Lakóépületek korszerűsítő felújításának költségelemzési és finanszírozási kérdései

Össze­fog­la­lás

A cikk a szö­vet­ke­ze­ti és tár­sas­há­zak közül egy olyan, több mint 50 éves, ha­gyo­má­nyos tech­no­ló­gi­á­val épí­tett la­kás­szö­vet­ke­ze­ti, magas tetős épü­let fel­újí­tá­si kér­dé­se­it veszi gór­cső alá, mely­nek élet­tar­ta­ma – az épü­let fő­szer­ke­ze­ti ele­me­i­nek ál­la­ga alap­ján – még leg­alább 40-50 év. A vizs­gá­lat az ener­gia­fel­hasz­ná­lás csök­ken­té­sé­re, más­részt a „ha­gyo­má­nyos”, nem meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok leg­alább rész­be­ni je­len­té­keny csök­ken­té­sé­re irá­nyul, amely a kör­nye­zet­tu­da­tos­sá­got is fi­gye­lem­be veszi az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés és a fi­nan­szí­roz­ha­tó­ság vizs­gá­la­ta során. A kö­vet­kez­te­té­sek a helyi sa­já­tos­sá­gok és adott­sá­gok alap­ján ál­ta­lá­no­sít­ha­tók.

Cost­ing and Fi­nanc­ing in the Re­no­va­ti­on and Upgrad­ing of Hous­ing

Sum­ma­ry

Of all the buil­ding-so­ci­ety and apart­ment-block buil­dings, the ar­tic­le fo­cus­es on is­sues re­la­ted to the re­no­va­ti­on of a high-ro­o­fed, hous­ing-co­ope­ra­tive buil­ding, built with tra­di­ti­o­nal tech­no­logy and now over fifty years old, with a li­fespan of anot­her 40-50 years with re­gard to the con­di­ti­on of its main struc­tu­ral ele­ments. The analy­sis tar­gets a re­duc­ti­on in energy con­sumpt­ion, espe­ci­ally a cons­ide­rab­le, or at least par­ti­al re­duc­ti­on in the tra­di­ti­o­nal, non-re­ne­wab­le energy sour­ces, tak­ing en­vi­ron­men­tal aware­ness into cons­ide­ra­ti­on when exa­mining life-cyc­le cost­ing and fi­nanc­ing of the work. The find­ings may be ge­ne­ra­li­sed ac­cord­ing to local fea­tu­res and dis­tinc­ti­ves.

Ma­nap­ság egyre na­gyobb hang­súlyt kap­nak az új épí­té­sű, de a meg­lé­vő épü­le­tek ese­té­ben is, a ha­té­kony ener­gia­fel­hasz­ná­lást le­he­tő­vé tevő olyan mű­sza­ki meg­ol­dá­sok, ame­lyek el­ső­sor­ban a nem meg­úju­ló ener­gi­ák fel­hasz­ná­lá­sá­nak mi­ni­ma­li­zá­lá­sát, il­let­ve op­ti­ma­li­zá­lá­sát tűzik ki célul. Ennek során hang­sú­lyo­san fi­gye­lem­be kell venni a kör­nye­zet­tu­da­tos épí­tés kö­ve­tel­mény­rend­sze­rét, a fel­hasz­nált anya­gok elő­ál­lí­tá­sa, fel­hasz­ná­lá­sa, új­ra­hasz­no­sí­tá­sa során a kör­nye­zet­re gya­ko­rolt káros ha­tá­sok ha­té­kony csök­ken­té­sét is. Azon­ban nem mind­egy, hogy ezek az ener­ge­ti­kai és egy­szer­s­mind kör­nye­zet­tu­da­tos meg­ol­dá­sok, akár kü­lön-kü­lön vagy egy­mást ki­egé­szít­ve, mek­ko­ra be­ru­há­zá­si, fenn­tar­tá­si, üze­mel­te­té­si költ­sé­get je­len­te­nek akár az új épí­té­sű, akár a több éve (év­ti­ze­de) épült csa­lá­di, tár­sas- és szö­vet­ke­ze­ti házak ese­té­ben. Fon­tos tehát azt is tudni, hogy a be­csült idő­tar­tam alatt hogy té­rül­nek meg az egyes költ­sé­gek, le­gye­nek azok egy­sze­ri, be­ru­há­zá­si költ­sé­gek, fo­lya­ma­to­san vagy kü­lön­bö­ző gya­ko­ri­ság­gal elő­for­du­ló költ­sé­gek, mint pl. a gé­pé­sze­ti rend­sze­rek üze­mel­te­té­se (nem meg­úju­ló, rész­ben meg­úju­ló, tel­jes mér­ték­ben meg­úju­ló ener­gia fel­hasz­ná­lá­sá­val), terv­sze­rű meg­elő­ző kar­ban­tar­tá­sa, eseti ja­ví­tá­sa, szer­ke­ze­ti egy­sé­gek, al­kat­ré­szek, sze­rel­vé­nyek stb. cse­ré­je. Egy-egy be­ru­há­zás élet­tar­ta­mát, el­ső­sor­ban a gyár­tói és al­kal­ma­zott tech­no­ló­gi­ák ala­pul­vé­te­lé­vel, meg lehet be­csül­ni. Így ké­zen­fek­vő meg­ol­dás, hogy a vizs­gált élet­tar­tam­cik­lus­ban min­den be­ke­rü­lé­si költ­sé­get és az al­kal­ma­zott épí­té­si és fel­újí­tá­si tech­no­ló­gi­ák, a be­épí­tett anya­gok, szer­ke­ze­tek függ­vé­nyé­ben el­ér­he­tő ener­gia­meg­ta­ka­rí­tá­so­kat (kvázi ho­za­mo­kat) a jelen ér­ték­re disz­kon­tál­junk, majd azt össze­ha­son­lít­va a jelen be­ru­há­zá­si, lé­te­sí­té­si költ­ség­gel, meg tud­juk mon­da­ni, hogy ren­tá­bi­lis vagy sem a mód­szer, az el­já­rás, amit al­kal­ma­zunk, al­kal­maz­tunk.

Az LCC fo­gal­ma, lé­nye­ge

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés (LCC) egy olyan hosszú távú ter­ve­zé­si mód­szer, mellyel a ter­mék vagy pro­jekt min­den egyes élet­fá­zi­sá­ban meg­je­le­nő költ­sé­get előre lehet prog­nosz­ti­zál­ni. Emel­lett a be­vé­te­le­ket is fi­gye­lem­be veszi, és így képes előre je­lez­ni a gaz­da­sá­gos­ság vár­ha­tó si­ke­res­sé­gét.¹ Az LCC-vizs­gá­la­tok ered­mé­nyét nagy­ban be­fo­lyá­sol­ja a jelen gaz­da­sá­gi hely­zet, il­let­ve a vizs­gá­la­ti idő­tar­tam is, így eze­ket a pa­ra­mé­te­re­ket vál­toz­tat­va, vál­toz­hat a min­den­ko­ri op­ti­mum is.²

