A hazai felsőfokú képzésben oktatott vállalkozói ismeretek hallgatói megítélése

Össze­fog­la­lás

Jelen ta­nul­mány célja, hogy össze­fog­la­lót nyújt­son az ol­va­sók szá­má­ra egy két­éves stra­té­gi­ai ku­ta­tás főbb ered­mé­nye­i­ről, meg­ál­la­pí­tá­sa­i­ról és ja­vas­la­ta­i­ról. A ku­ta­tás té­má­ját a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa, annak a fel­ső­ok­ta­tás­ban meg­lé­vő le­he­tő­sé­gei és ki­hí­vá­sai je­len­tet­ték, és abban a vi­seg­rá­di or­szá­gok egye­te­mei kép­vi­sel­tet­ték ma­gu­kat. A pro­jekt a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fej­lő­dést cé­loz­ta meg az in­no­va­tív vál­lal­ko­zói is­me­re­tek se­gít­sé­gé­vel, va­la­mint to­váb­bi cél­jai kö­zött sze­re­pelt az ok­ta­tás és az üz­le­ti szfé­ra kap­cso­la­ta­i­nak szo­ro­sabb­ra fű­zé­se is. Nem­csak egye­te­mi ok­ta­tó­kat, ku­ta­tó­kat és ta­ná­ro­kat szó­lí­tott meg, hanem szak­ér­tő­ket, mun­kál­ta­tó­kat és mun­ka­vál­la­ló­kat is. Az ered­mé­nyek a hall­ga­tók ré­szé­ről meg­mu­tat­ko­zó kevés vál­lal­ko­zói haj­lan­dó­ság­ra mu­tat­tak rá, mely­nek okául a koc­ká­zat­ke­rü­lést, ön­bi­za­lom­hi­ányt és kellő szak­tu­dás, szak­is­me­ret hi­á­nyát je­löl­ték meg. Meg­fon­to­lan­dó lenne olyan pe­da­gó­gi­ai mód­sze­rek al­kal­ma­zá­sa az ok­ta­tás­ban, ame­lyek elő­se­gí­tik a di­á­kok ön­meg­va­ló­sí­tá­sát. Ezzel pár­hu­za­mo­san mi­előbb gya­kor­lat­ori­en­tált kép­zés­re is szük­ség lenne.

The As­sess­ment of the Hun­ga­ri­an Ent­rep­re­ne­urs­hip Edu­ca­ti­on in the Hig­her Edu­ca­ti­on by Stu­dents

Sum­ma­ry

Our paper sum­ma­ri­ses the main find­ings of a two-year long strategic V4 pro­ject en­tit­led ’Ent­rep­re­ne­urs­hip edu­ca­ti­on Op­por­tuni­ti­es and chal­len­ges for uni­ver­sit­i­es in Vi­seg­rád count­ri­es’. The ge­ne­ral ob­jec­tive of the pro­ject was to de­ve­lop the eco­nomy and the so­ci­ety of the V4 count­ri­es by means of ent­rep­re­ne­urs­hip edu­ca­ti­on, which can cont­ri­bu­te to the more in­ten­se imp­ro­ve­ment of the ent­rep­re­ne­u­ri­al, busi­ness and in­no­va­tive com­pe­ten­ci­es of the next ge­ne­ra­ti­on. The pro­ject not only add­res­sed pro­fes­sors, tea­chers, in­struc­tors and edu­ca­tors but also ex­perts, prac­tit­io­n­ers, po­li­cy­ma­kers and succ­ess­ful busi­ness­people. The pre­sent paper is aimed at gi­ving an over­view of our analy­sis and re­se­arch by pre­sent­ing the cur­rent si­tu­a­ti­on of ent­rep­re­ne­urs­hip edu­ca­ti­on in hig­her edu­ca­ti­on. As far as met­ho­do­logy is con­cer­ned, quest­ion­nai­res and focus group exa­mi­na­tions were also con­duc­ted. Re­com­men­da­tions are also made to in­te­gra­te and co­ope­ra­te ent­rep­re­ne­urs­hip in the na­ti­o­nal prac­ti­cal edu­ca­ti­on.

Be­ve­ze­tés

A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­ról szóló jelen cikk az In­no­va­tív vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa, mint a Vi­seg­rá­di régió jö­vő­be­li pros­pe­ri­tá­sá­nak szük­sé­ges elő­fel­té­te­le című stra­té­gi­ai vi­seg­rá­di pro­jekt egyik ered­mé­nye. Ez a két­éves pro­jekt 2014 au­gusz­tu­sá­ban in­dult, és 2016 szep­tem­be­ré­ben ért véget.

A pro­jekt ál­ta­lá­nos cél­ki­tű­zé­se a V4-ré­gió gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fej­lesz­té­se az in­no­va­tív vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak elő­se­gí­té­sé­vel, amely hoz­zá­já­rul­hat a kö­vet­ke­ző vál­lal­ko­zói nem­ze­dék in­ten­zí­vebb vál­lal­ko­zói, üz­le­ti és in­no­va­tív kom­pe­ten­ci­á­i­nak fej­lesz­té­sé­hez. A pro­jekt ma­gyar­or­szá­gi ku­ta­tó­cso­port­já­nak tag­jai a Szent Ist­ván Egye­tem szak­ér­tő ok­ta­tói. A pro­jekt nem­csak ok­ta­tá­si szak­em­be­re­ket, hanem a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak gya­kor­la­ti szak­ér­tő­it, dön­tés­ho­zó­it és si­ke­res üz­let­em­be­re­ket is meg­szó­lí­tott.

A jelen cik­künk célja, hogy át­te­kin­tést nyújt­son a ku­ta­tó­mun­kánk során vég­zett elem­zé­sek egé­szé­ről, annak leg­fon­to­sabb ered­mé­nye­i­ről, és is­mer­tes­se a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak a ku­ta­tás szín­te­ré­ül vá­lasz­tott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben ta­pasz­talt je­len­le­gi ál­la­po­tát, kö­rül­mé­nye­it. To­váb­bá a jelen elem­zés olyan ja­vas­la­tok és gon­do­la­tok meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra is tö­rek­szik, ame­lyek a ma­gyar egye­te­me­ken és fő­is­ko­lá­kon folyó kép­zé­si prog­ra­mok­ban a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek tan­anya­gok­ban való el­mé­lyí­té­sé­nek le­he­tő­sé­gé­re, va­la­mint az ez irá­nyú is­me­re­tek komp­lex módon tör­té­nő ke­ze­lé­sé­re (in­teg­rá­ci­ó­já­ra) irá­nyít­ja a fi­gyel­met.

