A győri turizmus elemzése a lakosság véleményének figyelembevételével

Tóth­né Kar­dos Krisz­ti­na, dok­to­ran­dusz, Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem Re­gi­o­ná­lis Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­la (tthkardoskrisztina@​yahoo.​com).

Össze­fog­la­lás

Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a tu­riz­mus egyre in­kább a vá­ros­po­li­ti­ka ré­szé­vé válik. A vá­ro­sok re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ja, a cél­irá­nyos vá­ros­mar­ke­ting-te­vé­keny­ség, a tu­risz­ti­kai inf­ra­struk­tú­ra- és att­rak­ció­fej­lesz­tés, a kul­tú­ra elő­tér­be he­lye­zé­se nö­ve­li a vá­ros­ra büsz­ke la­ko­sok és a város iránt ér­dek­lő­dő tu­ris­ták szá­mát. Jelen ta­nul­mány célja a győri la­kos­ság tu­riz­mus­ról al­ko­tott vé­le­mé­nyé­nek, ér­ték­íté­le­té­nek be­mu­ta­tá­sa, és olyan in­for­má­ci­ók szer­zé­se, ame­lyek hoz­zá­já­rul­hat­nak a győri tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­hez. A dol­go­zat alap­ja egy 2016. ja­nu­á­ri la­kos­sá­gi, in­ter­ne­tes kér­dő­íves ku­ta­tás, mely­ben a kér­dé­sek­re ka­pott vá­la­szok se­gí­te­nek meg­ér­te­ni a tu­riz­mus meg­íté­lé­sét a győri la­kos­ság kö­ré­ben.

Analy­sis of To­u­rism in Győr Tak­ing into Ac­count Opin­ion of Ci­ti­zens

Sum­ma­ry

In the last de­ca­des to­u­rism has more and more be­co­me a part of urban po­li­cy. Tar­ge­ted urban mar­ke­ting ac­ti­vity, urban re­ha­bi­li­ta­ti­on, de­ve­lop­ment of to­u­rism inf­ra­struc­tu­re and att­rac­tions, high­ligh­ting the cul­tu­re inc­re­as­es the num­ber of to­u­rists and ci­ti­zens fee­ling proud of their city. The goal of this study is to pre­sent the opin­ion and judg­ment of Győr’s po­pu­la­ti­on about to­u­rism and to ob­ta­in in­for­ma­ti­on that may cont­ri­bu­te to to­u­rism de­ve­lop­ment. The base of the study is a pub­lic in­ter­net sur­vey con­duc­ted in Ja­nu­ary 2016, where ans­wers to quest­ions help un­der­stand how Győr ci­ti­zens rate to­u­rism in the city.


El­mé­le­ti hát­tér

Az el­múlt év­ti­zed­ben a hazai vá­ro­sok képe, funk­ci­ó­ja meg­vál­to­zott, mára a vá­ro­sok gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nye egyre in­kább össze­fo­nó­dik a kul­tú­rá­val és a tu­riz­mus­sal. A tu­riz­mus sze­re­pe Ma­gyar­or­szá­gon is mind­job­ban fel­ér­té­ke­lő­dik, a tu­risz­ti­kai él­ményt nyúj­tó desz­ti­ná­ció el­vá­laszt­ha­tat­lan része a tár­sa­da­lom gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis és esz­té­ti­kai te­vé­keny­sé­gé­nek.1 A pezs­gő kul­tu­rá­lis élet vonzó a vá­rost fel­ke­re­ső tu­ris­ták szá­má­ra, és az ott élő em­be­rek tár­sa­dal­mi és szo­ci­á­lis kap­cso­la­ta­i­nak ápo­lá­sát se­gí­ti. Mind­eze­ket fel­is­mer­ve, az új ki­hí­vá­sok új vá­ro­si tér­funk­ci­ók ki­épí­té­sét te­szik szük­sé­ges­sé a vá­ros­irá­nyí­tás ré­szé­ről.

A vá­ros­la­kók akkor elé­ge­det­tek, ha a vá­ro­suk­ban gaz­dag a prog­ram­kí­ná­lat, szín­vo­na­las az ok­ta­tás, vál­to­za­tos a ren­dez­vé­nyek és a spor­to­lá­si le­he­tő­sé­gek kí­ná­la­ta, moz­gal­mas a tu­do­má­nyos élet.2 A prog­ra­mok, a kul­tu­rá­lis ér­té­kek be­mu­ta­tá­sá­ra épülő lé­te­sít­mé­nyek nem­csak a vá­ros­ban élő kö­zös­sé­gek szá­má­ra nyújt le­he­tő­sé­get a tár­sa­dal­mi kap­cso­la­tok ápo­lá­sá­ra, de az adott város tu­riz­mu­sá­ra is po­zi­tív ha­tás­sal bír­nak.3 Len­gyel Már­ton meg­fo­gal­ma­zá­sá­ban: „A tu­riz­mus fő­sze­rep­lő­je a la­kos­ság – nél­kü­le mind­ez nem hoz­ha­tó létre, és sem­mit sem ér, ha az egész­nek nem ha­szon­él­ve­ző­je ő maga.”4 Egy vá­ro­si desz­ti­ná­ció ke­re­sett­sé­gét je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­hat­ják a helyi la­kos­ság tu­ris­ták­kal és a tu­risz­ti­kai szek­tor­ral szem­ben ki­ala­kult at­ti­tűd­jei, vi­sel­ke­dé­se.5

Az el­múlt bő tíz évben szá­mos olyan nem­zet­kö­zi ku­ta­tás lá­tott nap­vi­lá­got a világ min­den táján, ame­lyek a helyi la­kos­ság tu­riz­mus­sal való kap­cso­la­tát vizs­gál­ják.6 Hazai vi­szony­lat­ban arány­lag kevés vizs­gá­lat ké­szült ebben a té­ma­kör­ben,7 és azok nagy része leg­in­kább a tu­riz­mus és a szub­jek­tív élet­mi­nő­ség szim­bi­ó­zi­sá­nak fel­tá­rá­sát célzó ku­ta­tás volt. Bur­tens­haw, Ba­te­man és Ash­worth közös ku­ta­tá­sá­ban ki­eme­li, hogy a vá­ro­sok la­kos­sá­ga és a tu­ris­ták mo­ti­vá­ci­ó­juk­tól füg­gő­en más vá­ro­si te­re­ket (tör­té­nel­mi vá­ros­rész, kul­tu­rá­lis vá­ros­rész, éj­sza­kai életű vá­ros­rész, be­vá­sár­ló-vá­ros­rész) hasz­nál­nak, ugyan­ak­kor egy vá­ro­si tér­ben tar­tóz­kod­nak, és szá­mos eset­ben kap­cso­lat­ba ke­rül­nek egy­más­sal.8 A szer­zők mul­ti­funk­ci­o­ná­lis tu­ris­ta­vá­ros­nak ne­ve­zik a vá­ro­son belül ta­lál­ha­tó kü­lön­bö­ző funk­ci­ó­jú te­re­ket, me­lyek az együt­tes szi­ner­gia­rend­szer­ben kö­zö­sen al­kot­ják a tu­ris­ta­vá­rost.9

A mul­ti­funk­ci­o­ná­lis tu­ris­ta­vá­ros tere, funk­ci­ó­ja fo­lya­ma­to­san bővül. Jó példa erre Győr­ben, Szi­get vá­ros­rész­ben a 2017-es Eu­ró­pai If­jú­sá­gi Olim­pi­ai Fesz­ti­vál­ra (to­váb­bi­ak­ban: EYOF) épülő jó né­hány sport­komp­le­xum (Aqua Sport Cen­ter, at­lé­ti­kai cent­rum, te­nisz­cent­rum, tor­na­csar­nok, mul­ti­funk­ci­o­ná­lis sport­csar­nok).

Ál­ta­lá­ban el­mond­ha­tó, hogy azok a la­ko­sok, akik a tu­riz­mus po­zi­tív ha­tá­sa­it lát­ják és ér­zé­ke­lik, azok tá­mo­gat­ják a tu­riz­mus fej­lő­dé­se ér­de­ké­ben tett lé­pé­se­ket, fej­lesz­té­se­ket is.10 Po­zi­tív ha­tás­nak ne­vez­he­tő a helyi ér­té­kek, kul­tú­ra ápo­lá­sa, helyi szo­ká­sok fel­ele­ve­ní­té­se, új att­rak­ci­ók épí­té­se, ren­dez­vé­nyek szer­ve­zé­se, szol­gál­ta­tá­si szín­vo­nal ja­vu­lá­sa. Ha a he­lyi­ek jól érzik ma­gu­kat saját vá­ro­suk­ban, más cél­cso­por­tok is von­zó­nak ta­lál­ják a vá­rost; ha a fo­ga­dó­he­lyen élők büsz­kék vá­ro­suk­ra, ma­gu­ké­nak érzik, szí­ve­sen hív­ják is­me­rő­se­i­ket, ba­rá­ta­i­kat egy-egy ren­dez­vény­re, ki­ál­lí­tás­ra, és akkor a vá­ros­ba lá­to­ga­tók is él­he­tő­nek, von­zó­nak tart­ják a te­le­pü­lést. Ez for­dít­va is igaz: az ide­gen­for­gal­mi ér­dek­lő­dés nö­ve­ke­dé­se egy adott te­le­pü­lés kul­tú­rá­ja, ha­gyo­má­nya és ipara iránt fel­ér­té­ke­li a helyi la­ko­sok iden­ti­tá­sát. Ennek kö­vet­kez­té­ben egyre na­gyobb és na­gyobb fi­gyel­met for­dí­ta­nak kul­tú­rá­juk, ha­gyo­má­nyuk ápo­lá­sá­ra, me­lyek nö­ve­lik a te­le­pü­lés kul­tu­rá­lis kí­ná­la­tát. Ebben az ér­te­lem­ben maga a tu­riz­mus di­na­mi­zál­ja a kul­tú­ra ápo­lá­sát, az egye­di, te­le­pü­lés­re jel­lem­ző ér­té­kek vé­del­mét, ipari ha­gyo­má­nya­it és a helyi iden­ti­tást.

