Össze­fog­la­lás

Ne­gyed év­szá­zad után, 2014-re el­ér­kez­tünk oda, hogy a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás nem­zet­gaz­da­sá­gunk je­len­tő­sebb ága­za­ta­i­nak egyi­ke, és a le­he­tő­ség adott arra, hogy lét­re­jöj­jön Kö­zép-Eu­ró­pa egyik leg­jobb fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­re. A hazai fel­ső­ok­ta­tás­nak minél előbb fel kell ven­nie a glo­bá­lis világ által meg­kí­vánt tem­pót, a rend­szer­ben lévő le­he­tő­sé­gek ma­xi­má­lis ki­ak­ná­zá­sá­val, az ér­ték­meg­őr­zés és ér­ték­te­rem­tés szem előtt tar­tá­sá­val, hogy az erő­for­rá­sok ha­té­kony fel­hasz­ná­lá­sa mel­lett egy ma­ga­sabb mi­nő­sé­get nyúj­tó, tel­je­sít­mény­el­vű és a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők, köz­tük a vál­lal­ko­zói réteg igé­nye­it is ki­szol­gá­ló rend­szer jöj­jön létre. Je­len­le­gi ta­nul­má­nyunk célja az, hogy be­mu­tas­suk a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak fel­ső­ok­ta­tás­be­li je­len­le­gi ál­la­po­tát, kö­rül­mé­nye­it. Vizs­gá­la­ta­ink során össze­gyűj­töt­tük mind­azo­kat az eu­ró­pai és nem­ze­ti je­len­té­se­ket, do­ku­men­tu­mo­kat, ame­lyek a vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek­kel, és kü­lö­nö­sen azok­nak a fel­ső­ok­ta­tás­ban való ok­ta­tá­sá­val kap­cso­la­to­sak. El­vé­gez­zük a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sát célzó tan­tár­gyai prog­ram­ja­i­nak tar­ta­lom­elem­zé­sét, me­lyet eset­ta­nul­má­nyok egé­szí­te­nek ki.

Edu­ca­ti­o­nal Con­di­tions of Ent­rep­re­ne­urs­hip Know­ledge in Highly Edu­ca­ti­on

Sum­ma­ry

After a qu­ar­ter of a cent­ury we achi­eved in 2014 that the Hun­ga­ri­an hig­her edu­ca­ti­on was one of the more sig­ni­fi­cant sec­tors of our na­ti­o­nal eco­nomy, and it is pos­sib­le that there will be crea­ted in Hun­gary one of the best hig­her edu­ca­ti­o­nal sys­tems in Cent­ral Euro­pe. Our hig­her edu­ca­ti­on sho­uld take up, as soon as it is pos­sib­le, the pace which is re­qu­i­red by the glo­bal world, and it sho­uld do it in such a way that, by ma­xi­mal exp­lo­i­ta­ti­on of the pos­si­bi­li­ti­es, hid­den in the sys­tem, cons­ider­ing con­ser­va­ti­on and cre­a­ti­on of va­lues by ef­fec­tive uti­li­za­tions of the re­sour­ces, a sys­tem is to be crea­ted, which pro­vi­des hig­her qu­a­lity, is per­for­mance-bas­ed, and meets the needs of the eco­no­mic ope­ra­tors, among them the ones of the ent­rep­re­ne­urs. Our goal with the pre­sent study is to disc­lose the pre­sent state and cir­cum­stan­ces at the hig­her edu­ca­ti­on of the in­struc­ti­on of the sub­ject: ent­rep­re­ne­urs­hip. Du­ring our in­vestiga­ti­on we coll­ec­ted all the Euro­pe­an and in­ter­na­ti­o­nal re­ports, do­cu­ments, which are re­la­ted to the ent­rep­re­ne­urs­hip and par­ti­cu­larly to its in­struc­ti­on at hig­her edu­ca­ti­on. We carry out a cont­ent analy­sis of the prog­rams of sub­jects, which aim to pro­vi­de in­struc­ti­on con­cer­ning ent­rep­re­ne­urs­hip. The analy­sis is supp­le­men­ted by gi­ving in­for­ma­ti­on about case stu­di­es (good prac­ti­ces).

Be­ve­ze­tés

Az EU de­fi­ní­ci­ó­ja sze­rint:¹ „A vál­lal­ko­zás az egyén azon ké­pes­sé­ge, mely­nek se­gít­sé­gé­vel a gon­do­la­to­kat tet­tek­ké for­mál­ja. Egy­szer­re je­lent kre­a­ti­vi­tást, in­no­vá­ci­ót és koc­ká­zat­vál­la­lást, va­la­mint pro­jek­tek meg­ter­ve­zé­sét és vég­re­haj­tá­sát a célok el­éré­se ér­de­ké­ben. Segít min­den­ki­nek a min­den­na­pi élet során, ott­hon és a tár­sa­da­lom­ban egy­aránt; a mun­ka­vál­la­ló­kat rá­éb­resz­ti mun­ká­juk össze­füg­gé­se­i­re és a le­he­tő­sé­gek jobb ki­hasz­ná­lá­sá­ra, va­la­mint a vál­lal­ko­zók ese­té­ben jó ala­pot nyújt tár­sas és ke­res­ke­del­mi te­vé­keny­ség el­kez­dé­sé­re.” Ma­nap­ság el­fo­ga­dott tény, hogy a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fej­lő­dés egyre in­kább a tár­sa­da­lom­ban, az in­no­vá­ci­ó­ban és a vál­lal­ko­zá­sok­ban rejlő tudás mi­nő­sé­gé­től és mennyi­sé­gé­től függ. A vál­lal­ko­zó szel­lem egyre in­kább a vi­seg­rá­di régió gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­nek és fej­lesz­té­sé­nek moz­ga­tó­ru­gó­já­vá válik, és a mai világ ki­hí­vá­sa­i­ra adott meg­ol­dá­sok egyi­két je­len­ti, je­lent­he­ti. A vál­lal­ko­zók azon­ban nem szü­let­nek (még ha fon­tos is né­hány ve­le­szü­le­tett sze­mé­lyi­ség­jegy), hanem ok­ta­tás és kép­zés során vál­nak azzá. A vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek fel­ké­szí­tik az em­be­re­ket arra, hogy fe­le­lős és vál­lal­ko­zó szel­le­mű egyé­nek­ké vál­ja­nak, és segít azon kész­sé­gek, tudás és at­ti­tűd fej­lesz­té­sé­ben, ame­lyek szük­sé­ge­sek a ki­tű­zött célok el­éré­sé­hez. Bi­zo­nyít­ha­tó, hogy a vál­lal­ko­zói tu­dás­sal, kész­sé­gek­kel és kom­pe­ten­ci­ák­kal fel­vér­te­zett egyé­nek könnyeb­ben ta­lál­nak mun­kát. A vál­lal­ko­zói is­me­re­te­ket ta­nu­ló fi­a­ta­lok ese­té­ben jóval na­gyobb az esé­lye egy saját cég ala­pí­tá­sá­nak. Nyil­ván­va­ló, hogy a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak szint­je je­len­tős mér­ték­ben be­fo­lyá­sol­ja a vál­lal­ko­zá­sok kö­ré­nek bő­vü­lé­sét, azok mű­kö­dé­sé­nek ered­mé­nyes­sé­gét, ezért tehát a mi­nő­sé­gi ok­ta­tás az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek, köz­tük az egye­te­mek egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­ta. A Vi­seg­rá­di Alap egy pro­jekt­je ke­re­té­ben vizs­gál­tuk az üz­le­ti kép­zés fel­ső­ok­ta­tá­si hely­ze­tét. A köz­pon­ti pro­jekt fő célja, irány­vo­na­la az volt, hogy meg­ál­la­pít­sa, az in­no­va­tív vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa mennyi­ben és ho­gyan hat a vi­seg­rá­di régió jö­vő­be­ni pri­o­ri­tá­sá­ra.

A vál­lal­ko­zá­sok és a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak sze­re­pe a fel­ső­ok­ta­tás­ban

A vál­lal­ko­zá­sok ala­pí­tá­sá­nak ösz­tön­zé­se egyre in­kább sze­rep­hez jut a gaz­da­ság fej­lő­dé­sé­ben. Az újon­nan ala­pí­tott/lét­re­ho­zott mun­ka­he­lyek je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul­hat­nak a helyi mun­ka­erő­pi­ac erő­sí­té­sé­hez, mert ezek az új mun­ka­he­lyek gyak­ran ott ta­lál­ha­tók, ahol maguk a vál­lal­ko­zók is lak­nak/élnek és foly­tat­ják te­vé­keny­sé­ge­i­ket. A vál­lal­ko­zói te­vé­keny­sé­get vég­zők bő­vü­lé­se és a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés kö­zött po­zi­tív össze­füg­gés van. Az in­no­vá­ci­ón ala­pu­ló fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés a star­tup cégek egyre nö­vek­vő szá­mát is igény­li, ame­lyek ez­ál­tal egy­ben több mun­ka­he­lyet te­rem­te­nek.

Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság sze­rint: „A vál­lal­ko­zás ta­nul­ha­tó kész­ség. Nem kell vál­lal­ko­zó­nak szü­let­ni ahhoz, hogy az üzlet si­ke­re­sen mű­köd­jön. Vál­lal­ko­zó­vá vál­ha­tunk, ha vál­lal­ko­zói men­ta­li­tást és kész­sé­ge­ket fej­lesz­tünk ki. Mivel Eu­ró­pá­nak több vál­lal­ko­zó­ra van szük­sé­ge, min­den EU-s or­szág­ban szük­sé­ges az ok­ta­tás e tí­pu­sá­nak tá­mo­ga­tá­sa. Az EB célja a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak pro­pa­gá­lá­sa és fon­tos­sá­gá­nak hang­sú­lyo­zá­sa az ál­ta­lá­nos is­ko­lá­tól kezd­ve a fel­ső­ok­ta­tá­sig, és még azon is túl.”² A vál­lal­ko­zó szel­lem­re ne­ve­lés oslói út­mu­ta­tó­ja sze­rint „né­hány si­ke­res vál­lal­ko­zó gyak­ran hang­sú­lyoz­za azt, hogy az ok­ta­tás túl for­má­lis, túl­sá­go­san merev, szisz­te­ma­ti­kus és egyen­lő­sí­tő; nem mo­ti­vál­ja arra az em­be­re­ket, hogy ön­ma­guk le­gye­nek, s így meg­öli és le­tö­ri a vál­lal­ko­zó szel­le­met”.³ A vál­lal­ko­zó szel­lem­re ne­ve­lés­nek szá­mos hosszú távú elő­nye van, mert:

– elő­se­gí­ti a sze­mé­lyes fej­lő­dést,

– to­vább­fej­lesz­ti az in­no­vá­ci­ó­ra és az al­kal­maz­ko­dás­ra való ké­pes­sé­get, így az erő­for­rá­sok ha­té­ko­nyabb fel­hasz­ná­lá­sát,

– hoz­zá­já­rul az üz­le­ti élet szük­ség­sze­rű di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­hoz.

