Az ukrán adórendszer múltja és jelene

Dr. Szem­jon Vik­tó­ria, PhD, egye­te­mi do­cens, II. Rá­kó­czi Fe­renc Kár­pát­al­jai Ma­gyar Fő­is­ko­la, Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Tan­szék (semyonviktoria@​gmail.​com).

Össze­fog­la­lás

A mo­dern tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok sza­bá­lyo­zá­sá­nak fon­tos esz­kö­ze az adó­rend­szer. Uk­raj­na adó­rend­sze­re 25 év füg­get­len­sé­get kö­ve­tő­en sem felel meg a nem­zet­kö­zi és a pi­ac­gaz­da­ság el­vá­rá­sa­i­nak. Ezért el­ke­rül­he­tet­len­né vált az adó­po­li­ti­ka re­form­ja, mely az eu­ró­pai in­teg­rá­ció útját kö­ve­ti. A ta­nul­mány be­mu­tat­ja az ukrán adó­rend­szer tör­té­nel­mi ala­ku­lá­sát és mű­kö­dé­sé­nek sa­já­tos­sá­ga­it. Külön kitér az utób­bi évek szá­mos mó­do­sí­tá­sá­ra és azok ha­tá­sa­i­ra Uk­raj­na gaz­da­sá­gi hely­ze­té­re.

The Uk­ra­i­ni­an Ta­xa­ti­on Sys­tem, Past and Pre­sent

Sum­ma­ry

The tax sys­tem is an im­por­tant ele­ment in the re­gu­la­ti­on of so­ci­al and eco­no­mic pro­ces­ses in the mo­dern eco­nomy. After 25 years of in­de­pen­den­ce the tax sys­tem of Uk­raine still does not comply with the ex­pec­ta­tions of the in­ter­na­ti­o­nal and mar­ket eco­nomy. The­re­fo­re the re­form of tax po­li­cy has be­co­me ine­vi­tab­le to fol­low the way to Euro­pe­an in­te­gra­ti­on. The pre­sent study shows the his­to­ri­cal changes and spe­ci­fic func­ti­o­nal fea­tu­res of Uk­ra­i­ni­an tax sys­tem. It also descri­bes nu­me­rous changes which took place in the last few years and their ef­fects on the eco­no­mic sta­tus of Uk­raine.


Az adó­zás prob­lé­mái örök, ak­tu­á­lis kér­dés­ként je­len­nek meg a tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok­ban. Ennek ma­gya­rá­za­ta, hogy az adók lép­nek fel az ál­la­mi kincs­tár for­rá­sa­ként, me­lyek nél­kül el­kép­zel­he­tet­len a vi­rág­zó, jö­ve­del­me­ző or­szág.

Je­len­leg az adók az or­szág leg­ha­té­ko­nyabb esz­kö­zei a tár­sa­dal­mi ter­me­lés­ben, annak di­na­mi­ká­já­ban, struk­tú­rá­já­ban, a tu­do­mány és tech­no­ló­gi­ák fej­lesz­té­sé­ben, a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás­ban.1 Adó­rend­szer­nek ne­vez­zük az ál­la­mok által egy idő­ben mű­köd­te­tett adók összes­sé­gét, be­le­ért­ve az e te­vé­keny­sé­get el­len­őr­ző, irá­nyí­tó adó­ha­tó­sá­gok mun­ká­ját is. Min­den adó­rend­szer magán vi­se­li az őt lét­re­ho­zó és mű­köd­te­tő állam és tár­sa­da­lom jel­leg­ze­tes­sé­ge­it. Tehát min­den ál­lam­nak olyan adó­rend­sze­re van, ami­lyet meg­ér­de­mel.2

A je­len­leg ha­tá­lyos ukrán adó­rend­szer az egyik leg­bo­nyo­lul­tabb része Uk­raj­na jog­rend­sze­ré­nek. Az or­szág össze­tett, komp­li­kált jog­sza­bá­lyok­kal ren­del­ke­zik, a tör­vé­nyek elő­írá­sai nem egy­ér­tel­mű­ek, gyak­ran el­lent­mon­dá­so­sak. A Vi­lág­bank és a Pri­ce­wa­ter­hou­s­eCo­opers ku­ta­tá­sai egy­ér­tel­mű­en alá­tá­maszt­ják azt a tényt, hogy az ukrán adó­rend­szer éve­ken ke­resz­tül az utol­só hely­re ke­rült a nem­zet­kö­zi rang­so­rok­ban. Az ukrán adó­po­li­ti­ka egyen­súly­hi­á­nya egye­net­len adó­ter­he­ket te­remt az or­szág­ban, ezzel biz­to­sít­va az árny­gaz­da­ság nö­ve­ke­dé­sét, az adó­csa­lá­sok bün­tet­len­sé­gét és az adó­be­vé­te­lek csök­ke­né­sét.