Azok­ban a vá­ro­sok­ban, ahol nö­vek­szik a város la­ko­sa­i­nak száma, el­ső­sor­ban vá­ros­ve­ze­tői fel­adat a város helyi ér­té­ke­i­nek fel­mu­ta­tá­sa mind a tős­gyö­ke­res, mind a „be­te­le­pült” la­ko­sok kö­ré­ben. Nem­csak a régió tu­risz­ti­kai adott­sá­gá­nak szé­les körű fel­tá­rá­sa szük­sé­ges, de az ott élők lo­kál­pat­ri­o­tiz­mu­sá­nak erő­sí­té­se is egyre na­gyobb sze­re­pet kap. A lo­kál­pat­ri­o­tiz­mus konst­ruk­tív jel­le­gé­nek és je­len­tő­sé­gé­nek fel­is­me­ré­se is a vá­ros­mar­ke­ting fel­ada­ta.11 Szá­mos ma­gyar város fel­is­mer­te a lo­kál­pat­ri­o­tiz­mus erő­sí­té­sé­nek fon­tos­sá­gát, ennek meg­fe­le­lő­en szó­lít­ja meg a he­lyi­e­ket: jel­lem­ző­en in­gye­nes prog­ra­mo­kat hir­det­nek, óri­ás­pla­kát-rek­lá­mo­kon hív­ják fel a vá­ros­la­kók fi­gyel­mét a város ér­té­ke­i­re vagy le­he­tő­sé­ge­i­re. Az ang­li­ai St. Alban vá­ro­sa szá­mos al­ka­lom­mal ren­dez­te meg a Res­idents First Weeken­det, azaz „A la­kos­ság az első” el­ne­ve­zé­sű hét­vé­gi prog­ram­so­ro­za­tot.12 Célja, hogy a helyi la­ko­sok job­ban meg­is­mer­jék vá­ro­su­kat, és nö­vel­jék a helyi tu­risz­ti­kai lé­te­sít­mé­nyek is­mert­sé­gét. Ezzel az in­gye­nes le­he­tő­ség­gel kö­szö­nik meg a város tu­risz­ti­kai sze­rep­lői a helyi la­ko­sok­nak a vá­ros­ba ér­ke­ző tu­ris­ták ked­ves, ba­rát­sá­gos fo­ga­dá­sát. A vá­ro­sok po­zi­tív meg­íté­lé­sé­nek kulcs­sze­re­pe van abban, hogy a la­kos­ság job­ban meg­is­mer­je tör­té­nel­mét, ér­té­ke­it, ez­ál­tal job­ban meg­sze­res­se vá­ro­sát. Ha­zánk­ban a Tu­riz­mus Vi­lág­nap­ja nyújt al­kal­mat arra, hogy szá­mos in­gye­nes ak­ci­ót (ide­gen­ve­ze­tés, tár­lat­lá­to­ga­tás stb.) hir­des­se­nek a tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tók és a szak­mai szer­ve­ze­tek abból a cél­ból, hogy a vá­ros­la­kók meg­is­mer­jék ér­té­ke­i­ket, le­he­tő­sé­ge­i­ket a vá­ros­ban.

A tu­riz­mus mint komp­lex rend­szer vizs­gá­la­tá­nál nem­csak a tu­riz­mus gaz­da­sá­gi ol­da­lát, hanem a tu­riz­mus fej­lő­dé­sé­nek ha­tá­sa­it is fi­gye­lem­be kell venni az adott te­rü­let la­kos­sá­gá­ra való te­kin­tet­tel.13 A la­kos­sá­gi vissza­jel­zé­sek in­di­ká­to­rok, me­lyek­nek fon­tos sze­rep jut a tu­riz­mus jö­vő­be­ni fej­lesz­té­si irá­nya­i­nak meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban. A város és a helyi la­kos­ság egy­más­ra­utalt­sá­gá­ból ki­ala­ku­ló össze­fo­gás­nak és együtt­gon­dol­ko­dás­nak ered­mé­nye ha­tá­roz­za meg a tu­risz­ti­kai desz­ti­ná­ci­ók si­ke­rét.

A ku­ta­tás mód­szer­ta­na

„A győri la­kos­ság vé­le­mé­nye és ér­ték­íté­le­te a város tu­riz­mu­sá­ról” prob­lé­ma­kör ku­ta­tá­si vizs­gá­la­tá­hoz vál­to­za­tos pri­mer és sze­kun­der adat­for­rá­so­kat igye­kez­tem fel­hasz­nál­ni. Az elem­zé­sek során arra tö­re­ked­tem, hogy a fel­ve­tett prob­lé­ma­kö­rök ér­té­ke­lé­sét a kvan­ti­ta­tív mód­sze­re­ken túl kva­li­ta­tív jel­le­gű adat­gyűj­té­sek ered­mé­nye­i­vel te­gyem ár­nyal­tab­bá a ka­pott képet. A pri­mer adat­for­rá­sok közül el­sőd­le­ge­sen a dol­go­zat­hoz ál­ta­lam el­vég­zett kér­dő­íves meg­kér­de­zé­ses la­kos­sá­gi minta ada­ta­it hasz­nál­tam fel. A la­kos­sá­gi meg­kér­de­zés in­ter­ne­ten ke­resz­tül (Go­og­le Form), ön­kén­tes ala­pon tör­tént.

A ta­nul­mány írá­sá­hoz sze­kun­der adat­for­rá­so­kat, el­ső­sor­ban Győr te­le­pü­lé­si szin­tű (Győr Me­gyei Jogú Város Ön­kor­mány­za­ta Adó­hi­va­tal) adat­so­ro­kat, má­sod­sor­ban ko­ráb­bi rep­re­zen­ta­tív la­kos­sá­gi fel­mé­ré­sek ered­mé­nye­it hasz­nál­tam fel.

A ku­ta­tás ered­mé­nyei

A ku­ta­tás célja volt a győri la­kos­ság vé­le­mé­nyé­nek szin­te­ti­zá­lá­sa a helyi tu­riz­mus­ról, és a ka­pott ered­mé­nyek alap­ján a jö­vő­be­li fej­lesz­té­si irá­nyok meg­ha­tá­ro­zá­sa. A ku­ta­tás leg­fon­to­sabb célja, hogy a jö­vő­ben Győr to­vább nö­vel­hes­se is­mert­sé­gét a hazai tu­risz­ti­kai desz­ti­ná­ci­ók kö­zött.

Győr ma is el­ső­sor­ban a jár­mű­ipar­ra épülő tra­di­ci­o­ná­lis ipar­vá­ros (2015-ben pél­dá­ul az ön­kor­mány­zat összes adó­be­vé­te­lé­nek 84,1%-át a helyi ipar­űzé­si adó adta), azon­ban a tu­riz­mus is egyre na­gyobb sze­re­pet kap a város éle­té­ben. A város ba­rokk tör­té­nel­mi magja, mű­em­lé­kei, gaz­da­sá­gi és szol­gál­ta­tá­si adott­sá­gai jó ke­re­tet biz­to­sí­ta­nak a tu­riz­mus alap­ja­i­nak és a jö­vő­be­li tu­da­tos, erő­tel­jes fej­lesz­tés­nek. Győr­ben az üz­le­ti tu­riz­mus do­mi­nál, de a fej­lesz­té­sek­nek kö­szön­he­tő­en az el­múlt év­ti­ze­dek­ben meg­je­len­tek azok az új ter­mék­ele­mek, me­lyek a jö­vő­ben Győr tu­riz­mu­sá­nak to­váb­bi ge­ne­rá­to­rai le­het­nek. A la­kos­ság vé­le­mé­nye, vagy­is a vizs­gá­la­ti prob­lé­ma arra ösz­tön­zött, hogy az ered­mé­nyek tük­ré­ben meg­fo­gal­maz­zak olyan, Győr tu­riz­mu­sá­ban elő­re­mu­ta­tó irá­nyo­kat, me­lyek már vi­szony­lag rövid távon is a he­lyi­ek és a tu­ris­ták élet­mi­nő­sé­gé­re po­zi­tív ha­tás­sal bír­nak, ez­ál­tal nö­vek­szik a város ke­res­le­te a hazai és a nem­zet­kö­zi tu­risz­ti­kai pa­let­tán.

A pri­mer adat­for­rá­sok közül el­sőd­le­ge­sen a dol­go­zat­hoz ál­ta­lam el­vég­zett kér­dő­íves meg­kér­de­zés – la­kos­sá­gi minta – ada­ta­it hasz­nál­tam fel. A la­kos­sá­gi meg­kér­de­zés­re 2016. ja­nu­ár­tól feb­ru­á­rig ke­rült sor a Fa­ce­book kö­zös­sé­gi oldal („Tóth-Kar­dos Krisz­ti­na”, „Győr­ben lát­tam”, „Győr­ben lát­tam, hal­lot­tam” fe­lü­le­tek) se­gít­sé­gé­vel. A ki­töl­tés ön­kén­tes volt, és 13 kér­dést tar­tal­ma­zott. Az 1. táb­lá­zat ada­tai alap­ján el­mond­ha­tó, hogy az al­kal­ma­zott mód­szer­tan nem biz­to­sít­ja az ered­mé­nyek rep­re­zen­ta­ti­vi­tá­sát, de a 322 fős minta és a rep­re­zen­ta­tív sta­tisz­ti­kai ada­tok le­he­tő­vé te­szik az elem­zés el­vég­zé­sét és az alap­ve­tő kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sát.

