Az uniformitástól a pluralizmusig
(Az előadás elhangzott a WORLDDIDAC '2000
zürichi konferenciáján)
Arra kértek, hogy a magyar oktatás helyzetéről „Az uniformitástól a pluralizmusig” címmel tartsak előadást.
Előadásomban szeretném bemutatni az 1000 éves magyar oktatástörténet azon értékeit, amelyekre építhettünk az 1990-es választások után.
Az első iskola Magyarországon Pannonhalmán, a Bencés kolostorban működött, hamarosan kolostorokban, plébániákon egyre több tanintézetben kezdték el a tanítást. A XII. századból származik az első ismert iskolai szabályzatunk. A XIV. században már két egyetem is működött az országban, Pécsett és Óbudán. Az ország nagyobb településein volt iskola.
A török hódoltság 150 éve alatt e területén az iskolák többsége megszűnt, de az ország északi területein és Erdélyben erősödtek, sorra alakultak az új intézmények.
Buda visszafoglalása után a korábbi hódoltsági területeken hihetetlen gyorsasággal megindult az iskolák működése, új gimnáziumok alakultak. Visszatekintve történelmünkre, megállapítható, hogy az ország szinte minden erős elnyomás után éppen az iskolák fejlesztésével, létesítésével bizonyította megújulási vágyát, életerejét. Például hasonló fellendülést tapasztaltunk Magyarországon a trianoni békeszerződés után. Klebersberg Kunó egyrészt a falusi iskolák megszervezésével, másrészt az elszakított területek egyetemeinek pótlásával segítette az oktatásügy fejlődését.
A szervezett és szabályozott iskolarendszert 1777-ben a Ratio Educationis alapozta meg. A népiskolák létesítésének folyamatát az 1868-as népiskolai törvény tetőzte be: kötelezővé tette a 6 osztályos iskolát. 1868 és 1945 között a 6 osztályos, 1945-től a 8 osztályos iskola volt kötelező. A tankötelezettség ma 18 éves korig tart.
1945-ben Magyarországon demokratikus, sokszínű, nemzetközileg is elismert iskolarendszer működött. Egyetemeink elismertségét, tudományos képzésünk színvonalát a határainkon túl sem vitatták. 1945-ben a kötelező, általános népiskolai oktatás mellett sokszínű középiskolai rendszer, szakképzés, egyetemi oktatás jellemezte oktatási rendszerünket.
Oktatásunk demokratikus, sokszínű voltának bizonyítására bemutatom, hogyan fogalmazták meg 1946-ban az általános iskolai oktatás célkitűzéseit.
Az 1945-ben létrehozott általános iskola első tanterve 1946-ban – igen röviden – ekképp fogalmazza meg a feladatot:
…„az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje.”
A totalitariánus hatalom által okozott károkat, a máig is érezhető szemléletbeli problémákat talán érzékeltetni tudom az 1950-ben megfogalmazott alapelvekkel:
Célunk…„hogy tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje – a közösség, a nép, a haza önzetlen szolgálatának, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti függetlenség, a dolgozók nemzetközi harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében”.
Az általános iskola feladata a tanterv szerint, „hogy megadja az általános műveltség alapjait, küzdjön a babonák, a reakciós előítéletek és minden maradiság ellen, a társadalom és természeti fejlődésnek törvényeit a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban tanítsa és alkotómunkára neveljen, tudományos technikai és kulturális alapismeretek nyújtásával a tanulókat mindenirányú tanulásra képessé tegye”.
Mi volt a változás lényege? Az önálló, erkölcsi alapokkal rendelkező állampolgárok helyett az új hatalomnak szolgákra volt szüksége. A továbbfejlődés alapjait lerakó oktatás helyett osztályharcos szemlélettel rendelkező emberekre. Nagyon érdekes, és mai helyzetünket is magyarázza, a tantervi célok további sorsa.
