Aukciók a magyarországi felszámolási eljárásokban

Össze­fog­la­lás

Az aláb­bi ta­nul­mány a ma­gyar­or­szá­gi fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban al­kal­ma­zott nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­si me­tó­du­so­kat vizs­gál­ja, az utób­bi tíz esz­ten­dő hely­zet­ér­té­ke­lé­sé­re és ten­den­ci­á­i­nak be­mu­ta­tá­sá­ra kon­cent­rál­va. A szer­ző is­mer­te­ti az ár­ve­ré­sek és a nyil­vá­nos pá­lyá­za­tok jogi sza­bá­lyo­zá­sát, va­la­mint az irány­ára­kat és a tény­le­ge­sen elért vé­tel­ára­kat össze­ha­son­lí­tó em­pi­ri­kus ku­ta­tá­sát. Ezt kö­ve­tő­en össze­ve­ti a ma­gyar­or­szá­gi fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban al­kal­ma­zott nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­si el­já­rá­so­kat az auk­ci­ók nem­zet­kö­zi­leg is­mert főbb tí­pu­sa­i­val, meg­vizs­gál­va a kény­szer­ér­té­ke­sí­tés során al­kal­ma­zott auk­ci­ók to­vább­fej­lesz­té­sé­nek le­he­tő­sé­ge­it.

Auc­tions in the Hun­ga­ri­an Li­qu­i­da­ti­on Pro­ce­e­dings

Sum­ma­ry

The fol­lo­wing study in­vestiga­tes pub­lic sales met­hods used in Hun­ga­ri­an li­qu­i­da­ti­on pro­ce­e­dings, con­centrating ma­inly on an eva­lu­a­ti­on of the last ten years, and a re­view of trends. The aut­hor pre­sents the legal re­gu­la­ti­on of auc­tions and pub­lic ten­ders, as well as an em­pi­ri­cal study com­pa­ring guide pri­ces with ac­tu­al sale pri­ces. He sub­se­qu­ently com­pa­res the pub­lic sales met­hods used in Hun­ga­ri­an li­qu­i­da­ti­on pro­ce­e­dings with the main types of in­ter­na­ti­o­nally est­ab­lis­hed auc­tions, while exa­mining the op­por­tuni­ti­es for imp­ro­ve­ment of auc­tions used du­ring for­ced li­qu­i­da­ti­on.

Be­ve­ze­tés

A jelen ta­nul­mány a ma­gyar­or­szá­gi fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban al­kal­ma­zott ér­té­ke­sí­té­si mó­do­kat, kü­lö­nö­sen azok ered­mé­nyes­sé­gét vizs­gál­ja. Ki­in­du­ló­pon­tunk, hogy egy adós gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet ese­dé­kes­ség­kor nem tel­je­sí­tet­te a hi­te­le­ző­vel szem­ben fenn­ál­ló, az állam által ki­kény­sze­rít­he­tő­nek el­is­mert pénz­be­li vagy pénz­ben ki­fe­jez­he­tő tar­to­zá­sát (tar­to­zá­sa­it). Mind­ez a min­den­na­pok ter­mé­sze­tes ré­szét ké­pe­zi,¹ de a 2008-as glo­bá­lis pénz­ügyi vál­ság­hoz kap­cso­ló­dó­an egy­faj­ta ön­ger­jesz­tő és to­vább­gyű­rű­ző me­cha­niz­mus­ként sú­lyos, rend­szer­szin­tű prob­lé­má­kat oko­zott, töb­bek kö­zött je­len­tő­sen ront­va a banki hi­tel­port­fó­li­ók mi­nő­sé­gét.²

A tel­je­sí­tés el­ma­ra­dá­sá­nak egye­bek­ben több oka is lehet: hi­á­nyoz­hat az adós tel­je­sí­té­si kész­sé­ge (nem akar fi­zet­ni), vagy hi­á­nyoz­hat az adós tel­je­sí­té­si ké­pes­sé­ge (nem tud fi­zet­ni).³ Bármi is le­gyen a nem­tel­je­sí­tés oka, ilyen eset­ben meg­té­rü­lés­re alap­ve­tő­en az adós va­gyo­ná­nak egyes ele­mei szol­gál­nak fe­de­ze­tül, eze­ket, il­let­ve az ezek által meg­tes­te­sí­tett ér­té­ket lehet – a jog­sza­bá­lyok által meg­ha­tá­ro­zott ke­re­tek kö­zött, le­gá­lis kény­szer­rel – a kö­ve­te­lés ki­elé­gí­té­sé­re fel­hasz­nál­ni. A va­gyon­ban kü­lön­bö­ző tí­pu­sú va­gyon­tár­gyak sze­re­pel­het­nek, prak­ti­ku­san: pénz (kész­pénz vagy pénz­for­gal­mi szol­gál­ta­tó­nál ke­zelt pénz­összeg), az adós­nak har­ma­dik sze­méllyel szem­ben fenn­ál­ló pénz­kö­ve­te­lé­se, in­gó­ság vagy in­gat­lan. Az előb­bi kettő va­gyon­elem köz­vet­le­nül, az utób­bi két­fé­le tí­pu­sú va­gyon­tárgy köz­vet­ve for­dít­ha­tó a kö­ve­te­lés ki­elé­gí­té­sé­re. Az adós va­gyo­ná­ba tar­to­zó pénz­nek vagy pénz­kö­ve­te­lés­nek a ki­elé­gí­tés­re for­dí­tá­sa ke­ve­sebb prob­lé­mát vet fel: a be­haj­tott, le­til­tott pénz­összeg – a be­haj­tás­sal fel­me­rü­lő költ­sé­gek le­vo­ná­sa után – ará­nyo­san csök­ken­ti a hi­te­le­ző kö­ve­te­lé­sét. Ennél sok­kal komp­le­xebb prob­lé­ma, ami­kor a nem tel­je­sí­tő adós ingó és in­gat­lan va­gyon­tár­gya­it kell fel­hasz­nál­ni a kö­ve­te­lés ki­elé­gí­té­sé­re. Eze­ket ugyan­is le kell fog­lal­ni, majd ér­té­ke­sí­te­ni szük­sé­ges, és az ér­té­ke­sí­tés­ből be­folyt összeg­nek a be­haj­tás­sal fel­me­rü­lő költ­sé­gek le­vo­ná­sa után meg­ma­radt része for­dít­ha­tó a kö­ve­te­lés ki­elé­gí­té­sé­re. Az aláb­bi­ak­ban eze­ket a bo­nyo­lul­tabb ese­te­ket vizs­gál­juk, ami­kor ingó vagy in­gat­lan va­gyon­tár­gyak ke­rül­nek fel­hasz­ná­lás­ra a meg­té­rü­lés ér­de­ké­ben.