A kér­dé­sek össze­ál­lí­tá­sa­kor a vizs­gá­lat di­men­zi­ói a kö­vet­ke­zők vol­tak:

  • a he­lyi­ek vá­ros­is­me­re­té­nek és a vá­ros­ról al­ko­tott szub­jek­tív ké­pé­nek (szim­bó­lum, asszo­ci­á­ció, imázs) fel­mé­ré­se;
  • a győri la­kos­ság ér­ték­íté­le­te a tu­riz­mus hely­ze­té­ről;
  • a he­lyi­ek mennyi­re ked­ve­lik és ajánl­ják is­me­rő­se­ik­nek a helyi ér­té­ke­ket, szol­gál­ta­tá­so­kat, ren­dez­vé­nye­ket;
  • mennyi­re is­me­rik a Győr­ben élők a 2017-ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő meg­aren­dez­vényt, az Eu­ró­pai If­jú­sá­gi Olim­pi­ai Fesz­ti­vált;
  • tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek­kel, szol­gál­ta­tá­sok­kal, inf­ra­struk­tú­rá­val, prog­ra­mok­kal kap­cso­la­tos ja­vas­la­tok.

A ku­ta­tás hi­po­té­zi­sei:

  • H1. A tu­riz­mus fej­lő­dött Győr­ben.
  • H2. Győr­höz egy­ér­tel­mű szim­bó­lum kap­csol­ha­tó.
  • H3. A he­lyi­ek a város által hasz­nált szlo­gent jónak tart­ják.
  • H4. A győri pol­gá­rok büsz­kék múlt­juk­ra, és ked­ve­lik az új att­rak­ció­fej­lesz­té­se­ket.
  • H5. A győ­ri­ek is­me­rik a vá­ros­ban 2017-ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő meg­aren­dez­vényt, az EYOF-ot.

Hi­po­té­zi­sek vizs­gá­la­ta a ku­ta­tá­si ered­mé­nyek tük­ré­ben

H1. A tu­riz­mus fej­lő­dött Győr­ben

Az el­múlt év­ti­zed­ben Győr fej­lő­dé­si pá­lyá­ján a ked­ve­ző gaz­da­sá­gi adott­ság mel­lett el­in­dult a gaz­da­ság di­ver­zi­fi­ká­ló­dá­sa. A fo­lya­ma­tos fej­lesz­té­sek (inf­ra­struk­tu­rá­lis, tu­riz­mus­in­téz­mé­nyi, att­rak­ció, prog­ra­mok stb.) révén, Győr nem­csak üz­le­ti, hanem tu­risz­ti­kai szem­pont­ból is egyre in­kább po­ten­ci­á­lis uta­zá­si cél­pont­tá vált a hazai vá­ro­si tu­risz­ti­kai pa­let­tán. A tu­da­tos tu­riz­mus­fej­lesz­tés esz­kö­ze­ként át­ala­kult a tu­risz­ti­kai szer­ve­zet, meg­épült a Lá­to­ga­tó­köz­pont,14 szá­mos att­rak­ci­ó­val bő­vült a város, mely­hez Győr vonzó ar­cu­la­tot ka­pott. Az ipari ha­gyo­má­nyok­ra épülő múlt­ja erős gaz­da­sá­got biz­to­sít ma is, hoz­zá­se­gí­ti a vá­rost, hogy a neve jól cseng­jen a hazai hi­va­tás- és sza­bad­idős tu­risz­ti­kai pa­let­tán egy­aránt. Győr tu­risz­ti­kai­ter­mék-ki­ala­kí­tá­sa során el­sőd­le­ges cél a bel­föl­di és kül­föl­di tu­ris­ták tér­ség­be csá­bí­tá­sa és minél hosszabb ideig tör­té­nő meg­tar­tá­sa vonz­erő­kön, att­rak­ci­ó­kon, prog­ra­mo­kon ke­resz­tül.15

Győr tu­riz­mu­sát jel­lem­ző­en a hét­vé­gi, sze­zo­ná­lis ún. le­isu­re/sza­bad­idős tu­riz­mus mel­lett – leg­in­kább a város ipa­rá­hoz kap­cso­ló­dó au­tó­ipa­ri cégek miatt – az üz­le­ti tu­riz­mus ha­tá­roz­za meg. A vissza­jel­zé­sek alap­ján a szál­lo­dák hét­köz­nap ma­ga­sabb, hét­vé­gen­ként gyen­gébb for­gal­mat re­a­li­zál­nak. 2009-től 2012-ig di­na­mi­ku­san nö­ve­ke­dett a ven­dég­éj­sza­ka­szám (kül­föl­di és bel­föl­di ven­dé­gek). A ven­dég­éj­sza­kák szá­má­nak emel­ke­dé­se (25, 21, 26%-os nö­ve­ke­dés évről évre) mel­lett ki­eme­len­dő, hogy a ven­dé­gek át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si ideje is enyhe nö­ve­ke­dést mu­ta­tott. 2014-ben a bel­föl­di ven­dé­gek és a ven­dég­éj­sza­kák száma jel­lem­ző­en a SZÉP-kár­tyá­nak kö­szön­he­tő­en 18,5 szá­za­lék­kal nö­ve­ke­dett (166 707), az összes ven­dég­éj­sza­ka­szám meg­ha­lad­ta a 340 000 éj­sza­kát, mely az előző évi ada­tok­hoz ké­pest 2%-os nö­ve­ke­dést je­lent.16 A sta­tisz­ti­kai ada­tok alap­ján ki­je­lent­he­tő, hogy Győr tu­riz­mu­sa összes­sé­gé­ben kis­fo­kú nö­ve­ke­dést mutat.

A la­kos­sá­gi kér­dő­ív­ben (N=322) kí­ván­csi vol­tam a helyi la­kos­ság vé­le­mé­nyé­re arról, hogy a város lakói ho­gyan ér­zé­ke­lik a tu­riz­mus vál­to­zá­sát Győr­ben. A ka­pott vá­la­szok alap­ján el­mond­ha­tó, hogy a győri la­kos­ság na­gyobb szá­za­lé­ka (75%) is úgy ítéli meg, hogy fej­lő­dött a város ide­gen­for­gal­ma (1. ábra).

A pri­mer és sze­kun­der ada­tok alap­ján a H1. hi­po­té­zist el­fo­ga­dott te­kint­het­jük, mert Győr­ben a tu­riz­mus fej­lő­dé­se és hang­sú­lyo­sabb sze­re­pe a vá­ros­ban élők tu­da­tá­ban he­lyet ka­pott.

H2. Győr­höz egy­ér­tel­mű szim­bó­lum kap­csol­ha­tó

A vá­ros­már­ká­zás nem­csak gaz­da­sá­gi és ide­gen­for­gal­mi szem­pont­ból ér­de­kes, hanem a belső imázs erő­sí­té­se is fon­tos cél. Lé­nye­ges, hogy a helyi la­ko­sok büsz­kék le­gye­nek a vá­ro­suk­ra, a vá­ros­hoz való kö­tő­dé­sük, iden­ti­tá­suk is erő­söd­jön. Győr kí­ná­la­ta sok­szí­nű, szá­mos ba­rokk épü­le­tet, szak­rá­lis em­lé­ket őriz, leg­fon­to­sabb kí­ná­la­ti ele­mei a bel­vá­ros épü­le­te­i­hez, ki­ál­lí­tó­he­lye­i­hez, kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nye­i­hez köt­he­tők. Ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok alap­ján, a város egyik leg­is­mer­tebb épü­le­te, egy­ben egyik szim­bó­lu­ma a vá­ros­há­za.17

A kö­vet­ke­zők­ben Győr szim­bó­lum­rend­sze­ré­nek be­mu­ta­tá­sá­ra te­szek kí­sér­le­tet. A vá­ro­sok belső imá­zsá­nak ku­ta­tá­sá­ra a kva­li­ta­tív ku­ta­tá­si mód­sze­rek a leg­el­ter­jed­teb­bek, mert így le­he­tő­ség nyí­lik a mé­lyebb okok, egye­di asszo­ci­á­ci­ók fel­tá­rá­sá­ra is az adott vá­ros­sal kap­cso­lat­ban.18 Győr bel­ső­imázs-vizs­gá­la­tá­hoz a helyi la­ko­sok, a helyi elit iden­ti­tás­ér­zé­sé­re vo­nat­ko­zó ku­ta­tá­so­kat hasz­nál­tam fel. 2008-ban a győri tár­sa­dal­mi és hi­va­tás­elit kö­ré­ben vég­zett kér­dő­íves fel­mé­rés ered­mé­nye­i­ből ki­tű­nik, hogy a vá­ros­hoz tár­sí­tott szim­bó­lum­rend­szer vi­szony­lag ho­mo­gén és sta­bil. Az ta­pasz­tal­ha­tó, hogy leg­na­gyobb mér­ték­ben az épí­tett kör­nye­zet bi­zo­nyos ele­mei je­len­nek meg. Győr imá­zsát a he­lyi­ek sze­rint alap­ve­tő­en a vá­ros­há­za, a Püs­pök­vár, a bel­vá­ros egé­sze ha­tá­roz­za meg, a vá­lasz­adók nagy­já­ból fele em­lí­tet­te eze­ket az ele­me­ket egy tel­je­sen sza­bad vá­lasz­tá­son ala­pu­ló kér­dés ese­tén. Má­so­dik he­lyen a ter­mé­sze­ti kör­nye­zet ele­mei sze­re­pel­tek, har­ma­dik he­lyen pedig a város ipari jel­le­gé­hez kap­cso­ló­dó ob­jek­tu­mok és fo­gal­mak.19 2014-ben a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­te­men foly­ta­tott ku­ta­tás során a meg­kér­de­zet­tek 75 szá­za­lé­ka három jel­lem­zőt ha­tá­ro­zott meg; a vá­ros­há­za épü­le­tét (32%), a fo­lyó­kat (25%) és az Audit (13%).20