Uk­raj­na adó­rend­sze­rét, mint bár­mely más rend­szert, hi­á­nyos­sá­gok jel­lem­zik, töb­bek kö­zött az a vál­to­zé­kony­ság, va­la­mint a túl bo­nyo­lult és ne­héz­kes el­szá­mo­lá­si és igaz­ga­tá­si rend­szer, ami a jog­rend­szer ál­lan­dó mó­do­sí­tá­sá­val ma­gya­ráz­ha­tó, és ez ne­ga­tí­van hat a vál­lal­ko­zá­sok fej­lő­dé­sé­re. Lent­ner Csaba pro­fesszor sze­rint szük­sé­ges „olyan adó­rend­szert al­kal­maz­ni, mely iga­zo­dik az adót fi­ze­tők adó­erő ké­pes­sé­gé­hez. Tehát az adó­rend­szer le­gyen mél­tá­nyos, be­tart­ha­tó és be­tar­tat­ha­tó”3. Ezért a kor ki­hí­vá­sa­i­nak meg­fe­le­lő­en az ukrán adó­rend­szer re­form­ja fe­let­tébb ak­tu­á­lis kér­dés. Uk­raj­na fis­ká­lis po­li­ti­ká­ja az utób­bi évek­ben az or­szág szo­ci­á­lis­gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­ta­i­nak sta­bi­li­tá­sá­ra, a költ­ség­ve­tés ter­ve­zett be­vé­te­le­i­nek tel­je­sí­té­sé­re, az el­szá­mo­lá­si és vám­sza­bá­lyo­zá­sok tö­ké­le­te­sí­té­sé­re, adó­csa­lá­si sémák fel­tá­rá­sá­ra és le­küz­dé­sé­re, bűn­ügyi és egyéb jog­sér­té­sek meg­elő­zé­sé­re, va­la­mint új elekt­ro­ni­kus szol­gál­ta­tá­sok lét­re­ho­zá­sá­ra irá­nyul. Ugyan­ak­kor az or­szág­ban jel­lem­ző az el­len­ál­lás az adó­be­vé­te­lek szük­sé­ges­sé­gét il­le­tő­en, ami kü­lön­bö­ző té­nye­zők ha­tá­sá­ra ala­kult ki. Kü­lö­nö­sen a szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi és ha­di-po­li­ti­kai hely­zet vál­sá­gá­nak ki­ala­ku­lá­sa idéz­te ezt elő, mely a költ­ség­ve­té­si hiány nö­ve­ke­dé­sét ered­mé­nyez­te. A Vi­lág­bank ada­tai sze­rint 2015-ben az egy főre jutó GDP 7450 dol­lár volt, ami ke­ve­sebb, mint egy iraki, mon­gol vagy albán la­kos­ra, sőt to­váb­bi 109 or­szág egy la­ko­sá­ra jutó összeg. De ennél rosszabb szá­mo­kat mutat a di­na­mi­ka: 25 év alatt ez a mu­ta­tó­szám 23%-kal rom­lott, és az or­szág az 55. hely­ről a 112. hely­re eresz­ke­dett.4 Min­den, Uk­raj­ná­val szom­szé­dos or­szág sok­kal si­ke­re­sebb­nek bi­zo­nyult a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés terén.

Az 1. ábrán lát­hat­juk Uk­raj­na 2009 és 2015 kö­zöt­ti GDP-nö­ve­ke­dé­sé­nek gra­fi­kon­ját. Nyil­ván­va­ló­an ki­de­rül, hogy a hriv­nyá­ban szá­molt GDP az évek során nö­ve­ke­dett, vi­szont ez nem mu­tat­ja a valós képet. Az USD-ben szá­mí­tott GDP az el­len­ke­ző­jét mu­tat­ja: 2013 óta nincs GDP-nö­ve­ke­dés az or­szág­ban. Ezt kü­lö­nö­sen be­fo­lyá­sol­ta az inf­lá­ció, amely 2015 végén el­ér­te a 43%-ot.5

A GDP po­zi­tív di­na­mi­ká­ja UAH-ban a sta­bil ár­kép­zés fel­té­te­le­i­vel a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­re mu­ta­tott volna Uk­raj­ná­ban. Vi­szont azon fel­té­te­lek mel­lett, ame­lyek meg­je­len­tek a nem­ze­ti gaz­da­ság­ban az utób­bi évek­ben (a tar­tó­san vág­ta­tó inf­lá­ció, a ter­me­lés csök­ken­té­se arra kény­sze­rí­ti a pi­ac­gaz­da­ság sze­rep­lő­it, hogy „inf­lá­ci­ós adót”6 fi­zes­se­nek), a mes­ter­sé­ge­sen elért no­mi­ná­lis GDP-nö­ve­ke­dést nem tá­masz­tot­ta alá re­á­lis áru­ter­me­lés és szol­gál­ta­tás­nyúj­tás. A GDP csök­ke­né­sé­nek és az „inf­lá­ci­ós adó” kény­sze­rí­tett be­sze­dé­sé­nek mak­ro­gaz­da­sá­gi ha­tá­sa, hogy rom­lik az or­szág mak­ro­gaz­da­sá­gi hely­ze­te, esnek az ipari és a ke­res­ke­del­mi mu­ta­tók, csök­ken a la­kos­ság vá­sár­ló­ké­pes­sé­ge és élet­szín­vo­na­la. E je­len­sé­gek ne­ga­tí­van hat­nak a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés tem­pó­já­ra, a szo­ci­á­lis és po­li­ti­kai hely­zet­re, meg­za­var­ják a kül­gaz­da­sá­gi kap­cso­la­to­kat, spe­ku­la­tív sé­má­kat hoz­nak létre, gá­tol­ják a kül­föl­di be­fek­te­té­se­ket, ront­ják a fi­ze­té­si mér­le­get és az or­szág hely­ze­tét a nem­zet­kö­zi pi­a­con, és vég­ered­mény­ben csök­ken a kor­mány és a re­for­mok irán­ti bi­za­lom.