Arról sem sza­bad per­sze meg­fe­led­kez­ni, hogy meg­té­rü­lés­re csak olyan va­gyon­tár­gyak hasz­nál­ha­tók fel, ame­lyek a kö­ve­te­lés ér­vé­nye­sí­té­sé­nek idő­pont­já­ban ren­del­ke­zés­re áll­nak. Így vizs­gá­ló­dá­sa­in­kat ér­de­mes azok­ra az igény­ér­vé­nye­sí­té­sek­re szű­kí­te­ni, ahol leg­alább va­la­mely va­gyon­tár­gyat si­ke­rül a be­haj­tás kö­ré­be vonni. A meg­té­rü­lés szem­pont­já­ból ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­ge van to­váb­bá, hogy a fe­de­ze­tet je­len­tő va­gyon­tár­gyon fenn­áll-e a hi­te­le­ző ki­elé­gí­té­si el­sőbb­sé­gét biz­to­sí­tó va­la­mely jogi biz­to­sí­ték (pl. zá­log­jog).⁴

A kö­ve­te­lés fe­de­ze­té­ül szol­gá­ló ingó és in­gat­lan va­gyon­tár­gyak­ból a pénz­egyen­ér­ték jo­gi­lag sza­bá­lyo­zott el­já­rá­sok­ban kerül ki­nye­rés­re. Erre szol­gál­nak a kény­szer­el­já­rá­sok. A kény­szer­el­já­rá­sok olyan, jo­gi­lag sza­bá­lyo­zott el­já­rá­sok, ame­lyek ke­re­té­ben az állam által ki­kény­sze­rít­he­tő­nek el­is­mert, fenn­ál­ló tar­to­zá­sát ese­dé­kes­ség­kor nem tel­je­sí­tő adós ellen az állam le­gá­lis kény­szert biz­to­sít a hi­te­le­ző szá­má­ra a kö­ve­te­lés re­a­li­zá­lá­sa ér­de­ké­ben. Ilyen kény­szer­el­já­rás egy­részt az egye­di va­gyo­ni vég­re­haj­tást meg­va­ló­sí­tó bí­ró­sá­gi vég­re­haj­tás, más­részt a to­tá­lis va­gyo­ni vég­re­haj­tás­ra szol­gá­ló fel­szá­mo­lá­si el­já­rás. A jelen ta­nul­mány­ban az utób­bi­ra kon­cent­rá­lunk.

A fel­szá­mo­lá­si el­já­rás olyan el­já­rás, amely­nek célja, hogy a fi­ze­tés­kép­te­len adós jog­utód nél­kü­li meg­szün­te­té­se során a hi­te­le­zők a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott módon – leg­alább rész­le­ges – ki­elé­gí­tést nyer­je­nek. Fel­szá­mo­lá­si el­já­rás – a ma­gyar sza­bá­lyok sze­rint – csak a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott, fi­ze­tés­kép­te­len­nek mi­nő­sü­lő gaz­dál­ko­dó szer­ve­ze­tek ellen foly­tat­ha­tó le. Fel­szá­mo­lá­si el­já­rás az adós fi­ze­tés­kép­te­len­sé­ge ese­tén kez­de­mé­nyez­he­tő. A bí­ró­ság az adós fel­szá­mo­lá­sát vég­zés­sel el­ren­de­li, ha az adós fi­ze­tés­kép­te­len­sé­gét ál­la­pít­ja meg. A bí­ró­ság a fel­szá­mo­lást el­ren­de­lő vég­zés­ben ki­je­lö­li a fel­szá­mo­lót. A hi­te­le­zők­nek is­mert kö­ve­te­lé­se­i­ket a fel­szá­mo­lást el­ren­de­lő vég­zés köz­zé­té­te­lé­től szá­mí­tott 40 napon belül kell a fel­szá­mo­ló­nak be­je­len­te­ni.

A fel­szá­mo­lás el­ren­de­lé­sét kö­ve­tő­en kez­de­tét veszi a ki­je­lölt fel­szá­mo­ló tény­ke­dé­se. A fel­szá­mo­ló át­ve­szi az adós gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet ve­ze­té­sé­vel kap­cso­la­tos jo­go­sít­vá­nyo­kat, fel­szá­mo­lá­si ütem­ter­vet ké­szít, szer­ve­zi az adós gaz­dál­ko­dá­sát, in­téz­ke­dé­se­ket tesz a hi­te­le­zők minél na­gyobb mér­té­kű ki­elé­gí­té­se ér­de­ké­ben. A fel­szá­mo­ló mű­kö­dé­se során az aláb­bi fon­to­sabb te­en­dő­ket látja el:

A fel­szá­mo­ló a fel­szá­mo­lás be­fe­je­zé­se­kor fel­szá­mo­lá­si zá­ró­mér­le­get, a be­vé­te­lek és költ­sé­gek ala­ku­lá­sá­ról ki­mu­ta­tást, záró adó­be­val­lást, zá­ró­je­len­tést és va­gyon­fel­osz­tá­si ja­vas­la­tot ké­szít. A hi­te­le­zők kö­ve­te­lé­se­it a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott sor­rend­ben kell ki­elé­gí­te­ni. A ki­elé­gí­té­si sor­rend meg­ha­tá­ro­zá­sá­nál a jog­al­ko­tó alap­ve­tő­en a kö­ve­te­lé­sek jog­cí­me­it és kü­lön­fé­le szer­ző­dé­si biz­to­sí­té­ko­kat veszi fi­gye­lem­be.⁵

Amint a fenti rövid is­mer­te­tés­ből lát­ha­tó, a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­nak je­len­tős ele­mét ké­pe­zi az adós gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet va­gyon­tár­gya­i­nak ér­té­ke­sí­té­se és a be­folyt vé­tel­ár­nak a kö­ve­te­lé­sek ki­elé­gí­té­sé­re for­dí­tá­sa.

Nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­si el­já­rá­sok a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban

A je­len­leg ha­tá­lyos sza­bá­lyo­zás sze­rint a fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban két­fé­le nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­si módot al­kal­maz­hat­nak, így ebben a fajta kény­szer­el­já­rás­ban ár­ve­rés vagy nyil­vá­nos pá­lyá­zat is szer­vez­he­tő. Ugyan­ak­kor az el­múlt közel ne­gyed­szá­zad­ban je­len­tő­sen vál­toz­tak az ér­té­ke­sí­té­si el­já­rá­sok me­tó­du­sai, rész­let­sza­bá­lyai.

