Össze­fog­la­lás

A cikk­ben az elekt­ro­ni­kus pénz és a vir­tu­á­lis va­lu­ta (krip­to­va­lu­ta) ál­ta­lá­nos össze­ha­son­lí­tá­sát vé­gez­zük el, te­kin­tet­tel az in­ter­ne­tes szol­gál­ta­tá­sok szé­les körű hasz­ná­la­tá­ra, ezen­fe­lül össze­gyűj­töt­tük a krip­to­va­lu­ták ke­res­ke­del­mi célú fel­hasz­ná­lá­sá­nak elő­nye­it és hát­rá­nya­it. Ki­té­rünk arra, hogy a bűn­cse­lek­mény­ből szár­ma­zó jö­ve­del­mek le­ga­li­zá­ci­ó­já­nak, il­let­ve a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak meg­elő­zé­se ér­de­ké­ben a pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok piaci sza­bá­lyo­zó­i­nak több­sé­ge egy­sé­ges fel­lé­pést sür­get. Be­mu­tat­juk, hogy a világ kü­lön­bö­ző or­szá­ga­i­nak (ezen belül Uk­raj­na) pénz­fel­ügye­le­ti szer­vei mi­ként ke­ze­lik a krip­to­va­lu­ták­kal vég­zett tranz­ak­ci­ó­kat, és mi­lyen esz­kö­zök­kel tud­ják át­lát­ha­tób­bá tenni ezek le­bo­nyo­lí­tá­sát.

Vir­tu­al Cur­rency as a Chal­len­ge of the Mo­dern Fi­nan­cial Mar­ket Re­gu­la­ti­on

Sum­ma­ry

In the ar­tic­le a ge­ne­ral com­pa­ri­son of el­ectro­nic money and vir­tu­al (cryp­to) cur­rency is made ha­v­ing re­gard to the wi­des­pre­ad use of In­ter­net ser­vi­ces. The ad­van­ta­ges and di­sad­van­ta­ges of the cryp­to­cur­ren­ci­es’ com­mer­ci­al use are lis­ted. It’s noted in the ar­tic­le that in order to pre­vent the abuse, le­ga­li­za­ti­on of pro­ce­eds from crime and ter­ror­ism fi­nanc­ing most of the fi­nan­cial ser­vi­ces mar­ket re­gu­la­tors calls for uni­fi­ed ac­ti­on. The study also raises the issue how the re­gu­la­tor bo­di­es of dif­fe­rent sta­tes (and in Uk­raine) ma­nage the tran­sac­tions with cryp­to­cur­rency and by what means their exe­cu­ti­on can be made more tran­spa­rent.

A már lé­te­ző elekt­ro­ni­kus pénz le­het­sé­ges al­ter­na­tí­vá­ja­ként be­ve­ze­tett vir­tu­á­lis pénz­ne­mek vi­szony­lag új meg­je­le­né­se nem­csak a gaz­da­sá­gi kö­zös­sé­gek­re gya­ko­rol ko­moly ha­tást, hanem az át­lag­pol­gá­rok­ra is, akik az in­ter­net glo­bá­lis há­ló­za­ta által a kor­sze­rű pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok aktív fel­hasz­ná­ló­i­vá vál­tak. Az állam sze­re­pé­nek ta­nul­má­nyo­zá­sa azért vált szük­sé­ges­sé a krip­to­va­lu­ták fel­hasz­ná­ló­i­nak ér­dek­vé­del­me kap­csán, mert a fej­lett or­szá­gok ál­la­mi sza­bá­lyo­zó szer­vei nem egy­sé­ge­sen ér­tel­me­zik a krip­to­va­lu­ta mű­kö­dé­sé­vel és hasz­ná­la­tá­val kap­cso­la­tos fo­gal­ma­kat.

Az ukrán tu­do­má­nyos iro­da­lom a krip­to­va­lu­tát több­nyi­re mint pénz­mo­sá­si esz­közt ta­nul­má­nyoz­za, és nem vizs­gál­ja annak belső ter­mé­sze­tét. Ugyan­ak­kor Ma­tolcsy György, No­u­ri­el Ro­u­bi­ni, Ti­mo­thy Lee, Paul Bre­l­off és mások mun­ká­ik­ban sokat fog­lal­koz­nak a krip­to­va­lu­ta, va­la­mint az ahhoz kap­cso­ló­dó ál­la­mi fel­ügye­let mű­kö­dé­sé­nek és sze­re­pé­nek kér­dé­se­i­vel. A tu­do­má­nyos ered­mé­nyek azt mu­tat­ják, hogy a vir­tu­á­lis va­lu­ták gaz­da­sá­gi ter­mé­sze­te még nem kel­lő­en fel­tárt, hi­á­nyos a jogi hát­te­re, hasz­ná­la­tá­nak ál­la­mi sza­bá­lyo­zá­sa. A ta­nul­mány célja ezért a krip­to­va­lu­ta mű­kö­dé­sé­nek ku­ta­tá­sa a gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok glo­ba­li­zá­ci­ó­já­nak és az ál­la­mi szer­vek előtt álló új sza­bá­lyo­zá­si ki­hí­vá­sok te­kin­te­té­ben. A dol­go­zat fel­ada­ta a vir­tu­á­lis va­lu­ták gaz­da­sá­gi ter­mé­sze­té­nek fel­tá­rá­sa, il­let­ve az azok­hoz kap­cso­ló­dó sza­bá­lyo­zá­si mód­sze­rek ér­té­ke­lé­se.