A 2015-ös év fo­lya­mán a kor­mány a költ­ség­ve­tés szuf­fi­cit­jé­ről szá­molt be, ami a helyi költ­ség­ve­té­sek több­le­te miatt vál­ha­tott le­het­sé­ges­sé. A helyi ön­kor­mány­za­tok nem vol­tak fel­ké­szül­ve a be­vé­te­lek ug­rás­sze­rű nö­ve­ke­dé­sé­re, és el­ha­lasz­tot­ták a nem ter­ve­zett be­vé­te­lek fel­hasz­ná­lá­sát. A 2015-ös év 11 hó­nap­ja alatt az or­szág össze­sí­tett költ­ség­ve­té­se 20 mil­li­árd hriv­nya több­le­tet mu­ta­tott, vi­szont de­cem­ber­ben je­len­tő­sen meg­nőt­tek a ki­adá­sok, így az év végi ered­mé­nyek sze­rint a költ­ség­ve­tést 30,9 mil­li­árd hriv­nya de­fi­cit­tel zárta Uk­raj­na. Az össze­vont költ­ség­ve­tés de­fi­cit­je GDP-ará­nyo­san 4,5%-ról 1,6%-ra csök­kent, amit külső hi­te­lek be­vo­ná­sá­val fi­nan­szí­ro­zott az or­szág.

A 2016-os évre el­fo­ga­dott költ­ség­ve­tés­ben a be­vé­te­lek össze­ge 595 mil­li­árd hriv­nya volt. A ter­ve­zett de­fi­cit pedig 83,7 mil­li­árd, ami meg­fe­lelt az IMF által elő­írt mu­ta­tó­szá­mok­nak. Újabb külső hi­te­le­ket ter­ve­zett a kor­mány igény­be venni a hiány fi­nan­szí­ro­zá­sá­hoz. Az IMF másik elő­írá­sa – az ál­lam­igaz­ga­tá­si ki­adá­sok csök­ken­té­se – is meg­je­lent a 2016-os évi költ­ség­ve­tés­ben.

Az ukrán adó­rend­szer ala­ku­lá­sa

Uk­raj­na adó­rend­sze­ré­nek ala­ku­lá­sa tör­té­nel­mi­leg a Ki­je­vi Rusz ide­jé­re ve­zet­he­tő vissza, vi­szont je­len­le­gi for­má­ját, alak­ját, sa­já­tos­sá­ga­it a Szov­jet­unió kor­sza­ka ha­tá­roz­ta meg. A füg­get­len Uk­raj­na adó­rend­sze­re a volt szov­jet ál­lam­ház­tar­tás­ban gyö­ke­re­zik, így el­ke­rül­he­tet­len­né vál­tak az idő­sze­rű mó­do­sí­tá­sok.

A 90-es évek­ben a jog­al­ko­tó a kor kö­ve­tel­mé­nye­i­nek meg­fe­le­lő adó­rend­szert ho­zott létre. A nye­re­ség­adó­ról, az ál­ta­lá­nos for­gal­mi adó­ról és egyéb adók­ról és il­le­té­kek­ről szóló tör­vé­nyek el­fo­ga­dá­sá­val lé­nye­gé­ben lét­re­jöt­tek a pi­ac­gaz­da­sá­gi adó­rend­szer alap­pil­lé­rei. Azon­ban a ha­tály­ba lé­pett sza­bá­lyo­kon erő­tel­je­sen nyo­mot ha­gyott a szov­jet rend­szer: át­lát­ha­tat­lan­ság, túl­ter­helt­ség, ért­he­tet­len adó­kö­te­le­zett­sé­gek jel­le­mez­ték az „új” Uk­raj­na pi­ac­gaz­da­sá­gát.

Az adó­re­form, amely a 90-es évek ele­jén vette kez­de­tét, nem volt kö­vet­ke­ze­tes, és nem volt tu­do­má­nyo­san alá­tá­masz­tott. Mind­ez az adó­jog­sza­bá­lyok ál­lan­dó mó­do­sí­tá­sát és új meg­ol­dá­sok ku­ta­tá­sát ered­mé­nyez­te az adó­po­li­ti­ká­ban, me­lyek nem áll­tak össz­hang­ban az or­szág fej­lő­dé­sé­nek stra­té­gi­ai prog­ram­já­val. E té­nyek nem­hogy ja­ví­tot­tak volna Uk­raj­na tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi hely­ze­tén, in­kább el­len­ke­ző­leg ha­tot­tak, ront­va ezzel mind az egyes adó­fi­ze­tők hely­ze­tét, mind az ál­la­mét.

Sok ukrán ku­ta­tó fog­lal­ko­zott az adó­re­for­mok pe­ri­o­di­zá­ci­ó­já­val, vi­szont a vé­le­mé­nyek el­té­rő­ek, annak függ­vé­nyé­ben, mi­lyen té­nye­ket vet­tek ala­pul az idő­sza­kok el­ha­tá­ro­lá­sá­nál (az or­szág gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­nek sza­ka­sza­it, eset­leg az adó­jog­sza­bá­lyok ki­dol­go­zá­sát és ha­tály­ba­lé­pé­sét). A leg­mély­re­ha­tóbb ku­ta­tá­so­kat, vé­le­mé­nyem sze­rint, Bo­ha­tir­jova vé­gez­te, aki az ukrán adó­rend­szer fej­lő­dé­si sza­ka­sza­i­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor fi­gye­lem­be vette az adó­jog­sza­bá­lyok mó­do­sí­tá­sa­it, va­la­mint egy-egy sza­kasz stra­té­gi­ai cél­ja­it, fel­ada­ta­it és pri­o­ri­tá­sa­it. Ennek alap­ján az adó­re­form 4 sza­ka­szát kü­lön­böz­tet­jük meg Uk­raj­ná­ban (3. ábra).7

A ha­tá­lyos ukrán adó­rend­szer sa­já­tos­sá­gai

Az utol­só sza­kasz leg­fon­to­sabb fel­ada­ta az ukrán adó­jog­sza­bá­lyok har­mo­ni­zá­ci­ó­ja az eu­ró­pa­i­val. 2010 óta – Uk­raj­na Adó­kó­de­xé­nek ha­tály­ba­lé­pé­sé­nek nap­já­tól – szá­mos mó­do­sí­tás jel­lem­zi az adó­po­li­ti­kát az or­szág­ban. A ha­tá­lyos adó­rend­szer je­len­leg nem elé­gí­ti ki sem az üz­le­ti szfé­rát, sem az or­szá­got; a vál­lal­ko­zók adó­ter­he túl magas, vi­szont az ál­la­mi költ­ség­ve­tés nem jut ele­gen­dő be­vé­tel­hez az adók be­sze­dé­sé­ből.