A pi­ac­gaz­da­sá­gi vi­szo­nyok meg­ala­po­zá­sa ide­jén el­fo­ga­dott, a csőd­el­já­rás­ról, a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ról és a vég­el­szá­mo­lás­ról szóló 1991. évi XLIX. tör­vény (a to­váb­bi­ak­ban: Cstv.) ere­de­ti­leg csu­pán annyit tar­tal­ma­zott, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban az adós va­gyon­tár­gya­it nyil­vá­no­san, a for­ga­lom­ban el­ér­he­tő leg­ma­ga­sabb áron kell ér­té­ke­sí­te­ni.⁶ A nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­tés mód­sze­ré­re ekkor még nem lé­te­zett kö­te­le­ző elő­írás. Ké­sőbb, 1997. au­gusz­tus 6-tól a vo­nat­ko­zó nor­ma­szö­veg úgy mó­do­sult, hogy az ér­té­ke­sí­tés mód­sze­re­ként – fő­sza­bály­ként – kö­te­le­ző­en elő­ír­ták a pá­lyá­za­tot vagy az ár­ve­rést. Ezen el­já­rá­sok al­kal­ma­zá­sá­tól csak akkor te­kint­het el a fel­szá­mo­ló, ha ehhez a hi­te­le­zői vá­laszt­mány hoz­zá­já­rul, vagy ha a vár­ha­tó be­vé­te­lek nem fe­de­zik az ér­té­ke­sí­tés költ­sé­ge­it, vagy ha a vár­ha­tó be­vé­te­lek és az ér­té­ke­sí­tés előre lát­ha­tó költ­sé­gei kö­zöt­ti kü­lönb­ség ke­ve­sebb mint száz­ezer fo­rint.⁷

Az adós va­gyon­tár­gya­i­nak nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­sé­re vo­nat­ko­zó­an csak ti­zen­két esz­ten­dő­vel ké­sőbb, a 237/2009. (X. 20.) Korm. ren­de­let el­fo­ga­dá­sá­val szü­let­tek rész­le­tes sza­bá­lyok. Ez a ren­de­let ere­de­ti­leg úgy ren­del­ke­zett, hogy a fel­szá­mo­ló a nyil­vá­nos pá­lyá­za­ti fel­hí­vást és az ár­ve­ré­si hir­det­ményt a Cég­köz­lönyben kö­te­les köz­zé­ten­ni, emel­lett csak le­he­tő­ség­ként utalt az in­ter­ne­tes hon­la­pon, saj­tó­ter­mé­kek­ben vagy az ár­ve­rés helye sze­rin­ti te­le­pü­lé­si pol­gár­mes­te­ri hi­va­tal hir­de­tő­táb­lá­ján tör­té­nő köz­zé­té­tel­re. A pá­lyá­za­ti fel­hí­vás­ban – az ér­té­ke­sí­té­si fel­té­te­lek kö­zött – meg kell ha­tá­roz­ni az egyes va­gyo­ni ele­mek irány­árát (becs­ér­té­két), va­la­mint a vé­tel­ár meg­fi­ze­té­sé­nek mód­ja­it és ha­tár­ide­jét, az aján­la­ti biz­to­sí­ték ki­kö­té­sét és annak for­má­ját, to­váb­bá a szer­ző­dés­kö­tés­re meg­ha­tá­ro­zott ha­tár­időt is. Az aján­la­ti biz­to­sí­ték mér­té­ke 10 mil­lió fo­rint­nál ala­cso­nyabb össze­gű irány­ár (becs­ér­ték) ese­tén annak 5%-a, 10 mil­lió fo­rint vagy annál ma­ga­sabb össze­gű irány­ár (becs­ér­ték) ese­tén annak 3%-a. Ha a szer­ző­dés a vevő ér­dek­kö­ré­ben fel­me­rü­lő okból nem jön létre, a vevő a biz­to­sí­té­kot el­ve­szí­ti, a fel­szá­mo­ló ezt az össze­get az ér­té­ke­sí­té­si be­vé­tel ré­sze­ként szá­mol­ja el. A pá­lyáz­ta­tás és az ár­ve­rés során biz­to­sí­ta­ni kell a pá­lyá­zók, il­let­ve az ár­ve­ré­sen részt vevők esély­egyen­lő­sé­gét.

A ked­ve­zőbb ár­be­vé­tel és a fog­lal­koz­ta­tá­si szem­pon­tok ér­de­ké­ben a jog­sza­bály a kez­de­tek­től le­he­tő­sé­get biz­to­sít arra, hogy a fel­szá­mo­ló a te­lep­he­lyet és annak be­ren­de­zé­se­it együtt, ön­ál­ló ter­me­lő­egy­ség­hez kap­cso­ló­dó esz­kö­zön­ként, vagy a cég va­gyon­tár­gyai egé­szét is ér­té­ke­sít­hes­se nyil­vá­nos pá­lyá­zat vagy ár­ve­rés útján.

Ered­mény­te­len­nek kell nyil­vá­ní­ta­ni a pá­lyá­za­ti el­já­rást, ha a pá­lyá­za­ti ki­írás­ban meg­ha­tá­ro­zott fel­té­te­lek­nek meg­fe­le­lő aján­la­tot nem adtak be, ide­ért­ve azt is, ha a mi­ni­mál­árat elérő ér­vé­nyes aján­la­tot nem adtak be, vagy – ilyen mi­ni­má­lár hi­á­nyá­ban – az irány­ár (becs­ér­ték) 50%-át el nem érő össze­gű aján­la­to­kat adtak be. A hi­te­le­zői vá­laszt­mány – vá­laszt­mány hi­á­nyá­ban pedig a be­je­lent­ke­zett hi­te­le­zők kö­ve­te­lés­ará­nyo­san szá­mí­tott több­sé­ge – kér­he­ti, hogy az irány­ár (becs­ér­ték) 50%-ával meg­egye­ző vagy azt meg­ha­la­dó össze­gű aján­lat le­gyen a pá­lyá­za­ti fel­hí­vás­ban – mi­ni­má­l­ár­ként – az ered­mé­nyes ér­té­ke­sí­té­si el­já­rás fel­té­te­le. Az ér­té­ke­sí­tés ered­mény­te­len­sé­gé­nek okát in­dok­lás­sal a jegy­ző­könyv­ben rög­zí­te­ni kell.⁸

Ké­sőbb a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban meg­va­ló­sí­tott nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­sek le­bo­nyo­lí­tá­sá­ra fel­ál­lí­tot­ták a vi­lág­há­lón el­ér­he­tő elekt­ro­ni­kus ér­té­ke­sí­té­si rend­szert (a to­váb­bi­ak­ban: EÉR),⁹ amely­nek al­kal­ma­zá­sát 2015. ja­nu­ár 1-jé­től tette kö­te­le­ző­vé a jog­al­ko­tó. Az adós va­gyon­tár­gya­i­nak a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban tör­té­nő elekt­ro­ni­kus ér­té­ke­sí­té­sé­ről a 17/2014. (II. 3.) Korm. ren­de­let tar­tal­maz rész­le­tes sza­bá­lyo­kat.