A ku­ta­tó­mun­kánk során al­kal­ma­zott vizs­gá­la­ti mód­sze­rek a kö­vet­ke­zők vol­tak:

Az ok­ta­tók kö­ve­ten­dő pél­dák a hall­ga­tók sze­mé­ben. Az egye­te­mis­ta fi­a­ta­lok közti po­zi­tív hoz­zá­ál­lás a vál­lal­ko­zás, az in­no­vá­ció és a re­ori­en­tá­ció iránt meg­kö­ve­te­li, hogy az ok­ta­tók­nak is le­gyen erre vo­nat­ko­zó tu­dá­suk. Ezért fon­tos a ta­nár­kép­zés­ben is a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­re össz­pon­to­sí­ta­ni, és kom­pe­ten­cia­fej­lesz­tő kur­zu­so­kat aján­la­ni az aktív ok­ta­tók­nak. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ezért al­kot­ta meg az Ok­ta­tói Út­mu­ta­tót.

Vál­lal­ko­zó­vá válás a pá­lya­kez­dők szem­szö­gé­ből
– egy fó­kusz­cso­por­tos ku­ta­tás

A fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­lat során arra tö­re­ked­tünk, hogy a cso­por­tok össze­té­te­le ta­nul­má­nya­ik alap­ján ho­mo­gén le­gyen, vagy­is egy­más­hoz minél in­kább ha­son­ló vagy azo­nos sza­kon ta­nu­ló részt­ve­vők le­gye­nek. A cél­cso­port meg­fe­le­lő­en sze­lek­tált tag­jai egy­más kö­zött be­szél­get­tek, és meg­osz­tot­ták a fel­ve­tett kér­dé­sek­kel kap­cso­la­tos vé­le­mé­nyü­ket, ta­pasz­ta­la­ta­i­kat.

A fó­kusz­cso­por­tos ku­ta­tá­si mód­szer

A fó­kusz­cso­por­tos ku­ta­tá­si mód­szer a kva­li­ta­tív ku­ta­tá­si mód­sze­rek közé tar­to­zik, és gyak­ran hasz­nál­ják a tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyok te­rü­le­tén és a mar­ke­ting­ben is. A ku­ta­tá­si fo­lya­mat for­ma­li­zált, hi­va­ta­los, amely­nek során egy ki­sebb cso­port in­ter­ak­tív módon meg­vi­tat egy témát vagy kon­cep­ci­ót. A cso­port ál­ta­lá­ban 6–12 em­ber­ből áll, és a struk­tu­rá­lat­lan meg­be­szé­lést, vitát egy vagy két kép­zett mo­de­rá­tor irá­nyít­ja, amely 90–120 per­cig tart. A pár­be­széd és a fó­kusz­ta­gok­kal foly­ta­tott meg­be­szé­lés se­gít­sé­gé­vel a mo­de­rá­to­rok mé­lyebb be­te­kin­tést nyer­nek a té­má­ba. Gray sze­rint: „A fó­kusz­cso­por­tok elő­nye, hogy szám­ta­lan vé­le­mény kerül fel­szín­re, míg a cso­port­di­na­mi­ka gyak­ran új pers­pek­tí­vá­kat ge­ne­rál. Va­ló­já­ban ezek az új pers­pek­tí­vák egy új ku­ta­tás alap­ja­it is ké­pez­he­tik.”

Cso­port­össze­té­tel és szi­tu­á­ci­ós té­nye­zők

Vizs­gá­la­ta­ink során hat fó­kusz­cso­por­tos be­szél­ge­tés­re ke­rült sor Gö­döl­lőn és Bu­da­pes­ten. Három gaz­da­sá­gi jel­le­gű MA-kép­zé­sen (ve­ze­tés és szer­ve­zés szak két cso­port, to­váb­bá pénz­ügy szak egy cso­port) ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tó hall­ga­tói cso­port­tal és három nem gaz­da­sá­gi jel­le­gű MA-kép­zé­sen (két böl­csész szak és egy ál­lat­or­vo­si szak) ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tó cso­port­tal be­szél­get­tünk. A vizs­gá­lat hely­szí­né­ül egye­te­münk cam­pu­sai szol­gál­tak. Igye­kez­tünk nyu­godt, sem­le­ges lég­kört biz­to­sí­ta­ni a részt­ve­vők szá­má­ra a sza­bad vé­le­ménnyil­vá­ní­tás elő­se­gí­té­sé­re. Ol­dott han­gu­lat­ban zaj­lott a be­szél­ge­tés, mivel is­mer­ték egy­mást a meg­kér­de­zet­tek. Fon­tos sza­bály volt egy­más vé­le­mé­nyé­nek meg­hall­ga­tá­sa.

A fó­kusz­cso­por­tok ve­zér­fo­na­la

Az in­ter­júk ve­zér­fo­na­lát min­den eset­ben a ku­ta­tás előtt meg­ha­tá­ro­zott, vizs­gál­ni kí­vánt kér­dé­sek szab­ták meg. Tö­re­ked­tünk az azo­nos módon meg­fo­gal­ma­zott egy­ér­tel­mű és nyi­tott kér­dé­sek fel­te­vé­sé­re min­den hely­szí­nen. Az előre meg­ha­tá­ro­zott struk­tú­ra mel­lett át­ve­ze­tő kér­dé­sek­kel se­gí­tet­tük a ke­vés­bé do­mi­náns hall­ga­tók meg­nyil­vá­nu­lá­sát.

Szo­ci­ál­pszi­cho­ló­gi­ai fo­lya­ma­tok és ta­pasz­ta­la­tok

A hat fó­kusz­cso­port ese­té­ben el­té­rő cso­port­di­na­mi­kai fo­lya­ma­tok­kal ta­lál­koz­hat­tunk. A leg­össze­tar­tóbb, leg­in­kább együtt­mű­kö­dő cso­port a pénz­ügy sza­kos hall­ga­tó­ké volt. Ennek oka az lehet, hogy ezen a sza­kon van a leg­több kis cso­por­tos tan­óra. A részt­ve­vők­re több­fé­le nyo­más ne­he­ze­dett, egy­részt az új­faj­ta szi­tu­á­ci­ó­ból adódó ki­hí­vá­sok, más­részt a töb­bi­ek­kel szem­be­ni vé­le­mé­nyek alap­ján ki­ala­ku­ló el­lent­mon­dá­sok­ból fa­ka­dó fe­szült­sé­gek, ame­lyek­kel meg kel­lett küz­de­ni­ük a vizs­gá­lat során. Emi­att mind­egyik cso­port ese­tén ta­lál­koz­tunk be­szé­de­sebb hall­ga­tó­val, aki je­len­tős ha­tás­sal volt a cso­port mű­kö­dé­sé­re, va­la­mint csen­de­sebb, vissza­hú­zó­dóbb hall­ga­tó­val, aki­nek ne­he­zeb­ben ment a vé­le­mény­ki­mon­dás. Utób­bi­ak na­gyon rit­kán szó­lal­tak meg, de ennek el­le­né­re rend­kí­vül hasz­nos in­for­má­ci­ók­kal se­gí­tet­ték a témák bon­col­ga­tá­sát.