Vir­tu­á­lis pénz­ne­mek­nek ne­vez­zük azon nem ma­te­ri­á­lis esz­kö­zö­ket, me­lyek ma­te­ma­ti­kai al­go­rit­mu­sok alap­ján ke­let­kez­nek. Ezek közül a leg­nép­sze­rűbb a Bit­co­in, de van­nak más ana­ló­gok is, mint pél­dá­ul a Li­te­co­in, Ripp­le, One­Co­in stb. A vir­tu­á­lis va­lu­ta a sza­bá­lyo­zat­lan di­gi­tá­lis pénz egy faj­tá­ja, ame­lyet az elő­ál­lí­tó­ja ad ki, és rend­sze­rint el­len­őriz, és egy bi­zo­nyos vir­tu­á­lis kö­zös­ség tag­jai hasz­nál­nak, il­let­ve el­fo­gad­nak.¹ Je­len­leg a vi­lá­gon több mint 200 vir­tu­á­lis­va­lu­ta-rend­szer lé­te­zik, me­lyek egy része a jö­vő­ben to­vább fog fej­lőd­ni.

Bit­co­in­ra több­fé­le­kép­pen szert lehet tenni. Az egyik meg­ol­dás a spe­ci­á­lis plat­for­mo­kon tör­té­nő vá­sár­lás más va­lu­tá­ért, a másik módja a kész­pénz be­vál­tá­sa vagy a „mi­ning” (bá­nyá­szás). A Bit­co­int 2009-ben a klasszi­kus pénz al­ter­na­tí­vá­ja­ként egy Sa­ toshi­ Na­ka­mo­to ál­né­ven is­mert prog­ra­mo­zó (ere­de­ti neve Craig Wright) hozta létre.

A krip­to­va­lu­ta mű­kö­dé­sé­nek célja egy sza­bá­lyo­zás­tól füg­get­len al­ter­na­tív plat­form lét­re­ho­zá­sa, ahol az át­uta­lá­sok a ha­gyo­má­nyos meg­ol­dá­sok­hoz ké­pest sok­kal gyor­sab­ban és mi­ni­má­lis tranz­ak­ci­ós költ­sé­gek­kel tör­tén­nek, il­let­ve nincs szük­ség a sze­mé­lyes ada­tok fel­tün­te­té­sé­re.

Ko­moly érvek szól­nak a krip­to­va­lu­ta hasz­ná­la­ta mel­lett, töb­bek kö­zött: a de­cent­ra­li­zá­ció, inf­lá­ció­men­tes­ség, ano­ni­mi­tás (bi­zo­nyos mér­té­kig) át­lát­ha­tó­ság, nincs le­he­tő­ség a tranz­ak­ci­ók vissza­vo­ná­sá­ra.

A Bit­co­in egy olyan de­cent­ra­li­zált pe­er-to-pe­er há­ló­zat alapú rend­szer, amely köz­pon­ti el­szá­mo­lá­si szer­ve­zet vagy egyéb köz­ve­tí­tők nél­kül mű­kö­dik. A mű­kö­dé­sét nem sza­bá­lyoz­za sem­mi­fé­le in­téz­mény (pl. egy nem­ze­ti köz­pon­ti bank). Min­den szá­mí­tó­gép, amely részt vesz a Bit­co­in mi­ning­ban és a tranz­ak­ci­ók fel­dol­go­zá­sá­ban, része a há­ló­zat­nak.

A ha­gyo­má­nyos pénz­zel szem­ben, mely­nek a for­ga­lom­ban lévő mennyi­sé­gét to­váb­bi ki­bo­csá­tás­sal lehet nö­vel­ni, a Bit­co­in-rend­szert úgy ala­kí­tot­ták ki, hogy a Bit­co­in-ér­mék mennyi­sé­ge kor­lá­to­zott. A Bit­co­in mennyi­sé­gét egy előre meg­ha­tá­ro­zott al­go­rit­mus sze­rint ma­xi­mum 21 mil­li­ó­ra lehet nö­vel­ni. 2013-ig már több mint 12 mil­lió Bit­co­in ke­rült ki­bo­csá­tás­ra,² mely 57%-a a ter­ve­zett for­ga­lom­ba ho­zan­dó összes Bit­co­in­nak, 2017-ig pedig az érmék száma eléri a 75%-ot. Az utol­só Bit­co­int 2140-ben fog­ják „ki­bá­nyász­ni”.³