Az EÉR szá­mí­tó­gé­pes prog­ram le­he­tő­vé teszi a li­ci­tá­lók szá­má­ra a li­ci­tá­lást, ér­té­ke­sí­té­si pá­lyá­zat ese­tén pedig a pá­lyá­za­tuk elekt­ro­ni­kus úton tör­té­nő be­nyúj­tá­sát, fo­ga­dá­sát, tá­ro­lá­sát. A rend­szer­nek el kell vé­gez­nie a pá­lyá­za­tok, ár­ve­ré­si li­ci­tek be­ér­kez­te­té­sét, a be­ér­ke­zés idő­pont­já­nak rög­zí­té­sét, az el­já­rá­si cse­lek­mé­nyek meg­tör­tén­té­nek nap­ló­zá­sát.

Ár­ve­ré­ses ér­té­ke­sí­té­si forma ese­tén a szá­mí­tó­gé­pes prog­ram egy több­szin­tű jo­go­sult­ság­hoz kö­tött li­cit­nap­lót rög­zít, amely­nek leg­szű­kebb adat­tar­tal­mú vál­to­za­ta a nyil­vá­nos li­cit­nap­ló, a leg­rész­le­te­sebb adat­tar­tal­mú vál­to­za­ta a tel­jes li­cit­nap­ló. A nyil­vá­nos li­cit­nap­ló tar­tal­maz­za a licit meg­nyi­tá­sá­nak és le­zá­rá­sá­nak idő­pont­ját, az összes re­giszt­rált aján­la­tot (ezen belül külön gyűjt­ve a meg­tett ér­vé­nyes aján­la­to­kat), az aján­lat­té­te­lek be­ér­ke­zé­sé­nek idő­pont­ját, az aján­lat­te­vők egye­di azo­no­sí­tó­já­val (az aján­lat­té­te­lek sor­rend­je sze­rint). A nyil­vá­nos li­cit­nap­ló ki­nyom­tat­ha­tó. Az elekt­ro­ni­kus ér­té­ke­sí­tést mű­köd­te­tő prog­ram­nak úgy kell mű­köd­nie, hogy biz­to­sít­sa az ár­ve­re­zők esély­egyen­lő­sé­gét és annak meg­aka­dá­lyo­zá­sát, hogy a be­nyúj­tott aján­la­tok nem nyil­vá­nos tar­tal­ma meg­is­mer­he­tő­vé vál­jon.

A li­ci­tá­lá­si ha­tár­idő le­jár­tát kö­ve­tő­en ér­ke­zett vagy az ér­té­ke­sí­tő által meg­adott mi­ni­mál­árat el nem érő aján­la­to­kat nem kell re­giszt­rál­ni, a re­giszt­rá­lás vissza­uta­sí­tá­sá­ról és ennek oká­ról a li­ci­tá­lót a rend­szer egy au­to­ma­ti­kus üze­net­tel ér­te­sí­ti, külön elekt­ro­ni­kus levél kül­dé­sé­re ez okból nem kerül sor. Az üze­net tá­jé­koz­ta­tást ad arról, hogy az ár­aján­lat nem mi­nő­sül ér­vé­nyes aján­lat­nak, és meg­je­lö­li ennek okát.

A li­ci­tá­lás­nál öt­ezer fo­rint­ra ke­re­kít­ve kell az aján­la­to­kat meg­ten­ni. Az ak­tu­á­lis leg­ma­ga­sabb aján­lat­nál csak ma­ga­sabb össze­gű aján­la­tot lehet tenni, a li­cit­lép­cső sza­bá­lyai sze­rint. A li­ci­tál­ha­tó vé­tel­ár­össze­get a szá­mí­tó­gé­pes prog­ram – az ér­té­ke­sí­tő által az adott ér­té­ke­sí­tés­re meg­sza­bott li­cit­lép­cső sze­rint – au­to­ma­ti­ku­san emeli. A li­cit­lép­cső leg­ki­sebb és leg­na­gyobb ér­té­ke a leg­ma­ga­sabb ér­vé­nyes aján­lat­hoz ké­pest

a) 1 mil­lió fo­rin­tig mi­ni­mum 5 ezer, de ma­xi­mum 30 ezer fo­rint,

b) 1 és 5 mil­lió fo­rint kö­zött mi­ni­mum 30 ezer, de ma­xi­mum 50 ezer fo­rint,

c) 5 és 20 mil­lió fo­rint kö­zött mi­ni­mum 50 ezer, de ma­xi­mum 200 ezer fo­rint,

d) 20 és 200 mil­lió fo­rint kö­zött mi­ni­mum 200 ezer, de ma­xi­mum 500 ezer fo­rint,

e) 200 mil­lió fo­rint és afe­lett mi­ni­mum 500 ezer, de ma­xi­mum 2 mil­lió fo­rint.

Az adott ér­té­ke­sí­tés­re vo­nat­ko­zó li­cit­lép­csőt – a fenti ke­re­tek kö­zött – az ér­té­ke­sí­tő ál­lít­ja be a rend­szer szá­má­ra.

A li­ci­tá­ló a meg­tett aján­la­tát nem von­hat­ja vissza. A rend­szer nem teszi le­he­tő­vé, hogy a li­ci­tá­lók egy­más­sal kap­cso­lat­ba lép­hes­se­nek, vagy egy­mást azo­no­sít­has­sák.

Az ér­té­ke­sí­té­si pá­lyá­zat ese­tén a szá­mí­tó­gé­pes rend­szer for­mai vizs­gá­la­tot végez arra nézve, hogy a pá­lyá­zat ha­tár­idő­ben ér­ke­zett-e. A mel­lék­le­te­ket szken­nelt for­má­ban kell csa­tol­ni. Az elekt­ro­ni­kus pá­lyáz­ta­tás­kor biz­to­sí­ta­ni kell a pá­lyá­zók esély­egyen­lő­sé­gét és annak meg­aka­dá­lyo­zá­sát, hogy a be­nyúj­tott pá­lyá­zat nem nyil­vá­nos tar­tal­ma meg­is­mer­he­tő­vé vál­jon. A pá­lyá­zat tar­tal­mát az ér­té­ke­sí­tő a pá­lyá­zat­bon­tá­sig nem is­mer­he­ti meg.

