Az önálló gyermekkönyvtárak (értsd: önálló
helyiségben, önálló gyermekkönyvtáros szakemberrel) kialakításának gondolatával
1956 nyarán és őszén Rácz Aranka és Geréb Lászlóné Nyilas Márta
cikkeiben találkozhattunk: a szakmai vita eredményeként Budapesten, a VI.
kerületben 1961.júniusában nyílik meg a főváros (és az ország) legnagyobb
önálló gyermekkönyvtára, mely az 1.számot viseli, de másodikként nyitotta meg
kapuit. Bár elsőnek tervezték, ám az építkezés csúszása miatt a másodikként
tervezett nyitott meg korábban, a XIII. kerületben, a mai Tátra utcában.
A megépülő könyvtár – a tervek
szerint – „ a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja által közvetlenül
irányított önállóan működő gyermekkönyvtár, egyben a budapesti kerületi
gyermekkönyvtárak bemutató gyakorlókönyvtára lesz. Ennek megfelelően a könyvtár
gyakorlati, elméleti, módszertani segítséget nyújt a többi gyermekkönyvtárnak…
Kölcsönző és olvasótermi szolgálatot ellátó könyvtár működési időtartama
egésznapos, megszabott kölcsönzési idővel és hosszabbított olvasótermi
szolgálattal. Tekintettel a könyvtár többrétű feladatára, könyvtároslétszám
legalább 5 fő +2 raktárkezelő… Tervezett könyvállomány 10–15 ezer kötet…
Pedagógiai és módszertani anyag, részben a könyvtárosok, másrészt a könyvtárat
látogató gyermekek szülei számára… Tervezett olvasólétszám 3 000 gyermek,
korhatár 15 év… Területileg a VI. és VII. kerület jelentős részének
gyermeklakosságát láthatja el.” A beiratkozások meghaladták a tervezett
létszámot, s nagyon sok gyerek mind a két könyvtár tagja lett. Bár Bikácsi
Jolán ezt írja a könyvtárról 1981-ben „Nem lett tehát belőle gyakorló
minta-gyermekkönyvtár és egésznapos olvasószolgálatot tartó intézmény.” (=
Bikácsi Jolán: Gyermekkönyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében.
1982. 240.p.) mégsincs igazán igaza, mert a könyvtár szakmai munkája Kepes
Ágnes vezetésével fogalom lett a szakmában. Ezt igazán akkor tapasztaltam
meg, amikor 1991-ben itt kezdtem dolgozni, és a hálózaton belül működő
Gyermekkönyvtáros Műhely bázisa lettünk. A könyvtárba jövők emlegették „Ági
nénit", a jó programokat, az olvasóteremben ülő pedagógust – aki segített a
leckék megírásában. A szülők szívesen hozták – hozzák el saját gyerekeiket
hozzánk. Könyvtárunk tudatosan őrzi a hagyományokat, nemcsak a szakmait, de a
külsőségekét is: felújításkor visszatértünk a megnyitás szürke-kék-okker
színvilágához. Átnézegetve a régi cikkeket, adatokat megállapítható, hogy a
könyvtár élete sokrétű és mozgalmas: mutatja az éppen aktuális problémákat, a
körülöttünk lévő világ változásait, és természetesen vannak visszatérő témák
is.
1. |
|
A hatvanas években megszaporodtak az önálló
gyermekkönyvtárak és az ún. gyermekrészlegek, és – szükség szerint –
kialakultak a kettős funkciójú könyvtárak (iskolai – közkönyvtári), amelyek
a kilencvenes évek közepére (az iskolai könyvtárügy fellendülésével)
megszűntek. A gyermekrészlegek maradtak. A főváros 2002-ben fogadta el
hálózatfejlesztési tervét, amelynek alapvetése az önálló gyermekkönyvtárak
megszüntetése, a gyermekszolgálat integrálása a könyvtár egészébe. Papp István
torta hasonlatával élve, ne csak egy szeletet kapjon a gyermek, hanem az egész
tortát. A szakmai megfontolások mellett az anyagiak is számottevő tényezők :
párhuzamos kézikönyvtár, Internet- a számítógépek megjelenése, közös
kölcsönzési pont, személyzet, stb. A kérdések maradtak: hogyan lehet a gyerekek
ellátását a lehető legjobban biztosítani? A gyerek érdekeit a gyermekkönyvtáros
kell, hogy képviselje a szakmai vitában, hisz ő tudja: kell egy elkülönített
tér a gyermekek számára, kell egy szakember aki velük foglalkozik, kell egy
megfelelő nagyságú gyűjtemény a választás jogának gyakorlásához. A külföldi
példák sokfélék, hisz egy városban akár többféle modell is létezik egymásra
épülve, egymást kiegészítve, pl. Párizsban több önálló gyermekkönyvtár működik,
sőt gyermekkönyvtári múzeum is van. Ott a fenntartó fontosnak ítéli a
gyermekekkel foglalkozók munkáját, úgy mint az egész társadalom a gyermeket.