Az 1950-es megfogalmazás tarthatatlansága világos volt. A pedagógusok ezek elhagyására törekedtek, a tantárgyi tudás átadását helyezték előtérbe. Az oktatás, a tananyag vált az oktatásügy központi feladatává, a központilag meghatározott nevelés negatív tartalmat kapott. A tárgyi tudás, amely a korábbi évszázadokban a nevelési cél elérésének eszköze volt, céllá vált, esetleg a továbbtanulás célját szolgáló eszközként jelent meg. Ez a szemlélet ma is meghatározó – a központilag megfogalmazott, a nevelés fontosságát hangsúlyozó elképzelések ellenére – oktatási rendszerünkben.
A közoktatás tantervi újragondolását 1993-ban a közoktatási törvényben és a tantervi alapelvekben fogalmaztuk meg. A neveléssel szemben kialakult félelmet, általános szemléletet az alapelvek 1995-ös eltörlése is bizonyítja, pedig nem hiszem, hogy ezek az elvek ne feleltek volna meg a demokratikus, plurális elvárásoknak, de az 1950-ben ránk kényszerített sablonoktól való félelem máig hat.
Néhány gondolatot idézek Önöknek az 1993-as alapelvekből.
„A közoktatás céljai és feladatai
A közoktatás céljai között ezért kiemelt helyen szerepelnek azok, amelyek közvetlenül az emberre, a tanulásban-nevelésben kiteljesedő emberre vonatkoznak. Az oktatásban és nevelésben arra kell törekedni, hogy az ember olyan személyiséggé váljék, aki életigenlő, bizakodó, örülni tud, konfliktusokat feloldani képes; aki a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkezik; alkotó és kritikus gondolkodásban személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képes; akinek számára fontosak az európai kultúra erkölcsi étékei; akiben a szellemi értékek a jellemerősséget szolgáló testi edzettséggel párosulnak; aki saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli; aki a másik ember személyiségét elfogadni képes; aki szolidáris a hátrányos helyzetűekkel; együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre kész; aki szereti családját és hazáját, érte cselekvésre és áldozatra is kész; aki a más népeket megbecsüli és békében kíván azokkal élni; aki ismeri szűkebb közössége és az ország múltját, gazdasági, politikai és kulturális helyzetét, és a gazdasági és szellemi fejlődést előmozdítani képes; aki a pillanatnyi érdekek és a jövőt biztosító értékek között különbséget tud tenni; aki tevékeny, alkotó emberként kívánja élni életét.”
Ezen célok megfogalmazásának eltörlése nem hiszem, hogy a központi elvárásokkal szembeni félelmen kívül bármi mással magyarázható lenne!
Továbbhaladva a kronológián, 1995-ben megjelent a nemzeti alaptantervet kiadó kormányrendelet.
A NAT-ban megfogalmazott követelmények alapján elkészültek a helyi tantervek, amelyekre alapozva, azokat integrálva hamarosan kiadásra kerülnek a kerettantervek. Az elmúlt 40 évből fakadó bizalmatlanság kezd csökkenni, az uniformitástól való félelem egyre kevésbé akadályozza, hogy áttekinthető, integrált, ugyanakkor sokszínű legyen oktatási rendszerünk.
A tantervek meghatározó szerepét nem vitatva mindannyian tudjuk, hogy a tankönyvek közvetlenül befolyásolják az oktatást.
Röviden vázolom a tankönyvekkel kapcsolatos fejlődést
A könyvek, később a tankönyvek az elmúlt évszázadokban mindig megbecsülésnek örvendtek. A kolostorokban másolt, őrzött kódexek ma nemzeti kincsünk részét képezik. Szerencsénkre gazdag és gyönyörű könyvtárak létesültek és maradtak fenn. Az első iskolánkat működtető Pannonhalmi Apátság könyvtárát szeretném bemutatni Önöknek. Gazdag könyvkínálata mellett művészi élményt is nyújt. Érdemes belelapozni a századokkal ezelőtt írt tankönyvekbe! Mind tartalmuk, mind művészi értékük elismerésre méltó.