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés lé­nye­ge, hogy a be­szer­zett ter­mék (pl. gé­pé­sze­ti be­ren­de­zés, hő­szi­ge­te­lő anyag stb.) tel­jes élet­cik­lu­sa során je­lent­ke­ző költ­sé­ge­ket igyek­szik szám­sze­rű­sí­te­ni, így a be­szer­zés, a hasz­ná­lat, üze­mel­te­tés, fenn­tar­tás, meg­sem­mi­sí­tés során je­lent­ke­ző költ­sé­ge­ket. Az elem­zés je­len­tő­sé­gét leg­in­kább az adja, hogy – bár a be­szer­zés költ­sé­gei ál­ta­lá­ban je­len­tő­sek le­het­nek – az egyes al­ter­na­tí­vák kö­zött a kez­de­tek­kor (pl. az árban, a fi­ze­té­si és szál­lí­tá­si fel­té­te­lek­ben stb.) je­lent­ke­ző el­té­ré­se­ket a tény­le­ges hasz­ná­lat kü­lönb­sé­gei do­mi­nán­san kor­ri­gál­hat­ják. Az élet­cik­lus költ­ség­elem­zés jel­lem­ző al­kal­ma­zá­si te­rü­le­tei:

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés – ed­di­gi gya­kor­lat sze­rin­ti – lé­pé­sei:

Az összes érin­tett költ­ség­cso­port meg­ha­tá­ro­zá­sa.

Az egyes költ­ség­cso­por­tok idő­sza­kon­kén­ti nagy­sá­gá­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa. (Ez az a te­rü­let, ahol, ha nem ren­del­ke­zünk ko­ráb­bi idő­sza­kok­ra vo­nat­ko­zó re­le­váns ada­tok­kal, akkor se­gít­het a re­fe­ren­cia ké­ré­se, és/vagy hasz­nál­ha­tunk – oly­kor bi­zony­ta­lan – ka­ta­ló­gus­ada­to­kat stb.)

Az egyes költ­sé­gek azo­nos idő­szak­ra tör­té­nő disz­kon­tá­lá­sa. (Min­den költ­ség­nél az azo­nos idő­plat­form – pl. 30 év – meg­ha­tá­ro­zá­sa, mint vizs­gá­la­ti, elem­zé­si idő­in­ter­val­lum.)

Az ada­tok össze­ve­té­se, az egyes al­ter­na­tí­vák össze­ha­son­lí­tá­sa (pl. hő­szi­ge­te­lé­sek­nél több­fé­le anyag, több­fé­le vas­tag­ság­ban tör­té­nő al­kal­ma­zá­sa, ener­gia­ta­ka­ré­kos nyí­lás­zá­rók cse­ré­je két vagy több vál­to­zat­ban, ezek együt­tes kom­bi­ná­ci­ó­ja stb.).

Az élet­cik­lus-elem­zés­nél fi­gye­lem­be ve­en­dő szem­pon­tok:

Té­te­lez­zük fel, hogy az LCC-szá­mí­tá­sa­ink során az össze­ha­son­lí­tó elem­zés­be be­von­ha­tó al­ter­na­tí­vák száma: n darab.

Könnyen be­lát­ha­tó, hogy a ké­pez­he­tő kom­bi­ná­ci­ók száma: k = 2n – 1 (1) Le­gyen n = 5, me­lyek ne­ve­sít­ve pél­dá­ul:

Ekkor a kom­bi­ná­ci­ók száma: k(ⁿ=⁵) = 2⁵ – 1 = 31

A napi gya­kor­lat ál­ta­lá­ban ennél több al­ter­na­tí­va kom­bi­ná­ci­ó­ját is „igé­nyel­he­ti”, ezért egy több­vál­to­zós ener­gia­ha­té­kony és egy­szer­s­mind kör­nye­zet­tu­da­tos épü­let­fel­újí­tás­nál igen nagy­szá­mú vál­to­za­tok közül kell az op­ti­má­lis meg­ol­dást ki­vá­lasz­ta­ni, ami egy­fe­lől meg­ad­ja szá­munk­ra a leg­ha­té­ko­nyabb el­já­rás­kom­bi­ná­ci­ót, más­fe­lől vi­szont még min­dig vizs­gál­ni szük­sé­ges, hogy a meg­ren­de­lő (pl. egy csa­lá­di ház tu­laj­do­no­sa, egy több­la­ká­sos ház la­kó­kö­zös­sé­ge stb.) meg tud-e bir­kóz­ni a be­ru­há­zá­si költ­sé­gek fi­nan­szí­ro­zá­sá­val.

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés al­kal­ma­zá­sa nap­ja­ink­ban már egyre in­kább ter­jed az épü­let­in­gat­lan-tu­laj­do­no­sok, il­let­ve a be­ru­há­zók, be­fek­te­tők, épít­te­tők kö­ré­ben a pro­jekt­al­ter­na­tí­vák ki­ér­té­ke­lé­se­kor.⁴ Az öko­ló­gia mel­lett alap­ve­tő az öko­nó­mia, a gaz­da­sá­gos­ság is. E célt szol­gál­ja az EU költ­ség­ha­té­kony­sá­gi di­rek­tí­vá­ja is.⁵

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés át­te­kin­ti az épü­let élet­cik­lu­sa alatt fel­me­rü­lő összes költ­sé­get: az épí­tést, a mű­köd­te­tést, a cik­li­kus fel­újí­tást és a bon­tást. A tel­jes élet­cik­lus­költ­ség is­me­re­té­ben azt az élet­tar­tam éve­i­nek szá­má­val vissza­oszt­va meg­kap­juk az épü­let­re for­dí­tan­dó éves költ­ség­há­nya­dot, az an­nu­i­tást. Ebből az összeg­ből – még a be­ru­há­zás meg­kez­dé­se előtt – meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az épít­te­tő-hasz­ná­ló ké­pes-e a szük­sé­ges éves rá­for­dí­tást tel­je­sí­te­ni. Ha nem, akkor az épü­let gaz­da­sá­gi­lag nem fenn­tart­ha­tó. Az éves költ­ség­há­nyad meg­mu­tat­ja azt is, hogy az ener­gia­ha­té­kony­ság­ra, a meg­úju­ló ener­gi­ák­ra és egyéb, meg­ta­ka­rí­tást ered­mé­nye­ző in­téz­ke­dé­sek­re for­dí­tott for­rá­sok mennyi idő alatt te­rül­nek meg, és mennyi­vel mér­sék­lik az élet­cik­lus­költ­sé­ge­ket (1. ábra).

Ha a rá­for­dí­tás nem térül meg az élet­cik­lus­nál va­la­mi­vel rö­vi­debb idő alatt, akkor fe­les­le­ges, ha­szon­ta­lan. Sok­szor azon­ban a több­let­rá­for­dí­tás meg­té­rü­lé­sét kö­ve­tő­en még év­ti­ze­de­ket mű­kö­dik ta­ka­ré­ko­san az épü­let, és a rá­for­dí­tást több­szö­rö­sen vissza­ter­me­li – leg­jobb példa erre a passzív­ház.

