←Vissza

*


Konferencia, program


A Könyvtárostanárok Országos Konferenciáját 2004-ben is megrendezi az OPKM az iskolai könyvtárügyben tevékenykedők számára. Szeretnénk, ha ebben az évben is a lehető legaktuálisabb problémákkal tudnánk foglalkozni,

és azokban segítséget nyújtani. Ebben kérjük támogatásukat!

Kérjük, írják meg, hogy milyen témában hallgatnának szívesen előadásokat, és milyen témákban, kikkel szeretnének kerekasztal-beszélgetést folytatni. Kérjük, jelezzék, hogy a 2003/2004-es tanév vége vagy a 2004/2005-ös tanév eleje lenne-e Önöknek alkalmasabb a konferencián való részvételre és a problémák megbeszélésére. Konkrét időpontjavaslatokat is szívesen látunk!

Leveleiket a következő címeken várjuk 2004. április 12-ig:

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Dömsödy Andrea, 1055 Bp., Honvéd u. 19.; domsody.andrea@opkm.hu


A kötelezőkön innen és túl – gyermek- és ifjúsági irodalom az iskolában címmel rendezett konferenciát a Magyartanárok Egyesülete és a Csodaceruza szerkesztősége. Időpont: 2004. március 6., Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár

Bővebben: www.csodaceruza.com


A szerelem témája a gyermekkönyvekben, Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Találkozója. Ez alkalomból különféle programok, – kiállítás, színielőadás és előadások – várták az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket. Időpont: 2004. március 7., Helyszín: Millenáris Park

Bővebben: www.csodaceruza.com


Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Neveléstudományi Szakbizottsága 2004. január 24-én Neveléstudományi Szakirodalmi Napot tartott Veszprémben. A bemutatott kiadványok közt az OPKM Tanár tudósok – tudós tanárok sorozatának két kötete is bemutatásra került. Dr. Kriston Vizi József Kiss Áron c. kötetét, és Szontagh Pál Kotsis Iván c. kötetét mutatta be.



Egyéb


Megújult az OPKM honlapja. Tekintse meg új szolgáltatásainkat!

www.opkm.hu


Kedves olvasóink, látogatóink! Tisztelettel kérjük, hogy személyi jöve­de­lem­a­dójuk 1%-ával támogassák intézményünket. Adószámunk: 15309147-2-42 Támogatásukat előre is köszönjük!


Füzéki István Emlékéremmel tüntették ki Dr. Horváth Tibort, az OPKM nyugalmazott főigazgatóját. „Az emlékérmet […] minden évben az a könyvtáros kapja meg, aki a megelőző évben vagy években a legtöbbet tette / kiemelkedő teljesítményt nyújtott a könyvtári szolgáltatások és/vagy tudományok terén.” Füzéki Istvánról, az 1956-os mártírról, és a díjról bővebben: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2002. 12. sz. 22-28. p.




Rákóczi és kora c. nemzetközi konferencia Kassán



A Felvidék egyik gyöngyszeme Kassa. A XIII. században alapított, teknőc formájú, különleges hangulatú település püspöki székhely, iskolaváros, jelentős kulturális központ. Abauj vármegye volt székhelye ezer szállal kapcsolódik történelmünk kiemelkedő személyiségéhez, II. Rákóczi Ferenchez. A fejedelem már gyermekkorában megszerette a várost, később Kassát kedvelt tartózkodási helyeként emlegette. 1703-tól innen indította győztes hadait a labancok ellen. Szomorú emlékek miatt is kötődött a településhez. Itt temették el édesapját, I. Rákóczi Ferencet, majd anyai nagyanyját, Báthory Zsófiát. 1906-tól pedig a gótikus dóm altemploma végső nyughelye lett.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Pedagógiai Központja és a Kassai Területi Választmánya, a Civitas Cassoviensis Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar- és Történelemtanárok Egyesülete méltó környezetben és különleges programmal tervezte megünnepelni a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját.