A vál­lal­ko­zói hoz­zá­ál­lás és kész­sé­gek a leg­job­ban a ta­nu­lás és a gya­kor­lat, ta­pasz­ta­lat során sa­já­tít­ha­tók el, adott konk­rét pro­jek­tek és te­vé­keny­sé­gek ke­re­te­in belül. Egye­te­mi szin­ten a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak az üz­le­ti öt­le­tek­re és a tech­no­ló­gia­ala­pú te­vé­keny­sé­gek­re, to­váb­bá az in­no­vá­ci­ó­ra kell össz­pon­to­sí­ta­nia. A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak spekt­ru­ma sok­kal szé­le­sebb annál, mint hogy meg­ta­nít­suk azt, ho­gyan kell egy üz­le­tet be­in­dí­ta­ni; a sze­mé­lyes jel­lem­zők és ho­ri­zon­tá­lis kész­sé­gek, mint pél­dá­ul kre­a­ti­vi­tás, kez­de­mé­nye­zés, ön­bi­za­lom stb. fej­lesz­té­sét is je­len­ti. A men­to­rá­lás vagy a ta­pasz­talt üz­let­em­be­rek­kel foly­ta­tott co­a­ch­ing alap­ele­me a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak. Azon­ban nem ele­gen­dő, ha a vál­lal­ko­zó­kat hív­juk a tan­te­rem­be, a hall­ga­tó­kat köz­vet­le­nül a vál­lal­ko­zás szék­he­lyén/te­lep­he­lyén kell meg­is­mer­tet­ni a vál­lal­ko­zás­sal kap­cso­la­tos pro­jek­tek­kel. Biz­to­sí­ta­ni kell szá­muk­ra a valós vál­lal­ko­zói kör­nye­zet meg­is­me­ré­sét, meg­ta­pasz­ta­lá­sát.

A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa az alap­ve­tő szak­mai – gaz­da­sá­gi, jogi, vál­la­la­ti stb. – is­me­re­tek mel­lett ma­gá­ban kell hogy fog­lal­ja a sze­mé­lyes tu­laj­don­sá­gok és at­ti­tű­dök, va­la­mint a for­má­lis tudás és kész­sé­gek fej­lesz­té­sét is:

– A sze­mé­lyes tu­laj­don­sá­gok és at­ti­tű­dök nö­ve­lik annak a va­ló­szí­nű­sé­gét, hogy az egyén ész­re­ve­szi és ki­hasz­nál­ja a le­he­tő­sé­ge­ket. A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak el­ső­sor­ban a sze­mé­lyes tu­laj­don­sá­gok és az at­ti­tű­dök fej­lesz­té­sé­re kell he­lyez­nie a hang­súlyt. Ily módon az aktív ér­ték­te­rem­tés­ben a tudás és kész­sé­gek ké­sőb­bi fel­hasz­ná­lá­sá­nak alap­ját ga­ran­tál­ja.

– Ki kell emel­ni a tu­dás­nak és azok­nak a kész­sé­gek­nek a meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pét, ame­lyek egy új vál­lal­ko­zás lét­re­jöt­té­hez, va­la­mint egy ötlet si­ke­res cél- és gya­kor­lat­ori­en­tált meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz szük­sé­ge­sek.

A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben ren­del­ke­zés­re álló K+F+I-po­ten­ci­ál hasz­no­sí­tá­sa az or­szág gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­se szem­pont­já­ból kulcs­kér­dés. A ma­gyar in­no­vá­ci­ós rend­szer­nek ugyan­is nagy prob­lé­má­ja, hogy struk­tu­rá­li­san két, egy­más­nak el­lent­mon­dó rész­ből áll össze. Egy­fe­lől, az in­no­vá­ció gaz­da­sá­gi ha­tá­sa­i­nak mé­ré­sé­re szol­gá­ló rang­sor­ban ki­emel­ke­dő­en jól sze­re­pe­lünk (a régió or­szá­gai közül messze a leg­job­ban), kö­szön­he­tő­en el­ső­sor­ban a nem­zet­kö­zi nagy­vál­la­la­tok által meg­tes­te­sí­tett in­no­vá­ci­ós kul­tú­ra és tech­no­ló­gia szín­vo­na­lá­nak. Más­fe­lől azon­ban a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok (a to­váb­bi­ak­ban rö­vi­den kkv-k) szek­to­rá­nak in­no­vá­ci­ó­ját mérő mu­ta­tók­ban se­reg­haj­tók va­gyunk.

Vi­lá­gos tehát, hogy a hazai és nem­zet­kö­zi pi­a­co­kon is ver­seny­ké­pes ma­gyar vál­la­la­tok fej­lesz­té­sét célzó kor­mány­za­ti erő­fe­szí­té­sek csak akkor hoz­hat­nak tar­tós ered­ményt, ha si­ke­rül a vál­lal­ko­zá­sok in­no­vá­ci­ós in­ten­zi­tá­sát nö­vel­ni, amely azon­ban csak a fel­ső­ok­ta­tás­ban ren­del­ke­zés­re álló po­ten­ci­ál ki­hasz­ná­lá­sá­val ér­he­tő el ha­té­ko­nyan. Ezért a fel­ső­ok­ta­tá­si kon­cep­ció egyik lé­nye­ge­sebb be­avat­ko­zá­si te­rü­le­te annak a tá­mo­ga­tá­si rend­szer­nek a ki­ala­kí­tá­sa, amely az in­no­vá­ci­ós for­rá­sok át­gon­dolt fel­hasz­ná­lá­sá­val a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket arra ösz­tön­zi, hogy a vál­la­la­ti, és ezen belül is ki­emel­ten a kkv-szek­tor szá­má­ra K+F+I-tá­mo­ga­tást nyújt­sa­nak, és for­dít­va, a kkv-szek­tor szá­má­ra biz­to­sí­tott cél­irá­nyos tá­mo­ga­tá­sok fel­hasz­ná­lá­sá­ban je­len­tős sze­re­pet kell biz­to­sí­ta­ni a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­nek.

A ma­gyar­or­szá­gi cél az, hogy or­szá­gos és in­téz­mé­nyi szin­ten meg­erő­söd­jön az al­kal­ma­zói (vál­la­la­ti, mun­ka­adói) kap­cso­lat­rend­szer, ezért a fel­ső­fo­kú kép­zés tar­tal­mi meg­úju­lá­sa ér­de­ké­ben a kép­zé­si igé­nye­ket be kell csa­tor­náz­ni a kép­zé­sek­be.

Mit je­lent va­ló­já­ban a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa?

Az OECD Vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa és a fel­ső­ok­ta­tás című ta­nul­má­nya⁴ sze­rint a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa olyan cse­lek­vés, amely a vál­lal­ko­zói be­ál­lí­tó­dás, at­ti­tűd és kész­sé­gek erő­sí­té­sé­re irá­nyul, és szá­mos as­pek­tust fog­lal ma­gá­ban, mint az öt­le­tek ki­ta­lá­lá­sa, a star­tup cégek lét­re­ho­zá­sa, a nö­ve­ke­dés és az in­no­vá­ció.

A vál­lal­ko­zás­hoz szük­sé­ges sze­mé­lyes tu­laj­don­sá­gok lis­tá­ja a po­ten­ci­á­lis vál­lal­ko­zó kö­vet­ke­ző ké­pes­sé­ge­it és kom­pe­ten­ci­á­it tar­tal­maz­za:

– Prob­lé­ma­meg­ol­dás: az a ké­pes­ség, amellyel a prob­lé­má­kat le­he­tő­ség­ként fog­juk fel, el­sa­já­tít­juk a prob­lé­ma­meg­ol­dás­hoz szük­sé­ges kész­sé­ge­ket, mód­sze­re­ket és esz­kö­zö­ket, kom­pe­ten­ci­á­kat ala­kí­tunk ki a ter­ve­zés, dön­tés­ho­zás, kom­mu­ni­ká­ció és a fe­le­lős­ség­vál­la­lás terén.

– Együtt­mű­kö­dés és kap­cso­lat­épí­tés, há­ló­zat­ba szer­ve­ző­dés (net­wor­king): tár­sas kom­pe­ten­ci­ák el­sa­já­tí­tá­sa, mint pél­dá­ul az együtt­mű­kö­dés, a kap­cso­lat­épí­tés és az új sze­re­pek meg­ta­nu­lá­sa.

– Ön­bi­za­lom és mo­ti­vá­ció: az ön­bi­za­lom ki­fej­lesz­té­se, a kri­ti­kus és ön­ál­ló gon­dol­ko­dás, va­la­mint az au­to­nóm ta­nu­lás ké­pes­sé­ge.

A ta­nul­mány össze­ha­son­lít­ja a je­len­le­gi egye­te­mi kép­zé­si kí­ná­la­tot a vál­lal­ko­zók szá­má­ra kí­vá­na­tos szak­mai mun­ka­erő­pi­a­ci szük­ség­le­tek­kel, és azzal a kö­vet­kez­te­tés­sel zárul, hogy amíg az egye­te­mek az in­for­má­ció és a tudás át­adá­sá­ra össz­pon­to­sí­ta­nak, addig a vál­lal­ko­zók a meg­va­ló­sí­tás­hoz szük­sé­ges kész­sé­gek meg­te­rem­té­sét/ fej­lesz­té­sét hang­sú­lyoz­zák.

A gaz­da­ság­tu­do­má­nyi kép­zé­si te­rü­let fenn­tart­ha­tó, ered­mé­nyes és nem­zet­kö­zi szin­ten is ver­seny­ké­pes mű­köd­te­té­sé­hez a kö­vet­ke­ző főbb vál­toz­ta­tá­si irá­nyok meg­va­ló­sí­tá­sát lát­juk szük­sé­ges­nek Ma­gyar­or­szá­gon:

– Az alap­kép­zé­si (BA/BSc) sza­kok szá­má­nak csök­ken­té­se, hi­szen a je­len­le­gi szak­struk­tú­ra in­do­ko­lat­la­nul korai pá­lya­vá­lasz­tás elé ál­lít­ja a hall­ga­tó­kat, el­le­he­tet­le­ní­ti a költ­ség­ha­té­kony kép­zés­szer­ve­zé­si te­vé­keny­sé­get (ma 10 alap­sza­kot hir­det­nek meg há­rom­fé­le: nap­pa­li, esti és le­ve­le­ző for­má­ban, két­fé­le fi­nan­szí­ro­zá­si – ál­la­mi és ön­költ­sé­ges – mo­dell­ben mint­egy 40 fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben, karon);

– A mes­ter­sza­kok (MA/MSc) helyi igé­nyek­hez il­lesz­ke­dő és gya­kor­lat­ori­en­tál­tabb to­vább­fej­lesz­té­se;

– A ki­emelt in­téz­mé­nyek nem­zet­kö­zi kép­zé­si pi­ac­ra való be­kap­cso­ló­dá­sa és az in­téz­mé­nyek kül­föl­di hall­ga­tó­kat fo­ga­dó ké­pes­sé­gé­nek erő­sí­té­se;

– A szak­irá­nyú to­vább­kép­zés­ben és fel­nőtt­kép­zés­ben fo­ko­zot­tabb, a mun­ka­adók­kal össze­han­golt sze­rep­vál­la­lás erő­sí­té­se.