Az LCC jog­sza­bá­lyi kör­nye­ze­te

EU-s jog­sza­bá­lyi elő­írá­sok

A 2010/31/EU irány­elv 5. cik­ké­nek, va­la­mint I. és III. mel­lék­le­té­nek meg­fe­le­lő­en az EU Bi­zott­ság 244/2012/EU fel­ha­tal­ma­zá­son ala­pu­ló ren­de­le­te (2012. ja­nu­ár 16.) meg­ál­la­pít­ja a tag­ál­la­mok által az új és meg­lé­vő épü­le­tek és épü­let­ele­mek ener­gia­ha­té­kony­sá­gá­ra vo­nat­ko­zó mi­ni­mum­kö­ve­tel­mé­nyek költ­ség­op­ti­ma­li­zált szint­je­i­nek ki­szá­mí­tá­sa során al­kal­ma­zan­dó össze­ha­son­lí­tó mód­szer­ta­ni ke­re­tet. A mód­szer­ta­ni keret sza­bá­lyo­kat ál­la­pít meg az ener­gia­ha­té­kony­sá­gi in­téz­ke­dé­sek­nek, a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­so­kat érin­tő in­téz­ke­dé­sek­nek, va­la­mint az ilyen in­téz­ke­dé­sek cso­mag­ja­i­nak és va­ri­án­sa­i­nak a pri­mer­ener­gia-ha­té­kony­ság és az in­téz­ke­dé­sek vég­re­haj­tá­sá­val össze­füg­gő költ­sé­gek alap­ján tör­té­nő össze­ha­son­lí­tá­sá­ra. Meg­ha­tá­roz­za to­váb­bá e sza­bá­lyok ki­vá­lasz­tott re­fe­ren­cia­épü­le­tek­re tör­té­nő al­kal­ma­zá­sá­nak mód­ját az ener­gia­ha­té­kony­ság­ra vo­nat­ko­zó mi­ni­mum­kö­ve­tel­mé­nyek költ­ség­op­ti­ma­li­zált szint­je­i­nek be­azo­no­sí­tá­sa cél­já­ból. A ren­de­let né­hány re­le­váns elő­írá­sa:

1. csa­lá­di házak;

2. több­la­ká­sos épü­le­tek és tár­sas­há­zak;

3. iro­dák.

Az iro­dá­kon kívül a tag­ál­la­mok­nak egyéb, a 2010/31/EU irány­elv I. mel­lék­le­te (5) be­kez­dé­sé­nek d–i) pont­ja­i­ban fel­so­rolt, spe­ci­á­lis ener­gia­ha­té­kony­sá­gi kö­ve­tel­mé­nyek­kel ren­del­ke­ző, nem la­kás­cé­lú épü­let­ka­te­gó­ri­ák­ra vo­nat­ko­zó­an is re­fe­ren­cia­épü­le­te­ket kell meg­ha­tá­roz­ni­uk.

– Az EU-28 tag­ál­la­ma­i­nak az aláb­bi­a­kat kell hasz­nál­ni­uk:

a) az ener­gia­ha­té­kony­ság ki­szá­mí­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó meg­lé­vő, re­le­váns CEN-szab­vá­nyo­kat;

b) vagy egy azok­kal egyen­ér­té­kű nem­ze­ti szá­mí­tá­si mód­szert, fel­té­ve hogy az utób­bi meg­fe­lel a 2010/31/EU irány­elv 2. cikke (4) be­kez­dé­sé­nek és I. mel­lék­le­té­nek. Az ener­gia­ha­té­kony­sá­gi ered­mé­nye­ket – a költ­ség­op­ti­mum-szá­mí­tás cél­já­ból – a re­fe­ren­cia­épü­le­tek hasz­nos alap­te­rü­le­té­nek négy­zet­mé­te­re­i­ben kell ki­fe­jez­ni, és azok­nak a pri­mer­ener­gia-szük­ség­let­re kell vo­nat­koz­ni­uk.

Költ­ség­ka­te­gó­ri­ák és meg­ha­tá­ro­zá­suk

a) Kez­de­ti be­ru­há­zá­si költ­sé­gek.

b) Fenn­tar­tá­si költ­sé­gek. Ide­tar­toz­nak az épü­let­ele­mek idő­sza­kos cse­ré­jé­nek költ­sé­gei, és adott eset­ben az elő­ál­lí­tott ener­gi­á­ból szár­ma­zó be­vé­te­lek, me­lye­ket a tag­ál­la­mok fi­gye­lem­be ve­het­nek a pénz­ügyi szá­mí­tás során.

c) Az ener­gia­költ­sé­gek­nek az ál­ta­lá­nos ener­gia­költ­sé­ge­ket, köz­tük az ener­gia­ára­kat, a ka­pa­ci­tá­si dí­ja­kat és a há­ló­za­ti dí­ja­kat kell tük­röz­ni­ük.

d) Ár­tal­mat­la­ní­tá­si költ­sé­gek, amennyi­ben szük­sé­ges.

A mak­ro­gaz­da­sá­gi szem­pon­tú szá­mí­tás­hoz a tag­ál­la­mok be­ve­ze­tik a kö­vet­ke­ző költ­ség­ka­te­gó­ri­át:

e) Üveg­ház­ha­tá­sú­gáz-ki­bo­csá­tá­sok költ­sé­gei. Ezek­nek tük­röz­ni­ük kell a tonna szén-di­o­xid-egyen­ér­ték­ben ki­fe­je­zett üveg­ház­ha­tá­sú­gáz-ki­bo­csá­tá­sok­ból szár­ma­zó CO2 szám­sze­rű­sí­tett, pénz­ben ki­fe­je­zett és disz­kon­tált mű­köd­te­té­si költ­sé­ge­it a szá­mí­tá­si idő­szak­ra nézve.

A költ­ség­szá­mí­tás alap­el­vei

Az a) és d) költ­ség­ka­te­gó­ri­á­ra vo­nat­ko­zó költ­ség­ada­tok­nak pi­ac­ala­pú­ak­nak, to­váb­bá hely és idő vo­nat­ko­zá­sá­ban ko­he­ren­sek­nek kell len­ni­ük. A költ­sé­ge­ket – inf­lá­ció nél­kül – valós költ­sé­gek­ként kell ki­fe­jez­ni. A ma­rad­vány­ér­té­ket egy adott épü­let­elem kez­de­ti be­ru­há­zá­si vagy cse­re­költ­sé­gé­nek a szá­mí­tá­si idő­szak vé­gé­ig tör­té­nő, a szá­mí­tá­si idő­szak kez­de­té­re disz­kon­tált li­ne­á­ris ér­ték­csök­ke­né­sé­vel kell meg­ha­tá­roz­ni. A tag­ál­la­mok­nak a lakó- és köz­épü­le­tek ese­té­ben 30 éves, a ke­res­ke­del­mi, nem la­kás­cé­lú épü­le­tek ese­té­ben 20 éves szá­mí­tá­si idő­sza­kot kell al­kal­maz­ni­uk.

A glo­bá­lis költ­sé­gek ki­szá­mí­tá­sa a pénz­ügyi szá­mí­tás során:

Az in­téz­ke­dés/cso­mag/va­ri­áns glo­bá­lis költ­sé­gé­nek a pénz­ügyi szem­pon­tú szá­mí­tás ke­re­té­ben vég­zett meg­ha­tá­ro­zá­sa során fi­gye­lem­be ve­en­dő re­le­váns árak a fo­gyasz­tó által fi­ze­tett árak, be­le­szá­mít­va az al­kal­ma­zan­dó adó­kat az ál­ta­lá­nos for­gal­mi adó­val és az il­le­té­kek­kel együtt.

