Fenntartható fejlődés

Dr. habil. Dar­vay Sa­rol­ta, ELTE Ta­ní­tó- és Óvó­kép­zö Kar, Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Tan­szék (darvay.​sarolta@​tok.​elte.​hu), prof. dr. Nem­csók János egye­te­mi tanár, Selye János Egye­tem Bio­ló­gi­ai Tan­szék, Ko­má­rom (nemcsok.​janos@​t-online.​hu), Fe­ren­czy Áron egye­te­mi hall­ga­tó, Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem.

Össze­fog­la­lás

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés fo­gal­ma az el­múlt 1-2 év­ti­zed­ben ter­jedt el a min­den­na­pi élet­ben (tu­do­mány, gaz­da­ság, tár­sa­da­lom). Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben az ipari és me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lé­sek drá­mai fel­gyor­su­lá­sa rend­kí­vü­li módon meg­ter­hel­te Föl­dünk öko­ló­gi­ai ál­la­po­tát. A leg­újabb ada­tok sze­rint Föl­dünk 1,6-szo­ro­sá­ra lenne szük­sé­günk ahhoz, hogy a kör­nye­zet­szennye­ző­dé­sek (talaj, víz, le­ve­gő) ön­gyó­gyu­lás­sal el­tűn­je­nek, és hely­re­áll­jon Föl­dünk ter­mé­sze­tes öko­ló­gi­ai ál­la­po­ta. Jelen ta­nul­mány­ban át­te­kin­tést adunk Föl­dünk öko­ló­gi­ai prob­lé­má­i­ról, a ter­mé­sze­tes egyen­súly hely­re­ál­lí­tá­sá­nak cél­já­ból lét­re­jött in­téz­mé­nyek­ről, azok te­vé­keny­sé­gé­ről. A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés szem­pont­já­ból külön fog­lal­ko­zunk ko­runk fon­tos kör­nye­ze­ti, tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi prob­lé­má­i­val (víz­kész­let, hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás, klí­ma­vál­to­zás). Be­mu­tat­juk az el­múlt idő­szak­ban ön­ál­ló tu­do­mány­ág­gá váló na­no­tech­no­ló­gia je­len­tő­sé­gét.

Sus­ta­in­ab­le De­ve­lop­ment

Sum­ma­ry

The con­cept of sus­ta­in­ab­le de­ve­lop­ment has be­co­me a part of every­day life in the last 10-20 years (sci­en­ce, eco­nomy, so­ci­ety). Over re­cent de­ca­des, the dra­ma­tic ac­ce­le­ra­ti­on of in­dust­ri­al and ag­ri­cul­t­u­ral pro­duc­ti­on has over­lo­a­ded the eco­log­i­cal con­di­ti­on of the Earth to an ext­ra­or­di­nary ex­tent. Ac­cord­ing to the la­test find­ings, a sur­face area

1.6 times that of the Earth would be ne­e­ded for all the en­vi­ron­men­tal poll­uti­on (soil, water, air) to disap­pear by a pro­cess of self he­a­ling and for the na­tu­ral eco­log­i­cal state of our pla­net to be res­tor­ed. The aim of our study is to re­view eco­log­i­cal prob­lems, to pre­sent the ins­ti­tu­tions est­ab­lis­hed to res­tore the na­tu­ral ba­lance of the pla­net, and to dis­cuss their ac­ti­vi­ti­es. In par­ti­cu­lar, we deal with the im­por­tant en­vi­ron­men­tal, so­ci­al and eco­no­mic is­sues of our age (cli­ma­te chan­ge, waste ma­nag­ement, water re­sour­ces) which are sig­ni­fi­cant in terms of sus­ta­in­ab­le de­ve­lop­ment. We also de­monst­ra­te the im­por­tance of na­no­tech­no­logy.


A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés fo­gal­má­nak tör­té­ne­te, je­len­tő­sé­ge és kap­cso­la­ta a kü­lön­bö­ző tu­do­mány­te­rü­le­tek­kel

„A jövő a mi ke­zünk­ben van. Együtt min­dent meg kell ten­nünk annak ér­de­ké­ben, hogy az uno­ká­ink­nak ne kell­jen majd meg­kér­dez­ni­ük tő­lünk, miért nem si­ke­rült he­lye­sen cse­le­ked­nünk, és nem sza­bad hagy­nunk, hogy a mi hi­bá­ink kö­vet­kez­mé­nye­it ők szen­ved­jék el.”
Ban Ki-mo­on, az ENSZ fő­tit­ká­ra, 2007

Az em­be­ri­ség va­ló­di glo­ba­li­zált vi­lá­got te­rem­tett ma­gá­nak, mely­ben a glo­bá­lis mér­té­kű vál­to­zá­sok lé­nye­ges ha­tás­sal van­nak a Föld mint rend­szer mű­kö­dé­sé­re. Ter­mé­sze­tes és ant­ro­po­gén kom­po­nen­sei is van­nak a vál­to­zás­nak. A sok­ré­tű vál­to­zá­so­kat főleg szo­ci­o­ö­ko­nó­mi­ai (de­mog­rá­fi­ai, gaz­da­sá­gi, po­li­ti­kai), bio­ló­gi­ai (öko­ló­gi­ai) és fi­zi­kai-ké­mi­ai (lég­kör­fi­zi­kai, hid­ro­fi­zi­kai, kör­nye­zet­ké­mi­ai) té­nye­zők okoz­zák.1

Az ember egy­ol­da­lú­an képes hasz­not húzni a bio­szfé­ra mű­kö­dé­sé­ből. A fosszi­lis tü­ze­lő­anya­gok fel­hasz­ná­lá­sa óta egyet­len faj, a Homo sa­pi­ens mohó módon ural­ma alá vonta boly­gón­kat. Ma már ant­ro­po­cén kor­szak­ról be­szél­nek a szak­em­be­rek, utal­va az 1950-es évek óta fel­gyor­sult em­be­ri te­vé­keny­ség­re a Föl­dön.2

Az em­be­ri né­pes­ség lét­szá­má­nak és fo­gyasz­tá­sá­nak nö­ve­ke­dé­se te­kint­he­tő a glo­bá­lis vál­to­zás leg­fon­to­sabb oká­nak. A nö­ve­ke­dés­sel, il­let­ve a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­ség fo­ko­zá­sá­val együtt jár a föld­fel­szín glo­bá­lis lép­té­kű meg­vál­to­zá­sa.3 A glo­bá­lis vál­to­zás­nak a ter­mé­sze­tes élő­he­lyek te­rü­le­té­nek csök­ke­né­se mel­lett a leg­fel­tű­nőbb eleme a klí­má­nak, il­let­ve a lég­kör össze­té­te­lé­nek vál­to­zá­sa.4 Annak el­le­né­re, hogy a glo­bá­lis vi­lág­prob­lé­mák össze­füg­gé­se­i­nek fel­tá­rá­sa már régen el­kez­dő­dött, a Föld öko­ló­gi­ai hely­ze­te fo­ko­za­to­san rom­lik.

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés kér­dé­se a po­li­ti­kai, köz­éle­ti és tu­do­má­nyos kö­rök­ben 1972-ben je­lent meg az ENSZ által szer­ve­zett, Stock­holm­ban tar­tott, az Em­be­ri Kör­nye­zet­ről el­ne­ve­zé­sű kon­fe­ren­ci­án. Ér­de­mi vál­to­zá­so­kat nem ho­zott a kon­fe­ren­cia, a kör­nye­ze­ti prob­lé­mák azóta glo­bá­lis mér­té­kű­vé vál­tak. Az 1972-ben, A nö­ve­ke­dés ha­tá­rai (The Li­mits to Growth) cím­mel meg­je­lent Me­a­dows-je­len­tés, majd az ENSZ által ala­pí­tott Kör­nye­zet és Fej­lő­dés Vi­lág­bi­zott­ság Közös jö­vőnk (Our Com­mon Fu­tu­re, Brundt­land-je­len­tés, 1987) című je­len­té­se is, fel­is­mer­ve a vál­to­zá­sok szük­sé­ges­sé­gét, rész­le­te­sen elem­zi a glo­bá­lis krí­zist.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Ja­nei­ró­ban meg­ren­de­zett Kör­nye­zet és Fej­lő­dés Kon­fe­ren­ci­á­ján a nem­zet­kö­zi kö­zös­ség át­fo­gó cse­lek­vé­si ter­vet fo­ga­dott el. A kö­te­le­zett­ség­vál­la­lá­so­kat az ezt kö­ve­tő, fenn­tart­ha­tó­ság­gal fog­lal­ko­zó 2002-es (jo­han­nes­bur­gi) és 2012-es (riói) csúcs­ta­lál­ko­zó részt­ve­vői meg­erő­sí­tet­ték.5

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés meg­va­ló­sí­tá­sát az Eu­ró­pai Unió már 1992-től stra­té­gi­ai fel­adat­ként tűzte ki. Ha­zánk a be­lé­pés­sel ezt ér­vé­nye­sí­tet­te, a Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Stra­té­gia elő­ször 2007-ben ké­szült a kor­mány gon­do­zá­sá­ban. A tár­sa­dal­mi vitán el­hang­zó ja­vas­la­tok, vé­le­mé­nyek alap­ján mó­do­sí­tott, vég­le­ge­sí­tett Ke­ret­stra­té­gi­át az Or­szág­gyű­lés 2013-ban fo­gad­ta el. A nem­ze­ti kon­cep­ció célja, hogy táv­la­tos, az egész nem­ze­tet össze­fo­gó irányt adjon az egyé­ni és kö­zös­sé­gi cse­lek­vé­sek szá­má­ra.6

Az UNES­CO ok­ta­tá­si prog­ram­ja a 2004 és 2015 kö­zöt­ti idő­sza­kot a Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dés Év­ti­ze­dé­nek nyil­vá­ní­tot­ta. 7

Fon­tos meg­kü­lön­böz­tet­ni a fenn­tart­ha­tó­ság és a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés fo­gal­mát: a fenn­tart­ha­tó­ság egy adott cél, me­lyet el sze­ret­nénk érni, míg a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés egy fo­lya­mat, mely tar­tal­maz­za a fenn­tart­ha­tó ál­la­pot­hoz ve­ze­tő út lé­pé­se­it.8 „A fenn­tart­ha­tó­ság a jö­vő­ről való gon­dol­ko­dást meg­ha­tá­ro­zó pa­ra­dig­ma, amely­ben a kör­nye­zet­tel, a tár­sa­da­lom­mal és a gaz­da­ság­gal kap­cso­la­tos meg­fon­to­lá­sok egyen­súly­ban van­nak egy­más­sal a fej­lő­dés és egy ma­ga­sabb élet­szín­vo­nal el­éré­sé­re való tö­rek­vés során. Ez a három szfé­ra – tár­sa­da­lom, kör­nye­zet és gaz­da­ság – szo­ro­san össze­fo­nó­dik. Pél­dá­ul, egy gaz­dag tár­sa­da­lom­nak egész­sé­ges kör­nye­zet­re van szük­sé­ge ahhoz, hogy pol­gá­rai szá­má­ra élel­mi­szert, erő­for­rá­so­kat, tisz­ta ivó­vi­zet és le­ve­gőt tud­jon biz­to­sí­ta­ni.”9