Vizs­gált té­ma­kö­rök

A be­szél­ge­té­sek során a kö­vet­ke­ző té­ma­kö­rö­ket jár­tuk körül:

Pri­o­ri­tá­sok és ered­mé­nyek

A fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­la­tok mind­egyi­ké­ben a félig struk­tu­rált ve­zér­fo­na­lat hasz­nál­tuk, az ered­mé­nye­ket il­le­tő­en a te­ma­ti­kus­ság­ra, a szisz­te­ma­ti­kus­ság­ra tö­re­ked­tünk. Az elem­zést és a vé­le­mé­nyek gyűj­té­sét a jegy­zet­ala­pú gyors­elem­zé­si tech­ni­ká­val, az ál­lat­or­vo­si cso­port­nál hang­anyag­fel­vé­tel se­gít­sé­gé­vel és a gaz­da­sá­gi ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tó hall­ga­tók­nál hang­rög­zí­tős ka­me­ra hasz­ná­la­tá­val vé­gez­tük. Ezen ál­ta­lunk al­kal­ma­zott mód­sze­rek se­gít­sé­gé­vel re­le­váns mon­da­to­kat, vé­le­mé­nye­ket tud­tunk a hall­ga­tók által em­lí­tett vé­le­mé­nyek kö­zött azo­no­sí­ta­ni.

Vál­lal­ko­zá­si haj­lan­dó­ság­hoz kap­cso­ló­dó fo­gal­mak

A hall­ga­tók­nak a vizs­gá­la­ta­ink során fel­tárt vál­lal­ko­zá­si haj­lan­dó­sá­gá­hoz kap­cso­ló­dó fo­gal­ma­it az 1. táb­lá­zat­ban is­mer­tet­jük, a vá­lasz­adók által tár­sí­tott jel­lem­zők­kel. Ezek a fo­gal­mak a vál­lal­ko­zói szel­lem, a vál­lal­ko­zói létre való ok­ta­tás, a si­ke­res vál­lal­ko­zó.

Vál­lal­ko­zás­in­dí­tá­si haj­lan­dó­ság pá­lya­kez­dő­ként

Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a vizs­gált hall­ga­tók több­sé­ge jel­lem­ző­en nem tud azo­no­sul­ni azzal a gon­do­lat­tal, hogy köz­vet­le­nül a kép­zés be­fe­jez­té­vel, pá­lya­kez­dő­ként vál­lal­ko­zó­ként vagy vál­lal­ko­zás mű­köd­te­tő­je­ként kezd­jen dol­goz­ni. Az ál­lat­or­vo­si kép­zés hall­ga­tó­i­ból álló fó­kusz­cso­port ese­té­ben ezt még erő­sí­ti, hogy öt évig jogi elő­írá­sok miatt nem is in­dít­hat­nak ön­ál­ló vál­lal­ko­zást az egye­tem el­vég­zé­se után. Ezért lehet az is, hogy ál­lat­or­vos­ként más te­rü­le­ten in­dí­tan­dó vál­lal­ko­zás­ra nem is gon­dol­tak.

Az oko­za­tot több­nyi­re a gya­kor­lat vagy a ta­pasz­ta­lat hi­á­nyá­ra ve­zet­ték vissza. Fel­me­rül­tek még sze­mé­lyi­ség­ből eredő kor­lá­tok, mint az ön­bi­za­lom­hi­ány, az ötlet és a le­he­tő­ség hi­á­nya, to­váb­bá a gaz­da­sá­gi okok, mint pél­dá­ul a tő­ke­hi­ány. Ugyan­ak­kor a vizs­gált hall­ga­tók közül akad­nak olya­nok is, akik szí­ve­sen vál­lal­koz­ná­nak, de ese­tük­ben is el­hang­zott, hogy előbb ta­pasz­ta­la­tot, gya­kor­la­tot és tőkét gyűj­te­né­nek. Az utób­bi ka­te­gó­ri­á­ba a gaz­da­sá­gi irá­nyult­sá­gú kép­zé­sen részt vevő hall­ga­tó­kat so­rol­hat­juk. Ők a vál­lal­ko­zói lét elő­nye­ként em­lí­tet­ték, hogy kö­tet­le­nül dol­goz­hat­nak, saját maguk oszt­hat­ják be az ide­jü­ket.

A dip­lo­ma meg­szer­zé­se utáni vál­lal­ko­zó­vá válás leg­gya­ko­ribb el­len­ér­ve­ként a ta­pasz­ta­lat hi­á­nyát és a tő­ke­hi­ányt em­lí­tet­ték. Tu­dá­su­kat in­kább el­mé­le­ti­nek íté­lik, gya­kor­la­ti tu­dás­sal ke­vés­bé ren­del­kez­nek, és a meg­lé­vő is­me­re­te­i­ket sem ké­pe­sek komp­lex módon ke­zel­ni, szin­te­ti­zál­ni. Prob­lé­má­nak érzik a meg­fe­le­lő, kre­a­tív ötlet hi­á­nyát. Nem mo­ti­vál­tak arra, hogy a meg­szer­zett tu­dás­sal vál­lal­ko­zó­vá vál­ja­nak. Hi­ány­zik a kép­zés során az ön­ál­ló­ság­ra ne­ve­lés, a több­sé­gük nem is merne be­le­vág­ni az ön­ál­ló vál­lal­ko­zói létbe. A nem gaz­da­sá­gi kép­zés­ben részt vevő hall­ga­tók job­ban hang­sú­lyoz­ták a kap­cso­la­ti tőke hi­á­nyát, és azt, hogy koc­ká­za­tos­nak íté­lik a vál­lal­ko­zói kör­nye­ze­tet. Kö­zö­sen össze­áll­va, ki­sebb koc­ká­za­tot vál­lal­va sem gon­dol­kod­nak ebben. A munka vi­lá­gát sem is­me­rik még.