A hazai épü­let­ener­ge­ti­ka jogi sza­bá­lyo­zá­sa

Ha­zánk­ban az épü­le­tek ener­ge­ti­kai jel­lem­zői ta­nú­sí­tá­si kér­dé­se­i­nek jog­sza­bá­lyi hát­te­rét a 261/2015. (IX. 14.) Korm. ren­de­let­tel mó­do­sí­tott, az épü­le­tek ener­ge­ti­kai jel­lem­ző­i­nek ta­nú­sí­tá­sá­ról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. ren­de­let (a to­váb­bi­ak­ban: ÉpEnJT rend.) egy­sé­ges szer­ke­zet­be fog­lalt szö­ve­ge tar­tal­maz­za, mely­nek jog­sza­bá­lyi alap­ját az épí­tett kör­nye­zet ala­kí­tá­sá­ról és vé­del­mé­ről szóló 1997. évi LXX­VI­II. tör­vény 62. §-a (1) be­kez­dé­sé­nek k) pont­já­ban ka­pott fel­ha­tal­ma­zás alap­ján, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Al­kot­má­nyá­ról szóló 1949. évi XX. tör­vény 35. §-a (1) be­kez­dé­sé­nek b) pont­ja adja. To­váb­bá a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­sért és fel­zár­kóz­ta­tá­sért fe­le­lős tárca nél­kü­li mi­nisz­ter 7/2006. (V. 24.) TNM ren­de­le­te az épü­le­tek ener­ge­ti­kai jel­lem­ző­i­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ról c. jog­sza­bály (a to­váb­bi­ak­ban: TNM rend.) tar­tal­maz­za mind­azo­kat a szá­mí­tá­si al­go­rit­mu­so­kat és kö­ve­tel­mény­ér­té­ke­ket, ame­lye­ket az ener­gia­ta­nú­sí­tást vég­zők­nek fi­gye­lem­be kell ven­ni­ük. Ezek a szá­mí­tá­sok re­le­váns ada­to­kat tar­tal­maz­nak – töb­bek kö­zött – az LCC-vizs­gá­la­tok el­vég­zé­sé­hez is.

Az épü­let­ener­ge­ti­kai be­so­ro­lá­sok és vál­to­zá­suk

Az épü­le­tek ener­ge­ti­kai jel­lem­ző­i­nek ta­nú­sí­tá­sa a kö­vet­ke­ző épü­le­tek­re vo­nat­ko­zik:

A vizs­gált épü­let, il­let­ve ön­ál­ló ren­del­te­té­si egy­ség össze­sí­tett ener­ge­ti­kai jel­lem­ző­je és a vi­szo­nyí­tá­si alap ará­nyá­nak szá­za­lék­ban ki­fe­je­zett ér­té­ke alap­ján az ön­ál­ló ren­del­te­té­si egy­ség mi­nő­sé­gi osz­tá­lyá­nak be­tű­je­lét és szö­ve­ges jel­lem­zé­sét az 1. táb­lá­zat tar­tal­maz­za.

A ha­tá­ro­ló- és nyí­lás­zá­ró szer­ke­ze­tek hő­át­bo­csá­tá­si té­nye­ző­i­re vo­nat­ko­zó kö­ve­tel­mé­nyek:

A) „Nor­mál” kö­ve­tel­mény­szint

B) Költ­ség­op­ti­ma­li­zált kö­ve­tel­mény­szint

C) A közel nulla ener­gia­igé­nyű épü­le­tek kö­ve­tel­mény­szint­je

A közel nulla ener­gia­igé­nyű épü­le­tek­nek meg kell fe­lel­ni­ük a B) kö­ve­tel­mény­ér­té­kek­nek. Meg­lé­vő épü­let ön­kén­tes közel nulla ener­gia­igé­nyű­vé mi­nő­sí­té­sé­hez szük­sé­ges át­ala­kí­tá­sa során csak a fel­újí­tás­sal érin­tett szer­ke­zet­re vo­nat­ko­zik a kö­ve­tel­mény (2. táb­lá­zat).

Az épü­le­tek nyári túl­me­le­ge­dé­sé­nek koc­ká­za­tá­ra és az épü­let­gé­pé­sze­ti rend­szer­re vo­nat­ko­zó to­váb­bi elő­írá­so­kat a hi­vat­ko­zott TNM rend. tar­tal­maz­za.

Egy LCC-vizs­gá­lat­ra ki­vá­lasz­tott épü­let

Az ál­ta­lam ki­vá­lasz­tott (8+9 la­ká­sos) két lép­cső­há­zas, ha­gyo­má­nyos tech­no­ló­gi­á­val – 1962–1964 kö­zött – épült, magas tetős, pince + föld­szint + két­eme­le­tes épü­let (Nagy­kő­rös, Kecs­ke­mé­ti út 3/A,B) a mint­egy 24 ezer la­ko­sú város⁶ köz­pont­já­ban he­lyez­ke­dik el. A la­ká­sok je­len­le­gi fű­té­se gáz­kon­vek­to­ros, a hasz­ná­la­ti meleg víz (HMV) el­lá­tá­sa gáz-víz me­le­gí­tő­ké­szü­lé­kek­kel meg­ol­dott, és gáz­tűz­hely van a kony­há­ban.

Ener­gia- és kör­nye­zet­tu­da­tos fel­újí­tá­si al­ter­na­tí­vák

A Re­du­ce – Con­ser­ve – Recyc­ling (csök­ken­tés – meg­őr­zés – vissza­for­ga­tás – R.C.R.)⁷ je­gyé­ben, az ed­di­gi épí­té­sze­ti, épü­let­gé­pé­sze­ti té­ma­kö­rök­be tar­to­zó ten­ni­va­lók te­kin­te­té­ben a ja­va­solt fel­újí­tá­sok:

Ez rész­ben jog­sza­bá­lyok­kal, helyi ren­de­le­tek­kel, el­len­őr­zé­sek­kel és a he­lyes élet­mód­dal, élet­vi­tel­lel kap­cso­la­tos média (tévé, rádió, írott és elekt­ro­ni­kus sajtó, mar­ke­ting­te­vé­keny­ség, ok­ta­tás stb.) se­gí­tő köz­re­mű­kö­dé­se révén tu­da­to­sít­ha­tó az em­be­rek­ben.

Az LCC mód­szer­ta­na és al­kal­ma­zá­sa

Az LCC je­len­tő­sé­ge

Az élet­cik­lus-költ­ség­elem­zés mára már olyan szük­ség­sze­rű­ség, amit min­den új épí­tés­nél és fel­újí­tás­ra váró épü­let­nél el kell vé­gez­ni. Ugyan­is az öko­ló­gia mel­lett már alap­ve­tő fon­tos­sá­gú a gaz­da­sá­gos­ság is, hi­szen ké­szül­het­nek szu­per épí­té­sze­ti, tech­no­ló­gi­ai kor­sze­rű­sí­tő meg­ol­dá­sok és eze­ken ala­pu­ló pro­jek­tek, de a pon­tot az i-re a be­ke­rü­lé­si költ­ség(vál­to­za­tok) és azok fi­nan­szí­roz­ha­tó­sá­ga fogja el­dön­te­ni.

