Vétel az iskola költségvetéséből történt. Nagysága legtöbb esetben évente változott, nyílván az iskola pénzügyi helyzetétől függött. A harmincas évek elején például érezhető volt a gazdasági világválság, ezekben az években kevesebbet fordítottak az iskolák könyvek beszerzésére.
Sajnos az értesítőkből nem derül ki, hogy az állománygyarapítás milyen szempontok alapján történt. Nem tudjuk, hogy működött- e valamilyen bizottság, vagy a tantestületi értekezleten születtek javaslatok. A Csurgói Gimnázium 1942/43. évi Értesítője arról tanúskodik, hogy a beszerzés ott körültekintően történet. „Az új beszerzéseknél különös figyelmet szenteltünk arra, hogy a modern szakirodalom és szépirodalom, valamint a magyar népiség és falukutatás legkiválóbb munkáinak birtokába jussunk.”
Külön vizsgálatot érdemelne a tanári könyvtárak állományának tartalmi elemzése. Nehezíti ezt, hogy az éves gyarapodás nem tükrözi a beszerzés koncepcióját. A teljes állomány elemzése viszont rendkívül munkaigényes. Annyit azonban megkockáztathatunk, hogy a könyvtárak állománya a társadalomtudományoknak kedvez. A történelmi, irodalmi, filozófiai könyvek nagyobb számban találhatók meg, mint a természettudományi tárgyú könyvek. Így van még a Fasori Evangélikus Gimnázium esetében is, ahol pedig – mint tudjuk – igen magas szintű matematikai, fizikai oktatás folyt. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a természettudományok oktatását nem annyira a könyvek, mint a szertárak, illetve az ott folyó kísérletek segítették.
Az iskolák költségvetéséről az értesítőkben nem történik említés. Legfeljebb egy-két iskola közli az iskolai felszerelésekre fordított összeget. Így például tudjuk, hogy a Madách Gimnáziumban, egyes években mennyit költöttek „iskolai felszerelésekre”, ezen belül a tanári könyvtárak gyarapítására.
A Madách Gimnáziumban tanári könyvtárra illetve minden egyébre az alábbi összegeket költötték:
A táblázat egyértelműen bizonyítja, hogy a Madách Gimnázium a rendelkezésre álló keret jelentő részét fordította könyvek vásárlására.
A Toldy Gimnázium állománya 1921/22 és 1943/44 között 9000 kötet fölött volt. A beszerzésre fordított összegek évenként jelentősen változtak. 1932/33-ban például mindössze 250 Pengőért vásároltak könyveket, míg 1936/37-ben a beszerzésre fordított összeg 642 Pengő volt.
A Csurgói Gimnázium évi gyarapodása vétellel és ajándékkal együtt:
1936/37-ben 222, 1937/38-ban 594, 1939/40-ben 711 kötet volt.
A korszak végén, 1943/44-ben a könyvtár állománya 23.777 kötet volt 72.800 Pengő értékben.
A Gödöllői Premontrei Gimnáziumban 1926/27-ben évi 1600 Pengő állt a tanári könyvtár rendelkezésére, és már az alapítás évében 3875 kötettel rendelkezett.
A Fasori Evangélikus Gimnázium 1930-ban 7600 művel (17 980 kötettel) rendelkezett, és ez tíz év alatt 9268 műre (20801 kötetre) emelkedett.
Az ingadozás okát nem tudjuk, de bizonyítható, hogy a külső körülményektől függetlenül is egyes években más-más szertáraknál történt nagyobb összegű beszerzés, és ez meghatározta a tanári könyvtárra fordítható összegeket.
Amint azt a bevezetőben említettük, a vétel útján történő beszerzéseket nem lehet számszerűen, pontosan egybevetni. A világháború után az infláció akadályozza ezt, később az eltérő szempontok alapján közölt adatok nehezítik az összehasonlítást. A nagy eltérések ellenére megkockáztatjuk, hogy egy-egy iskola évente 500 Pengőt fordított könyvek és folyóiratok vásárlására.
Az összeg nagyságának érzékeltetésére tájékoztatásul közöljük néhány könyv árát, illetve folyóirat előfizetési díját:
Folyóiratok éves előfizetési díja:
A fentiek alapján megközelítően pontos képet kapunk arról, hogy az évi 500 Pengő milyen lehetőségeket biztosított a könyvtárak állománygyarapítására.