A költ­ség­ve­tés be­vé­te­li ol­da­la 2015-ben 40,9% nö­ve­ke­dést mu­ta­tott a magas inf­lá­ció és az adó­jog­sza­bá­lyok mó­do­sí­tá­sai miatt. A sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó be­vé­te­lei 33%-kal nö­ve­ked­tek a bérek eme­lé­sé­vel és a ha­di­adó be­ve­ze­té­sé­vel, va­la­mint a passzív jö­ve­del­mek ma­ga­sabb adó­kul­csa miatt. A magas inf­lá­ció és a hriv­nya ér­ték­te­le­ne­dé­se kö­vet­kez­té­ben az áfa­be­vé­te­lek 29%-kal nö­ve­ked­tek. A jö­ve­dé­ki­adó-be­vé­te­lek nö­ve­ke­dé­se a ma­ga­sabb adó­kul­csok­kal ma­gya­ráz­ha­tó. Összes­sé­gé­ben 2015-ben az adó­be­vé­te­lek 38%-kal nö­ve­ked­tek az előző évhez ké­pest.

Az ukrán adó­rend­szer re­for­má­lá­sá­nak pers­pek­tí­vá­it az EU tár­su­lá­si szer­ző­dés, va­la­mint az Uk­raj­na – 2020 stra­té­gia ha­tá­roz­za meg. Az IMF együtt­mű­kö­dé­si do­ku­men­tu­mok ja­vas­la­to­kat tar­tal­maz­nak. Bár az adó­re­form fel­ada­ta­i­nak tel­je­sí­té­se kap­csán a kor­mány 83%-os vég­re­haj­tás­ról szá­mol be, a THS köz­vé­le­mény-ku­ta­tá­sa alap­ján a la­kos­ság 72%-a úgy véli, nincs vál­to­zás,8 a 2015. év ered­mé­nyei nem hoz­tak po­zi­tív ha­tást a la­kos­ság szá­má­ra.

A kor­mány Re­a­ni­má­ci­ós Cso­mag­ja9 sze­rint az adó­re­form arra hi­va­tott, hogy:

  • az adó­rend­szer „já­ték­sza­bá­lya­it” egy­sze­rű­sít­se, át­lát­ha­tó­vá tegye, füg­get­le­nít­se;
  • igaz­sá­gos fel­osz­tás­sal csök­kent­se a lel­ki­is­me­re­tes adó­fi­ze­tők adó­ter­hét;
  • en­ge­dé­lyez­ze az adó­be­vé­te­li nor­mák tör­lé­sét;
  • csök­kent­se az állam és a vál­lal­ko­zá­sok ál­ta­lá­nos ad­mi­niszt­rá­ci­ós költ­sé­ge­it és egyéb tár­sa­dal­mi költ­sé­ge­it;
  • ra­di­ká­li­san csök­kent­se a kor­rup­ci­ót az adó­szfé­rá­ban.

2015 ja­nu­ár­já­ban Petro Po­ro­s­en­kó elnök ren­de­le­tet adott ki „Uk­raj­na – 2020 Fenn­tart­ha­tó fej­lő­dé­si stra­té­gia”10 cím­mel, amely töb­bek kö­zött meg­ha­tá­roz­za az adó­re­form cél­ját és főbb irá­nya­it.11

A kor­mány prog­ram­ja 2016-ra az előző kor­má­nyok prog­ram­ja­i­val szem­ben egy­ér­tel­mű­en sok­kal pers­pek­ti­vi­ku­sabb és prog­resszí­vebb volt, tel­je­sen meg­fe­lel­tek az or­szág fej­lő­dé­si cél­ja­i­nak.

Az Uk­raj­na – 2020 stra­té­gia meg­va­ló­sí­tá­sa ered­mé­nye­ként az állam 25 kulcs­mu­ta­tót sze­ret­ne el­ér­ni. Egyi­kük a vi­lág­ban­ki Doing Busi­ness rang­so­rá­nak 30. he­lye­zé­se. Ho­gyan is áll Uk­raj­na je­len­leg a nem­zet­kö­zi vi­lág­rang­so­rok­ban, van-e esé­lye fel­zár­kóz­ni a kö­zel­jö­vő­ben (1. táb­lá­zat)12 ?

A glo­ba­li­zá­ci­ós fo­lya­ma­tok gyors tem­pó­ja, azon belül a pénz­ügyi pi­a­cok in­teg­rá­ci­ó­ja, li­be­ra­li­zá­ci­ó­ja, a mig­rá­ció nö­ve­li és bo­nyo­lít­ja a nem­zet­kö­zi üz­le­ti ak­ti­vi­tást, a gaz­da­sá­gok nyi­tott­sá­gát és a kom­mu­ni­ká­ci­ót a piac sze­rep­lői kö­zött. A vál­lal­ko­zá­sok ver­seny­ké­pes­sé­gé­ben nagy sze­re­pet ját­szik az adó­rend­szer, az üz­let­vi­tel sza­bad­sá­ga, az adó­te­her szint­je.