Az LCC szá­mí­tá­sá­nak alap­jai

Az 1. ábra tar­tal­maz­za mind­azo­kat az egy­sze­ri be­ru­há­zá­si (fel­újí­tá­si) és éves fenn­tar­tá­si, üze­mel­te­té­si, va­la­mint az épü­let vizs­gált idő­tar­ta­ma (30 év) alatt fel­me­rü­lő mo­der­ni­zá­lá­si, kar­ban­tar­tá­si és eset­le­ges cse­re­költ­sé­ge­ket is, me­lye­ket a be­ru­há­zás kez­de­ti évére (0. év) disz­kon­tál­va meg­kap­juk az összes fel­me­rü­lő költ­ség nettó je­len­ér­té­két. Nyil­ván több olyan be­ru­há­zá­si, il­let­ve épü­let­fel­újí­tá­si al­ter­na­tí­va is szóba jöhet, me­lyek közül ki­vá­laszt­ha­tó az az op­ti­má­lis vál­to­zat, amely egy­részt ele­get tesz a TNM ren­de­let elő­írá­sa­i­nak (pl. nor­mál és/vagy op­ti­ma­li­zált ál­la­pot), más­részt a fel­me­rü­lő költ­sé­gek, fő­kép­pen a kez­de­ti be­ru­há­zá­si (fel­újí­tá­si) költ­ség, majd a hasz­ná­lat során szük­sé­ges­sé váló pl. cse­re­költ­sé­gek is fi­nan­szí­roz­ha­tók. A kí­vá­na­tos op­ti­mum­tól el­vár­ha­tó, hogy a vizs­gált élet­cik­lus (30 év) alatt leg­alább meg­té­rül­jön, sőt, ha­ma­rabb té­rül­jön meg az ana­lí­zis idő­tar­ta­má­nál. Ez prak­ti­ku­san annyit je­lent, hogy a ko­ráb­bi üze­mel­te­té­si, kar­ban­tar­tá­si stb. költ­sé­gek he­lyett csu­pán annak egy tö­re­dé­ke me­rül­jön fel a hasz­ná­lat során, és az így ke­let­ke­zett meg­ta­ka­rí­tás mint kvázi ha­szon lesz a ho­za­dé­ka az épü­let fel­újí­tá­si pro­jekt­jé­nek olyan mér­ték­ben, amely­nek a 0. évre disz­kon­tált je­len­ér­té­ke (Pre­sent Value – PV) na­gyobb lesz, mint az összes költ­ség ha­son­ló módon szá­mí­tott PV-je. Ál­ta­lá­no­san ki­je­lent­he­tő, hogy min­den meg­té­rü­lé­si le­he­tő­ség­gel ke­cseg­te­tő be­fek­te­tés be­ru­há­zás­nak mi­nő­sül.

A be­ru­há­zá­sok gaz­da­sá­gos­sá­gi vizs­gá­la­ta során három fő te­rü­let meg­ha­tá­ro­zá­sa szük­sé­ges a jelen dol­go­zat tár­gyát ké­pe­ző épü­let fel­újí­tá­sa során:

A má­so­dik és har­ma­dik „té­tel­nél” a végső ered­mény szem­pont­já­ból in­dif­fe­rens, hogy kvázi ha­szon­ként vagy külön po­zi­tív (+) adat­ként vesszük fi­gye­lem­be az éves fel­újí­tást meg­elő­ző épü­let­üze­mel­te­té­si, és külön ne­ga­tív (–) adat­ként az éves fel­újí­tás utáni ha­son­ló költ­sé­ge­ket.

Kvázi éves ha­szon = fel­újí­tást meg­elő­ző éves épü­let­üze­mel­te­té­si költ­ség (amit már nem kell el­köl­te­ni) – fel­újí­tás utáni éves épü­let­üze­mel­te­té­si költ­ség (amit rá kell for­dí­ta­ni az épü­let üze­mel­te­té­sé­re). Ez pél­dá­ul meg­ha­tá­roz­ha­tó azzal a fel­té­te­le­zés­sel, hogy a fel­újí­tás utáni épü­let­üze­mel­te­té­si költ­ség x %-a a ko­ráb­bi­nak, és a vizs­gált épü­let élet­cik­lu­sá­ban – becs­lés­sel – végig ezzel a %-os „ha­szon­nal” szá­mo­lunk. Ettől füg­get­le­nül az egyes vál­to­za­tok közül a fel­újí­tás költ­ség­op­ti­ma­li­zá­ci­ó­já­val is nyil­ván­va­ló­vá válik, hogy az el­vi­leg „nyerő” meg­ol­dás az lesz, ame­lyik a szóba jö­he­tő al­ter­na­tí­vák közül a leg­ol­csóbb, és egy­út­tal fi­nan­szí­roz­ha­tó is.

Azt, hogy mi­kép­pen lehet kü­lön­bö­ző fel­újí­tás­ipro­jekt-al­ter­na­tí­vá­kat gaz­da­sá­gos­sá­gi szem­pont­ból össze­ha­son­lí­ta­ni, a kö­vet­ke­ző össze­fog­la­ló tar­tal­maz­za:

A nettó je­len­ér­ték (Net Pre­sent Value – NPV) össze­füg­gé­se:

ahol:

Á_k = az adott idő­szak­ban ese­dé­kes összes ár­be­vé­tel (Ft/év)

M_k = az adott idő­szak­ban ese­dé­kes összes mű­kö­dé­si költ­ség (Ft/év) Bk = az adott idő­szak­ban ese­dé­kes összes be­ru­há­zá­si költ­ség (Ft/év) k = az adott idő­szak száma (k=1, 2, …, n)

n = az idő­sza­kok száma (fu­tam­idő, ill. a vizs­gált élet­tar­tam) (év)

i = kal­ku­la­tív ráta (i=kl(%)/100), ahol kl(%): a kal­ku­la­tív ka­mat­láb (%)⁹

Amennyi­ben az NPV-mu­ta­tó ér­té­ke ne­ga­tív, a be­ru­há­zás vesz­te­sé­ges, mivel az ár­be­vé­te­lek nem fe­de­zik a költ­sé­ge­ket. Nulla nettó jö­ve­de­lem je­len­ér­ték azt je­len­ti, hogy a be­ru­há­zás ki­fi­ze­tett min­den fel­me­rü­lő költ­sé­get, de jö­ve­del­met (hasz­not, nye­re­sé­get) nem ter­mel. Erre az idő­pont­ra térül meg a be­fek­te­tett tőke. Po­zi­tív NPV ese­tén a be­ru­há­zás úgy térül meg, hogy még plusz­hasz­not (jö­ve­del­met) is biz­to­sít a fel­újí­tott épü­let la­kó­kö­zös­sé­ge vagy üze­mel­te­tő­je szá­má­ra.

Meg­té­rü­lé­si idő

A (2) össze­füg­gés­ből szár­maz­ta­tott érték. Meg­mu­tat­ja, hogy a be­fek­te­tett tőke a vál­lal­ko­zás mű­kö­dé­sé­nek há­nya­dik évé­ben fi­ze­tő­dik vissza vagy térül meg.