A pá­lyá­za­ti fel­hí­vás­ban meg­ha­tá­ro­zott pá­lyá­zat­bon­tás­kor az ér­té­ke­sí­tő meg­vizs­gál­ja, hogy a pá­lyá­za­tok meg­fe­lel­tek-e az ér­té­ke­sí­té­si hir­det­mény­ben meg­ha­tá­ro­zott fel­té­te­lek­nek, to­váb­bá min­den ér­vé­nyes pá­lyá­za­tot ér­té­kel a rész­le­tes pá­lyá­za­ti fel­té­te­lek­ben meg­ha­tá­ro­zott módon. Az ér­té­ke­sí­tő fel­ál­lít­ja a li­ci­tá­lók kö­zöt­ti sor­ren­det, és meg­ál­la­pít­ja, hogy a jog­sza­bá­lyi elő­írá­sok alap­ján szük­sé­ges-e on­line ár­tár­gya­lást tar­ta­ni, elő­vá­sár­lás­ra jo­go­sult sze­mélyt meg­ke­res­ni, vagy más el­já­rá­si cse­lek­ményt vé­gez­ni. A pá­lyá­za­tok ér­té­ke­lé­sé­ről szóló jegy­ző­köny­vet az ér­té­ke­sí­tő a pá­lyá­zat­bon­tás idő­pont­já­tól szá­mí­tott 20 napon belül kö­te­les el­ké­szí­te­ni, és a jegy­ző­könyv szken­nelt vál­to­za­tát fel­töl­te­ni az EÉR fe­lü­le­té­re.

Ha az ér­té­ke­sí­tés ár­ve­rés útján tör­té­nik, és a li­ci­tá­lás le­zá­rá­sá­nak idő­pont­ját meg­elő­ző 10 perc­ben ér­ke­zik ér­vé­nyes aján­lat, a le­zá­rást meg kell hosszab­bí­ta­ni mind­ad­dig, amíg el nem telik 15 perc anél­kül, hogy ér­vé­nyes aján­lat ér­kez­ne. Az ár­ve­rést az nyeri, aki a licit le­zá­rá­sa előtt a leg­ma­ga­sabb össze­gű ér­vé­nyes ár­aján­la­tot teszi. Az ér­té­ke­sí­tő­nek az ár­ve­ré­si hir­det­mény­ben kell köz­zé­ten­nie, hogy le­he­tő­vé te­szi-e a vé­tel­ár rész­le­tek­ben tör­té­nő meg­fi­ze­té­sét, és ha igen, mi­lyen üte­me­zés­sel.

Ha több, közel azo­nos ér­té­kű (a vé­tel­ár vo­nat­ko­zá­sá­ban leg­fel­jebb 10%-kal el­té­rő) aján­lat ér­ke­zik, a fel­szá­mo­ló ha­la­dék­ta­la­nul kö­te­les az em­lí­tett pá­lyá­zók kö­zött nyil­vá­nos ár­tár­gya­lást tar­ta­ni. Az addig meg­tett pá­lyá­za­ti aján­la­tok au­to­ma­ti­ku­san ér­vény­ben ma­rad­nak, vagy azok­nál ma­ga­sabb vé­tel­árat tar­tal­ma­zó aján­la­tot lehet tenni. Ha az ilyen pá­lyá­za­ti ár­tár­gya­lás fel­té­te­lei fenn­áll­nak, akkor a pá­lyá­zat nyer­te­sé­nek azon­na­li meg­ál­la­pí­tá­sa he­lyett, az EÉR-nek az elekt­ro­ni­kus ár­tár­gya­lás le­bo­nyo­lí­tá­sát is biz­to­sí­ta­nia kell oly módon, hogy az ér­té­ke­sí­tő az EÉR által lét­re­ho­zott üze­net útján a leg­ma­ga­sabb és az ettől leg­fel­jebb 10%-kal ala­cso­nyabb ár­aján­la­tot adó pá­lyá­zó­kat a li­cit­zá­rást kö­ve­tő­en ér­te­sí­ti az on­line ár­tár­gya­lá­si for­du­ló­ról, annak kezdő és záró idő­pont­já­ról, és arról, hogy az ed­di­gi leg­ma­ga­sabb ér­vé­nyes ár­aján­la­tuk azon au­to­ma­ti­ku­san részt vesz, to­váb­bá hogy mód­juk van az ár­tár­gya­lás­ra meg­adott idő­tar­ta­mon belül az ár­aján­la­tu­kat emel­ni. Az on­line ár­tár­gya­lás idő­tar­ta­ma 5 óra, a meg­tett aján­la­to­kat a rend­szer rög­zí­ti (nap­lóz­za) és ar­chi­vál­ja. Az on­line ár­tár­gya­lást leg­ko­ráb­ban a pá­lyá­za­tok ér­té­ke­lé­sé­ről szóló jegy­ző­könyv fel­töl­té­sét kö­ve­tő mun­ka­na­pon, leg­ké­sőbb azon­ban a jegy­ző­könyv fel­töl­té­sét kö­ve­tő 5 mun­ka­na­pon belül, 9 és 21 óra kö­zött kell meg­tar­ta­ni.

Ha az elekt­ro­ni­kus ár­ve­ré­sen ér­ke­zik több, közel azo­nos ér­té­kű (a vé­tel­ár vo­nat­ko­zá­sá­ban leg­fel­jebb 10%-kal el­té­rő) ér­vé­nyes aján­lat, a fel­szá­mo­ló­biz­tos ezek kö­zött az elekt­ro­ni­kus ár­ve­rés­re egy újabb li­ci­tá­lást (elekt­ro­ni­kus ár­ve­rés újabb for­du­ló­ja) hir­det. Az addig meg­tett aján­la­tok au­to­ma­ti­ku­san ér­vény­ben ma­rad­nak, vagy azok­nál ma­ga­sabb össze­gű aján­la­tot lehet tenni az ár­ve­rés le­zá­rá­sá­ig. Ha az ilyen újabb li­ci­tá­lás (elekt­ro­ni­kus ár­ve­rés újabb for­du­ló­ja) fel­té­te­lei fenn­áll­nak, akkor az újabb li­ci­tá­lás az elő­ző­höz ha­son­ló fel­té­te­lek és lé­pé­sek men­tén bo­nyo­ló­dik le.

