Emmer Gáborné

Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban^*

Közel 15 éve rangos esemény a könyvtárostanárok életében a 2-3 évenként rendezett nyári akadémia.

Az idén Debrecenben zajlott le a műhelymunkát, előadást, számvetést egyaránt magába foglaló egyhetes rendezvénysorozat. A 2002. június 24-28. közötti továbbképzésen a minőségbiztosítás szemléletével vizsgálták a résztvevők az iskolai könyvtár új modelljének megvalósítását, az információs társadalomban betöltött helyét, szerepét.

Az előadások, szekcióülések átfogták az iskolai könyvtári munka szinte valamennyi területét.

Az első napon plenáris üléssel indult a program a megyeháza dísztermében. Az egybegyűlteket Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Matolcsy Lajos köszöntötte a vendéglátók nevében.

Üdvözlő szavaiban bemutatta Debrecen város történelmi, művelődéstörténeti emlékeit, megemlékezve Kossuth, Bocskai, Széchenyi István városhoz fűződő emlékeiről, majd kéréssel fordult a jelenlévő könyvtárostanárokhoz:

„Tegyenek arról, hogy felcseréljék a gyerekek az internetet a könyvvel! A könyvtárosi hivatással is kell azért dolgozni, hogy az „Ünnepi könyvhét” kiadványai közül ne hiányozzon a 2002-ben 70 éves Sütő András, és 75 éves Illyés Gyula egy-egy műve.

Ezt követően Bársony Csaba, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd részletes tájékoztatást adott az oktatásban folyó könyvtárfejlesztési programról

Előadásában hangsúlyozta, hogy megújulási szándékkal vetődött fel az informatika és a könyvtári ismeretek kapcsolata. A könyvtárhasználatnak nem egy tantárgyhoz kell kötődnie, hanem kereszttantárgyként átszőnie valamennyi ismeretkört. A tanulás tanulásának megalapozásában, az esélyegyenlőség megteremtésében kap kiemelkedő szerepet az iskolai könyvtár az elkövetkező időben, hogy az iskolai nevelés megerősödését tudja szolgálni.

A XXI. század a szövegértés, a tanulás százada lesz, ahol központi és minőségi szerep jut a korszerű iskolai könyvtárnak, melyhez az Oktatási Minisztérium az alábbi területeken tervez, tesz lépéseket:

1. Pontos adatbázisban rögzíti az iskolai könyvtárak, könyvtárostanárok számát, helyzetét.

2. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Könyvtári Főosztályával együttműködve meghatározza a működési, gyűjtőköri normákat.

3. A könyvtárostanári munka körülhatárolásával, a pálya elismerésével, a pedagógusok könyvtárhasználóvá képzésével elősegíti a 11/1994 MKM rendelet megvalósulását.

4. A könyvtárfejlesztési normatívák újragondolásával, pályázati lehetőségek bővítésével a dokumentum beszerzés biztonságát, folyamatosságát célozzák meg.

5. A felsőoktatási törvény módosításával a könyvtár-informatika modul beépítésével a képzésbe, továbbképzésbe, a könyvtáros szakvizsga akkreditálásával az oktatási minisztérium jótékony nyomást kíván gyakorolni a pedagógusképzésre, de a döntés joga az autonóm felsőoktatási intézményeké.

Az iskolai könyvtár nemcsak az oktatásért felelős kabinettől, de a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is számíthat segítségre.

„Az iskolai könyvtáros akkor tud segíteni az iskolában, ha jó a könyvtáros és jobban tájékozott, mint a pedagógus.” – kezdte előadását dr. Kenyéri Katalin, a NKÖM Könyvtári Osztályának munkatársa, aki az iskolai könyvtárak és az egységes könyvtári rendszer viszonyát elemezte. Jelentős figyelmet és időt szentelt dr. Kenyéri Katalin az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) iskolai könyvtárakban hasznosuló lehetőségéről, majd kiemelte a könyvtárosok tudásának korszerűsítését célzó továbbképzések szükségességét az olvasói, használói elégedettség érdekében.

