Magyar Olvasástársaság - HUNRA
1827 Budapest, OSZK, Budavári Palota, F épület
Konferencia Kaposvárott
Mit ér az ember, ha olvasó? címmel 2001. április 6-7-én Kaposvárott, az Olvasás Éve nyitányaként, fennállásunk legsikeresebb konferenciáját (több mint 350 résztvevő!!) szerveztük a Kaposvári Egyetem Tanítóképző Főiskolájával, a Megyei Könyvtárral, a Könyvtárostanárok Egyesületével és az MKE több szekciójával közösen.
Április 6-án, pénteken a plenáris ülésen országos hírű szakemberek (Jelenits István, Gereben Ferenc, György Péter, Radnóti Sándor, Vári Péter és mások) előadásait hallgattuk, majd szombaton öt szekcióban (Gutenberg és/vagy Internet-galaxis, Írással és olvasással a kritikus gondolkodásért, Olvasáspedagógia, Család a könyvtárban, Könyvtár a családban, valamint Harry Potter kerekasztala) párhuzamosan folytatódott a munka. Az előadások írott változatának jelentős része már folyóiratokban megjelent, ráadásul Fűzfa Balázs kollegánk egy kötet szerkesztésére ugyancsak megbízást kapott.
12. Európai Olvasáskonferencia – 2001. Dublin
A Nemzetközi Olvasástársaság (IRA) európai vezetősége (IDEC) és az Ír Olvasástársaság (RAI) együttes szervezésében, 2001. július 1-4-ig Dublinban volt a XII. Európai Olvasáskonferencia „Other Ways of Seeing: Diversity of Language and Literacy” főtémával. A Magyar Olvasástársaságot Adamikné Jászó Anna és Steklács János tagok, valamint Cs. Czachesz Erzsébet tanácstag képviselte. Mindhárman előadást is tartottak. (Adamikné: Demonstration in Reading Instruction Historically Considered; Steklács J.: The Construction, Purposes and Results of the Monitored Functional Literacy Research Programme in Hungary; Cs. Czachesz: Who is literate? Educational Consequencies of Large-Scale Assessments of Reading)
A HUNRA Tanácsa 2001 augusztus végén „jövőbe tekintő”, tervező tanácsülést tartott, ahol az alábbi javaslatok hangzottak el, ill. döntések születettek:
Nagy Attila beszámolt a Tanácsnak, hogy a Nemzetközi Olvasástársaság minden illetékesével (elnök: Donna Ogle, ügyvezető igazgató: Alan Farstup) megállapodott a következő Európában tartandó IRA Világkongresszus budapesti megszervezéséről (2006 vagy 2008).
A szemléletváltás igénye fogalmazódott meg a rendezvényszervezés, publikációk tekintetében. Szakítsunk az eddigi, szinte kizárólagos „konferencia-cikk-kiadvány” típusú szemléletmóddal és erőnktől függően az évi 1-1, nagyobb tömegeket megmozgató konferenciák mellett évente legalább egy műhelybeszélgetést is szervezzünk, 20-25 fő részvételével! Néhány előre felkért előadó és korreferens megszólalásai után valódi disputa, építkező eszmecsere alakulhasson ki, melynek eredményeként újszerű, a résztvevők által eddig még ki nem mondott felismerés, összefüggés körvonalazódhat, fogalmazódhat meg. E gondolat hatására induló, új rendezvényünk a fent hirdetett, novemberi műhelybeszélgetés.
Monok István az olvasástörténeti témák hiányát fájlalva, könyvsorozat beindítását kezdeményezte, különös tekintettel a XIX. és XX. századokra.
2002. szeptember 8-án az Írásbeliség világnapjáról Sopronban emlékezünk meg a helyi városi könyvtárral együtt.
A 2002. évi nagy konferencián a cigány tanulók olvasási problémáival foglalkozunk Nagykanizsán, 2002 október derekán.
A tanács örömmel üdvözölte a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola felajánlását, hogy a 2002 áprilisában, az RWCT magyarországi csoportja és a HUNRA által szervezett közös konferencia házigazdája lesz.
Honffy Pál szavai nyomán egy műhelybeszélgetés (Irodalomtanítás-olvasásra nevelés?) és egy konferencia (Klasszikus regények filmen) terve körvonalazódott (2002 április).
Gereben Ferenc: Demokrácia és olvasáskultúra témájú szemináriumának javaslatát egyhangúlag elfogadtuk (2003 tavasz).
Kucska Zsuzsa és Szalai Enikő egyaránt a szülőknek szóló korábban sikeres füzeteink bővített, javított kiadásait szorgalmazták. Várjuk a pályázatok és/vagy a füzetek folytatásának megírására vállalkozókat.
Kónya Anikó: az olvasmányélmények kutatási célú gyűjtését és többszörös hasznosításának (rádió, tv, kötet) tervét vázolta.