Ezért 2003. október 16-án háromnapos nemzetközi konferenciára Kassára hívta, várta a Felvidék magyar anyanyelvű pedagógusait, neves szaktekintélyeit, tudományos kutatóit.

Az anyaországból a felkért előadókon kívül Hidasnémetiből, Felsővadászról, Encsről, Göncruszkáról, Vilmányból és Vizsolyból is nagy létszámban érkeztek magyar- és történelem szakos pedagógusok és vendégek.

A vezérlő fejedelem és a szabadságharc emlékét idéző program 2003. október 16-án délután a zsúfolásig megtelt Kassai Thália Színház Márai Stúdiójában bensőséges hangulatban kezdődött, ahol Ádám Zita, az SZMPSZ szakmai alelnöke meleg hangon köszöntötte a résztvevőket, és nyitó beszédében elmondta, hogy „a szellemi elődökre, a példaképekre emlékezünk, akik nélkül magyarként nem lehet tartalmas életet élni Európa szívében…” Kozsár Júlia, az SZMPSZ kassai választmányának elnöke jókívánságait tolmácsolta a jelenlévőknek. Ezután a program rendhagyó módon folytatódott. A csaknem másfélszáz résztvevő a fejedelem életútját idéző neves emlékhelyekhez zarándokolt. Az 1910-es évek elején megépült Rodostói-ház udvarán, Pollák Róbert múzeumigazgató színvonalas tájékoztatást adott a Ház megépítésének körülményeiről, annak értékeiről. Megtudhattuk, hogy a különös alaprajzú Ház legnagyobb kincse az ebédlő eredeti berendezése. Nem kis meghatottsággal néztük meg a szokatlan formájú kis szobákban elhelyezett felbecsülhetetlen értékű relikviákat, néhány percre felidézhettük a bujdosó fejedelem, Mikes Kelemen és társai szomorú életét. (Dicsérendő, hogy a kiállított dokumentumok tanulmányozását szlovák, német és magyar nyelvű útmutatók is segítik.) Kora délután a Felvidék legszebb építészeti remeke, a Szent Erzsébet gótikus dóm altemplomában II. Rákóczi Ferenc sírjánál helyeztük el a hála és az emlékezés virágait. A fejedelem koporsóját beborító tengernyi virág, a számtalan koszorú a magyarok tiszteletadásának példás bizonyítéka.

Aznap este a konferencia színhelyén a zuglói Széchenyi István Általános Iskola Önképzőkör tagjai A vezérlő fejedelem c. iskoladrámával elevenítették fel II. Rákóczi Ferenc emlékét és a szabadságharc jelentősebb eseményeit a kezdetektől a szomorú végig. Csabai Mária rendezőnek csak gratulálni lehet a történelmi dráma színreviteléhez, a korhű jelmezekhez és a hangulatos díszletekhez, a gyermekszereplőknek pedig a lelkes játékhoz.

A nemzetközi konferencia programja október 17-én szombaton kora reggel Kováts Miklós ny. középiskolai tanár elnökletével folytatódott. A Rákócziak dicső korát neves történészek, tudományos kutatók idézték.

Először Fazekasné Majoros Judit, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója Az első birtokközpont Szerencs c. előadásában Rákóczi Zsigmond birtokszerző és kultúrapártoló tevékenységét elemezte, majd a Rákóczi család és II. Rákóczi Ferenc szerencsi kötődéséről is adott tájékoztatást. Halász Magdolna, a sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár igazgatója Európa nagyasszonya: Zrínyi Ilona címmel. a fejedelemasszony küzdelmes pályafutását, példamutató tevékenységét és a gyermek II. Rákóczi Ferenc életének igen mozgalmas eseményeit mutatta be. Ulrich Attila, a nyíregyházi Jósa András Múzeum fiatal történésze A család gazdasági alapja: a szőlő és borkereskedelem c. előadásából megtudhattuk, hogy a csaknem kétmillió katasztrális holddal rendelkező Rákóczi- birtok egyik jövedelmező forrása a Hegyalján megtermett kiváló minőségű szőlő és a borkereskedelem volt. Rákóczi Zsigmond, I. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc nagy figyelmet fordítottak a bor minőségére és a szőlőbirtok növelésére is.

