Erdősné Márta Mária

A Könyv és Nevelés című folyóirat

Ifjúság és irodalom rovatának elemzése
1974–1987-ig

Bevezetés

A Könyv és Nevelés az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1959-ben indított folyóirata. Ekkor az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója címet viselte, ami pontosan ki is fejezte a lap indítóinak szándékát; az elhanyagolt állapotban lévő iskolai könyvtárak szakmai segítését, erősítését. Idővel bővült, módosult a lap profilja. A kiadó ezeket a változásokat 1966-ban formálisan is legalizálta és a 3–4. összevont számot már Könyv és Nevelés címmel jelentette meg.¹

Megjelenése alatt változó rovatcímeken közölt tanulmányokat az iskolai könyvtárak könyvtárszakmai és pedagógiai kérdéseiről, a könyvnek az oktatásban betöltött szerepéről, arról a hatásról, amelyet az olvasmányok a tanulók fejlődésére gyakorolhatnak.

Rovatcímei: Ifjúság és irodalom, (korábban Irodalom és pedagógia), Elmélet és gyakorlat, Hírek, Külföld, Könyvespolc.

Célzott olvasói rétege: iskolai könyvtárosok, magyartanárok, iskolavezetők és minden pedagógus, aki magánénak érzi az ifjúság irodalmi nevelését.

Megjelenési gyakorisága évi 6 szám volt, évenként egy összevont számmal. Megjelenése az 1987. 3. számig folyamatos volt, majd több évig szünetelt, a folyóiratból ki nem deríthető okok miatt. 1999-ben a régihez hasonló célokkal és tartalommal indította újra az OPKM.

Az Ifjúság és irodalom rovat

A folyóirat 1974. 1. száma „A szépirodalom az élet tankönyve” című bevezetőjében a következőket írja: „Az olvasási kultúra két fő „intézménye” – az iskolai irodalmi oktatás-nevelés és az irodalmi kritika – mindmáig nem fogott össze eléggé. Külön utakon járnak, holott csak a kettő együtt lehet képes a fenti célok megvalósítására.” (Fenti célok alatt érti az olvasmányok igényes kiválasztásának és az önálló véleményalkotásnak a képességét.) Majd így folytatja: „…az iskolai irodalomoktatás és az irodalmi kritika ne csupán abban legyen közös, hogy külön-külön eloszlatjuk a torzító félreértéseket és előítéleteket, hanem sokkal inkább abban, hogy az eloszlatás után, az önállóságra nevelésben ezt a két alapvető „intézményt” összekapcsoljuk. Aligha képzelhető el ugyanis önálló szellemiségű felnőtt úgy, hogy az önállóságot nem fejlesztjük ki benne – a szépirodalmi alkotások értékelése tekintetében – már az iskolában. Ehhez pedig az kell, hogy a pedagógiában a szépirodalom és a róla szóló kritika összekapcsolódjék.” Ez volt a szerkesztői, kiadói szándék a rovat indításával.

Ezt a kiadó szándékot erősítette az MSZMP KB Elméleti Munkaközösségének 1973-ban megjelent állásfoglalása a kritikáról, amely egyrészt a szerkesztőségek aktív közreműködését várta el, másrészt az ifjúsági irodalom bevonását a kritika látókörébe. Bár a folyóirat már 1973-ban elindította az Ifjúság és irodalom című rovatát, a karakteresen megfogalmazódott igények miatt a következőket határozták el: „Állandó és rendszeres, a korábbinál nagyobb tér szükséges ahhoz, hogy az ifjúság irodalmának kritikája bevonulhasson a mindennapok iskolai munkájába. Ezért teremtettük meg annak a lehetőségét, hogy ettől az évtől kezdve számonként egy ív terjedelembővítéssel a korábbinál több és rendszeresebb kritikát közöljünk.” (u. o.) Mint látni fogjuk ezt a szándékukat meg is valósították.

Az Ifjúság és irodalom rovatban megjelent tanulmányok

számbavétele, tartalmi és formai elemzése

A vizsgált időszakban 334 dokumentumról jelent meg kritika a folyóiratban. (Egy recenzióban több dokumentum elemzésére is sor kerülhetett, tehát a dokumentumok száma nem azonos a recenziók számával.)

Mint az 1. számú táblázatból is kitűnik, az elemzett művek között legnagyobb számban az ifjúsági regények vannak, a szépirodalmon belül maradva ezt követik a gyermekvers kötetek és a mesék. Az egyéb kategóriába olyan szépirodalmi alkotások, gyűjteményes kötetek kerültek, mint pl. Kisdobosok évkönyve, Lányok évkönyve, Fiúk évkönyve, találós kérdések gyűjteménye, dalok, mondókák gyűjteménye. A szépirodalom az összes elemzett irodalom 74,3%-a.