Az utol­só vál­toz­ta­tást az in­do­kol­ja, hogy a mun­ka­adók ol­da­lán szá­mos olyan igény merül fel, amit egy gaz­da­ság­tu­do­má­nyi kép­ző- és fej­lesz­tő­in­téz­mény tu­dá­sá­val, ka­pa­ci­tá­sá­val jól és szak­sze­rű­en ki tud szol­gál­ni. Az in­téz­mé­nyek helyi be­ágya­zott­sá­gát, az ak­tu­á­lis gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra való fo­gé­kony­sá­gát, va­la­mint fenn­tart­ha­tó fi­nan­szí­ro­zá­sát ki­vá­ló­an szol­gál­ják ezek a nem­zet­kö­zi gya­kor­lat­ban szé­les­kö­rű­en al­kal­ma­zott együtt­mű­kö­dé­si for­mák, mint a vál­la­la­tok és szer­ve­ze­tek által fi­nan­szí­ro­zott ok­ta­tói és fej­lesz­tői stá­tu­sok, közös tan­anyag- és mód­szer­tan­fej­lesz­té­sek, közös ku­ta­tá­sok, a vál­la­la­ti szak­em­ber- és ve­ze­tői után­pót­lás biz­to­sí­tá­sa. Ehhez szük­sé­ges:

– a gaz­da­ság­tu­do­má­nyi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek szak­irá­nyú sze­re­pé­nek pon­tos de­fi­ni­á­lá­sa a to­vább­kép­zés­ben és a fel­nőtt­kép­zés­ben, va­la­mint az ehhez szük­sé­ges fel­té­tel­rend­szer meg­te­rem­té­se;

– a mun­ka­adók­kal való struk­tu­rált, cél­ori­en­tált együtt­mű­kö­dé­si for­mák ösz­tön­zé­se.

Ki ta­nít­sa a vál­lal­ko­zói is­me­re­te­ket?

A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak fő célja, amely meg­kü­lön­böz­te­ti a ti­pi­kus üz­le­ti jel­le­gű ok­ta­tás­tól, az a ki­hí­vás, hogy ren­ge­teg olyan el­té­rő öt­le­tet és gon­do­la­tot al­kos­sunk és ér­té­kel­jünk ki, ame­lyek az üz­le­ti le­he­tő­sé­gek ki­ak­ná­zá­sá­ra vo­nat­koz­nak. Az ok­ta­tás­nak tar­tal­maz­nia kell kész­ség­fej­lesz­tő kur­zu­so­kat, pl. tár­gya­lás­tech­ni­ka, ve­ze­tés, új ter­mék ki­fej­lesz­té­se, kre­a­tív gon­dol­ko­dás és a tech­ni­kai in­no­vá­ció al­kal­ma­zá­sa. A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ha­té­kony ok­ta­tá­sa meg­kö­ve­te­li, hogy a hall­ga­tók­nak je­len­tős köz­vet­len ta­pasz­ta­la­ta le­gyen, hogy ké­pe­sek le­gye­nek meg­ta­nul­ni azt, ho­gyan adó­dik érték az igazi vál­lal­ko­zá­sok­hoz, és ké­szen áll­ja­nak arra, hogy ér­té­ket ad­ja­nak hozzá a saját vál­lal­ko­zá­suk­hoz is. Pro­jekt­ala­pú kí­sér­le­ti ta­nu­lá­si for­má­nak kell el­ter­jed­nie, szá­mos for­mát öltve, mint pél­dá­ul az üz­le­ti ter­vek írása, a hall­ga­tók star­tup cé­ge­i­nek ala­pí­tá­sa, kon­zul­tá­ció az aktív vál­lal­ko­zók­kal, szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ció és imi­tá­ció. A hall­ga­tók (még ha fik­tív is) cég­ala­pí­tá­sa fon­tos ré­szét ké­pe­zi a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­nak.

A ha­gyo­má­nyos üz­le­ti sza­ko­kat egyre in­kább kri­ti­zál­ják azért, mert nem iga­zán ké­pe­sek meg­fe­lel­ni a je­len­le­gi di­na­mi­ku­san vál­to­zó és fej­lő­dő üz­le­ti kör­nye­zet el­vá­rá­sa­i­nak. A vál­lal­ko­zás tan­ter­mi szi­mu­lá­ci­ó­ja gyak­ran túl­sá­go­san el­mé­let­köz­pon­tú: vagy a ve­ze­tés­ta­ni el­mé­le­te­ken ala­pul, me­lye­ket a vál­lal­ko­zá­sok és a kis­vál­lal­ko­zá­sok ta­nács­adá­sá­ra szab­nak át, vagy a vál­lal­ko­zói is­me­re­ti el­mé­le­tek szol­gál­tat­nak ala­pot, ame­lyek a vál­lal­ko­zók és sze­mé­lyes tu­laj­don­sá­ga­ik fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­zák. Azok, akik ez utób­bi­val ér­te­nek egyet, meg­jegy­zik, hogy a vál­lal­ko­zói sza­kok gyak­ran a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­ről szól­nak, mint­sem a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek meg­is­me­ré­sé­ért és meg­ér­té­sé­ért ok­tat­ná­nak.

Vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­val fog­lal­ko­zó főbb do­ku­men­tu­mok az EU-ban

A vál­lal­ko­zás és a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa elő­ke­lő sze­rep­hez jut a leg­több EU-tag­or­szág­ban. Az el­múlt évek­ben olyan ok­ta­tá­si re­for­mo­kat haj­tot­tak végre ezen or­szá­gok­ban, amely­nek ered­mé­nye­ként a vál­lal­ko­zói kész­sé­gek fej­lesz­té­sét – kü­lön­bö­ző for­mák­ban – si­ke­re­sen be­épí­tet­ték az ok­ta­tás­ba. Eu­ró­pa-szer­te sok­fé­le prog­ram és te­vé­keny­ség lé­te­zik az em­lí­tett kész­sé­gek to­váb­bi fej­lesz­té­sé­vel kap­cso­lat­ban az ok­ta­tás kü­lön­bö­ző szint­je­in. Azon­ban szük­ség van ezek­nek a kez­de­mé­nye­zé­sek­nek a szisz­te­ma­ti­ku­sabb pro­pa­gá­lá­sá­ra és el­ter­jesz­té­sé­re. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság el­kö­te­le­zett a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa iránt, az ál­ta­lá­nos is­ko­lák­tól kezd­ve az egye­te­me­kig, és azon túl is. A vál­lal­ko­zás­ra és a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­ra fó­kusz­á­lás tük­rö­ző­dik vissza szá­mos stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­ban.⁵ To­váb­bi út­mu­ta­tó­ként szol­gál az OECD Vál­lal­ko­zói is­me­re­tek és a fel­ső­ok­ta­tás című ta­nul­má­nya⁶ és a Pil­lan­tás a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­re 2015.⁷

A Vi­lág­bank 2014-ben adta ki je­len­té­sét Vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa és kép­zé­si prog­ra­mok vi­lág­szer­te cím­mel.⁸ A Vi­lág­gaz­da­sá­gi Fórum is meg­je­len­te­tett egy ta­nul­mányt

A kö­vet­ke­ző vál­lal­ko­zói ge­ne­rá­ció ok­ta­tá­sa: A vál­lal­ko­zói ka­pa­ci­tá­sok ki­hasz­ná­lá­sa a 21. szá­zad ki­hí­vá­sa­i­nak le­küz­dé­sé­ben cím­mel.⁹ A Bi­zott­ság Kom­mu­ni­ká­ció a vál­lal­ko­zói gon­dol­ko­dás­mód fej­lesz­té­sé­hez az ok­ta­tás­ban és a ta­nu­lás­ban című anya­ga,¹⁰ mely a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­ra össz­pon­to­sít, azt mu­tat­ja, hogy szük­ség van a cse­lek­vé­sek in­ten­zí­veb­bé té­te­lé­re az Unió és a tag­or­szá­gok szint­jén egy­aránt. A vál­lal­ko­zói kom­pe­ten­cia egyi­ke az élet­hosszig tartó ta­nu­lás kulcs­kom­pe­ten­ci­á­i­nak. Ösz­tön­zi az ön­meg­va­ló­sí­tást, a tár­sas in­teg­rá­ci­ót és az aktív ál­lam­pol­gá­ri ma­ga­tar­tást, va­la­mint a vál­lal­ko­zá­si kész­sé­get.¹¹

Fon­tos­nak tart­juk még meg­em­lí­te­ni, hogy az ok­ta­tók kö­ve­ten­dő pél­dák a hall­ga­tók sze­mé­ben. Az egye­te­mis­ta fi­a­ta­lok kö­ré­ben a po­zi­tív hoz­zá­ál­lás a vál­lal­ko­zás, az in­no­vá­ció és a re­ori­en­tá­ció iránt meg­kö­ve­te­li, hogy az ok­ta­tók­nak is le­gyen erre vo­nat­ko­zó tu­dá­suk. Ezért fon­tos a ta­nár­kép­zés­ben is a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­re össz­pon­to­sí­ta­ni, és kom­pe­ten­cia­fej­lesz­tő kur­zu­so­kat aján­la­ni az aktív ok­ta­tók­nak. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ezért al­kot­ta meg az Ok­ta­tói Út­mu­ta­tót.¹²

Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság által 2011-ben el­fo­ga­dott Vál­lal­ko­zás 2020 cse­lek­vé­si terv­ben is je­len­tős hang­súlyt kap a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa, nem­csak a fel­ső-, hanem már a köz­ok­ta­tás szint­je­in is. Jelen ta­nul­má­nyunk­ban azon­ban csak a fel­ső­ok­ta­tás ez irá­nyú sze­re­pé­vel fog­lal­ko­zunk.

A vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sa; nem­ze­ti stra­té­gi­ák és ered­mé­nyek a ta­nu­lás­ban

A nem­ze­ti stra­té­gi­ák ál­ta­lá­ban tar­tal­maz­zák a vál­lal­ko­zás­ra való ok­ta­tást (élet­hosszig tartó ta­nu­lás, fi­a­tal ge­ne­rá­ció ok­ta­tá­sa) né­hány olyan or­szág­ban, ahol a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek az ál­ta­lá­nos is­ko­lá­tól kezd­ve a kö­zép­is­ko­lá­ig meg­je­len­nek, ahol gyak­ran a tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi vagy gaz­da­sá­gi jel­le­gű tan­tár­gyak ré­szét ké­pe­zik, és csak rit­kán sze­re­pel­nek ön­ál­ló tan­tárgy­ként. A fel­ső­ok­ta­tás­ban azon­ban, főleg a nem gaz­da­sá­gi jel­le­gű sza­ko­kon, az ok­ta­tás­po­li­ti­ká­ért fe­le­lős mi­nisz­té­ri­um anya­gi tá­mo­ga­tá­sa szük­sé­ges az e te­rü­le­tek ok­ta­tá­sá­nak fej­lesz­té­sé­re irá­nyu­ló ku­ta­tás-fej­lesz­té­si te­vé­keny­sé­gek­hez, va­la­mint ugyan­azon cél­ból szak­mai együtt­mű­kö­dé­sek ki­ala­kí­tá­sa szük­sé­ges a vál­la­la­tok­kal/vál­lal­ko­zá­sok­kal és azok ve­ze­tő­i­vel. Ez­ál­tal olyan re­gi­o­ná­lis kép­zé­si köz­pon­tok lé­te­sül­het­nek, ame­lyek a meg­fe­le­lő esz­kö­zö­ket és mód­sze­re­ket ki­vá­laszt­ják, be­mu­tat­ják a jó gya­kor­la­to­kat, és a hall­ga­tó­kat, ok­ta­tó­kat és mun­kál­ta­tó­kat a vál­lal­ko­zá­sok cél­ja­i­ra ori­en­tál­tan tré­nin­ge­zik. Meg­fe­le­lő mo­ti­vá­ci­ó­val a star­tup cégek kon­cep­ci­ó­ját is meg­ked­vel­te­tik a hall­ga­tók­kal, és se­gí­te­nek nekik a kez­dő­tő­ke össze­gyűj­té­sé­ben, a szpon­zo­rok fel­ku­ta­tá­sá­ban, az in­ku­bá­tor­szer­ve­ze­tek­kel foly­ta­tott együtt­mű­kö­dés­ben és az üz­le­ti terv­ről foly­ta­tott kon­zul­tá­ci­ók­ban.