Ter­mé­sze­te­sen a vá­lasz­adók kö­zött vol­tak olya­nok is, akik egy­ál­ta­lán nem kí­ván­nak vál­lal­ko­zó­vá válni, ők több­nyi­re sze­mé­lyi­sé­gi okok­ra hi­vat­koz­tak. A gaz­da­sá­gi kép­zés­ben ta­nu­ló hall­ga­tók egyik cso­port­já­ban rövid vita bon­ta­ko­zott ki az al­kal­ma­zot­ti lét vs. vál­lal­ko­zói lét elő­nye­i­ről és hát­rá­nya­i­ról. Akik nem len­né­nek vál­lal­ko­zók, azok leg­gyak­rab­ban az al­kal­ma­zot­ti lét na­gyobb biz­ton­sá­gá­ra hi­vat­koz­tak, de az in­dok­lás­ban elő­for­dult ennek épp a for­dí­tott­ja.

Tudás, alap­kész­ség, amely egy vál­lal­ko­zás in­dí­tá­sá­hoz szük­sé­ges

Sze­ret­nénk hang­sú­lyoz­ni, hogy a meg­kér­de­zett di­ák­ja­ink kép­zé­si for­má­tól füg­get­le­nül em­lí­tet­ték, hogy a kép­zé­sük túl el­mé­le­ti. Ebből az is kö­vet­ke­zik, hogy a 2. táb­lá­zat­ban sze­rep­lő kész­sé­gek ok­ta­tá­sa, fej­lesz­té­se csak rész­ben va­ló­sul meg a je­len­le­gi ok­ta­tá­si rend­szer­ben.

Az in­for­má­ció­for­rá­sok­ra vo­nat­ko­zó kér­dés­kör ese­té­ben a cso­por­tos in­ter­jún részt vevő hall­ga­tók közül na­gyon ke­ve­sen em­lí­tet­tek a vál­lal­ko­zás be­in­dí­tá­sá­val, ala­pí­tá­sá­val re­le­ván­san és cél­zot­tan fog­lal­ko­zó in­for­má­ció­for­rá­so­kat. Ki­eme­len­dő azon­ban, hogy az érin­tett hall­ga­tók közel 90%-a a köz­vet­len kör­nye­ze­té­től (csa­lád, ba­rá­tok, is­me­rő­sök, ta­ná­rok) és az in­ter­ne­ten tá­jé­ko­zód­na. Jel­lem­ző­en nem a ta­nul­má­nya­ik kap­csán is­mer­ték meg eze­ket a for­rá­so­kat. Kap­cso­ló­dó in­for­má­ció­for­rá­sok­ként em­lít­he­tő még az adó­hi­va­tal és egyes szer­vei, a szak­mai ka­ma­rák és egyéb, kü­lön­bö­ző szer­ve­ze­tek (ame­lyek a leg­több eset­ben nem is konk­ré­tan, hanem gyűj­tő­név­ként, nem pon­to­sít­va je­len­tek meg), ügy­vé­dek, ta­ná­rok, va­la­mint köny­ve­lők.

A vá­lasz­adók je­len­tős ará­nya úgy érzi, hogy na­gyon kevés nyil­vá­no­san el­ér­he­tő in­for­má­ció áll ren­del­ke­zés­re egy vál­lal­ko­zás be­in­dí­tá­sá­ról. Akad­tak olya­nok, akik úgy gon­dol­ták, ér­té­kes szak­mai kap­cso­la­to­kon ke­resz­tül lehet csak egy vál­lal­ko­zást el­in­dí­ta­ni, va­la­mint olya­nok, akik in­kább szak­em­ber­hez (köny­ve­lő, ügy­véd/jo­gász, pénz­ügyi szak­ér­tő) for­dul­ná­nak, de ezzel az is­me­ret­ség­gel, kap­cso­la­ti tő­ké­vel még nem ren­del­kez­nek. Hi­á­nyo­sak a vál­lal­ko­zás­in­dí­tás­sal kap­cso­la­tos in­for­má­ci­ók, el­mé­le­ti az ok­ta­tás, szi­get­sze­rű in­for­má­ció­hal­mazt kap­nak, és az „öt­le­te­lés” sem erős­sé­ge a di­á­kok­nak. Ha nincs csa­lá­di hát­tér és már meg­lé­vő vál­lal­ko­zás a kör­nye­ze­tük­ben, csak ke­ve­sen mer­nek be­le­vág­ni. Több spi­noff cég in­dí­tá­sá­ra lenne szük­ség, va­la­mint az ok­ta­tás gya­kor­la­ti­as jel­le­gé­nek erő­sí­té­sét is fon­tos­nak tart­ják.

In­for­má­ció­szer­zés­ként a hall­ga­tók által meg­je­lölt in­for­má­ció­for­rá­sok:

A kép­zés fej­lesz­té­se

A kép­zés fej­lesz­té­sé­re vo­nat­ko­zó ja­vas­la­tok több­sé­ge a gya­kor­la­ti óra­szá­mok eme­lé­sé­re és egy-egy vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­sé­vel kap­cso­la­tos témát fel­dol­go­zó kur­zu­sok lét­re­ho­zá­sá­ra irá­nyult. Ki­eme­len­dő vá­lasz­ként em­lít­het­jük a vál­lal­ko­zók és egyéb szak­em­be­rek be­vo­ná­sát az ok­ta­tás­ba, in­gye­nes fó­ru­mok biz­to­sí­tá­sát és anya­gi for­rás fel­tá­rá­sá­ban való se­gít­ség­nyúj­tást, mely­ben a kép­ző­in­téz­mény fe­le­lős­sé­gét hang­sú­lyoz­ták. Összes­sé­gé­ben a kö­vet­ke­ző­ket em­lí­tet­ték:

A nem gaz­da­sá­gi sza­kos hall­ga­tók fon­tos­nak tar­ta­nák a vál­lal­ko­zás­tan (de nem el­mé­le­ti, tör­té­ne­ti, hanem gya­kor­la­ti vo­nat­ko­zá­sa­i­nak, mű­köd­te­té­sé­nek) na­gyobb óra­szám­ban, akár kis cso­por­to­san tör­té­nő ok­ta­tá­sát. Ennek te­ma­ti­ká­ja egy-egy téma, pél­dá­ul vál­lal­ko­zói, me­nedzs­ment­tel kap­cso­la­tos prob­lé­ma fel­ve­té­sét, meg­be­szé­lé­sét, meg­ol­dás fel­vá­zo­lá­sát je­len­te­né. Sze­ret­né­nek konk­rét vál­lal­ko­zás­ba be­te­kin­te­ni, és ezt a ta­nul­má­nyi ke­ret­be be­le­ven­ni. Ennek meg­va­ló­sí­tá­sá­ra a hall­ga­tók a kö­vet­ke­ző le­he­tő­sé­ge­ket em­lí­tet­ték:

Hall­ga­tói kér­dő­íves ku­ta­tás ered­mé­nyei

A vizs­gá­la­ta­ink­hoz ké­szí­tett hall­ga­tói kér­dő­ívet össze­sen 297 fő töl­töt­te ki. A nem rep­re­zen­ta­tív, vé­let­len­sze­rű min­ta­vá­lasz­tás ered­mé­nye­ként a vá­lasz­adók 68%-a nő és 32%-a férfi volt, 76,1%-a alap­sza­kon, míg 23,9%-a mes­ter­sza­kon vagy ma­ga­sabb kép­zé­si szin­ten foly­tat­ta ta­nul­má­nya­it. A kér­dő­ívet ki­töl­tők 78,5%-a nap­pa­li és 21,5%-a le­ve­le­ző kép­zé­sen vett részt.

Kér­dé­sünk­re, hogy a vá­lasz­adók ren­del­kez­nek-e mun­ka­ta­pasz­ta­lat­tal, azt a vá­laszt kap­tuk, hogy a hall­ga­tók 83,2%-a ren­del­ke­zik és 16,8%-a nem ren­del­ke­zik azzal. Ezen belül 52,9%-uk­nak je­len­leg is van ál­lá­sa, míg 47,1%-ának nincs. A vá­lasz­adók 14,8%-a volt már vagy je­len­leg is vál­lal­ko­zó (sza­bad­fog­lal­ko­zá­sú vagy cég­tu­laj­do­nos).

A ku­ta­tás során meg­vizs­gál­tuk, hogy mi­lyen te­rü­le­ten vég­zik a hall­ga­tók a ta­nul­má­nya­i­kat (1. ábra). Vizs­gál­tuk azt is, hogy a vá­lasz­adók egy 1-től 7-ig ter­je­dő ská­lán mi­ként vé­le­ked­nek egye­te­mi tel­je­sít­mé­nyük­ről. Az ered­mé­nyek alap­ján el­mond­hat­juk, hogy a hall­ga­tók át­la­go­san 4,65-re ér­té­kel­ték tel­je­sít­mé­nyü­ket. Az át­lag­tól való át­la­gos el­té­rés 1,2, a hely­ze­ti kö­zép­ér­ték pedig 5 (2. ábra).

A kér­dő­ívünk to­váb­bi ré­szé­ben meg­kér­dez­tük a hall­ga­tó­kat, hogy vet­tek-e már részt üz­le­ti, va­la­mint vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos kur­zu­so­kon. Az előb­bi­re a vá­lasz­adók 46,8%-a, míg az utób­bi­ra 55,2%-a vá­la­szolt igen­nel. Meg­kér­dez­tük azt is, hogy azért vá­lasz­tot­ták-e je­len­le­gi szak­ju­kat, mert részt sze­ret­tek volna venni vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos kur­zu­so­kon. A kér­dés­re a vá­lasz­adók 31%-a adott he­lyes­lő vá­laszt. Kí­ván­csi­ak vol­tunk arra is, hogy azért vá­lasz­tot­ták-e je­len­le­gi szak­ju­kat, mert részt sze­ret­tek volna venni üz­le­ti és me­nedzs­ment­kur­zu­so­kon. Erre a kér­dés­re a hall­ga­tók 32,7%-a adott igen­lő vá­laszt.

Meg­vizs­gál­tuk azt is, hogy mennyi időt (saját vé­le­mé­nyük és meg­íté­lé­sük sze­rint a na­gyon ke­vés­től az elég ke­vé­sen, a kö­ze­pe­sen és az elég sokon ke­resz­tül a na­gyon sokig tartó öt­fo­kú ská­lán ér­té­kel­ve) szen­tel­tek a vá­lasz­adók vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos (pl. üz­le­ti terv, cég­ala­pí­tás, kis­vál­lal­ko­zá­sok pénz­ügyei stb.) is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sá­ra. Az ered­mé­nye­ket a 3. ábra mu­tat­ja be, amely alap­ján el­mond­hat­juk, hogy a vá­lasz­adók jel­lem­ző­en kevés időt szán­tak vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sá­ra, és össze­sen 17,90%-a je­löl­te, hogy elég sok vagy na­gyon sok időt. Ha­son­ló ered­mé­nye­ket kap­tunk a más üz­le­ti és me­nedzs­ment­is­me­re­tek (pl. me­nedzs­ment, pénz­ügy, mar­ke­ting stb.) el­sa­já­tí­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó kér­dés­re (4. ábra). Összeg­zés­ként el­mond­hat­juk, hogy mind­két kér­dés ese­té­ben a leg­gya­ko­ribb vá­lasz a „kö­ze­pes” volt.

A to­váb­bi­ak­ban a vá­lasz­adók­nak az el­he­lyez­ke­dés­re vo­nat­ko­zó ál­lí­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban kel­lett vé­le­ményt al­kot­ni­uk. Az egyes ál­lí­tá­so­kat egy 1-től 5-ig ter­je­dő ská­lán ér­té­kel­het­ték annak meg­fe­le­lő­en, hogy mi­lyen mér­ték­ben (1 = egy­ál­ta­lán nem; 5 = tel­jes mér­ték­ben) ér­te­nek egyet az ál­lí­tá­sok­ban meg­fo­gal­ma­zot­tak­kal. Az ered­mé­nye­ket az 5. ábrán ol­vas­hat­juk, ami alap­ján el­mond­hat­juk, hogy a vá­lasz­adók a dip­lo­ma meg­szer­zé­se után szí­ve­seb­ben he­lyez­ked­né­nek el al­kal­ma­zott­ként a ver­seny­szfé­rá­ban, mint hogy vál­lal­ko­zó­ként dol­goz­za­nak, ugyan­ak­kor az „5 évvel a vég­zés után: (társ) tu­laj­do­no­sa sze­ret­nék lenni egy cég­nek” ál­lí­tás­sal is egyet­ér­te­nek a vá­lasz­adók.

A to­váb­bi­ak­ban arra kér­tük a kér­dő­ív ki­töl­tő­it, hogy kép­zel­jék el ma­gu­kat egy vál­lal­ko­zói csa­pat tag­ja­ként, és je­löl­jék azt, hogy mennyi­re ér­te­nek egyet a 6. áb­rá­ban be­mu­ta­tott ál­lí­tá­sok­kal egy új vál­lal­ko­zás star­tup (kez­de­ti) fá­zi­sá­val kap­cso­lat­ban. Az egyet­ér­té­sü­ket egy 1-től 5-ig ter­je­dő ská­lán tud­ták ki­fe­jez­ni.