A fej­lő­dés fo­gal­ma alatt a je­len­le­gi mo­dern tár­sa­dal­mak ál­ta­lá­nos ér­ték­rend­je gaz­da­sá­gi, anya­gi nö­ve­ke­dést, mennyi­sé­gi gya­ra­po­dást ért. Ter­mé­sze­te­sen ez ered­mé­nyez mi­nő­sé­gi vál­to­zá­so­kat, va­ló­di fej­lő­dést is, de a sza­bá­lyo­zat­lan nö­ve­ke­dés ne­ga­tív kö­vet­kez­mé­nyei egyre ko­mo­lyab­bak. Tu­laj­don­kép­pen ez a glo­bá­lis krí­zis lé­nye­ge. A je­len­le­gi ter­me­lé­si rend­sze­rek rá­adá­sul nem il­lesz­ked­nek a ter­mé­szet rend­jé­hez, ezért egyre na­gyobb kör­nye­ze­ti károk ke­let­kez­nek, ame­lyek vissza­hat­nak az em­ber­re is.10

A fej­lő­dés ter­mé­sze­tes je­len­ség. A ter­mé­szet „ön­ma­gá­tól” fej­lő­dik, ame­lyet sem­mi­lyen em­be­ri be­avat­ko­zás nem képes to­vább fej­lesz­te­ni, azaz job­bí­ta­ni vagy gyor­sí­ta­ni.11 Az ember a tech­no­ló­gi­á­ja se­gít­sé­gé­vel rész­ben át­ve­szi ezt a sze­re­pet, azaz meg­vál­toz­tat­ja, il­let­ve át­me­ne­ti­leg ki­ik­tat­ja a ter­mé­szet bi­zo­nyos ön­sza­bá­lyo­zó vissza­csa­to­lá­sa­it. A fej­lesz­tés tu­da­tos em­be­ri te­vé­keny­ség, be­avat­ko­zás, erő­for­rás­igé­nyét vi­szont a ter­mé­szet biz­to­sít­ja.

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés az ember bol­dog és ér­tel­mes élet­vi­te­lé­nek elő­moz­dí­tá­sát és a közjó ki­tel­je­sí­té­sét cé­loz­za. Ám mind­ezt úgy, hogy a saját jó­lé­tét meg­te­rem­tő ge­ne­rá­ció nem éli fel, nem me­rí­ti ki erő­for­rá­sa­it, hanem meg­fe­le­lő mennyi­ség­ben és mi­nő­ség­ben a kö­vet­ke­ző ge­ne­rá­ci­ók szá­má­ra is meg­őr­zi, bő­ví­ti azo­kat.12

A 2005-ös ENSZ-köz­gyű­lé­sen el­fo­ga­dott, a 2000. évi Mil­len­ni­u­mi Nyi­lat­ko­za­tot meg­erő­sí­tő ha­tá­ro­zat a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés három, egy­más­sal szo­ros köl­csön­ha­tás­ban és füg­gő­ség­ben levő di­men­zi­ó­ját, a gaz­da­sá­git, a tár­sa­dal­mit és a kör­nye­ze­tit azo­no­sí­tot­ta. A Nem­ze­ti Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Ta­nács egy ne­gye­dik pil­lért is meg­ha­tá­roz, a humán erő­for­rást. A fenn­tart­ha­tó tár­sa­dal­mak ki­ala­kí­tá­sá­hoz szük­sé­günk van egész­sé­ges, jól kép­zett, csa­lád­ba­rát, jog­kö­ve­tő, tár­sa­dal­mi­lag ér­zé­keny em­be­rek­re.13

A di­men­zi­ó­kat ele­mez­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a bio­szfé­ra komp­lex ter­mé­sze­tes rend­szer, amely­ben az ember tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi rend­sze­re­ket al­kot­va él. A bio­szfé­ra al­rend­sze­re­i­nek mo­dell­jei alap­ve­tő­en meg­egyez­nek egy­más­sal, bár az egyes öko­szisz­té­mák le­het­nek kü­lön­bö­ző­ek, azon­ban mű­kö­dé­sük­ben min­dig azo­no­sak, il­let­ve ana­ló­gok, ek­vi­va­len­sek egy­más­sal.14

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés mo­dell­je sze­rint tehát a tel­jes rend­szer hi­e­rar­chia­vi­szo­nyai a kö­vet­ke­zők:

  • A fő­rend­szer a bio­szfé­ra, amely lét­fenn­tar­tó rend­szer­ként a benne élő em­be­ri al­rend­sze­rek létét és lé­te­zé­sé­nek va­la­mennyi fel­té­te­lét biz­to­sít­ja.
  • A ter­mé­szet­be ágya­zot­tan, al­rend­szer­ként él a tár­sa­da­lom, amely egész­sé­ges kont­rollt, egyen­súlyt tart fenn a bio­szfé­ra és a gaz­da­ság kö­zött.

A tár­sa­da­lom­ba ágya­zot­tan, al­rend­szer­ként mű­kö­dik a gaz­da­ság, amely a tel­jes tár­sa­da­lom va­ló­di szük­ség­le­te­it és ki­tel­je­se­dé­sé­nek fel­té­te­le­it biz­to­sít­ja.15

A Föld öko­ló­gi­ai ál­la­po­tát és pers­pek­tí­vá­it vizs­gá­ló prog­ram, a Mil­len­ni­u­mi Öko­szisz­té­ma-becs­lés (Mil­len­ni­um Ecosys­tem As­sess­ment – MEA) 2001-ben in­dult. Célja az öko­szisz­té­mák (élő rend­sze­rek) em­be­ri te­vé­keny­ség ha­tá­sá­ra vég­be­ment vál­to­zá­sa­i­nak le­írá­sa, a vál­to­zá­sok ha­tá­sa­i­nak becs­lé­se az em­be­ri élet­mi­nő­ség­re, va­la­mint tu­do­má­nyos alapú cse­lek­vé­si terv ké­szí­té­se az öko­szisz­té­mák meg­őr­zé­se és fenn­tart­ha­tó hasz­ná­la­ta, to­váb­bá az em­be­ri igé­nyek hosszú távú ki­elé­gí­té­se cél­já­ból.16 A MEA négy alap­ve­tő szol­gál­ta­tás­tí­pust ele­mez: az el­lá­tó, a sza­bá­lyo­zó, a fenn­tar­tó és a kul­tu­rá­lis öko­szisz­té­ma-szol­gál­ta­tá­so­kat. A vizs­gált idő­szak az el­múlt ötven év, az elem­zé­sek, becs­lé­sek 2050-ig te­kin­te­nek előre.17

A MEA le­zá­rá­sa után az ENSZ Kör­nye­zet­vé­del­mi Prog­ram­ja, az UNEP el­ké­szí­tet­te az ál­lam­kö­zi bio­di­ver­zi­tás és öko­szisz­té­ma-szol­gál­ta­tás plat­form (In­tergovern­men­tal Sci­en­ce-po­li­cy Plat­form on Bio­di­ver­sity and Ecosys­tem Ser­vi­ces – IPBES) kon­cep­ci­ó­já­nak ter­ve­ze­tét, mely­nek 2008-ban tar­tot­ták az ala­ku­ló ülé­sét.18 Az IPBES lé­te­ző bio­di­ver­zi­tás-tu­dás­ra, há­ló­za­tok­ra és in­téz­mé­nyek­re tá­masz­kod­va ter­ve­zi biz­to­sí­ta­ni a tu­do­mány és a dön­tés­ho­zás együtt­mű­kö­dé­sét, a klí­ma­vál­to­zás té­má­já­ban el­is­mert ál­lam­kö­zi pa­nel­hez ha­son­ló­an (In­tergovern­men­tal Panel on Cli­ma­te Chan­ge – IPCC).19

Az öko­szisz­té­ma-szol­gál­ta­tá­sok­kal már eddig is sok gond volt. Föl­dünk véges mé­re­te, erő­for­rá­sai és hul­la­dék­be­fo­ga­dó ké­pes­sé­ge össze­egyez­tet­he­tet­len a kor­lát­lan nö­ve­ke­dés­sel. Vida Gábor sza­va­i­val élve, ma­gunk alatt vág­juk a fát. Fenn­ma­ra­dás­ra csak akkor van esé­lyünk, ha a bio­szfé­rát és annak öko­ló­gi­ai rend­sze­re­it nem mint min­ket ki­szol­gá­ló (ecosys­tem „ser­vi­ce”) külső té­nye­zőt lát­juk, hanem meg­pró­bá­lunk tar­tó­sab­ban be­il­lesz­ked­ni egyik – bár két­ség­te­le­nül igen je­len­tős – ele­me­ként annak fenn­tart­ha­tó mű­kö­dé­sé­be.20

A fenn­tart­ha­tó tár­sa­da­lom fel­ada­ta, hogy tel­jes körű el­len­őr­zést va­ló­sít­son meg a gaz­da­ság fe­lett, mivel a gaz­dag­ság­nak egyre na­gyobb igé­nye van a ter­mé­szet­re mint erő­for­rás­ra, a ter­mé­szet­nek vi­szont nincs igé­nye az em­ber­re.21

A fenn­tart­ha­tó tár­sa­da­lom leg­fon­to­sabb is­mér­vei, alap­ve­tő kö­ve­tel­mé­nyei:

  • szo­ci­á­lis igaz­sá­gos­ság, amely­nek az alap­ja a le­he­tő­sé­gek­hez való hoz­zá­fé­rés esély­egyen­lő­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sa, va­la­mint a tár­sa­dal­mi ter­hek­ből való közös ré­sze­se­dés;
  • az élet­mi­nő­ség foly­to­nos ja­ví­tá­sá­ra való tö­rek­vés;
  • a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok fenn­tar­tó hasz­ná­la­ta, amely­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz a tár­sa­da­lom kör­nye­zet­tu­da­tos és kör­nye­zet­e­ti­kus ma­ga­tar­tá­sa szük­sé­ges;
  • a kör­nye­zet­mi­nő­ség meg­őr­zé­se.22