A fel­ső­ok­ta­tás fej­lő­dé­sé­nek ke­ret­rend­sze­re

A jövő fel­ső­ok­ta­tá­sá­nak kulcs­sza­vai: ver­seny, mi­nő­ség, tel­je­sít­mény és siker.

A ma­gyar ok­ta­tás­po­li­ti­ka 2030-ra olyan fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szert kíván lét­re­hoz­ni, ahol a ren­del­ke­zés­re álló ál­la­mi for­rá­so­kat a nem­zet­kö­zi ver­seny­ben is bi­zo­nyí­tot­tan erős te­rü­le­tek­re lehet kon­cent­rál­ni, vagy­is a gaz­da­ság­po­li­ti­ká­ban be­vált ága­za­ti szem­lé­le­tű meg­kö­ze­lí­tést a fel­ső­ok­ta­tás­ba is át kell ve­zet­ni.

A mi­nő­sé­gi ok­ta­tás egyik kul­csa a dif­fe­ren­ci­á­lás, ame­lyet azon­ban a kép­zé­si te­rü­le­te­ken kívül a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek pro­fil­ja és a hall­ga­tók ké­pes­sé­ge terén is egy­aránt ér­vé­nye­sí­te­ni kell. A jö­vő­ben min­den egye­tem­nek és fő­is­ko­lá­nak a saját, jól meg­kü­lön­böz­tet­he­tő, ki­emelt kép­zé­si te­rü­le­té­re szük­sé­ges fó­kusz­ál­nia, vagy­is az in­téz­mé­nyek­nek ha­tá­ro­zott kép­zé­si pro­fil­lal kell ren­del­kez­ni­ük, és az ál­ta­luk kép­vi­selt te­rü­le­ten vi­lág­szín­vo­na­lú kép­zést kell nyúj­ta­ni­uk. Ez hoz­zá­já­rul ahhoz, hogy meg­szűn­jön az in­téz­mé­nyek fe­les­le­ges ri­va­li­zá­lá­sa, he­lyé­be a kép­zé­sek kö­zöt­ti egész­sé­ges ver­seny lép­jen, és így az or­szág fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyei – kol­lek­tí­ven – ké­pe­sek lesz­nek min­den tu­dás­te­rü­le­tet és tu­dás­szin­tet le­fed­ni.

Fo­ko­zat­vál­tás a fel­ső­ok­ta­tás­ban¹³ cím­mel je­lent meg 2015-ben a ma­gyar kor­mány új, fel­ső­ok­ta­tá­si stra­té­gi­á­ja. A stra­té­gia a 2030-ig el­éren­dő olyan cél­ról szól, mint az új kép­zé­si szer­ke­zet és alap­kép­zé­si tí­pu­sok ki­ala­kí­tá­sa, a gya­kor­lat­ori­en­tált kép­zé­sek bő­ví­té­se és erő­sí­té­se, a du­á­lis kép­zés be­ve­ze­té­se és fo­lya­ma­tos bő­ví­té­se. Több kül­föl­di hall­ga­tó ma­gyar­or­szá­gi kép­zé­se is a stra­té­gia ki­emelt célja, to­váb­bá a ha­tá­ron túli ma­gyar és ide­gen nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­se is. A stra­té­gi­á­ban kri­ti­ka­ként rög­zí­tet­ték, hogy még min­dig nincs kellő össz­hang a fel­ső­ok­ta­tá­si ki­bo­csá­tás és a mun­ka­erő­pi­ac igé­nye kö­zött. A je­len­leg ki­bo­csá­tott hall­ga­tók is­me­re­te, tu­dás­szint­je nem min­den te­kin­tet­ben ele­gen­dő ahhoz, hogy az alap­szak el­vég­zé­sét kö­ve­tő­en ön­ál­ló­an tud­ja­nak dol­goz­ni. A stra­té­gia a du­á­lis kép­zést tart­ja in­kább el­fo­gad­ha­tó­nak, ugyan­is abban na­gyobb arányt kép­vi­sel a gya­kor­la­ti kép­zés, ami szá­mos je­len­le­gi fel­ső­ok­ta­tá­si szak ese­té­ben hi­á­nyos, ki­for­rat­lan.

A nem­ze­ti fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény három mi­nő­sí­té­si el­já­rást ve­ze­tett be, ame­lyek men­tén a fi­nan­szí­ro­zás­ban egyes kap­cso­ló­dó cél­fel­ada­tok je­len­nek meg. A ki­emelt fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény, a ku­ta­tó­egye­tem és az al­kal­ma­zott ku­ta­tá­sok fő­is­ko­lá­ja mi­nő­sí­té­si el­já­rá­sai is erre fó­kusz­ál­nak.

Ok­ta­tá­si stra­té­gia (2020)

Ma­gyar­or­szá­gon tel­je­sen kü­lön­ál­ló a köz­ok­ta­tás és a fel­ső­ok­ta­tás ál­la­mi ap­pa­rá­tu­sa és sza­bá­lyo­zá­si hát­te­re. Az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­mán belül van Fel­ső­ok­ta­tá­sért Fe­le­lős Ál­lam­tit­kár­ság,¹⁴ Köz­ne­ve­lé­sért Fe­le­lős Ál­lam­tit­kár­ság,¹⁵ és a szak­mun­kás­kép­zés¹⁶ egy másik mi­nisz­té­ri­um által irá­nyí­tott kép­zé­si te­rü­let.

Az elő­ző­ek­ből ki­fo­lyó­lag egy­sé­ges nem­ze­ti ok­ta­tá­si stra­té­gia nincs, csak mun­ka­anyag áll ren­del­ke­zés­re.

A ma­gyar­or­szá­gi Köz­ne­ve­lés-fej­lesz­té­si stra­té­gia, az Eu­ró­pai Unió Eu­ró­pa 2020 stra­té­gi­á­já­nak ki­emelt cél­ki­tű­zé­se­i­vel össz­hang­ban, a ma­gyar köz­ne­ve­lés hely­ze­tét is ér­té­kel­ve je­lö­li ki az ága­zat fej­lesz­té­si irá­nya­it a 2014 és 2020 kö­zöt­ti idő­szak­ra. Főbb ve­zér­el­vei közé tar­to­zik egye­bek mel­lett a ta­nu­lói tár­gyi tudás, a kész­sé­gek, a ké­pes­sé­gek szint­jé­nek eme­lé­se, fej­lesz­té­se, a pe­da­gó­gu­sok mód­szer­ta­ni kul­tú­rá­já­nak fej­lesz­té­se, össz­hang­ban az új tan­ter­vi-tar­tal­mi sza­bá­lyo­zók­ban meg­je­le­nő kö­ve­tel­mé­nyek­kel. Cél­ként meg­je­le­nik benne az új tan­ter­vi-tar­tal­mi sza­bá­lyo­zók­nak meg­fe­le­lő tan­esz­kö­zök fej­lesz­té­se, be­ve­ze­té­se, el­ter­jesz­té­se, a fel­zár­kó­zás tá­mo­ga­tá­sa, az in­no­vá­ció és a te­het­ség tá­mo­ga­tá­sa a köz­ne­ve­lés min­den szint­jén, a pe­da­gó­gus­kép­zés fej­lesz­té­se és a szak­mai fej­lő­dés biz­to­sí­tá­sa.

A fel­ső­ok­ta­tás mi­nő­sí­té­sé­nek nem­ze­ti ke­ret­rend­sze­re

A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás mi­nő­sé­gé­nek meg­ha­tá­ro­zó ala­kí­tói és fe­le­lő­sei maguk az egye­te­mek és a fő­is­ko­lák. A kor­mány­zat­nak a fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sá­ban, a Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tá­si Akk­re­di­tá­ci­ós Bi­zott­ság­nak (to­váb­bi­ak­ban MAB) az ok­ta­tás mi­nő­sé­gé­nek ér­té­ke­lé­sé­ben és fej­lesz­té­sé­nek se­gí­té­sé­ben van tör­vény­ben rög­zí­tett fon­tos sze­re­pe.

A fel­ső­ok­ta­tá­si mi­nő­ség­biz­to­sí­tás eu­ró­pai szten­derd­je­it és irány­el­ve­it az ENQA (Euro­pe­an As­so­ci­a­ti­on for Qu­a­lity Ass­u­rance in Hig­her Edu­ca­ti­on) ko­or­di­ná­lá­sá­ban ki­dol­go­zott és az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség mi­nisz­te­rei által 2005 má­ju­sá­ban, Ber­gen­ben el­fo­ga­dott do­ku­men­tum, a Stan­dards and Guide­li­nes for Qu­a­lity Ass­u­rance in the Euro­pe­an Hig­her Edu­ca­ti­on Area¹⁷ (a to­váb­bi­ak­ban: ESG) tar­tal­maz­za. A 2005-ben el­fo­ga­dott és még je­len­leg is ér­vény­ben lévő ESG-do­ku­men­tu­mot 2015-ben Je­re­ván­ban új­ra­tár­gyal­tat­ták az il­le­té­kes part­ne­rek, és né­hány pon­ton fej­lesz­té­se­ket, mó­do­sí­tá­so­kat haj­tot­tak végre. Ma­gyar­or­szá­gon is fo­ko­za­to­san meg­kez­dő­dik az új ESG-kö­ve­tel­mé­nyek­re való át­ál­lás a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben, amely fo­lya­ma­tot a MAB a soron kö­vet­ke­ző akk­re­di­tá­ci­ós el­já­rá­sok során fogja fel­ügyel­ni.

Ez az ESG-do­ku­men­tum tehát a fel­ső­ok­ta­tás mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si szab­vá­nya­ként te­kin­ten­dő, amit a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban részt vevő or­szá­gok­ban mű­kö­dő fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ma­guk­ra nézve kö­te­le­ző­nek kell hogy te­kint­se­nek, va­la­mint ez alap­ján köl­csö­nö­sen el kell is­mer­ni­ük egy­más kép­zé­se­it. Ez a közös sza­bály­rend­szer te­rem­ti meg az ala­pot az EU-n be­lü­li in­téz­mé­nyek kö­zöt­ti sza­bad át­jár­ha­tó­ság­hoz (kre­dit­át­vi­tel, kre­di­tel­is­me­rés stb.).

A fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­nek ke­ret­rend­sze­re

Az ága­za­ti fel­ső­ok­ta­tás-irá­nyí­tás fon­tos eleme az in­téz­mé­nyi szin­tű stra­té­gi­ai ter­ve­zés ösz­tön­zé­se. Az OECD és más nem­zet­kö­zi in­téz­mé­nyek fel­ső­ok­ta­tá­si aján­lá­sai is meg­fo­gal­maz­ták, hogy a nem­ze­ti kor­má­nyok kö­ve­tel­jék meg az in­téz­mé­nyek­től, hogy azok ren­del­kez­ze­nek stra­té­gi­ai in­téz­mény­fej­lesz­té­si terv­vel. A ter­ve­zé­si fo­lya­mat­ban a fenn­tar­tó köz­ve­tí­ti a kép­zé­si és ku­ta­tá­si te­rü­le­tek ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sá­nak (ösz­tön­díj) kö­zép­tá­vú ter­ve­it, amely ala­pot nyújt a ter­vek el­ké­szí­té­sé­hez. Az in­téz­mény­fej­lesz­té­si ter­vek szer­ke­ze­té­re és tar­tal­má­ra vo­nat­ko­zó el­vá­rá­sok a kö­vet­ke­zők:

– Hely­zet­ér­té­ke­lés: a tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi kör­nye­zet, a kép­zé­si te­vé­keny­ség, K+F+I te­vé­keny­sé­gek, az in­téz­mény­irá­nyí­tás ér­té­ke­lé­se, az in­téz­mény ver­seny­társ­elem­zé­se, gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi ha­tá­sok ér­té­ke­lé­se, a spe­ci­á­lis fel­adat­el­lá­tás tel­je­sít­mé­nyé­nek (op­ci­o­ná­lis) és az in­téz­mény szer­ve­ze­ti ön­ál­ló­sá­gá­nak ér­té­ke­lé­se;

– jö­vő­kép meg­ha­tá­ro­zá­sa;

– stra­té­gi­ai irá­nyok meg­ha­tá­ro­zá­sa;

– stra­té­gi­ai célok meg­ha­tá­ro­zá­sa;

– stra­té­gi­ai mu­ta­tó­szá­mok meg­ha­tá­ro­zá­sa;

– éves mű­kö­dé­si terv ki­ala­kí­tá­sa;

– stra­té­gi­ai kont­roll­ing fo­lya­ma­tá­nak és esz­kö­ze­i­nek be­mu­ta­tá­sa;

– stra­té­gi­ai kom­mu­ni­ká­ció fo­lya­ma­tá­nak és esz­kö­ze­i­nek be­mu­ta­tá­sa.

Ma­gyar­or­szá­gon mi­nisz­te­ri ren­de­let sza­bá­lyoz­za a fel­ső­fo­kú kép­zé­sek tar­tal­mát és a ki­me­ne­ti kö­ve­tel­mé­nye­ket mind az alap-, mind pedig a mes­ter­sza­ko­kon. A dek­ré­tum de­fi­ni­ál­ja az ál­ta­lá­nos (nem spe­ci­á­lis) kom­pe­ten­ci­á­kat, ame­lyek a kö­vet­ke­ző for­mát öltik:

– nyelv­tu­dás,

– in­fo­kom­mu­ni­ká­ció,

– vál­lal­ko­zói/ve­ze­té­si kész­sé­gek,

– kom­mu­ni­ká­ció stb.

Ma­gyar­or­szág kor­má­nya az egész éle­ten át tartó ta­nu­lás stra­té­gi­á­já­nak 2005-ben tör­tént meg­al­ko­tá­sá­val hosszú távra – az Eu­ró­pai Unió ter­ve­zé­sé­vel össz­hang­ban, kü­lö­nö­sen a 2007 és 2013 kö­zöt­ti idő­szak­ra – ha­tá­roz­ta meg az em­be­ri erő­for­rás fej­lesz­té­sé­nek irá­nya­it. Az egész éle­ten át tartó ta­nu­lást tá­mo­ga­tó szak­po­li­ti­kai esz­kö­zök a kö­vet­ke­zők:

– Eu­ró­pai Mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si Re­fe­ren­cia Ke­ret­rend­szer (EQA­VET),

– Eu­ró­pai Szak­ok­ta­tá­si és Szak­kép­zé­si Kre­dit­rend­szer (ECVET),

– Eu­ró­pai Ké­pes­sé­gek, Kom­pe­ten­ci­ák és Fog­lal­ko­zá­sok Egy­sé­ges Osz­tá­lyo­zá­si Rend­sze­re (ESCO).

Vé­ge­ze­tül, szin­tén ál­ta­lá­nos stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­ként meg kell em­lí­te­nünk az Új Szé­che­nyi Ter­vet, amely olyan ke­ret­rend­szer, ami ak­ció­terv­ként is szol­gált a 2007–2013-as idő­szak­ra. Hét ki­tö­ré­si pon­tot vá­zolt fel a gaz­da­ság erő­sí­té­sé­re és a fog­lal­koz­ta­tás tá­mo­ga­tá­sá­ra, ame­lyek­nek egyi­ke az üz­le­ti kör­nye­zet fej­lesz­té­se és a tu­do­má­nyin­no­vá­ció. Ez utób­bi prog­ram fő pri­o­ri­tá­sai kö­zött volt az em­be­ri erő­for­rás fej­lesz­té­se, a nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok ki­szé­le­sít­se és jól de­fi­ni­ált vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si esz­kö­zök nyúj­tá­sa, amely az in­no­va­tív cégek szá­má­ra jobb le­he­tő­sé­ge­ket is biz­to­sí­tott.

A vál­lal­ko­zói szel­lem erő­sí­té­sé­re szá­mos ál­la­mi szer­ve­zet lé­te­zik, mint pél­dá­ul a Bu­da­pes­ti Ke­res­ke­del­mi és Ipar­ka­ma­ra, a Ma­gyar Ke­res­ke­del­mi és Ipar­ka­ma­ra, to­váb­bá a te­rü­le­ti ka­ma­rák. Az Ipa­ro­sok Or­szá­gos Szö­vet­sé­ge (IPOSZ) és a Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si ügy­nök­sé­gek­kel és iro­dák­kal, va­la­mint a Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si, Fej­lesz­té­si és In­no­vá­ci­ós Hi­va­tal­lal együtt szin­tén tá­mo­ga­tást nyújt a vál­lal­ko­zá­sok­nak.

Az elő­ző­ek­ben em­lí­tet­tek­nek az ok­ta­tás te­rü­le­té­re való ki­ter­jesz­té­sét in­do­kol­ja a hazai kis­vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek ok­ta­tá­si hely­ze­té­ről 2008-ban, a SEED Kis­vál­lal­ko­zás

fej­lesz­té­si Ala­pít­vány által ké­szí­tett fel­mé­rés,¹⁸ amely meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a kép­zé­si mód­sze­rek­ben jel­lem­ző­en a „ha­gyo­má­nyos” is­me­ret­cent­ri­kus ok­ta­tás do­mi­nál, és igen ala­csony a szem­lé­let­for­má­lás­ra irá­nyu­ló prog­ra­mok, tré­nin­gek ará­nya.

Vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek ok­ta­tá­sa a ma­gyar fel­ső­fo­kú kép­zés­ben

A vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek sze­re­pe a fel­ső­ok­ta­tás­ban az el­múlt évek során fo­ko­za­to­san fel­ér­té­ke­lő­dött. A kö­vet­ke­zők­ben az ennek során ki­ala­kult hely­ze­tet vizs­gál­juk meg a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás­ban meg­hir­de­tett, a vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek­kel fog­lal­ko­zó kur­zu­sok tar­ta­lom­elem­zé­sé­vel. Min­ta­vé­te­lünk tehát cél­zot­tan tör­tént, ame­lyet a kö­vet­ke­ző fel­té­te­lek­kel ha­tá­roz­tunk meg:

– kö­rül­be­lül 50% üz­le­ti (főleg gaz­da­sá­gi és ve­ze­tés­tu­do­má­nyi) és 50% nem üz­le­ti jel­le­gű (főleg böl­csész, mű­vé­sze­ti és mű­sza­ki) kép­zé­sek,

– hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 66% alap­szak és 33% mes­ter­szak.

A kö­vet­ke­ző lé­pés­ben a tan­tár­gyi prog­ra­mok ke­re­té­ben ok­ta­tott tan­tár­gya­kat ele­mez­tük, és fi­gyel­met for­dí­tot­tunk arra, hogy a tan­tár­gyak köz­ve­tet­ten vagy köz­vet­le­nül kap­cso­lód­nak-e a vál­lal­ko­zás­tan­hoz és a vál­lal­ko­zók­hoz. Ma­gya­rá­za­tuk a kö­vet­ke­ző:

– a köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó tan­tár­gyak azok, ame­lyek a kis- és kö­zép­vál­la­la­tok­ra fó­kusz­ál­nak, és több üz­le­ti te­rü­le­tet is fel­ölel­nek (pl. Kis­vál­lal­ko­zá­sok irá­nyí­tá­sa, A vál­lal­ko­zás­tan alap­jai stb.),

– a köz­ve­tet­ten kap­cso­ló­dó tan­tár­gyak, ame­lyek ál­ta­lá­ban egy üz­le­ti és/vagy gaz­da­sá­gi te­rü­let­re össz­pon­to­sí­ta­nak (pl. Ve­ze­té­si is­me­re­tek, Mar­ke­ting, Pénz­ügy, Szám­vi­tel stb.).

Meg­vizs­gál­tuk azon tan­tár­gyi prog­ra­mok ará­nyát, ame­lyek tar­tal­maz­nak leg­alább egy olyan tan­tár­gyat, amely köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dik a vál­lal­ko­zás­tan­hoz, és azt is, mi­lyen arány­ban (%) ta­lál­ha­tó olyan szak, amely­ben nincs sem köz­vet­le­nül, sem köz­ve­tet­ten a vál­lal­ko­zás­tan­hoz kap­cso­ló­dó tárgy. Ez­után min­den tan­tár­gyi prog­ram­ból ki­gyűj­töt­tük a vál­lal­ko­zás­tan­hoz köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó tár­gyak lis­tá­ját, és meg­néz­tük, hogy azok hány­szor je­len­tek meg a tan­tár­gyi prog­ra­mok­ban. Vé­ge­ze­tül be­azo­no­sí­tot­tuk és to­váb­bi vizs­gá­la­ta­ink­hoz ki­vá­lo­gat­tuk az adott egye­te­men ta­ní­tott, a vizs­gá­la­ta­ink szem­pont­já­ból leg­fon­to­sabb­nak ítélt tan­tár­gya­kat, és el­vé­gez­tük mind­ezen tan­tár­gyak tar­ta­lom­elem­zé­sét. Ele­mez­tük töb­bek kö­zött a tan­tár­gyak főbb cél­ja­it, tar­tal­mát, ok­ta­tá­si mód­sze­re­it és egyéb jel­lem­ző­it.

Az em­lí­tett mód­szer alap­ján, or­szá­gon belül vég­zett tar­ta­lom­elem­zé­sek ered­mé­nye­i­re ala­poz­va, a V4-es or­szá­gok össze­ha­son­lí­tó elem­zé­sét kí­ván­juk el­vé­gez­ni, hogy rá­vi­lá­gít­sunk az or­szá­gok kö­zöt­ti azo­nos­sá­gok­ra és a kü­lönb­sé­gek­re. Meg­íté­lé­sünk sze­rint ezek az ered­mé­nyek se­gít­het­nek a jö­vő­ben olyan, a vál­lal­ko­zó­vá vá­lást ered­mé­nye­seb­ben se­gí­tő tan­tár­gyi prog­ra­mok össze­ál­lí­tá­sá­ban, ame­lyek na­gyobb fi­gyel­met for­dí­ta­nak a vál­lal­ko­zás­tan­ra/vál­lal­ko­zá­sok­ra.

Tan­ter­vek elem­zé­se

A ma­gyar (felső)ok­ta­tás rövid be­mu­ta­tá­sa

Ma­gyar­or­szá­gon az 1989-es rend­szer­vál­tás szá­mos vál­to­zást ho­zott a fel­ső­ok­ta­tás­ban. Meg­je­len­tek a tan­dí­jas kép­zé­sek, és új tár­sa­dal­mi ré­te­gek­nek nyílt le­he­tő­sé­ge részt venni a fel­ső­ok­ta­tás­ban.