Az EÉR-en tör­té­nő ér­té­ke­sí­tés ese­tén, amennyi­ben az ár­ve­ré­sen nem ér­ke­zik a becs­ér­té­ket elérő vé­te­li aján­lat, a fel­szá­mo­ló az ár­ve­rést ered­mény­te­len­nek nyil­vá­nít­ja, és újabb ár­ve­rés tar­tá­sá­ról ha­tá­roz. Az újabb ár­ve­rés során a fel­szá­mo­ló a mi­ni­mál­árat – a hi­te­le­zői vá­laszt­mány egyet­ér­té­sé­vel – leg­fel­jebb a becs­ér­ték fe­lé­ig le­szál­lít­hat­ja. Ha ezen az áron sem ér­ke­zik aján­lat, a fel­szá­mo­ló az újabb ár­ve­rést is ered­mény­te­len­nek nyil­vá­nít­ja.¹⁰

A fent le­ír­tak össze­fog­la­lá­sa­ként azt rög­zít­het­jük, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban a 2015-ös esz­ten­dő­ben je­len­tős újí­tá­so­kat ve­zet­tek be a fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok ér­té­ke­sí­té­si mód­sze­ré­ben azzal, hogy mind az ár­ve­ré­se­ket, mind a pá­lyá­za­to­kat elekt­ro­ni­kus útra te­rel­ték. Ugyan­ak­kor meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban vál­to­zat­la­nul két­fé­le tí­pu­sú auk­ció lé­te­zik, az angol auk­ció for­má­já­ban mű­kö­dő ár­ve­rés, és az el­ső­áras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú auk­ció for­má­já­ban mű­kö­dő nyil­vá­nos pá­lyá­zat.

A fel­szá­mo­lás során al­kal­ma­zott nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­sek em­pi­ri­kus ada­tai

Kér­dés­ként merül fel, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás során al­kal­ma­zott nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­té­sek mennyi­re biz­to­sít­ják a tör­vény­ben rög­zí­tett ál­ta­lá­nos cél el­éré­sét, azt, hogy az el­adás a for­ga­lom­ban el­ér­he­tő leg­ma­ga­sabb áron tör­tén­jen. Az auk­ci­ón elért, re­a­li­zált el­adá­si ár ki­ala­ku­lá­sát per­sze szá­mos té­nye­ző be­fo­lyá­sol­ja, töb­bek kö­zött a kény­szer­ér­té­ke­sí­té­sek pi­a­cá­nak jel­leg­ze­tes sa­já­tos­sá­gai.¹¹ Ugyan­ak­kor a nyil­vá­nos ér­té­ke­sí­tés ered­mé­nyes­sé­gé­re bi­zo­nyo­san ha­tás­sal van az al­kal­ma­zott ér­té­ke­sí­té­si me­tó­dus is.

A fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban al­kal­ma­zott auk­ci­ók ered­mé­nyes­sé­gé­nek át­te­kin­té­sé­re em­pi­ri­kus ku­ta­tást vé­gez­tem: a 2008 és 2013 kö­zöt­ti idő­szak­ban meg­va­ló­sult, mind­össze­sen 720 si­ke­res va­gyon­ér­té­ke­sí­tést vizs­gál­tam meg és ele­mez­tem. El­ső­sor­ban az ér­de­kelt, hogy a re­a­li­zált el­adá­si ár ho­gyan vi­szo­nyul a be­csült for­gal­mi ér­ték­hez. Ezért egy olyan há­nya­dost ál­lí­tot­tam fel, ahol a re­a­li­zált el­adá­si árat el­osz­tot­tam a fel­szá­mo­ló által egye­di­leg, sa­já­tos szak­ér­tői mód­sze­rek­kel meg­ha­tá­ro­zott „for­gal­mi árral” (becs­ér­ték, irány­ár).¹² Ezt a há­nya­dost az ér­té­ke­sí­tés során elért ér­ték­arány­nak vagy ér­té­ke­sí­té­si mu­ta­tó­nak ne­vez­het­jük. A becs­ér­ték­nél min­den eset­ben az első ár­ve­ré­sen vagy nyil­vá­nos pá­lyá­za­ton meg­hir­de­tett irány­árat vet­tem ala­pul, füg­get­le­nül attól, hogy azt – si­ker­te­len ér­té­ke­sí­té­si kí­sér­let után – a ké­sőb­bi el­já­rá­sok­ban le­szál­lí­tot­ták. A ka­pott ered­mé­nye­ket az aláb­bi táb­lá­zat fog­lal­ja össze.

A fenti táb­lá­zat ada­ta­i­ból meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a minta ele­me­i­nek vi­szony­lag egyen­le­tes el­osz­lá­sa mel­lett az össze­sí­tett ér­ték­arány (ér­té­ke­sí­té­si mu­ta­tó) 0,491, az ingók ér­ték­ará­nya 0,511, az in­gat­la­nok ér­ték­ará­nya 0,424 lett. Ebből az is kö­vet­ke­zik, hogy az auk­ci­ók során át­la­go­san elért tény­le­ges vé­tel­ár a vizs­gált idő­szak­ban át­la­go­san az in­gó­sá­gok­ra nézve az ere­de­ti becs­ér­ték 51,1%-a, az in­gat­la­nok­ra nézve az ere­de­ti becs­ér­ték 42,4%-a volt, míg az összes va­gyon­tárgy ér­té­ke­sí­té­se alap­ján szá­mí­tott össze­sí­tett érték 49,1%.

Az ér­té­ke­sí­té­si ada­tok to­váb­bi elem­zé­se ki­mu­tat­ta, hogy az ér­té­ke­sí­tés során elért ér­ték­ará­nyok (ér­té­ke­sí­té­si mu­ta­tók) az idő­táv függ­vé­nyé­ben szig­ni­fi­kán­san kü­lön­böz­nek egy­más­tól. Az el­vég­zett va­ri­an­cia­ana­lí­zis (Schef­fé-el­já­rás­sal meg­va­ló­sí­tott post­hoc teszt­tel) egy­ér­tel­mű­en alá­tá­masz­tot­ta, hogy amennyi­ben az ér­té­ke­sí­té­si fo­lya­mat hosszabb időt vesz igény­be, az ér­té­ke­sí­tés során elért ér­ték­arány (ér­té­ke­sí­té­si mu­ta­tó) rom­lik. Igaz, az in­gat­la­nok ese­té­ben a két éven túli ér­té­ke­sí­té­sek mi­ni­má­lis elem­szá­mú so­ka­sá­gá­ban ta­pasz­tal­ha­tó volt egy re­la­tív fel­íve­lés, de ezt mind­össze két darab, ked­ve­ző­en ala­kult pá­lyá­za­ti ér­té­ke­sí­tés idéz­te elő, így ez a trend ala­ku­lá­sát ér­dem­ben nem be­fo­lyá­sol­ja.

A va­ri­an­cia­ana­lí­zis mind az ingók, mind az in­gat­la­nok, mind az össze­sí­tett adat­sor ese­tén ki­mu­tat­ta, hogy az ér­té­ke­sí­tés során elért ér­ték­arány (ér­té­ke­sí­té­si mu­ta­tó) a kü­lön­bö­ző idő­tá­vok ka­te­gó­ri­á­já­ban el­té­rést mutat (1., 2. és 3. ábra).