Az előb­bi­ek után meg­vizs­gál­tuk, hogy a hall­ga­tók kép­vi­se­lő­i­nek mennyi ön­bi­zal­muk van, mennyi­re ma­ga­biz­to­sak a kö­vet­ke­zők­ben, a 7. áb­rá­ban be­mu­ta­tott (a vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­se során fel­me­rü­lő) fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ban, és az arra adott hall­ga­tói vá­la­szok át­lag­ér­té­ke­it. Az egyes fel­ada­to­kat egy 1-től 5-ig ter­je­dő ská­lán ér­té­kel­het­ték a vá­lasz­adók, ahol az 1 je­löl­te, hogy leg­ke­vés­bé tudja és 5 a leg­in­kább tudja ka­te­gó­ri­át. Ér­de­kes az a tény, hogy az egyes fel­ada­tok ese­té­ben mért ered­mé­nyek egyik eset­ben sem vesz­nek fel 3 alat­ti át­lag­ér­té­ket.

Vé­ge­ze­tül meg­vizs­gál­tuk, hogy ál­ta­lá­ban mi­ként vé­le­ked­nek a vá­lasz­adók a cég­ala­pí­tás­ról. A hall­ga­tók cég­ala­pí­tás­hoz való vi­szo­nyu­lá­sát egy sze­man­ti­kus dif­fe­ren­ci­ál jel­le­gű ská­lán mér­tük. Az ered­mé­nyek alap­ján el­mond­hat­juk, hogy a vá­lasz­adók a cég­ala­pí­tást jel­lem­ző­en hasz­nos­nak tart­ják, úgy érzik, hogy azt meg­éri meg­ten­ni, és po­zi­tív te­vé­keny­ség­nek gon­dol­ják. Jól jel­lem­zik ezt a 3. táb­lá­zat­ban kö­zölt ada­tok.

Ja­vas­la­tok

Fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­lat ered­mé­nyei alap­ján meg­te­he­tő ja­vas­la­tok

Ma­gyar­or­szá­gon a Fi­a­tal Vál­lal­ko­zók Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek 2014. évi fel­mé­ré­se alap­ján ala­csony (35%) a ma­gyar fi­a­ta­lok vál­lal­ko­zá­si haj­lan­dó­sá­ga. A meg­kér­de­zet­tek több­sé­ge koc­ká­zat­ke­rü­lő, és 59 szá­za­lé­ku­kat a csőd­től való fé­le­lem tart­ja vissza attól, hogy vál­lal­ko­zást in­dít­son. Ezt a vizs­gá­la­ti ered­ményt erő­sí­tet­te meg a fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­la­tunk is. Fon­tos­nak tart­juk mind a gya­kor­la­ti szak­tu­dás fej­lesz­té­sét, mind pedig a hall­ga­tók ön­bi­za­lom­hi­á­nyos sze­mé­lyi­sé­gi at­ti­tűd­jé­nek kor­ri­gá­lá­sát. Ezt el­ső­sor­ban üz­le­ti, vál­lal­ko­zói kész­ség­fej­lesz­tő tré­nin­ge­ken vagy men­to­rá­lá­si prog­ram­ban tart­juk meg­va­ló­sít­ha­tó­nak.

Az ok­ta­tás­ból hi­ány­zó gya­kor­la­ti út­mu­ta­tás tá­jé­ko­zat­lan­ság­hoz vezet. Mivel az át­adott in­for­má­ci­ós anyag szi­get­sze­rű, ezért a hall­ga­tók nem lát­ják át egy­sé­ge­sen a vál­lal­ko­zá­si kör­nye­zet főbb té­nye­ző­it, in­téz­mé­nye­it (pl. ön­kor­mány­za­tok, en­ge­dé­lye­ző ha­tó­sá­gok, ban­kok, ügy­vé­dek, köny­ve­lők stb.). Ennek fel­szá­mo­lá­sá­ra az ok­ta­tás je­len­le­gi tan­tár­gyi szer­ke­ze­tén, tan­tár­gyi há­ló­ján kel­le­ne vál­toz­tat­ni. Az előbb em­lí­tett prob­lé­mán kívül még az is jel­lem­ző, hogy a hall­ga­tók a ta­nul­ta­kat nem tud­ják al­kal­maz­ni. Ezen se­gít­het­ne a gya­kor­lat na­gyobb ará­nyú be­vo­ná­sa, pél­dá­ul „lear­ning by doing” el­ne­ve­zé­sű gya­kor­la­ti ok­ta­tás­sal, amely­nek során a hall­ga­tók valós kör­nye­zet­ben, va­ló­di pro­jek­te­ken, valós fi­ze­té­sért dol­goz­nak, az úgy­ne­ve­zett klasszi­kus elő­adás for­má­jú ok­ta­tás he­lyett.

Ja­va­sol­juk a kar­ri­er­iro­dák funk­ci­ó­i­nak ki­bő­ví­té­sét a vál­la­la­ti kap­cso­lat­tar­tás irá­nyá­ba, amely­nek a se­gít­sé­gé­vel gya­kor­la­ti szak­em­be­re­ket gyak­rab­ban, job­ban be le­het­ne vonni a fron­tá­lis ok­ta­tás­ba, il­let­ve cé­ge­ket a men­tor­prog­ra­mok­ba.

A hall­ga­tói kér­dő­íves ku­ta­tás ered­mé­nyei alap­ján meg­te­he­tő ja­vas­la­tok

A hall­ga­tók­nak ki­kül­dött kér­dő­ívek ered­mé­nye­i­ből ki­de­rült, hogy a min­tá­ban sze­rep­lő vá­lasz­adók a dip­lo­ma meg­szer­zé­sét kö­ve­tő­en in­kább al­kal­ma­zott­ként he­lyez­ked­né­nek el, és ke­vés­bé vonz­za őket, hogy vál­lal­ko­zó­ként dol­goz­za­nak. Ha­son­ló meg­ál­la­pí­tá­so­kat te­he­tünk, ha a hall­ga­tók öt­éves ter­ve­it vizs­gál­juk. A ver­seny­szfé­ra to­vább­ra is vonzó pers­pek­tí­va, ugyan­ak­kor az „5 évvel a vég­zés után: (társ) tu­laj­do­no­sa sze­ret­nék lenni egy cég­nek” ál­lí­tás­sal át­la­go­san 1 pont­ér­ték­kel job­ban egyet­ér­te­nek a vá­lasz­adók. Ebből arra kö­vet­kez­tet­he­tünk, hogy a vál­lal­ko­zói lét nem áll messze a vá­lasz­adók el­kép­ze­lé­se­i­től, vagy nem zár­kóz­ná­nak el tőle, ugyan­ak­kor a mun­ka­erő­pi­ac­ra ki­ke­rül­ve el­sőd­le­ge­sen ta­pasz­ta­la­tot gyűj­te­né­nek. Eze­ket az ered­mé­nye­ket a vál­lal­ko­zói kör­nye­zet­tel kap­cso­la­tos hi­á­nyos is­me­re­tek­kel is ma­gya­ráz­hat­juk.