A má­so­dik je­len­tős vál­to­zás 2006-ban tör­tént, ami­kor Ma­gyar­or­szág, 46 másik eu­ró­pai or­szág­gal kö­zö­sen, be­ve­zet­te a bo­lo­gnai rend­szert, amely­nek célja a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer har­mo­ni­zá­ci­ó­ja. Az abban rög­zí­tett több­cik­lu­sú kép­zés fő pil­lé­rei az alap- (BSc/BA), a mes­ter- (MSc/MA) és a dok­to­ri (PhD) kép­zés, a pa­let­tá­ból pedig érett­sé­gi­zet­tek és már dip­lo­má­val ren­del­ke­zők is vá­lo­gat­hat­nak. A rend­szer­be több pon­ton is be lehet lépni, és biz­to­sí­tott a ki­lé­pé­si le­he­tő­ség is a mun­ka­erő­pi­ac­ra. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek alap- és mes­ter­kép­zést a Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tá­si Akk­re­di­tá­ci­ós Bi­zott­ság (MAB) tá­mo­ga­tó szak­ér­tői vé­le­mé­nyé­nek bir­to­ká­ban, a szak­in­dí­tás té­nyé­nek köz­pon­ti nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­lét kö­ve­tő­en in­dít­hat­nak. Va­la­mennyi alap- és mes­ter­kép­zés ese­té­ben jog­sza­bály ha­tá­roz­za meg a kép­zé­si és ki­me­ne­ti kö­ve­tel­mé­nye­ket, vagy­is azok­nak az is­me­re­tek­nek és kom­pe­ten­ci­ák­nak az összes­sé­gét, ame­lyek meg­szer­zé­se ese­tén az adott sza­kon az ok­le­vél ki­ad­ha­tó. A MAB tá­mo­ga­tó szak­ér­tői vé­le­mé­nye, va­la­mint jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott to­váb­bi fel­té­te­lek meg­lé­te ese­tén a dok­to­ri (PhD) kép­zés in­dí­tá­sa az egye­te­mek ha­tás­kö­re.

Tan­ter­vek, tan­tár­gyi prog­ra­mok elem­zé­se

Az 1. táb­lá­zat­ban a Ma­gyar­or­szá­gon az ál­ta­lunk vizs­gált in­téz­mé­nyek és kép­zé­sek sze­re­pel­nek.

1. táb­lá­zat: A ku­ta­tá­sunk során vizs­gált in­téz­mé­nyek és kép­zé­sek

A 4. osz­lop­ban uta­lunk a kép­zé­si szint­re (B = BA/BSc; M = MA/MSc), az 5. osz­lop­ban a kép­zés jel­le­gé­re (B = üz­le­ti jel­le­gű; NB = nem üz­le­ti jel­le­gű). A 6. és a 7. osz­lop ada­tai az adott kép­zés során ok­ta­tott, a vál­lal­ko­zá­sok­hoz köz­vet­le­nül és köz­vet­ve kap­cso­ló­dó (SDA = köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó; SIDA = köz­ve­tet­ten kap­cso­ló­dó) tan­tár­gyak szá­mát je­lö­li.

Össze­sen 3 in­téz­mény 7 ka­rá­nak 36 kép­zé­sét vizs­gál­tuk. Az 1. ábra a vizs­gált kép­zé­sek elem­szá­mát di­ag­ra­mon áb­rá­zol­ja.

1. ábra: A vizs­gált fel­ső­ok­ta­tá­si kép­zé­sek száma

Vizs­gá­la­ta­ink során tö­re­ked­tünk arra, hogy a mód­szer­tan­ban már em­lí­tett ará­nyok­nak ele­get te­gyünk. Ennek meg­fe­le­lő­en 18 üz­le­ti jel­le­gű kép­zést, ezen belül 12 alap- és 6 mes­ter­szin­tűt, va­la­mint 18 nem üz­le­ti kép­zést, ezen belül 12 alap- és 6 mes­ter­szin­tű kép­zést von­tunk be az elem­zés­be. A min­ta­tan­ter­vek ta­nul­má­nyo­zá­sa során össze­sen 101 olyan tan­tár­gyat si­ke­rült azo­no­sí­ta­ni, ame­lyek va­la­mi­lyen módon kap­cso­lód­nak a vál­lal­ko­zá­sok­hoz. Ebből, a 2. táb­lá­zat­ban be­mu­tat­va, 14 köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dik, és 87 köz­vet­ve kap­csol­ha­tó. Leg­na­gyobb szám­ban az üz­le­ti kép­zé­sek­nél, azon belül is az alap­sza­ko­kon (gaz­dál­ko­dás és me­nedzs­ment, ke­res­ke­de­lem és mar­ke­ting, pénz­ügy és szám­vi­tel, nem­zet­kö­zi gaz­dál­ko­dás) ta­lál­koz­ha­tunk egy vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­sé­hez szük­sé­ges is­me­re­te­ket átadó tan­tár­gyak­kal, át­la­go­san 3,5-del. Az üz­le­ti jel­le­gű mes­ter­kép­zé­sek (ve­ze­tés és szer­ve­zés, szám­vi­tel) prog­ram­jai át­la­go­san 1,5 tan­tár­gyat tar­tal­maz­nak, me­lyek köz­vet­le­nül kap­cso­lód­nak. Az em­lí­tett szám­ér­té­kek kép­zé­si szin­ten­kén­ti el­té­ré­se fő­ként azzal ma­gya­ráz­ha­tó, hogy amíg az alap­sza­kok 180–210 kre­di­tes, addig a mes­ter­sza­kok csu­pán 120 kre­di­tes rend­szer­ben mű­köd­nek. A nem üz­le­ti jel­le­gű kép­zé­sek tan­tár­gyi prog­ram­ja­i­ban át­la­go­san 0,6 olyan tan­tárgy sze­re­pel, amely köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dik a vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek­hez. Ezen kép­zé­sek­nél jóval több azok­nak a száma, ahol egy­ál­ta­lán nem ok­tat­nak a vál­lal­ko­zá­sok­hoz köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó is­me­re­te­ket. Össze­sen 12 olyan kép­zés sze­re­pel a min­tá­ban, ame­lyek ese­té­ben nem tud­tunk köz­vet­len a vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek­hez kap­cso­ló­dó tan­tár­gya­kat azo­no­sí­ta­ni. Ezek közül egy olyan kép­zés is van, ahol a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­hez köz­ve­tet­ten sem kap­cso­ló­dik ok­ta­tott tan­tárgy.

2. táb­lá­zat: A vál­lal­ko­zá­sok­hoz köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó tan­tár­gyak lis­tá­ja

A leg­több­ször elő­for­du­ló tan­tárgy a vál­la­la­ti/vál­lal­ko­zás-gaz­da­ság­tan. Össze­sen 17 szak (fő­ként üz­le­ti) kép­zé­si prog­ram­já­ban sze­re­pel, át­la­go­san 3,6 kre­dit­ér­ték­kel. A tan­tárgy min­den vizs­gált sza­kon kö­te­le­ző. A vál­la­la­ti gaz­da­ság­tan ok­ta­tá­sá­nak fő célja a vál­la­lat, a vál­la­la­ti gaz­dál­ko­dás belső mű­kö­dé­sé­nek, rend­sze­ré­nek, a kör­nye­zet­tel való köl­csön­ha­tá­sa­i­nak, a vál­la­la­ti gaz­dál­ko­dás fo­lya­ma­tá­nak, főbb össze­füg­gé­se­i­nek és sa­já­tos­sá­ga­i­nak a meg­is­mer­te­té­se. A tan­tárgy fej­lesz­ti az össze­füg­gé­sek át­lá­tá­sá­nak ké­pes­sé­gét, se­gí­ti a di­na­mi­kus szem­lé­let­mód ki­ala­ku­lá­sát, a prob­lé­ma­meg­ol­dá­si kész­sé­get. Meg­ala­poz­za a vál­la­la­ti mű­kö­dés egyes te­rü­le­te­i­hez kap­cso­ló­dó ké­sőb­bi szak­tan­tár­gya­kat, se­gí­ti a köz­tük lévő össze­füg­gé­sek, kap­cso­ló­dá­sok át­lá­tá­sát, meg­ér­té­sét.

A gaz­da­sá­gi jogot 15 üz­le­ti kép­zés ke­re­tén belül ok­tat­ják, át­la­go­san 4,1 kre­dit­tel. Min­den eset­ben kö­te­le­ző tan­tárgy­ként sze­re­pel a min­ta­tan­terv­ben. A tan­tárgy a főbb jog­el­mé­le­ti alap­fo­gal­mak is­mer­te­té­sét kö­ve­tő­en be­mu­tat­ja Ma­gyar­or­szág ál­lam­szer­ve­ze­ti struk­tú­rá­ját, a ha­tal­mi ágak rend­sze­rét, az ál­la­mi szer­vek fel­adat- és ha­tás­kö­rét. A vál­lal­ko­zá­sok jogi sza­bá­lyo­zá­sa tárgy­kö­ré­ben is­mer­te­ti az egyes vál­lal­ko­zá­si for­mák­hoz kap­cso­ló­dó fe­le­lős­sé­gi sza­bá­lyo­kat, a gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok ala­pí­tá­sá­nak és mű­köd­te­té­sé­nek főbb jel­lem­ző­it, va­la­mint a csőd- és a fel­szá­mo­lá­si el­já­rás sza­bá­lya­it. A do­lo­gi jog alap­fo­gal­mai mel­lett be­mu­tat­ja a mun­ka­jog alap­in­téz­mé­nye­it is.

Ará­nya­i­ban szin­tén gya­ko­ri elő­for­du­lá­sú az üz­le­ti ter­ve­zés tan­tárgy. Össze­sen 9 szak tan­ter­vé­ben sze­re­pel át­la­go­san 4,7 kre­dit­ér­ték­kel, min­den eset­ben kö­te­le­ző jel­leg­gel. Az üz­le­ti ter­ve­zés nevű tan­tárgy az üz­le­ti (gaz­da­sá­gi) dön­té­sek meg­ho­za­ta­lát elő­ké­szí­tő és tá­mo­ga­tó spe­ci­á­lis ter­ve­zé­si mód­sze­rek­kel fog­lal­ko­zik. A tan­tárgy az üz­le­ti ter­ve­zés leg­szé­le­sebb kör­ben el­ter­jedt alap­mo­dell­jét, tar­tal­mi össze­te­vő­it, ké­szí­té­sé­nek alap­mód­sze­re­it, je­len­tő­sé­gét, cél­cso­port­ja­it, cél­ja­it, ki­dol­go­zá­sá­nak leg­fon­to­sabb ha­tó­té­nye­ző­it mu­tat­ja be. A tan­tárgy ke­re­te­in belül az el­mé­le­ti is­me­re­tek gya­kor­la­ti al­kal­ma­zá­sát is el­sa­já­tít­ják a hall­ga­tók, a konk­rét ese­tet fel­dol­go­zó ön­ál­ló fel­ada­tuk el­vég­zé­sé­vel.