A mo­dern tár­sa­dal­mak­ban ural­ko­dó szem­lé­let­mó­dok je­len­tő­sen las­sít­ják és gá­tol­ják azo­kat a tö­rek­vé­se­ket, me­cha­niz­mu­so­kat, ame­lyek a kör­nye­ze­ti koc­ká­za­tok csök­ken­té­sét cé­loz­zák, így meg­ne­he­zí­tik vagy el­le­he­tet­le­ní­tik a klí­ma­vál­to­zás el­le­ni küz­del­met. Har­mó­nia a ter­mé­szet és a tár­sa­da­lom kö­zött csak pa­ra­dig­ma­vál­tás­sal le­het­sé­ges, mely­ben a klí­ma­tu­da­tos­ság meg­ha­tá­ro­zó tár­sa­dal­mi nor­má­vá válik. Maga az ember és az ál­ta­la al­ko­tott kö­zös­sé­gek ér­ték­rend­je, nor­mái, a lo­ká­lis cse­lek­vé­sek je­lent­he­tik a kör­nye­zet- és klí­ma­tu­da­tos­ság leg­ha­té­ko­nyabb útját.23

Egyé­ni éle­tünk vál­to­zá­sa ve­zet­het el a tár­sa­dal­mi vál­to­zás­hoz. Új ér­ték­ren­dünk­nek tük­rö­ződ­nie kell min­den­na­pi tet­te­ink­ben. A kör­nye­zet­tu­da­tos és egész­ség­tu­da­tos ma­ga­tar­tá­sunk pon­tos meg­nyil­vá­nu­lá­sa ennek a vál­to­zás­nak. Az egyé­ni tet­tek hosszú távon nem lesz­nek ele­gen­dő­ek azok­hoz a vál­to­zá­sok­hoz, amik­re a jö­vő­ben szük­ség lesz. Tár­sa­dal­mi össze­fo­gás szük­sé­ges, ehhez pedig olyan ál­lam­pol­gá­rok, akik ta­nul­má­nya­ik során mul­ti­disz­cip­li­ná­ris kép­zés kap­csán is­me­rik meg a fenn­tart­ha­tó­ság elvét. Nem ele­gen­dő csu­pán a kör­nye­zet­tu­do­má­nyok, ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ok­ta­tá­sa a tár­sa­da­lom gon­dol­ko­dá­sá­nak át­ala­kí­tá­sá­hoz.24

A gaz­da­ság­ban a mo­dern tár­sa­da­lom ter­mé­szet­át­ala­kí­tó te­vé­keny­sé­ge fo­gyasz­tá­si ja­vak­ká vál­toz­tat­ja a ter­mé­sze­tet. Az Üz­le­ti Vi­lág­ta­nács a Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­sért (World Busi­ness Coun­cil for Sus­ta­in­ab­le De­ve­lop­ment – BCSD) 2010-ben hozta nyil­vá­nos­ság­ra a Vi­si­on 2050 prog­ram­ját, ame­lyet „példa nél­kü­li vál­to­zá­sok a vál­la­la­tok vi­lá­gá­ban… ra­di­ká­lis, in­no­va­tív, al­kal­maz­ko­dó és együtt­mű­kö­dő ter­vek… in­teg­rált és ho­lisz­ti­kus szem­lé­let­mód” jel­le­mez.25 A Vi­si­on 2050 meg­va­ló­sí­tá­sá­ban ki­emel­ke­dő sze­re­pet kap a szem­lé­let­vál­to­zás, kép­zés, ok­ta­tás. A Vi­si­on 2050 Ma­gyar­or­szág je­len­tés öt té­má­ban – Ener­gia és köz­le­ke­dés, Me­ző­gaz­da­ság, Épü­le­tek, Anya­gok és hul­la­dé­kok, Öko­szisz­té­ma szol­gál­ta­tá­sok – mu­tat­ja be ha­zánk ví­zi­ó­ját, te­en­dő­it és le­he­tő­sé­ge­it 2050-ig.26

A fenn­tart­ha­tó gaz­da­ság leg­újabb komp­lex mo­dell­je, a Kék Gaz­da­ság 2010-ben je­lent meg, Gün­ter Pauli tol­lá­ból, a Római Klub leg­újabb je­len­té­se­ként. A Kék Gaz­da­ság a ter­mé­szet­ben ta­lál­ha­tó tö­ké­le­tes meg­ol­dá­so­kat ku­tat­ja, a hang­súlyt a ter­mé­szet­től való ta­nu­lás­ra he­lye­zi.27 A Kék Gaz­da­ság célja a ter­mé­szet által ins­pi­rált tu­do­má­nyos el­kép­ze­lé­sek­nek, in­no­vá­ci­ók­nak a gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sa. A Kék Gaz­da­ság „új­don­sá­ga” a rend­szer­szem­lé­let­ben való gon­dol­ko­dás, ki­ter­jeszt­ve azt a ter­mé­sze­ti kör­nye­zet­re, a ter­mé­szet ma­xi­má­lis ha­té­kony­sá­gú, ön­sza­bá­lyo­zó fo­lya­ma­ta­i­nak gaz­da­ság­ba való át­ül­te­té­sé­vel.28

A glo­bá­lis prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra irá­nyu­ló Mil­len­ni­u­mi Fej­lesz­té­si Cé­lok­ra (Mil­le­ni­um De­ve­lop­ment Goals MDGs) épülő, és annak foly­ta­tá­sát je­len­tő Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Cé­lok­ról a 2012-es Rio+20 Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Kon­fe­ren­ci­án szü­le­tett dön­tés. E munka ered­mé­nye­ként az ENSZ 193 tag­ál­la­ma 2015. szep­tem­ber 25-én el­fo­gad­ta a 2030-ig meg­va­ló­sí­tan­dó fenn­tart­ha­tó fej­lesz­té­si cél­ja­i­ról be­nyúj­tott 17 célt és 168 al­célt tar­tal­ma­zó ja­vas­lat­cso­ma­got.29

Nap­ja­ink három fő kör­nye­ze­ti, gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ja

Ég­haj­lat­vál­to­zás

A Föld ég­haj­la­ta pe­ri­o­di­ku­san vál­to­zik, hi­de­gebb (jég­kor­sza­kok, gla­ci­á­li­sok) és me­le­gebb idő­sza­kok (fel­me­le­ge­dé­sek, in­ter­gla­ci­á­li­sok) vált­ják egy­mást. A jég­kor­sza­kok ki­ala­ku­lá­sa a Föld pá­lya­ele­me­i­nek in­ga­do­zá­saival hoz­ha­tó össze­füg­gés­be.30

Je­len­leg is egy me­le­ge­dő pe­ri­ó­dus­ban va­gyunk. A klí­ma­vál­to­zás okait ezen túl az ég­haj­la­ti rend­szer belső in­ga­do­zá­sai, ter­mé­sze­tes külső té­nye­zők (pl. nap­te­vé­keny­ség vál­to­zá­sai, vul­kán­ki­tö­ré­sek) és ant­ro­po­gén ha­tá­sok együt­te­sen ered­mé­nye­zik. Az Ég­haj­lat­vál­to­zá­si Kor­mány­kö­zi Tes­tü­let (In­tergovern­men­tal Panel on Cli­ma­te Chan­ge – IPCC) ada­tai sze­rint az em­be­ri­ség kör­nye­zet­ká­ro­sí­tó te­vé­keny­sé­gé­nek ha­tá­sá­ra az el­múlt 300 évben a me­le­ge­dé­si fo­lya­mat rend­kí­vü­li módon fel­gyor­sult. Föl­dünk át­lag­hő­mér­sék­le­te hir­te­len ug­rá­sok, majd azo­kat kö­ve­tő len­gé­sek során emel­ke­dett az utób­bi 150 év alatt mint­egy 0,6-0,8 °C ér­ték­kel.31

A fel­me­le­ge­dés szá­mos em­be­ri te­vé­keny­ség közös ered­mé­nye. A leg­je­len­tő­sebb ant­ro­po­gén hatás kö­vet­kez­té­ben a lég­kör­ben szá­mos üveg­ház­ha­tá­sú gáz kon­cent­rá­ci­ó­ja emel­ke­dett na­gyobb mér­ték­ben, mint amit a ter­mé­sze­tes fo­lya­ma­tok in­do­kol­hat­ná­nak, il­let­ve az ál­ta­lunk be­lát­ha­tó föld­tör­té­net során va­la­ha is be­kö­vet­ke­zett. Az em­be­ri be­avat­ko­zás fő oka a fosszi­lis ener­gia­hor­do­zók ége­té­se, amely során egyet­len nap le­for­gá­sa alatt mint­egy húsz­ezer év alatt el­te­me­tő­dött ener­gia­hor­do­zót ter­me­lünk ki és hasz­ná­lunk el. A ki­bo­csá­tás nö­ve­ke­dé­si üteme fo­lya­ma­to­san, 2010 óta évi 2,5%-kal bővül. Ez a szén­mennyi­ség a Föld-lég­kör rend­szer ki­egyen­lí­tett ter­mé­sze­tes kör­for­gá­sá­ban több­let­ként je­lent­ke­zik.32 A Nem­zet­kö­zi Ener­gia­ügy­nök­ség 2013-as ada­tai sze­rint az üveg­ház­ha­tá­sú gázok két­har­ma­da, az ener­gia­fo­gyasz­tás 80%-a fosszi­lis ener­gia­hor­do­zó­kon ala­pul. 33

A klí­ma­vál­to­zás kö­vet­kez­té­ben ki­ala­ku­ló glo­bá­lis fel­me­le­ge­dés ha­tá­sá­ra meg­tör­tén­het az áram­la­tok mó­do­su­lá­sa, ol­vad­nak a jég­ta­ka­rók, a gleccse­rek és a fa­gyott te­rü­le­tek. Ez ten­ger­szint-emel­ke­dést, a gleccse­rek táp­lál­ta fo­lyók men­tén szá­raz­sá­got, ivó­víz­hi­ányt ered­mé­nyez. A tund­ra ol­va­dá­sa me­tánt (üveg­ház­ha­tá­sú gáz) sza­ba­dít fel. A je­len­tős mér­té­kű fel­me­le­ge­dés együtt jár a csa­pa­dék­vi­szo­nyok meg­vál­to­zá­sá­val, gya­ko­ribb és sú­lyo­sabb ká­ro­kat okozó szél­ső­sé­ges me­te­o­ro­ló­gi­ai je­len­sé­gek­kel. A klí­ma­vál­to­zás meg­vál­toz­tat­hat­ja az öko­szisz­té­mák föld­raj­zi el­he­lyez­ke­dé­sét, a benne élő fajok össze­té­te­lét, egy­más­hoz és a kör­nye­zet­hez való vi­szo­nyát. Minden­nek kö­vet­kez­mé­nye a me­ző­gaz­da­ság­ra, ál­lat­te­nyész­tés­re egy­aránt ijesz­tő, de az em­be­ri­ség­re nézve a leg­sú­lyo­sabb kö­vet­kez­mé­nye, a víz- és élel­mi­szer-biz­ton­ság csök­ke­né­se a leg­fe­nye­ge­tőbb.34

Az ég­haj­lat­vál­to­zás tehát sú­lyos, glo­bá­lis koc­ká­za­tot je­lent, amely sür­gős, eddig nem ta­pasz­talt glo­bá­lis mé­re­tű együtt­mű­kö­dést és meg­ol­dást igé­nyel.

