„Az oktatás a tanulás tudománya és a tanítás művészete.”
(B. F. Skinner)
A könyvtár-pedagógiáról
Mindennek, amit megtanulni érdemes és aminek megtanítására igény van, kell legyen pedagógiája. Nem kétséges, hogy a könyvtárra alapozott önművelést, az információszerzési technikákat érdemes megtanulni, elsajátítani, és erre igény is van. Mindennek pedagógiája viszont még kiforratlan. Módszertanilag legkidolgozottabb területe, a könyvtárhasználatra nevelés is csak a kilencvenes évektől van szervesen jelen az általános iskolai tanulmányi munkában. A könyvtáros-képző intézmények a könyvtár-pedagógiára vonatkoztatva nemcsak azért mondhatják el azt – az egyébként más képzésben is felmerülő nehézséget –, hogy „nem taníthatjuk mindazt, amit nekünk tanítottak”, mert a tanítanivaló jelentősen megújult, hanem azért is, mert egyúttal létre is kell hozni a könyvtár-pedagógia szakmódszertanát.
Ismert, hogy az 1957-es „szputnyik-sokk” döbbentette rá az amerikaiakat természettudományos képzésük elégtelenségeire. Ma az „információ-sokk” tudatosítja bennünk a könyvtár-pedagógiai képzés hiányosságait.
Minden esetben, ha valaminek a pedagógiájáról van szó, akkor az állandó halmaz, a pedagógia mellé csatlakozik a „valami”, és metszetükben létrejön a szakmódszertan tevékenységrendszere. Esetünkben a könyvtár-pedagógia.
(Csak zárójelben: a két halmazt alkotó multidiszciplináris jellegű ismeretkör egyikét sem ismeri el a tudományos közvélemény tudománynak, bár könyvtártudományról beszélünk Martin Schrettinger 1808-as munkája óta, és bár Herbart, Johann Friedrich körülbelül ugyanekkor sorolta a pedagógiát a tudományok közé. A módszertan kialakult törvényrendszerét még többen vitatják.)
A ma még formálódó metszet együtt alakul a halmazokkal. Szerepköri változáson mennek át. A könyvtártudomány név mellett egyre általánosabban használt információtudomány elnevezés önmagában jelzi a szerepköri változást. A hangsúlyok áttevődtek: szolgálat helyett szolgáltatást nyújtani, a dokumentumtestek helyett azok tartalmát, az ismereteket hozzáférhetővé tenni – ez az egyik legfontosabb intézménnyé váló könyvtár új feladata.
Ezen túl az iskolai könyvtárnak 1100 éve a 18 éven aluliak fejlesztése, tanítása a legfőbb célja. Ehhez kell a könyvtárostanár indirekt munkája: a pedagógiai program alkotó formálása és a tantestületre való hatása is.
A könyvtár-pedagógia új tartalommal bíró, meghatározásra váró kifejezés. Alig lelhető fel definíciója. Közülük az egyik így szól: A könyvtár-pedagógia az a tudomány, amely a könyvtári nevelőhatások alapjaival és módjaival foglalkozik. (H. Radlinska)
Mint minden könyvtárban, az iskolaiban is egy komplex feladat betöltésére szól az igény. Adósak vagyunk tehát egy átfogóbb meghatározással, de a nevelőszerep vitathatatlanul elsődleges. A módszertan mindig nevelésorientált.
A könyvtár-pedagógia metodikai szintjén három elem alkotja a rendszert:
a nevelési célrendszer (az adott társadalom, mely célok teljesítését várja el);
a tananyag (mely nem a könyvtártudomány kivonata, kiválasztását gyakorlati szempontok motiválják: hasznosíthatóság, a nevelési és oktatási céloknak való megfelelés);
a nevelési-oktatási folyamatok (tanítási, tanulási képességfejlesztő módszerek, tanulási stratégiák, szervezeti formák, taneszközök).
Ez a rendszer biztosítja az oktatás eredményét: az attitűdök kialakulását az adott tárgy felé, és ez a rendszer a képlékeny kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között.
Szakmódszertan
A szakmódszertan a pedagógusképzésben a legspecifikusabb tantárgy. (Az sajnos nem mondható el, hogy a legnagyobb teret kapó tantárgy.) Egy foglalkozás tevékenységeire készít fel annak szakmai, pedagógiai, pszichológiai, alkotói, döntéshozói aspektusából. A képzési profil a leendő könyvtárostanárok esetében is ilyen meghatározott irányú.
A könyvtár-pedagógia oktatója miközben tudja, hogy a pedagógiai munkakörök egyikét látja el, annak felelősségét is érzi, hogy szakmai kommunikációt folytat. Vonatkoztatási rendszereket ismer és ismertet meg a tantárgy és a szaktudomány, a kutatás és az iskolai valóság, a megszerzett tudás és az élethelyzetek, a tanár és a leendő tanár, a tanár és a tanuló között. Tevékenysége során információkat, tényeket, általánosításokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket, megoldásmódokat, igazolható feltevéseket, hipotéziseket valamint szemléletmódot ad át. A módszer az ismeretszerzés eszköze.
Adjon komplex és rendszerbe foglalt alapozást a könyvtár- és információtudomány terminológiája, ismeretstruktúrája, tartalmi jegyei, kutatási módszerei terén.
Származtassa át a könyvtárismeret tanítására (kerettanterv) vonatkozó ismeretkört.
Mutasson mintát az elmélet és gyakorlat szerves egységben való tanítására, az ismeretek alkalmazhatóságára.