A rovat indításának célja a szépirodalmi kritika integrálása volt. Az irodalom tanításába, ennek ellenére az ismeretterjesztő irodalom bemutatása, kritikája is helyet kapott. A szerkesztőség nagyon szerencsésen követte az iskolai könyvtárak pedagógiai funkcióinak bővülését, a többkönyvű oktatás szükségességét, mikor 71 ismeretterjesztő könyvet is recenzeáltatott. Ez az összes elemzett mű 21,3%-a. 2,4% az elemzett folyóiratok, 2,1% az elemzett sorozatok száma.

A 334 recenzeált mű kapcsán 305 író (szép- és szakíró) neve fordult elő a rovatban. Több szerzős mű esetén minden nevet felvettem, nem jegyeztem viszont fel a közreműködőként értékelhető szerkesztőket.

2. sz. táblázat

A recenzeált művek írói

Az összes szerző 88,2%-a magyar, a magyarokon belül 95% kortárs, 5% klasszikus szerző. A külföldi szerzők képviselete 11,8%-ot tett ki. A táblázatban nem tüntettem fel, hogy a külföldi szerzők 1/5-e határon túli magyar író.

A vizsgált évek során a névsor folyamatosan bővült, nem voltak ún. felkapott írók.

A recenzensek

A rovatban megjelent recenziókat és tanulmányokat 138 személy írta, 59 nő és 79 férfi. 23 fő publikált három vagy annál több alkalommal. A legtöbb, 23 publikációja volt Seres Józsefnek, rajta kívül még érdemes megemlíteni Cs. Nagy István, Vörös Mária, Bognár Tas, Kiskun Farkas László, Kincses Edit, Csulák Mihály, Német Tibor György, F. Kovács Ferenc, Csíkvári Gábor, Hahner Péter nevét. Ők írtak legtöbbet a lapban.

Mivel a folyóirat szerkesztősége mindig közzétette az adott szám szerzőit, lehetőségem volt a recenzensek foglalkozás szerinti csoportosítására.

3. sz. táblázat

A recenzensek foglalkozás szerinti megoszlása

A bírált művek pedagógiai szempontú áttekintése

A recenziók az esetek jó részében ajánlásokat tartalmaznak a mű iskolai, pedagógiai használhatóságával kapcsolatban.

Ezeket az ajánlásokat négy témakörbe csoportosítottam. A konkrét ajánlás mellett zárójelben feltüntettem azok előfordulási gyakoriságát abban az esetben, ha egynél többször fordult elő.

1. csoport A mű alkalmas a tanuló személyiségének fejlesztésére,

gazdagítására

a barátság, a barát fontosságára hívja fel a figyelmet (2)

keresni a jót a világban

a magunkba, a befelé fordulás fontossága, önismeret fontossága (8)

közösségi életre nevel (2)

a békevágy erősítésére alkalmas (2)

helyes érzelmi és etikai értékrendre tanít (8)

előkészít az értelmes, cselekvő, felnőtt életre (6)

családi életre nevel

személyiséget formáló hatása van (2)

hazaszeretetre nevel (4)

hagyományőrző szerepe van (2)

azonosulási lehetőséget teremt a gyermek számára (2)

tanulságos, maradandó és hiteles emberi élményeket, sorsokat közvetít

emberi összefogásra, segítőkészségre sarkall

2. csoport Élményt és kikapcsolódást nyújt a gyerekeknek

esztétikai örömet ad (7)

kellemes időtöltést nyújt, szórakoztató (18)

feszültség levezető hatása van

3. csoport Bővíti a tanulók ismereteit, fejleszti a gondolkodásukat

további információk szerzésére, további olvasásra ösztönöz (11)

bővíti az iskolában tanultakat (28)

tágítja a gyermekek szókincsét (5)

fejleszti a fantáziát (3)

serkenti a logikus gondolkodást

segíti az általános irodalmi-történelmi műveltség megszerzését (2)

segítséget nyújt a rendszerezett önműveléshez (2)

érdekes, új információkat ad (5)

a természet megismerésére, szeretetére nevel (2)

felkészít a felnőtt irodalom értő élvezésére

helyismereti mű, helyismeretet nyújt a budapestieknek

önálló alkotómunkára ösztönöz

segíti a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalok pályaválasztását

4. csoport Segíti a pedagógus és a szülő munkáját

segíti a pedagógus munkáját (5)

szemléltető anyagként használható az órákon (12)

segíti a szülőket és a nevelőket a gyermekvilág megismerésében (4)

segíti a pedagógust a személyiség nevelésében (2)

kisdobos avatási ajándéknak alkalmas

ünnepi műsorok összeállításában segíti a pedagógust (2)

alkalmat ad tartalmas beszélgetésre

hasznos eszköze a könyvtári tájékoztatásnak

Mint a csoportosításból kitűnik, legnagyobb számban olyan kiadványokat ajánlottak a rovatban, amelyek a gyermekek tudását gyarapítják, gondolkodását fejlesztik. Ezt követően a könyvnek a személyiségfejlődésben játszott lehetséges szerepére irányítják a figyelmet. Jelentős számban kapott figyelmet a könyvek szórakoztató funkciója, és mint a pedagógus lehetséges munkaeszköze is.