A Vi­lág­gaz­da­sá­gi Fórum 2014-es je­len­té­sé­ben a kör­nye­ze­ti fenn­tart­ha­tó nö­ve­ke­dés öt fon­tos te­rü­le­tét az aláb­bi­ak­ban ha­tá­roz­ta meg: az erő­for­rás-ha­té­kony­ság ja­ví­tá­sa; a kom­pak­tabb, össze­kap­csol­tabb vá­ro­si rend­sze­rek; a föld­hasz­ná­lat op­ti­ma­li­zá­lá­sa; az ala­csony szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sú inf­ra­struk­tú­ra és az ener­gia­rend­szer; va­la­mint az in­no­vá­ció. 35

Az egész­sé­ges édes­víz­kincs csök­ke­né­se

Kék boly­gónk fel­szí­né­nek két­har­ma­dát fo­lyé­kony víz bo­rít­ja, ami egye­dül­ál­ló Nap­rend­sze­rünk­ben. A víz je­len­lé­te ter­mé­sze­tes szá­munk­ra, élet­szük­ség­let. Az em­be­ri­ség szá­má­ra ren­del­ke­zés­re álló édes­víz­kész­let az összes víz­kész­let 2,5%-a. Ennek két­har­ma­da a jég­sap­kák­ban, gleccse­rek­ben van. A ma­ra­dék az at­mosz­fé­rá­ban, a fo­lyók­ban, ta­vak­ban és a fel­szín alat­ti vi­zek­ben je­le­nik meg. A leg­könnyeb­ben hoz­zá­fér­he­tő fel­szí­ni vizek mennyi­sé­ge a tel­jes hid­ro­szfé­rá­nak csak mint­egy 0,3 szá­za­lé­ka.36

Mint az em­be­ri élet el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­lét, 2010 jú­li­u­sá­ban az ENSZ Köz­gyű­lé­se alap­ve­tő em­be­ri joggá nyil­vá­ní­tot­ta a biz­ton­sá­gos és tisz­ta ivó­víz­hez és a meg­fe­le­lő tisz­tál­ko­dá­si és hi­gi­é­ni­ai le­he­tő­sé­gek­hez való hoz­zá­fé­rést. A víz az egyik leg­jobb hu­ma­ni­tá­ri­us be­fek­te­tés. Szá­mí­tá­sok sze­rint min­den egyes dol­lár, amit víz­mi­nő­ség-ja­ví­tás­ra és sza­ni­tá­ci­ó­ra köl­tünk, 8 dol­lá­ros meg­ta­ka­rí­tást hoz a ké­sőb­bi­ek­ben.37

So­ká­ig úgy ke­zel­ték víz­kész­le­te­in­ket, mint­ha a víz ki­fogy­ha­tat­lan, min­den­kor ren­del­ke­zé­sünk­re álló for­rás lenne. A víz, mint az élet egyik nél­kü­löz­he­tet­len eleme, rend­kí­vül tö­ré­keny és sé­rü­lé­keny élet­tér. A klí­ma­vál­to­zás, a nö­vek­vő né­pes­ség és a meg­gon­do­lat­lan, szük­ség­te­len túl­fo­gyasz­tás, a pa­zar­lás, az egyen­lőt­len el­osz­tás, a ter­mé­sze­ti kör­nye­zet szennye­zé­se miatt víz­kész­le­te­in­ket vé­de­nünk kell, és a meg­fe­le­lő el­osz­tás ér­de­ké­ben vi­ze­ink­kel gaz­dál­kod­nunk kell. Az élet fenn­tar­tá­sá­hoz nél­kü­löz­he­tet­len édes­víz sok he­lyütt már ma is kevés az ott élők szá­má­ra.38

Az igé­nye­ket alap­ve­tő­en az em­be­ri te­vé­keny­sé­gek (la­kos­sá­gi, ipari, ener­ge­ti­kai és me­ző­gaz­da­sá­gi víz­fo­gyasz­tás stb.) ha­tá­roz­zák meg. Ezek el­ső­sor­ban a né­pes­ség­től és annak te­rü­le­ti el­osz­lá­sá­tól füg­ge­nek. Glo­bá­lis szin­ten a tel­jes víz­hasz­ná­lat­nak a la­kos­sá­gi hasz­ná­lat csu­pán 10%-át, az ipari 20%-át, a me­ző­gaz­da­sá­gi – a leg­na­gyobb víz­fo­gyasz­tóé – pedig 70%-át teszi ki.39

A víz­prob­lé­ma fő kér­dé­se nem el­ső­sor­ban a la­kos­sá­gi víz­el­lá­tás, hanem az annak sok­szo­ro­sát igény­lő táp­lál­ko­zás biz­ton­sá­ga. Ennek elő­fel­té­te­le a víz­biz­ton­ság. Nem a kész­let, hanem annak egy főre jutó há­nya­da csök­ken a né­pes­ség nö­ve­ke­dé­se miatt, még­pe­dig vé­sze­sen. To­vább ront­ja a hely­ze­tet, hogy az igény nö­ve­ke­dé­sét egy­elő­re nem si­ke­rült vissza­fog­ni, az el­múlt száz évben ennek ér­té­ke közel két­sze­res mér­ték­ben nö­ve­ke­dett a né­pe­se­dés­hez vi­szo­nyít­va.40

A fej­lett vi­lág­ban a napi táp­lá­lék­igény át­la­go­san 2000 kcal/fő, ami­nek az elő­ál­lí­tá­sá­ra 2500 l/fő (más­kép­pen, az iro­da­lom sze­rint kb. 1000 m3/fő/év) vízre van szük­ség. Ez tar­tal­maz­za a táp­lá­lé­kul szol­gá­ló nö­vé­nyek és az ál­la­tok ter­mé­sze­tes víz­fel­vé­te­lét. Míg egy át­la­gos ma­gyar­or­szá­gi lakos 130 liter vizet hasz­nál el na­pon­ta, és egy csö­pö­gő csap miatt már egy nap alatt is el­foly­hat akár 40–120 liter víz is, addig Af­ri­ka vagy Dél-Ame­ri­ka egyes ré­sze­in akár több órát is gya­lo­gol­ni kell a leg­kö­ze­leb­bi víz­gyűj­tő he­lyig.41 A tren­dek ne­ga­tív irány­ba mu­tat­nak. A bajok a jö­vő­ben min­den bi­zonnyal fel­erő­söd­ve je­lent­kez­nek, más gon­dok­kal köl­csön­ha­tás­ban, mint pél­dá­ul a né­pes­ség nö­ve­ke­dé­se, a vá­ro­si­a­so­dás, szennye­zé­sek és a víz­mi­nő­sé­gi bajok, az ég­haj­lat­vál­to­zás által be­fo­lyá­solt, nö­vek­vő gya­ko­ri­sá­gú szél­ső­sé­gek (ár­vi­zek és aszá­lyok), a nem­zet­kö­zi vizek (po­ten­ci­á­lis) konf­lik­tu­sai.42

A Mil­len­ni­u­mi Fej­lesz­té­si Célok ki­dol­go­zá­sa ke­re­té­ben, 2000-ben 189 ENSZ-tag­ál­lam kö­te­lez­te el magát a mel­lett, hogy 2015-ig fe­lé­re csök­ken­tik azok­nak az ará­nyát, akik tar­tó­san nem jut­nak egész­sé­ges ivó­víz­hez.43

A 2012-es Rio+20 do­ku­men­tum ki­emelt fon­tos­sá­got tu­laj­do­ní­tott a víz­nek a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés meg­va­ló­sí­tá­sá­ban. A Mil­len­ni­u­mi Fej­lesz­té­si Célok által ke­zelt víz­el­lá­tá­son és sza­ni­tá­ci­ón túl szá­mos egyéb fon­tos kér­dés­ről is szó volt: szennye­zé­sek, köz­egész­ség­ügy, a faj­la­gos kész­le­tek fo­gyá­sa, az igé­nyek fo­ko­zott nö­ve­ke­dé­se, a fi­zi­kai és gaz­da­sá­gi víz­hi­ány, az el­tű­nő vizek, ár­vi­zek és szél­ső­sé­gek, nem­zet­kö­zi vizek és konf­lik­tu­sok.

Fenn­tart­ha­tó az a víz­gaz­dál­ko­dá­si rend­szer, amely tel­jes mér­ték­ben a tár­sa­da­lom igé­nye­i­nek meg­fe­le­lő­en mű­köd­tet­he­tő, most és a jö­vő­ben egy­aránt, mi­köz­ben meg­tart­ja öko­ló­gi­ai, kör­nye­ze­ti és hid­ro­ló­gi­ai in­teg­ri­tá­sát. A 2030-as fenn­tart­ha­tó fej­lő­dé­si ke­ret­rend­szer­ben sze­rep­lő 6. számú fenn­tart­ha­tó fej­lő­dé­si cél té­má­ja: „Biz­to­sí­ta­ni a fenn­tart­ha­tó víz­gaz­dál­ko­dást, va­la­mint a víz­hez és köz­egész­ség­ügy­höz való hoz­zá­fé­rést min­den­ki szá­má­ra.”44

A Bu­da­pes­ti Víz Vi­lág­ta­lál­ko­zó (Bu­da­pest Water Sum­mit) által meg­vi­ta­tott öt te­rü­let az aláb­bi volt: egye­te­mes hoz­zá­fé­rés a víz­el­lá­tás­hoz és a sza­ni­tá­ci­ó­hoz; in­teg­rált víz­gaz­dál­ko­dás; a jó kor­mány­zás; zöld gaz­da­ság és kék vizek; va­la­mint a be­fek­te­té­sek és fi­nan­szí­ro­zás a fenn­tart­ha­tó fej­lesz­té­si célok meg­va­ló­sí­tá­sa ér­de­ké­ben.45

Az egyre nö­vek­vő és egyre sok­ol­da­lúbb édes­víz­igé­nye­ket a kor­lá­to­zott kész­le­tek­ből kell(ene) ki­elé­gí­te­ni, ame­lyek ezért stra­té­gi­ai je­len­tő­sé­gű té­nye­ző­vé vál­tak.

A víz­gaz­dál­ko­dás te­rü­le­tén glo­bá­li­san víz­ügyi in­teg­rá­ci­ó­ra, kellő in­téz­mé­nyi szer­ve­zett­ség­re és együtt­mű­kö­dés­re van szük­ség ahhoz, hogy tel­je­sít­he­tők le­gye­nek az ENSZ új glo­bá­lis fenn­tart­ha­tó fej­lő­dé­si prog­ram­já­ban és a pá­ri­zsi klí­ma­meg­ál­la­po­dás­ban el­fo­ga­dott célok.

