Tisztelettel köszöntöm a
konferencia résztvevőit!
Engedjék meg, hogy röviden
bemutatkozzam! Gór Katalin vagyok, az egri Esterházy Károly Tanárképző
Főiskolán végeztem magyar-művelődésszervező szakon. A múlt tanévben
szereztem diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar kiegészítő
szakon. Kilencedik éve tanítok magyar nyelvet és irodalmat 10–14 éves diákok
számára. Örömmel teszek eleget ennek a felkérésnek, hiszen pályám kezdetén
hat éven keresztül iskolai könyvtárosként dolgoztam, s e munka miatt az ELTE
Tanárképző Főiskolai Karán a könyvtár szakot is elvégeztem.
Előadásom címe: Hogyan szerettessük meg
József Attila költészetét? A címválasztást nyugodtan dicsérhetem, hisz nem
tőlem származik. Két kulcsszót tartalmaz: hogyan és megszerettetni.
A szeretet József Attila költészetének
is egyik kulcsfogalma, de minket most a tanítás-tanulás folyamatával
kapcsolatban érdekel a kifejezés. Magától értetődik, hogy amihez érzelmileg
kötődünk, amit szeretünk, azzal szívesebben foglalatoskodunk, azzal többet
törődünk, arra jobban odafigyelünk. Ezt a hatalmas, mozgósító energiát kell
a pedagógusnak az irodalom tanításában és tanulásában felhasználnia. (S ha
ráadásul engem is szeret a diák...)
A másik kulcsfogalom a hogyan. Sok
esetben ez okoz gondot: azért nem sikeres az óra, mert nem találjuk meg a
tanítási helyzetnek és a diákoknak is megfelelő módszert. A következő néhány
percben arra vállalkozom, hogy az irodalomtanításban alkalmazott
szemléletemet, az eddig szerzett szerény tapasztalataimat, ötleteimet és
módszereimet megosszam Önökkel.
Fontos a tanév eleji tudatos tervezés.
Az előző együtt töltött évek tapasztalatai alapján meg kell határoznunk,
mely versek kerüljenek terítékre a tanév során. Ehhez jól kell ismerni
tanítványainkat, tudnunk kell, mely versek érdekelhetik az osztályt.
Vannak persze kötöttségek, éppen
aktuális tantervek, tankönyvek. De ne feledjük: nem tantervet vagy
tanmenetet tanítunk, hanem gyerekeket!
Példaként álljon itt a 8. osztályos
irodalom tanmenetem József Attila költészetét feldolgozó tematikus
egysége:
|
„ÉLTEM – ÉS EBBE MÁS IS
BELEHALT MÁR.” |
József Attila |
|
47- 48. |
József Attila pályaképe |
József Attila egyénisége,
személyisége
Költői világa, költői
nyelve
Művészetének sajátosságai,
újszerűsége
Curriculum vitae
Önéletrajz |
Egyéni gyűjtőmunka
Életrajzi vázlat
Dokumentumok bemutatása
Szövegértés
Szövegalkotás |
49. |
József Attila: Tiszta
szívvel |
Műelemzés
A vers keletkezéstörténete
A lázadás verse
Műfaja: helyzetdal
A vers szerkezete
Stíluseszközök: ismétlés
és fokozás
Memoriter |
Ismétlés, ismeretbővítés
Beszélgetés, vita
Ismétlés, felidézés
Szerkezeti vázlat
Megfigyelés, gyűjtés |
50. |
József Attila istenes
versei |
Műelemzés
Istenem
Nem emel föl
József Attila istenképe,
annak ellentmondásosságai
Érzelmi kettősség
A versek keletkezése,
hangulata
Memoriter |
Versértelmezés
Összehasonlítás
Beszélgetés, vita
Összehasonlítás |
51. |
József Attila: A Dunánál |
Műelemzés
Műfaja: óda
Szerkezeti felépítés
A múlt vállalásának
gondolata
A külső és belső történet
egyesítése
Memoriter |
Ismétlés, felidézés
Szerkezeti vázlat
Egyéni véleménynyilvánítás
Magyarázat |
52. |
József Attila:
Születésnapomra |
Műelemzés
Életrajzi háttér
A humor és önirónia
megjelenése
Játékosság = rímek
A tartalom és a forma
ellentétes viszonya |
Ismeretbővítés, felidézés
Megfigyelés, gyűjtés
Megbeszélés |
53. |
Versmondó óra |
A tanult memoriterek
számonkérése |
Szóbeli ellenőrzés |
Életrajz
A posztmodern irodalomtanítás elveti a
pozitivista szemléletű életrajztanítást, amely az irodalmi művet az életrajz
szükséges illusztrációjaként kezeli.