Az auk­ci­ók főbb tí­pu­sai

A fen­ti­ek­ben már több­ször utal­tam az auk­ci­ók főbb tí­pu­sa­i­ra, most te­kint­sük át eze­ket rö­vi­den. A szak­iro­da­lom az auk­ci­ók négy alap­tí­pu­sát kü­lön­böz­te­ti meg.¹³

a) Az angol vagy nö­vek­vő li­ci­tű (as­cend­ing bid) auk­ci­ón a ki­ki­ál­tá­si ár fo­lya­ma­to­san emel­ke­dik, a részt­ve­vők nyo­mon kö­ve­tik a li­ci­te­ket, és bár­mi­kor dönt­het­nek úgy, hogy egy adott aján­la­tot el­fo­gad­nak. Az auk­ci­ót az nyeri, aki az utol­só­nak ki­ki­ál­tott árra emel­te a kezét.

b) A hol­land vagy csök­ke­nő li­ci­tű (des­cend­ing bid) auk­ci­ón a ki­ki­ál­tó magas árral kezdi az ár­ve­rést, majd ezt kezdi csök­ken­te­ni addig, amíg va­la­ki egy adott árat el nem fogad. Itt az ár­ve­re­zők csak a győz­tes li­ci­tet tud­ják meg­fi­gyel­ni, ami­kor va­la­ki el­fo­gad egyet a fo­lya­ma­to­san csök­ke­nő árak közül, az ár­ve­rés be­fe­je­ző­dik.

c) Az el­ső­áras (first-pri­ce) zárt bo­rí­té­ko­lá­sú (saled bid) auk­ci­ón az eladó min­den po­ten­ci­á­lis vá­sár­ló­tól zárt bo­rí­ték­ba he­lye­zett li­ci­tet kap. Eze­ket a bo­rí­té­ko­kat egy meg­ha­tá­ro­zott idő­pont­ban bont­ják fel, és a leg­ma­ga­sabb aján­la­tot tevő sze­mély nyer.

A li­ci­tá­lók nem is­mer­he­tik meg egy­más aján­la­ta­it, min­den aján­lat­ra egy idő­ben, a pro­ce­dú­ra végén derül fény.

d) A má­so­dáras (se­cond-pri­ce) zárt bo­rí­té­ko­lá­sú (saled bid) auk­ció annyi­ban kü­lön­bö­zik a fent leírt el­ső­áras tár­sá­tól, hogy ugyan itt is a leg­ma­ga­sabb aján­la­tot tevő sze­mély nyer, de csak a má­so­dik leg­na­gyobb licit össze­gét kell ki­fi­zet­nie az ár­ve­re­zett jó­szá­gért.

Annak alap­ján, hogy az auk­ci­ón részt vevők mi­ként for­mál­nak ér­ték­íté­le­tet az auk­ció tár­gyá­ról, meg­kü­lön­böz­tet­jük az egyé­ni ér­té­ke­lé­sű, il­let­ve a közös ér­té­ke­lé­sű auk­ci­ó­kat. Az előb­bi­nél a li­ci­tá­ló saját egyé­ni ér­ték­íté­let­tel ren­del­ke­zik, ennek nyo­mán aján­la­tát má­sok­tól füg­get­le­nül ala­kít­ja ki. Az utób­bi­nál a po­ten­ci­á­lis vevők szá­má­ra azo­nos tény­le­ges ér­ték­kel bír az ér­té­ke­sí­te­ni kí­vánt jó­szág, az ár pedig je­len­tő­sen függ attól, hogy a töb­bi­ek mennyit haj­lan­dó­ak fi­zet­ni érte.

A köz­gaz­da­ság-tu­do­mány az egyé­ni ér­té­ke­lé­sű auk­ci­ók­ra fel­ál­lí­tot­ta a be­vé­te­lek azo­nos­sá­gá­nak té­te­lét,¹⁴ amely sze­rint az ef­fé­le ár­ve­ré­se­ken a négy fő auk­ció­tí­pus – így az angol, a hol­land, az el­ső­áras és a má­so­dáras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú – ugyan­annyi be­vé­telt ered­mé­nyez: a győz­tes sze­mé­lye és a licit nagy­sá­ga ugyan­az lesz, füg­get­le­nül attól, hogy me­lyik mód­szer­rel szer­ve­zik meg az ár­ve­rést.¹⁵ Ezzel szem­ben a közös ér­té­ke­lé­sű (il­let­ve a majd­nem közös ér­té­ke­lé­sű) auk­ci­ó­kon a be­vé­te­lek kü­lön­bö­ző­sé­ge fi­gyel­he­tő meg, a győz­tes sze­mé­lye és az elért ár függ az auk­ció me­tó­du­sá­tól. A szak­iro­da­lom az el­ér­he­tő be­vé­te­lek nagy­sá­gá­ra vo­nat­ko­zó­an sor­ren­det is ál­lí­tott fel a közös ér­té­ke­lé­sű auk­ci­ók alap­ese­té­re vo­nat­koz­tat­va. Esze­rint a leg­na­gyobb be­vé­telt az angol auk­ció adja, a má­so­dik a má­so­dáras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú, míg a leg­ala­cso­nyabb be­vé­telt a hol­land és az el­ső­áras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú auk­ció ígéri.¹⁶ Meg­jegy­zen­dő ugyan­ak­kor, hogy ennek a té­tel­nek a helyt­ál­ló­sá­gát né­mi­kép­pen meg­kér­dő­je­le­zi, ha az egyes auk­ció­tí­pu­sok elő­nye­it és hát­rá­nya­it kü­lön-kü­lön mér­le­gel­jük. Elég itt arra utal­ni, hogy a nö­vek­vő li­ci­tű, azaz angol auk­ci­ók al­kal­ma­zá­sa­kor – alap­ve­tő­en a fo­lya­mat nyil­vá­nos­sá­ga miatt – könnyeb­bé válik a részt­ve­vők össze­ját­szá­sa. Ugyan­ak­kor a zárt bo­rí­té­ko­lá­sú konst­ruk­ció szé­le­sebb kört ösz­tö­nöz­het aján­lat­té­tel­re, ez pedig az erő­sebb piaci po­zí­ci­ó­ban lévő sze­rep­lő­ket is arra ösz­tö­nöz­he­ti, hogy ma­ga­sabb össze­gű aján­la­tot te­gye­nek.¹⁷ Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az el­ér­he­tő be­vé­tel nagy­sá­ga je­len­tős mér­ték­ben függ attól, hogy az egyes auk­ció­faj­ták mi­lyen szé­les aján­lat­te­vői kört tud­nak meg­moz­dí­ta­ni, és mennyi­re ké­pe­sek a li­ci­tá­lók kö­zöt­ti össze­ját­szást meg­aka­dá­lyoz­ni.¹⁸