Saját, in­ter­ne­ten foly­ta­tott ku­ta­tá­som­ban is kí­ván­csi vol­tam a város szim­bó­lum­rend­sze­ré­nek meg­íté­lé­sé­re. A vá­lasz­adók leg­na­gyobb szá­za­lé­ka (65%) a vá­ros­há­zát (28%), a vas­ka­kast (22%), fo­lyó­kat (10%), és az Audit (8%) je­löl­te Győr szim­bó­lu­má­nak. Vizs­gá­la­tot vé­gez­tem azon vá­lasz­adók kö­ré­ben, akik Győr szim­bó­lu­má­nak az Audit je­löl­ték. Egy­ér­tel­mű­en ki­tűnt, hogy a vá­lasz­adók leg­na­gyobb arány­ban 0–3 éve és 4–8 éve lak­nak a vá­ros­ban, vagy­is nagy va­ló­szí­nű­ség­gel a jár­mű­ipar­hoz kap­cso­ló­dó mun­ka­le­he­tő­ség­nek kö­szön­he­tő­en vál­tak győri la­kos­sá.

A kér­dés­sel fog­lal­ko­zó szer­zők közös ál­lás­pont­ja, hogy az el­múlt 20-25 év ar­cu­lat­épí­té­sei vissza­kö­szön­nek a vá­la­szok­ban, és meg­je­len­nek a gaz­da­sá­gi fej­lő­dést mo­ti­vá­ló új té­nye­zők is (pl. au­tó­gyár­tás), va­la­mint a tár­sa­dal­mi tőke ele­mei, így a tu­dás­ter­me­lés (pl. egye­tem) és az in­no­vá­ci­ók (pl. Szó­dás­üveg szö­kő­kút).

A kér­dő­ív­ben arra a nyi­tott kér­dés­re, hogy „Győr város neve hal­la­tán mi az, ami elő­ször eszé­be jut?”, a leg­na­gyobb szá­za­lék­ban az Audit (16%) írták, majd a fo­lyó­kat (15%). A har­ma­dik leg­több em­lí­tést a Fo­lyók vá­ro­sa kapta. Abban az eset­ben, ha a két vá­laszt össze­sít­jük (fo­lyók és a Fo­lyók vá­ro­sa), akkor el­mond­ha­tó, hogy a bel­vá­ros ter­mé­sze­ti adott­sá­ga, a fo­lyók jut­nak a leg­több vá­la­szo­ló eszé­be (2. ábra).

Össze­ha­son­lít­va el­mond­ha­tó, hogy míg a szim­bó­lu­mok­nál a vá­lasz­adók nagy szá­za­lék­ban 4 fő szim­bó­lu­mot, addig Győr asszo­ci­á­ci­ó­ja­ként sok­kal több asszo­ci­á­ci­ós képet je­löl­tek meg. Ér­de­kes meg­ál­la­pí­tás, hogy a szim­bó­lu­mok kö­zött első he­lyen sze­rep­lő vá­ros­há­zát csu­pán 4 fő, a kér­dő­ívet ki­töl­tők csu­pán 1%-a vá­lasz­tot­ta asszo­ci­á­ci­ós kép­nek. Össze­gez­ve a fent le­ír­ta­kat, meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a győri vá­lasz­adók kö­ré­ben a város szim­bó­lu­ma nem ha­tá­roz­ha­tó meg egy konk­rét asszo­ci­á­ci­ós kép­pel, sem szim­bó­lum­mal. A H2. hi­po­té­zist el­vet­het­jük, mert ugyan a szim­bó­lum meg­ha­tá­ro­zás­nál a vá­ros­há­zá­ra ér­ke­zett a leg­több vá­lasz, de a he­lyi­ek to­váb­bi három szim­bó­lu­mot (vas­ka­kas, fo­lyók, Audi) is nagy szá­za­lék­ban Győr­höz kötik. Győr város tehát nem köt­he­tő egyet­len, konk­rét szim­bó­lum­hoz, hanem több vá­ro­si tő­ke­elem al­lo­ká­ci­ó­já­nak összes­sé­ge al­kot­ja.

H3. A he­lyi­ek a város által hasz­nált szlo­gent jónak tart­ják

A vá­ros­mar­ke­ting-te­vé­keny­ség mára a te­le­pü­lé­sek egé­szét át­hat­ja,21 egy város éppen úgy ren­del­ke­zik iden­ti­tás­sal,22 mint egy sze­mély vagy gaz­da­sá­gi tár­sa­ság, vál­la­lat. A vá­ros­már­ká­zás nem túl régi múlt­ra te­kint vissza, fo­gal­mát Kot­ler hasz­nál­ta elő­ször az 1990-es évek ele­jén.23 A szak­em­be­rek ekkor ta­pasz­tal­ták, hogy a vá­ros­hoz kap­csol­ha­tó már­ka­rend­szer se­gí­ti a te­le­pü­lés ér­vé­nye­sü­lé­sét, me­lyet egyre in­ten­zí­veb­ben for­mál­ni, ala­kí­ta­ni kell. Az egyes te­le­pü­lé­sek már­ká­zá­sa el­ső­sor­ban a vá­ros­ve­ze­tés fel­ada­ta, hi­szen a vá­ros­po­li­ti­ka el­sőd­le­ges célja a város si­ke­res­sé té­te­le,24 ter­mé­sze­te­sen a meg­ha­tá­ro­zó helyi sze­rep­lők be­vo­ná­sa to­vább nö­ve­li a vá­ro­sok már­ka­ké­pét. A 21. szá­zad­ban már erős pri­o­ri­tás­sal bír a vá­ro­sok von­zó­vá, el­ad­ha­tó­vá té­te­le, a po­zi­tív vá­ros­már­ka ki­ala­kí­tá­sa. Célja az adott város is­mert­sé­gé­nek nö­ve­lé­se, egye­di­sé­gé­nek ki­eme­lé­se, a többi vá­ros­tól tör­té­nő meg­kü­lön­böz­te­té­se. Egy erős vá­ros­már­ka erő­sí­ti a város gaz­da­sá­gát, de for­dít­va is igaz, egy sta­bil gaz­da­sá­gú város erős már­ka­ér­ték­kel ren­del­ke­zik. A vá­ros­már­ká­zás fon­tos esz­kö­ze a szlo­gen, a logó és a szim­bó­lum, ame­lyek se­gí­tik a kom­mu­ni­ká­ci­ót, a meg­lé­vő ér­té­kek, le­he­tő­sé­gek, új­don­sá­gok köz­tu­dat­ba vi­te­lét. Jelen ta­nul­mány­ban a szim­bó­lum után a város hi­va­ta­los szlo­gen­jét tesszük vizs­gá­lat tár­gyá­vá.

Győr­ben je­len­leg, 2011 óta hi­va­ta­lo­san az „Egész­ség, kul­tú­ra, in­no­vá­ció. A jövő Győr­ben épül” szlo­gen hasz­ná­la­tos. A város imá­zsát erő­sí­tő szlo­gent nem­csak az ön­kor­mány­zat, hanem a város gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis, sport­éle­té­ben meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­pel bíró Audi Motor Hun­ga­ria Kft. és a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem kö­zö­sen hasz­nál­ja, köl­csö­nö­sen erő­sít­ve a város, az au­tó­ipar és az egye­tem po­zí­ci­ó­ját. A kér­dő­ív­ben kí­ván­csi vol­tam a la­kos­ság vé­le­mé­nyé­re: „Meg­íté­lé­se sze­rint me­lyik szlo­gen illik leg­in­kább a város imá­zsá­hoz?” A meg­je­löl­he­tő 8 szlo­gen közül sze­re­pelt a ko­ráb­bi hi­va­ta­los szlo­gen (Győr, a ta­lál­ko­zá­sok vá­ro­sa) és az ön­kor­mány­zat ked­velt jel­mon­da­tai (Győr, a fo­lyók vá­ro­sa; Győr, a kul­tú­ra vá­ro­sa; Győr, a spor­tos város; Győr, az in­no­va­tív város; Győr, a kon­fe­ren­ci­ák vá­ro­sa; Egy város, ezer él­mény). A nyom­ta­tott anya­gok­ban sze­rep­lő jel­mon­da­tok lé­nye­gé­ben egy­faj­ta tük­rei, fel­vil­la­ná­sai Győr ar­cá­nak. Konk­rét üze­ne­te­ket, a dön­tés meg­könnyí­té­sét se­gí­tő in­for­má­ci­ó­kat köz­ve­tí­te­nek az egy­sé­ges, po­zi­tív vá­ros­kép ki­ala­kí­tá­sá­nak ér­de­ké­ben. Meg­ad­tuk a le­he­tő­sé­get az „Egyéb” ka­te­gó­ria vá­lasz­tá­sá­ra, annak ér­de­ké­ben, hogy a vá­lasz­adó a saját öt­le­tét is meg­oszt­has­sa.

ábra: Meg­íté­lé­se sze­rint me­lyik szlo­gen illik leg­in­kább a város imá­zsá­hoz? (N=322)

For­rás: Saját ku­ta­tás (la­kos­sá­gi meg­kér­de­zés, 2016).