Magam is egyetértek azzal, hogy az
irodalmi mű nem egyenlő egy életrajzi ténnyel, eseménnyel. A művet nem
degradálhatjuk adattá, ténnyé, mellyel az életrajzot tesszük színesebbé.
A fontosabb életrajzi adatokat viszont
meg kell tanítani!
De hogyan?
|
Ősrégi megoldás: az életrajzi órán
hangozzanak el versek, versrészletek, melyek a korról, a
szituációról, az érzelmi állapotról, a hangulatról árulkodnak. Minden
esetben legalább röviden értelmezzük a verset, ne maradjanak félreértések,
kétségek diákjainkban. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez jól fejleszti a
hallás utáni szövegértés képességét is!) |
|
Érdemes alkalmazni az életrajzi
művekből való felolvasást, főleg a középiskolás korosztály esetében. Ez
alkalmas arra, hogy a gyerek maga vonja le a következtetést bizonyos
élethelyzetek megismerése után.
Sőt, érdemes több életrajzi művet
megismertetni. Az azonos eseményt leíró részeket vessük össze, vizsgáljuk
meg, keressünk egyezéseket és különbözőségeket! Kiváló lehetőség a
szövegértés képességének fejlesztésére.
Középiskolások esetében a kritikai
gondolkodás fejlesztése érdekében akár más-más szemléletű életrajzokat is
összehasonlíthatunk.
Az önéletrajz műfaji
sajátosságait 8. osztályban tanítjuk. József Attila önéletrajzi műve
(Curriculum vitae) alapján készíttessünk a diákokkal hagyományos és modern
(amerikai típusú) önéletrajzot! Vessük össze a diákok által készített
munkákat az irodalmi önéletrajzzal!
|
|
Az életrajz mindig szolgáltat sztorit. A
gyerekek egy jelentős része a bulvársajtó, a pletykamagazinok, és a
televízió hatása alatt áll. Fordítsuk ezt a saját hasznunkra!
Csoportmunkában készítsenek újságcikkeket József Attila életével
kapcsolatban. Majd a csoportok állítsanak össze egy kiadványt a meglévő
cikkek alapján. Előre ki kell osztani a feladatokat: ki szerkeszti az
újságot, kik készítenek, gyűjtenek fotókat, ki tervezi meg a kiadvány
arculatát, ki válogatja össze a verseket, és így tovább.
8. osztályban a médiaműfajokat
(a hír, a kommentár, a tudósítás, a glossza, az interjú, a riport, a
hirdetés és az apróhirdetés) részletesen megismerik a magyar nyelvi órákon a
diákok, így a számítógéppel szerkesztett kiadvány összeállítása többszörös
haszonnal kecsegtet.
Felkészültebb, rátermettebb
osztályokban akár egy-egy manapság divatos beszélgetős műsor
mintájára mi is készíthetünk élő műsort. Megidézhetjük József Attila
családtagjait, barátait, szerelmeit, ellenségeit: meséljenek a költőről,
mutassák be életét, személyiségét.
Erre a szerepjátékra nekünk előre
kiosztott feladatokkal kell készülnünk.
Sokkal nagyobb élmény, ha videokamera
felhasználásával konzervműsort készíthetnek a diákok. Ez lehet életrajzi
film, show műsor felvétele, oknyomozó riport. Higgyék el, ha szabad kezet
adunk, a legjobb ötleteket a diákok maguk fogják kitalálni és kidolgozni!
A diákok életében központi
szerepet tölt be a számítógép, az internet. Hagyjuk őket a saját
terepükön mozogni! Készítsenek honlapot József Attiláról, az életéről, a
költészetéről.
