ALBERT B. GÁBOR
Egy tankönyvírói egzisztencia a két világháború közötti Magyarországon
Domanovszky Sándor szerzői honoráriuma
ADomanovszky-tankönyvek születéstörténete
Hogyan születtek a Horthy-kor történelem tankönyvei? A kiadók vagy a politika kérte
fel a szerzőket egy-egy tankönyv elkészítésére? Netán maguk a szerzők keresték meg elkészült
kéziratukkal a kiadókat?
Az átmeneti korszakban1 a tankönyvkiadók alig készíttettek új tankönyveket, általában
a dualizmus korának utolsó sorozatait dolgoztatták át, a konszolidáció idején pedig
maguk kérték fel a szerzőket tankönyvírásra.
A Domanovszky Sándor történelem tankönyveinek kiadásával kapcsolatos géppel írt
másolatokban fennmaradt iratokból messzemenő következtetéseket fogalmazhatunk meg
a legnagyobb, állami kiadó tankönyvsorozatainak születéstörténetéről.2 E szerint a Királyi
Magyar Egyetemi Nyomda Igazgatósága 1926. október 13-án kelt levelében kérte
fel a neves történészt a középiskolák tankönyvsorozatának megírására. A patinás kiadót
minden bizonnyal az vezérelte, hogy tankönyvsorozatait tudós szerző3 és ne középiskolai
történelem-tanár írja meg.
A kiadó természetesen feltételeket támasztott a szerzővel szemben, egyrészt az elkészült
kéziratot csak abban az esetben adja ki, ha azt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
engedélyezi. Másrészt, ahogy a levél fogalmaz: .A kéziratokat minél előbb
rendelkezésünkre bocsátja, s a korrekturát megfelelő idő alatt eszközli, és teljes mértékben
támogat bennünket a könyvek gyors és hibátlan előállításában s hozzájárul, hogy a
tankönyvügyi bizottság, vagy a bírálat esetleges kívánalmainak megfelelően a könyvek
érdekében újabb munkaerő is igénybe vétethessék..4
A kiadó kikötötte azt is, hogy a megállapodás ideje alatt más kiadónak nem készíthet
sorozatokat a szerző.
Domanovszky Sándor szerzői honoráriuma
Az MTAK Kézirattárának iratanyaga részletesen tartalmazza a Királyi Magyar Egyetemi
Nyomda Domanovszkyval történő elszámolását is. E szerint az 1926. évi tankönyvek
eladása után 2.152.70 pengő honoráriumot fizettek ki a szerzőnek.5 (l. diagram) Termé-
szetesen, ahogy megszületett egy-egy új tankönyv, a szerzői díjat a kiadott példányok
utánnyomása után megkapta a szerző. Mint ismeretes, Domanovszky nemcsak a középiskolák,
de . társszerzőként . a polgári fiú- és leányiskolák számára is írt tankönyvet.
Az 1926-ban kifizetett szerzői honorárium összegét abban az esetben tudjuk reálisan
megítélni, amennyiben viszonyítási pontokat találunk. Összehasonlítási alap lehet a
köztisztviselői fizetések alakulása a két világháború közötti Magyarországon. Aköztisztviselői
kérdést az 1924. évi IV. tc. igyekezett rendezni, amely bizonyos fokú stabilitást
eredményezett ugyan, viszont újabb leépítéssel is járt, és közel sem elégítette ki a köz-
tisztviselői kar igényét. Szabolcs Ottó több összesítő táblázatot is készített arról, hogy az
állami tisztviselők fizetése hogyan alakult a húszas években Magyarországon. Ezek szerint
1925-ben az I. fizetési osztályba sorolt állami tisztviselők 2396,36 pengőt, a II. fizetési
osztályba soroltak 1756,80 pengőt, a III. osztályban lévők 1256,11 pengőt, a IV. osztályba
soroltak 1006,70 pengőt, az V. osztályban lévők 782,39 pengőt, a VI. osztályba
soroltak 606,92 pengőt, a VII-ben lévők 448, 54 pengőt, a VIII-ban lévők 328, 55 pengőt,
a IX. osztályba soroltak 256,74 pengőt, a X. osztályban lévők pedig 209,45 pengőt
kerestek havonta. 1925-ben egy miniszter a II., egy államtitkár a III., egy miniszteri titkár
a VII., egy hivatali tiszt a X. fizetési osztályba tartozott. Amennyiben az 1925-ös fizetési
osztályokat összevetjük a fenti állásokkal, megállapíthatjuk, hogy Domanovszky
az 1925-ben írt könyvéért 1926-ban egy összegben több szerzői honoráriumot kapott,
mint amennyi egy államtitkárnak az egy havi keresete volt, és majdnem annyit, amenynyit
egy X. osztályba sorolt hivatali tiszt egy évi munkájáért kapott fizetésben.6
Konklúzió
Mire következtethetünk a Domanovszky-tankönyvek után kifizetett honorárium összegéből?
Amennyiben a Domanovszkynak kifizetett honorárium egész korszakra kivetített diagramját
górcső alá vesszük, Domanovszky egzisztenciális hátterére is fény derül, hiszen
ha tudomány- és egyetemszervezői, oktatói, kutatói, valamint a szakigazgatásban
és az adminisztrációban betöltött tevékenységét, az ezzel járó anyagi juttatásait megbecsüljük,
társadalmi súlya és egzisztenciális függetlensége fokozottan megkérdőjelezhetetlen.
Mindez azonban egy másik kérdést is felvet. Vajon mi biztosítja egy tankönyv legitimációját:
a szerző tudományos körökben szerzett hírneve vagy politikai legitimációja?