Az ada­tok tük­ré­ben el­mond­ha­tó, hogy a város ko­ráb­bi szlo­gen­je, a „Győr, a ta­lál­ko­zá­sok vá­ro­sa” kapta a leg­több sza­va­za­tot. A szlo­gent 1996-ban ve­zet­ték be, és 11 évig hasz­nál­ta az ön­kor­mány­zat. Az egy­ko­ri szlo­gen is­mert és ked­velt jel­mon­dat, me­lyet mind a mai napig a szak­em­be­rek és a helyi la­ko­sok ma­gu­ké­nak érez­nek.

A mos­ta­ni hi­va­ta­los szlo­gent („Egész­ség, kul­tú­ra, in­no­vá­ció. A jövő Győr­ben épül”) a la­ko­sok mos­tan­ra szok­ták meg, ennyi idő kel­lett az el­fo­ga­dás­hoz, vagy­is a „be­égés­hez”. Ér­de­mes meg­em­lí­te­ni, hogy a 2015-ben a vá­rost nép­sze­rű­sí­tő pla­ká­to­kon meg­je­le­nő új jel­mon­dat, az „Egy város, ezer él­mény” tet­szik a la­ko­sok­nak, annak el­le­né­re, hogy a meg­kér­de­zé­sek ide­jén csak vi­szony­lag rövid ideje ke­rült be a köz­tu­dat­ba, itt még „be­égé­si idő­ről” nem be­szél­het­tünk. Az „Egyéb” ka­te­gó­ri­á­ba ér­ke­zett 4 vá­lasz az egye­tem­mel, az Au­di­val és a múlt­tal kap­cso­la­tos szlo­ge­ne­ket fo­gal­ma­zott meg.

Összes­sé­gé­ben el­mond­ha­tó, hogy a je­len­leg ér­vény­ben lévő szlo­gen a vá­lasz­adók 25 szá­za­lé­ká­nak tet­szik, és úgy ítéli meg, illik a város imá­zsá­hoz. A fel­so­rolt vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­gek közül a vá­lasz­adók má­so­dik hely­re rang­so­rol­ták a je­len­le­gi szlo­gent, vagy­is a H3-as hi­po­té­zis rész­ben nyert iga­zo­lást.

H4. A győri pol­gá­rok büsz­kék múlt­juk­ra, és ked­ve­lik az új att­rak­ció­fej­lesz­té­se­ket

Győr ha­zánk mű­em­lé­kek­ben har­ma­dik leg­gaz­da­gabb vá­ro­sa. Kí­ná­la­ta sok­szí­nű, szá­mos ba­rokk épü­le­tet, szak­rá­lis em­lé­ket őriz, leg­fon­to­sabb kí­ná­la­ti ele­mei a bel­vá­ros épü­le­te­i­hez, ki­ál­lí­tó­he­lye­i­hez köt­he­tők. A tör­té­nel­mi vá­ros­rész­ben, a Káp­ta­lan­dom­bon ta­lál­ha­tó a város egy­há­zi köz­pont­ja. Az öt épü­le­tet ma­gá­ban fog­la­ló Győri Egy­ház­me­gye az ezer­éves szak­rá­lis és kul­tu­rá­lis örök­sé­get mu­tat­ja be. A ba­zi­li­ka a leg­lá­to­ga­tot­tabb épít­mény, há­rom­szo­ros bú­csú­já­ró hely. Győr nem­csak a ke­resz­tény­ség épü­le­te­it őrzi, hanem a vi­lá­gon egye­dül­ál­ló módon, egy vá­ros­rész­ben öt val­lá­si fe­le­ke­zet temp­lo­mai is meg­fér­nek egy­más mel­lett (zsi­na­gó­ga, a gö­rög­ka­to­li­kus rác temp­lom, a római ka­to­li­kus plé­bá­nia­temp­lom, az evan­gé­li­kus Öreg­temp­lom és a re­for­má­tus temp­lom).25 A bel­vá­ros cso­dás adott­sá­ga a három folyó, a Mo­so­ni-Du­na, a Rába és a Rábca, mely­nek szá­mos po­zi­tív ho­za­dé­ka mel­lett a „Fo­lyók vá­ro­sa” el­ne­ve­zé­sét kö­szön­he­ti.

A gaz­dag tör­té­nel­mi múlt mel­lett, a bel­vá­ros­ban vég­be­me­nő mo­dern fej­lesz­té­sek ék­szer­do­boz­ként meg­őriz­ték a Győr­re jel­lem­ző ba­rokk stí­lust. A szük­sé­ges fej­lesz­té­sek, be­avat­ko­zá­sok révén ja­vult a város imá­zsa, tu­risz­ti­kai vonz­ere­je is. Az el­múlt évek leg­fon­to­sabb inf­ra­struk­tú­ra-fej­lesz­té­sei: Szé­che­nyi tér (2010); Jed­lik Ányos híd (2010); Mó­ricz Zsig­mond rak­part (2012); Lá­to­ga­tó­köz­pont (2012); Mo­bi­lis In­ter­ak­tív Ki­ál­lí­tá­si Köz­pont (2012); Füles Bás­tya (2012); bel­vá­ro­si kis utcák re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ja (2006–2014); Audi Aréna (2014); Aqua Sport Cen­ter (2015); Du­na­ka­pu tér (2015); Len­cse, köz­té­ri al­ko­tás (2015); Xan­tus János Ál­lat­kert (2013–2018); fo­lyó­par­tok re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ja, sé­tány (2014–2016). A be­ru­há­zá­sok mind­egyi­ke egy-egy olyan kis mér­föld­kö­ve Győr­nek, ame­lyek új le­he­tő­sé­ge­ket, jobb él­he­tő­sé­get je­len­te­nek a he­lyi­ek, il­let­ve a vá­ros­ba ér­ke­ző üz­let­em­be­rek és tu­ris­ták szá­má­ra egy­aránt.

A fi­a­ta­lok (Y, Z ge­ne­rá­ció) kö­ré­ben je­len­leg az egyik leg­nép­sze­rűbb képes in­for­má­ció meg­osz­tá­sá­ra al­kal­mas mo­bi­lapp­li­ká­ció az Ins­ta­gram. Ke­re­ső­ol­da­lán bön­gész­ve, kí­ván­csi vol­tam, hogy Győr meg­je­lö­lé­sé­vel hány fény­ké­pet ta­lá­lok. 2016. feb­ru­ár 26-án 41 499 pos­ton (képen) je­löl­ték meg a vá­rost (#győr). Ér­zé­kel­he­tő, hogy a fi­a­ta­lok azo­kat a vá­ro­si él­mé­nye­ket tar­tot­ták meg­osz­tás­ra ér­de­mes­nek, me­lyek erő­sí­tik a má­sok­kal való kap­cso­la­tot, jó han­gu­la­tot árasz­ta­nak, és fo­koz­zák a szub­jek­tív jó­lé­tet. A fo­lyó­par­tok, az esti ki­vi­lá­gí­tott hidak (el­ső­sor­ban a szí­nes fény­ben pom­pá­zó Jed­lik híd), a mo­dern Len­cse köz­té­ri al­ko­tás a leg­ked­vel­tebb a fi­a­ta­lok kö­ré­ben. Győr (#győr) meg­je­le­ní­té­se az Ins­ta­gram fe­lü­le­tén nem egye­di, ha­son­ló meg­osz­lá­sú ké­pe­ket ta­lál­tam nagy­vá­ro­sok­ra (Lon­don, Pá­rizs, Bu­da­pest, New York) rá­ke­res­ve.

Az Ins­ta­gra­mon meg­osz­tott, a jel­lem­ző­en a fi­a­ta­lok kö­ré­ben ked­velt fej­lesz­té­se­ket ( Jed­lik híd, Len­cse, fo­lyó­par­tok) meg­je­le­ní­tő képek mel­lett a ba­rokk bel­vá­ros (vá­ros­há­za, Szé­che­nyi tér, Káp­ta­lan­domb), a múlt is ér­té­ket kép­vi­sel. Kér­dő­ív­ben sze­rep­lő, „Ha ven­dé­gei ér­kez­nek, mit ajánl ven­dé­ge­i­nek, hova lá­to­gas­sa­nak el?” kér­dés­re ka­pott vá­la­szok­ban kí­ván­csi vol­tam, hogy a régi, klasszi­kus ér­té­kek mel­lett mi­lyen szá­za­lék­ban je­len­nek meg az új lé­te­sít­mé­nyek, vagy pél­dá­ul az Ins­ta­gra­mon egyik leg­töb­bet sze­rep­lő, eddig ki­hasz­ná­lat­lan, mára tel­je­sen meg­újult fo­lyó­part.

A több vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­get meg­en­ge­dő vá­la­szok alap­ján el­mond­ha­tó, hogy a leg­több győri (245 fő) a 2010-ben fel­újí­tott ba­rokk Szé­che­nyi térre viszi el is­me­rő­se­it. A 2015-ben el­ké­szült fo­lyó­part a má­so­dik he­lyen áll (75%), a har­ma­dik leg­több sza­va­za­tot (69%) az egy­ko­ri vá­ros­mag, a Káp­ta­lan­domb és a Szent Lász­ló her­má­ját őrző ba­zi­li­ka kapta, mél­tán. Az új vagy fel­újí­tott lé­te­sít­mé­nyek, mint a Mo­bi­lis, a Füles Bás­tya, a Xan­tus János Ál­lat­kert talán a spe­ci­á­lis cél­cso­por­tok (gyer­me­kes csa­lá­dok) miatt ke­ve­sebb sza­va­za­tot ka­pott. Mára ten­den­cia, hogy a kul­tú­ra és a kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nyek lá­to­ga­tott­sá­ga csak egye­di kí­ná­lat és sokak ér­dek­lő­dé­sét fel­kel­tő „hívó szó” ha­tá­sá­ra nö­vel­he­tő.