Az államosítás jól működő tankönyvkiadást bénított meg. A központi tantervekhez állami tankönyvkiadás tartozott. Az egysíkú, gyenge minőségű tankönyvkínálatból először a nyelvkönyvek és a kisiskolások könyvei emelkedtek ki. 1990 után a privatizáció lehetőségére a könyvkiadók szinte azonnal reagáltak. 1993-ra már széleskörű, minőségi kínálatot jelentő tankönyvlista jelenhetett meg. A lehetőséggel sok kiadó élt, mára több mint 180 kiadó jelentet meg tankönyvet.
Az igazsághoz tartozik, hogy a legtöbbjük 1-2 könyves kiadó. A tankönyv-piac 95 %-át 15 kiadó lefedi.
A tankönyvvé minősítés a tankönyvellátás szabályait miniszteri rendelt határozza meg. A tankönyvek listáját az Oktatási Minisztérium jelenteti meg. Ma már a Sulinet hálózatot, az IRISZ programot is felhasználjuk arra, hogy a pedagógusok, iskolák számára megkönnyítsük a tankönyvrendelést. Az internetes felületet felhasználjuk arra is, hogy ismertessünk tankönyveket. A tankönyvkiadás gyors és látványos fejlődése is bizonyítja, hogy oktatási rendszerünk megújulása jó úton halad. Most már egyre inkább a stabilitás felé kell törekednünk. a tartós tankönyvek előállításának egyik feltétele éppen a stabil, kiegyensúlyozott oktatási rendszer, amelyben a tartalmi változásokat szakmai indokok és nem az oktatási rendszer változásai okozzák.
A taneszközök is igen fontos segítői a pedagógus munkájának. Magyarországon az 1819-ben létesített Calderoni cég csodálatos minőségű taneszközöket gyártott. Az elmúlt évszázadok taneszközeire rácsodálkozhatunk nagy múltú iskoláink fizika szertáraiban, a folyosókon berendezett kiállításain. Működik hazánkban taneszközmúzeum is. Jedlik Ányos tanár dinamója taneszköztárunk részét képezi. A bemutatott képek a Taneszköztár CD impozáns gyűjteményében megtalálhatók.
Az iskolarendszerünk működésében egyre nagyobb szerepet kap a számítógép. 1996-ban indult a SULINET hálózat kiépítése, amelyhez ma már minden középiskola csatlakozik, s amelybe egyre több általános iskolát is bekapcsolunk. A SULINET hálózat használatát nagymértékben segíti a pedagógus-továbbképzés és az IRISZ tartalomfejlesztő program.
A kihasználtságot mutató grafikonok magukért beszélnek. Az IRISZ funkciói:
ismeretek közlése
kommunikációs felület:
iskolák
pedagógusok
minisztérium – és iskolák
diákok között
megtalálhatók rajta
pályázati kiírások
tananyag-részletek
versenyek.
A minőségi, nagy hagyományokkal, értékekkel rendelkező magyar oktatás sokszínűségét megtörte ugyan az 1948-1990 közötti időszak, de a tudás tisztelete szerencsére olyan mélyen benne volt hagyományainkban, hogy 1990 után (tulajdonképpen már 1985-től) újraindult a sokszínű, ugyanakkor színvonalas oktatási rendszer. Mind tartalmi, mind világnézeti szempontból lehetőség nyílt a szélesebb választékot jelentő rendszer kialakítására. Ismét működnek egyházi iskolák, vannak új pedagógiai módszereket zászlójukra tűző alapítványi-, magán-, óvodák, iskolák. Ismét egyre elfogadottabb, hogy vannak olyan értékek, amelyek megőrzésének zálogát a nevelés, az oktatás jelenti.
Örülök, hogy Önöknek büszkén mutathattam be az 1000 éves magyar oktatást.
Szemkeő Judit