A ver­seny­ké­pes adó­po­li­ti­ka egy olyan rend­szer, amely si­ke­re­sen egye­sí­ti a belső nem­ze­ti el­vá­rá­so­kat, va­la­mint a külső üz­let­vi­te­li sza­bá­lyo­kat, ezzel a gaz­dál­ko­dók harc­ba száll­hat­nak a nem­zet­kö­zi be­fek­te­té­se­kért, és meg­aka­dá­lyoz­hat­ják a tőke ki­áram­lá­sát az or­szág­ból. Az adó­rend­szer fő mu­ta­tó­szá­mai: az adók és il­le­té­kek száma, a jö­ve­de­lem­adó mér­té­ke, az adó­te­her mér­té­ke, az adó­sza­bá­lyo­zás sta­bi­li­tá­sa stb. Uk­raj­ná­ban 2015-ben 11 adó­faj­ta és il­le­ték volt ha­tály­ban, a nye­re­ség­adó és a sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó mér­té­ke 18%, az adó­te­her pedig 38,9%, ami a vi­lág­ban az egyik leg­ma­ga­sabb érték (USA – 24,3%, Orosz­or­szág – 28,7%).

A gaz­da­ság­i­sza­bad­ság-in­dex sze­rint az or­szág a 162. po­zí­ci­ót fog­lal­ta el a 178-ból. Ezek a mu­ta­tó­szá­mok a kor­rup­ció magas és a tu­laj­don­vé­de­lem ala­csony szint­jé­vel, va­la­mint a be­fek­te­té­si szfé­ra gyen­ge­sé­gé­vel ma­gya­ráz­ha­tók. El­te­kint­ve attól, hogy az adó­sza­bad­ság in­de­xe 78,7 pont, amely meg­le­he­tő­sen magas, sőt meg­ha­lad­ja az át­la­gos in­de­xet vi­lág­szer­te (77,4), az adó­sza­bá­lyo­zás két­ér­tel­mű­sé­ge és el­lent­mon­dá­sai, gya­ko­ri vál­to­zá­sai mé­lyí­tik a fe­ke­te­gaz­da­ság és a kor­rup­ci­ós sémák le­he­tő­sé­ge­it.

Annak el­le­né­re, hogy a meg­fe­le­lő adó­re­form még 2010-ben kez­de­tét vette az új Adó­kó­dex el­fo­ga­dá­sá­val, Uk­raj­na adó­po­li­ti­ká­ja to­vább­ra is aka­dá­lyoz­za a ha­té­kony üz­le­ti éle­tet. Uk­raj­na most is az utol­só he­lye­ket fog­lal­ja az adó­fi­ze­té­si rang­sor­ban, bár a Doing Busi­ness ada­tai alap­ján lát­ha­tó, hogy a hely­zet fo­ko­za­to­san javul.

A kor­mány meg­ha­tá­roz­ta az ukrán adó­rend­szer leg­fon­to­sabb ne­ga­tív jel­lem­ző­it: az adó­zás ügy­in­té­zé­sé­nek bo­nyo­lult­sá­ga, kor­rup­ció az adó­ha­tó­sá­gok­ban, magas adó­te­her. Ennek össze­füg­gé­sé­ben, Uk­raj­ná­ban már meg­rög­zött szo­kás­sá vált az adó­zá­si sza­bá­lyok mó­do­sí­tá­sa. Ez az éves költ­ség­ve­tés el­fo­ga­dá­sá­val ma­gya­ráz­ha­tó. A bü­dzsé már meg­szo­kott hi­á­nyos­sá­ga miatt az or­szág­nak ki­egé­szí­tő jö­ve­del­mek­re, be­vé­te­lek­re van szük­sé­ge. Ez a prob­lé­ma a leg­könnyeb­ben az adó­rend­szer mó­do­sí­tá­sá­val old­ha­tó meg.

Meg kell je­gyez­ni, hogy az adó­re­form nem ho­zott könnyí­tést az adók el­szá­mo­lá­sá­ban. Még 2011-ben, ami­kor el­fo­gad­ták az új Adó­kó­de­xet, egy­sze­rű tör­vény­össze­vo­nás tör­tént, amit ta­lá­ló­an a szak­em­be­rek „a köny­ve­lők bib­li­á­já­nak” ne­vez­nek. A prob­lé­ma csak az, hogy az egy­szer meg­írt Nagy­könyv­höz ha­von­ta új mó­do­sí­tá­so­kat pub­li­kál­nak.

Egyre több or­szág is­me­ri el, hogy az adó­be­vé­te­lek meg­tar­tá­sa ér­de­ké­ben ér­de­mes a ha­tá­ro­kon át­nyú­ló ügy­le­tek­re kon­cent­rál­ni. A transz­fer­ár-sza­bá­lyo­zás ma már szin­te min­den or­szág adó­rend­sze­ré­ben meg­je­lent.13 Uk­raj­ná­ban ezt a kö­te­le­zett­sé­get csak 2013-ban ve­zet­ték be, mi­köz­ben Ma­gyar­or­szág már több mint 10 éve al­kal­maz­za.