Sajátos ellenpólusaként a korábban elhangzottaknak Z. Karvalics László, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a tudásszigetekben létező információk életre keltéséhez extra (információs) szolgáltatásokat kell felvállalnia a könyvtárnak.

Mindezen változások mozgatója a minőségi könyvtár. Zalainé dr. Kovács Éva az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke a könyvtári minőség fogalmát járta körül előadásában. Beszélt a személyes és csoportminőség fogalmáról, a felhasználó, a környezet és a szolgáltatások determináló hatásáról

A rendkívüli hőség, a hosszú utazás ellenére is kitartó hallgatók a délután zárásaként rövid sétát tettek Debrecen belvárosában, új erőt gyűjtve a következő napokhoz.

Az akkreditált tanfolyam második napját az olvasásnak szentelték a program szervezői.

A gyermekkönyvtárak és az iskolai könyvtárak együttműködéséről beszélt dr. Suppné dr. Tarnay Györgyi, a Debreceni Egyetem adjunktusa.

Új olvasásfejlesztő programmal, az RWCT rendszerével ismerkedhettek meg a könyvtárostanárok dr. Varga I. Erika, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense előadásában.

A délutáni kerekasztal beszélgetés vezetőjeként Nagy Attila olvasáskutató rövid értékelést adott az „Olvasás Éve” eredményeiről.

Eszterházy Péter szavaiból indult el, aki szerint: „Az olvasás birtoklás, a birtoklás hagyomány, a hagyomány szabadság.”

A kerekasztal beszélgetés folytatásaként az iskolai könyvtárosok beszámoltak az „Olvasás Éve” kapcsán rendezett olvasási versenyeikről, azok tanulságairól, hozadékáról, majd Gyermánné Huga Ibolya bemutatta az alsós könyvtárhasználat tanítást segítő CD-ROM-ját, mely az Apáczai Kiadó gondozásában jelenik meg.

A nap méltó szakmai zárásaként a könyvtáros tanárok megtekintették a Református Kollégium gyűjteményét, majd kötetlen beszélgetésekkel folytatódott az ismerkedés a megyeházán rendezett fogadáson. A pohárköszöntőjében Herpai Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója kiemelte a könyvtárostanári munka szükségességét, a szakmai szolgáltatásokban betöltött szerepét, majd dr. Juhászné Belle Zsuzsa, a helyi szervezőnk jóvoltából kellemes estét tölthettek el a megjelentek, sok vidámsággal.

A harmadik nap témája „Az információs és kommunikációs szoftverfejlesztés az iskolai könyvtárban” címet viselte.

Elsőként dr. Boda István, a Debreceni Tudományegyetem tudományos munkatársa vázolta fel a szoftverválasztás szempontjait, melyek segítségével megfelelő programok létesíthetők, telepíthetők a médiatárakba.

Majd dr. Tószegi Zsuzsanna, a Neumann Kht. igazgatója villantott fel lehetőségeket a multimédia és könyvtár kapcsolatáról. Távlati könyvtári feladatként felvillantotta a nyilvános könyvtári rendszerbe bekerülő, a nyilvánossághoz közvetített televíziós, rádiós, később az internetes közegben létrejövő szellemi alkotásokat érintő Nemzeti Audiovizuális Archívum intézményét. (NAVA)

Mintegy válaszként az elhangzottakra Simon Ferenc, tanár, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárosa bemutatta az internet használatának eredményességét az olvasás és a könyvtárhasználati ismeretek tükrében. Az iskolai könyvtárosi munka pedagógiai szegmense után átkerült a hangsúly a könyvtárszakmai munkára.