A családtörténeti előadások után felvidéki és anyaországi történészek elevenítették fel a Rákóczi szabadságharc legfontosabb hadjáratait, kiemelkedő eseményeit. Orgona Angelika, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatója Erdély a szabadságharcban címmel számolt be a kurucok erdélyi hadjáratairól, Rabutin és a császári hadak felett aratott győzelmekről, de a vereségekről is. Nagy László, az ME sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola docense A Rákóczi-család Tokajhegyalján címmel a történelmi család hegyaljai gazdasági jelenlétéről, a szőlő és a bortermelés jelentőségéről, a borkereskedelemről, az első aszúbor előállításáról is szólt, amelyek a Rákóczi szabadságharc anyagi hátterét is jelentették. Ezután Gyulai Éva, a miskolci Egyetem docense Miskolc a XVIII. század első felében címmel a felsőmagyarországi várost szociológiai elemzés keretében mutatta be. A nagy fejedelem hadaival az észak-magyarországi várost többször felkereste, és fontos tárgyalások színhelye volt Miskolc. Kónya Péter, az eperjesi Safárik Egyetem kiváló tudományos kutatója A Rákóczi szabadságharc és Eperjes c. előadásában a történelmi város és a vezérlő fejedelem sokoldalú és hatékony kapcsolatát, valamint a szabadságharc felvidéki eseményeibe való aktív bekapcsolódását részletesen elemezte. Limpár Péter esztergomi fiatal történész A Felvidék bekapcsolódása a szabadságharcba címmel adott tájékoztatást. Megtudhattuk, hogy az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc kiemelkedő személyiségei a Felvidékről származtak, felvidéki bányák biztosították a gazdasági hátteret és a fegyverutánpótlás lehetőségét is. A felvidéki városok számos országgyűlés színhelyei voltak, és a szabadságharc nagy csatái is itt zajlottak.

A konferencia záró előadásaiban a Rákóczi emlékek idézésére került sor. Először Dobay Béla, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium jeles tanára kevésbé ismert források alapján mutatta be A kuruc kor(t) a történelmi Magyarország költészetében és zenéjében. Az előadó színvonalas előadásával és a hallgatóság megénekeltetésével nagy sikert aratott. Balassa Zoltán kassai újságíró történész pedig Rákóczi és bujdosótársai hamvainak 1906-os hazahozatala körülményeiről, a sírhelyek felkutatásáról, a magyarországi ünnepélyes újratemetés eseményeiről, és a hamvak kassai dómban történő elhelyezéséről szólt. A kétnapos program félnapos múltidéző kirándulással (Borsi, Sárospatak) zárult.



Összegezve:

A felvidéki és az anyaországi pedagógusok méltó módon emlékeztek meg a vezérlő fejedelemről és a Rákóczi-szabadságharcról.

Az együttünneplés során az összetartozásnak számos megnyilvánulási formája volt: minden programon teljes volt a létszám; az összejöveteleken a mobil telefonok némák maradtak; sokszor szavak nélkül is megértettük egymást; szeretetteljes légkörben történt a barátkozás, a kötetlen beszélgetés, a kapcsolatok kiépítése; sokan első alkalommal jutottak el Rákóczi sírhelyéhez és a borsi szülőházhoz is.

Mivel a felvidéki pedagógusok tananyagában a Rákóczi-szabadságharc megismerésére mindössze 2-4 óra szerepel, ezért a konferencián hallottak nagy részét a tanórák anyagába is tervezik beépíteni.

Dicséret és elismerés illeti a rendezvény két háziasszonyát, Ádám Zitát és Kozsár Júliát.


Halász Magdolna