Magyarországon sokszor csak a szlogenek szintjén van jelen a gyermek. Pedig a
gyermek csodálatos befektetés, megéri az időt, a pénzt, a ráfordított
energiákat. Az a gyermek és/vagy a szülő aki pozitív élményekkel gazdagon
távozik a könyvtárból, visszatérő könyvtárhasználó lesz. Szabó Ervin így írt
erről : „…és a gyermek végül hazamegy, vígan, tudással és a tudás szeretetével
telve a szívében. Boldog és minthogy csodálkozása felébredt, tanult is… Lehet,
hogy az a gyermek, ki egy vagy két órát töltött a teremben érdeklődéssel és
gyönyörrel telten, nem tudja, vagy nem törődik vele, hogy kinek köszönheti
élvezetét és kit illett hála érte. De ez nem határoz. Ha csak a dologgal magával
törődik, annyira, hogy újból eljöjjön…” (Bikácsi Jolán: Gyermekkönyvtárak a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében.1982. 43.p.) A mi könyvtárunk is egy
új kihívással néz szembe – integrálódik. A felnőtt könyvtárral egyesül és egy új
helyen szolgáltatásaiban, gyűjteményében megújulva várja az olvasókat. |
2. |
|
A könyvtárhasználók tekintetében nagy fordulat
volt a nyolcvanas évek második felében, a nyitás a családok felé. Valaha
voltak szülői értekezletek a gyermekkönyvtárban, ezek felett azonban eljárt
az idő. A szülők is a partner kapcsolatot keresték/keresik.
Az iskolás korosztály mellett erőteljesen megjelent az óvodások és a még
kisebbek könyvtárhasználata. Ehhez megfelelő könyvanyag is a rendelkezésünkre
állt. Könyvtárunkban 1991-től 2002-ig működött Óvodás Klub, amely
magában foglalt verselést, mesélést, tárgykészítést, esetenként dramatizálást.
A szülőkkel együtt eltöltött másfél- két óra nagy öröm volt mindannyiunknak. |
3. |
|
Csoportos foglalkozások: a hetvenes-nyolcvanas
évek a csoportos foglalkozások
bűvkörében teltek. Egy nap akár 4–5 foglalkozás is volt – főleg az iskolai
tematikára épülve. 1980-ban, amikor a szakdolgozatom írtam, a külföldi
szakirodalomban a mesefoglalkozások vezettek. Nálunk ez a fordulat a nyolcvanas
évek második felére következett be. A beiratkozási napló is mutatta ezeket a
változásokat. Könyvtárunk az iskolai csoportos kölcsönzés helyett előtérbe
helyezte az egyéni érdeklődésen alapuló könyvtárlátogatást és
programlátogatást. Ehhez színes szabadidős programokat is szerveztünk. Például
kulturális tőzsde játékot (Orbán Árpádné a kitalálója) a csoki tőzsde
nyomán. Az elmúlt 40 évben több mint hetven típusú foglalkozást
tartottunk könyvtárunkban (történelmi játszóház, klub, kézműves, helytörténeti,
nyári bejáró tábor, mese, előadás, író-olvasó találkozó, vetélkedő, vetítés,
bemutatók, felolvasások, stb.) Amíg volt egy négy órás nyugdíjas pedagógus
munkatársunk, a kamaszok és a kisgyermekes szülők nagymamaként fogadták
tanácsait, és nemcsak a leckeírásban. A programok nagy részét – mivel már a
rendszerváltás után vagyunk – pályázati pénzekből fedeztük. 2002 nyara óta
megnehezedett a szabadidős foglalkozások szervezése, mert személyzeti létszámunk
csökkent: jelenleg ketten (teljes munkaidőben) látjuk el a szolgálatot.
Igyekszünk több külső személyt bevonni a könyvtár ez irányú munkájába. Kedvenc
foglalkozási műfajunk a felolvasás, az „öröm felolvasás”, és a nem a verseny.
Már három nem hivatalos Guinness Rekorddal is rendelkezünk. 1997-ben Mikszáth
Kálmán műveiből olvastunk fel 57 órán keresztül, 2000-ben 80 órában magyar
szerzők műveiből, 2004ben pedig a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 100.
születésnapját ünnepeltük 100 órás felolvasással, az ebben az időszakban
Magyarországon megjelent művekkel. |
4. |
|
Statisztika: mindig sarkalatos kérdése volt a
könyvtári munkának, „Hány beiratkozott olvasód van”, „Mennyi a kölcsönzött
kötetek száma?”, stb. Ezért volt időszak, amikor csoportos beíratások
történtek – torzítva a valós érdeklődés mutatószámát. Könyvtárunk
vonzáskörzetéhez régen a VII. kerületet is beszámítottuk, ma már nincsenek
kerületi határok. Ma a közös számítógépes rendszertől (Corvina integrált
könyvtári rendszer) várjuk a pontos adatszolgáltatást. 2004 októberében tértünk
át a gépi kölcsönzésre, amely teljesen megváltoztatta munkánkat. A VI. kerület
elöregedő kerület, ezt mutatják a demográfiai adatok is. Az 1997-es adatok
szerint: „A gyermekkorúak aránya mindkét nemnél a budapesti átlagnál
alacsonyabb. Száz gyermekkorúra 181 öregkorú jut. Ez nem volt mindig így, mert
például az 1960. évi népszámláláskor ugyanez a mutató csupán fele volt a
mainak.” (Magyarország megyei kézikönyvei 20./2. Budapest kézikönyve. 146.p.).