Belső ka­mat­láb

IRR (In­ter­nal Rate of Re­turn) belső ka­mat­láb meg­mu­tat­ja, hogy mek­ko­ra az a kal­ku­la­tív ka­mat­láb, amely mel­lett a be­ru­há­zás egy­sze­ri és a mű­kö­dés fo­lya­ma­tos költ­sé­gei a be­vé­te­lek­ből éppen egy­szer té­rül­nek meg az élet­tar­tam alatt. Ez a fe­de­ze­ti pont, ekkor még nem kép­ző­dött nye­re­ség. Ilyen ér­te­lem­ben a belső ka­mat­láb a be­ru­há­zás „belső” jö­ve­del­me­ző­sé­gét mu­tat­ja. A be­fek­te­tés annál jö­ve­del­me­zőbb, minél ma­ga­sabb a belső ka­mat­láb. A be­ru­há­zást akkor ér­de­mes meg­va­ló­sí­ta­ni, ha annak belső ka­mat­lá­ba meg­ha­lad­ja a szá­mí­tá­sok­ban al­kal­ma­zott kal­ku­la­tív ka­mat­láb nagy­sá­gát. A be­ru­há­zás köl­csön­ből tör­té­nő meg­va­ló­sí­tá­sa ese­tén, a belső ka­mat­láb meg kell hogy ha­lad­ja a köl­csön után fi­ze­ten­dő ka­mat­láb mér­té­két. Ilyen ér­te­lem­ben a belső ka­mat­láb a be­ru­há­zás hi­tel­ké­pes­sé­gét mu­tat­ja. Szá­mí­tá­sa meg­le­he­tő­sen bo­nyo­lult, szá­mí­tó­gé­pes ite­rá­ci­ó­val vé­gez­he­tő el. Kép­le­te:

A szá­mí­tó­gé­pes ite­rá­ci­ót (Ex­cel­ben) addig kell vé­gez­ni, amíg az egyen­lő­ség két ol­da­la egy meg­ha­tá­ro­zott (pl. hat ti­ze­des­jegy) pon­tos­sá­gi kö­ve­tel­mény mel­lett meg­egye­zik egy­más­sal, azaz ke­res­sük azt az „i” ér­té­ket, ahol NPV = 0.

A be­ru­há­zás-gaz­da­sá­gos­sá­gi kal­ku­lá­ci­ók során fel­me­rül né­hány más té­nye­ző ér­tel­me­zé­se is:

Az inf­lá­ció ér­tel­me­zé­se a ter­ve­zés során

A gaz­da­sá­gos­ság mér­té­két nem be­fo­lyá­sol­ja az a tény, ha az inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben a rá­for­dí­tá­sok és ho­za­mok árai azo­nos arány­ban vál­toz­nak. A gaz­da­sá­gos­sá­gi szá­mí­tá­sok­ban az inf­lá­ció ilyen szem­pont­ból fi­gyel­men kívül hagy­ha­tó.

Az amor­ti­zá­ci­ós költ­sé­gek

A mű­kö­dé­si költ­ség ter­ve­zé­se során az a mód­szer a he­lyes, amely az amor­ti­zá­ci­ós költ­sé­ge­ket nem so­rol­ja a be­ru­há­zás tény­le­ges mű­kö­dé­si költ­sé­gei közé, így a gaz­da­sá­gos­sá­gi szá­mí­tá­sok­ban nem ter­he­li a be­ru­há­zá­si­terv-vál­to­za­tot egy olyan költ­ség, amely va­ló­já­ban nem kerül el­vo­nás­ra a be­ru­há­zó­tól.

A kal­ku­la­tív ka­mat­láb

Az idő pénz­ér­té­két fe­je­zi ki. A kal­ku­la­tív ka­mat­láb nagy­sá­gát a leg­jobb be­ru­há­zá­si, be­fek­te­té­si le­he­tő­ség egy­ség­nyi le­kö­tött esz­köz­ér­té­ké­re szá­mí­tott jö­ve­de­lem­szint­je alap­ján kell meg­ha­tá­roz­ni. Ez a ma­xi­má­lis jö­ve­del­me­ző­ség­re tö­rek­vő mód­szer a terv­vál­to­za­tok egy ré­szét túl­zot­tan le­ér­té­kel­he­ti, gaz­da­ság­ta­lan­nak mu­tat­hat­ja. A szi­go­rú ér­té­ke­lés­nek azon­ban na­gyobb biz­ton­sá­gú ter­ve­zés az ered­mé­nye. Ezt az elvet „írja felül” az ener­gia­árak­ra vo­nat­ko­zó ér­zé­keny­sé­gi elem­zés­nél al­kal­ma­zan­dó elő­írás (2010/31/EU irány­elv

5. cik­ké­nek, va­la­mint I. és III. mel­lék­le­té­nek meg­fe­le­lő­en az EU Bi­zott­ság 244/2012/EU fel­ha­tal­ma­zá­son ala­pu­ló ren­de­le­te), mely sze­rint a két disz­kont­rá­ta ér­té­ke: 3% és 4%.

Az épü­let ener­ge­ti­kai fel­újí­tá­si al­ter­na­tí­vá­i­nak vál­to­za­tai és ener­ge­ti­kai be­so­ro­lá­suk

A ki­vá­lasz­tott épü­let 2015. évi ener­ge­ti­kai vizs­gá­la­tá­nál egy ko­ráb­ban el­ké­szí­tett és cél­sze­rű­en mó­do­sí­tott „komp­lex” terv ha­tá­roz­ta meg azo­kat az „alap”-vál­to­za­to­kat (1 + 2x22 db = 45 db), ame­lye­ket költ­ség­ol­dal­ról is ana­li­zál­tam. Ezek a vál­to­za­tok a kö­vet­ke­zők:

1.0. Az épü­let fel­újí­tás előt­ti ál­la­po­ta, be­so­ro­lá­sa: „G” (át­la­got meg­kö­ze­lí­tő).

2.1. Az épü­let passzív hő­szi­ge­te­lé­se két­fé­le anyag­ból (kő­zet­gya­pot­ból és ex­pan­dált po­li­szti­rol­hab­ból, EPS), két­fé­le vas­tag­ság­ban (15 és 20 cm), be­so­ro­lá­sa: „C” (kö­ve­tel­mény­nek meg­fe­le­lő). (4 vál­to­zat.)

2.2. = 2.1. + külső nyí­lás­zá­rók cse­ré­je két­fé­le vál­to­zat­ban (egyik 5 lég­kam­rás, a másik 7 lég­kam­rás) mű­anyag toko­zás­sal (de mind­két eset­ben a je­len­le­gi ener­ge­ti­kai kö­ve­tel­mé­nyek­nek meg­fe­le­lő), be­so­ro­lá­sa: „B” (kö­ve­tel­mény­nél jobb). (8 vál­to­zat.)

2.3. = 2.2. + köz­pon­ti kon­den­zá­ci­ós ka­zá­nok az épü­let fű­té­sé­re és HMV-el­lá­tá­sá­ra, min­den la­kás­ban a meg­lé­vő rész­ben ké­mé­nyes, rész­ben pa­ra­pe­tes gáz­kon­vek­to­rok, víz­me­le­gí­tők, fa­li­fű­tők he­lyett egy­sé­ge­sen új hő­le­adók sze­re­lé­se, sze­rel­vé­nye­zé­se a HMV-el­lá­tás ve­ze­té­ke­zé­sé­vel együtt, be­so­ro­lá­sa: „A” ener­gia­ta­ka­ré­kos. (8 vál­to­zat.)