Az ered­mé­nyek­ből szin­tén ki­de­rül, hogy a meg­kér­de­zett hall­ga­tók közel fele (47,2%-a) a ta­nul­má­nyai alatt na­gyon kevés vagy elég kevés időt for­dí­tott vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sá­ra. Ez fel­te­he­tő­leg a tan­tár­gyi struk­tú­rák sa­já­tos­sá­ga­i­ra ve­zet­he­tő vissza. Itt sze­ret­nénk fel­hív­ni a fi­gyel­met arra, hogy ta­nul­má­nyon­ként a hang­sú­lyok el­té­rő­ek le­het­nek, ugyan­ak­kor le­gyen szó gaz­da­sá­gi, mű­sza­ki vagy ter­mé­szet­tu­do­má­nyi te­rü­le­tek­ről, a szak­má­ba vágó vál­lal­ko­zá­si pro­fil nem el­kép­zel­he­tet­len. Szük­sé­ges lehet ta­nul­má­nyok­tól füg­get­le­nül, a vál­lal­ko­zás­sal össze­füg­gő is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sát célzó kur­zu­sok szá­má­nak eme­lé­se, vagy az ilyen jel­le­gű tan­tár­gyak fel­vé­te­li le­he­tő­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sa.

Noha a fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­la­tok­ból ki­de­rült, hogy a meg­kér­de­zett hall­ga­tó­kat kü­lön­bö­ző okok jel­lem­ző­en vissza­tart­ják attól, hogy vál­lal­ko­zást in­dít­sa­nak, mégis ha­tá­ro­zott el­kép­ze­lé­se­ik van­nak egy vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­sé­hez szük­sé­ges kész­sé­gek­ről, ké­pes­sé­gek­ről, is­me­re­tek­ről. Ezt a meg­ál­la­pí­tást meg­erő­sí­ti a kér­dő­ív egyik ré­szé­ben meg­adott fel­adat, mely­ben arra kér­tük a vá­lasz­adó­kat, hogy kép­zel­jék el ma­gu­kat egy vál­lal­ko­zói csa­pat tag­ja­ként, és ér­té­kel­je­nek kü­lön­bö­ző ál­lí­tá­so­kat (va­ló­já­ban olyan fel­ada­to­kat és cse­lek­vé­si al­ter­na­tí­vá­kat, me­lyek egy si­ke­res vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­se ér­de­ké­ben el­en­ged­he­tet­le­nek) egy 1-től 5-ig ter­je­dő ská­lán annak meg­fe­le­lő­en, hogy mi­lyen mér­ték­ben ér­te­nek egyet az ál­lí­tá­sok­ban meg­fo­gal­ma­zot­tak­kal. Leg­in­kább (4 vagy a fe­let­ti átlag) a kö­vet­ke­ző ál­lí­tá­sok­kal ér­tet­tek egyet: „Ru­gal­ma­san pró­bál­juk ki­hasz­nál­ni az adódó le­he­tő­sé­ge­ket.” „Kö­vet­jük a kí­nál­ko­zó piaci le­he­tő­sé­ge­ket, ame­lyek­hez pró­bá­lunk iga­zod­ni.” „Te­vé­keny­sé­gün­ket a ren­del­ke­zés­re álló erő­for­rá­sok­hoz iga­zít­juk.” „Az erő­for­rás­igény ter­ve­zé­sé­nél az op­ti­ma­li­zá­lást tart­juk szem előtt, fi­gye­lem­be véve a le­het­sé­ges vesz­te­sé­ge­ket.”

A kér­dő­íves ku­ta­tás során meg­vizs­gál­tuk, hogy a vá­lasz­adók­nak mennyi ön­bi­zal­muk van, mennyi­re ma­ga­biz­to­sak egy vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­se során fel­me­rü­lő fel­ada­tok te­kin­te­té­ben. Az ered­mé­nyek alap­ján azt mond­hat­juk, hogy a vá­lasz­adók leg­in­kább a napi prob­lé­mák és a krí­zis­hely­ze­tek ha­té­kony ke­ze­lé­se, az al­kal­ma­zot­tak ins­pi­rá­lá­sa, ösz­tön­zé­se és mo­ti­vá­lá­sa, to­váb­bá az al­kal­ma­zot­tak fel­ügye­le­te terén gon­dol­ják ma­gu­kat a leg­ma­ga­biz­to­sabb­nak. Leg­ke­vés­bé a pénz­ügyi ki­mu­ta­tá­sok ta­nul­má­nyo­zá­sa és ér­tel­me­zé­se, egy új ter­mék/szol­gál­ta­tás ver­seny­ké­pes árá­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa, mások meg­győ­zé­se, egy új ter­mék/szol­gál­ta­tás irán­ti ke­res­let meg­becs­lé­se, a star­tup hoz­zá­já­ru­lás és szük­sé­ges mű­kö­dő tőke meg­becs­lé­se a vál­lal­ko­zás el­kez­dé­sé­hez/be­in­dí­tá­sá­hoz, öt­let­bör­ze te­rü­le­tén ren­del­kez­nek ön­bi­za­lom­mal. Utób­bi­a­kat olyan té­ma­kö­rök­ként is fel­fog­hat­juk, me­lyek­re a kép­zés során na­gyobb hang­súlyt kel­le­ne fek­tet­ni. A kér­dő­ív­ben rá­kér­dez­tünk arra is, hogy mi­ként vi­szo­nyul­nak a cég­ala­pí­tás­hoz. Az ered­mé­nyek alap­ján azt a kö­vet­kez­te­tést von­hat­juk le, hogy a vá­lasz­adók a cég­ala­pí­tást jel­lem­ző­en hasz­nos­nak tart­ják, úgy érzik, hogy azt meg­éri meg­ten­ni, és po­zi­tív te­vé­keny­ség­nek gon­dol­ják. Ebből is ki­de­rül, hogy a meg­kér­de­zett hall­ga­tók cég­ala­pí­tá­si at­ti­tűd­je in­kább po­zi­tív irá­nyú, el­fo­ga­dó, mint­sem el­uta­sí­tó, ugyan­ak­kor szük­sé­ges lehet a hát­tér­ben meg­hú­zó­dó gátak to­váb­bi fel­tá­rá­sa és ezek le­bon­tá­sa.