Az állomány gyarapításában jelentős tényező volt az ajándékozás. Ajándékozók között voltak az iskola volt tanárai, tanulói, Öregdiákok Egyesülete, minisztériumok, intézmények. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a rendszeres ajándékozók között volt. Feltételezhető, hogy a Minisztérium továbbadta azokat a könyveket, melyek oda különböző okokból beérkeztek. Hasonló okból volt rendszeres adományozó a Központi Statisztikai Hivatal is.
Az ajándékozás tényét több oldalról lehet értékelni. A volt tanárok és diákok adományozása jelzi az akkor gimnáziumok megtartó erejét, az iskola és a tanárok-diákok közötti szoros kapcsolatot. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy az adományozott könyvek tartalmi összetétele rendkívül heterogén volt, s nem mindig szolgálta az iskola közvetlen érdekét. Nem tudjuk, de esetenként a közzétett jegyzékek alapján lehetne elemezni az adományozott könyvek összetételét. Ennek ellenére úgy értékelhetjük, hogy a gimnáziumok tudós tanárinak könyvtárhasználati igényét nem szabad a tantervek alapján behatárolni.
Az ajándékozás útján történő gyarapodás esetenként jóval meghaladta a vásárolt könyvekét. Adatokat itt nem érdemes egybevetni. Egy-egy tudós tanár ezernél is több könyvet hagyományozott volt iskolájának. Rátz László például a 1931/32. tanévben a Fasori Evangélikus Gimnáziumnak 689 könyvet adományozott.
A vizsgált tíz gimnázium között a Ciszter Gimnázium könyvtára kapta a legtöbb ajándék könyvet. Így például a rend Szentgotthárdi apátsága biztosította az új gimnázium könyvtárának törzsállományát. Az ajándékozó magánszemélyek között kiemelkedő volt Lipcsey József királyi tanácsos, aki igen értékes, 600 kötetes könyvtárát ajánlotta föl az iskolának. Tettének indító oka – ahogy azt az Értesítőben megfogalmazták –„a tanító és nevelő rend iránt érzett különös tisztelete és hálája.” Kuriózumként említjük még, hogy Székely Anna a Ciszter Gimnázium könyvtárának ajándékozta Székely Bertalannak a pécsi székesegyház számára készített 9 darab l/2 méter magas kartonját. 1943/44-ben a Ciszter Apát 7000 Pengőt ajándékozott a könyvtárnak. Ebből az összegből vették meg Fejér György Codex Diplomatic-át 44 kötetben. A gyarapítás mellett a Ciszter Gimnáziumban jelentős összegeket költöttek könyvek vásárlására is. Az 1941/42. tanévben például 200 Pengőt fordítottak könyvekre.
Az állomány 1924/25-ben 850, 1943/44-ben 5335 kötetből állt.
A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban 1938 és 44 között átlagosan 410 Pengőt fordítottak a tanári könyvtárállomány gyarapítására. A legkevesebb könyvet 1920/21-ben (18 darab), a legtöbbet 1926/27-ben (232) vásárolták. Az állomány 1920/21-ben 1576, 1943/44-ben 3030 darab volt.
A Keszthelyi Gimnázium a tanári könyvtárra éveken keresztül 600 Pengőt biztosított. Az összeg állandósága meglepő, mert a többi gimnáziumban az éves ingadozás igen nagymérvű volt. Ez a teljes költségvetés 35-40 százalékát tette ki.
A Rákóczi Gimnázium állománya 1925-ben 1400 darabból állt, s ez 1942-re 4580-ra emelkedett. Az ajándékozás itt is jelentős volt. 1933-ban 602, 1941-ben 1087 könyvet ajándékoztak az iskolának. A gimnázium egykori tanára, Dr. Hollos Ildefom 357 kötetben 312 művet ajándékozott, 850 Pengő értékben.
A Dóczi könyvtári állománya nem értékelhető, mert 1930-ban az iskola ketté vált, s ez nyilván meghatározta a könyvek számát is. Különben ennek az iskolának minden szertárában könyvek is voltak. A tanári könyvtár éves ráfordításának átlaga 1925/26 és 1942/43 között 3814 Pengő volt.
Végül megemlítjük, hogy a gyarapítás egyik formája a csere volt. Érdekes, hogy ez az előnyösnek látszó megoldás nem volt általános. A megoldás elsősorban az egyházi iskolákra volt jellemező. A duplumok cseréje – mert feltételezhetően erről volt szó – azonban itt sem érte el a gyarapítás 10-20 százalékát.