A tudományos elit tagjának társadalmi rangja, életmódja, lehetőségei ugyanis nem mérhetőek
össze egy középiskolai tanáréval. Egy történész akár azt is megengedheti magá-
nak, hogy a tankönyvön keresztül bírálja adott esetben magát a fennálló rendszert: hiszen
egzisztenciája független, tankönyvírói legitimációját pedig az akadémiai körök adják
és nem a politika7.
Amennyiben a neves tudós szerzők eltűnnek a tankönyvírók sorából és helyüket
.névtelen. középiskolai tanárok8 veszik át, a polgárosodásra jellemző, alternatívákat felmutat
ó szakszerűséggel szemben az aktuál-politikai elvárásoknak megfelelő, hivatalnoki
értelemben vett, kizárólagosságot követelő szakszerűség lesz a mérce, s ehhez igazodik
a politikai érvkészlet9 is. Ez pedig nem a polgárosodás irányába ható tényező.
Domanovszky példája bizonyíték arra nézve, hogy egy tankönyvszerző szabadsága,
egzisztenciális háttere, tudományos körök általi legitimációja és a tankönyv polgári jellege
összefügg egymással.
Jegyzetek
1. AHorthy-korszakban három meghatározó tankönyvtörténeti szakaszhatárt különböztetünk meg egy- mástól. Ezek a következők: az átmeneti kor tankönyvei (1919-1924), a konszolidáció korabeli tan- könyvek (1924-1934) és a második világháborúra készülődés idején és magának a háborúnak az ide- jén kiadott tankönyvek időszaka (1934-1944). A szakaszhatárok kijelölésének meghatározó szempont- ja a középiskolai történelem tantervek és az új tankönyvsorozatok megjelenésének időpontjai. Ezeket a határokat természetesen nem értelmezhetjük mereven. Rugalmas kezelésük azért indokolt, mert például tantervi vonatkozások és azok végrehajtási utasításai között mindvégig megfigyelhető egyfajta fáziskésés.
2. MTAK Kézirattár Ms 4532/1-47. Domanovszky Sándor történelem tankönyveinek kiadásával kapcso- latos iratok 1908-1942. Gépiratok, gépiratos másolatok. 47. Db. 47 f. Poss. MTAK. 42/1976.
3. A tendencia a dualizmus korához képest azonban éppen az ellenkező irányban változik. A két világ- háború közötti Magyarországon a középiskolai történelem tankönyvek szerzői között már alig talá- lunk egy-egy híres történészt. Ennek a tendenciának a fő oka egyrészt a tömegesedő középiskola, más- részt az, hogy a dualizmus korában a tudós és tanár még nem vált szét, hiszen a legnevesebb történet- tudósok főállásban gimnáziumi vagy kereskedelmi iskolai tanárok voltak. A húszas évekre a tankönyvírás elvált a tudománytól, a tudósok számára már nem jelenthetett szakmai teljesítményt és kihívást egy tankönyv elkészítése. A tudós szerzők egyre nehezebben viselték a tanterv tananyagot szabályozó kereteit is. A tudományos munka önállósult, mint egzisztenciateremtő foglalatosság. Vé- gül a tudós szerzők ki is szorultak a tankönyvkészítés műhelyeiből. Erre éppen Domanovszky Sándor tankönyvírói pályája a példa, aki a korszak utolsó sorozatának megírására nem vállalkozott.
4. MTAK Kézirattár Ms 4532/7 (Az elírások megfelelnek az eredeti gépiratokban leírtakkal.)
5. A kifizetett honorárium tartalmazta egyrészt a III. osztályos középiskolai és a III. osztályos polgári fiú-és leányiskolai tankönyvek írói díját (1.832.70 pengő), valamint a térképek rajzolásáért kifizetett 320 pengőt. MTAK Kézirattár Ms 4532/8.
6. Vö. Szabolcs Ottó: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában 1920-1926. Aka- démiai, Bp. 1965. 113.
7. Hogy Domanovszky nem volt a politikának kiszolgáltatottja, azt Klebelsberg Kuno vallás- és közok- tatásügyi miniszterrel folytatott élénk, baráti hangú levelezései is bizonyítják. Klebelsberg szívén vi- selte Domanovszky sorsát. Egy alkalommal a miniszter maga járt közbe Domanovszky gyermekének álláspályázata ügyében. Lásd MTAK Kézirattár Ms 4525/590.
8. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület (OKITE) bizottsági tagjai között például a kor tankönyv- szerzői is felbukkannak. Az egyesület leánybizottságának alelnöke Takáts György, titkára Koczogh András, szerkesztője pedig Marczinkó Ferenc lett. Mindhárman középiskolai tanárok. Az említett tan- könyvszerzők közül Marczinkó a Magyar Művelődésben és az Urániában közölt cikkeket, Takáts György könyvismertetéseket és pedagógiai cikkeket írt, Koczogh András nevével ilyen környezetben nem találkozhatunk. Ez alapján elmondható, hogy a politika által legitimált szerzők szakmai munkás- sága hagy némi kívánni valót maga után. (Lásd részletesebben az OKITEK 1920. április 1-i és az 1925. novemberi számait.)
9. AHorthy-rezsim hatalomra jutásakor megalakult a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsé- ge, melyben a tagok nyilatkozatot írtak alá az ezeréves magyar nemzeti hagyományok újjáépítése, il- letve a magyar iskolák bolsevik szellemtől való megtisztítása érdekében. A Szövetségnek tagjai kö- zött tankönyvíró középiskolai tanárok is felbukkannak.