A Föld egyik leg­zár­tabb me­den­cé­jé­ben, a Kár­pát-me­den­cé­ben is fo­ko­za­to­san ki­szá­mít­ha­tat­la­nab­bá, szél­ső­sé­ge­seb­bé válik az idő­já­rás. A klí­ma­vál­to­zá­si prog­nó­zi­sok meg­ál­la­pí­tá­sa sze­rint fo­ko­zód­nak a szél­ső­sé­ges idő­já­rás­sal járó ked­ve­zőt­len, káros, bi­zo­nyos ese­tek­ben ka­taszt­ro­fá­lis gaz­da­sá­gi, kör­nye­ze­ti, öko­ló­gi­ai, sőt szo­ci­á­lis ha­tá­sok. Min­dent el kell kö­vet­ni tehát annak ér­de­ké­ben, hogy a talaj fel­szí­né­re jutó víz minél na­gyobb há­nya­da szi­vá­rog­jon be minél aka­dály­ta­la­nab­bul a ta­laj­ba, minél na­gyobb há­nya­da tá­ro­zód­jon ott hasz­nos for­má­ban.46

Az édes­víz kor­lá­tos, sem­mi­vel sem he­lyet­te­sít­he­tő, ér­té­kes erő­for­rás. Hasz­ná­la­tát a fenn­tart­ha­tó­ság, a meg­fon­tolt­ság és az át­gon­dolt ter­ve­zés kell hogy jel­le­mez­ze.

A hul­la­dék ke­let­ke­zé­se és ke­ze­lé­se

A ter­mé­szet­ben nem lé­te­zik hul­la­dék. A ter­mé­sze­tes fo­lya­ma­tok révén min­den anyag újra fel­hasz­ná­ló­dik, nin­cse­nek fe­les­le­ges ter­mé­kek. A ter­me­lé­si fo­lya­ma­tok­ra azon­ban az egy­irá­nyú­ság jel­lem­ző, nin­cse­nek meg a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok ki­hasz­ná­lá­sát kor­lá­to­zó ne­ga­tív vissza­csa­to­lá­si me­cha­niz­mu­sok és a kör­fo­lya­ma­tok­ba tör­té­nő zá­ró­dás.47

A hul­la­dé­kok sú­lyos kör­nye­ze­ti ká­ro­kat okoz­hat­nak. A nem meg­fe­le­lő tá­ro­lás, ke­ze­lés vagy el­he­lye­zés ese­tén a kör­nye­zet­be ki­ke­rü­lő anya­gok a le­ve­gő, a talaj, va­la­mint a fel­szí­ni és fel­szín alat­ti vizek el­szennye­ző­dé­sét okoz­hat­ják. Nem el­ha­nya­gol­ha­tók a hul­la­dé­kok köz­egész­ség­ügyi koc­ká­za­tai és nem hagy­ha­tó fi­gyel­men kívül az esz­té­ti­kai vo­nat­ko­zás sem.48

A kör­nye­zet­vé­de­lem ki­emelt fel­ada­ta a hul­la­dé­kok ke­let­ke­zé­sé­ből, el­he­lye­zé­sé­ből, ár­tal­mat­la­ní­tá­sá­ból és új­ra­hasz­no­sí­tá­sá­ból eredő prob­lé­mák meg­ol­dá­sa. Ez az em­be­ri tár­sa­da­lom és a gaz­da­ság hosszú távon tör­té­nő fenn­tart­ha­tó­sá­gá­nak egyik leg­fon­to­sabb eleme.

A hazai 2012. évi CLXXXV. tör­vény meg­ha­tá­ro­zá­sa sze­rint hul­la­dék bár­mely anyag vagy tárgy, amely­től bir­to­ko­sa meg­vá­lik, meg­vál­ni szán­dé­ko­zik vagy meg­vál­ni kö­te­les. Ugyan­ezen tör­vény új­ra­fo­gal­maz­ta a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás fo­gal­mát. Ennek ér­tel­mé­ben a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás a hul­la­dék gyűj­té­se, szál­lí­tá­sa, ke­ze­lé­se, az ilyen mű­ve­le­tek fel­ügye­le­te, a ke­res­ke­dő­ként vagy köz­ve­tí­tő­ként vég­zett te­vé­keny­ség, to­váb­bá a hul­la­dék­gaz­dál­ko­dá­si lé­te­sít­mé­nyek és be­ren­de­zé­sek üze­mel­te­té­se, va­la­mint a hul­la­dék­ke­ze­lő lé­te­sít­mé­nyek utó­gon­do­zá­sa.49

Az EU-ke­ret­irány­elv öt­fo­ko­za­tú hul­la­dék­gaz­dál­ko­dá­si hi­e­rar­chi­át, il­let­ve annak be­tar­tá­sát írta elő: meg­elő­zés, csök­ken­tés; elő­ké­szí­tés új­ra­hasz­ná­lat­ra; új­ra­hasz­no­sí­tás, új­ra­fel­dol­go­zás; egyéb (ener­ge­ti­kai) hasz­no­sí­tás; ár­tal­mat­la­ní­tás. A hul­la­dék­gaz­dál­ko­dás új irány­za­tá­ban a meg­elő­zés­nek, hul­la­dék­csök­ke­nés­nek van a leg­főbb pri­o­ri­tá­sa. Az EU a hul­la­dék ke­let­ke­zé­sé­nek meg­elő­zé­sé­re és az új­ra­hasz­no­sí­tás­ra vo­nat­ko­zó­an stra­té­gi­a­i­lag az aláb­bi öt cél meg­va­ló­sí­tá­sát je­löl­te meg: a hul­la­dék kör­nye­ze­ti ha­tá­sa­i­nak csök­ken­té­sét, a ke­let­ke­ző mennyi­ség csök­ken­té­sét, az új­ra­fel­dol­go­zás ki­ter­jesz­té­sét, a sza­bá­lyo­zás mo­der­ni­zá­lá­sát és egy­sze­rű­sí­té­sét, va­la­mint a jog­sza­bá­lyok ma­ra­dék­ta­lan vég­re­haj­tá­sát.50

A hul­la­dék­ke­let­ke­zés el­ke­rü­lé­sé­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz a meg­elő­zés elvét a ter­mék vagy szol­gál­ta­tás tel­jes élet­cik­lu­sá­ra (nyers­anya­gok ki­ter­me­lé­se, fel­dol­go­zás, fo­gyasz­tás, hasz­no­sí­tás, ár­tal­mat­la­ní­tás) vo­nat­ko­zó­an kell meg­va­ló­sí­ta­ni, és a le­he­tő leg­ki­sebb kör­nye­zet­ter­he­lést elő­idéz­ni. A fel­ada­tok meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz azon­ban rend­kí­vül fon­tos a tár­sa­da­lom kör­nye­zet­tu­da­tos szem­lé­le­té­nek és vi­sel­ke­dé­sé­nek ki­ala­kí­tá­sa, to­vább­fej­lesz­té­se.

A hazai, 2014 és 2020 kö­zöt­ti idő­szak­ra szóló Or­szá­gos Hul­la­dék­gaz­dál­ko­dá­si Terv tar­tal­maz­za az Or­szá­gos Meg­elő­zé­si Prog­ra­mot (OMP), mely a kí­vánt jö­vő­kép el­éré­se ér­de­ké­ben cé­lo­kat tűz ki, in­téz­ke­dé­se­ket és esz­kö­zö­ket ja­va­sol, va­la­mint a nyo­mon­kö­vet­he­tő­ség ér­de­ké­ben in­di­ká­to­ro­kat állít fel. Az OMP egyik fő célja a szük­ség­le­te­ken ala­pu­ló, éssze­rű gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés és a hul­la­dék­kép­ző­dés által oko­zott kör­nye­ze­ti ha­tá­sok kö­zöt­ti össze­füg­gés meg­szün­te­té­se. A „nulla hul­la­dék” (Zero Waste) stra­té­gia célja, hogy a ter­me­lés­ben is meg­va­ló­sul­jon a ter­mé­szet­ben mű­kö­dő kör­fo­lya­mat­ba tör­té­nő zárás, azaz egy adott ter­me­lé­si fo­lya­mat­ból ki­lé­pő anyag egy má­sik­nak az erő­for­rá­sa le­gyen. Ez a hul­la­dé­kok ter­me­lés­be tör­té­nő vissza­ve­ze­té­sét, kör­fo­lya­ma­tok­ba tör­té­nő zá­rá­sát je­len­ti.51

Az OMP-ben ki­tű­zött célok csak a tár­sa­da­lom és a gaz­da­ság sze­rep­lő­i­nek szé­les körű és aktív rész­vé­te­lé­vel va­ló­sít­ha­tók meg. Ennek ki­ala­kí­tá­sá­ban a kör­nye­ze­ti szem­lé­let­for­má­lás­nak ki­emelt sze­re­pe van. A kör­nye­zet­vé­del­mi szem­lé­let­for­má­lás, kör­nye­ze­ti ne­ve­lés alap­in­téz­mé­nyei a pe­da­gó­gus­kép­ző in­téz­mé­nyek, köz­ok­ta­tá­si és köz­mű­ve­lő­dé­si in­téz­mé­nyek, va­la­mint a média. A Cse­lek­vé­si Prog­ram három fő cél­cso­por­tot kü­lön­böz­tet meg: a ház­tar­tá­sok, az ok­ta­tás­ban részt vevők, va­la­mint a vál­la­la­tok körét.52

Egy új tu­do­mány, a na­no­tech­no­ló­gia je­len­le­gi és jö­vő­be­li sze­re­pe a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés­ben

A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés és a tu­dás­ala­pú tár­sa­da­lom cél­jai és kö­ve­tel­mé­nyei a ter­me­lés és fo­gyasz­tás új pa­ra­dig­má­it igény­lik. Az erő­for­rás-ala­pú szem­lé­let he­lyett a tu­dás­ala­pú szem­lé­let­re kon­cent­rál­va szem­lé­let­vál­to­zás­ra van szük­ség, amely a mennyi­ség he­lyett a mi­nő­ség­re, a ma­ga­sabb hoz­zá­adott ér­té­kű, több­cé­lú al­kal­ma­zá­si igé­nye­ket ki­elé­gí­tő, költ­ség­ha­té­kony és a fenn­tart­ha­tó­ság kö­ve­tel­mé­nye­it ki­elé­gí­tő ter­mé­kek­re, el­já­rá­sok­ra és szol­gál­ta­tá­sok­ra he­lye­zi a hang­súlyt.53

Nap­ja­ink­ban az egyik leg­di­na­mi­ku­sab­ban fej­lő­dő tu­do­mány­te­rü­let a na­nom­ére­tű anya­gok ku­ta­tá­sa. A na­no­tech­no­ló­gia ku­ta­tá­sa és al­kal­ma­zá­sa a 21. szá­zad nagy tu­do­má­nyos, tech­ni­kai és fej­lesz­té­si ki­hí­vá­sai közé tar­to­zik. A na­no­tech­no­ló­gia mint mul­ti­disz­cip­li­ná­ris tu­do­mány­te­rü­let össze­kap­csol­ja a tu­do­mány kü­lön­bö­ző te­rü­le­te­in dol­go­zó tu­dó­so­kat, ahol meg­va­ló­sul a glo­bá­lis együtt­mű­kö­dés anyag­tu­dó­sok, or­vos­ku­ta­tók, gé­pész- és vil­la­mos­mér­nö­kök, in­for­ma­ti­ku­sok, bio­ló­gu­sok, fi­zi­ku­sok és ve­gyé­szek kö­zött. Lé­nye­ge, hogy az anya­go­kat na­no­mé­te­res mé­ret­tar­to­mány­ban tud­juk be­fo­lyá­sol­ni.54

A na­no­tech­no­ló­gia azzal a le­he­tő­ség­gel, hogy ke­ve­sebb nyers­anyag­gal na­gyobb tel­je­sít­ményt érhet el, kü­lö­nö­sen az „alul­ról fel­fe­lé” gyár­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­val, po­ten­ci­á­li­san a ter­mé­kek egész élet­cik­lu­sá­ban csök­kent­he­ti a hul­la­dé­kot. A na­no­tech­no­ló­gia hoz­zá­já­rul­hat a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés meg­va­ló­su­lá­sá­hoz, va­la­mint az Agen­da 21-ben, il­let­ve a kör­nye­zet­tech­no­ló­gi­ai ak­ció­terv­ben meg­fo­gal­ma­zott célok el­éré­sé­hez.