Más­részt, kü­lö­nö­sen az utób­bi évek­ben, sok olyan in­téz­ke­dés tet­ten ér­he­tő, ame­lyek célja egy­ér­tel­mű­en a kont­roll alól ki­vont, adó­zat­lan ügy­le­tek adó­kö­te­le­zett­ség alá vo­ná­sa, az adó­csa­lás csök­ken­té­se, a fe­ke­te­gaz­da­ság ki­fe­hé­rí­té­se. Az esz­kö­zök igen vál­to­za­to­sak, gon­dol­junk csak az EKÁ­ER-re, amely­nek célja a nem­zet­kö­zi áru­for­ga­lom kö­ve­té­se; vagy az on­line pénz­tár­gé­pek be­ve­ze­té­sé­re, amely nem­csak Ma­gyar­or­szá­gon, hanem Hor­vát­or­szág­ban, Bul­gá­ri­á­ban és Uk­raj­ná­ban is mű­kö­dik.14

2014. de­cem­ber 28-án Uk­raj­na Leg­fel­sőbb Ta­ná­csa mó­do­sí­tá­so­kat fo­ga­dott el az ukrán Adó­kó­dex­hez. Ezek a vál­to­zá­sok a 71 sz., Az Adó­kó­dex és egyéb jog­sza­bá­lyok mó­do­sí­tá­sá­ról szóló tör­vény el­fo­ga­dá­sá­val lép­tek ha­tály­ba 2015. ja­nu­ár 1-én. Ezzel az ukrán adó­re­form új sza­ka­szá­ba lé­pett. A leg­fon­to­sabb vál­to­zá­sok az ál­ta­lá­nos for­gal­mi adót, a nye­re­ség­adót, a sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adót érin­tet­ték, va­la­mint az egy­sze­rű­sí­tett adó­zá­si rend­szert. Ezen in­téz­ke­dé­sek célja a vál­lal­ko­zá­sok és ma­gán­sze­mé­lyek adó­ter­hé­nek csök­ken­té­sé­ben rej­lik. A kulcs­fon­tos­sá­gú mó­do­sí­tá­sok közé tar­toz­nak: az adók szá­má­nak (faj­tá­i­nak) 22-ről 11-re csök­ken­té­se; két évre mo­ra­tó­ri­um be­ve­ze­té­se a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok adó­el­len­őr­zé­sé­re; a va­gyon­adó je­len­tős vál­to­zá­sai; lu­xus­au­tók adó­zá­sa; az egy­sze­rű­sí­tett adó­rend­szert hasz­ná­lók cso­port­jai 6-ról 4-re csök­ken­tek; pénz­tár­gé­pek kö­te­le­ző hasz­ná­la­ta 2015. jú­li­us 1-jé­től; egy­sze­rűbb nye­re­ség­adó-szá­mí­tás a vál­lal­ko­zás pénz­ügyi be­szá­mo­ló­ja alap­ján; egy­sé­ges szo­ci­á­lis já­ru­lék (tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si já­ru­lék), adó­kul­csok csök­ken­té­se a mun­kál­ta­tók szá­má­ra; prog­resszív adó­zás a sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó­val a jö­ve­de­lem­től füg­gő­en; a helyi költ­ség­ve­té­sek új be­vé­te­lei – jö­ve­dé­ki adó a kis­ke­res­ke­dés­ben, va­gyon­adó, egy­sze­rű­sí­tett vál­lal­ko­zói adó; a rend­kí­vül jö­ve­del­me­ző te­vé­keny­sé­gek adó­ter­hé­nek nö­ve­lé­se (bá­nyá­szat, biz­to­sí­tás, sze­ren­cse­já­ték).

Je­len­leg tehát Uk­raj­ná­ban a kö­vet­ke­ző adó­faj­ták ha­tá­lyo­sak:

  • Ál­la­mi adók: nye­re­ség­adó, sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó, ál­ta­lá­nos for­gal­mi adó, jö­ve­dé­ki adó, kör­nye­zet­vé­del­mi adó, for­rás­adó, vám­adó;
  • Helyi adók és il­le­té­kek: va­gyon­adó, egy­sze­rű­sí­tett vál­lal­ko­zói adó, par­ko­ló­il­le­ték, ide­gen­for­gal­mi il­le­ték.

2015. de­cem­ber 24-én a par­la­ment egy újabb tör­vényt fo­ga­dott el, a 909-VI­II. sz. tör­vényt, Az adó­kó­dex mó­do­sí­tá­sá­ról 2016-ban cím­mel.

Uk­raj­ná­ban a 2015-ben ere­de­ti­leg kí­sér­le­ti jel­leg­gel be­ve­ze­tett szám­la­re­giszt­rá­ci­ós rend­szer hasz­ná­la­ta vált vég­le­ges ele­mé­vé az áfa­sza­bá­lyo­zás­nak. Ennek célja, hogy csak a re­giszt­rált elekt­ro­ni­kus szám­lák áfa­tar­tal­ma le­gyen a jö­vő­ben vissza­igé­nyel­he­tő, és az is csak meg­adott fel­té­te­lek­kel. Az ukrán adó­ha­tó­ság ve­ze­ti az adó­zók áfa­szám­lá­ját, és áfás szám­la ki­bo­csá­tá­sá­ra is csak az adott for­mu­lá­val előre ki­szá­mít­ha­tó ma­xi­mum­ér­ték­ben van le­he­tő­ség.15

Az utób­bi évek fon­to­sabb és ha­té­kony adó­mó­do­sí­tá­sai közzé so­rol­hat­juk:

  • A köz­ve­tett adó­zás meg­erő­sö­dé­se. A köz­ve­tett adók nö­ve­ke­dé­se 2015-ben az inf­lá­ció és de­val­vá­ció, va­la­mint az ide­ig­le­ne­sen be­ve­ze­tett im­port­adó ered­mé­nye. 2016-ban a köz­ve­tett adók része az adó­be­vé­te­lek összes­sé­gé­ben 56,7%-ban lett be­ter­vez­ve. Az adó­te­her át­ve­ze­té­se a fo­gyasz­tás­ra ál­ta­lá­nos eu­ró­pai gya­kor­lat.
  • Az adó­kul­csok a leg­ala­cso­nyab­bak Eu­ró­pá­ban.
  • A bé­re­ket ter­he­lő adók és il­le­té­kek csök­ken­té­se a gaz­da­ság le­ga­li­zá­lá­sá­hoz ve­ze­tett. 2016-ban tö­röl­ték az egy­sé­ges szo­ci­á­lis já­ru­lé­kot a mun­ka­vál­la­lók szá­má­ra, és majd­nem fe­lé­re csök­ken­tet­ték a mun­ka­adók szá­má­ra (41%-ról 22%-ra).
  • A leg­jobb eu­ró­pai adó­zá­si gya­kor­lat be­ve­ze­té­se, kü­lö­nö­sen az EU és Uk­raj­na kö­zött kö­tött tár­su­lá­si szer­ző­dés és IMF-ja­vas­la­tok ke­re­te­i­ben.
  • Az adó és pénz­ügyi szám­vi­tel har­mo­ni­zá­ci­ó­ja.
  • Elekt­ro­ni­kus áfa­sza­bá­lyo­zá­si rend­szer lét­re­ho­zá­sa.
  • Az adó­be­szá­mo­lók, adó­be­val­lá­sok egy­sze­rű­sí­té­se.
  • Új elekt­ro­ni­kus rend­sze­rek lét­re­ho­zá­sa.

A par­la­ment­be be­nyúj­tott 2017-es tör­vény­ja­vas­lat újabb mó­do­sí­tá­so­kat tar­tal­ma­zott. A leg­fon­to­sab­bak és lát­szó­lag a leg­ha­té­ko­nyabb a kö­vet­ke­zők:

  • Elekt­ro­ni­kus iroda és az em­be­ri fak­tor csök­ken­té­se – kor­rup­ció szint­jé­nek mér­sék­lé­se.
  • Adó­szü­net meg­hosszab­bí­tá­sa más fel­té­te­le­ken – azon vál­lal­ko­zá­sok, ame­lyek éves jö­ve­del­me nem ha­lad­ja meg a 3 mil­lió UAH-t, és havi bér­ki­fi­ze­té­sei 2 mi­ni­mál­bér össze­gét, 0%-os adó­kul­csot hasz­nál­hat­nak.
  • Al­ko­hol, üzem­anyag, do­hány­áru – jö­ve­dé­ki adó sta­bil eme­lé­se.
  • A me­ző­gaz­da­sá­gi szek­tor sze­rep­lői nem ren­del­kez­nek spe­ci­fi­kus adó­stá­tusszal.
  • Adó­rend­őr­ség ki­ve­ze­té­se az Uk­raj­na Ál­la­mi Fis­ká­lis Szol­gá­lat struk­tú­rá­já­ból.

A Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um ko­moly ígé­re­te­ket tett a mó­do­sí­tá­sok be­ve­ze­té­sé­vel: po­zi­tív mak­ro­gaz­da­sá­gi ha­tást, könnyí­tett ha­tó­sá­gi el­já­rá­so­kat, va­la­mint két­éves mo­ra­tó­ri­um be­ve­ze­té­sét az adó­sza­bá­lyok vál­toz­ta­tá­sá­ra, ki­vé­ve ha azok csök­ken­tik az adó­ter­het, és egy­sze­rű­sí­tik az adó­sza­bá­lyo­kat.

A re­form akkor lehet a leg­ha­té­ko­nyabb, ha ki­dol­go­zá­sa­kor nem hagy­ják fi­gyel­men kívül az át­la­gos pol­gár, az üzlet, az or­szág igé­nye­it és el­vá­rá­sa­it. Csak ebben az eset­ben mű­köd­het jól az adó­rend­szer, és nyújt­hat po­zi­tív gaz­da­sá­gi ha­tást, mivel le­he­tet­len a nye­re­sé­ges üz­let­vi­tel, a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés és a kül­föl­di tő­ke­be­vo­nás ál­lan­dó­an vál­to­zó adó­sza­bá­lyo­zás fel­té­te­lei kö­zött.

Kö­vet­kez­te­tés

Tény, hogy az utób­bi évek­ben az or­szá­gok kö­zöt­ti adó­ver­seny új síkra te­re­lő­dött: az ál­la­mok nem egy­más­sal szem­ben tö­re­ked­nek arra, hogy elő­nyös adó­kör­nye­ze­tet biz­to­sít­sa­nak a be­fek­te­tők­nek, in­kább egy­más­sal együtt­mű­köd­ve igye­kez­nek fel­lép­ni az adó­csa­lá­sok minél ala­cso­nyabb szin­ten tar­tá­sa, il­let­ve az adó­be­vé­te­lek meg­tar­tá­sa ér­de­ké­ben, mert ez lehet a kul­csa az adó­ter­hek hosszabb távú csök­ken­té­sé­nek, ezzel pedig a be­fek­te­tői kör­nye­zet ja­ví­tá­sá­nak.