A ne­gye­dik leg­gya­ko­ribb tan­tárgy a pro­jekt­me­nedzs­ment, össze­sen 9 elő­for­du­lás­sal, át­la­go­san 3,8-as kre­dit­ér­ték­kel. A kép­zé­sek 89%-ánál kö­te­le­ző, míg 11%-ánál sza­ba­don vá­laszt­ha­tó jel­leg­gel ok­tat­ják. A tan­tárgy mul­ti­disz­cip­li­ná­ris meg­kö­ze­lí­tés­ben tár­gyal­ja a pro­jekt­me­nedzs­ment alap­fo­gal­ma­it, he­lyét és sze­re­pét a szer­ve­ze­tek­ben, to­váb­bá a szer­ve­ze­ti stra­té­gia és a pro­jek­tek kap­cso­la­tát, a pro­jekt­cik­lus ál­ta­lá­nos mo­dell­jét, a pro­jekt­stra­té­gia és a pro­jekt­meg­va­ló­sí­tás ele­me­it, a struk­tú­ra­ter­ve­ket, az idő- és erő­for­rás­ter­vet, a költ­ség­ter­vet, az el­ké­szí­té­sük során al­kal­ma­zott me­nedzs­ment­tech­ni­ká­kat, a pro­jekt­kont­roll és a tel­je­sí­tés­mo­ni­tor­ing főbb ele­me­it. Gya­kor­la­ti pél­dák, eset­ta­nul­má­nyok és szoft­ver al­kal­ma­zá­sa se­gí­ti a mód­sze­rek el­sa­já­tí­tá­sát.

Jó gya­kor­lat

A jó gya­kor­la­tok mo­dell­ként szol­gál­nak az egye­te­mek és a vál­la­la­ti szfé­ra (vál­lal­ko­zók) gyü­möl­csö­ző együtt­mű­kö­dé­sé­re, amely­nek fon­tos­sá­gá­ra és stra­té­gi­ai je­len­tő­sé­gé­re az EU is fel­hív­ja a fi­gyel­met. Az in­no­vá­ci­ós köz­pon­tok, in­ku­bá­tor­szer­ve­ze­tek, a tu­do­má­nyos és tech­no­ló­gi­ai par­kok és a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek­hez kap­cso­ló­dó pro­jek­tek mind ezt a célt szol­gál­ják. Nagy mul­ti­na­ci­o­ná­lis cégek, mint pl. a Bosch is fel­ka­rol­ják a fi­a­tal te­het­sé­ge­ket, és új ter­mé­kek ki­fej­lesz­té­sé­hez, va­la­mint új pi­a­cok felé nyi­tás­kor olyan szak­em­be­re­ket ke­res­nek, aki­ket a ben­nük rejlő le­he­tő­sé­gek tel­jes ki­ak­ná­zá­sá­ra biz­tat­nak. A du­á­lis kép­zés be­ve­ze­té­sé­vel a te­het­ség­gon­do­zás, a gya­kor­lat és a vál­lal­ko­zá­si is­me­re­tek még na­gyobb hang­súlyt kap­nak. A ma­gyar kor­mány célul tűzte ki 2030-ra, hogy 8%-kal nö­ve­li a du­á­lis kép­zés­ben részt vevők ará­nyát. To­váb­bá ugyan­ezen ter­ve­zé­si idő­szak­ban a spin-off cégek szá­má­nak 20%-os nö­ve­lé­se is a célok kö­zött sze­re­pel.

A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek szá­má­ra el­en­ged­he­tet­len a tu­do­mány és az ipar­ág közti együtt­mű­kö­dés fo­lya­ma­tos fej­lesz­té­se, bő­ví­té­se, ugyan­is ezzel új mi­nő­sé­gi szem­lé­le­tet te­remt a fel­ső­ok­ta­tás­ban dol­go­zók ku­ta­tá­si ered­mé­nyei te­kin­te­té­ben, va­la­mint jó mű­sza­ki hát­te­ret kínál a hall­ga­tók jö­vő­be­ni mun­kál­ta­tói szá­má­ra. Mind­ezek il­luszt­rá­lá­sá­ra áll­jon itt né­hány konk­rét példa.

1. Young In­no­va­ti­on Bro­kers for Vi­seg­rad Count­ri­es nyári egye­tem, amely­ben együtt­mű­kö­dő part­ne­rek Len­gyel­or­szág­ból a krak­kói Me­ző­gaz­da­sá­gi Egye­tem, Cseh­or­szág­ból a brnói Men­del Egye­tem, Szlo­vá­ki­á­ból a nyit­rai Szlo­vák Me­ző­gaz­da­sá­gi Egye­tem és Ma­gyar­or­szág­ról a Szent Ist­ván Egye­tem. A prog­ram azok­nak szól, akik ér­dek­lőd­nek az ag­rár­te­rü­le­ti in­no­vá­ció iránt, és öröm­mel vesz­nek részt in­ten­zív nyári prog­ra­mok­ban, me­lyek ki­hí­vást je­len­te­nek, de fej­lesz­tik is a tu­dást, a kre­a­ti­vi­tást, és a csa­pat­szel­le­met is ja­vít­ják. A Dis­co­very K+F Köz­pont­tal kar­ölt­ve a nyári egye­tem el­ső­sor­ban az MA/MSc-, PhD-, post-PhD-hall­ga­tó­kat cé­loz­za meg.

2. Ko­ope­ra­tív Szak­mai Gya­kor­la­ti Börze, amely­nek célja, hogy a Szent Ist­ván Egye­tem gé­pész­mér­nök ko­ope­ra­tív gya­kor­la­ta­i­nak he­lyet adó vál­la­la­tok be­mu­tat­koz­has­sa­nak, köz­vet­le­nül ta­lál­koz­has­sa­nak az egye­tem hall­ga­tó­i­val és ok­ta­tó­i­val. A hall­ga­tók így könnyeb­ben dönt­het­nek a gya­kor­lat hely­szí­né­nek, szak­mai te­rü­le­té­nek ki­vá­lasz­tá­sá­ról, az ok­ta­tók pedig meg­is­mer­ked­het­nek a gya­kor­lat­ban részt vevő – jel­lem­ző­en nem­zet­kö­zi – nagy­vál­la­la­tok el­vá­rá­sa­i­val. Az éven­te meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő Ál­lás­bör­ze – amely kü­lön­bö­ző vál­la­la­tok rész­vé­te­lé­vel a vég­zős hall­ga­tók­nak szól – sze­ret­né tá­mo­gat­ni a Ko­ope­ra­tív Bör­zén részt vevő cé­ge­ket abban, hogy a gya­kor­la­ti le­he­tő­sé­ge­ik mel­lett cé­gü­ket és nyi­tott po­zí­ci­ó­i­kat, ál­lás­he­lye­i­ket is be­mu­tat­has­sák a mun­kát ke­re­sők­nek. Az elő­adá­sok, work­sho­pok az egye­te­mi hall­ga­tók­hoz, az egye­te­mi ok­ta­tók­hoz, kül­sős ér­dek­lő­dők­höz és együtt­mű­kö­dő part­ne­rek­hez szól­nak. Együtt­mű­kö­dő part­ne­rek a GE El­ectric, GE Avi­a­ti­on, Ro­bert Bosch Elekt­ro­ni­ka, KUKA Ro­bo­tics Hun­gá­ria.

3. A győri Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem in­ku­bá­tor­prog­ram­ja is el­ső­sor­ban a gé­pész­mér­nök hall­ga­tó­kat cé­loz­za meg. A hall­ga­tók főleg cso­por­tok­ban dol­goz­nak egy új ter­mé­ken, szol­gál­ta­tá­son; bar­ká­csol­nak, vagy éppen in­for­ma­ti­kai fel­ada­ton dol­goz­nak. Az egye­tem From Idea to Busi­ness el­ne­ve­zé­sű nyári egye­te­mi prog­ram­ját már má­so­dik éve szer­ve­zik meg 16–20 fő rész­vé­te­lé­vel. A 4 napig tartó ren­dez­vény min­den­ki szá­má­ra nyit­va áll. El­mé­le­ti, gya­kor­la­ti ele­me­ket ötvöz elő­adá­sok­kal, öt­let­bör­zé­vel, pénz­ügyi, jogi (szel­le­mi tu­laj­don) ala­pok­kal, vá­laszt kí­ván­va ta­lál­ni arra a kér­dés­re, hogy mi a vonzó a be­fek­te­tők szá­má­ra.

4. Akit ér­de­kel a vál­lal­ko­zá­sok vi­lá­ga, vagy aki fon­tol­gat­ja, hogy vál­lal­ko­zást indít, aki­nek van egy öt­le­te, és tár­sa­kat keres a meg­va­ló­sí­tás­hoz, jó hír, hogy a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem Kis­vál­lal­ko­zás-fej­lesz­té­si Köz­pont­ja 2008 őszén hir­det­te meg „In­te­r­uni­ver­si­tas Hall­ga­tói Vál­lal­ko­zói Klub és Spin-off Kel­te­tő” prog­ram­ját.¹⁹ Ehhez a prog­ram­hoz csat­la­ko­zott a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem. A Szé­che­nyi Ist­ván Hall­ga­tói Vál­lal­ko­zói Klub és Spin-off Kel­te­tő szer­ve­zői és tá­mo­ga­tói az egye­tem Hall­ga­tói Ön­kor­mány­za­ta, Kar­ri­er és Öreg­di­ák Iro­dá­ja és a Bridge Hall­ga­tói és Ok­ta­tói Klub­ja, az egye­tem Tu­dás­me­nedzs­ment Köz­pont­ja, to­váb­bá a Kautz Gyula Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Tan­szé­ke.

5. i.e. SMART el­ne­ve­zés­sel a Bu­da­pes­ti Met­ro­po­li­tan Egye­tem is szol­gál kö­ve­ten­dő pél­dá­val.²⁰ Part­ne­rei ebben egy-egy bécsi, stutt­gar­ti, szlo­vák és cseh egye­tem. Az i.e. SMART ál­lan­dó SMART transz­na­ci­o­ná­lis me­nedzs­ment­struk­tú­rá­val mű­kö­dik, amely az in­no­vá­ció és a vál­lal­ko­zói tré­ning új meg­kö­ze­lí­té­sét teszi le­he­tő­vé Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. A pro­jekt úgy­ne­ve­zett SMART Poin­to­kat ál­lí­tott fel, me­lyek­nek fel­ada­ta a ta­nács­adás, men­to­rá­lás, kép­zés 15–30 év kö­zöt­ti fi­a­ta­lok szá­má­ra, akik a kre­a­tív ipar­ágak, a zöld gaz­da­ság és az in­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós ága­zat te­rü­le­tén sze­ret­né­nek vál­lal­ko­zást in­dí­ta­ni. A ta­nács­adók re­le­váns in­for­má­ci­ót adnak üz­le­ti ter­vek ké­szí­té­sé­hez, és kü­lön­bö­ző jogi ügyek­ben se­gí­tik az el­iga­zo­dást. Ezen túl­me­nő­en hang­súlyt he­lyez­nek olyan kész­sé­gek, at­ti­tű­dök ki­ala­kí­tá­sá­ra is, mint a csa­pat­mun­ka, a vál­lal­ko­zói szel­lem, a koc­ká­zat­vál­la­lás és a kre­a­ti­vi­tás. Vál­la­la­ti part­ne­rek az I-Eu­ro­pa, Ltd. Slo­va­kia, Bu­da­pest En­ter­pri­se Agency, Mo­de­na For­maz­io­ne, akik a BA/BSc-, MA/ MSc- és PhD-hall­ga­tó­kat ve­szik célba.