Az el­múlt év­ti­zed­ben az Eu­ró­pai Unió egy erős tu­dás­bá­zist ho­zott létre a na­no­tu­do­má­nyok te­rü­le­tén. Ennek egyik fő oka a na­no­a­nya­gok ki­vá­ló és pá­rat­lan op­ti­kai, elekt­ro­mos, mág­ne­ses, bio­ló­gi­ai vagy me­cha­ni­kai tu­laj­don­sá­ga­i­ban rej­lik, me­lyek kü­lön­le­ges po­ten­ci­á­lis al­kal­ma­zá­sok előtt nyit­nak utat. Az uniós ke­ret­prog­ra­mo­kon ke­resz­tül már szá­mos együtt­mű­kö­dés­re ala­po­zott ku­ta­tá­si pro­jekt és más kez­de­mé­nye­zés ka­pott tá­mo­ga­tást. A ne­gye­dik és az ötö­dik ke­ret­prog­ram már szá­mos na­no­tech­no­ló­gi­ai pro­jek­tet fi­nan­szí­ro­zott. Az EU ha­to­dik ke­ret­prog­ram­ja pedig a „Na­no­tech­no­ló­gi­ák és na­no­tu­do­má­nyok, tu­dás­ala­pú több­funk­ci­ós anya­gok, új gyár­tá­si-ter­me­lé­si el­já­rá­sok és esz­kö­zök” té­ma­te­rü­le­tet je­löl­te meg egyik fő pri­o­ri­tá­sá­nak.55 A Ho­ri­zont 2020 eu­ró­pai ku­ta­tás-fej­lesz­té­si és in­no­vá­ci­ós ke­ret­prog­ram „Ipari ve­ze­tő sze­rep” el­ne­ve­zé­sű fő pil­lé­ré­nek egyik té­ma­te­rü­le­te a „Na­no­tech­no­ló­gi­ák, fej­lett anya­gok és fej­lett gyár­tás­tech­no­ló­gi­ák” al­prog­ram.56

A na­no­tech­no­ló­gia új ke­le­tű szó, va­ló­já­ban a ter­mé­szet­ben ős­idők óta lé­te­zik. Az élő szer­ve­ze­tek na­no­tech­no­ló­gi­át al­kal­maz­nak. A na­no­mé­te­res nagy­ság­ren­dű bio­mo­le­ku­lák kap­cso­ló­dá­sai, köl­csön­ha­tá­sai révén va­ló­sul meg az élő sejt összes funk­ci­ó­ja. A ter­mé­szet­ben zajló tö­ké­le­tes meg­ol­dá­sok, funk­ci­ók meg­ér­té­se se­gít­he­ti az em­be­ri­sé­get a na­nom­ére­tű anya­gok ter­ve­zé­sé­ben, szin­té­zi­sé­ben és szer­ke­ze­ti ki­ala­kí­tá­sá­ban.

A na­no­tech­no­ló­gi­ai mód­sze­rek­kel elő­ál­lí­tott na­no­ré­szecs­kék, na­no­szem­csék el­ső­sor­ban méret szem­pont­já­ból so­rol­ha­tók egy cso­port­ba. Egy na­no­mé­ter a méter egy­mil­li­ár­dod része. A haj­szál­vas­tag­ság száz­ez­red ré­szét, a bak­té­ri­u­mok ez­red­ré­szét je­len­ti ez a tar­to­mány. Ebben a mé­ret­tar­to­mány­ban le­he­tő­vé válik az ato­mok­ból és mo­le­ku­lák­ból tör­té­nő irá­nyí­tott épít­ke­zés. A na­no­ré­szecs­kék ké­mi­ai szem­pont­ból le­het­nek ele­mek (fél­ve­ze­tők, ve­ze­tők, nem­fé­mek), szer­ves és szer­vet­len ve­gyü­le­tek, bio­ló­gi­ai struk­tú­rák. Közös ben­nük, hogy a mé­re­tük leg­alább egy át­mé­rő te­kin­te­té­ben 1 és 100 nm közé esik.57 A na­no­ré­szecs­ké­ket rend­kí­vül kis mé­re­tük­ből adó­dó­an nagy faj­la­gos fe­lü­let, így nagy re­ak­ció­kész­ség jel­lem­zi. Na­no­tar­to­mány­ban új­sze­rű fi­zi­kai és ké­mi­ai tu­laj­don­sá­gok ala­kul­nak ki. Meg­vál­toz­hat töb­bek közt szí­nük, hal­maz­ál­la­po­tuk, ol­dé­kony­sá­guk és ké­mi­ai re­ak­ció­ké­pes­sé­gük.

A na­no­ré­szecs­kék ke­let­kez­het­nek ter­mé­sze­tes úton vagy em­be­ri te­vé­keny­ség, cél­zott elő­ál­lí­tás során, vagy pedig nem­kí­vá­na­tos mel­lék­ter­mék­ként. Kör­nye­ze­tünk­ben em­be­ri te­vé­keny­ség nél­kül is ke­let­ke­zik na­no­ré­szecs­ke, pl. kő­zet­mál­lás­ból. Az er­dő­tü­zek során ke­let­ke­ző füst, il­let­ve ae­ro­szol is nagy mennyi­ség­ben tar­tal­maz 100 nm kö­rü­li át­mé­rő­jű szem­csé­ket, vul­kán­ki­tö­ré­sek során ke­let­ke­ző porok szin­tén tar­tal­maz­nak na­no­szem­cse mé­re­tű po­ro­kat, ame­lyek a tro­po­szfé­ra fel­sőbb ré­te­ge­i­be is el­jut­nak.58 Na­no­ré­szecs­kék ke­let­kez­het­nek nem­kí­vá­na­tos mel­lék­ter­mék­ként, el­ső­sor­ban a belső égésű mo­to­rok (dízel), erő­mű­vek, hul­la­dék, il­let­ve egyéb ége­tő­mű­vek, re­pü­lő­gé­pek mo­tor­jai, elekt­ro­mos mo­to­rok hasz­ná­la­ta során, for­rasz­tás és he­gesz­tés révén, sőt, na­no­ré­szecs­kék ke­let­kez­nek a gril­le­zés, olaj­ban tör­té­nő sütés, fe­lü­le­tek fel­he­ví­té­se során is.59

Az elő­ál­lí­tott na­no­a­nya­gok el­ső­sor­ban az egész­ség­ügy terén, az elekt­ro­ni­kai és op­ti­kai esz­kö­zök gyár­tá­sa során, a gyógy­szer­ipar­ban, a koz­me­ti­kai ipar­ban, az épí­tő­ipar­ban, a tex­til­ipar­ban ját­sza­nak fon­tos sze­re­pet. A me­ző­gaz­da­ság és az élel­mi­szer­ipar te­rü­le­tén is je­len­tős le­he­tő­sé­ge­ket kínál az in­no­va­tív ter­mé­kek­re és al­kal­ma­zá­sok­ra.

A na­no­tech­no­ló­gia al­kal­ma­zá­sá­val for­ra­dal­mi vál­to­zá­sok vár­ha­tók az or­vos­tu­do­mány­ban a be­teg­sé­gek meg­elő­zé­sé­ben, di­ag­nosz­ti­zá­lá­sá­ban és a gyó­gyí­tá­sá­ban is. A na­no­tech­no­ló­gia ered­mé­nye pon­to­sabb, job­ban irá­nyít­ha­tó, sok­ol­da­lúbb, meg­bíz­ha­tóbb és költ­ség­ha­té­ko­nyabb gyó­gyá­szat lesz. A na­no­tech­no­ló­gi­ai ered­mé­nyei már tet­ten ér­he­tők az or­vo­si kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­ká­ban, a koz­me­to­ló­gia, a bőr­gyó­gyá­szat, a fo­gá­sza­ti im­plan­to­ló­gia, az or­to­pé­dia, a se­bé­szet és a gyógy­sze­re­lés te­rü­le­tén.