Ha lé­tez­ne egy tö­ké­le­tes adó­rend­szer, már rég­óta min­den or­szág azt hasz­nál­ná. Egy adó­rend­szer csak egy bi­zo­nyos ideig lehet ha­té­kony, és csak azon fel­té­te­lek közt, tár­sa­dal­mi sa­já­tos­sá­gok mel­lett, ame­lyek­hez al­kal­maz­zák. A szá­mos mó­do­sí­tás­tól el­te­kint­ve, ame­lyek az adó­jog­sza­bályt érin­tik, az ukrán adó­rend­szer a mai napig fis­ká­lis irá­nyult­sá­gú ma­radt. A ter­me­lés magas adó­ter­he nem teszi von­zó­vá a be­fek­te­tők szá­má­ra, és nem se­gí­ti az adó­rend­szer ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek nö­ve­ke­dé­sét. Ren­ge­teg elő­írás a mai napig nem egy­ér­tel­mű, ez ne­ga­tí­van hat a be­fek­te­té­si dön­té­sek­re. Az egy­sé­ges adó­zá­si fel­té­te­lek hi­á­nyá­ban az adó­fi­ze­tők el­ve­szí­tik az ösz­tön­zést az adó­kö­te­le­zett­sé­gek ki­fi­ze­té­se iránt. A kis­vál­lal­ko­zá­sok és a ma­gán­sze­mé­lyek to­vább­ra is el­ke­rü­lik az adó­fi­ze­tést, töb­bek kö­zött a jo­gi­lag rög­zí­tett magas adó­te­her miatt. Az or­szág­nak to­váb­bi lé­pé­se­ket kell ten­nie az adóz­ta­tás terén, új tör­vé­nye­ket el­fo­gad­ni a ha­té­kony adó­rend­szer ki­épí­té­sé­nek ér­de­ké­ben.

Az ál­la­mi adó­ha­tó­sá­gok által vég­re­haj­tott re­form je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ta az or­szág gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sét és sta­bi­li­zá­ci­ó­ját. Uk­raj­na ennek kö­szön­he­tő­en a Doing Busi­ness rang­sor­ban 2016-ban fel­emel­ke­dett a 81. po­zí­ci­ó­ra (190 or­szág­ból), va­la­mint a Pax­ing Tax mu­ta­tó­ja alap­ján is már a 83. he­lyet fog­lal­ta el.

Uk­raj­ná­ban a spe­ci­á­lis, 2015-ben kí­sér­le­ti jel­leg­gel be­ve­ze­tett szám­la­re­giszt­rá­ci­ós rend­szer bi­zo­nyult si­ke­res­nek, hi­szen 2016-tól az is a sza­bá­lyo­zás része, to­váb­bá meg­ha­tá­roz­zák a ki­bo­csát­ha­tó szám­lák áfa­tar­tal­mát, hogy vissza­szo­rít­sák a fik­tív szám­lák­ra ala­po­zott áfa­le­vo­ná­so­kat és -vissza­igény­lé­se­ket.

A fis­ká­lis me­cha­niz­mu­sok se­gít­sé­gé­vel a leg­ha­té­ko­nyabb az állam és az üz­le­ti szfé­ra ér­de­ke­i­nek sza­bá­lyo­zá­sa és har­mo­ni­zá­lá­sa. Az utób­bi évek során Uk­raj­ná­ban nagy­sza­bá­sú adó­re­form ment végbe, mely­nek fel­ada­ta az üzlet adó­ter­hé­nek csök­ken­té­se, a gaz­da­ság le­ga­li­zá­lá­sa és az adó­jog­sza­bá­lyok egy­sze­rű­sí­té­se. Azon­kí­vül az adó­re­form el­ső­ren­dű fel­té­te­le az IMF-fel való to­váb­bi együtt­mű­kö­dés­nek, ami fon­tos sze­re­pet ját­szik Uk­raj­na mak­ro­gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi sta­bi­li­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sá­ban.

Jegy­ze­tek

To­váb­bi fel­hasz­nált iro­da­lom

2015 rik: Eko­no­mich­ni pid­sum­ky dlya Uk­rayiny. Insty­tut eko­no­michnykh dos­lidz­hen’ ta po­litychnykh kon­sul’tat­siy. http://​www.​ier.​com.​ua/​files//​Regular_​products/​Economic_​Summary/​ES_​2015_​ukr.​pdf
Po­datkovyy ko­deks Uk­rayiny. N2755-VI, 02. 12. 2010, roku iz zm­in­amy i dop­ovn­ennyamy: http://​zakon4.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​2755-17
Pro os­nov­ni po­loz­hennya po­datko­voyi po­lity­ky i po­datko­vu re­for­mu v Uk­rayi­ni. Pos­ta­no­va Verk­hov­noyi Rady Uk­rayiny, 561/96, 4. 12. 1996. http://​zakon2.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​561/​96-%D0%B2%D1%80
Ukaz Prezy­den­ta Uk­rayiny „Pro zak­hody sh­cho­do re­for­mu­van­nya po­datko­voyi po­lit­ky”. N621/96 vid 31 lyp­nya 1996 roku. http://​zakon2.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​621/​969
Uk­raj­na Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal hon­lap­ja: http://​www.​ukrstat.​gov.​ua/​
Zakon Uk­rayiny „Pro sys­t­emu opo­datku­van­nya” vid 25 cherv­nya 1991 roku N1252-XII. http://​zakon2.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​zakon%20pro%20systemu%20opodatkuvannya
Zakon Uk­rayiny „Pro po­da­tok na pry­bu­tok pid­pryyem­stv”. N334/94-vr vid 28 hrud­nya 1994 roku. http://​zakon3.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​334/​94-vr/​ed19950406
Zakon Uk­rayiny „Pro po­da­tok na do­da­nu var­tist”. 168/97-vr, 1997. http://​zakon2.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​168/​97-%D0%B2%D1%80/​page
Zakon Uk­rayiny „Pro po­da­tok z dok­ho­div fizychnykh osib”. N 889-IV vid 22 trav­nya 2003 roku. http://​zakon2.​rada.​gov.​ua/​laws/​show/​561/​96-vr
Za­mozh­ne sus­pil’stvo, kon­ku­ren­tos­promozh­na eko­no­mi­ka, efektyv­na derz­ha­va. Proh­ra­ma eko­no­michnykh re­form na 2010–2014. 2 cherv­nya 2010. http://​www.​president.​gov.​ua/​docs/​Programa_​reform_​FINAL_​1.​pdf