Dr. Kokas Károly, a Szegedi Egyetem tudományos munkatársa az iskolai könyvtárakban használatos integrált könyvtári rendszerekről beszélt. Lényegében aktualizálta az 1996-ban Bakonyi Géza szerzőtársával írt Könyvtári információs rendszerek című elektronikus tananyagot, mely a Magyar Elektronikus Könyvtárban található.

Az elméleti ismereteket délután gyakorlati bemutató követte.

A két szekcióban bemutatkozott a házigazda Tóth Árpád Gimnázium végzős hallgatója, Szabó Gergely, aki a Könyvtári Segéd 2002. elnevezésű programját ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

Az új-programok mellett egy régóta ismert és megújult könyvtári adatbázis-kezelő programról is hallhattak ismertetést az érdeklődők. A WINISIS 1.4 programjáról a gondozó programgazda, Jurics Imre informatikus elmondta, hogy az adatbázis-kezelő óriási előnyét az elérhető hardverfeltételek mellett a felhasználóbarát kezelőfelület és a hálózati együttműködési képesség jelenti. Emmer Gáborné szaktanácsadó beszámolt arról, hogyan építettek ki közös kerületi katalógust az iskolai könyvtárakkal e program segítségével Budapest XX. kerületében.

Az 1. szekcióban a „George” programcsomag „Könyvtári” keze-lőmoduljával folytatódott a gyakorlati bemutató. Cseh Németh György nagy rutinnal beszélt rendszeréről, amelyet már számos iskolai könyvtárban használnak.

A 2. szekcióban népes tábor figyelte a Kolibri és a Kis Téka könyvtári rendszerek bemutatását, valamint az ismert „Szirén” program fejlesztéséről szóló új terveket, lehetőségeket.

A nap zárásaként kerekasztal-beszélgetésen kicserélték a tanfolyam résztvevői tapasztalataikat, elmondták véleményüket az eltelt 3 napról, javaslataikat a hátralévő időszakkal kapcsolatban. A továbbképzéshez kapott előzetes feladat – Helyzetelemzés, Könyvtárfejlesztési projekt – közös megbeszélése lendületet adott a feladat eredményes befejezéséhez, és megválaszolandó kérdéseket vetett fel a következő napi könyvtár-pedagógiai és minőségbiztosítási témákhoz.

A negyedik nap témája – a könyvtárpedagógia cím alatt - az iskolai könyvtárakról készült statisztikai felmérés elemzése volt.

Az OKI által végzett adatgyűjtés értékeit elemezte Varga Zsuzsa, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke.

A minőségfejlesztő munkába adott bepillantást Melykóné Tőzsér Judit, a Comenius 2000 programban résztvevő iskola innovációs menedzsereként.

Ekkor kapott szót Pálfy Sándor, a Comenius 2000 minőségfejlesztő program tanácsadója, aki az iskola szervezetként való működésében tapasztalható változásokat vázolta fel, melyben változik az iskolai könyvtár is.

Szinte áhított jövőképbe beillő iskolai könyvtárakról beszélt Bondor Erika budapesti kolléganő, akinek az OKI mérések mellett a magyarországi innovatív példák feltárása volt a feladata. Sommás tapasztalataként elmondta az előadó, hogy ahol megfelelőek voltak a személyi feltételek, ott sikerült jó könyvtárat kialakítani.

A könyvtár-pedagógia témakörének kibővítését jelentette dr. Kovács Mária, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtárinformatikai tanszé-kének munkatársa előadása, mivel a könyvtárismereti, -könyvtárhasználati modul pedagógusképzésbe való beépítéséről szólt

A nap zárásaként dr. Celler Zsuzsanna, az OPKM tudományos főmunkatársa megismertette a hallgatóságot az UNESCO által kiadott iskolai könyvtári manifesztummal, valamint külföldi innovatív könyvtári példákkal.