6. A Bu­da­pes­ti Met­ro­po­li­tan Egye­tem másik kö­ve­ten­dő pél­dá­ja a Geo­ma­tech,²¹ amely az egye­tem kom­mu­ni­ká­ci­ós ala­pít­vá­nyá­val, az EL­TE-vel és a Camb­ridge-i Egye­tem­mel kar­ölt­ve mű­kö­dik. Vál­la­la­ti part­ne­rük a Tu­dás­me­nedzs­ment Szol­gál­ta­tó Kft., a Ke­res­ke­del­mi és Ide­gen­for­gal­mi To­vább­kép­ző Kft., cél­cso­port­ju­kat pedig a ta­ná­rok és a BA/BSc-hall­ga­tók al­kot­ják. A Ge­o­Geb­ra szoft­ver al­kal­ma­zá­sá­val szá­mos di­gi­tá­lis tan­anya­got ké­szí­te­nek az ál­ta­lá­nos és a kö­zép­is­ko­lák szá­má­ra ma­te­ma­ti­ká­ból és ter­mé­szet­tu­do­mány­ból. A pro­jekt része a ta­ná­rok to­vább­kép­zé­se, ok­ta­tá­sa és a tesz­t­osz­tá­lyok lét­re­ho­zá­sa.

7. A Szent Ist­ván Egye­tem Gaz­da­ság- és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Kara Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi és Ta­nár­kép­ző In­té­ze­té­nek K+F+I Cso­port­ja, va­la­mint a Ve­ze­tés­tu­do­má­nyi Tan­szék 2015-ben egy kí­sér­let­so­ro­za­tot in­dí­tott. A ku­ta­tás célja egy kom­pe­ten­cia­mé­ré­si mód­szer ki­dol­go­zá­sa, va­la­mint egy szá­mos kom­pe­ten­cia­in­de­xet log-ál­lo­má­nyok alap­ján le­ve­zet­ni képes mód­szer­tan al­kal­maz­ha­tó­sá­gá­nak vizs­gá­la­ta. A pro­jekt to­váb­bi célja, hogy olyan ja­vas­la­tot dol­goz­zon ki, ami­vel hoz­zá­já­rul a fel­ső­ok­ta­tás­ban ki­bo­csá­tott dip­lo­mák mi­nő­sé­gé­nek el­len­őr­zé­sé­hez, va­la­mint annak biz­to­sí­tá­sá­hoz.

8. A Star­tup Eger prog­ram di­na­mi­kus fi­a­tal vál­lal­ko­zá­so­kat karol fel.²² Az in­du­ló vál­lal­ko­zá­so­kat se­gí­ti a cég­ala­pí­tás­ban, a mar­ke­ting- és az üz­le­ti terv ki­dol­go­zá­sá­ban, együtt­mű­köd­ve a Heves Me­gyei Vál­lal­ko­zás- és Te­rü­let­fej­lesz­té­si Ala­pít­vánnyal. A tá­mo­ga­tás­hoz nem kell egri szü­le­té­sű­nek lenni vagy Eger­ben élni, de a tá­mo­ga­tan­dó vál­lal­ko­zá­si öt­let­nek va­la­mi­lyen módon Eger­hez kell kö­tőd­nie.

9. A Ci­ti-Ju­ni­or Achi­eve­ment Di­ák­vál­lal­ko­zás Prog­ram²³ 2015 ok­tó­be­ré­ben in­dult. Ke­re­té­ben a di­á­kok valós kö­rül­mé­nyek kö­zött gya­ko­rol­ják egy vál­lal­ko­zás meg­ala­pí­tá­sát, il­let­ve fo­lya­ma­tos fej­lesz­té­sét. Így ta­pasz­ta­la­ti úton sa­já­tít­hat­ják el egy fenn­tart­ha­tó vál­lal­ko­zás mű­köd­te­té­sé­nek alap­ja­it. A Citi Ala­pít­vány 85 ezer dol­lá­ros tá­mo­ga­tá­sá­val lét­re­jö­vő prog­ram meg­va­ló­sí­tá­sát a Citi Ma­gyar­or­szág több mint 30 ön­kén­tes dol­go­zó­ja is se­gí­ti. A prog­ram ré­sze­ként a fi­a­ta­lok­nak egy di­ák­vál­lal­ko­zás for­má­já­ban kell meg­va­ló­sí­ta­ni­uk üz­le­ti öt­le­tü­ket, va­la­mint létre kell hoz­ni­uk saját ter­mé­ke­i­ket vagy szol­gál­ta­tá­sa­i­kat, ame­lye­ket ér­té­ke­sí­te­ni­ük is kell. Ez­ál­tal a di­á­kok első kéz­ből sze­rez­het­nek ta­pasz­ta­la­to­kat egy vál­lal­ko­zás in­dí­tá­sá­val és mű­köd­te­té­sé­vel kap­cso­lat­ban.

10. A Fi­a­tal Vál­lal­ko­zók Or­szá­gos Szö­vet­sé­ge (FI­VOSZ) Men­tor Prog­ram­já­nak ke­re­té­ben a fi­a­tal vál­lal­ko­zó 80 olyan men­tor közül vá­laszt­hat, akik gya­kor­ló vál­lal­ko­zók. Köl­csö­nös szim­pá­tia ese­tén szer­ző­dést köt­nek egy­más­sal az együtt­mű­kö­dés­ről. Így tá­mo­gat­ják a fi­a­tal vál­lal­ko­zók öt­le­té­nek meg­va­ló­su­lá­sát.

11. A Fi­a­tal Vál­lal­ko­zók Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek (FI­VOSZ) költ­ség­csök­ken­tő le­he­tő­sé­gei ke­re­té­ben a fi­a­tal vál­lal­ko­zók üzem­anyag-vá­sár­lás, áram­szol­gál­ta­tás, mo­bil­te­le­fon-hasz­ná­lat, iro­da­szer-vá­sár­lás ese­tén ré­sze­sül­nek ked­vez­mény­ben.²⁴

12. A „GI­NOP-5.2.2. Fi­a­ta­lok vál­lal­ko­zó­vá vá­lá­sá­nak tá­mo­ga­tá­sa” ke­re­té­ben 18 és 25 év kö­zöt­ti (fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű pá­lya­kez­dők ese­tén 25–30 éves), mik­ro­vál­lal­ko­zást ter­ve­ző fi­a­ta­lok vál­lal­ko­zói kész­sé­ge­it fej­lesz­tik. Szá­muk­ra vál­lal­ko­zást tá­mo­ga­tó ta­nács­adá­si szol­gál­ta­tá­so­kat nyúj­ta­nak, men­to­rá­lás­sal és kép­zés­sel. Az If­jú­sá­gi Ga­ran­cia Prog­ram ré­sze­ként, az ál­lás­ke­re­ső fi­a­ta­lok­ból ke­rül­het­nek ki a pá­lyá­zók. Mind­azok, akik si­ke­re­sen részt vesz­nek a pro­jekt­ben, va­la­mint új vál­lal­ko­zást hoz­nak létre, 3 mil­lió Ft vissza nem té­rí­ten­dő tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­het­nek.

Összeg­zés

A hazai gaz­da­ság hely­ze­tét a kkv-k tel­je­sít­mé­nye köz­vet­le­nül be­fo­lyá­sol­ja. Ha­zánk­ban jel­lem­ző­en a helyi gaz­da­sá­gi élet­be kap­cso­lód­nak be a kkv-k, és a hely­ze­tük­re köz­vet­len ha­tást gya­ko­rol az, hogy mi­lyen fel­ké­szült vál­lal­ko­zói po­ten­ci­ál­lal ren­del­ke­ző fi­a­tal után­pót­lás fej­lő­dik tár­sa­dal­munk­ban. So­ká­ig a kkv-k nagy ré­szét az egy főt fog­lal­koz­ta­tó mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok tet­ték ki, ame­lyek­nek gaz­da­ság­élén­kí­tő ha­tá­sa el­enyé­sző volt. Fej­lőd­ni képes, si­ke­res vál­lal­ko­zá­so­kat csak a vál­la­ko­zás­hoz értő em­be­rek tud­nak irá­nyí­ta­ni, így az ilyen irá­nyú ok­ta­tás sze­re­pe meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len.

Ma­gyar­or­szág fej­lő­dé­sé­nek kul­csa a meg­fe­le­lő mé­re­tű és mi­nő­sé­gű hazai fel­ső­ok­ta­tás ki­ala­kí­tá­sa és az előre ter­vez­he­tő jövő igé­nye­i­hez való meg­fe­lel­te­té­se, amely így képes vá­la­szol­ni a tár­sa­dal­mi és a gaz­da­sá­gi ki­hí­vá­sok­ra egy­aránt. Ahhoz, hogy am­bi­ci­ó­zus cél­ja­in­kat vég­re­hajt­suk, a hazai fel­ső­ok­ta­tás min­den adott­sá­gát ele­mez­nünk, azok alap­ján fej­lesz­te­nünk kell.

Mind­ez egy új sze­rep ki­ala­ku­lá­sá­ra utal a tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi fej­lő­dés­ben, amely a hall­ga­tók­nak (ok­ta­tá­si szint­től füg­get­le­nül) le­he­tő­sé­get biz­to­sít kulcs­fon­tos­sá­gú vál­lal­ko­zói kom­pe­ten­ci­ák ki­ala­kí­tá­sá­ra, és ezzel magát a vál­lal­ko­zói szel­le­met is erő­sí­ti. Az ok­ta­tás ezen új sze­rep­kö­rét te­kint­ve az egye­te­mek a ter­mé­sze­tes ve­ze­tők, ame­lyek vál­la­ko­zói köz­pon­tok­ká vál­hat­nak, egye­sít­ve a ku­ta­tó­kat, ok­ta­tó­kat, hall­ga­tó­kat, az üz­le­ti szfé­rát, a cé­ge­ket és min­den to­váb­bi érin­tet­tet. Az egye­te­mek ki­ala­kít­ják az ún. har­ma­dik sze­rep­kö­rü­ket: együtt­mű­kö­dést hoz­nak létre az ok­ta­tás és az üz­le­ti, va­la­mint a köz­szfé­ra kö­zött, és a tu­do­má­nyos ku­ta­tás in­ten­zív piaci ér­té­ke­sí­té­sét vég­zik.

Fel­mé­ré­sünk­ből ki­de­rül, hogy a be­mu­ta­tott tan­tár­gyak nem al­kal­ma­sak ma­ra­dék­ta­la­nul arra, hogy az in­ter­ak­tív mód­sze­re­ket, mint pél­dá­ul a sze­rep­já­ték, az eset­ta­nul­má­nyok meg­vi­ta­tá­sa és a szi­mu­lá­ció, je­len­tős mér­ték­ben hasz­no­sít­sák. Az egye­te­mi, fő­is­ko­lai gaz­da­sá­gi kép­zé­sek­ben az eset­ta­nul­má­nyo­kat és az egyéb in­ter­ak­tív pe­da­gó­gi­ai mód­sze­re­ket nem hasz­nál­ják ki meg­fe­le­lő mér­ték­ben, va­la­mint nem élnek elég gyak­ran azzal a le­he­tő­ség­gel sem, hogy üz­let­em­be­re­ket és vál­lal­ko­zó­kat hív­ja­nak meg közös „be­szél­ge­tés­re” a tan­te­rem­be. Az egye­te­mek a ko­ráb­bi vál­lal­ko­zók ta­pasz­ta­la­ta­it kor­lá­to­zott mér­ték­ben épí­tik be az ok­ta­tás­ba. Ez je­len­tő­sen eltér né­hány ame­ri­kai üz­le­ti ok­ta­tá­si in­téz­mény gya­kor­la­tá­tól, ahol a hall­ga­tók és a vál­lal­ko­zók egy­aránt kép­vi­sel­te­tik ma­gu­kat a kép­zés­ben az ok­ta­tók­hoz, a ven­dég elő­adók­hoz vagy a kari, hall­ga­tói vagy ad­mi­niszt­ra­tív ta­nács­adók­hoz ha­son­ló­an a vál­lal­ko­zói is­me­re­tek ok­ta­tá­sá­ban.