A bírált művekre vonatkozó elmarasztaló megjegyzések

A nagy számú recenzeált mű közül 4-5 kapott teljesen negatív kritikát. A többi alapvetően pozitív kicsengésű, elismerő volt. Az elmarasztaló véleményeket csoportosítottam, és a konkrét megnevezés mellett zárójelben feltüntettem az előfordulás gyakoriságát, ha az egynél többször fordult elő.

1. csoport A művek tartalmára, szerkezeti felépítésére tett elmarasztaló

megjegyzések

egyoldalú, kívülről jövő az ábrázolás (2)

nehézkes a meseszövés (5)

nem felel meg az életkori sajátosságoknak (3)

nem jó a válogatás (4)

sok az erkölcsi nevelő célzás, túlzottan didaktikus (4)

deheroizál

érdektelenek a történetek (3)

közhelyeket tartalmaz

ismétlések vannak benne

nem tűnik jól ki, hogy kinek szánta az író a könyvet

hamis, sematikus problémamegoldás (3)

rejtetten obszcén elemeket tartalmaz

szerkezeti és stiláris igénytelenség

ízléstelen humorizálás

behódolás a fényes reklámok előtt és az előtt, amit képviselnek

bizonytalan a mű szerkezete (2)

összemossa a valóságot a képzelettel

hiányzik a műfaji egység

önismétlés van a műben

sematikus a korfestés

gyakori a zavaró antropomorfizáló leírás

nem gyermekeknek és serdülőknek való könyv

tárgyi hibák, tévedések vannak benne (4)

2. csoport A szereplők ábrázolására tett elmarasztaló megjegyzések

helytelen, hogy a kötetben szereplő munkásmozgalmi alakok valamennyien mártírok

helytelen, hogy nincs nő a bemutatott személyek között

közhelyekkel mutatja be a forradalmárok életét

hamis, sematikus képet mutat a fiatalokról, felnőttekről

élettelenek a könyvben szereplő figurák (5)

3. csoport A művek nyelvezetével szembeni kifogások

igénytelen nyelvi megjelenítés (5)

imponálóan szól a durva, trágár beszédmódról

a nyelvi archaizmusok túlzott, zavaró használata

öncélúak a nyelvi ötletek, játékok

patetikus, nem a korosztálynak megfelelő beszédstílus

csorbát szenved a szöveghűség

4. csoport Az illusztráció és a könyv tájékoztató apparátusának

hiányosságai

hiteltelen, oda nem illő illusztrációk (2)

hiányzik a kötetből a névmutató és a kislexikon, ill. más tájékoztató apparátus (7)

hiányzik a jó térkép (3)

nem elég jók a táblázatok

konkrét tények, adatok teljes hiánya

5. csoport A nyomdai kivitelezés hiányosságai

silány nyomdai kivitelezés

Legnagyobb számban a mű tartalmával, szerkezetével kapcsolatban merültek fel kifogások. A szereplők ábrázolása kapcsán más-más megfogalmazásban ugyan, a sematikus jellemábrázolás merült fel problémaként. Érdemes még kiemelni a könyvek tájékoztató apparátusának, és a megfelelő illusztrációnak a hiányát felvető véleményeket. Gyermekkönyveknél erre különösen fontos figyelni.

A rovatban megjelent tanulmányokról

1974–1987 között 60, terjedelmében különböző tanulmány jelent meg a gyermekirodalomról, a gyermekirodalomhoz kapcsolódva.

A jobb áttekinthetőség érdekében három témakörbe soroltam be a tanulmányokat. Egy-egy téma előfordulási gyakoriságát zárójelbe tett számmal jelzem.

