Kulturális nyitás a Hruscsov-érában
Az írás célja áttekinteni a magyar irodalom Rákosi-korszakbeli bezárkózását követő nagy nyitását. A fordulat emblematikus pillanata volt a Nagyvilág folyóirat megjelenése 1956 októberében, majd 1957 áprilisában. Az új kiadási, fordítási és folyóiratbeli közlési stratégia révén a magyar közönség írók és a közönség előbb a világirodalom legfontosabb, akár kortárs alkotásait vehette kézbe, majd fokozatosan megindult az orosz (szovjet) és kelet-európai irodalom addig nyilvánosságtól elzárt szerzőinek megjelenése is. Mindez a magyar irodalmi alkotások formai, szerkezeti és esztétikai átalakulását is befolyásolta.
Hz olvadás a szovjet filmművészet magára találásnak időszaka volt. A társadalmi kérdések iránt elkötelezett, a sztálinizmust maga mögött hagyó filmművészet számára főként az európai filmes megújulás szolgált inspirációval. A polgárháborús, 2. világháborús és prózai filmek jelentették az alapvető típusokat, a rendezők pedig a problémák exponálásával vagy csupán a mindennapi viszonyok előtérbe állításával kérdőjelezték meg a magasztost és monumentálisat előtérbe állító hivatalos totalitárius nézeteket. Közben a húszas évek modernista filmnyelvéből is merítettek. Mindez egybe esett a kelet-európai újhullámmal is.
Sztálin halála után megváltozott a Szovjetunió Nyugattal kapcsolatos politikája, és ennek részeként a nyugati kulturális érintkezésekhez való viszonya. Mindezt a szovjet blokk országaiban is követték. A tanulmány a Hruscsov nevével fémjelzett évtized, az ún. desztalinizációs időszak kulturális transzfereit vizsgálja meg – kiemelten annak két területét a filmes és irodalmi transzfereket. Az elemzés összeveti a nem szocialista országokból átvett filmek kínálatát a Szovjetunióban és Magyarországon, valamint a két világirodalmi folyóirat, az Inosztrannaja Lityeratura és a Nagyvilág 1955 és 1964 között közölt írásait. Rámutat arra, hogy bár a szovjet és a magyar „olvadás” iránya hasonló volt, annak konkrét gyakorlata azonban – több okból – jelentős eltéréseket is mutatott.
I. világháború: Hadszíntér és hátország
Az első világháború és a rákövetkező évek az áruhiány, az árszabályozás és ennek ellenére egyre erősödő infláció korszaka a gazdaság- és társadalomtörténetben. A szerző ebben a cikkben a pénzromlás számszerűsíthető mértékét, az infláció értékét veszi számba a korabeli árstatisztika és inflációs indexszámítások alapján.
Tanulmányok
A II. világháború alaposan elemzett eseményei mellett a semleges országok, mint például Svájc szerepe szinte ismeretlen maradt. Pedig a kis alpesi ország tevékenysége, diplomáciai kezdeményezései jelentős hatással voltak Magyarországra. Svájc kicsi ország, fele akkora, mint Magyarország, lakosainak száma akkor még alig több négy milliónál. Gazdasága ugyan az európai háború ellenére is működött, és az élet látszatra majdnem normális volt, de egy váratlan német támadás elhárítására 200 ezer svájci férfi állt fegyverben. Carl Lutz személyében a Budapesten végrehajtott életmentő akció olyan vezető irányítása alatt működött, akinek Amerikában és Palesztinában szerzett tapasztalatai, a háború kezdetén a német diplomatáknak nyújtott segítsége révén minden oldalról megkérdőjelezhetetlen volt a tisztessége, Lutz minden lehetséges módon, találékonyan és hatékonyan segített a budapesti zsidóknak. Működésének eredményeként megkapta a Világ Igaza kitüntetést.
Az írásmű nem (könnyű)zenetörténeti vállalkozás, történettudományi munka. Inkább az ifjúságpolitika és az ifjúsági politika kutatásainak 1960-1970-es évekre vonatkozó tárgykörét igyekszik történeti kontextusba helyezni. A tanulmány főként a Fehér Párduc Párt, valamint az MC5 együttes politikai kapcsolatrendszerével foglalkozik. E mozgalom és zenekar ugyanis jelentős morális pánikot váltott ki egykor az USA-ban, sőt hatásuk Európában is érezhető volt. A munka a punk mozgalom fejlődéstörténetének első állomását, a proto-punk Egyesült Államokbeli megjelenését kívánja részletesebben tárgyalni. A téma annál is aktuálisabb, mert Magyarországon vannak ugyan biztató kezdeményezések az ifjúsági szubkultúrák témakörének vizsgálatában, de a „punk” mint egyes vélekedések szerint „örök” társadalmi, politikai és zenei magatartásforma, mások szerint az USA-ban az ellenkultúrán belül jelentkező ellenirányzat, illetve brit közvetítéssel ható zenei stílus és divathóbort „fejlődéstörténetének” tudományos igényű vizsgálata mindezidáig elmaradt. A külföldi szakirodalom Persze az írás nem lehet minden részletre kiterjedő elemzés. Sokkal inkább az amerikai proto-punk,, az angol és kontinentális punk mozgalmak, valamint a poszt-punk állomásai közötti ív megrajzolására törekvő egyik kísérlet.
A tanulmány áttekinti Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság első volt kommunista elnökének politikai pályafutását, Külön hangsúlyt fektet annak bemutatására, hogy az Olasz Kommunista Párton belül a párt fővonalához tartozó, így 1956-ot például elítélő Napolitanoból hogyan lesz a párt átalakulásának fontos alakja, majd a Demokrata Párt egyik vezetője végül köztársasági elnökként a politikai stabilitás őrzője. Ennek során a szerző bemutatja Napolitano bel- és külpolitikai gondolkodásának változását.
Közlemények
A közegészségügy és a járványügy minden háborúban kiemelt terület, és ily módon a leningrádi blokád során is fontos szerepet kapott. A megfelelő prevenció és szükség szerinti mozgósítási terv kialakítása is alapfeladatnak számított. A következőkben a közegészségügy és a járványügy működési feltételeit és lehetőségeit tekintem át a körbezárt Leningrádban a második világháború idején.
Szemle
E számunk szerzői:
Bárdos Judit PhD, esztéta, filozófus, ELTE BTK Filmtudomány Tanszék Bartha Ákos PhD, történész, posztdoktori ösztöndíjas, MTA BTK TTI Botos János kandidátus, történész Malkovics Tibor PhD, politikai szociológus, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Pankovits József történész, Politikatörténeti Intézet Pomogáts Béla irodalomtörténész, DSc Dr. Révai Tamás habil. főorvos PhD, c. egyetemi tanár Takács Róbert PhD, történész, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet Vámos György elnök, Carl Lutz Alapítvány