A le­ír­tak alap­ján a H4. hi­po­té­zist el­fo­gad­hat­juk: a kér­dő­ív­re ka­pott je­lö­lé­sek alap­ján bi­zo­nyít­ha­tó, hogy a győri pol­gá­rok büsz­kék tör­té­nel­mi mű­em­lé­ke­ik­re, és szí­ve­sen meg is mu­tat­ják ven­dé­ge­ik­nek az új att­rak­ci­ó­kat, fej­lesz­té­se­ket.

H5. A győ­ri­ek is­me­rik a vá­ros­ban 2017-ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő meg­aren­dez­vényt, az Eu­ró­pai If­jú­sá­gi Olim­pi­ai Fesz­ti­vált

Szá­mos ku­ta­tás bi­zo­nyít­ja, hogy a meg­aren­dez­vé­nyek és a hoz­zá­juk kap­cso­ló­dó prog­ra­mok nagy­ban se­gí­tik az adott tér­ség tu­risz­ti­kai kí­ná­la­tá­nak ha­té­kony pi­ac­ra vi­te­lét. Győr tu­risz­ti­kai kí­ná­la­tá­ban ma is fon­tos sze­re­pet ját­sza­nak a sport­ren­dez­vé­nyek, a leg­ked­vel­teb­bek a BL-győz­tes Győri Audi ETO KC ké­zi­lab­da-mér­kő­zé­sei.

Az idén, 2017-ben Győr­ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő Eu­ró­pai If­jú­sá­gi Olim­pia Fesz­ti­vál (EYOF) a nyári és a téli olim­pi­ai ese­mény után a har­ma­dik leg­ran­go­sabb nem­zet­kö­zi sport­meg­aren­dez­vény lesz. Az EYOF-hoz kap­cso­ló­dó új, mo­dern sport­lé­te­sít­mé­nyek erő­sí­tik a győri sport­ipart. Az ese­mény­nek he­lyet adó épü­le­te­ket 2014-től fo­lya­ma­to­san adják át, ha­tá­suk a sport­tu­riz­mus te­rü­le­tén egyre na­gyobb mér­té­kű (Női Ké­zi­lab­da-BL, Női Ké­zi­lab­da-Eb, Ju­do-Ek, SWIM Open, Volvo Kupa stb.). A ver­seny­spor­tok­ra al­kal­mas, mo­dern, min­den igényt ki­elé­gí­tő sport­lé­te­sít­mé­nyek a győri sport­tu­riz­mus­nak hosszú távú for­ga­lom­nö­ve­ke­dést je­lent­het. Az EYOF-on elért si­ke­rek és po­zi­tív em­lé­kek nö­ve­lik szű­kebb ér­te­lem­ben Győr, tá­gabb ér­te­lem­ben ha­zánk imá­zsát.

A szín­vo­na­las sport­ese­mé­nyek le­bo­nyo­lí­tá­sa, edző­tá­bo­rok, ki­sebb hazai és nem­zet­kö­zi ver­se­nyek nö­ve­lik az át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si időt, élén­kí­tik a tu­riz­must, ki­kü­szö­bö­lik a sze­zo­na­li­tást. Pis­kó­ti ki­eme­li, hogy a sport­ese­mé­nyek kü­lö­nö­sen nagy se­gít­sé­get nyújt­hat­nak egy adott or­szág vagy város új­ra­po­zi­ci­o­ná­lá­sá­ban, azaz a már­ká­zás­ban is.26

Ahogy a spor­to­lá­si le­he­tő­sé­gek pa­let­tá­ja bővül a vá­ros­ban, úgy érez­he­tő a sport­tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó ven­dég­éj­sza­ka­szám nö­ve­ke­dé­se. A meg­aren­dez­vény­re épülő sport­lé­te­sít­mé­nyek amel­lett, hogy a profi sport ki­szol­gá­lá­sá­ra és az EYOF le­bo­nyo­lí­tá­sá­ra épül­nek el­ső­sor­ban, újabb sport- és sza­bad­idős le­he­tő­sé­get kí­nál­nak a győ­ri­ek­nek és a kör­nyé­ken élők­nek egy­aránt.

La­kos­sá­gi kér­dő­íves meg­kér­de­zés során arra a kér­dés­re, hogy „Hal­lott már a 2017-ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő EYOF-ról”, 84% vá­la­szolt igen­nel és 16% nem­mel annak el­le­né­re, hogy az ese­ményt az idei évben ren­de­zik.

Az EYOF ka­ba­la­ál­la­tát, a Hugoo nevű ka­kast a vá­lasz­adók 45%-a je­löl­te meg he­lye­sen. Ered­mé­nye­i­met össze­ha­son­lít­va egy 2012-ben ké­szült rep­re­zen­ta­tív ku­ta­tás­sal – mely­nek során Győr él­he­tő­sé­gét egy 700 fős min­tán vizs­gál­ták –, el­mond­ha­tó, hogy az EYOF egyre is­mer­tebb, hi­szen az akkor meg­kér­de­zet­tek je­len­tős része még egy­ál­ta­lán nem hal­lott a fesz­ti­vál lé­te­zé­sé­ről.27

Az az ál­lí­tás tehát, mely sze­rint 2016-ban a győ­ri­ek is­mer­ték a vá­ros­ban 2017-ben meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő meg­aren­dez­vényt, rész­ben bi­zo­nyult igaz­nak, hi­szen az ese­mény­ről a vá­lasz­adók 84 szá­za­lé­ka ugyan hal­lott, de az EYOF-ren­dez­vény­hez szo­ro­san kap­cso­ló­dó ka­ba­la­ka­kast, a Hu­go­ot a vá­lasz­adók 45 szá­za­lé­ka tudta csak pon­to­san meg­vá­la­szol­ni.

Az EYOF si­ke­res le­bo­nyo­lí­tá­sa ér­de­ké­ben a la­kos­ság fo­lya­ma­tos fel­ké­szí­té­se és be­vo­ná­sa el­en­ged­he­tet­len. Az EYOF nem­zet­kö­zi me­gas­port­ese­mény köz­tu­dat­ba való be­ége­tés­hez in­ten­zív győri és hazai mar­ke­ting­mun­ká­ra van szük­ség.

Kö­vet­kez­te­té­sek

A tu­riz­mus tár­sa­dal­mi-kul­tu­rá­lis ha­tá­sá­nak vizs­gá­la­ta ha­zánk­ban kevés hang­súlyt ka­pott, pedig a he­lyi­ek élet­mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sa vagy szin­ten tar­tá­sa min­den fej­lesz­té­si te­vé­keny­ség célja kell hogy le­gyen. Az el­mé­le­ti hát­tér szin­te­ti­zá­lá­sa­kor meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a hi­vat­ko­zott ta­nul­má­nyok szin­te mind­egyi­ke hang­sú­lyoz­za: a min­den­na­pok során ugyan más-más te­re­ket hasz­nál­nak a tu­ris­ták és a la­ko­sok, de a vá­ros­ba lá­to­ga­tó tu­ris­ták igé­nyei nem kü­lö­nül­nek el je­len­tő­sen, sok eset­ben össze­fo­nód­nak a vá­ro­si la­kos­ság igé­nye­i­vel. A helyi la­ko­sok ki­szol­gá­lá­sá­ra lét­re­jött in­téz­mé­nyek, kul­tu­rá­lis prog­ra­mok, il­let­ve a város funk­ci­o­ná­lis terei a tu­risz­ti­kai ke­res­let cso­mó­pont­jai.

A végső kö­vet­kez­te­tés le­vo­ná­sát a kér­dő­ívem utol­só két kér­dé­se nagy­ban se­gí­tet­te. Mind­két kér­dés – a „Ha le­he­tő­sé­ge lenne, mit tenne annak ér­de­ké­ben, hogy a vá­ros­ba még több tu­ris­ta ér­kez­zen?”, il­let­ve a „Vé­le­mé­nye sze­rint mi az, amit a Győr­be lá­to­ga­tó tu­ris­ta nem tart ki­elé­gí­tő­nek?” – Győr tu­riz­mu­sá­nak fej­lesz­té­sé­vel szo­ro­san össze­függ. A nyi­tott vá­lasz­adás­ra le­he­tő­sé­get adó vé­le­mé­nyek egy össze­sí­tő szó­fel­hő­áb­rá­ban je­len­nek meg. A szó­fel­hő­ben a vá­lasz­adók leg­na­gyobb szá­za­lék­ban meg­je­lölt ja­vas­la­tai sze­re­pel­nek a leg­na­gyobb be­tű­vel.

Lát­ha­tó, hogy annak ér­de­ké­ben, hogy a vá­ros­ba még több tu­ris­ta ér­kez­zen – az ál­ta­lam PR-nak (27%) rö­vi­dí­tett –, na­gyobb vá­ros­rek­lá­mot, a prog­ra­mok fej­lesz­té­sét (13%) és a bel­vá­ro­si üz­le­tek át­struk­tu­rá­lá­sát (5%), il­let­ve ma­ga­sabb szín­vo­na­lú ho­te­lek (5%) épí­té­sét írták az ön­kén­tes vá­lasz­adók. A kér­dő­ív utol­só kér­dé­sé­re ér­ke­zett leg­több vá­lasz a köz­le­ke­dés­re (9%), a mú­ze­u­mok fej­lesz­té­sé­re (7%), a prog­ra­mok­ra (7%), a par­ko­lá­si gon­dok meg­szün­te­té­sé­re (5%) és a pá­lya­ud­var fel­újí­tá­sá­ra, aka­dály­men­te­sí­té­sé­re (4%) ér­ke­zett (6. ábra).