1. csoport Irodalomtörténeti, irodalomesztétikai tanulmányok

a gyermek- és ifjúsági irodalom (12)

a magyar meseregény

a fantasztikus irodalom (3)

gyermekverstechnikák (3)

az illusztrációról (3)

az ifjúság nyelve egy regényben

egy konkrét könyv esztétikai értékeiről (2)

gyermeklapok története

a gyermekvers fejlődésének története

szomszéd népek meséi

a gyermekkönyv-kritikáról

más népek gyermek- és ifjúsági irodalma:

szlovák (2)

délszláv

magyar és külföldi folyóiratok bemutatása:

Kis Építő, Bulletin, Kincskereső (2),

Ifjúsági Irodalmi Figyelő

Andersen művek az OPKM-ben

a Delfin-sorozat bemutatása

természetrajzi gyermekkönyvekről

a detektívirodalomról

avantgardista gyermekversek

kalandirodalom (2)

a képregény esztétikája és története

2. csoport Írók, költők gyermekirodalmi munkássága, életműve

tanulmányok a következő szerzőkről:

Fekete István, Hárs László, Sebők Zsigmond, Gyulai Pál, Szabó Lőrinc (2), Kormos István, Jules Verne, Ady Endre, Mándy Iván, Török Sándor, Móricz Zsigmond, Janikovszky Éva, Kosztolányi Dezső, Ignácz Rózsa, Móra Ferenc (5), Csanádi Imre, Nemes Nagy Ágnes, Kormos István, Kiss Anna

riport: Tatay Sándorral, Zöld Ferenccel

3. csoport Olvasásszociológia, olvasáslélektan

a kaland szerepe az ifjúsági regényekben

az óvodás gyermek és az irodalom

nők az irodalmi művekben

mit szeretnek olvasni a gyerekek?

az olvasótábori mozgalom

konfliktus-megoldási minták a szépirodalmi műveken keresztül

Számos értékes tanulmány jelent meg a vizsgált 14 év alatt, érthetően a gyermek- és ifjúsági irodalom jelenkori állapotáról, értékeiről és gondjairól a legnagyobb számban. Olyan részterületekről, speciális kérdésekről adtak összefoglalást a szerzők, amelyek kuriózumnak számítanak és keresettek ma is a tanítójelöltek, magyar szakos hallgatók, de a gyakorló pedagógusok körében is.

Összefoglalás

A Könyv és Nevelés című folyóirat azt a küldetést vállalta fel 1974-ben, hogy értékes kritikai tanulmányok közlésével hozzájárul az iskolákban folyó irodalmi neveléshez. Ennek érdekében egy ív terjedelembővítéssel beindította az Ifjúság és irodalom című rovatot.

A vizsgált 14 év alatt 334 dokumentum recenzióját jelentették meg. Ezek 74,3%-a szépirodalmi alkotás volt, 21,3%-a ismeretterjesztő irodalom. A szépirodalmon belül az ifjúsági irodalom volt a legtöbb, ezt követték a lírai alkotások és a mesék.

Az ismeretterjesztő irodalmon belül a társadalomtudományi művek jelentek meg nagyobb számmal.

A recenzeált művek 88,2%-át kortárs magyar szerzők írták.

A folyóiratban megjelent legtöbb bírálatot gyakorló pedagógusok publikálták. Őket követik a főiskolai, egyetemi tanárok, a különböző folyóiratok szerkesztői, könyvtárosok és az OPKM munkatársai.

A recenzeált dokumentumok pedagógiai hasznosíthatóságát vizsgálva azt tapasztaltam, hogy legnagyobb számban olyan kiadványokat ajánlottak a rovatban, amelyek a gyermekek tudását gyarapítják, gondolkodását fejlesztik. Ezt követően a könyvnek a személyiségfejlődésben játszott lehetséges szerepére irányítják a figyelmet. Jelentős számban kapott figyelmet a könyvek szórakoztató funkciója és mint a pedagógus lehetséges munkaeszköze is.

A recenziók alapvetően pozitív kicsengésűek, elismerőek voltak. Legnagyobb számban a mű tartalmával, szerkezetével kapcsolatban merültek fel kifogások. A szereplők ábrázolása kapcsán a sematikus jellemábrázolás merült fel problémaként. Érdemes még kiemelni a könyvek tájékoztató apparátusának, és a megfelelő illusztrációnak a hiányát felvető észrevételeket.

A recenziók mellett irodalomtörténeti, irodalomesztétikai, életműveket elemző és olvasásszociológiai, olvasáspszichológiai tanulmányok is megjelentek a rovatban.

A folyóirat Ifjúság és irodalom című rovatának áttekintése számomra (pedagógiai intézeti könyvtáros számára) azzal a tanulsággal is szolgált, hogy a folyóiratban megjelent írásokat érdemes lenne egy cikk-katalógusban feltárni, és ajánlani a téma iránt érdeklődő olvasóknak.

Hasonlóan érdemes lenne az iskolai könyvtári munka, az iskolai könyvtárak történetét, fejlődésének állomásait is nyomon követni a folyóiratban megjelent tanulmányokon keresztül.

Jegyzet: