Versenyképességi kihívások és lehetséges gazdaságpolitikai válaszok a sharing economy világában¹

Össze­fog­la­lás

A pi­ac­gaz­da­sá­gi át­me­net év­ti­ze­dei, az in­ter­net tér­hó­dí­tá­sa, az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz való csat­la­ko­zás, a glo­ba­li­zá­ció, majd a pénz­ügyi-gaz­da­sá­gi vál­ság mind meg­vál­toz­tat­ták a fo­gyasz­tói szo­ká­so­kat és el­vá­rá­so­kat, fe­lül­ír­tak ko­ráb­bi ke­res­ke­del­mi me­cha­niz­mu­so­kat és tech­ni­ká­kat, üz­le­ti mo­del­le­ket, me­lye­ket a fel­fo­ko­zott élet­tem­pó, az erő­for­rá­sok­kal való ra­ci­o­ná­lis gaz­dál­ko­dás­ra, a fenn­tart­ha­tó­ság­ra való tö­rek­vés, a di­gi­tá­lis in­no­vá­ció és tech­no­ló­gia, s nem utol­só­sor­ban a gaz­da­sá­gi egyen­lőt­len­sé­gek mind fel­erő­sí­te­nek. A piaci sze­rep­lők mo­ti­vá­ci­ói és ma­ga­tar­tá­sa át­ala­ku­ló­ban van. Új üz­le­ti mo­del­lek jön­nek létre, és bi­zo­nyít­ják élet­ké­pes­sé­gü­ket. Új fo­ga­lom je­lent meg: a meg­osz­tá­son ala­pu­ló gaz­da­ság, a sha­ring eco­nomy fo­gal­ma, mely­ben a piaci sze­rep­lők szük­ség­sze­rű­en új­ra­de­fi­ni­ál­ják sze­re­pü­ket. A sha­ring eco­nomy glo­bá­lis tér­hó­dí­tá­sa lo­ká­lis al­kal­maz­ko­dást kíván, és egy­sé­ges nem­zet­gaz­da­sá­gi, eu­ró­pai szin­tű vá­lasz­re­ak­ci­ót igé­nyel.

Chal­len­ges to Com­pe­ti­ti­ve­ness and Pos­sib­le Eco­no­mic Po­li­ti­cal Res­pon­ses in the World of Sha­ring Eco­nomy

Sum­ma­ry

The de­ca­des of tran­sit­i­on to a mar­ket eco­nomy, the spre­ad of the in­ter­net, ac­ces­si­on to the Euro­pe­an Union, glo­ba­li­sa­ti­on, fol­lo­wed by the fi­nan­cial and eco­no­mic cris­is, all chang­ed con­su­mer ha­bits and ex­pec­ta­tions, over­ri­ding for­mer com­mer­ci­al me­chan­isms, tech­ni­ques and busi­ness mo­dels. All of these are re­in­for­ced by a fa­ster pace of life, eff­orts to ma­nage re­sour­ces ra­ti­o­nally, an en­de­a­vo­ur to be sus­ta­in­ab­le, di­g­ital in­no­va­ti­on and tech­no­logy, and last but not least, eco­no­mic im­ba­lan­ces. The mo­ti­va­ti­on and be­ha­vi­o­ur of mar­ket ac­tors are in tran­sit­i­on. New mo­dels are emer­ging and ma­ni­fest­ing vi­ta­lity. A new con­cept has ari­sen: that of sha­ring eco­nomy, in which mar­ket ac­tors need to re­de­fi­ne their roles. The glo­bal ex­pan­si­on of sha­ring eco­nomy de­mands local adap­ta­ti­on and a uni­fi­ed res­pon­se, both from the na­ti­o­nal eco­nomy and on a Euro­pe­an level.

Be­ve­ze­tés

A ma­gyar gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gi ki­hí­vá­sai a 2008–2009-es pénz­ügyi-gaz­da­sá­gi vál­sá­got kö­ve­tő, mak­ro­gaz­da­sá­gi egyen­súllyal jel­le­mez­he­tő idő­szak­ban sem cse­ké­lyeb­bek vagy könnyeb­ben meg­vá­la­szol­ha­tók. A ki­hí­vá­sok el­ső­ként a vál­la­la­ti ver­seny­ké­pes­ség di­men­zi­ó­i­ban je­lent­kez­nek, ame­lyek a ház­tar­tá­sok, vál­lal­ko­zá­sok cso­port­já­ban új­sze­rű üz­le­ti kör­nye­ze­tet te­rem­te­nek. A fo­gyasz­tói gon­dol­ko­dás és ma­ga­tar­tás je­len­tő­sen át­ala­kul, új üz­le­ti mo­del­lek jön­nek létre, me­lyet a sha­ring eco­nomy vál­lal­ko­zá­sok tér­nye­ré­se mutat leg­in­kább. A vál­to­zá­si fo­lya­mat gyors és ha­té­kony vá­lasz­re­ak­ci­ót kö­ve­tel az állam mint kü­lön­le­ges gaz­da­sá­gi sze­rep­lő irá­nyá­ból, hi­szen a nem­zet­kö­zi és hazai üz­le­ti kör­nye­zet vál­to­zá­sa­i­hoz al­kal­maz­kod­ni szük­sé­ges, a kor új­sze­rű ki­hí­vá­sa­it értő és fi­gye­lem­be vevő gaz­da­ság­po­li­ti­ka, va­la­mint sza­bá­lyo­zói kör­nye­zet al­kal­mas lehet arra, hogy a nem­zet­gaz­da­ság, s benne a hazai vál­lal­ko­zá­sok ver­seny­ké­pes­sé­gét fo­koz­za.

A fel­zár­kó­zás ki­hí­vá­sai – for­ra­dal­mi vál­to­zás

Ma­gyar­or­szág tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­nek alap­fel­té­te­le a magát a fej­lő­dést fi­nan­szí­roz­ni képes, ver­seny­ké­pes nem­zet­gaz­da­ság meg­te­rem­té­se és fenn­tar­tá­sa, mely­ben meg­ha­tá­ro­zó a ha­té­kony, ver­seny­ké­pes vál­lal­ko­zá­sok sze­re­pe.

A ma­gyar gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek főbb té­nye­zői a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők irá­nyá­ból:

A gaz­da­ság­po­li­ti­ka leg­in­kább a sta­bi­li­tás biz­to­sí­tá­sá­val járul hozzá a ver­seny­ké­pes­ség­hez, mely ala­pot te­remt a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés egyes vál­la­la­ti és ál­la­mi di­men­zi­ók­ban való meg­va­ló­su­lá­sá­hoz. A hosszú távon fenn­tart­ha­tó gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés mo­tor­ját el­sőd­le­ge­sen a vál­la­la­ti szfé­ra meg­fe­le­lő és ha­té­kony mű­kö­dé­se biz­to­sít­ja. „Egy olyan kö­ze­pe­sen fej­lett or­szág­ban, mint Ma­gyar­or­szág, ehhez nö­vek­vő, ha­té­kony és ver­seny­ké­pes vál­lal­ko­zá­sok­ra van szük­ség, ame­lyek e cél ér­de­ké­ben kel­lő­kép­pen in­no­va­tív­vá tud­nak válni.”² A sta­bi­li­tás biz­to­sí­tá­sá­nak fenn­tar­tá­sa kér­dés­kö­ré­ben ki­emelt je­len­tő­sé­gű a gaz­da­ság cik­li­kus in­ga­do­zá­sá­nak tom­pí­tá­sa, s annak ténye, hogy az állam maga is arra tö­rek­szik, hogy ne le­gyen vál­sá­gok elő­idé­ző­je. „A sta­bi­li­tás kö­zép­tá­von elő­se­gít­he­ti és ösz­tö­nöz­he­ti a nö­ve­ke­dést.”³ Meg­ha­tá­ro­zó, hogy a ver­seny­ké­pes­ség kö­zép- vagy hosszú távú nö­ve­lé­sé­nek igé­nyét va­la­mennyi piaci sze­rep­lő kép­vi­sel­je, fel­is­mer­ve a re­for­mok vé­gig­vi­te­lé­nek je­len­tő­sé­gét, mely nem­csak nem­zet­gaz­da­sá­gi, hanem uniós szin­ten meg­va­ló­su­ló ér­dek­kö­zös­sé­get kíván meg. Érin­tett­nek és de­ter­mi­náns sze­re­pet be­töl­tő­nek te­kint­he­tők e kör­ben a gaz­da­ság­po­li­ti­kai dön­tés­ho­zók, a bank­rend­szer (MNB és a pénz­ügyi szfé­ra), az üz­le­ti szfé­ra, a tu­do­má­nyos élet, to­váb­bá a la­kos­ság, a civil szfé­ra.

Glo­ba­li­zá­ció és tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés kap­cso­la­ta

A glo­ba­li­zá­ció nem csak gaz­da­sá­gi tar­tal­mú fo­lya­mat, így szá­mos tár­sa­dal­mi, szo­ci­á­lis, po­li­ti­kai, in­téz­mé­nyi és nem utol­só­sor­ban kul­tu­rá­lis vo­nat­ko­zá­sa, ha­tá­sa van.⁴ A gaz­da­sá­gi ér­te­lem­ben vett glo­ba­li­zá­ci­ón a vi­lág­gaz­da­ság mind több, egyre in­kább va­la­mennyi or­szág­ra ki­ter­je­dő és szer­ves rend­szer­ré for­má­ló­dá­sát ért­jük. A glo­ba­li­zá­ció fo­lya­ma­tá­nak fel­gyor­su­lá­sa az el­múlt év­ti­ze­dek­ben szem­be­tű­nő, mely min­den ko­ráb­bi­nál szé­le­sebb kör­ben tu­da­to­sult az em­be­rek­ben.

A gaz­da­sá­gi glo­ba­li­zá­ló­dás fo­lya­ma­tá­nak min­den­ko­ri mo­tor­ja a tech­no­ló­gia fej­lő­dé­se, leg­főbb „hor­do­zó­ja” pedig a nem­zet­kö­zi te­vé­keny­sé­get foly­ta­tó, kül­föl­di be­ru­há­zá­sok­ban meg­tes­te­sü­lő tőke. Elő­re­ha­la­dá­sát de­ter­mi­nál­ja a nem­zet­kö­zi gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok li­be­ra­li­zá­ló­dá­sá­nak mér­té­ke, a vi­lág­gaz­da­ság­ba be­kap­cso­ló­dó or­szá­gok száma, va­la­mint a be­kap­cso­ló­dás mi­ként­je. A nem­ze­ti gaz­da­ság­po­li­ti­ka szá­má­ra a té­nye­zők sza­bad áram­lá­sa miatt csök­ke­nő au­to­nó­mi­á­ja a glo­ba­li­zá­ci­ó­ból kö­vet­ke­ző nö­vek­vő fe­le­lős­sé­gé­vel pá­ro­sul. Nem­zet­gaz­da­sá­gi ve­tü­let­ben, a fenn­tart­ha­tó ver­seny­ké­pes­ség és annak erő­sí­té­se kö­ré­ben kulcs­te­rü­le­tek, il­let­ve kulcs­té­nye­zők azo­no­sí­tá­sa szük­sé­ges, nem fi­gyel­men kívül hagy­va a tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés fó­kusz­te­rü­le­te­it, össz­hang­ban a tech­no­ló­gi­ai, in­no­vá­ci­ós hu­mán­erő­for­rás-ka­pa­ci­tás­sal és -szük­ség­le­tek­kel.

Gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­rü­le­tek és a tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés új kor­sza­ka

A ma­gyar nem­zet­gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­ge szem­pont­já­ból döntő je­len­tő­sé­gű a fi­zi­kai inf­ra­struk­tú­ra és az anya­gi erő­for­rá­sok, va­la­mint a humán tőke és a szel­le­mi erő­for­rá­sok olyan gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­rü­le­tek­re kon­cent­rá­lá­sa, ahol Ma­gyar­or­szág ha­gyo­má­nyo­san si­ke­res, ki­emel­ke­dő szin­tű szel­le­mi tő­ké­vel és ta­pasz­ta­la­tok­kal ren­del­ke­zik. Ezen ága­za­to­kat hú­zó­ága­za­tok­nak te­kint­het­jük, ide so­rol­ha­tó a gyógy­szer­ipar, in­for­ma­ti­ka, jár­mű­ipar, me­ző­gaz­da­ság. E rend­szer­ben az in­for­ma­ti­ka és in­fo­kom­mu­ni­ká­ció te­rü­le­te kü­lö­nös je­len­tő­ség­gel bír, mely glo­bá­lis, nem­zet­kö­zi di­men­zi­ó­ban hosszú távon, tar­tó­san nö­vek­szik, és más ága­za­tok fej­lő­dé­sé­re is erő­tel­jes ha­tást gya­ko­rol.

A nap­ja­ink­ban zajló 4. ipari for­ra­da­lom és gyors tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés kö­vet­kez­té­ben struk­tu­rá­lis át­ala­ku­lás zaj­lik, mely ha­tá­sai az élet min­den te­rü­le­tén meg­je­len­nek. A tech­no­ló­gi­ai for­ra­da­lom mély­re­ha­tó­an át­ala­kít­ja a tár­sa­dal­mat. Mára az in­for­ma­ti­ka éle­tünk ter­mé­sze­tes ré­szé­vé, szá­mos fo­lya­mat alap­já­vá vált. Di­gi­tá­lis rend­sze­rek, struk­tú­rák jöt­tek létre, és az in­for­ma­ti­ka szö­vet­szin­ten épült be a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők min­den­nap­ja­i­ba, az őket kö­rül­ve­vő leg­egy­sze­rűbb fo­lya­ma­tok­ba is. Az in­for­ma­ti­ka nél­kül egyre ke­vés­bé mű­kö­dik ke­res­ke­de­lem, nyúj­ta­nak szol­gál­ta­tást, zaj­lik kom­mu­ni­ká­ció, ahogy állam, köz­igaz­ga­tás, te­le­pü­lés, ott­hon sem lé­te­zik in­for­ma­ti­ka nél­kül. Az IKT­szek­tor⁵ ha­té­kony ki­hasz­ná­lá­sa új élet­mi­nő­sé­get és új üz­le­ti le­he­tő­sé­get nyit meg a világ előtt. Kofi Annan⁶ rá­mu­tat: „amennyi­ben meg­fe­le­lő­en hasz­no­sít­juk és irá­nyít­juk, az in­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós tech­no­ló­gi­ák le­he­tő­sé­get biz­to­sí­ta­nak tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis éle­tünk va­la­mennyi as­pek­tu­sá­nak fej­lesz­té­sé­re”.

Az IKT-n belül a hard­ver és szoft­ver mel­lett meg­erő­sö­dik a szol­gál­ta­tás je­len­tő­sé­ge, mely fo­lya­mat em­be­re­ket és dol­go­kat, vagy akár dol­go­kat és dol­go­kat⁷ kap­csol össze az in­ter­net se­gít­sé­gé­vel, a szük­ség­le­tek költ­ség­ha­té­kony és gyors ki­elé­gí­té­se cél­já­ból. Ro­ham­lép­tek­kel jön­nek létre és ke­rül­nek ma­ga­sabb szint­re a már meg­je­le­né­sük­kor is in­no­va­tív meg­ol­dá­sok, me­lyek a fo­lya­mat­ba fo­gyasz­tó­kat be­kap­csol­ni kí­vá­nó szol­gál­ta­tó­kat to­váb­bi tech­no­ló­gi­ai ki­hí­vá­sok for­má­já­ban meg­je­le­nő, in­no­va­tív fej­lesz­té­sek­re ösz­tön­zik.

A tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés tech­no­ló­gi­ai vál­tást is ered­mé­nyez, mely le­het­sé­ges tí­pu­sa­i­nak va­la­mennyi je­gyé­vel jel­le­mez­he­tő. Tehát a tech­no­ló­gi­ai vál­tás egy­szer­re újító (in­no­va­tív), bom­lasz­tó (disz­rup­tív)⁸ és fel­for­ga­tó (szub­ver­zív)⁹. A disz­rup­tív tech­no­ló­gi­ák le­bont­ják a már ki­ala­kult rend­sze­re­ket, és for­ra­dal­mi­an új ter­mék vagy szol­gál­ta­tás lét­re­jöt­té­hez ve­zet­nek.¹⁰ A nap­ja­ink­ban le­zaj­ló tech­no­ló­gi­ai vál­tás alap­ja az in­ter­net és a fel­hasz­ná­lói igény ma­xi­má­lis szin­tű ki­elé­gí­té­sé­re tö­rek­vő mo­bi­lapp­li­ká­ci­ók al­kal­ma­zá­sa, mely­hez szo­ro­san kap­cso­ló­dik egy új, szol­gál­ta­tás­köz­pon­tú üz­le­ti mo­dell. A lét­re­jött s fo­lya­ma­to­san for­má­ló­dó új üz­le­ti mo­dell nem­csak in­no­va­tív, hanem egy­ben fel­for­ga­tó is, hi­szen ag­resszív tér­hó­dí­tá­sa ki­hí­vá­sok sora elé ál­lít­ja a ha­gyo­má­nyos szol­gál­ta­tá­so­kat nyúj­tó és ha­gyo­má­nyos üz­le­ti mo­dell sze­rint mű­kö­dő piaci sze­rep­lő­ket. A te­kin­tet­ben pedig min­den­kép­pen bom­lasz­tó a tech­no­ló­gi­ai vál­tás, hogy nagy arány­ban ki­von­ja magát az adók, biz­to­sí­tá­sok és az ipari sza­bá­lyo­zá­sok alól. A disz­rup­tív tech­no­ló­gia fej­lesz­té­se során szá­mos prob­lé­má­val szem­be­sül­nek a nagy­vál­la­la­tok: egy­részt a piac fej­lő­dé­se el­vá­lik a tech­no­ló­gia­fej­lesz­tés­től, más­részt a disz­rup­tív tech­no­ló­gia új pi­a­cot igé­nyel, to­váb­bá a disz­rup­tív tech­no­ló­gia új pi­a­cá­nak a ki­szol­gá­lá­sá­hoz je­len­tő­sen el­té­rő ka­pa­ci­tá­sok szük­sé­ge­sek, végül a be­fek­te­té­sek el­dön­té­sé­hez nem áll ren­del­ke­zés­re elég in­for­má­ció.¹¹ Jel­lem­ző – főleg Ame­ri­ká­ban¹² –, hogy a kis­vál­lal­ko­zá­sok fej­lesz­tik ki a ra­di­ká­li­san új, disz­rup­tív tech­no­ló­gi­á­kat, az azo­kat al­kal­ma­zó ter­mé­kek és szol­gál­ta­tá­sok leg­na­gyobb há­nya­dát, jól­le­het a K+F 87%-át a nagy­vál­la­la­tok fi­nan­szí­roz­zák. A kis­vál­la­la­tok dön­té­si útjai rö­vi­deb­bek, át­lát­ha­tób­bak, gyor­sab­bak, koc­ká­zat­vál­la­lá­si haj­lan­dó­sá­guk ma­ga­sabb, emi­att si­ke­re­seb­bek az ere­de­ti, in­no­va­tív kez­de­mé­nye­zé­sek al­kal­ma­zá­sá­ban is. A nagy­vál­la­la­tok főleg a fenn­tart­ha­tó in­no­va­tív tech­no­ló­gi­á­kat fej­lesz­tik, vé­del­met adva ezzel is pi­a­cuk­nak. Kü­lö­nö­sen a disz­rup­tív jel­leg tá­maszt­ja alá a nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­tű vá­lasz­re­ak­ció szük­sé­ges­sé­gét.

Az új üz­le­ti mo­dell új struk­tú­rát hoz létre, amel­lett hogy pár­hu­za­mo­san ré­gi­e­ket is fel­szá­mol. Te­remt­ve rom­bol. Az al­ko­tó rom­bo­lás el­mé­le­te¹³ sze­rint min­den gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­si cik­lus a ko­ráb­bi ter­me­lé­si té­nye­zők szét­rom­bo­lá­sá­val kez­dő­dik. A rom­bo­lás nem a rend­szer hi­bá­ja, hanem az új struk­tú­rák ki­ala­ku­lá­sá­nak fel­té­te­le. Lé­nye­ges, hogy a lét­re­jö­vő új struk­tú­rák po­zi­tív ha­tás­sal jár­ja­nak. Ki­eme­len­dő a tudás sze­re­pé­nek fel­ér­té­ke­lő­dé­se, to­váb­bá a fenn­tart­ha­tó­ság irán­ti igény. Ter­me­lés­ala­pú gaz­da­ság he­lyett a fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás kerül a kö­zép­pont­ba, és át­ala­kul a fo­gyasz­tói gon­dol­ko­dás­mód, meg­ha­tá­ro­zó az erő­for­rá­sok­kal való ra­ci­o­ná­lis gon­dol­ko­dás. Új fo­gal­mak, új üz­le­ti mo­del­lek jön­nek létre.

A sha­ring eco­nomy fo­gal­mi hát­te­re és tér­nye­ré­se

A sha­ring eco­nomy gon­do­lat­kö­ré­nek s mint üz­le­ti mo­dell ér­tel­me­zé­sé­nek alap­fel­té­te­le, hogy tisz­tán lás­suk, eladó vagy vevő bár­mely gaz­da­sá­gi sze­rep­lő lehet. Ma­gán­sze­mé­lyek lép­het­nek és lép­nek a vál­lal­ko­zá­sok sze­re­pé­be. Az ér­dek­lő­dő, po­ten­ci­á­lis kö­zös­ség szá­má­ra ér­té­ket te­remt­ve szol­gál­tat­nak, bo­csát­ják áruba fe­les­le­ges ka­pa­ci­tá­sa­i­kat, tu­dá­su­kat, meg­oszt­va a fi­zi­kai és em­be­ri erő­for­rá­so­kat. A fo­gyasz­tói gon­dol­ko­dás­mód át­ala­ku­lá­sát bi­zo­nyít­ja az is, hogy az em­be­ri tudás, erő­for­rá­sok és fi­zi­kai javak meg­osz­tott elő­ál­lí­tá­sa, al­ko­tá­sa, majd el­osz­tá­sa, ke­res­ke­del­me és fo­gyasz­tá­sa a sha­ring eco­nomy üz­le­ti mo­dell alap­já­ul azo­no­sít­ha­tó.

A sha­ring eco­nomy egy olyan spe­ci­fi­kus gaz­da­sá­gi és szo­cio­ló­gi­ai öko­szisz­té­ma, mely a fi­zi­kai és em­be­ri erő­for­rá­sok meg­osz­tá­sá­ra épül. Ma­gá­ban fog­lal­ja a kö­zös­sé­gi ter­me­lést, el­osz­tást, ke­res­ke­del­met és szol­gál­ta­tás­cse­rét kü­lön­bö­ző egyé­nek és szer­ve­ze­tek kö­zött.¹⁴ A sha­ring eco­nomy a felek közé éke­lő­dő di­gi­tá­lis fe­lü­let nél­kül nem volna ér­tel­mez­he­tő, és nem is lé­tez­ne. A fo­gal­mi keret meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor ki­in­dul­ha­tunk a di­gi­tá­lis plat­form ki­fe­je­zés­ből is, így jog­gal ne­vez­he­tő plat­form­gaz­da­ság­nak.

A sha­ring eco­nomy, mint meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dell, em­be­ri és fi­zi­kai erő­for­rá­sok kö­zös­sé­gi meg­osz­tá­sát je­len­ti. A meg­osz­tás on­line fe­lü­le­ten tör­té­nik, mely igény­be­vé­te­lé­vel kap­cso­la­tot lé­te­sí­te­nek egy­más­sal a fel­hasz­ná­lók (eladó és vevő), akik egy­más fe­les­le­ges­nek bi­zo­nyu­ló, ki­hasz­ná­lat­lan tár­gya­it, szol­gál­ta­tá­sa­it rövid távon, kü­lö­nö­sebb ad­mi­niszt­ra­tív költ­sé­gek nél­kül ven­nék igény­be, köl­csö­nöz­nék. Az em­be­ri tudás, erő­for­rá­sok és fi­zi­kai javak meg­osz­tott elő­ál­lí­tá­sán, al­ko­tá­sán, el­osz­tá­sán, ke­res­ke­del­mén és fo­gyasz­tá­sán ala­pul. A fi­zi­kai javak meg­osz­tá­sa kö­ré­ben ha­té­kony­nak bi­zo­nyul­nak a kö­zös­sé­gi ol­da­lak is, mint a Fa­ce­book vagy a Twit­ter.¹⁵ P2P vagy C2C (pe­er-to-pe­er – társ–társ, il­let­ve con­su­mer-to-con­su­mer – fo­gyasz­tó–fo­gyasz­tó) ér­té­ke­sí­té­si/ át­adá­si lánc­ban va­ló­sul meg a fo­gyasz­tók/fel­hasz­ná­lók kö­zöt­ti erő­for­rás-meg­osz­tás.

A ha­gyo­má­nyos el­lá­tá­si lánc tel­jes egé­szé­ben át­ala­kul, a meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dell gya­kor­la­ti­lag le­rom­bol­ja azt. Míg a ha­gyo­má­nyos el­lá­tá­si lánc­ban a vál­lal­ko­zá­sok a szol­gál­ta­tást nyúj­tók, a vég­fel­hasz­ná­lók pedig a fo­gyasz­tók, addig az új, meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dell­ben a vég­fel­hasz­ná­lók fel­lép­het­nek szol­gál­ta­tó­ként és fo­gyasz­tó­ként is. A meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dell­ben a kö­zös­ség szá­má­ra kí­nált javak köre rend­kí­vül szé­les ská­lát ölel fel. A fe­les­le­ges ka­pa­ci­tá­so­kat mint erő­for­rá­so­kat in­for­ma­ti­kai esz­kö­zök és on­line fe­lü­le­tek igény­be­vé­te­lé­vel oszt­ják meg egy­más­sal a fel­hasz­ná­lók, mely a „hosszú farok”¹⁶ el­mé­le­té­be il­leszt­he­tő. A „long tail” el­ne­ve­zés az aszim­met­ri­kus el­osz­lá­sok hosszan el­nyú­ló ré­szét je­lö­li. Tehát egy gör­bén ki­ug­ró­an magas ér­dek­lő­dés­re igényt tartó javak mel­lett a hosszan el­nyú­ló, mind­össze né­hány fel­hasz­ná­ló által bir­to­kolt ter­mé­ke­ket áb­rá­zo­ló vonal le­írá­sá­ra al­kal­maz­zák.¹⁷ A mára vég­be­ment in­for­má­ci­ós for­ra­da­lom kö­vet­kez­té­ben a tranz­ak­ci­ós költ­sé­gek oly mér­ték­ben csök­ken­tek, hogy az e-ke­res­ke­de­lem­ben meg­éri kész­le­ten tar­ta­ni a hosszú farok te­rü­le­té­re eső ter­mé­ke­ket is, mert bár egyen­ként kis ke­res­le­tet és így ala­csony be­vé­telt kép­vi­sel­nek, együtt vi­szont akár na­gyobb pi­a­cot je­lent­het­nek, mint a si­ker­ter­mé­kek. A hosszú farok a vég­te­len vá­lasz­ték­ról szól. A bő­sé­ges, olcsó ter­jesz­té­si le­he­tő­sé­gek révén bő­sé­ges, olcsó és kor­lát­lan vá­lasz­ték tárul elénk – és a kö­zön­ség ál­ta­lá­ban meg­osz­lik a kí­ná­lat tel­jes spekt­ru­mán.¹⁸

Vissza­utal­va a ko­ráb­ban ki­fej­tett tech­no­ló­gi­ai vál­tá­sok tí­pu­sa­i­hoz, a bom­lasz­tó (disz­rup­tív) tech­no­ló­gia éve­ken át is „lap­pang­hat”, mi­előtt tel­je­sen ki­forr­na – ami­kor azon­ban már tel­jes di­cső­sé­gé­ben lép szín­re, a ha­gyo­má­nyos üz­le­ti mo­dell sze­rint mű­kö­dő piaci sze­rep­lők­nek már nem lesz rá elég ide­jük, hogy al­kal­maz­kod­has­sa­nak hozzá. El­kés­tek. Ezen új­don­sá­gok elő­nyei nem min­dig nyil­ván­va­ló­ak első pil­lan­tás­ra a ré­gi­ek­kel szem­ben. Az első di­gi­tá­lis fény­ké­pe­ző­gé­pek pél­dá­ul sok­kal ki­sebb tu­dá­sú­ak, gyen­gébb mi­nő­sé­gű­ek vol­tak, ne­héz­ke­sebb hasz­ná­lat­tal szem­csés és rossz mi­nő­sé­gű ké­pe­ket ké­szí­tet­tek, az ele­me­ik is hamar le­me­rül­tek. Az ilyen tech­no­ló­gi­ák és ter­mé­kek tehát a piac al­sóbb végét cé­loz­zák meg (a „hosszú far­kat”), amely­nek a vá­sár­lói ál­ta­lá­ban haj­lan­dók el­fo­gad­ni a rosszabb mi­nő­sé­get, ha ke­ve­seb­bet is kell fi­zet­ni­ük érte.

A ha­gyo­má­nyos el­lá­tá­si lánc­ban a kül­föl­di uta­zás során egy vál­lal­ko­zás által mű­köd­te­tett szál­lo­dá­ban la­kunk, ezzel szem­ben a kö­zös­sé­gi gaz­da­ság vi­lá­gá­ban egy ma­gán­sze­mély által ki­adott la­kás­ban vagy szo­bá­ban la­kunk. A ha­gyo­má­nyos el­lá­tá­si lánc­ban, ha ta­xi­val aka­runk utaz­ni, egy vál­lal­ko­zás (ta­xi­tár­sa­ság) által mű­köd­te­tett taxit ren­de­lünk, ám a kö­zös­sé­gi gaz­da­ság­ban ugyan­ezt a szol­gál­ta­tást egy ma­gán­sze­mély nyújt­ja. Ha a gyer­mek ki­nőt­te a ba­ba­ágyát, a ha­gyo­má­nyos üz­le­ti mo­dell sze­rint meg­vá­sá­rol­ja a szülő egy ke­res­ke­del­mi egy­ség­ben, míg a sha­ring eco­nomy vi­lá­gá­ban meg­ve­szi egy ma­gán­sze­mély­től, aki­nek már nem kell. Lé­nye­ges, hogy az üz­le­ti tranz­ak­ci­ók­nál mér­le­ge­lik a tá­vol­sá­got, több száz ki­lo­mé­ter tá­vol­ság­ra ta­lál­ha­tó ba­ba­ágyat nem vá­laszt a vá­sár­ló, és több­nyi­re 30 km su­ga­rú kör­ben re­a­li­zá­lód­nak az üz­let­kö­té­sek.

Az új üz­le­ti mo­dell alap­ve­té­se, hogy ugyan­az a szol­gál­ta­tás vagy áru a ha­gyo­má­nyos mo­dell­hez vi­szo­nyít­va gyor­sab­ban, ked­ve­zőbb áron kap­ha­tó meg vagy sze­rez­he­tő be.

Bi­za­lom és kul­tú­ra

A sha­ring eco­nomy mint glo­bá­lis, üz­le­ti trend ér­tel­mez­he­tő, mely gon­do­lat­kö­ré­ben, szo­kat­lan módon, a glo­bá­lis méret a bi­za­lom új­ra­ér­tel­me­zé­sé­vel pá­ro­sul. Meg­ha­tá­ro­zó gaz­da­sá­gi és egy­ben kul­tu­rá­lis erő, mely a fo­gyasz­tás min­den di­men­zi­ó­já­ra ki­ter­jed. A fo­gyasz­tás tár­gyát (mit fo­gyasz­tunk) és mód­ját (ho­gyan fo­gyasz­tunk) is át­ala­kít­ja.

Az egyén irá­nyá­ból a kö­zös­ség irá­nyá­ba, az „én” irá­nyá­ból a „mi” irá­nyá­ba to­ló­dik el a hang­súly, meg­je­le­nik a „hit a kö­zös­ben” gon­do­lat­kör és egy­ben fo­gyasz­tói fi­lo­zó­fia, mely de­ter­mi­náns része a fo­gyasz­tói gon­dol­ko­dás­mód vál­to­zá­si fo­lya­ma­tá­nak. Új egyen­sú­lyi mo­dell jön létre. A meg­osz­tás ta­la­ján új sza­bá­lyok szü­let­nek, me­lyek a bi­za­lom rend­sze­rét ered­mé­nye­zik. A meg­osz­tó kö­zös­ség a meg­bíz­ha­tó meg­osz­tó­kat bi­zal­má­val tün­te­ti ki, nagy­ra ér­té­ke­li. Új tí­pu­sú kul­tú­ra for­má­ló­dik, a kul­tú­ra­vál­tás szek­to­ro­kon, val­lá­so­kon, nem­ze­te­ken, tár­sa­dal­mi osz­tá­lyo­kon át­nyú­ló struk­tú­rát épít. Az új struk­tú­ra a tár­sa­da­lom szé­les kö­ré­nek min­den­nap­ja­i­ra, fo­gyasz­tói szo­ká­sa­i­ra is be­fo­lyás­sal bír, fenn­tar­tá­sá­hoz pedig el­en­ged­he­tet­len a „kri­ti­kus tömeg”.

A sha­ring eco­nomy tér­hó­dí­tá­sát ki­vál­tó té­nye­zők

A fo­gyasz­tói szo­ká­sok és el­vá­rá­sok meg­vál­to­zá­sán túl még szá­mos elem azo­no­sít­ha­tó. A fo­gyasz­tói tár­sa­da­lom ki­épí­té­sé­vel fém­jel­zett pi­ac­gaz­da­sá­gi át­me­net év­ti­ze­dei, a neo­li­be­rá­lis gaz­da­ság­po­li­ti­ka túl­ter­me­lés­re ösz­tön­ző, a jó­lé­tet fo­gyasz­tá­si ja­vak­ra kor­lá­to­zó, túl­köl­te­ke­zés­re bá­to­rí­tó, de­vi­za­hi­te­lek útján tör­té­nő erőn fe­lü­li kö­te­le­zett­ség­vál­la­lás­ra sar­kal­ló gaz­da­ság­po­li­ti­ká­ból je­len­tős túl­ter­me­lés kép­ző­dött. A 2008–2009-es pénz­ügyi- gaz­da­sá­gi vál­ság a ki­hasz­ná­lat­lan ka­pa­ci­tá­so­kat to­vább szé­le­sí­tet­te. A fo­gyasz­tói gon­dol­ko­dás­mód meg­vál­to­zá­sá­val el­fo­ga­dot­tá vált, hogy az erő­for­rá­sok bir­tok­lá­sa he­lyett a bér­lés is ered­mény­re ve­ze­tő lehet adott cél el­éré­sé­ben, így lét­re­jött a gaz­da­ság bér­lés­ala­pú szeg­men­se. A ma­gán­sze­mé­lyek, mik­ro- és kis­vál­la­la­tok kö­ré­ben a bér­lés ra­ci­o­ná­lis al­ter­na­tí­va lehet, míg a nagy­vál­la­la­tok ese­té­ben rend­kí­vül erős a bir­tok­lás igé­nye, így a sha­ring eco­nomy nem vagy ke­vés­sé je­le­nik meg, s lé­nye­ge­sen las­sab­ban ter­jed.

A fi­a­ta­lok, kü­lö­nö­sen az Y és Z ge­ne­rá­ció¹⁹ tá­jé­ko­zó­dá­si és vi­sel­ke­dé­si szo­ká­sai át­ala­kul­tak. Hát­tér­be szo­rult a könyv­ala­pú is­me­ret­szer­zés, mely az ok­ta­tá­si-kép­zé­si rend­szer­ben jelen van, de a fi­a­ta­lok min­den­na­pi éle­té­ben, sza­bad­idős te­vé­keny­sé­gé­ben, is­me­ret­szer­zé­sé­ben annál ke­vés­bé. Mivel a mobil tech­no­ló­gi­ák hoz­zá­fér­he­tő­sé­ge szé­les körű, s kom­for­to­sabb is a szá­mí­tó­gép­ről, okos­te­le­fon­ról, tab­let­ről le­töl­te­ni adott in­for­má­ció­tar­tal­mat, be­le­ért­ve a tö­meg­köz­le­ke­dés­hez kap­cso­ló­dó me­net­ren­de­ket vagy akár az idő­já­rás-je­len­tést, az em­lí­tett ge­ne­rá­ció az „al­ways on­line”²⁰ at­ti­tűd­del jel­le­mez­he­tő. Na­pon­ta több­ször hasz­nál­ják az in­ter­ne­tet, okos­te­le­fo­no­kat, kö­zös­sé­gi ol­da­la­kat és há­ló­za­to­kat. Az Y és Z ge­ne­rá­ció mint natív meg­osz­tó szá­má­ra a hoz­zá­fér­he­tő­ség fon­to­sabb, mint a bir­tok­lás.

A 2008–2009-es pénz­ügyi-gaz­da­sá­gi vál­ság kö­vet­kez­té­ben a fo­gyasz­tók óva­to­sab­bak, tu­da­to­sab­bak let­tek, ta­ka­ré­kos­ság­ra és ked­ve­zőbb ár­fek­vé­sű meg­ol­dá­sok ke­re­sé­sé­re ösz­tö­nöz­ve a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők nagy ré­szét. A vál­ság ne­ga­tív ve­le­já­ró­ja­ként je­len­tő­sen meg­nőtt a mun­ka­nél­kü­li­ek ará­nya; akik el­vesz­tet­ték az ál­lá­su­kat, al­ter­na­tív pénz­ke­re­se­ti le­he­tő­ség és be­vé­te­li for­rás után néz­tek.

Ko­runk glo­bá­lis ki­hí­vá­sa­it te­kint­ve, az ener­gia­árak és nyers­anyag­árak emel­ke­dé­se, a zöld­moz­ga­lom, a kör­nye­zet­tu­da­tos­ság, a gaz­da­sá­gi egyen­lőt­len­sé­gek mind hoz­zá­já­rul­tak a sha­ring eco­nomy tér­hó­dí­tá­sá­hoz.

A sha­ring eco­nomy meg­va­ló­sí­tá­sá­nak főbb új­sze­rű­sé­gei

Bir­tok­lás he­lyett bér­lés, míg tu­laj­don­lás he­lyett a funk­ció meg­szer­zé­se je­le­nik meg a fo­gyasz­tói igény ki­elé­gí­té­sé­nek fel­té­te­le­ként. A kri­ti­kus tömeg mint kö­zös­ség mé­re­te je­le­nik meg a len­dü­let fenn­tar­tá­sá­nak egyik zá­lo­ga­ként. Könnyen és gyor­san nyer­he­tő in­for­má­ció az adott fo­gyasz­tói igény ki­elé­gí­té­sé­nek kö­ré­ben, az in­for­mált­ság alap­ját a könnyű és gyors le­írás, fotók, lo­ká­ció je­le­ní­ti meg. A di­gi­tá­lis­plat­form-szol­gál­ta­tók ju­ta­lék el­le­né­ben kap­csol­ják össze a ke­res­le­tet a kí­ná­lat­tal. A szol­gál­ta­tó oly módon mű­köd­te­ti a rend­szert, hogy nem je­le­nik meg szük­ség­sze­rű, har­ma­dik, köz­ve­tí­tő fél­ként az üz­le­ti tranz­ak­ci­ók során, emi­att köz­vet­len on-de­mand és P2P-szük­ség­let­ki­elé­gí­tés va­ló­sít­ha­tó meg. Könnyű és gyors hoz­zá­fé­rés­sel, kész­pénz­kí­mé­lő fi­ze­té­si meg­ol­dá­sok­kal, a köz­ve­tí­tők ki­kü­szö­bö­lé­sé­vel új ér­tel­me­zést nyer a bi­za­lom. Bi­zal­mi tőke kép­ző­dik, a kap­cso­ló­dá­si háló, di­gi­tá­lis bi­zal­mi esz­kö­zök meg­ha­tá­ro­zók.

A sha­ring eco­nomy főbb te­rü­le­tei

A kö­zös­sé­gi szol­gál­ta­tá­sok kö­ré­ben a fel­hasz­ná­ló az esz­köz­hasz­ná­la­tért fizet, és nincs fenn­tar­tá­si költ­ség. Az alap­szol­gál­ta­tá­sok jel­lem­ző­en ha­vi­díj­men­te­sen vagy fix ha­vi­díj­jal ve­he­tők igény­be, mely­hez kap­cso­ló­dó­an pré­mi­um funk­ci­ók kér­he­tők bi­zo­nyos felár el­le­né­ben az egyes di­gi­tá­lis­plat­form-szol­gál­ta­tók­nál.

A sha­ring eco­nomy ki­hí­vá­sai – az ál­la­mi sze­rep­vál­la­lás szük­sé­ges­sé­ge

Adó­zás és mun­ka­ügyi kap­cso­la­tok

A ha­gyo­má­nyos üz­le­ti mo­dell sze­rint mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­sok adót fi­zet­nek, s egy­ben ér­de­kel­tek jó adó­fi­ze­tő­ként helyt­áll­ni a piaci ver­seny­ben. Prob­lé­mát je­lent azon­ban, hogy bi­zo­nyos kö­zös­sé­gi szol­gál­ta­tá­sok a szür­ke- vagy fe­ke­te­gaz­da­ság, il­let­ve az adó­el­ke­rü­lés tech­ni­ká­it al­kal­ma­zó vál­lal­ko­zá­sok­hoz köt­he­tő­en je­len­nek meg a pi­a­con. Ezen szol­gál­ta­tás­nyúj­tók tar­tós piaci mű­kö­dé­se ver­seny­hát­rányt te­remt a ha­gyo­má­nyos üz­le­ti mo­dellt kö­ve­tő és al­kal­ma­zó vál­la­la­ti kör szá­má­ra. Az áta­lány­dí­jas adó­zá­si meg­ol­dá­sok, az el­len­őr­zés, pró­ba­vá­sár­lás hoz­hat­nak ugyan ered­ményt, azon­ban két­ség­re ad okot, és rövid időn belül meg­vá­la­szo­lan­dó kér­dés­ként merül fel, hogy kont­rol­lál­ha­tó-e off­line ál­la­mi szisz­té­mák­kal az on­line fe­lü­le­ten zajló, gyak­ran üz­let­sze­rű te­vé­keny­ség. A vá­lasz alig­ha lehet igen. Kü­lö­nö­sen a szál­lás­hely-szol­gál­ta­tás te­rü­le­tén merül fel a te­vé­keny­ség üz­let­sze­rű­sé­gé­nek meg­ál­la­pít­ha­tó­sá­gá­hoz kö­tő­dő prob­lé­ma. A mun­ka­ügyi kap­cso­la­to­kat te­kint­ve lé­nye­ges kü­lönb­sé­gek azo­no­sít­ha­tók a mun­ka­vi­szony, mun­ka­vég­zés és a mun­ka­vál­la­ló kö­te­le­zett­sé­gei, a mun­ka­vál­la­ló szá­má­ra nyújt­ha­tó jut­ta­tá­sok, ked­vez­mé­nyek, mun­ka­idő, pi­he­nő­idő, il­let­ve a mun­kál­ta­tó kö­te­le­zett­sé­gei te­rü­le­tén.

Az on­line mun­ká­val szem­be­ni off­line munka ki­hí­vá­sai a kö­vet­ke­ző­kép­pen je­len­nek meg, s kap­cso­lód­nak szo­ro­san a fen­tebb, az adó­zás di­men­zi­ó­já­ban ki­fej­tett je­len­sé­gek­hez és kér­dé­sek­hez: ha va­la­ki egy na­gyobb vá­ros­ban ki­ad­ja egy di­gi­tá­lis plat­for­mot mű­köd­te­tő szol­gál­ta­tó – pél­dá­ul Airbnb – útján a la­ká­sát, jel­lem­ző­en ha­von­ta napi vagy 2-3 napos in­ter­val­lu­mok­ban bi­zo­nyos gya­ko­ri­ság­gal, akkor plusz­be­vé­tel­re tesz szert. Amennyi­ben ezt egy sze­mély több in­gat­lan­nal teszi, még több be­vé­tel­re tesz szert. A szál­lo­da­ipar fel­is­mer­te a fo­gyasz­tói igé­nyek vál­to­zá­sát, mi­sze­rint új szál­lás­for­má­ra van szük­sé­gük a ven­dé­gek­nek, így mára vál­la­la­tok vá­sá­rol­nak ki­fe­je­zet­ten ilyen cél­lal, az Airbnb-n ki­adás­ra ke­rü­lő in­gat­la­no­kat. A fo­lya­mat ha­tá­sá­ra szá­mos adó­zás­sal kap­cso­la­tos ki­hí­vás je­le­nik meg, hi­szen az off­line módon dol­go­zók­nak egyre ma­ga­sabb ter­het kell majd vi­sel­ni­ük.

Az off­line mun­kát végző, mun­ka­vi­szony-ala­pú mun­ka­vál­la­lás sze­rint mű­kö­dő, cím­mel, te­lep­hellyel ren­del­ke­ző vál­la­lat mun­ka­ügyi kap­cso­la­ta­it te­kint­ve al­kal­ma­zás­ala­pú mun­ka­erő­bá­zis­ra épít, vi­se­li az élő­mun­ka­ter­he­ket, szo­ci­á­lis biz­ton­sá­got nyújt mun­ka­vál­la­ló­já­nak és a vele egy ház­tar­tás­ban élő csa­lád­ta­gok­nak. A mun­ka­vi­szony­hoz kap­cso­ló­dó­an konk­rét idő­be­osz­tás alap­ján fog­lal­koz­tat, biz­to­sít pi­he­nő­időt, ebéd­időt, sza­bad­időt, sza­bad­sá­got, napi mun­ka­idő alap­ján, adott mun­ka­kör­ben fog­lal­koz­tat.

Nem kö­zöm­bös, hogy mun­ka­vi­szony vagy pol­gá­ri jogi jog­vi­szony a mun­ka­vál­la­lás alap­ja, mint ahogy az sem, hogy vál­lal­ko­zás­ként meg­bí­zá­si szer­ző­dés­sel „fog­lal­koz­tat”, vagy al­kal­ma­zott­ként, mun­ka­vi­szony ke­re­té­ben tör­té­nik a mun­ka­vég­zés. Kulcs­kér­dés tehát a mun­ka­jog ve­tü­le­té­ben, hogy a sha­ring eco­nomy mo­dellt kö­ve­tő vál­la­lat által fog­lal­koz­ta­tott sze­mély jog­vi­szo­nya a mun­ka­jog vagy a pol­gá­ri jog ha­tá­lya alá tar­to­zik-e. A szín­lelt szer­ző­dé­sek ti­pi­ku­san a köz­ter­hek el­ke­rü­lé­sét, mi­ni­ma­li­zá­lá­sát cé­loz­zák. E szín­lelt szer­ző­dé­sek hát­rá­nyos hely­zet­be hoz­zák a mun­kát végző sze­mélyt, mivel szá­mos olyan ga­ran­cia ve­szik el szá­má­ra, me­lyet a mun­ka­jog kó­gens ren­del­ke­zé­sei biz­to­sí­ta­nak. Pél­dá­ul a ma­xi­má­lis mun­ka­idő, mi­ni­má­lis pi­he­nő­idő tör­vé­nyi mér­té­ke, fel­mon­dá­si ti­la­lom, ga­ran­tált össze­gű mi­ni­má­lis mun­ka­bér. A mun­ka­vi­szony a függő munka jog­vi­szo­nya, ame­lyet a hi­e­rar­chi­kus, alá-fö­lé ren­delt­sé­gi hely­zet jel­le­mez. Az ön­ál­lót­lan munka ese­tén a mun­kát végző sze­mély a mun­ka­ere­jét bo­csát­ja áruba, és szá­má­ra a mun­ka­vég­zés az ese­tek döntő több­sé­gé­ben a meg­él­he­té­sét is je­len­ti. Emi­att szá­mos ga­ran­ci­á­lis elem védi a mun­ka­vál­la­lót a mun­kál­ta­tó uta­sí­tá­si, el­len­őr­zé­si és irá­nyí­tá­si jog­kö­ré­vel, a „ki­zsák­má­nyo­lás­sal” szem­ben. Ezzel el­len­tét­ben, az ön­ál­ló jog­vi­szonyt lét­re­ho­zó meg­bí­zá­si vagy vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dés ese­tén a felek mel­lé­ren­delt po­zí­ci­ó­ban van­nak, és a meg­ren­de­lő, il­let­ve a meg­bí­zó uta­sí­tá­si joga csak ér­de­ke­i­nek köz­ve­tí­té­sé­re irá­nyul. A meg­bí­zá­si jog­vi­szony tár­gyát a rá­bí­zott ügy el­lá­tá­sa, míg a vál­lal­ko­zá­si jog­vi­szony tár­gyát meg­ha­tá­ro­zott ered­mény lét­re­ho­zá­sa ké­pe­zi.

A sha­ring eco­nomy azon ese­te­i­ben, ami­kor sze­mé­lyek kü­lö­nö­sebb kép­zést nem igény­lő, be­ta­ní­tás útján el­lát­ha­tó mun­ka­vég­zé­sé­vel nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sok kö­zös­sé­gi hoz­zá­fé­ré­se va­ló­sul meg, a szol­gál­ta­tás­nyúj­tás­ban részt vevő sze­mé­lyek al­kal­ma­zá­sa nem ki­zá­ró­lag pol­gá­ri jogi jog­vi­szony­ban va­ló­sul­hat meg, hanem az könnyen mi­nő­sül­het mun­ka­vi­szony­nak is. A mun­ka­vi­szony mi­nő­sí­tő je­gyei, így pél­dá­ul a felek kö­zöt­ti alá-fö­lé ren­delt­ség, az ebből eredő uta­sí­tá­si jog, a sze­mé­lyes mun­ka­vég­zé­si kö­te­le­zett­ség, az is­mét­lő­dő­en je­lent­ke­ző fel­ada­tok ebből a szem­pont­ból akkor is meg­ha­tá­ro­zók le­het­nek, ha az al­kal­ma­zá­sok hasz­ná­la­ta miatt, a mun­ka­vég­zés során a sha­ring eco­nomy cég mint mun­kál­ta­tó hát­tér­be szo­rul a fel­hasz­ná­ló és a szol­gál­ta­tás nyúj­tá­sá­ban mun­ka­vég­zé­sé­vel részt vevő sze­mély köz­vet­len kap­cso­la­ta miatt. A sha­ring eco­nomy üz­le­ti konst­ruk­ció tehát ru­gal­ma­sabb fog­lal­koz­ta­tást je­lent­het, mely­nek nyo­mon kö­ve­té­se, át­lát­ha­tó mű­köd­te­té­se és el­len­őriz­he­tő­sé­ge ja­ví­ta­na a mun­kát végző sze­mély ki­szol­gál­ta­tott hely­ze­tén.

A sza­bá­lyo­zás­ban az is ne­héz­sé­get je­lent, hogy a sha­ring eco­nomy­nak szé­les ér­tel­me­zés­ben a B2C (busi­ness-to-con­su­mer – vál­lal­ko­zás–fo­gyasz­tó) is része. A vál­lal­ko­zás­nak a rá vo­nat­ko­zó sza­bá­lyok sze­rint kell el­jár­ni abban az eset­ben is, ha ma­gán­sze­mély­ként kí­ván­ja foly­tat­ni a vál­lal­ko­zá­si te­vé­keny­sé­get.

Mi­nő­ség­biz­to­sí­tás

A kö­zös­sé­gi gaz­da­ság a köz­ve­tí­tők ki­ik­ta­tá­sá­val, a közös fel­hasz­ná­lók közt egy­más irán­ti bi­zal­mat fel­té­te­lez. A kö­zös­sé­gi gaz­da­sá­gon ala­pu­ló kez­de­mé­nye­zé­sek nagy része az in­ter­ne­ten ala­pul, egy­részt a költ­ség­ha­té­kony­ság miatt, más­részt a bi­za­lom is a vi­lág­há­ló­nak kö­szön­he­tő. A szol­gál­ta­tást igény­be vevő vagy a kö­zös­sé­gi di­gi­tá­lis plat­form fe­lü­le­té­re csat­la­koz­ni kí­vá­nó ma­gán­sze­mély, mint jö­vő­be­ni szol­gál­ta­tó, in­for­má­lód­hat az in­ter­net se­gít­sé­gé­vel a másik fél­ről. A sha­ring eco­nomy vál­la­la­tok mű­kö­dé­sé­nek fon­tos eleme, hogy a kö­zös­ség ér­té­ke­li a tag­ja­it, utast, so­főrt, szál­lás­adót és bér­lőt egy­aránt. Az ér­té­ke­lé­sek, a nyo­mon kö­vet­he­tő­ség ala­pot adhat a bi­za­lom el­nye­ré­sé­re, mely során to­váb­bi bi­zal­mi körök, em­be­ri kap­cso­la­tok lé­te­sül­het­nek.

A vá­sár­lók bi­zal­ma, a szol­gál­ta­tók vevői mi­nő­sí­té­se, a vevők szol­gál­ta­tói mi­nő­sí­té­se elé­ge­dett­ség­mé­rés­ként, vissza­csa­to­lást meg­va­ló­sí­tó fo­lya­mat­ként ér­tel­mez­he­tő a glo­bá­lis tér­ben.

Fenn­tart­ha­tó ver­seny­ké­pes­ség – fenn­tart­ha­tó fo­gyasz­tás

A gaz­da­ság­po­li­ti­ka klasszi­kus kö­ve­tel­mé­nye a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés ser­ken­té­se, a költ­ség­ve­té­si, kül­ke­res­ke­del­mi-fi­ze­té­si mér­leg pénz­ügyi egyen­sú­lyá­nak elő­se­gí­té­se, az inf­lá­ció ala­csony szin­ten tar­tá­sa, to­váb­bá a nem­zet­gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gét szol­gá­ló struk­tu­rá­lis, fej­lesz­té­si re­for­mok fo­lya­ma­tos vég­hez­vi­te­lé­re való ké­pes­ség.²¹ Fenn­tart­ha­tó nö­ve­ke­dé­si pálya alatt azt a po­ten­ci­á­lis nö­ve­ke­dé­si pá­lyát ért­jük, mely az erő­for­rá­sok op­ti­má­lis ki­hasz­ná­lá­sa mel­lett a pénz­ügyi egyen­súlyt is meg­őr­zi, azaz nem vezet túl­zott mér­té­kű, fenn­tart­ha­tat­lan adós­ság­rá­ták ki­ala­ku­lá­sá­hoz.²² Ha si­ke­rül tar­tó­san, hosszú távon fenn­tar­ta­ni a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés kí­vá­na­tos szint­jét, a gaz­da­sá­gi di­men­zi­ó­hoz tár­sa­dal­mi di­men­zi­ók is kap­cso­lód­nak.

Az ENSZ Kör­nye­zet és Fej­lő­dés Vi­lág­bi­zott­sá­ga 1987-ben ki­adott Közös jö­vőnk című je­len­té­sé­ben a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés új kor­sza­ka­ként te­kint a kö­vet­ke­ző év­ti­ze­dek­re. Fó­kusz­ba a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés glo­bá­lis meg­va­ló­sí­tá­sá­ra ala­po­zó, ter­mé­sze­ti erő­for­rá­so­kat meg­őr­ző fi­lo­zó­fi­át he­lye­zi, mely se­gí­te­ne a fej­lő­dő or­szá­gok leg­több­jé­ben el­ha­tal­ma­so­dó sze­gény­ség le­küz­dé­sé­ben. Az ENSZ-je­len­tés gon­do­lat­kö­ré­ben a fej­lő­dés három pil­lé­re a szo­ci­á­lis, gaz­da­sá­gi és kör­nye­ze­ti pil­lé­rek. A hosszú távú fej­lesz­té­si stra­té­gi­ai irány­vo­na­lak ki­je­lö­lé­se­kor a három pil­lért együt­tes ha­tá­sa­ik­kal, a kö­zöt­tük fenn­ál­ló köl­csön­ha­tá­sok­kal kell fi­gye­lem­be venni.

A szol­gál­ta­tá­sok irá­nyá­ba el­to­ló­dó gaz­da­ság szá­mos előnnyel bír a ko­ráb­bi, ter­me­lés­ala­pú gaz­da­ság­hoz ké­pest: ösz­tön­zi az in­no­vá­ci­ót, a köz­vet­len em­be­ri kap­cso­la­to­kat, le­he­tő­vé teszi sze­mély­re sza­bott szol­gál­ta­tá­sok lét­re­ho­zá­sát, to­váb­bá hoz­zá­já­rul a fo­gyasz­tás fenn­tart­ha­tób­bá té­te­lé­hez. A szol­gál­ta­tás­ala­pú gaz­da­ság­ban a funk­ció lesz az el­sőd­le­ges. A fo­gyasz­tó nem a ter­mé­ket, hanem az ál­ta­la nyúj­tott funk­ci­ót, szol­gál­ta­tást vá­sá­rol­ja meg: a fo­gyasz­tó nem autót, hanem a mo­bi­li­tás le­he­tő­sé­gét vá­sá­rol­ja meg, nem hű­tő­szek­rény­re van szük­sé­ge, hanem arra, hogy az éte­lei so­ká­ig el­áll­ja­nak. A tö­meg­ter­me­lés je­len­le­gi fenn­tart­ha­tat­lan szint­jé­hez nem ra­gasz­ko­dó, kör­nye­zet­tu­da­tos, új fo­gyasz­tá­si mo­dell ki­ala­kí­tá­sa szük­sé­ges.