A ha­zánk­ban zajló kí­sér­le­tek egyik leg­fon­to­sabb hely­szí­nei a Pan­non Egye­tem Bio- Na­no­rend­sze­rek Ku­ta­tó­la­bo­ra­tó­ri­u­ma és az MTA TTK Mű­sza­ki Fi­zi­kai és Anyag­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek Na­no­s­zen­zo­ri­ka La­bo­ra­tó­ri­u­ma. Ku­ta­tá­suk egyik fő irány­vo­na­lá­nak célja, hogy az élő rend­sze­rek­ben ta­lál­ha­tó mo­le­ku­lá­ris gé­pe­ze­tek mű­kö­dé­sé­nek fel­de­rí­té­sé­vel ké­pes­sé vál­junk kont­rol­lál­ni és szol­gá­la­tunk­ba ál­lí­ta­ni ezen szup­ra­mo­le­ku­lá­ris rend­sze­re­ket. Így a mo­le­ku­lá­ris szin­tű be­avat­ko­zás ké­pes­sé­ge for­ra­dal­mi vál­to­zá­so­kat ered­mé­nyez­het az or­vo­si di­ag­nosz­ti­ká­ban és a kli­ni­kai gya­kor­lat­ban.60

A mo­dern bio­ló­gia fej­lő­dé­sé­hez és az ered­mé­nye­ik gya­kor­la­ti ki­ak­ná­zá­sá­hoz já­rul­hat hozzá a bio­s­zen­zo­ri­ka és bio-na­no­tech­no­ló­gia. Az első bio­s­zen­zor a vér­cu­kor­szint­mé­rő, amely a vér­ben ta­lál­ha­tó glü­kóz kon­cent­rá­ci­ó­já­nak meg­ha­tá­ro­zá­sát teszi le­he­tő­vé má­sod­per­cek alatt, akár egyet­len csepp em­be­ri vér­ből. A mo­dern szen­zo­rok fel­hasz­ná­lá­sá­val a bio­ló­gi­ai rend­sze­rek mo­le­ku­lá­ris vi­szo­nya­i­ról nyer­he­tünk ér­té­kes in­for­má­ci­ót. Eze­ket az esz­kö­zö­ket a rutin or­vo­si di­ag­nosz­ti­ká­ban is al­kal­maz­zák. Az olcsó és egyre in­kább mi­ni­a­tü­ri­zált esz­kö­zök se­gít­sé­gé­vel a ke­ze­lést pon­to­san a pá­ci­ens ál­la­po­tá­hoz lehet iga­zí­ta­ni, lét­re­jö­het egy ha­té­kony, sze­mély­re sza­bott gyó­gyá­szat. A 2012-ben ala­kult Na­no­bi­o­s­zen­zo­ri­ka Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port ku­ta­tá­si pro­fil­ja op­ti­kai bio­s­zen­zo­rok fej­lesz­té­se és al­kal­ma­zá­sa, a vizs­gált bio­ló­gi­ai-bio­fi­zi­kai fo­lya­ma­tok mo­del­le­zé­se.61

A na­no­tech­no­ló­gi­át az kü­lön­böz­te­ti meg az épí­tő­anyag-ipar­ban al­kal­ma­zott más el­já­rá­sok­tól, hogy a na­nom­éret-tar­to­mány­ban vég­zett tech­no­ló­gi­ai mű­ve­le­tek során új anyag­tu­laj­don­sá­gok ke­let­kez­nek. A szer­ke­ze­ti anya­gok ese­tén pél­dá­ul nagy­mér­ték­ben ja­vul­nak az anya­gok me­cha­ni­kai tu­laj­don­sá­gai. A na­nom­ére­tű anya­go­kat ugyan­is más anyag­nak kell te­kin­te­ni, mint a hét­köz­na­pi éle­tünk­ben al­kal­ma­zott mak­rom­ére­tű­e­ket. Az ilyen mé­re­tű anya­gok tu­laj­don­sá­gai el­ső­sor­ban azon alap­sza­nak, hogy faj­la­gos fe­lü­le­tük sok­kal na­gyobb, mint na­gyobb szem­csés for­má­ban. Fő jel­leg­ze­tes­sé­gük, hogy mé­re­tük csök­ke­né­sé­vel igen je­len­tő­sen nö­vek­szik ké­mi­ai re­ak­ció­ké­pes­sé­gük.62

Ennek kö­szön­he­tő­en szá­mos gya­kor­la­ti példa iga­zol­ja a na­no­tech­no­ló­gia szé­les körű al­kal­ma­zá­sát az épí­tő­ipar­ban. Az ön­tisz­tu­ló fal­fe­lü­le­tek és épü­let­hom­lok­za­tok ese­té­ben (fo­to­ka­ta­lí­zis re­ak­ci­ó­val ön­tisz­tu­ló be­ton- és üveg­fe­lü­le­tek, va­kolt és fes­tett fe­lü­le­tek) a na­no­k­ezelt anya­gok fe­lü­le­te­in nem tapad meg a szennye­ző­dés, ki­kü­szö­böl­he­tő a tisz­tí­tó­sze­rek hasz­ná­la­ta, ugyan­ak­kor rit­káb­ban és egy­sze­rűb­ben kell tisz­tí­ta­ni, ez pedig je­len­tős időés költ­ség­meg­ta­ka­rí­tást je­lent. Nem lát­szik meg rajta az ujj­le­nyo­mat, a fe­lü­let­ke­ze­lés hosszú ideig tartó és graf­fi­ti­el­le­nes vé­del­met is biz­to­sít. Je­len­tős tu­laj­don­sá­ga a kor­ró­zió­vé­de­lem, a ha­té­kony karc­vé­de­lem és a hosszan tartó vé­de­lem az idő­já­rás káros ha­tá­sai ellen. Nem mér­ge­ző (élel­mi­szer­rel érint­kez­het), pH-sem­le­ges, an­ti­bak­te­ri­á­lis és an­ti­al­ler­gén ha­tá­sú.63

A na­no­tech­no­ló­gia épí­tő­ipa­ri al­kal­ma­zá­si le­he­tő­sé­gei közül a hő­szi­ge­te­lés az a te­rü­let, ahol leg­szem­be­tű­nőbb az el­té­rés a nor­mál mé­re­tű és a na­no­szer­ke­ze­tű anya­gok tu­laj­don­sá­ga és vi­sel­ke­dé­se kö­zött. A ha­gyo­má­nyos hő­szi­ge­te­lő anya­gok­kal, mint pél­dá­ul az ex­pan­dált po­li­szti­rol és kő­zet­gya­pot le­me­zek, ne­he­zen tel­je­sít­he­tők az EU ener­gia­ta­ka­ré­kos­sá­gi elő­irány­za­tai a jö­vő­ben. Ezen se­gít­het­nek a na­no­tech­no­ló­gi­á­val elő­ál­lí­tott ae­rog­él na­no­pó­ru­sos hő­szi­ge­te­lő anya­gok, gra­fit­ada­lé­kos ex­pan­dált po­li­szti­rol (EPS) le­me­zek, ame­lyek a le­ve­gő­nél sok­kal ha­té­ko­nyabb hő­szi­ge­te­lő ké­pes­ség­gel ren­del­kez­nek.64 Be­ton­tech­no­ló­gi­ai al­kal­ma­zá­sok­kal, na­nom­ére­tű szem­cse­hal­ma­zok­kal je­len­tő­sen nö­vel­he­tő a be­to­nok tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­ge, azaz szi­lárd­sá­ga, tö­mör­sé­ge és tar­tós­sá­ga.65

A na­no­kom­po­zi­tok al­kal­ma­zá­sa je­len­tős az épí­té­sze­ti üve­gek­nél. Tö­ké­le­tes be­vo­na­tot je­lent az összes külső és belső üveg­fe­lü­le­ten. Kü­lö­nö­sen nagy je­len­tő­sé­get kap majd a magas épü­le­tek­nél, az üveg- és füg­göny­fa­lak­nál. A drága és im­po­záns köz­épü­le­tek hom­lok­za­tá­nak ta­ka­rí­tá­sa nagy gon­dot, idő- és költ­ség­rá­for­dí­tást igé­nyel. Áll­vá­nyo­zás, ipari al­pi­nis­ták al­kal­ma­zá­sa mind-mind eme­lik a fenn­tar­tá­si költ­sé­ge­ket. Az is­mer­te­tett el­já­rás­sal akár a te­tő­ab­la­kok, az ab­la­kok, a te­rasz­aj­tók, a té­li­ker­tek, a ki­ra­ka­tok, a tük­rök lát­ha­tat­lan vé­del­met kap­nak nem­csak a kör­nye­ze­ti szennye­ző­dé­sek, hanem a bak­té­ri­u­mok, a mohák és az algák ellen is. A na­no­kom­po­zi­tok szé­les körű al­kal­ma­zá­sát bi­zo­nyít­ja, hogy már jelen van a Forma–1-es autók ka­rosszé­ri­á­já­ban, a te­nisz­ütő­ben, a base­ball- és ho­ki­ütő­ben, a golf­ütő­ben, a bow­ling­go­lyón, golf­lab­dán, hor­gász­bot­ban, fu­tó­ci­pő­ben, ke­rék­pár­ban stb.66

A na­no­szer­ke­ze­tű anya­gok kü­lön­le­ges tu­laj­don­sá­ga­ik révén szá­mos élel­mi­szer-gaz­da­sá­gi al­kal­ma­zá­si te­rü­le­ten is ígé­re­te­sek. Az élel­mi­szer-ter­me­lés­ben a na­nom­ére­tű ag­rok­emi­ká­li­ák (mű­trá­gyák, pesz­ti­ci­dek, bio­ci­dek, ál­lat­gyógy­sze­rek) elő­nye, hogy a ha­tó­anyag jobb célba jut­ta­tá­sát, a dózis pon­to­sabb sza­bá­lyo­zá­sát, ke­ve­sebb ol­dó­szer hasz­ná­la­tát se­gí­tik elő. Az élel­mi­szer-fel­dol­go­zás során ki­sebb mennyi­ség lesz szük­sé­ges a szer­ves na­no­a­da­lé­kok (szí­ne­zé­kek, tar­tó­sí­tó­sze­rek, aro­mák, fű­sze­rek) élel­mi­szer­hez, táp­lá­lék­ki­egé­szí­tő­höz és ta­kar­mány­hoz adása ese­tén.67

A na­no­tech­no­ló­gia élel­mi­szer­ipa­ri al­kal­ma­zá­sa el­ső­sor­ban az élel­mi­sze­rek­kel érint­ke­ző cso­ma­go­ló­anya­gok­ban ter­jedt el. A na­no­kom­po­zi­tok ese­tén az elő­nyös tu­laj­don­sá­got (me­cha­ni­kai vagy funk­ci­o­ná­lis, pl. gáz­zá­rás, hő­mér­sék­let/ned­ves­ség sta­bi­li­tás) a mű­anyag­hoz adott na­no­ré­szecs­kék­kel érik el. Ha­son­ló hatás ér­he­tő el a cso­ma­go­ló­anyag fe­lü­le­té­re vitt na­no­be­vo­na­tok­kal. A vá­ku­um­mal fel­vitt alu­mí­ni­um­be­vo­na­tok pél­dá­ul el­ter­jed­tek a snack, cuk­rá­sza­ti ter­mé­kek és a kávé cso­ma­go­lá­sá­ban. Az alu­mí­ni­um­ré­teg kb. 50 nm vas­tag, így na­no­a­nyag­nak te­kint­he­tő.68

To­váb­bi al­kal­ma­zá­si le­he­tő­sé­ge­ket rejt az ivó­víz és a szenny­víz na­no­tech­no­ló­gi­ai ke­ze­lé­se. A na­no­a­nya­gok a víz­tisz­tí­tás te­rü­le­tén le­he­tő­sé­get kí­nál­nak a szer­ves szennye­ző anya­gok le­bon­tá­sá­val, ne­héz­fé­mek oxi­dá­lá­sá­val, pa­to­gé­nek el­pusz­tí­tá­sá­val. Azon­ban a víz­tisz­tí­tás­nál fel­hasz­nált na­no­a­nya­gok be­ke­rül­het­nek az ivó­víz­be.69