A mai könyvtárhasználó a város minden pontjáról érkezik és sok felnőtt –
pedagógus, felsőoktatásban tanuló, nagyszülő, szülő – a könyvtár tagja.
Ugyanígy megfigyelhető az iskolai – közlekedési változások, különböző tantervek
, a NAT, a könyvtári törvények hatásának megjelenése a forgalmi adatok
statisztikájában. |
5. |
|
Játékok a könyvtárban. Mindig volt valamilyen
formában. A nyolcvanas évek elején például magunk gyártottunk memória
játékot. Fontosnak érezzük a legkisebbek megnyerését, otthonos környezet
kialakításával is. Egyik kis „olvasónk” így fogalmazott: „a könyvtár egy
téli játszótér is”. Könyvtárunk elsőként próbálkozott szponzori támogatással
társasjátékokhoz, egyéb plüss állatokhoz jutni, amelyeknek óriási sikerük
van ma is. Hivatalosan nincs játékkölcsönzés, de ha igény van rá megtesszük.
A Hasbro cég több társasjátékkal segítette a
hálózat gyermekkönyvtárait, részlegeit .A szülőkkel való partneri
kapcsolatunkat jól példázza, a sok ajándék játék. Több éve terveink között
szerepel a játékkölcsönzés bevezetése, de is merve a vidéki ill. a külföldi
tapasztalatokat, eddig mindig megtorpantunk a megvalósításban. |
6. |
|
Információhoz jutás. Alapkövetelmény.
Könyvtárunk is igyekszik a legújabb információ hordozókat olvasóinak
rendelkezésre bocsátani: Internet, CD-rom. Többféle Internet elérés
lehetséges: fizetős- ingyenes (tagsághoz kötött). Van @-Magyarország pontos
elérhetőségünk (2 gépen), Internetet elérni összesen 5 gépen lehet. Egy
játékgépünkön és az ingyenes gépen lehet a könyvtárban meglévő mintegy 300
CD-ROM-ból kiválasztottal játszani, tanulni. A gyerekek nagyobb részt
játékprogramokat használnak, például: A rózsaszín párduc kalandjai, Super
Babsy, Heroes. Az Internetet is csak most kezdik tanuláshoz, utazáshoz egyéb
információkhoz használni, hiszen főleg a levelező és beszélgető programok a
sikeresek. Sokféle módon ajánljuk a tanuláshoz kapcsolódó számítógépes
dokumentumokat – ott is azoknak van sikere, amelyek játékos, vidám formában
foglalkoznak az adott témával. Például a Varázslatos történelmi nyomozás, A
varázslatos emberi test, Manó sorozat. Mivel gépeink egymás mellett
helyezkednek el, és néha egy gépnél 3-4 gyerek is tartózkodik, a rendre és a
sorrendre is figyelnünk kell. Itt is fontos a könyvtáros szerepe: a választani
tudás megtanítása. |
7. |
|
A könyvtáros személye, különösen a gyermekkönyvtáros személye fontos tényező. Legyen nyitott, minden
újra fogékony, gyerekeket szerető és tisztelő. Ez a követelmény semmit sem
változott az eltelt évek alatt. |
8. |
|
Gyűjtemény. Könyvállományunkat számítógépre
vittük, 2002-ben és 2004-ben nagyobb selejtezést és duplumosítást végeztünk,
de ebben az évben ezt a munkát tovább folytatjuk. |
A könyvek mellett természetesen
folyóiratok, audió-kazetták, videofilmek, CD-k, CD-ROM-ok, diafilmek találhatók
könyvtárunkban. A sikeres gyermekkönyvekből és a keresett témákból igyekszünk
több példányt ill. többféle dokumentumot beszerezni. Meglévő értékeinkre a közös
gépi katalógust használva sok olvasónk felfigyel, és újabb kölcsönzőket nyerünk
általa. Pedagógiai gyűjteményünk forgalma megkétszereződött.
Végig gondolva az elmúlt évek
történéseit, érezhető a folyamatos mozgás a könyvtár életében, hol erősebben,
hol gyengébben. A tudás alapú társadalom minden tagja igényelni fogja a
könyvtári szolgáltatásokat – erre kell felkészülnünk és ezt biztosítanunk.
Úgy hiszem, hogy könyvtárunk –
bárhol is legyen helyileg és működjön bármilyen szervezeti formában – ezt a
szellemiséget viszi magával innen a Liszt Ferenc térről.
|