2.4. = 2.3. + a magas tetőn el­he­lye­zett 108 db nap­elem az épü­let rész­be­ni vagy csúcs­időn kí­vü­li tel­jes elekt­ro­mos­ener­gia-pót­lá­sá­ra köz­pon­ti „ad-vesz” mé­rő­vel és la­ká­son­kén­ti al­mé­rők­kel, be­so­ro­lá­sa: „A” ener­gia­ta­ka­ré­kos. (8 vál­to­zat.)

2.5. = 2.4. + a magas tetőn el­he­lye­zett 6 db nap­kol­lek­tor a HMV-elő­ál­lí­tás „se­gí­té­sé­re”, be­so­ro­lá­sa: „A+” fo­ko­zot­tan ener­gia­ta­ka­ré­kos. (8 vál­to­zat.)

2.6. = 2.2. + ta­laj­szon­dás hő­szi­vattyúk el­he­lye­zé­se a köz­pon­ti (hő)ener­gia-ter­me­lés elő­se­gí­té­sé­re, be­so­ro­lá­sa: „A+” fo­ko­zot­tan ener­gia­ta­ka­ré­kos. (8 vál­to­zat.)

Min­den szá­mí­tást (Win­Watt ener­ge­ti­kai szá­mí­tó­gé­pes prog­ram­mal) költ­ség­op­ti­ma­li­zált kö­ve­tel­mény­szint sze­rint vé­gez­tem, és külön al­ter­na­tí­va­ként sze­re­pel­tet­tem a ki­zá­ró­lag hő­szi­vattyús fű­té­si és HMV-ener­gia­el­lá­tást a gáz­ener­gia tel­jes el­ha­gyá­sá­val.

Az LCC ered­mé­nyei az egyes fel­újí­tá­si ver­zi­ók függ­vé­nyé­ben

– A szá­mí­tá­so­kat a (2), (3) össze­füg­gé­sek alap­ján vé­gez­tem. Az NPV-ér­té­kek meg­ha­tá­ro­zá­sá­nál négy le­he­tő­sé­get vizs­gál­tam, mind­egyik eset­ben k = 30 éves hasz­nos élet­tar­tam­mal. Az alap­ada­to­kat az aláb­bi­ak sze­rint ha­tá­roz­tam meg:

Főbb meg­ál­la­pí­tá­sok

Tehát az 1.0. eset (fel­újí­tás előt­ti ál­la­pot) utáni összes fel­újí­tá­si al­ter­na­tí­va közül (44 db) 27 va­ló­sul(hat)na meg el­vi­leg, ami cca. 61,4%-os meg­va­ló­su­lá­si arányt je­lent. Ebből a leg­jobb – kör­nye­zet­tu­da­tos hő­szi­ge­te­lést is ma­gá­ban fog­la­ló – ver­zió a 2.5.3.

„Az épü­let passzív hő­szi­ge­te­lé­se 20 cm kő­zet­gya­pot + külső nyí­lás­zá­rók cse­ré­je 5 lég­kam­rás + köz­pon­ti ka­zán­ház + 108 (8) nap­elem + 6 nap­kol­lek­tor”, amely­nek a meg­té­rü­lé­si ideje ? 28,80 év.

Meg­jegy­zés: A gé­pé­szet­nél nem ter­vez­tem cse­re­költ­sé­get, mert a hasz­ná­la­ti idő­tar­tam a kez­de­ti egy­össze­gű be­ru­há­zást kö­ve­tő – pél­dá­ul lí­zin­gelt – tár­gyi­esz­köz-cse­ré­vel > 30 év lehet.

A to­váb­bi vizs­gá­la­tok­ba az NPV₍₂₎ fel­újí­tá­si ver­zi­ó­it, il­let­ve azok költ­ség­elem­zé­sét von­tam be, mert – vé­le­mé­nyem sze­rint – ez áll leg­kö­ze­lebb a valós épü­le­t­élet­cik­lus­fel­újí­tá­sok min­den­na­pi gya­kor­la­tá­hoz és üze­mel­te­té­si ta­pasz­ta­la­ta­i­hoz.¹⁰

A fel­újí­tá­si költ­ség fi­nan­szí­ro­zá­sa, fi­nan­szí­roz­ha­tó­sá­ga

Na­gyon fon­tos költ­ség­op­ti­mum-vizs­gá­la­to­kat vé­gez­ni, de emel­lett a másik leg­alább annyi­ra fon­tos kér­dés, hogy mi­kép­pen lehet egy pro­jek­tet meg­va­ló­sí­ta­ni úgy, hogy az lik­vi­di­tá­si prob­lé­mák nél­kül fi­nan­szí­roz­ha­tó le­gyen. A ki­in­du­lá­si hely­zet – ál­ta­lá­ban – az, hogy vagy egy adott költ­ség­ke­ret­ből a le­he­tő leg­jobb pro­jekt­vál­to­za­tot kell meg­va­ló­sí­ta­ni, vagy olyan költ­ség­op­ti­má­lis meg­ol­dást kell ke­res­ni, amely a le­he­tő leg­jobb pro­jekt­vál­to­za­tot ered­mé­nye­zi. Akár­ho­gyan is ér­tel­mez­zük ezt a jo­go­san el­vár­ha­tó igényt, min­den eset­ben meg kell tudni ha­tá­roz­ni azt is, hogy az előre meg­ha­tá­ro­zott költ­ség­ke­ret­re meg­van-e vagy lesz-e a fe­de­zet, vagy a költ­ség­op­ti­ma­li­zá­lás ered­mé­nye­kép­pen adó­dott pro­jekt be­ke­rü­lé­si költ­sé­gé­nek mi­lyen fi­nan­szí­ro­zá­si le­he­tő­sé­gek áll­nak ren­del­ke­zés­re. Az LCC-elem­zés­re ki­vá­lasz­tott épü­let­nél meg­vizs­gál­tam né­hány fi­nan­szí­ro­zá­si ese­tet.

Egy fel­té­te­le­zett hi­tel­tör­lesz­tés­nél azt vizs­gál­tam, hogy a kez­de­ti 0. évi fel­újí­tá­si költ­ség, va­la­mint a kez­de­ti üze­mel­te­té­si, kar­ban­tar­tá­si költ­ség, mint kvá­zi­hi­tel, mi­lyen éves, havi tör­lesz­tő­rész­le­tet ered­mé­nyez­ne kü­lön­bö­ző fu­tam­idők (10, 15, 20 év) ese­tén csak ön­erő­ből (saját for­rás) és pl. 50%-os ál­la­mi – vissza nem té­rí­ten­dő – (meg­pá­lyáz­ha­tó) tá­mo­ga­tás mel­lett.

Eze­ket az ada­to­kat ve­tet­tem össze az éves (havi), kez­de­ti ener­gia­költ­ség-meg­ta­ka­rí­tá­sok­kal, me­lyek a tör­lesz­tés fe­de­ze­té­ül szol­gál­nak.

A 10 és 15 éves fu­tam­idők ese­tén egy­ál­ta­lán nem le­het­ne a tör­lesz­tő­rész­le­te­ket fi­zet­ni saját for­rás­ból, még a leg­ki­sebb költ­sé­gű fel­újí­tá­sok­nál sem, mint pl. az épü­let­hom­lok­zat hő­szi­ge­te­lé­se.