Fel­me­rül a kér­dés, hogy a vál­lal­ko­zói létre való ok­ta­tást, az is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sát kell-e és le­het-e hang­sú­lyo­sab­bá tenni, vagy a fel­ső­ok­ta­tás­ban részt vevő hall­ga­tó­kat tu­da­to­san ilyen irány­ba te­rel­ni. A kér­dő­íves ku­ta­tá­sok­ból ki­de­rül, hogy a meg­kér­de­zett hall­ga­tók nem zár­kóz­nak el tel­jes­kö­rű­en egy vál­lal­ko­zás in­dí­tá­sá­tól, de szá­mos té­nye­ző vissza­tart­hat­ja őket. Utal­va a fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­lat ered­mé­nye­i­re, ezek közül em­lít­he­tő az is­me­ret hi­á­nya, mely kü­lön­bö­ző spe­ci­fi­kus kur­zu­sok in­dí­tá­sá­val csök­kent­he­tő, ugyan­ak­kor pél­dá­ul a sze­mé­lyi­ség­be­li jel­lem­zők ki­zá­ró­lag ma­ga­tar­tás-tu­do­má­nyi esz­kö­zök­kel vál­toz­tat­ha­tók, me­lyek­kel kap­cso­lat­ban a fel­ső­ok­ta­tás nem biz­tos, hogy ele­gen­dő ka­pa­ci­tás­sal ren­del­ke­zik. Ha a vál­lal­ko­zói létre való ne­ve­lés nem­ze­ti vagy kö­zös­sé­gi szin­ten a fel­ső­ok­ta­tá­si stra­té­gi­ák­ban és irány­el­vek­ben meg­je­le­nik, akkor utób­bi­ra na­gyobb hang­súlyt kell fek­tet­ni.

Összeg­zés

A di­á­kok ese­té­ben ta­pasz­tal­ha­tó ön­bi­za­lom­hi­ány gá­tol­hat­ja az eset­le­ges vál­lal­ko­zói kész­sé­gek, mo­ti­vá­ci­ók fel­szín­re ke­rü­lé­sét. Ennek a rész­ben át­lát­ha­tat­lan és ki­szá­mít­ha­tat­lan tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi kör­nye­zet is oka lehet, amely előny­ben ré­sze­sí­ti – el­ső­sor­ban biz­ton­sá­gi szem­pon­tok alap­ján – az al­kal­ma­zot­ti mun­ka­erő­pi­a­ci rész­vé­telt. To­váb­bá Ma­gyar­or­szá­gon a „vál­lal­ko­zó” ki­fe­je­zés a rend­szer­vál­tás után majd 30 évvel még min­dig ne­ga­tív ki­csen­gé­sű.

Meg­gon­do­lan­dó, hogy a fel­ső­ok­ta­tás­ban al­kal­maz­ha­tók len­né­nek olyan pe­da­gó­gi­ai mód­sze­rek, ame­lyek elő­se­gí­tik a di­á­kok ön­meg­va­ló­sí­tá­sát. Ezzel pár­hu­za­mo­san, mi­előbb gya­kor­lat­ori­en­tált kép­zés­re lenne szük­ség, amely magas szin­tű el­mé­le­ti ok­ta­tás­sal pá­ro­sul­va, kon­cent­rál­na – a szak­mai tan­tár­gya­kon túl – az úgy­ne­ve­zett busi­ness tan­tár­gyak­ra, mint a HR, a pénz­ügy, a köny­ve­lés, a mar­ke­ting, a kom­mu­ni­ká­ció, az üz­le­ti etika, a pro­to­koll, a stra­té­gi­ai ter­ve­zés stb. Mind­ezen tan­tár­gyak ese­té­ben az elem­zés­nek kell hang­súlyt kap­nia. Vál­lal­ko­zók be­vo­ná­sát az ok­ta­tás­ba nem elő­adá­sok, hanem sze­mé­lyes in­ter­ak­tív ta­lál­ko­zá­sok al­kal­má­val lenne ér­de­mes meg­va­ló­sí­ta­ni.

Össze­fog­lal­va el­mond­ha­tó, hogy a fó­kusz­cso­por­tos vizs­gá­lat­ba be­vont gaz­da­sá­gi és nem gaz­da­sá­gi kép­zé­si irá­nyult­sá­gú sza­kok hall­ga­tó­i­nak vé­le­mé­nye kö­zött nem tu­dunk mar­káns kü­lönb­sé­get ki­mu­tat­ni. Így meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a ta­nul­má­nyi irá­nyult­ság csak rész­ben ha­tá­roz­za meg a hall­ga­tók­nak a vál­lal­ko­zó­vá vá­lás­ról al­ko­tott vé­le­mé­nyét. Ár­nya­lat­nyi kü­lönb­sé­ge­ket ta­pasz­tal­tunk, el­ső­sor­ban a fo­gal­mak ér­tel­me­zé­se, a vál­lal­ko­zói tu­laj­don­sá­gok ér­té­ke­lé­se kö­zött. Ki­emel­ve a két szél­ső­sé­get:

A meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok kö­ré­ben szem­be­tű­nő volt az ön­bi­za­lom hi­á­nya. Egy­részt ennek oka lehet az ok­ta­tás hi­á­nyos­sá­ga, hisz sze­mély­re sza­bot­tabb, kis cso­por­tos ok­ta­tás­sal le­het­ne ezen ja­ví­ta­ni. Más­részt a bi­zony­ta­lan tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi kör­nye­zet is okoz­hat­ja ezt. A meg­kér­de­zet­tek kép­zé­si for­má­tól füg­get­le­nül em­lí­tet­ték, hogy a kép­zé­sük túl el­mé­le­ti, az ok­ta­tás­ból hi­ány­zik a gya­kor­la­ti út­mu­ta­tás, a leg­több eset­ben még az ok­ta­tók sin­cse­nek tisz­tá­ban a vál­lal­ko­zás gya­kor­la­ti ol­da­lá­val. Ezért az ok­ta­tás gya­kor­la­ti­a­sab­bá té­te­lét rend­kí­vül fon­tos­nak tart­juk.