Meg­jegy­zen­dő, hogy a szak­iro­da­lom­ban ál­ta­lá­no­san el­ter­jedt a fen­ti­ek sze­rin­ti klasszi­fi­ká­ció, ugyan­ak­kor ta­lál­koz­ha­tunk olyan szer­zők­kel is, akik el­té­rő szem­pon­tok alap­ján ké­pez­nek cso­por­to­kat. Így pél­dá­ul Li­on­el Boc­hur­berg az aláb­bi ár­ve­rés­tí­pu­sok kö­zött tesz kü­lönb­sé­get:¹⁹

Kö­vet­kez­te­té­sek

A fent le­ír­tak összeg­zé­se­ként meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy Ma­gyar­or­szá­gon a fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban alap­ve­tő­en auk­ci­ók ke­re­té­ben kerül sor az el­já­rás alá vont va­gyon­ele­mek ér­té­ke­sí­té­sé­re. Az itt al­kal­ma­zott auk­ci­ók közös ér­té­ke­lé­sű auk­ci­ók, hi­szen a po­ten­ci­á­lis vevők a leg­rit­kább eset­ben ren­del­kez­nek egyé­ni ér­ték­íté­let­tel az auk­ció tár­gyá­ról. Az e kör­ben ér­té­ke­sí­tett javak több­nyi­re olyan hasz­nált, he­lyet­te­sít­he­tő esz­kö­zök, ame­lyek ára a piac közös ér­té­ke­lé­sé­től függ. Az auk­ci­ók alap­tí­pu­sai közül a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban a fel­szá­mo­ló két­fé­le me­tó­dus közül vá­laszt­hat: al­kal­maz­hat ár­ve­rést, amely az angol auk­ció min­tá­já­ra szer­vez­he­tő, il­let­ve szer­vez­het nyil­vá­nos pá­lyá­za­tot, amely pedig el­ső­áras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú auk­ció.

Lo­gi­kus­nak tűnik, hogy a jog­al­ko­tó le­he­tő­vé teszi az el­mé­let­ben leg­na­gyobb be­vé­telt ígérő, angol auk­ció meg­szer­ve­zé­sét. Ugyan­ak­kor azt sem sza­bad el­fe­lej­te­ni, hogy éppen ez a me­tó­dus teszi le­he­tő­vé leg­in­kább a sze­rep­lők össze­ját­szá­sát. Ér­de­kes tény, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban a közös ér­té­ke­lé­sű auk­ci­ó­kon leg­ala­cso­nyabb be­vé­tel­lel ke­cseg­te­tő, el­ső­áras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú auk­ci­ó­ra is van le­he­tő­ség, sőt a vizs­gált idő­szak gya­kor­la­tá­ban szin­te ki­zá­ró­la­gos­sá vált ennek a mód­szer­nek az al­kal­ma­zá­sa.

A ma­gyar­or­szá­gi fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban al­kal­ma­zott mód­sze­rek kö­ré­ben ki­eme­len­dő, hogy ezek ese­té­ben min­dig a for­gal­mi ér­té­ket te­kin­tik becs­ér­ték­nek, és a becs­ér­ték meg­ha­tá­ro­zott há­nya­dá­ban ha­tá­roz­zák meg az ér­vé­nyes aján­lat­ként el­fo­gad­ha­tó mi­ni­mál­árat. Ez a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban ál­ta­lá­ban a becs­ér­ték 50%-a.

A ta­nul­mány­ban be­mu­tat­tuk, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rá­sok­ban a kény­szer­ér­té­ke­sí­tés során elért tény­le­ges vé­tel­ár a vizs­gált idő­szak­ban az in­gó­sá­gok­ra nézve az ere­de­ti becs­ér­ték 51,1%-a, az in­gat­la­nok­ra nézve az ere­de­ti becs­ér­ték 42,4%-a volt. A rész­le­tes elem­zé­sek azt mu­tat­ják, hogy az ered­mé­nyes kény­szer­ér­té­ke­sí­té­sek ese­té­ben az elért vé­tel­ár az ere­de­ti becs­ér­ték (for­gal­mi érték) alap­ján szá­mí­tott, tör­vé­nyi­leg elő­írt mi­ni­má­lár felé ten­dál. Mind­eb­ből kí­nál­ko­zik az a kö­vet­kez­te­tés, hogy a li­ci­tá­ló­kat, il­let­ve az ál­ta­luk adott aján­la­tok nagy­sá­gát erő­sen be­fo­lyá­sol­ja a meg­hir­de­tett mi­ni­má­lár, ennek nyo­mán pedig aján­la­ta­i­kat messze a becs­ér­ték alatt te­szik meg.

A ma­ga­sabb vé­tel­ár el­éré­se ér­de­ké­ben cél­sze­rű lenne át­gon­dol­ni a kény­szer­el­já­rá­sok­ban al­kal­maz­ha­tó ér­éke­sí­té­si me­tó­du­so­kat. E kör­ben meg­fon­to­lan­dó, hogy a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás­ban az el­ső­áras meg­ol­dás he­lyett vagy mel­lett má­so­dáras zárt bo­rí­té­ko­lá­sú auk­ció is szer­vez­he­tő le­gyen. Szin­tén fel­ve­tő­dik a vál­toz­ta­tás szük­sé­ge a ki­ki­ál­tá­si ár, il­let­ve a mi­ni­má­lár te­rü­le­tén. Egy­részt meg­fon­to­lan­dó, hogy – amennyi­ben fenn­ma­rad a ki­ki­ál­tá­si ár alat­ti aján­lat­té­tel le­he­tő­sé­ge, akkor – a ki­ki­ál­tá­si árat a for­gal­mi érték fe­lett ha­tá­roz­zuk meg. Más­részt a be­vé­tel nö­ve­lé­sét ered­mé­nyez­he­ti, ha a mi­ni­má­lár az egyes auk­ci­ó­kon előre, egye­di­leg ke­rül­ne meg­ha­tá­ro­zás­ra, annak mér­té­két azon­ban nem is­mer­tet­nék előre a po­ten­ci­á­lis aján­lat­te­vők­kel, csak az aján­lat­té­te­li sza­kasz le­zá­rá­sa után. A fenti in­téz­ke­dé­sek­kel el­ke­rül­he­tő lenne, hogy az auk­ció tár­gyát már eleve a piaci ár meg­ha­tá­ro­zott há­nya­dá­ért ajánl­ják fel a po­ten­ci­á­lis vevők ré­szé­re.