Dömsödy Andrea, az OPKM iskolai könyvtári referense tájékoztatást adott az alakuló iskolai könyvtári szakfelügyeletről, az OPKM iskolai könyvtárakat segítő munkájáról, valamint a Könyv és Nevelés folyóirat terveiről.

Az ötödik tanfolyami napon volt lehetőség az előző témákban felmerülő jogi kérdések felvetésére állásfoglalások kérésére.

Dr. Szüdi János, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára áttekintést adott az iskolai könyvtárakat érintő jogszabályokról. Bevezetésként röviden vázolta az iskolát, a pedagógusokat érintő változásokat.

Felvetődött a könyvtárosi végzettség a tanári kötelező óraszám az új bértábla, a kerettantervből való eltérő helyi tantervek alkalmazásának kérdése, melyek segítik a könyvtárhasználat minden tantárgyhoz való kapcsolását annak érdekében, hogy a diákok megtanuljanak tanulni.

Dr. Szüdi János konkrét kérdésekre válaszolva bíztatta a jelenlévőket, és a Könyvtárostanárok Egyesületét, hogy fogadjon el határozatot a felvetett visszásságok elítéléséről.

Végigérve az iskolai könyvtárakat érintő területeken ismét a minőségbiztosítás világába jutottak az akadémia hallgatói. A hét folyamán fel-felbukkanó minőségfejlesztési munka gyakorlati oldalát ismerhették meg, amikor Mikulás Gábor minőségbiztosítási tréninget vezényelt be.

Mintha csak tudta volna ezt Kovácsné Garamszegi Marianna, aki rövid ízelítőt nyújtott az iskolai könyvtárakban használatos és alkalmazható minőségbiztosítási technikákból.

Emmer Gáborné a Minőség szaktanácsadói szemmel című előadásából rövid ízelítőt adott, amikor is a képzés, a nyári akadémia személyes hozamát vizsgáló körkérdésre várt válaszokat a hallgatóktól.

„ Azt tanultam ezen a héten, hogy … „

A nyitott mondatok zárásával lezárult a tanfolyam is. A résztvevők leadták a továbbképzés feltételeként előzetesen kiadott helyzetelemzést és könyvtárfejlesztési projektkészítést tartalmazó írásos anyagot, átvették a tanúsítványt. Emberileg feltöltődve, szakmailag megerősödve búcsút vettek egymástól.

A szervezők munkája azonban nem ért véget, mivel a hallgatók által – a képzés végén – kitöltött elégedettségi kérdőívek feldolgozása folytán képet kívántak formálni a program sikeréről

A kérdőívek statisztikai elemzése kapcsán az alábbi eredmény született.

Elemezve a fenti táblázatot, kiderül, hogy a rendkívül sikeres volt a továbbképzés témaválasztása, melyhez sikerült jól felkészült előadókat megnyerni. A lényegre törő előadások, az élvezetes előadásmód mellett sem sikerült a téma valamennyi részletét teljes mélységében tárgyalni. A sok szakmai újdonságot hozó továbbképzés az elméleti ismeretek mellett gyakorlati útmutatást is adott, de egyáltalán nem volt elegendő az idő a kérdések megválaszolására. Bár előre ki nem számítható események ellenére/mellett sikerült tartani a korábban megszabott időrendet, a résztvevők szívesen hallgatták volna tovább az egyes előadókat.

A továbbképzés tartalmi értékelése mellett a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatban is jeles minősítést kapott a program. A nyári akadémiáról való tájékoztatást, a jelentkezés módját, a továbbképzés szervezésének időpontját 80-90 %-ban jónak ítélték a résztvevők. Alábbi javaslataikkal, észrevételeikkel színesítették, pontosították a hallgatói visszajelzés skáláját.

Összegezve: sikeres, ismeretekben gazdag programot sikerült lebonyolítani a Nemzeti Kulturális Alapprogram segítségével. A program keretében érintett témák további mélyítése újabb és újabb konferenciák, műhelybeszélgetések témáját adhatja meg.