A na­no­tech­no­ló­gia igen bo­nyo­lult és lát­ha­tat­lan lép­té­kek­ben je­le­nik meg éle­tünk­ben, al­kal­ma­zá­sai ja­vít­hat­ják élet­mi­nő­sé­gün­ket, de fon­tos tud­nunk, mint min­den új tech­no­ló­gia, ez is jár­hat koc­ká­za­tok­kal. A na­no­ré­szecs­kék élel­mi­sze­rek­kel, gyógy­sze­rek­kel, bi­zo­nyos koz­me­ti­kai ké­szít­mé­nyek­kel, víz­zel, vagy akár a lég­ző­szer­ve­ken át ke­rül­het­nek be szer­ve­ze­tünk­be. Minél ki­sebb egy na­no­ré­szecs­ke, annál könnyeb­ben jut át a nyál­ka­ré­te­gen, és szí­vó­dik fel a nyál­ka­hár­tyán ke­resz­tül is. Fel­szí­vó­dás után a na­no­ré­szecs­kék be­ke­rül­het­nek a vér- és nyi­rok­ke­rin­gés­be, és ezen ke­resz­tül a kü­lön­bö­ző szer­vek­be. A na­no­ré­szecs­kék a vér­ke­rin­gés­ből el­ső­sor­ban a májba, a lépbe és a ve­sé­be ke­rül­nek, de át­jut­hat­nak a vér-agy gáton ke­resz­tül az agyba, a vér-he­re gáton át az ivar­sej­tek­be, de a pla­cen­tán át a mag­zat­ba is. Az egyik leg­fon­to­sabb ha­tá­suk az ér­rend­szer­ben az oxi­da­tív stressz, amely tar­tós ex­po­zí­ció ese­tén ér­rend­sze­ri ká­ro­so­dás­hoz ve­zet­het. A na­no­ré­szecs­kék által ge­ne­rált sza­bad gyö­kök gyul­la­dá­sos vá­laszt vált­hat­nak ki, ami szá­mos be­teg­ség (pél­dá­ul kar­dio­vasz­ku­lá­ris, au­to­im­mun, da­ga­na­tos be­teg­sé­gek, Crohn-be­teg­ség) ki­ala­ku­lá­sá­hoz ve­zet­het.70

A na­no­a­nya­gok egész­ség­re gya­ko­rolt ha­tá­sa igen nagy mér­ték­ben a szem­cse­mé­ret, il­let­ve a faj­la­gos fe­lü­let függ­vé­nye. A na­no­ré­szecs­kék fe­lü­le­tén tör­té­nik a mak­ro­mo­le­ku­lák ad­szorp­ci­ó­ja. Az ad­szorp­ció már az élel­mi­szer-, il­let­ve bél­tar­ta­lom­mát­rix­ban is be­kö­vet­kez­het, ami azzal jár­hat, hogy a na­no­ré­szecs­ke „tró­jai fa­ló­ként” vi­sel­ke­dik, azaz egyéb­ként nem fel­szí­vó­dó, ide­gen fe­hér­jé­ket, pep­ti­de­ket vihet be a szer­ve­zet­be, ami al­ler­gi­ás és au­to­im­mun fo­lya­ma­tok el­in­dí­tó­ja lehet. A na­no­ré­szecs­ke a fel­szí­vó­dás után a szer­ve­zet saját fe­hér­jé­it is ad­szor­be­ál­hat­ja.71

A na­no­ré­szecs­ké­ket tar­tal­ma­zó anya­gok ha­tás­sal le­het­nek az em­be­ri szer­ve­zet mű­kö­dé­sé­re, il­let­ve a kör­nye­zet­re. Ez in­do­kol­ja a na­no­tech­no­ló­gi­ai mód­sze­rek­kel elő­ál­lí­tott anya­gok ve­szé­lyes­ség-, kör­nye­ze­ti- és egész­ség­ügyi­koc­ká­zat-elem­zé­sé­nek szük­sé­ges­sé­gét.72 Az eu­ró­pai na­no­tech­no­ló­gi­ai stra­té­gia (Euro­pe­an Strategy for Na­no­te­cho­logy, COM/2004/338), il­let­ve az eu­ró­pai na­no­tu­do­má­nyi és na­no­tech­no­ló­gi­ai cse­lek­vé­si terv (Na­no­s­ci­en­ces and na­no­tech­no­lo­gi­es: An ac­ti­on­plan on Euro­pe 2005–2009, 2005/243) kü­lö­nö­sen fon­tos­nak tart­ja a na­no­tech­no­ló­gia biz­ton­sá­gos és fe­le­lős­ség­tel­jes al­kal­ma­zá­sát.73

Az új élel­mi­sze­rek és új élel­mi­szer­ipa­ri tech­no­ló­gi­ák be­ve­ze­té­se előtt ki­emel­ten fon­tos, hogy a hu­mán­egész­sé­gi ha­tá­sa­ik meg­fe­le­lő ér­té­ke­lé­se meg­tör­tén­jen.

Az élel­mi­szer-biz­ton­ság te­rü­le­tén il­le­té­kes eu­ró­pai szer­ve­zet az Eu­ró­pai Élel­mi­szer­biz­ton­sá­gi Ha­tó­ság (Euro­pe­an Food Sa­fety Aut­ho­rity – EFSA), mely már 2007 óta fo­lya­ma­to­san kö­ve­ti a na­no­tech­no­ló­gia élel­mi­szer­ipa­ri és ta­kar­má­nyo­zá­si te­rü­le­ten tör­té­nő al­kal­ma­zá­sá­nak fej­lő­dé­sét.

Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság 2011-ben fo­gad­ta el a na­no­a­nyag fo­gal­má­ra vo­nat­ko­zó aján­lá­sát (2011/696/EU).74

Az élel­mi­sze­rek je­lö­lé­se terén új ren­de­le­tet fo­gad­tak el (1169/2011/EU) a fo­gyasz­tók tá­jé­koz­ta­tá­sá­ról. Az élel­mi­szer­ben mes­ter­sé­ges na­no­a­nya­gok for­má­já­ban jelen lévő összes össze­te­vőt vi­lá­go­san je­löl­ni kell az össze­te­vők lis­tá­já­ban, nevük után zá­ró­jel­ben a nano ki­té­tel­lel. A sza­bályt 2014. de­cem­ber 13-tól kell al­kal­maz­ni. A ren­de­let­ben szin­tén de­fi­ni­ál­ták a mes­ter­sé­ges na­no­a­nya­got. A na­no­ré­szecs­ké­ket tar­tal­ma­zó élel­mi­sze­rek a 258/97/EK ren­de­let alap­ján új élel­mi­szer­nek mi­nő­sül­nek, és for­gal­ma­zá­su­kat szi­go­rú biz­ton­sá­gi ér­té­ke­lés­sel egy­be­kö­tött en­ge­dé­lye­zé­si el­já­rás le­foly­ta­tá­sa előzi meg.75

Azo­kon a te­rü­le­te­ken, ahol az em­be­ri szer­ve­zet­tel érint­ke­ző na­no­szem­csés anya­go­kat hasz­nál­nak, rend­kí­vül kevés in­for­má­ció áll ren­del­ke­zés­re, más­részt szin­te min­den eset­ben hi­ány­zik a vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek komp­lex ér­té­ke­lé­se.76 A na­no­tech­no­ló­gi­ai mód­sze­rek­kel elő­ál­lí­tott anya­gok elem­zé­se mind mun­ka­egész­ség­ügyi szem­pont­ból, mind a fel­hasz­ná­ló szem­pont­já­ból igen fon­tos, mert az ex­po­zí­ció mind az elő­ál­lí­tást végző dol­go­zók, mind pedig az adott ter­mé­ket hasz­ná­lók ese­té­ben is le­het­sé­ges.

A na­nom­ére­tű szem­csék igen nagy faj­la­gos fe­lü­le­té­ből adódó új, il­let­ve a na­gyobb szem­csés anyag­for­má­ké­tól el­té­rő alap­ve­tő tu­laj­don­sá­gai ki­hat­nak a kör­nye­ze­ti ha­tás­vizs­gá­lat­ra és az egész­ség­ügyi­koc­ká­zat-meg­íté­lés­re.77 Kí­vá­na­tos tehát a na­no­tech­no­ló­gi­ák komp­lex koc­ká­zat­elem­zé­se (kva­li­ta­tív és kvan­ti­ta­tív koc­ká­zat­becs­lés és az is­me­ret­hi­á­nyos te­rü­le­tek fel­de­rí­té­se), a koc­ká­zat­ke­ze­lés és a koc­ká­zat­kom­mu­ni­ká­ci­ós fel­ada­tok mér­le­ge­lé­se, ki­dol­go­zá­sa és vég­re­haj­tá­sa, va­la­mint a szük­sé­ges jog­sza­bá­lyo­zás meg­va­ló­sí­tá­sa. A tu­dó­sok fel­hív­ják a fi­gyel­met a pon­tos koc­ká­zat­becs­lé­si szá­mí­tá­sok el­vég­zé­sé­re, ame­lyek kvan­ti­ta­tí­van tük­rö­zik a na­no­tech­no­ló­gi­ai és egyéb úton ke­let­ke­ző na­no­ré­szecs­kék kör­nye­zet-egész­ség­ügyi koc­ká­za­tát.

A vi­lág­szín­vo­na­lú ku­ta­tás, fej­lesz­tés, in­no­vá­ció, ok­ta­tás, kép­zés mel­lett a tár­sa­dal­mi di­men­zió is fon­tos sze­re­pet kap a na­no­tech­no­ló­gia el­fo­gad­ta­tá­sá­ban. A la­kos­ság bi­zal­mát a kor­rekt tá­jé­koz­ta­tás útján lehet meg­erő­sí­te­ni, ez alap­ve­tő fon­tos­sá­gú a na­no­tech­no­ló­gia hosszú távú fej­lő­dé­sé­hez és po­ten­ci­á­lis elő­nye­i­nek ki­hasz­ná­lá­sá­hoz.

Jegy­ze­tek

To­váb­bi fel­hasz­nált iro­da­lom

A „fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés”. http://​www.​ff3.​hu/​fejlodes.​html
Glo­bá­lis kör­nye­ze­ti prob­lé­mák és fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés modul. Kör­nye­zet­gaz­dál­ko­dás. Deb­re­ce­ni Egye­tem. http://​www.​georgikon.​hu/​tanszekek/​meteor/​tamop/​tamop11a/​6_​eloadas.​pdf
Meg­je­lent az első vi­lág­tér­kép a Föld édes­víz­kész­le­té­ről. Na­ti­o­nal Geo­gra­phic, 2008. http://​www.​ng.​hu/​Fold/​2008/​10/​Megjelent_​az_​elso_​vilagterkep_​a_​Fold_​edesvizkeszleterol
Nem­ze­ti Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Ke­ret­stra­té­gia. NFFT. http://​nfft.​hu/​nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategia/​ News on Mil­len­ni­um De­ve­lop­ment Goals. http://​www.​un.​org/​millenniumgoals