A 20 éves fu­tam­idő­nél már fe­dez­nék az éves (havi) tör­lesz­tő­rész­le­te­ket az ener­gia­költ­ség-meg­ta­ka­rí­tá­sok a 2.1.1.–2.1.2./EPS ese­tén, mely­ből a kör­nye­zet­tu­da­tos 2.1.1./ kő­zet­gya­pot hő­szi­ge­te­lés jö­het­ne szá­mí­tás­ba 15 cm-es vas­tag­ság­ban. Meg­je­gyez­ni kí­vá­nom, hogy egy ta­nul­mány¹¹ rész­le­te­sen fog­lal­ko­zik egy la­kó­épü­let hő­szi­ge­te­lé­sé­nek költ­ség­op­ti­má­lis meg­ha­tá­ro­zá­sá­val. Ez irány­mu­ta­tó lehet pl. olyan épü­let­re is, mint az ál­ta­lam vá­lasz­tott 17 la­ká­sos szö­vet­ke­ze­ti épü­let. Ekkor az anya­gi le­he­tő­sé­gek mind­össze hom­lok­za­ti hő­szi­ge­te­lést tesz­nek le­he­tő­vé, mivel az érin­tett la­kás­tu­laj­do­no­sok csak saját for­rás­ra tá­masz­kod­hat­nak.

A 20 éves fu­tam­ide­jű, pl. 50%-os ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sú pro­jekt ese­té­ben a kö­vet­ke­ző fel­újí­tá­si ver­zi­ók fi­nan­szí­roz­ha­tók az ener­gia­költ­ség-meg­ta­ka­rí­tá­sok­ból:

2.1.1.–2.3.1./kő­zet­gya­pot; 2.3.3./EPS; 2.4.1./EPS és kő­zet­gya­pot; 2.4.3./EPS; és 2.5.1.–2.5.4./EPS. Ez 25-fé­le fel­újí­tá­si ver­zió meg­va­ló­su­lá­sát je­len­te­né, ami az összes le­het­sé­ges ver­zió (44 db) ? 56,8%-a.

Konk­lú­zi­ók

Az ál­ta­lam ki­vá­lasz­tott, és ko­ráb­ban „komp­lex” terv ke­re­té­ben kü­lön­bö­ző ener­gia­ta­ka­ré­kos és kör­nye­zet­tu­da­tos meg­ol­dá­so­kat tar­tal­ma­zó pro­jekt LCC-vizs­gá­la­ta során az NPV-vál­to­za­tok és a meg­té­rü­lé­si „n” idő­tar­tam-va­ri­á­ci­ók egyre in­kább afelé tol­ták el az LCC ered­mé­nye­it, hogy in­kább az épü­let passzív hő­szi­ge­te­lé­sét és nyí­lás­zá­ró­cse­ré­jét ér­de­mes meg­va­ló­sí­ta­ni. Ezek közül szóba jöhet még akár a 20 cm-es kő­zet­gya­pot hő­szi­ge­te­lés a 7 lég­kam­rás nyí­lás­zá­rók cse­ré­je, ami „elbír” még egy köz­pon­ti fűtés és HMV elő­ál­lí­tá­sá­ra szol­gá­ló kon­den­zá­ci­ós ka­zán­te­le­pí­tést is a ki­egé­szí­tő gé­pé­szet­tel együtt, amennyi­ben újra pá­lyáz­ha­tó lesz pél­dá­ul a több­la­ká­sos la­kó­épü­le­tek 50%-os ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sú pro­jekt­je. Ez nagy­mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­hat az ilyen és ehhez ha­son­ló épü­le­tek to­váb­bi kör­nye­zet­tu­da­tos fel­újí­tá­sá­hoz is.

Mind­eze­ken túl­me­nő­en az is szük­sé­ges, hogy az épü­le­tek la­kó­kö­zös­sé­ge elő­ta­ka­ré­kos­kod­jon, pl. a la­kás-ta­ka­rék­pénz­tá­rak által kí­nált cca. 4 éves fu­tam­ide­jű szer­ző­dé­sek meg­kö­té­sé­vel vál­lalt havi ál­lan­dó meg­ta­ka­rí­tás­sal, mely­hez az állam je­len­tős tá­mo­ga­tást is nyújt. Annak fel­té­te­le­zé­sé­vel, hogy lesz ál­la­mi tá­mo­ga­tás, így – ma­rad­va az ere­de­ti komp­lex terv meg­va­ló­sít­ha­tó­nak tűnő el­kép­ze­lé­se­i­nél – pl. a magas te­tő­re he­lye­zett 108 db nap­elem ter­mel annyi ener­gi­át, hogy az a gé­pé­sze­ti be­ren­de­zé­sek mű­köd­te­té­sén, se­géd­ener­gia biz­to­sí­tá­sán túl­me­nő­en do­mi­náns mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­hat az épü­let közös he­lyi­sé­gei és la­ká­sai elekt­ro­mos­ener­gia-költ­sé­ge­i­nek csök­ken­té­sé­hez, ami je­len­tős tétel lehet egy-egy ház­tar­tás havi re­zsi­dí­já­nak ked­ve­ző ala­ku­lá­sá­ban nem­csak a vizs­gált épü­let­nél, de a ha­son­ló pa­ra­mé­te­rek­kel ren­del­ke­ző épü­le­tek­nél is.

Mi­u­tán az LCC-vizs­gá­la­tom nem kor­lá­to­zód­ha­tott csu­pán a költ­ség­op­ti­ma­li­zá­ci­ós szá­mí­tá­sok­ra, ezért fi­gye­lem­be kel­lett ven­nem azt is, hogy a fel­újí­tá­si al­ter­na­tí­vák közül me­lyik bi­zo­nyul kör­nye­zet­tu­da­to­sabb­nak. Az NPV₍₂₎-nél ez a ver­zió 2.2.4. „Az

épü­let passzív hő­szi­ge­te­lé­se 20 cm kő­zet­gya­pot, külső nyí­lás­zá­rók cse­ré­je 7 lég­kam­rás” vál­to­zat mint leg­jobb meg­ol­dás adó­dott. To­váb­bá a fel­té­te­le­zett 50%-os ál­la­mi tá­mo­ga­tás le­he­tő­sé­gét sem ki­zár­va, a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok miatt a 2.5.3. ver­zió „Az épü­let passzív hő­szi­ge­te­lé­se 20 cm kő­zet­gya­pot + külső nyí­lás­zá­rók cse­ré­je 5 lég­kam­rás + köz­pon­ti ka­zán­ház + 108 nap­elem + 6 nap­kol­lek­tor” meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gát sem tar­tom el­kép­zel­he­tet­len­nek. A to­váb­bi kör­nye­zet­tu­da­tos meg­ol­dá­sok pedig el­ső­sor­ban az R.C.R. (csök­ken­tés, kon­zer­vá­lás/meg­őr­zés, vissza­for­ga­tás) je­gyé­ben va­ló­sít­ha­tók meg.

Az pedig, hogy mikor lesz evi­den­cia a kör­nye­zet­tu­da­tos­ság, arra meg­ol­dást je­lent­het, hogy már kicsi ko­ruk­ban erre kell ne­vel­ni és ok­tat­ni gyer­me­ke­in­ket, hogy ter­mé­sze­tes­sé és ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dot­tá vál­jon ez az at­ti­tűd a jövő ge­ne­rá­ci­ói szá­má­ra.