Nyitott kérdés maradt a 2003 őszén esedékes tisztújító közgyűlés témája (A mese kognitív és szimbolikus megközelítése vagy A film és az olvasás viszonya, stb.), illetve az „utánpótlás csapat” megszervezése, az utódok kinevelése, kiválasztása.
Szervezeti hírek
2001 szeptemberétől a tanácstagi tisztségéről leköszönő Szalai Enikő helyett a legutóbbi választáson póttagként megválasztott Tóth Beatrixot kooptálta 10. tanácstagként a HUNRA vezetősége.
A 2003-as tisztújító közgyűlésig is szívesen várjuk minden lelkes, a társaság munkájában szervezőként is szívesen részt vállaló tagtársunk jelentkezését, akik az utánpótlás csapat tagjaként akár a fenti, jövőre vonatkozó tervek, akár saját, új ötletek gyakorlati megvalósításáért szívesen tennének.
Szakmai Olvasótábor
2001. szeptember 25-29.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Olvasószolgálati Szekciója ebben az évben az Olvasókörök Szövetségével közösen szervezte szakmai olvasótáborát Mártélyon. Az ötnapos program során sokféle oldalról közelítettük meg az olvasást és a könyves szakmát. A mártélyi, hódmezővásárhelyi és balmazújvárosi olvasókörök képviselői bemutatták gazdag hagyomány-őrző programjaikat. Mint a beszámolókból megtudhattuk, a XIX. századba visszanyúló múlttal rendelkező, civil szervezetekként működő körök, ma már nem csak olvasással, hanem a kultúrterjesztés más formáival is foglakoznak.
A program során a könyvtári problémák Bartos Éva előadása kapcsán kerültek felszínre, a gondok mellett Palánkainé Sebők Zsuzsanna ismertette a Somogyi Könyvtár egy sikeres gyermekkönyvtári vetélkedőjét. Gyurics György megyei könyvtárigazgató előadásából megismerhettük a Somogyi Könyvtár és a szabadkai városi könyvtár együttműködésének területeit és történetét. Bencsik Katalin pedig a zentai könyvtár elmúlt éveiről és mai tevékenységéről számolt be, melyben nagy teret kapnak a helyi civil szervezetek is (htp://www.kapocs.org.hu).
Az Olvasás Éve jegyében szervezett olvasótábor nem maradhatott ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése sem. Kocsis András előadásában összehasonlította az angliai és a magyarországi Olvasás Évének szervezését, tartalmát és ismertette az MKKE programjait.
Színes és érdekes blokk volt a különböző folyóiratok szerkesztőségének bemutatkozása. Képviseltette magát az olvasótáborban a Kincskereső, a Hitel, az Új Könyvpiac, a Könyv és Nevelés és a Csodaceruza, melynek megjelenése új színfoltot jelent a szakmában.
Dömsödy Andrea
Olvasás Éve a XVII. kerületben
A XVII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény 2001. október 24 és 27 között az Olvasás Éve alkalmából a kerület óvodái és általános iskolái számára megrendezte az „Olvasás hetét”. A programsorozatnak a Kondor Béla Közösségi Ház adott otthont. Az ünnepélyes megnyitást követően több helyszínen, az alábbi programokon vehettek részt az érdeklődő gyermekek és pedagógusok.
Óvodások színjátéka.
Előadás az olvasás időszerű kérdéseiről, gondok, problémák, olvasási szokások.
Használt és új könyvek vására.
Irodalmi alkotóház, meseírás, rímfaragás, megzenésített versek, balladák.
Beszélgetés a kerületben élő költőkkel, írókkal.
Drámajátékok, irodalmi hősök találkozója, jelmezes felvonulása.
Irodalmi TOTÓ korosztályonként.
Szövegolvasó verseny a helyszínen.
Címlaptervek, könyvborító, meseíró, és a Mesélő szülő pályázat. Ez utóbbit az a szülő nyerhette el aki az előzetesen szétosztott kártyákon a gyermeke által igazoltan a legtöbb mesét olvasta el az elmúlt héten. A pályázaton kilencezer kitöltött szelvény érkezett vissza. A rendezvény színvonalához hozzájárultak: a kiadók, magánszemélyek és a Libri könyvesbolt kerületi fiókja.
M. Gy. I.
Emlékülés a Könyvtárostanárok Egyesülete
15 éves születésnapján
(OSZK, 2001. október 15.)
1986. november 28-án megalakult a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezeti keretén belül az Iskolai könyvtárosok szekciója 58 taggal. Az eltelt 15 év eredményeit, eseményeit, emlékeit idézték fel a könyvtá-rostanárok 2001. október 15-én az Országos Széchényi Könyvtárban.