A tu­riz­mus nem­csak gaz­da­sá­gi, hanem la­kó­hely­re nézve mi­nő­ség­for­má­ló sze­rep­pel is bír. A város adott­sá­gai mel­lett han­gu­la­ta, ven­dég­sze­re­te­te a győri la­kos­ság vá­ros­sze­re­te­té­nek függ­vé­nye. A mun­ka­le­he­tő­sé­gek mel­lett a meg­fe­le­lő­en ki­épí­tett inf­ra­struk­tú­ra, a sza­bad­idő hasz­nos és kel­le­mes el­töl­té­se, a pezs­gő kul­tu­rá­lis, sport­élet és ren­dez­vé­nyei nagy­ban hoz­zá­já­rul­nak a he­lyi­ek és a tu­ris­ták elé­ge­dett­sé­gé­hez. A ta­nul­mány el­ké­szí­té­sé­nek célja volt Győr tu­riz­mu­sá­nak erő­sí­té­se a hazai és a nem­zet­kö­zi tu­risz­ti­kai pa­let­tán. A kér­dő­ív le­he­tő­sé­get biz­to­sí­tott Győr adott­sá­ga­it, szó­ra­ko­zá­si és sza­bad­idős le­he­tő­sé­ge­it leg­job­ban is­me­rő la­ko­sok­nak, hogy ön­kén­tes ala­pon a város tu­riz­mu­sá­ról vé­le­ményt for­mál­ja­nak, és a város jobb el­ad­ha­tó­sá­ga ér­de­ké­ben ja­vas­la­to­kat te­gye­nek. A kér­dő­ív­re ka­pott vá­la­szok alap­ján négy fő stra­té­gi­ai cél fo­gal­maz­ha­tó meg, a 2. táb­lá­zat­ban össze­sít­ve je­len­nek meg mind­azok a stra­té­gi­ai cé­lok­hoz tar­to­zó fel­ada­tok, ame­lyek a győri tu­riz­mus fej­lő­dé­se szem­pont­já­ból re­le­ván­sak.