A tanári könyvtárak folyóiratai
A vizsgált tíz gimnázium tanári könyvtárában megtalálhatók voltak a korszak legfontosabb tudományos folyóiratai. Számuk természetesen iskolánként és évenként változott. Átlagosan 15-25 folyóiratra fizettek elő. A folyóirat-rendelések figyelembe vették a tanárok igényeit, s a különböző tudományágak, szakterületek egyformán voltak képviselve. Így például a tíz gimnázium mindegyikébe az alábbi folyóiratok jártak:
Századok Egyetemes Philológiai Közlöny Földrajzi Közlemények Irodalomtörténet Természettudományi Közlöny Magyar Statisztikai Szemle Magyar Chemiai Lapok Földrajzi Értesítő Magyar Paedagógia Országos Középiskolai Tanáregyleti Közlöny
Több gimnáziumba járt még a Pannonhalmi Szemle, az Ethongraphia, a Földrajzi Értesítő és a Történetírás.
Elvétve ugyan, de külföldi folyóiratok is megtalálhatóak voltak. Így például a Zeitschrift für paedagogische Psychologie und Jugendkunde, Die Umschau, Das Gymnasium, Zeitschrift für phys. und chem. Unterricht, Literarisches Zenterblatt. A Dócziba például járt a Revue de l’enseignement secondaire, a Larousse mensuel, die Literatur, die Erziehung.
A tíz gimnázium közül rendhagyó és nyitottabb szellemiségre utal a Csurgói Gimnázium folyóirat-rendelése. Itt például megrendelték az Ungarische Jahrbüchert, a Praktische Sculphysiket, a Nyugatot, a Testnevelést, az Iparművészetet és a Néprajzi Múzeumi Értesítőt is.
Amint azt említettük, a Magyar Paedagógia és az Országos Középiskolai Tanáregyleti Közlöny valamennyi könyvtárban megtalálható volt, de több helyre járt A Gyermek, A Cselekvés Iskolája, a Nemzetnevelés, a Nevelésügyi Szemle. A VKM Oktatófilm Kirendeltségeinek Közleményeit valamennyi olyan középiskola megkapta, amelyik bekapcsolódott a filmoktatásba.
A vizsgált tíz iskola közül a legtöbb folyóirat a Ciszter Gimnáziumba járt. Ezek a következők voltak:
Állattani közlemények Botanikai Közlemények Búvár Cselekvés Iskolája Das Gymnasium A Gyermek Egyetemes Philologiai Közlöny Egyházi Könyvek Élet Ethnographia Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok Földrajzi Közlemények Földtani Értesítő Irodalomtörténet Iskola és Egészség Katholikus Szemle Könyvbarátok Diáriuma Magyarosan Magyar Chémiai Lapok Magyar Kultúrszemle Magyar Nyelv Magyar Paedagogia Magyar Statisztikai Szemle Napkelet Nemzetnevelés Nevelésügyi Szemle Orsz. Középiskolai Tanáregyleti Közlöny Pannonhalmi Szemle Pantheon Századok Stella Természettudományi Közlöny Theologia Történetírás Die Umschau Vasárnapi Könyv Vigilia Zeitschrift für paedagogische und Jugendkunde
A pedagógiai folyóiratok viszonylag nagy száma cáfolja azt a hiedelmet, hogy a gimnáziumi tanárok közömbösek voltak a pedagógia és különösen a módszertan iránt.
A könyvekre, illetve a folyóiratokra fordított összegek aránya iskolánként változott. Így csak érdekességként említjük, hogy a Dóczyban 1931-ben közel ugyanannyit fordítottak folyóiratok előfizetésére, mint könyvek vásárlására.
A Rákóczi Gimnáziumban 1930/31-ben 16 folyóira fizettek elő 153 Pengő értékben. Ugyanebben az évben 307 Pengőt fordítottak könyvek vásárlására. A legtöbb folyóirat (39) a Ciszter Gimnáziumba járt. Itt olyan kuriózumok is megtalálhatók voltak, mint a Magyar Kultúra, a Napkelet, Könyvbarátok Diáriuma, Theológia stb.
Az ajándékozás folyóiratok esetében is gyakori volt. Ilyenkor természetesen régebbi teljes évfolyamokat ajándékoztak a könyvtárnak.
A folyóirat-rendelések megítéléséhez tájékoztatásul közlöm egy-két folyóiratnak az éves előfizetési díját 1930/31-ben:
A könyvek és a folyóiratok kötése, javítása további terhet jelentett a tanári könyvtárak költségvetésének. Csurgón például 1938-ban 142 Pengőt fordítottak folyóiratok kötésére. A Dócziban 1932/33-ban 149.90 Pengőt fordítottak könyvek vásárlására, könyvek kötésére és javítására pedig 7.90 Pengőt. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