Mindezek a tevékenységek óriási
felkészülést, utánajárást igényelnek diákjaink részéről is. Jó esetben a
könyvtáros kollégákat is boldogítják kéréseikkel: katalógust használnak,
polcon keresnek, kézikönyvtárban búvárkodnak, olvasnak. S mennyivel
hasznosabb és kellemesebb a számonkérésnek ez a formája, mint az életrajzi
dolgozat? A diák rögtön megszeret minket, hisz nem írattunk dolgozatot!
Pedig nem sejti, hogy rászedtük: többet dolgozott, így többet tanult, mint
ha felelt volna. Az adatok „bemagolása” csak 1 órát vett volna el az
életéből, az igényes felkészülés akár napokat is!
|
|
Természetesen a hagyományos
gyűjtőmunkát sem feledem. A színvonalas életrajzi tablót szorgalmi
ötössel jutalmazom minden esetben. A szép és értékes munkák a tanterem falát
díszítik. Könnyen megoldható így az osztályterem dekorálása is. |
|
Én magam is készítek faliújságot:
megkínálom a gyereket versekkel, képekkel, érdekességekkel. Mintát szeretnék
adni számára. Megmutatni, hogy én mit tartok fontosnak, értékesnek. |
Műelemzés
Közös műelemzéseinket a posztmodern
irányzatok szellemisége hatja át.
Az olvasás általános modelljében Gadamer
(a hermeneutika képviselője) a szöveg befogadóra tett hatására helyezi a
hangsúlyt. Úgy véli, a szöveg olvasása az önmegértés jegyében történik,
tehát a szöveg az önmegértés, önmegismerés aktusa.
Mivel a saját kérdéseimmel olvasok, és
nyitott módon lépek be a szövegbe, így a megértő személyétől és a megértés
szituációjától függ minden. A mű értelmezése során a fő kérdés: mit mond
nekem a szöveg?
A dekonstrukció nézeteinek képviselője,
Derrida megfogalmazásában a nyelv nem csupán közvetítő szerepű, hanem
létrehozza a jelentést. Viszont nincs tökéletes jelentés, egy szöveget nem
lehet tökéletesen megérteni, vagyis nincs „végső értelem”. Az irodalmi mű
nyomok láncolata, ezáltal olvasás közben a keresés részeseivé válunk mi
magunk is.
Ezek az új irodalomelméleti irányzatok
hogyan jelenhetnek meg a tanítás folyamatában?
|
Olyan műveket kell választanunk, amelyek
„üzenete” megérinti a fiatalokat. József Attila problémái közel állnak a
gyerekhez: a kiútkeresés, az önazonosság keresése, a szeretet hiánya. |
|
A szépség láttatása, a nyelv kifejező
erejének vizsgálata (szóképek és a gondolatok, érzelmek szépsége). |
|
Csak a saját élményeimről,
tapasztalataimról beszélek. De ezt a gyerek előtt is vállalom: én ezt
gondolom. Nincsenek abszolút igazságok. A gyerek tőlem függetlenül gondolhat
mást, de azt bizonyítania kell a szövegből vett idézetekkel. (Ez hosszú évek
kemény és következetes munkájával érhető el! Fontos, hogy tiszteletben
tartsuk egymás munkáját és véleményét!) |
|
A gyereket be kell vonni ebbe a
nyomozásba, élvezni fogja a nyomolvasást, nem veszi észre, hogy közben
elemez. |
|
A gyerek és az ő gondolatai iránti
érdeklődést ki kell mutatni! Figyelni kell rá, és meghálálja a
figyelmet! |
|
A versek közötti összefüggések, logikai
viszonyok feltárására kell törekedni. |
Szemléletváltásra van szükség: a
kezdeményező, munkáltató irodalomtanítás lehet a jövő útja. Hiszek abban,
hogy ezen az úton haladva az irodalom örömtantárggyá válhat. S remélem, hogy
nemcsak mi, hanem diákjaink is örömüket lelik az irodalmi művek
tanulmányozásában.
* Elhangzott a Az IBBY Gyermekkönyvek
Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesülete és a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár által szervezett Gondolat – érzelem – zene, Versek gyermekeknek
című konferencián 2005. december 7-én.
|