Jegy­ze­tek

  • 1. Mi­chal­kó Gábor: Tu­riz­mus­föld­rajz és hu­mán­öko­ló­gia. Ko­do­lá­nyi János Fő­is­ko­la – MTA Föld­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó In­té­zet, Szé­kes­fe­hér­vár – Bu­da­pest, 2005; Ka­ran­csi Zol­tán: Szak­mai je­len­tés. A táj­esz­té­ti­kai vizs­gá­la­tok a Med­ves-tér­ség te­rü­le­tén című, T046373 számú ku­ta­tás­ról. http://​www.​otka.​hu, 2006; Be­ré­nyi Ist­ván: A kul­túr­táj­ku­ta­tás kér­dé­sei. In: Antal Géza – Tóth Jó­zsef – Wil­helm Zol­tán: A Ba­la­ton­ról. Lóczy Lajos em­lé­ké­re. Pub­li­kon Kiadó, Pécs, 2008, 51–71. o.; Fris­nyák Sán­dor: A kul­túr­táj ki­ala­ku­lá­sa és a gaz­da­ság tér­szer­ve­ző­dé­se a kö­zép­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon. In: Antal Géza – Tóth Jó­zsef – Wil­helm Zol­tán: A Ba­la­ton­ról. Lóczy Lajos em­lé­ké­re. Pub­li­kon Kiadó, Pécs, 2008, 149–157. o.; Lő­rincz Ka­ta­lin: A kul­tu­rá­lis tu­riz­mus fej­lesz­té­se a hazai tör­té­nel­mi vá­ro­sok­ban. PhD-ér­te­ke­zés, Pécs, 2007; Su­lyok Judit: A víz, ami­ért ér­de­mes útra kelni. A víz­par­ti kör­nye­zet tu­riz­mus­ori­en­tált már­ká­zá­sa a Ba­la­ton ré­gi­ó­ban. Dok­to­ri ér­te­ke­zés, Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, 2014, 29. o.
  • 2. Hegyi Fa­ti­me Bar­ba­ra: Mar­ke­ting­ori­en­tált vá­ros­fej­lesz­té­si el­mé­le­ti mo­dell. Dok­to­ri ér­te­ke­zés, Győr, 2008.
  • 3. Bri­git Wehr­li-Schind­ler: Kul­tu­rel­le Ein­rich­tun­gen als Im­puls­ge­ber für Stad­tent­wicklung? Be­o­bach­tun­gen am Be­is­pi­el Zü­rich West. DISP, Vol. 38, No. 150, 2002, 4–10.
  • 4. Len­gyel Már­ton: A ba­la­to­ni tu­riz­mus fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ó­ja. KIT Kép­ző­mű­vé­sze­ti Kiadó, Bu­da­pest, 1995, 51. o.
  • 5. Rátz Ta­ma­ra – Pucz­kó Lász­ló: A tu­riz­mus ha­tá­sai. Aula Kiadó, Bu­da­pest, 2002, 130. o.
  • 6. Ka­th­leen An­de­reck et al.: Res­idents’ per­cept­ions of com­mu­nity to­u­rism im­pacts. An­nals of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 32, No. 4., 2005, 1056–1076.; Peggy Petr­zel­ka et al.: Rural to­u­rism and gen­de­red nu­an­ces. An­nals of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 32, No. 4., 2005,1121–1137.; Ji­ay­ing Zhang – Ro­bert J. In­ba­ka­ran – Mervyn Jack­son: Un­der­stand­ing com­mu­nity at­ti­tu­des to­wards to­u­rism and host-guest in­ter­ac­ti­on in the urban – rural bor­der re­gi­on. To­u­rism Geo­gra­p­hi­es, Vol. 8, No. 2., 2006, 182–204.; Pam Dyer et al.: Struc­tu­ral mo­deling of res­ident per­cept­ions of to­u­rism and as­so­ci­a­ted de­ve­lop­ment on the Suns­hi­ne Coast, Aust­ra­lia. To­u­rism Ma­nag­ement, Vol. 28, No. 2., 2007, 409–422.; And­rew Lepp: Res­idents’ at­ti­tu­des to­wards to­u­rism in Bi­go­di vil­lage, Ugan­da. To­u­rism Ma­nag­ement, Vol. 28, No. 3., 2007, 876–885.; Bish­nu Shar­ma et al.: Exp­lor­ing Res­idents’ Per­cept­ions of the So­ci­al Im­pacts of To­u­rism on the Suns­hi­ne Coast, Aust­ra­lia. In­ter­na­ti­o­nal Jour­nal of Hos­pi­ta­lity and To­u­rism Ad­mi­nistra­ti­on, Vol. 9, No. 3., 2008, 288–311.; Amy Di­ed­rich – Est­her Gar­cía-Bu­a­des: Local per­cept­ions of to­u­rism as in­di­ca­tors of dest­i­na­ti­on dec­line. To­u­rism Ma­nag­ement, Vol. 30, No. 4., 2009, 512–521.; Azi­zan Mar­zu­ki: Im­pacts of to­u­rism de­ve­lop­ment. Ana­to­lia – An In­ter­na­ti­o­nal Jour­nal of To­u­rism and Hos­pi­ta­lity Re­se­arch, Vol. 20, No. 2., 2009, 450–455.; Ha­mid­re­za Ras­teg­ar: To­u­rism de­ve­lop­ment and res­idents’ at­ti­tu­de: A case study of Yazd, Iran. To­u­ris­mos. Vol. 5, No. 2., 2010, 203–211.; Juan G. Brida – Linda Osti – Mi­che­la Fac­cio­li: Res­idents’ per­cept­ion and at­ti­tu­des to­wards to­u­rism im­pacts: A case study of the small rural com­mu­nity of Fol­ga­ria (Tren­ti­no -Italy). Benc­h­mark­ing: An In­ter­na­ti­o­nal Jour­nal, Vol. 18, No. 3., 2011, 359–385.; Robin Nun­koo – Hay­wan­tee Ram­kis­so­on: De­ve­lop­ing a com­mu­nity sup­port model for to­u­rism. An­nals of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 38, No. 3., 2011, 964–988.; Al­fon­so Var­gas-Sánc­hez et al.: Explain­ing res­idents’ at­ti­tu­des to to­u­rism: Is a uni­vers­al model pos­sib­le? An­nals of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 38, No. 2., 2011, 460–480.; Mar­ga­ret Deery – Lego Jago – Liz Fred­line: Rethink­ing so­ci­al im­pacts of to­u­rism re­se­arch: A new re­se­arch agen­da. To­u­rism Ma­nag­ement, Vol. 33, No. 1., 2012, 64–73.; Robin Nun­koo – Dogan Gur­soy: Res­idents’ sup­port for to­u­rism: An iden­tity pers­pec­tive. An­nals of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 39, No. 1., 2012, 243–268.; E. Dimi­t­ria­dis – D. Pap­ado­po­u­los – D. Kalt­si­dou: At­ti­tu­des to­wards to­u­rism de­ve­lop­ment: Res­idents’ per­cept­ions in the is­lands of Lem­nos and Hydra. To­u­ris­mos: An In­ter­na­ti­o­nal Mul­ti­dis­cip­li­nary Jour­nal of To­u­rism, Vol. 8, No. 1., 2013, 133–151.; Si­ar­nak Seyfi et al.: At­ti­tu­des of local res­idents to­ward the de­ve­lop­ment of to­u­rism in a de­ve­lop­ing so­ci­ety: The case of Tor­qa­beh, Iran. To­u­ris­mos: An In­ter­na­ti­o­nal Mul­ti­dis­cip­li­nary Jour­nal of To­u­rism, Vol. 8, No. 2., 2013, 289–299.; Joao Simao – An­tó­nia Mősso: Res­idents´ per­cept­ions to­wards to­u­rism de­ve­lop­ment: the case of Sal Is­land. In­ter­na­ti­o­nal Jour­nal of De­ve­lop­ment Is­sues, Vol. 12, No. 2., 2013, 140–157.; Susan Sny­man: As­sess­ment of the main fac­tors im­pac­ting com­mu­nity mem­bers’ at­ti­tu­des to­wards to­u­rism and pro­tec­ted areas in six so­ut­hern Afri­can count­ri­es. Ko­e­doe, Vol. 56, No. 2., 2014, 1–12.; S.C. Bagri – Dev­kant Kala: Res­idents’ At­ti­tu­des to­ward To­u­rism De­ve­lop­ment and Im­pacts in Ko­ti-Ka­na­sar, Ind­ro­li, Pattyur To­u­rism Cir­cu­it of Ut­ta­rak­hand State, India. PASOS. Re­vis­ta de Tu­ris­mo y Pat­ri­mo­nio Cul­t­u­ral. Vol. 14, No. 1., 2016, 23–39.
  • 7. Var­gá­né Cso­bán Ka­ta­lin: La­kos­sá­gi at­ti­tűd­vizs­gá­la­tok a tu­riz­mus­fej­lesz­tés­ről. Ag­rár­tu­do­má­nyi Köz­le­mé­nyek, 2007/26., 220–227. o.; Pa­lan­csa At­ti­la: A tu­riz­mus tár­sa­dal­mi-kul­tu­rá­lis ha­tá­sa­i­nak vizs­gá­la­ta egy öko­tu­risz­ti­kai desz­ti­ná­ci­ó­ban. PhD-disszer­tá­ció, Sop­ron, 2007; Mi­chal­kó Gábor – Kiss Kor­né­lia – Ko­vács Ba­lázs: Bol­do­gí­tó uta­zás: a tu­riz­mus ha­tá­sa a ma­gyar la­kos­ság élet­mi­nő­sé­gé­re. Tér és Tár­sa­da­lom, 2009/1., 1–17. o.; Mi­chal­kó Gábor – Ba­kucz Márta – Rátz Ta­ma­ra: A für­dő­fej­lesz­tés ha­tá­sa Har­kány la­kos­sá­gá­nak élet­mi­nő­sé­gé­re. Te­rü­le­ti Sta­tisz­ti­ka, 2012/4., 372–387. o.
  • 8. David Bur­tens­haw – Mi­cha­el Ba­te­man – Greg Ash­worth: The Euro­pe­an city. David Ful­ton Pub­lis­her, Lon­don, 1991.
  • 9. Juray Tünde: A város mint tu­risz­ti­kai tér, Sze­ged pél­dá­ján. PhD-ér­te­ke­zés, Sze­ged, 2008.
  • 10. Brida–Osti–Fac­cio­li, i. m.
  • 11. Pis­kó­ti Ist­ván: A te­le­pü­lé­sek mar­ke­ting­jé­nek ho­lisz­ti­kus mo­dell­je és jó meg­ol­dá­sai a tu­riz­mus­ban. In: Tu­riz­mus és te­le­pü­lés­mar­ke­ting ta­nul­mány­kö­tet. Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem Gaz­da­ság­föld­rajz és Jö­vő­ku­ta­tás Tan­szék, Bu­da­pest, 2014, 7–16. o.
  • 12. http://​www.​allaboutstalbans.​com/​residents-first-weekend-st-albans-2013/​2.​ A prog­ra­mon részt vevő la­ko­sok szá­mos in­téz­ményt (el­ső­sor­ban mú­ze­u­mo­kat) in­gyen lá­to­gat­hat­nak, a helyi ét­ter­mek­ben, ká­vé­há­zak­ban je­len­tős ked­vez­ményt ve­het­nek igény­be.
  • 13. Pa­lan­csa, i. m.
  • 14. Tóth­né Kar­dos Krisz­ti­na: A Lá­to­ga­tó­köz­pont / To­u­rin­form Győr sze­re­pe a város ide­gen­for­gal­má­ban. In: „Nem­ze­tek Tu­riz­mu­sa.” VI. Nem­zet­kö­zi Tu­riz­mus Kon­fe­ren­cia, Ta­nul­má­nyok, 2014, 259–378.
  • 15. Tóth­né Kar­dos Krisz­ti­na: Győr ma már nem „csu­pán” ipar­vá­ros. Pol­gá­ri Szem­le, 2015/4–6., 582–592. o.
  • 16. Tóth­né Kar­dos Krisz­ti­na: Győr helye a ma­gyar tu­risz­ti­kai pa­let­tán. Sugo Szem­le, 2015/1., 60–72. o.
  • 17. Csiz­ma­dia Zol­tán – Páthy Ádám: Győri elit és a vá­ros­fej­lő­dés – a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok meg­íté­lé­se. Tér és Tár­sa­da­lom, 2010/2., 63–91. o.; Czakó Ka­ta­lin – Poreisz Ve­ro­ni­ka: GYIK szak­mai pro­jekt­zá­ró. Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, Győr, 2014. szep­tem­ber 25. „2014-es győri elit­ku­ta­tás – össze­gez­ve a la­kos­sá­gi-vál­la­la­ti ku­ta­tás ered­mé­nye­i­vel és a 2008-as elit­ku­ta­tás ered­mé­nye­i­vel.”
  • 18. Se­bas­ti­an Zen­ker – Sibyl­le Pe­ter­sen – And­re­as Aholt: The ci­ti­zen sa­tis­fac­ti­on index (CSI): Evi­den­ce for a four basic fac­tor model in a Ger­man Samp­le. Ci­ti­es, 31, 2013, 156–164.
  • 19. Csiz­ma­dia–Páthy, i. m.
  • 20. Czakó–Poreisz, i. m.
  • 21. Phi­lip Kot­ler – Kevin Lane Kel­ler: Mar­ke­ting­me­nedzs­ment. Aka­dé­mi­ai Kiadó, Bu­da­pest, 2006.
  • 22. Mi­cha­el J. Baker – John M. T. Bal­mer: Vi­su­al iden­tity: trapp­ings or substance? Euro­pe­an Jour­nal of Mar­ke­ting, Vol. 31., No. 5–6, 1997.
  • 23. Phi­lip Kot­ler – Do­nald H. Ha­ider – Ir­ving Rein: Mar­ke­ting Pla­ces. Att­rac­ting In­vestment, In­dustry, and To­u­rism to Ci­ti­es, Sta­tes and Na­tions. Free Press, New York, 1993.
  • 24. Enye­di György: Vá­ros­ver­seny, vá­ros­po­li­ti­ka, vá­ros­mar­ke­ting (Urban com­pe­tit­ion, urban po­li­cy and city mar­ke­ting.) Tér és Tár­sa­da­lom, 1995/1–2., 1–3. o.
  • 25. 2006 óta, min­den évben, az öt­na­pos fesz­ti­vál ke­re­te­in belül más-más temp­lom ad ott­hont a val­lá­si, zenei, kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyo­kat be­mu­ta­tó prog­ra­mok­nak.
  • 26. Pis­kó­ti Ist­ván: Ré­gió- és te­le­pü­lés­mar­ke­ting. Aka­dé­mi­ai Kiadó, Bu­da­pest, 2012.
  • 27. Ei­s­in­ger­né Ba­las­sa Bog­lár­ka – Er­csey Ida – Gá­bo­ra Ber­na­dett: Az EYOF 2017-ben rejlő po­ten­ci­ál ki­ak­ná­zá­sa. In: „Nem­ze­tek Tu­riz­mu­sa.” VI. Nem­zet­kö­zi Tu­riz­mus Kon­fe­ren­cia, Ta­nul­má­nyok, 2014, 228–250. o.

To­váb­bi fel­hasz­nált iro­da­lom

K. Kayat: Power, so­ci­al exc­hanges and to­u­rism in Lang­ka­wi: rethink­ing res­ident per­cept­ions. In­ter­na­ti­o­nal Jour­nal of To­u­rism Re­se­arch, Vol. 4, No. 3., 2002, 171–191.
Mi­chal­kó Gábor: A vá­ro­si tu­riz­mus. MTA FKI, Bu­da­pest, 1999, 168. o. Step­hen J. Page: Urban To­u­rism. Ro­ut­ledge, Lon­don, 1995, 66–96., 269.
Rátz Ta­ma­ra – Pucz­kó Lász­ló: A tu­riz­mus tár­sa­dal­mi-kul­tu­rá­lis ha­tá­sai. 1998. http://​itthon.​hu/​site/​upload/​mtrt/​Turizmus_​Bulletin/​00_​06/​R-21.​htm
Ercan Si­ra­kaya – Vic­tor Teye – Sevil Sön­mez: Un­der­stand­ing res­idents’ sup­port for to­u­rism de­ve­lop­ment in the Cent­ral Re­gi­on of Ghana. Jour­nal of Tra­vel Re­se­arch, Vol. 41, No. 1., 2002, 57–67.
Tóth­né Kar­dos Krisz­ti­na: Győr tu­riz­mu­sa szá­mok­ban. In: „Nem­ze­tek Tu­riz­mu­sa.” VII. Nem­zet­kö­zi Tu­riz­mus Kon­fe­ren­cia, Ta­nul­má­nyok, 2015.