A „kö­zös­sé­gi gaz­da­ság” mint ki­ala­ku­ló, új világ három előnyt hor­doz ma­gá­ban. Ez a ki­ala­ku­ló, új világ meg­ol­dást ta­lál­hat a kör­nye­zet, a gaz­da­ság és a tár­sa­da­lom vál­sá­gá­ra egy­aránt, hi­szen hasz­ná­la­tá­val csök­ken a kör­nye­zet­ter­he­lés, csök­ken­nek a faj­la­gos költ­sé­gek, és nem mel­lé­ke­sen ja­vul­nak az em­be­ri kap­cso­la­tok is.

A sha­ring eco­nomy ipar­ágak­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa rend­kí­vül je­len­tős, va­la­mennyi gaz­da­sá­gi sze­rep­lő szá­má­ra alap­ve­tő érdek volna a fair ver­seny fel­té­te­le­i­nek meg­te­rem­té­se, vagy a kü­lönb­sé­gek csök­ken­té­sé­re tett tö­rek­vé­sek. Elég csak az al­bér­let­árak rob­ba­ná­sát pél­da­ként át­te­kin­te­ni, mely alap­ve­tő­en Bu­da­pes­ten és a Ba­la­ton­nál fi­gyel­he­tő meg éle­sen. Fo­lya­ma­to­san csök­ken a kiadó la­ká­sok száma, a la­kás­árak emel­ke­dé­se pedig gyor­su­ló ten­den­ci­át mutat, mellyel pár­hu­za­mo­san né­pes­ség­cse­ré­lő­dés­ből kö­vet­ke­ző kul­tú­ra­vál­tás megy végbe.

A sza­bá­lyo­zói fel­lé­pés ele­me­i­nek át­te­kin­té­se El­ke­rü­len­dő:

Gaz­da­ság las­sí­tá­sa, ver­seny­ké­pes­ség csök­ke­né­se, szür­ke­gaz­da­ság erő­sí­té­se!

El­éren­dő:

A jövő ver­seny­ké­pes­sé­gi ki­hí­vá­sai

Glo­bá­lis vál­to­zá­si fo­lya­ma­tot el­in­dí­tó üz­le­ti trend a meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­del­lel mű­kö­dő vál­la­la­tok tér­hó­dí­tá­sa, mely al­kal­maz­ko­dást és nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­ten vá­lasz­re­ak­ci­ót kö­ve­tel. A ter­je­dést szük­ség­sze­rű­en elő­se­gí­tet­te a meg­osz­tá­sos mo­dell funk­ci­ó­it egy­sze­rű­vé és könnyen el­ér­he­tő­vé tévő mobil tech­no­ló­gi­ák hoz­zá­fér­he­tő­sé­ge, le­bont­va a tech­no­ló­gi­ai aka­dá­lyo­kat is, mely során az em­be­ri­ség és a tech­no­ló­gia új­sze­rű kap­cso­la­ta ala­kul ki, ahol a ma­ga­sabb hoz­zá­adott érték és a szol­gál­ta­tás kerül a fó­kusz­ba.

A glo­bá­lis fo­lya­mat­ban glo­bá­lis mé­re­tű, meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dellt kö­ve­tő vál­la­la­tok mi­ni­má­lis be­lé­pé­si kor­lát mel­lett, ala­csony fix költ­ség­gel mű­köd­tet­he­tő rend­sze­re­ik­ből kö­vet­ke­ző­en hó­dí­ta­nak meg lo­ká­lis pi­a­co­kat, mely erő­tel­jes piaci kon­cent­rá­ci­ó­hoz vezet. E vál­la­la­ti kör köz­te­her­vi­se­lés­be vo­ná­sá­hoz alap­ve­tő je­len­tő­sé­gű az adat­szol­gál­ta­tá­si kö­te­le­zett­ség tel­je­sí­té­se is.

A sha­ring eco­nomy vár­ha­tó tér­hó­dí­tá­sá­nak ará­nya rend­kí­vül di­na­mi­ku­san nö­vek­vő tren­det mutat egy leg­utóbb ké­szült fel­mé­rés sze­rint.²³ Az elő­re­jel­zés sze­rint a 2014. évi 28,1 mil­li­árd eu­ró­ról 2025-re több mint hússzo­ro­sá­ra, 570 mil­li­árd eu­ró­ra nőhet a piac a sha­ring eco­nomy ke­re­te­i­ben mű­kö­dő vál­la­la­tok ese­té­ben. A meg­osz­tá­son ala­pu­ló üz­le­ti mo­dell ter­je­dé­se a kö­vet­ke­ző év­ti­zed egyik ki­emel­ke­dő gaz­da­sá­gi irány­za­ta lesz ezen fel­mé­rés elő­re­jel­zé­se sze­rint és a di­gi­tá­lis piaci elem­zé­sek alap­ján egy­aránt. A nagy­vál­la­la­ti, nagy al­kal­ma­zot­ti lét­szám­mal mű­kö­dő mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­la­tok sze­re­pét fel­vált­ják a szol­gál­ta­tó mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok, és a ma­gán­sze­mé­lyek irá­nyá­ba to­ló­dik a gaz­da­ság, mely szá­mos és meg­ha­tá­ro­zó gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis, tár­sa­dal­mi trend­del pá­ro­sul. A leg­fon­to­sabb fel­adat e mű­kö­dé­si mo­dell sza­bály­kör­nye­ze­té­nek uniós szin­tű egy­sé­ges ál­lás­pont sze­rin­ti sza­bá­lyo­zá­sa. A mun­ka­erő­pi­ac a jö­vő­ben az egy­sze­mé­lyes vál­lal­ko­zá­sok irá­nyá­ban nö­vek­vő ten­den­ci­át fog mu­tat­ni a ha­gyo­má­nyos ér­te­lem­ben vett mun­ka­adó- mun­ka­vál­la­ló vi­szony­rend­szer­rel szem­ben. A sze­gény tér­sé­gek, or­szá­gok gaz­da­sá­ga­i­ban, kü­lö­nö­sen az IT-szek­tor­ban szá­mos le­he­tő­sé­get hor­doz az üz­le­ti mo­dell, hi­szen meg­fe­le­lő szel­le­mi és szak­mai fel­ké­szült­ség ese­tén szol­gál­ta­tá­sa­ik­kal mun­ka­le­he­tő­sé­gek sora válik szá­muk­ra el­ér­he­tő­vé. A sha­ring eco­nomy szá­má­ra a po­ten­ci­á­lis ügy­fe­lek el­ső­sor­ban azok, akik fi­ze­tés­ki­egé­szí­tés miatt vál­lal­nak több­let­mun­kát, mely kör a jö­ve­del­mi egyen­lőt­len­sé­gek kö­vet­kez­té­ben fo­lya­ma­to­san nö­ve­ked­het a jö­vő­ben.

A kor új­sze­rű ki­hí­vá­sa­it értő és fi­gye­lem­be vevő gaz­da­ság­po­li­ti­ka, va­la­mint a fej­lő­dést se­gí­tő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sa szük­sé­ges a nem­zet­gaz­da­sá­gi és vál­la­la­ti ver­seny­ké­pes­ség fo­ko­zá­sa ér­de­ké­ben, mely fo­lya­mat­ban szük­ség­sze­rű­en újra kell ér­tel­mez­ni a mun­ka­vál­la­lás, ta­nu­lás, ok­ta­tás vi­szony­rend­sze­rét.

Kulcs­kér­dés, hogy Eu­ró­pa és Ma­gyar­or­szág mi­lyen al­kal­maz­ko­dó­ké­pes­ség­gel re­a­gál, és hová képes po­zi­ci­o­nál­ni magát a glo­bá­lis vál­to­zá­si fo­lya­mat­ban. Kö­zép­pont­ba kerül a vál­to­zás­ra való fel­ké­szü­lés és fel­ké­szí­tés.