Kép nélkül a könyv képtelenség
Mű és illusztrátora
Gyermek és Ifjúsági Írók 16. Szekszárdi tanácskozása
Gyermekkönyvtárosok regionális továbbképzése
Rendezvénysorozatunk 30 éves múltra tekint vissza, a kortárs magyar irodalomtörténetben „szekszárdi tanácskozás” címén emlegetik. A Magyar Írószövetség Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya és a Megyei Könyvtár közösen Szervezi 1971 óta a kerekasztalbeszélgetéseket, előadásokat. Ha egy esemény hagyománnyá tudott válni, annak oka van. A meg-megújuló gondok felvetése, az aktuális nézetegyeztetések kötetlen formájának lehetősége tette sorozattá a szekszárdi találkozókat. A legkülönbözőbb témaköröket választjuk a két évenként megrendezett programsorozat vitaindítójaként: A felnőtt ifjúság és irodalma, A személyiség a történelemben és az irodalomban, Gyermekpróza és az olvasni tudás, A gyermek-és ifjúsági irodalom elméleti alapkérdései, a Kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom és olvasói, Mai kamasz – mai kamaszregény, Erkölcsi normák és mai valóságunk… Az irodalomtörténetben mostohán kezelt gyermekirodalom, gyermekkönyv-kritika időszerű
Kérdéseinek megvitatása ( alkotó, befogadó, közvetítő sajátos szemszögéből) az olvasmányélmények közvetítésének napi gyakorlatát segíti. Az idei tanácskozás témájául a gyermekkönyvek illusztrálása szerepének sokszor megkérdőjelezhető minőségének elemzését választottuk. Vitaindító előadást tartottak Sárkány Győző és Rényi Krisztina grafikusművészek( akik jelentős nemzetközi díjakat,ismertséget és elismertséget mondhatnak magukénak). Sárkány Győző „ a jó kép szöveg nélkül is él” mottóval élve előadásában kiemelte az illusztráció eredetiségének fontosságát, a mű egységének , a könyv tartalmának, külső megjelenésének, tipográfiájának harmóniájának szükségességét, a szerzői jog tiszteletben tartásának követelményét, a grafikusművész megbecsülését (uram bocsá’ nevének címlapon történő szerepeltetését). Az IBBY kétévenként tartott konferenciáján Kolumbiában néhány napja vette át- Nemzetközi oklevelét Honour List kitüntetését Rényi Krisztina , aki a hazai és külföldi szakmai elismerésekről,díjazottakról tartott tájékoztatót. A Nemzetközi Gyermeknap 2001.évi plakátját is ő tervezte: álmodott képet Janikovszky Éva üzenetéhez. Szó volt ( írók, könyvkiadók, főiskolai tanárok, könyvtárosok előadásában) a nagy magyar grafikus egyéniégekről, az új nemzedékekről, a kiváló külföldi példákról, a képversekről, a képregényekről, a kommersz diadaláról az ideális és egyenrangú alkotó-párosokról, kiemelkedő könyvkiadói teljesítményekről, a rokonműfajokról: a rajzfilmekről,animációkról…
A kerekasztal beszélgetés természetesen nem nélkülözte a vitákat,hiszen a gyermekillusztráció szerepe értékelésében figyelembe kell venni a szerző, a grafikus, a kiadó, a terjesztő, a befogadó olvasó más-más szempontú, indíttatású „várakozását”, véleményét,nem utolsó sorban anyagi kondicióit.
Abban megegyeztünk valamennyien, hogy „ kép nélkül a könyv képtelenség”
(Tüskés Tibor) – főleg a gyermekkönyv. A jó illusztráció szerves tartozéka a könyvnek, vele összefüggő egészet alkot. Ha a képíró és a költő,író egyenrangú művész,jól kiegészítik és gazdagítják egymás tevékenységét. A közízlés formálása is feladatunk,sok rendkívül tehetséges, de kevésbé ismert,kedvelt,elfogadott művész illusztrációja helyett sémákban,klisékben gondolkodó, az egyedi megfogalmazást kerülő grafikusok könyveit kínálja nagy példányszámban a kereskedelem.Rossz példaként emlegették az előadók az iskolások egyik olvasókönyvét, aminek a kézbeadása azért is „veszélyes”,mert sok családban ez az olvasókönyv jelenti a KÖNYVET. A korábbi hagyományoknak megfelelően megszületett egy javaslat-mintegy segélykiáltásként- az Oktatási Minisztérium vezetőinek címezve:kiváló magyar grafikusművészeket-pl. a Szekszárdon is bemutatkozó Magyar Illusztrátorok Társasága tagjait,s persze másokat -kérjenek fel a tankönyvek illusztrálására,ami természetesen elősegíti a vizuális kutúra fejlesztését is. A tanácskozás résztvevői a szálkai művésztelep,képzőművészeti alkotótábor kezdeményezéseivel,napi munkájával is megismerkedhettek. A közös vacsora kapcsolatteremtő beszélgetésekre is bensőséges alkalmat teremtett. Hagyományainknak megfelelően ebből az alkalomból író-olvasó találkozókra került sor Szekszárdon,Várdombon,Faddon, Dunaföldváron, Fácánkertben,Sióagárdon.Ez utóbbi településen felavattuk az új iskolai és községi könyvtárat,ami később teleházként is működik. A tanácskozásnak a Művészetek Háza adott otthont, a méltó környezetben a vendégek megtekinthették a Kortárs magyar illusztrácó című kiállítást ízelítőt adva az 1999. évi frankfurti könyvvásár bemutató anyagából. Az írótanácskozás nyitóprogramja volt az OLVASÁS ÉVE Tolna megyei rendezvénysorozatának.