Adjon módszertani javaslatot a főbb tananyagegységek tanításához, a tartalmi feldolgozáshoz és a fejlett eszközkészletek alkalmazásához.
A tantestülettel együtt tanítsa meg, fejlessze a tanulás tanítását. Adja át a tanulást segítő módszereket.
Alakítson ki a pedagógusjelöltekben korszerű könyvtár-pedagógiai szemléletmódot a tanítási, nevelési feladatok ellátásának érdekében.
Készítsen fel a tevékenységközpontú oktatási stratégiák tervezésére, kidolgozására, az oktatás tartalmának megvalósítására.
Ütköztessen szembenálló nézeteket, hívja fel a figyelmet a tanítási nehézségekre.
Elméleti és gyakorlati ismeretek
Elméleti és gyakorlati ismeretek a könyvtárostanári foglalkozás tevékenységéről.
A Kerettanterv által meghatározott
Könyvtárismeret tartalmának feldolgozása
(természetesen mélyebben, mint ahogy majd a hallgatók
to-
vábbadják) avégett, hogy úgy
tudják interpretálni a tanítanivalókat,
ahogy majd a saját oktatási struktúrájuknak
megfelel.
Tudnunk kell, hogy a tartalmak objektív tudása nem létezik, ezeket gyakorlati tapasztalatok során kell integrálni. Azon ismereteket (is) kell a gyakorlat oldaláról szisztematikusan bővíteni és integrálni, amelyeket a könyvtárosképzés más szakterületein szereztek.
Ezen ismeretek tanítási-tanulási stratégiái, különös tekintettel az empirikus-induktív (a közvetlen tapasztalatból következtetve az általánosra) és a problémamegoldó stratégiára.
Az oktatási és nevelési feladatok megvalósítását szolgáló módszerek elméleti és gyakorlati ismeretei (beleértve az új ismeretek tanítását-tanulását, az alkalmazás módjait, a rendszerezést, az ismétlést, az ellenőrzést, az értékelést).
Jártasságok és készségek
Azon jártasságok és készségek kifejlesztése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteiket alkalmazni tudják a tanítás során, s amelyek birtokában át tudják adni azokat az algoritmusokat, műveletsorokat, automatizációkat, amelyek biztosítják a tanulók számára az ismereteik alkalmazását a könyvtárhasználat, a dokumentumtípusok használata, az információszerzés, -feldolgozás, -átadás, -kezelés, szelektálás és a problémamegoldás terén.
Képességek
A könyvtár-pedagógiai tananyag tevékenységi formákba ágyazott feldolgozása során fejlesztjük a hallgatók képességeit. Tantárgypedagógiánk sikerének feltétele, ha oktatásunk mintegy maradandó hatására a könyvtárismeret tanítására alkalmas, az önálló tájékozódásra, önművelésre, az ismeretszerzési technikák átadására képes, aktív tudással rendelkező és tudásukat fejleszteni akaró hallgatókat bocsátunk ki.
Magatartás
Képzésünk célja, hogy olyan érzelmi, akarati tulajdonságokkal rendelkezzenek a könyvtárpedagógus pályára lépő hallgatóink, amelyek viszonyulási mintaként jó irányban befolyásolják tanulóikat.
Helye a könyvtárosképzés rendszerében a Kaposvári Egyetemen
A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karának Könyvtár Tanszékén a következő képzési rendszer valósul meg a könyvtár-pedagógia terén.
A Könyvtárpedagógia a nappali tagozaton négy féléves tantárgy, kötelezően felveendő speciálkollégium, a tanító-könyvtár szak III., IV. évfolyamán. A másoddiplomás képzés keretében, a záró, ötödik félév 20 órás kurzusaként jelenik meg.
Kapcsolódó tárgyak: (az óraszámok ebben az esetben csak a nappali tagozatra vonatkoznak) Bevezetés a könyvtári és informatikai ismeretekbe (minden I. évfolyamos – tehát nemcsak könyvtár szakos – hallgatónak az első félévben heti 1 óraszámban, Könyvtári kommunikációs gyakorlat a harmadik félévben heti 1 órában, Szakirodalmi alkotómunka a negyedik félévben heti két óra, Olvasásszociológia, olvasáspedagógia az ötödik, hatodik félévben 1, illetve két órában, Gyermekkönyvtári munka az ötödik, hatodik félévben heti két órában, Iskolai könyvtári munka a hetedik, nyolcadik félévben heti két órában, Könyvtári gyakorlat (gyermekkönyvtári) a hatodik félévben 40 óra, illetve nyáron 1 hét, (iskolai) a hetedik félévben 40 óra.
A könyvtár-pedagógia négy félévének tematikája négy területre fókuszál:
A könyvtárostanári hivatás
A tervezőmunka
A könyvtár-pedagógia módszertana
A gyakorlat
Hallgatóink remélhetőleg ugyanolyan hangsúllyal tanítanak majd meg tényanyagot, mint annak a képességét, hogyan lehet a releváns ismereteket önállóan megszerezni. Törekszünk rá, hogy szemléletükben, gondolkodásukban a könyvtárhasználat az egész iskolai nevelést átfogó feladat legyen.
Célunk, hogy kezdeményezőivé váljanak annak, hogy a tanulás, illetve tanítás folyamatában a könyvtár eszközrendszere kapja a legfontosabb segítő funkciót, s hogy a könyvtárhasználati ismeretek tantárgyközi jellege érvényesüljön.