A konvergenciakritériumok alakulása Romániában

Dr. Bor­zán Anita gaz­dál­ko­dás- és szer­ve­zés­tu­do­mány PhD, egye­te­mi do­cens, Bu­da­pes­ti Gaz­da­sá­gi Egye­tem Pénz­ügyi és Szám­vi­te­li Kar Szám­vi­tel In­té­ze­ti Tan­szék (Borzan.​Anita@​uni-bge.​hu).

Össze­fog­la­lás

Az Eu­ró­pai Unió tör­té­ne­té­nek fon­tos mér­föld­kö­ve a maast­rich­ti szer­ző­dés 1992. évi alá­írá­sa, mely­ben a közös va­lu­ta szük­sé­ges­sé­gét is meg­fo­gal­maz­ták. Ta­nul­má­nyom célja Ro­má­nia euró be­ve­ze­té­sé­re való érett­sé­gé­nek vizs­gá­la­ta. A szom­szé­dos or­szág pénz­ügyi-gaz­da­sá­gi elem­zé­sét a kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok­kal össze­füg­gés­ben vég­zem el. A román ár­sta­bi­li­tás ja­ví­tan­dó te­rü­le­tet képez, mivel a három legalacsonyabb­ inf­lá­ci­ó­jú uniós tag­or­szág át­la­gát meg­ha­lad­ja. Ro­má­nia ál­lam­ház­tar­tá­si egyen­le­ge és a de­fi­cit ala­ku­lá­sa meg­fe­lel a kon­ver­gen­cia­kö­ve­tel­mé­nyek­nek. Az eu­ró­pai ár­fo­lyam-me­cha­niz­mus­ba még nem kap­cso­ló­dott be a lej, a le­beg­te­té­ses ár­fo­lyam­po­li­ti­ka jel­lem­ző. A hosszú távú ka­mat­lá­bak el­ma­rad­nak a leg­jobb ered­mé­nye­ket fel­mu­ta­tó három uniós or­szág re­fe­ren­cia­ér­té­ké­től. A román mak­ro­gaz­da­sá­gi po­li­ti­ka leg­kri­ti­ku­sabb te­rü­le­te az ár- és az ár­fo­lyam-sta­bi­li­tás, de meg­ol­dás­ra vár a jegy­ban­ki füg­get­len­ség, a mo­ne­tá­ris fi­nan­szí­ro­zás ti­lal­ma és a jogi in­teg­rá­ció kö­ve­tel­mé­nye­i­nek tel­je­sí­té­se is.

The De­ve­lop­ment of the Con­ver­gen­ce Cri­te­ria in Ro­ma­nia

Sum­ma­ry

The Maast­richt Tre­aty of 1992 was a sig­ni­fi­cant mi­les­to­ne in the his­to­ry of the Euro­pe­an Union, in which the ne­ces­sity for a com­mon cur­rency was also for­mu­la­ted. The aim of my study is to exa­mi­ne the ma­tu­rity of Ro­ma­nia in order to int­ro­du­ce the euro. I am con­duc­ting the fi­nan­cial-eco­no­mic analy­sis of the ne­igh­bou­ring count­ry in con­nec­ti­on with the con­ver­gen­ce cri­te­ria. The Ro­ma­ni­an price sta­bi­lity rep­re­sents an imp­ro­ved field since it ex­ce­eds the aver­age of the three lo­west in­fla­ti­on Euro­pe­an Union count­ri­es. The ge­ne­ral govern­ment ba­lance and the de­ve­lop­ment of the de­fi­cit of Ro­ma­nia meet the re­qu­i­re­ments of the con­ver­gen­ce cri­te­ria. The Ro­ma­ni­an leu has not jo­ined the Euro­pe­an exc­han­ge rate me­chan­ism, the float­ing exc­han­ge rate po­li­cy is com­mon. The long-term in­te­rest rates fell be­hind with the re­fe­ren­ce value of the three EU count­ri­es sho­wing the best re­sults. The most cri­ti­cal area of the Ro­ma­ni­an mac­ro-eco­no­mic po­li­cy is the price and the exc­han­ge rate sta­bi­lity, howe­ver, the in­de­pen­den­ce of the cent­ral bank, the pro­hi­bit­ion of the mo­ne­tary fi­nance as well as the per­for­mance of re­qu­i­re­ments of the legal in­te­gra­ti­on need to be sol­ved.


Be­ve­ze­tés

Az Eu­ró­pai Unió előd­jé­nek szá­mí­tó Közös Piac egyik kri­ti­kus te­rü­le­te volt a tag­or­szá­gok ön­ál­ló mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ja, mely az ár­fo­lya­mok ki­szá­mít­ha­tat­lan moz­gá­sa miatt meg­ne­he­zí­tet­te, hogy a négy sza­bad­elv­ből (áruk, szol­gál­ta­tá­sok, tőke, mun­ka­erő) szár­ma­zó elő­nyök ma­ra­dék­ta­la­nul ér­vé­nye­sül­je­nek. Az ár­fo­lyam­vál­to­zá­sok ki­szá­mít­ha­tat­lan­sá­gát a közös mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka és az Eu­ró­pai Mo­ne­tá­ris Rend­szer lét­re­ho­zá­sá­val igye­kez­tek csök­ken­te­ni. Az Eu­ró­pai Mo­ne­tá­ris Rend­szer­rel kez­det­ben a va­lu­ták egy­más­hoz kö­té­se volt a cél, va­lu­ta­ko­sár­ként a tag­or­szá­gok gaz­da­sá­gi po­ten­ci­ál­já­nak sú­lyo­zá­sá­val, az Eu­ró­pai Kö­zös­ség összes va­lu­tá­já­ból lét­re­ho­zott ECU szol­gált. Az 1992-ben alá­írt maast­rich­ti szer­ző­dés­ben a Gaz­da­sá­gi és Mo­ne­tá­ris Uni­ó­val pár­hu­za­mo­san már a közös va­lu­tát is egy­ér­tel­mű­en meg­fo­gal­maz­ták. 1999. ja­nu­ár 1-jé­től az ECU-t szám­la­pénz for­má­já­ban fel­vál­tot­ta az euró, mely 2002-ben ke­rült kész­pénz­for­ga­lom­ba. Az ECU ki­vo­ná­sá­val a ko­ráb­bi ár­fo­lyam-me­cha­niz­must (ERM) is az újabb, azaz az ERM II vál­tot­ta fel, mely­ben az eu­ró­zó­ná­hoz csat­la­koz­ni kí­vá­nó or­szá­gok va­lu­tá­it az eu­ró­hoz kötik.

A mo­ne­tá­ris unió alap­ját ké­pe­ző kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok ki­dol­go­zá­sá­val az Eu­ró­pai Unió tag­or­szá­ga­i­nak sta­bi­li­tá­sa, il­let­ve gaz­da­sá­guk egy­más felé kon­ver­gá­lá­sa a cél. A Gaz­da­sá­gi és Mo­ne­tá­ris Uni­ó­hoz csat­la­ko­zás alap­ve­tő kö­ve­tel­mé­nye az Eu­ró­pai Unió ál­ta­lá­nos gaz­da­sá­gi fej­lett­sé­gé­hez való kö­ze­lí­tés, vagy­is a re­ál­kon­ver­gen­cia tel­je­sü­lé­se. Gya­kor­la­ti­lag a re­ál­kon­ver­gen­cia a gaz­da­sá­gi fej­lett­ség, azaz 1 főre ve­tí­tett GDP, az uniós át­lag­nak meg­fe­le­lő gaz­da­sá­gi szer­ke­zet ki­ala­kí­tá­sa, il­let­ve a va­lu­ta­öve­zet kö­ve­tel­mé­nye­i­nek való meg­fe­le­lés. A no­mi­ná­lis kon­ver­gen­cia Sta­bi­li­tá­si és Nö­ve­ke­dé­si Pak­tum be­tar­tá­sá­ra, va­la­mint pénz­ügyi fe­gye­lem­re irá­nyu­ló kri­té­ri­u­ma­it a maast­rich­ti szer­ző­dés 121. pa­rag­ra­fu­sá­ban rög­zí­tett fel­té­te­lek sze­rint kell tel­je­sí­te­ni.

Ta­nul­má­nyom célja Ro­má­nia euró be­ve­ze­té­sé­re való érett­sé­gé­nek vizs­gá­la­ta. A szom­szé­dos állam mak­ro­gaz­da­sá­gi hely­ze­té­nek ér­té­ke­lé­sét a kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok elem­zé­sé­vel össze­füg­gés­ben vég­zem el, vagy­is meg­vizs­gá­lom:

– az or­szág ár­sta­bi­li­tá­sát, vagy­is az inf­lá­ci­ós rátát össze­ha­son­lí­tom a három leg­ala­cso­nyabb inf­lá­ci­ó­jú uniós tag­or­szág át­la­gá­val;

– Ro­má­nia ál­lam­ház­tar­tá­si egyen­le­gét, a de­fi­cit ala­ku­lá­sát;

– az or­szág eu­ró­pai ár­fo­lyam-me­cha­niz­mus­ban be­töl­tött sze­re­pét;

– a hosszú távú ka­mat­lá­bat a leg­jobb ered­mé­nye­ket fel­mu­ta­tó három uniós tag­ál­lam hosszú távú ka­mat­lá­ba­i­nak át­la­gá­ból szá­mí­tott re­fe­ren­cia­ér­ték­kel össze­ha­son­lít­va.

Anyag és mód­szer

Vizs­gá­la­tom során a kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok elem­zé­sé­re al­kal­mas mu­ta­tó­szá­mo­kat hasz­ná­lom. Az elem­zés­hez szük­sé­ges adat­bá­zist az Eu­ros­tat, a Román Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal és a Román Nem­ze­ti Bank sta­tisz­ti­kái alap­ján ál­lí­tom össze.

Az inf­lá­ció ala­ku­lá­sa a har­mo­ni­zált fo­gyasz­tó­i­ár-in­de­xek (HICP-ek) se­gít­sé­gé­vel nem­zet­kö­zi szin­ten össze­ha­son­lít­ha­tó­vá válik. A HICP-ek se­gít­sé­gé­vel vizs­gál­ha­tó az ár­kon­ver­gen­cia-kri­té­ri­um­nak való meg­fe­le­lés, ezért az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka cél­ja­i­nak meg­fe­le­lő­en az ár­sta­bi­li­tás mé­ré­sé­re is al­kal­maz­za. Az ár­sta­bi­li­tást az eu­ró­zó­na har­mo­ni­zált fo­gyasz­tó­i­ár-in­de­xé­nek éves ár­vál­to­zá­sá­val mérik. A har­mo­ni­zált fo­gyasz­tó­i­ár-in­de­xek szám­sze­rű­sí­té­se min­den tag­or­szág­ra kö­te­le­ző. Az in­de­xek Las­pey­res-tí­pu­sú éves lánc­in­de­xek, ame­lyek a sú­lyok éven­kén­ti vál­toz­ta­tá­sát is le­he­tő­vé te­szik. A har­mo­ni­zált fo­gyasz­tó­i­ár-in­de­xek ki­szá­mí­tá­sá­nál a CO­I­COP (Egyé­ni fo­gyasz­tás ren­del­te­tés sze­rin­ti osz­tá­lyo­zá­sa) nó­menk­la­tú­rát al­kal­maz­zák. Az Eu­ros­tat által köz­zé­tett rész­in­de­xek ezen az osz­tá­lyo­zá­son ala­pul­nak. Az in­de­xe­ket egy közös bá­zis­idő­szak­ra (2005 = 100) ve­tít­ve szám­sze­rű­sí­tik. A rá­tá­kat ezen in­de­xek alap­ján ha­tá­roz­zák meg. Az in­de­xek, va­la­mint az előző idő­szak­hoz vi­szo­nyí­tott ár­vál­to­zá­sok sem sze­zo­ná­li­san, sem nap­tár­ha­tás­sal nem ki­iga­zí­tot­tak.1

A költ­ség­ve­té­si hiány (a költ­ség­ve­té­si be­vé­te­lek és az azo­kat meg­ha­la­dó ki­adá­sok kü­lön­bö­ze­te) és a brut­tó ál­lam­adós­ság (név­ér­té­ken, majd az év végi piaci ár­fo­lya­mon át­vált­va az adott or­szág fi­ze­tő­esz­kö­zé­re) a kon­ver­gen­cia szem­pont­já­ból a GDP %-ában vizs­gá­lan­dó. A költ­ség­ve­té­si hiány vár­ha­tó ala­ku­lá­sá­ról havi prog­nó­zi­sok ké­szül­nek, a kor­mány­zat fel­ada­ta pedig a túl­zott hiány mér­sék­lé­se. A költ­ség­ve­tés tar­to­zá­sa­it az állam hi­tel­lel fi­nan­szí­roz­za, ami az ál­lam­adós­ság nö­ve­ke­dé­sét okoz­za. A brut­tó hazai ter­mék, azaz a GDP egy adott or­szág vagy te­rü­le­ti egy­ség gaz­da­sá­gi meg­íté­lé­sé­nek a mé­rő­szá­ma. A GDP a végső fel­hasz­ná­lás­ra ke­rü­lő ter­mé­ke­ket és szol­gál­ta­tá­so­kat szám­sze­rű­sí­ti az összes ki­bo­csá­tás és a folyó ter­me­lő­fel­hasz­ná­lás­ként fel­hasz­nált áruk és szol­gál­ta­tá­sok kü­lön­bö­ze­te­ként. A GDP sta­tisz­ti­ka­i­lag bi­zo­nyí­tot­tan szá­mos ál­lam­ház­tar­tá­si ada­tot de­ter­mi­nál, az ál­la­mi be­vé­te­le­ket, ki­adá­so­kat, az ál­lam­adós­sá­got, va­la­mint a de­fi­ci­tet egy­aránt, amely a pénz­ügyi vál­sá­got kö­ve­tő­en, 2008 után még erő­seb­ben mu­tat­ko­zik.2 A GDP ál­ta­lá­no­san el­ter­jedt mu­ta­tó, ezt iga­zol­ja, hogy Szi­ge­ti Ce­cí­lia sze­rint erős kor­re­lá­ci­ó­ja ál­la­pít­ha­tó meg szá­mos al­ter­na­tív mé­rő­szám­mal.3 Tóth Ger­gely vi­szont az erős kor­re­lá­ció el­le­né­re a GDP és az öko­ló­gi­ai láb­nyom ket­tős hasz­ná­la­tá­ra hívja fel a fi­gyel­met,4 ezt be­emel­ve Bio­nó­mia mo­dell­jé­be is.5 Több ku­ta­tó vall­ja, hogy a GDP ön­ma­gá­ban nem ele­gen­dő a tár­sa­dal­mi for­rás­ha­té­kony­ság és élet­mi­nő­ség mé­ré­sé­re, ezért a gaz­da­sá­gi mu­ta­tók körét cél­sze­rű tár­sa­dal­mi és kör­nye­zet­vé­del­mi mu­ta­tók­kal együtt al­kal­maz­ni,6 azon­ban meg­fi­gyel­he­tő, hogy to­vább­ra is gyak­ran al­kal­maz­zák cent­rum-pe­ri­fé­ria vi­szo­nyok tér­be­li elem­zé­sé­hez is.7

Az eu­ró­pai ár­fo­lyam­me­cha­niz­must az Eu­ró­pai Kö­zös­ség már 1979 már­ci­u­sá­ban lét­re­hoz­ta az Eu­ró­pai Mo­ne­tá­ris Rend­szer ré­sze­ként, az ár­fo­lyam-in­ga­do­zás mér­sék­lé­se és a pénz­ügyi sta­bi­li­tás ér­de­ké­ben. Az ERM-ben az ár­fo­lyam meg­en­ge­dett moz­gá­sá­nak – me­lyek kö­zött az ár­fo­lyam sza­ba­don mo­zog­hat – szél­ső ér­té­ke­it rög­zí­tik. Az euró előtt az ár­fo­lya­mok rög­zí­té­se az ECU-höz tör­tént, amely­nek ér­té­két a tag­or­szá­gok de­vi­zá­i­nak sú­lyo­zott át­la­ga­ként ha­tá­roz­ták meg. Az ECU-ben szám­sze­rű­sí­tett köz­pon­ti ráta körül min­den ERM-tag de­vi­zá­ja ±2,25%-os sáv­ban mo­zog­ha­tott (ki­vé­ve az olasz lírát, ahol ±6%-os le­beg­te­té­si sávot je­löl­tek ki). A na­gyobb ár­fo­lyam­moz­gá­sok ki­kü­szö­bö­lé­se hi­tel­ügy­le­tek­kel és piaci be­avat­ko­zá­sok­kal tör­tént. A sávot 1993-ban ±15%-ra bő­ví­tet­ték, mivel a fran­cia frank és más ERM-de­vi­zák ellen spe­ku­lá­ci­ós „tá­ma­dá­sok” in­dul­tak. 1999. ja­nu­ár 1-jé­től az ECU-t az euró, az ERM-et pedig az ERM II vál­tot­ta fel. Az ár­fo­lyam­moz­gás mér­té­ke a tag­de­vi­za be­lé­pé­se­kor kerül ki­ala­kí­tás­ra, vi­szont in­do­kolt eset­ben az 1993-as bő­ví­tett sáv­ban is le­he­tő­vé tet­ték a moz­gá­sát. „...​az ERM II segít annak biz­to­sí­tá­sá­ban, hogy az ERM II-ben részt vevő, eu­ró­öve­ze­ten kí­vü­li tag­ál­la­mok po­li­ti­ká­i­kat a sta­bi­li­tás irá­nyá­ba ori­en­tál­ják, tá­mo­gat­ja a kon­ver­gen­ci­át, és ez­ál­tal hoz­zá­já­rul az euró be­ve­ze­té­sé­re e tag­ál­la­mok által ki­fej­tett erő­fe­szí­té­sek­hez.”8 Az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank egy rövid távú tá­mo­ga­tá­si ke­re­tet biz­to­sít az ERM II-ta­gok szá­má­ra, amennyi­ben azok ár­fo­lyam­sáv­ja vé­de­lem­re szo­rul.

A ka­mat­kon­ver­gen­cia az or­szág inf­lá­ci­ó­já­tól, ál­lam­adós­sá­gá­tól, be­fek­te­tői kö­rök­ben ki­ala­kult meg­íté­lé­sé­től függ, gaz­da­ság­po­li­ti­kai esz­kö­zök­kel köz­vet­le­nül nem be­fo­lyá­sol­ha­tó. A hosszú le­já­ra­tú ka­mat­láb meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor a tíz­éves fu­tam­ide­jű ál­lam­köt­vény ka­ma­ta te­kint­he­tő ki­in­du­lá­si alap­nak. A ka­mat­rá­tá­ra napi, havi, ne­gyed­éves és éves ho­za­mo­kat kö­zöl­nek. Az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank a napi és havi ada­to­kat kéri be a tag­or­szá­gok jegy­bank­ja­i­tól, majd az uniós agg­re­gá­tu­mok szá­mí­tá­sa az Eu­ros­tat fel­ada­ta. Az ada­tok sze­zo­ná­li­san nem ki­iga­zí­tot­tak.

Ered­mé­nyek

A kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok so­rá­ban az első az inf­lá­ci­ós rátán ala­pul. Az inf­lá­ció, azaz az ár­szín­vo­nal emel­ke­dé­se egy éven ke­resz­tül nem lehet 1,5%-nál ma­ga­sabb a három leg­ala­cso­nyabb inf­lá­ci­ós rá­tá­jú tag­ál­lam át­la­gos rá­tá­já­nál. Az elő­írt ér­ték­nél alap­ve­tő kö­ve­tel­mény a fenn­tart­ha­tó­ság is.

„A 2013 má­ju­sá­tól 2014 áp­ri­li­sá­ig tartó, 12 hó­na­pos re­fe­ren­cia-idő­szak­ban az inf­lá­ció vissza­fo­gott volt az Eu­ró­pai Uni­ó­ban, ami el­ső­sor­ban az ener­gia- és élel­mi­szer­árak ki­sebb ha­tá­sá­nak, va­la­mint a leg­több or­szá­got fo­lya­ma­to­san jel­lem­ző gyen­ge gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mény­nek tud­ha­tó be.”9

Az ár­sta­bi­li­tás re­fe­ren­cia­ér­té­ke 1,7%, mely a három leg­ala­cso­nyabb rá­tá­jú or­szág, azaz Lett­or­szág 0,1%-os, Por­tu­gá­lia és Ír­or­szág 0,3%-os éves HICP-inf­lá­ci­ó­ja 1,5% pont­tal nö­vel­ve. A 2013 má­ju­sa és 2014 áp­ri­li­sa kö­zöt­ti re­fe­ren­cia-idő­szak­ban az inf­lá­ció 12 hó­nap­ra ve­tí­tett 2,1%-os át­la­gos rá­tá­ja Ro­má­ni­á­ban a re­fe­ren­cia­ér­ték fe­lett volt. Hosszabb idő­sí­kot vizs­gál­va, a 2000-ben magas inf­lá­ció 2007-ig fo­lya­ma­to­san csök­kent, majd újra nö­ve­ke­dés­nek in­dult. Is­mé­telt vissza­esés 2012-ben és a kö­vet­ke­ző évben volt ta­pasz­tal­ha­tó a román gaz­da­ság­ban. A mun­ka­bé­rek mel­lett az ár­sza­bá­lyo­zás, az áfa­eme­lés, a jö­ve­dé­ki adók mó­do­sí­tá­sa, il­let­ve az ár­fo­lyam-po­li­ti­ka is erő­tel­je­sen be­fo­lyá­sol­ta az inf­lá­ció ala­ku­lá­sát. 2004 és 2008 kö­zött a román gaz­da­ság lát­vá­nyo­san fej­lő­dött, 2009-re vi­szont a vi­lág­gaz­da­sá­gi vál­ság az or­szág­ba is be­gyű­rű­zött, 2011-től azon­ban ki­sebb mér­té­kű fel­len­dü­lés fi­gyel­he­tő meg.

A 2004-ben kez­dő­dő idő­szak­ról el­mond­ha­tó, hogy csök­ke­nő mun­ka­nél­kü­li­ség mel­lett a bérek a ter­me­lé­keny­ség­nél erő­tel­je­seb­ben emel­ked­tek, ezért a faj­la­gos mun­ka­erő­költ­ség is di­na­mi­kus nö­ve­ke­dés­nek in­dult. 2009-től a ki­ful­ladt nö­ve­ke­dé­si pá­lyán meg­tor­pa­nás ta­pasz­tal­ha­tó, ami a mun­ka­nél­kü­li­ség nö­ve­ke­dé­se mel­lett vissza­eső bér­nö­ve­ke­dést ered­mé­nye­zett, ezért a faj­la­gos mun­ka­erő­költ­ség a 2008. évi 23%-ról 2013-ra 2,5%-ra esett. A HICP-vel mért éves ár­szín­vo­nal-emel­ke­dés a 2012. szep­tem­be­ri 5,4% után kez­dett ismét csök­ken­ni, 2013 szep­tem­be­ré­re 1,1%, majd 2014 áp­ri­li­sá­ra az üzem­anyag­ár után fel­szá­mí­tott il­le­té­kek emel­ke­dé­se miatt 1,6% az ér­té­ke. A HICP 2013 őszén ta­pasz­tal­ha­tó vissza­esé­se a liszt- és pék­áruk áfa­csök­ke­né­sé­nek, a ki­vá­ló me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lés­nek és ala­cso­nyabb élel­mi­szer­ár­nak, va­la­mint a vi­lág­pi­a­ci árak ked­ve­ző ala­ku­lá­sá­ból adódó ki­sebb ener­gia­ár­nak tu­laj­do­nít­ha­tó.10

Az éves át­la­gos inf­lá­ció 2014-ben a ter­ve­zett 2,2%-nál ala­cso­nyabb ér­té­ket vett fel, majd 2015-ben – jú­ni­us­tól a szol­gál­ta­tá­sok és nem élel­mi­szer jel­le­gű ter­mé­kek ol­csób­bá vá­lá­sa miatt –, a tar­tó­san ne­ga­tív tar­to­mány­ba for­dult fo­gyasz­tói ár­in­dex kö­vet­kez­té­ben, -0,6% lett az éves inf­lá­ci­ós ráta. Az inf­lá­ció ala­ku­lá­sát a glo­ba­li­zá­ci­ó­ból adó­dó­an a vi­lág­pi­a­ci olaj­árak ki­szá­mít­ha­tat­lan moz­gá­sa, va­la­mint a nem­zet­kö­zi pénz­ügyi pi­a­cok román lejre gya­ko­rolt ha­tá­sa be­fo­lyá­sol­ja a leg­erő­tel­je­seb­ben. A belső koc­ká­za­tok az ener­gia­po­li­ti­ká­val, az il­le­té­kek­kel és a struk­tu­rá­lis vál­ság fel­szá­mo­lá­sá­val kap­cso­la­tos in­téz­ke­dé­sek­ből adódó bi­zony­ta­lan­ság­ból táp­lál­koz­nak. Hosszabb idő­sí­kot vizs­gál­va, a fel­zár­kó­zá­si fo­lya­mat inf­lá­ci­ó­ra és ár­fo­lyam­ra gya­ko­rolt ha­tá­sát is fi­gye­lem­be kell venni, mivel Ro­má­ni­á­ban az 1 főre ve­tí­tett GDP és ár­szín­vo­nal is ala­cso­nyabb az eu­ró­öve­zet or­szá­ga­i­nál.

A má­so­dik kö­ve­tel­mény a költ­ség­ve­té­si hi­ánnyal és az ál­lam­adós­ság­gal függ össze. A költ­ség­ve­té­si hiány nem lehet a GDP 3%-ánál ma­ga­sabb, a brut­tó ál­lam­adós­ság pedig a GDP 60%-át nem ha­lad­hat­ja meg. El­fo­gad­ha­tó az adós­ság­rá­ta 60%-nál ma­ga­sabb ará­nya is, ha az adott or­szág fo­lya­ma­tos és je­len­tős mér­té­kű csök­ke­nést iga­zol.

A fis­ká­lis kri­té­ri­u­mok te­kin­te­té­ben 2013-ban Ro­má­ni­á­ban a 3% re­fe­ren­cia­ér­ték alat­ti 2,3%-os GDP-ará­nyos költ­ség­ve­té­si hiány ke­let­ke­zett (1. ábra). 2013-ban az or­szág­ban a 38,4%-os GDP-ará­nyos ál­lam­adós­ság is a 60%-os re­fe­ren­cia­ér­ték alatt ma­radt (2. ábra). 2014-re a költ­ség­ve­té­si hiány a GDP 1,5%-át, míg az ál­lam­adós­ság a brut­tó hazai ter­mék 39,8%-át tette ki. Ro­má­nia vo­nat­ko­zá­sá­ban már három éve nem volt szük­ség túl­zott költ­ség­ve­té­si hi­ányt meg­ál­la­pí­tó EU ta­ná­csi ha­tá­ro­zat­ra. Az egyéb fis­ká­lis té­nye­zők közül ki­eme­len­dő, hogy 2013-ban az ál­la­mi be­ru­há­zá­sok GDP-hez vi­szo­nyí­tott ará­nyá­tól el­ma­radt a de­fi­cit­rá­ta. Ro­má­nia leg­fon­to­sabb cél­ki­tű­zé­se az uniós és a Nem­zet­kö­zi Va­lu­ta­alap­pal (IMF) össze­füg­gő kö­te­le­zett­ség­vál­la­lás tel­je­sí­té­se ahhoz, hogy a GDP 1%-ának meg­fe­le­lő struk­tu­rá­lis de­fi­ci­tet el­ér­je.11

A Gaz­da­sá­gi és Mo­ne­tá­ris Unió har­ma­dik sza­ka­szá­ba lé­pést meg­elő­ző két évben az adott or­szág nem­ze­ti va­lu­tá­já­nak ár­fo­lya­ma nem ha­lad­hat­ja meg a má­so­dik sza­kasz­ban meg­ál­la­pí­tott ár­fo­lyam­sá­vot. A tag­or­szág­nak e fel­té­tel tel­je­sí­té­sé­hez az ERM II-be, azaz az eu­ró­pai ár­fo­lyam-me­cha­niz­mus­ba kell be­lép­nie.

1. ábra: Az ál­lam­ház­tar­tás hi­á­nya a GDP %-ában Ro­má­ni­á­ban

1. ábra: Az államháztartás hiánya a GDP %-ában Romániában

2. ábra: A brut­tó ál­lam­adós­ság a GDP %-ában Ro­má­ni­á­ban

2. ábra: A bruttó államadósság a GDP %-ában Romániában

A vizs­gált re­fe­ren­cia-idő­szak­ban a román lej nem vett részt az ERM II-ben. Irá­nyí­tott le­beg­te­tés­sel, ru­gal­mas ár­fo­lyam­rend­szer­ben ke­res­ked­tek vele. A lej ár­fo­lyam-vo­la­ti­li­tá­sa je­len­tős. 2013 má­ju­sá­ig fel­ér­té­ke­lő­dött, majd az év kö­ze­pé­től gyen­gül­ni kez­dett. A re­fe­ren­cia-idő­szak­ban a há­rom­ha­vi EU­RI­BOR-hoz vi­szo­nyí­tott rövid le­já­ra­tú ka­mat­láb-kü­lön­bö­ze­tek át­la­gos szint­je a Román Nem­ze­ti Bank ka­mat­csök­ken­té­se el­le­né­re végig magas ma­radt.14

Ro­má­nia a pi­ac­gaz­da­sá­gi in­téz­mé­nyek ki­épí­té­sé­ben az el­múlt két év­ti­zed­ben lát­vá­nyos si­ke­re­ket ért el. A mo­der­ni­zá­ci­ó­ban je­len­tős sze­re­pe volt az eu­ró­pai uniós csat­la­ko­zás­nak is. A 2008-ban kez­dő­dő glo­bá­lis pénz­ügyi vál­ság va­la­mennyi or­szág­ba be­gyű­rű­zött, tehát Ro­má­ni­át sem ke­rül­te el. A köz­gaz­dász­kö­rök­ben „gaz­da­sá­gi cso­da­ként” is em­le­ge­tett román gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés 2009-ben meg­tor­pant, majd erő­tel­jes vál­ság ütöt­te fel a fejét (3. ábra). Bár a kö­vet­ke­ző évben mér­sék­lő­dött ugyan a gaz­da­sá­gi vissza­esés, gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­ről még nem be­szél­he­tünk.

3. ábra: A GDP ala­ku­lá­sa Ro­má­ni­á­ban (előző év = 100%)

 3. ábra: A GDP alakulása Romániában (előző év = 100%)

A sta­bi­li­zá­ció külső és belső in­téz­ke­dé­sek együt­tes ha­tá­sá­ra 2011-ben kö­vet­ke­zett be. Külső té­nye­ző az IMF hi­tel­meg­ál­la­po­dá­sá­nak 2011. évi ké­szen­lé­ti se­gít­ség­nyúj­tá­si prog­ram ke­re­té­ben tör­té­nő meg­hosszab­bí­tá­sa, il­let­ve annak 2012. évi fe­lül­vizs­gá­la­ta. Prob­lé­ma a román gaz­da­ság­po­li­ti­ka te­kin­te­té­ben, hogy a Struk­tu­rá­lis Ala­pok­ból szár­ma­zó for­rást több prog­ram vo­nat­ko­zá­sá­ban is fel­füg­gesz­tet­ték. A for­rás­vissza­tar­tás kö­vet­kez­mé­nye a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés is­mé­telt meg­ál­lá­sa. Belső té­nye­ző a hoz­zá­adott­ér­ték-adó 24%-ra eme­lé­se, va­la­mint a költ­ség­ve­té­si szfé­rá­ban dol­go­zók bé­ré­nek 24%-os csök­ken­té­se. A ro­má­ni­ai gaz­da­sá­gi sze­rep­lők je­len­tős há­nya­da fi­ze­tés­kép­te­len­né vált, az adós­ság­ál­lo­má­nyát idő­ben nem tudta ren­dez­ni, lét­szám­le­épí­tés­re és bér­csök­ken­tés­re kény­sze­rült. Míg a helyi kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok lik­vi­di­tá­si prob­lé­mák­kal szem­be­sül­tek, a mul­ti­na­ci­o­ná­lis tár­sa­sá­gok mo­no­pol­hely­zet­be ke­rül­tek.16

A 2013–2014-es re­fe­ren­cia-idő­szak­ban Ro­má­nia nem hí­vott le a ké­szen­lé­ti prog­ram ke­re­té­ben biz­to­sí­tott for­rá­sok­ból. Az IMF-meg­ál­la­po­dá­sok je­len­tő­sen csök­ken­tet­ték az or­szág pénz­ügyi koc­ká­za­tát, és az ár­fo­lyam­koc­ká­zat eny­hí­té­sé­ben is je­len­tős sze­re­pet ját­szot­tak. 2014 áp­ri­li­sá­ra a lej ár­fo­lya­ma az el­múlt év­ti­zed hosszú távú át­la­ga kö­ze­lé­be ke­rült. Ro­má­nia folyó fi­ze­té­si és tő­ke­mér­le­gé­ben 2004 és 2007 kö­zött a hiány fo­lya­ma­tos nö­ve­ke­dé­se fi­gyel­he­tő meg, mely 2009-ben meg­állt, majd 2012-ben a GDP 3%-ára erő­sö­dött, a kö­vet­ke­ző évben pedig 1,2%-os több­let kép­ző­dött. Az or­szág GDP-hez mért nettó nem­zet­kö­zi be­fek­te­té­si po­zí­ci­ó­ja a 2004. évi –26,4%-ról 2012-re –67,5% esett vissza, majd 2013-ra 62,3%-ra ja­vult. A kül­gaz­da­sá­gi sta­bi­li­tás fon­tos a nem­zet­kö­zi fenn­tart­ha­tó­ság és a ver­seny­ké­pes­ség meg­óvá­sa szem­pont­já­ból.

A ne­gye­dik kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­um sze­rint a hosszú távú hi­te­lek ka­mat­lá­ba egy év alatt ma­xi­mum 2%-kal lehet ma­ga­sabb a három leg­ala­cso­nyabb inf­lá­ci­ós rá­tá­jú tag­or­szág ál­lam­köl­csö­né­nek át­la­gos ka­mat­lá­bá­nál. A 2013. május és 2014. áp­ri­lis kö­zöt­ti 12 havi re­fe­ren­cia-idő­szak­ban a hosszú le­já­ra­tú ka­mat­lá­bak re­fe­ren­cia­ér­té­ke 6,2% – az ár­sta­bi­li­tás szem­pont­já­ból leg­ered­mé­nye­sebb három tag­or­szág, azaz Lett­or­szág (3,3%), Ír­or­szág (3,5%) és Por­tu­gá­lia (5,8%) hosszú le­já­ra­tú ka­mat­lá­ba­i­nak sú­lyo­zat­lan szám­ta­ni át­la­ga plusz 2 szá­za­lék­pont – volt. A vizs­gált idő­szak során Ro­má­ni­á­ban át­la­go­san 5,3%-os ka­mat­láb­bal a re­fe­ren­cia­ér­ték alat­ti hosszú le­já­ra­tú ka­ma­to­kat mér­tek. Hosszabb idő­sí­kot vizs­gál­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a hosszú le­já­ra­tú ka­mat­lá­bak 7%±0,5 szá­za­lék­pon­tos tar­to­mány­ban mo­zog­tak, a ka­mat­lá­bak tar­tós csök­ke­né­sét az inf­lá­ció ala­ku­lá­sa aka­dá­lyoz­ta meg. A re­fe­ren­cia-idő­szak­ban az inf­lá­ció ál­lan­dó­sult csök­ke­né­se le­he­tő­vé tette a jegy­ban­ki ka­mat­láb mér­sék­lé­sét. A mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai dön­tés kö­vet­kez­mé­nye a ro­má­ni­ai és eu­ró­öve­ze­ti or­szá­gok tar­tós ka­mat­lá­bai közti kü­lön­bö­zet csök­ke­né­se.17

Kö­vet­kez­te­té­sek

Ro­má­ni­á­nak vé­le­mé­nyem sze­rint gaz­da­ság­po­li­ti­ká­já­val kü­lö­nö­sen a fenn­tart­ha­tó mak­ro­gaz­da­sá­gi sta­bi­li­tás­ra kell fi­gye­lem­mel len­nie. Ehhez és a kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok tel­je­sí­té­sé­hez az ár- és ár­fo­lyam-sta­bi­li­tás­ra cél­sze­rű a leg­na­gyobb hang­súlyt fek­tet­ni. Az inf­lá­ció ala­csony szin­ten tar­tá­sá­hoz ki­szá­mít­ha­tó gaz­da­ság szük­sé­ges, mely­re az ex­port­füg­gő­ség és a sze­kun­der szek­tor hat a leg­erő­tel­je­seb­ben, de a bel­föl­di fo­gyasz­tás is erő­sö­dik. Nem­zet­kö­zi koc­ká­za­ti té­nye­ző az ukrán vál­ság, amely rövid és kö­zép­tá­von is be­fo­lyá­sol­ja a be­fek­te­tők ke­let-eu­ró­pai be­fek­te­té­si haj­lan­dó­sá­gát. To­váb­bi külső – az ame­ri­kai költ­ség­ve­té­si po­li­ti­ka bi­zony­ta­lan­sá­ga, na­gyobb mér­té­kű ener­gia­ár-eme­lés okoz­ta geo­po­li­ti­kai fe­szült­sé­gek – gaz­da­sá­gi té­nye­zők is ve­szé­lyez­te­tik a román gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést.

Ro­má­nia hely­ze­tét könnyí­ti, hogy pénz­ügyi tá­mo­ga­tá­sú mak­ro­gaz­da­sá­gi ki­iga­zí­tá­si prog­ram ke­re­té­ben fel­ügye­let alatt áll. A kon­ver­gen­cia­kri­té­ri­u­mok mel­lett a jegy­ban­ki füg­get­len­sé­get, a mo­ne­tá­ris fi­nan­szí­ro­zás ti­lal­mát és az eu­ró­rend­szer jogi in­teg­rá­ci­ós kö­ve­tel­mé­nye­it is tel­je­sí­te­ni kell a kö­vet­ke­ző évek­ben. Ro­má­nia re­á­lis kö­zép­tá­vú költ­ség­ve­té­si cél­ki­tű­zé­se lehet a de­fi­cit GDP 1%-ára való vissza­szo­rí­tá­sa, mely 2015-ben tel­je­sült. Cél­sze­rű a vá­sár­ló­erő-pa­ri­tá­son szá­mí­tott 1 főre ve­tí­tett GDP-t is össze­füg­gés­be hozni a ko­ráb­bi mu­ta­tó­szá­mok­kal, ami 2014-ben – fo­lya­ma­tos ja­vu­lás mel­lett – el­ér­te az eu­ró­pai uniós átlag 54%-át (4. ábra). Az arány az eu­ró­öve­zet­be be­lé­pett or­szá­gok­nál meg­ha­lad­ja a 60%-ot, elő­re­jel­zé­sek sze­rint 2018-ra 65% lesz a ro­má­ni­ai ér­té­ke.

4. ábra: Ro­má­nia 1 főre eső GDP-je vá­sár­ló­erő-pa­ri­tá­son az EU-át­lag %-ában (EU-27 = 100%)

 4. ábra: Románia 1 főre eső GDP-je vásárlóerő-paritáson az EU-átlag %-ában (EU-27 = 100%)

Amennyi­ben a román gaz­da­ság­po­li­ti­ka a je­len­le­gi kon­ver­gen­cia­prog­ram­ban le­fek­te­tett cél­ki­tű­zé­se­ket tel­je­sí­ti, 2019. ja­nu­ár 1-je lehet az euró leg­kö­ze­leb­bi be­ve­ze­té­sé­nek dá­tu­ma.

Jegy­ze­tek

  • 1. Har­mo­ni­zált fo­gyasz­tó­i­ár-in­de­xek (HICP). Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal. www.​ksh.​hu/​docs/​hun/​eurostat_​tablak/​tabl/​teicp000.​html. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 14.)
  • 2. Ágnes Csi­szár­ik-Ko­csir Á. – Mó­ni­ka Fodor – And­rás Medve: The con­text of the macro data and the cha­rac­te­r­is­tics of the Ge­ne­ral Govern­ment in Cent­ral Euro­pe. In­ter­na­ti­o­nal Pro­ce­e­dings of Eco­no­mics De­ve­lop­ment and Re­se­arch, Eco­no­mics, Mar­ke­ting and Ma­nag­ement, Vol. 59, 2013, 195–199. o. www.​ipedr.​com/​proceeding.​htm
  • 3. Szi­ge­ti Ce­cí­lia: Öko­ló­gi­a­i­láb­nyom-mu­ta­tó idő­be­li és tér­be­li elem­zé­se. Jour­nal of Cent­ral Euro­pe­an Green In­no­va­ti­on, Vol. 1, No. 2., 2013, 51–68. o.
  • 4. Tóth Ger­gely: Miért van szük­ség új köz­gaz­da­ság­tan­ra? Va­ló­ság, 2009/5., 68–84. o.
  • 5. Tóth Ger­gely: Mi le­gyen a gye­rek neve? A ha­szon­öko­nó­mi­á­tól a gaz­da­sá­gi teo­ló­gi­á­ig. Va­ló­ság, 2013/4., 43–63. o.
  • 6. Szil­vesz­ter Far­kas – Ce­cí­lia Szi­ge­ti: Al­ter­na­tive in­di­ca­tors of sus­ta­i­na­bi­lity and so­ci­al res­pon­si­bi­lity. Vis­nyk Ky­ivsko­ho Nat­si­o­nal­no­ho Uni­versy­te­tu Tekh­no­lo­hii Ta Dy­za­i­nu/He­rald of Kyiv Na­ti­o­nal Uni­ver­sity of Tech­no­logy and De­sign, Vol. 5, 2011, 192–197. o.
  • 7. Szabó Dá­ni­el Ró­bert: Po­li­cent­ri­kus Ma­gyar­or­szág: Prob­lé­mák és le­het­sé­ges stra­té­gi­ák. Kul­tu­rá­lis és tár­sa­dal­mi sok­szí­nű­ség a vál­to­zó gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­ben. In­ter­na­ti­o­nal Re­se­arch Ins­ti­tu­te, Ko­már­no, 2014, 18–25. o.
  • 8. Meg­ál­la­po­dás az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank és az eu­ró­öve­ze­ten kí­vü­li tag­ál­la­mok nem­ze­ti köz­pon­ti bank­jai kö­zött a gaz­da­sá­gi és mo­ne­tá­ris unió har­ma­dik sza­ka­szá­ban az ár­fo­lyam-me­cha­niz­mus el­já­rá­si sza­bá­lya­i­nak meg­ha­táro­zá­sá­ról. Eur-Lex, az Eu­ró­pai Unió Hi­va­ta­los Lapja, 2006. eur-lex.​europa.​eu/​legal-content/​HU/​TXT/​HTML/?​uri=CELEX:​32006X0325(01)&from=HU. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 14.)
  • 9. Meg­je­lent az EKB 2014. évi kon­ver­gen­cia­je­len­té­se. Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank, 2014. www.​ecb.​europa.​eu/​press/​pr/​date/​2014/​html/​pr140604.​hu.​html. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 14.)
  • 10. Kon­ver­gen­cia­je­len­tés. Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank, 2014. jú­ni­us. www.​ecb.​europa.​eu/​pub/​pdf/​conrep/​cr201406hu.​pdf. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 14.)
  • 11. Uo.
  • 14. Kon­ver­gen­cia­je­len­tés, i. m.
  • 16. World Bank – Ro­ma­nia: www.​worldbank.​org/​en/​country/​romania/​overview. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 14.)
  • 17. Kon­ver­gen­cia­je­len­tés, i. m.