A résztvevő könyvtárosok és pedagógusok sajátos formában idézték fel az elmúlt másfél évtizedet: időrendben visszafelé haladtak az elnöki beszámolók, így az egyes időszakok eredményeinek egymásra épülése sajátos megvilágítást kapott.
Varga Zsuzsa, az egyesület jelenlegi elnöke a résztvevők köszöntése után kiemelte az előadók munkájára építés tudatos törekvését az egyesületben. Méltatta Dán Krisztina, Sáráné Lukátsy Sarolta, Zsoldos Jánosné, Mészáros Antal, Szepesi Hajnal, Homor Tivadar, Melykóné Tőzsér Judit, Ambrus Andrásné, Molnárné Vajda Zsuzsanna, Dr. Nagy Attila, dr. Tölgyesi Jószef folytonos segítségét.
Hock Zsuzsa, az 1999/2000-es tanév elnöke kiemelte rövid vezetése alatti egyesületi tevékenysége eredményeit, a ma is élő baráti, kollegális kapcsolatokat.
Kalmárné Morcsányi Rozália, 1996-1999. közötti időszakot tekintette át elnöki szemmel. Az informatika térhódítása, a megújuló szakértői munka, a könyvtári törvény megjelenése, a közoktatási törvény megjelenése, a közoktatási törvények hatása determinálta az egyesület munkáját. Az érdekérvényesítésért, a törvények által előírt fejlesztésekért folyó küzdelemben kevés elismerést kaptak, kaphattak a tagok, vezetők.
Balogh Mihály 1991-1996 közötti elnöki visszaemlékezése helyett jellemzően az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az iskolai könyvtárak jelenlegi viszonyát taglalta. Tette ezt annak tudatában, hogy 1996. decemberében a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros és a Könyvtárhasználat című lapban megjelent részletes visszatekintése.
Az iskolai könyvtárak mostani helyzetén véleménye szerint az iskolák szemléletformálásával, türelemmel és hittel lehet segíteni.
Dr. Celler Zsuzsanna 1991-1996-ig végzett hétköznapi, elnöki munkájáról, az egyesületi „átmeneti időszakban, történelmi időben” vállalt szerepéről beszélt, amikoris a szekcióból egyesület alakult, a sok-sok új jogszabály sűrű erdejében.
Dr. Tóthné Király Katalin, a szervezet első elnöke levélben köszöntötte az emlékülés résztvevőit és mutatta be „korszakát”.
Végül Ugrin Gáborné a szekció-szervezet-egyesület valamennyi korszakában aktív tagja, titkára hívta fel a figyelmet az egyesület és az iskolai könyvtárak történetének megírására. Kritikus szemmel elemezte a 15 év alatt elkövetett mulasztásokat, figyelmeztetve a jelenlegi tagságot és vezetést újabb csapdákra.
A beszámolók után Tafferner Tamás, az Oktatási Minisztérium iskolai könyvtári referense köszöntötte a résztvevőket, majd beszámolt a várható új jogszabályok (iskolai könyvtári szakfelügyelet, tankönyvrendelet) alakulásának mechanizmusáról. Az emlékülés zárásaként a tagság megbízta a jelenlegi vezetőség tagjait és további 4 főt, hogy képviselje az Egyesületet az MKE 2001. évi küldöttgyűlésén.A „múlt felidézését”követő szünetben a frissítő beszélgetések után szakmai programmal folytatódott a nap.
Moldován Istvánnal, az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtári Osztályának osztályvezetője az információs társadalom és az oktatás kapcsolatáról tartott előadást.
Kőrösné Mikis Márta, az Országos Közoktatási Intézet Program- és tantervfejlesztési Főosztálya munkatársa az Internet oktatásbeli szerepéről beszélt.
A szakmai nap harmadik egységeként Melykóné Tőzsér Judit és Szakmári Klára a könyvtárhasználati ismeretek kerettantervi megvalósulását elemezték.
Végül Szabóné Pap Edit bemutta a Könyvtári informatika I-II. című tankönyvét. A Nemzeti Tankönyvkiadó az említett kiadványon kívül bemutatta legfrissebb kiadványait, Borsányi Katalin felelős szerkesztő közvetítésével.
A konferencia zárásaként Varga Zsuzsa elnökelődei bíztatását, tanácsait megfogadva a munkára, az iskola esélyegyenlőségre, tehetséggondozásra, az iskolai könyvtárosok helyzetbe hozására, a tisztességes lobbizásra, a szemléletformálásra, a tagok véleményének érdekeinek képviselésére épülő egyesületi munkát vázolt fel, megköszönve valamennyiüknek az eddigi munkát.
A vezetőség tervei szerint kidolgozza a 15 éves történet felkutatására, megírására irányuló stratégiáját, rendszerét, mellyel méltó ünneppé teheti majd a 20. születésnapot.
Budapest. 2001. október 20.
Emmer Gáborné
KTE titkára