Egy fel­hasz­ná­ló­nak több Bit­co­in-cí­me is lehet, me­lyek nem kö­tőd­nek sem név­hez, sem lak­cím­hez vagy egyéb azo­no­sí­tó adat­hoz. Azon­ban a kö­zel­múlt­ban be­ve­ze­tett tőzs­dei sza­bá­lyok bo­nyo­lul­tab­bá te­szik az ano­ni­mi­tás meg­őr­zé­sét a Bit­co­in-há­ló­za­ton belül. Ezen­kí­vül, a szak­ér­tők meg­ta­lál­ták a tranz­ak­ci­ók nyo­mon kö­ve­té­sé­nek mód­ját nyil­vá­nos cí­me­ken ke­resz­tül, de eze­ket össze­köt­ni a sze­mé­lyes ada­tok­kal to­vább­ra is nehéz.

Bár a Bit­co­in-tranz­ak­ci­ók bi­zo­nyos mér­ték­ben név­te­le­nek, ugyan­ak­kor át­lát­ha­tók. A va­ló­ság­ban a Bit­co­in csu­pán két cím kö­zöt­ti tranz­ak­ci­ók­ról való fel­jegy­zés a rend­szer­ben, me­lyek­ből egy blokk­lánc áll össze. Min­den­ki, aki a há­ló­za­ton belül van, lát­hat­ja, hogy egy-egy Bit­co­in-cím mennyi Bit­co­in­nal ren­del­ke­zik, vi­szont nehéz meg­ál­la­pí­ta­ni, hogy kié az adott cím.

A Bit­co­in-tranz­ak­ci­ó­kat nem lehet vissza­von­ni, csak abban az eset­ben kap­hat­ja vissza az ér­mé­ket a küldő, ha azo­kat a fo­ga­dó fél vissza­kül­di.

Fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy a Bit­co­in nem elekt­ro­ni­kus pénz, csu­pán vir­tu­á­lis (ki­ta­lált) va­lu­ta. Ahhoz, hogy job­ban meg­ért­sük a kü­lönb­sé­get, kom­pa­ra­tív össze­ha­son­lí­tást kell vé­gez­ni. Az elekt­ro­ni­kus pénz ese­té­ben ál­ta­lá­ban pénz­ben ki­fe­je­zett ér­ték­ről be­szé­lünk, amely:⁴ 1) di­gi­tá­lis hor­do­zón ta­lál­ha­tó, 2) a ki­bo­csá­tá­sa­kor át­vett vagy át­utalt összeg­nél nem lehet ke­ve­sebb, mint a ki­bo­csá­tott elekt­ro­ni­kus pénz ér­té­ke; 3) a ki­bo­csá­tón kívül más sze­mé­lyek­től is el­fo­ga­dott fi­ze­té­si esz­köz.

Az elekt­ro­ni­kus pénz­rend­szer­ben meg­ma­rad az elekt­ro­ni­kus és a fe­de­zet nél­kü­li pa­pír­pénz (ren­de­le­ti/fiat pénz) kö­zöt­ti kap­cso­lat, mivel az előb­bi a fiat fi­ze­tő­esz­köz pénz­ne­mét fe­je­zi ki (dol­lár­ban, eu­ró­ban stb.).

A fiat pénz alatt min­den olyan tör­vé­nyes fi­ze­tő­esz­közt ér­tünk, me­lyet egy köz­pon­ti ál­la­mi szerv bo­csát ki, és ál­la­mi ga­ran­cia­vál­la­lás­sal ren­del­ke­zik, il­let­ve amit a pol­gá­rok ké­szek el­fo­gad­ni áruk és szol­gál­ta­tá­sok el­le­né­ben, mivel jog­sza­bá­lyi fe­de­zet­tel és ez­ál­tal la­kos­sá­gi bi­za­lom­mal ren­del­ke­zik. Faj­tá­ját és jel­le­gét te­kint­ve a fiat pénz ha­son­lít a fe­de­zet­tel ren­del­ke­ző pénz­hez, vi­szont abban kü­lön­bö­zik tőle, hogy nem vált­ha­tó be tár­gyi ér­té­kek­re, pél­dá­ul arany­ra.⁵

Ezzel el­len­tét­ben a vir­tu­á­lis va­lu­ta rend­sze­ré­ben az el­szá­mo­lá­si pénz­nem nem felel meg egyik fiat va­lu­ta pénz­ne­mé­nek sem.⁶

A Bit­co­in és az elekt­ro­ni­kus pénz kö­zöt­ti kü­lönb­ség jobb meg­ér­té­se ér­de­ké­ben cél­sze­rű jel­lem­ző­ik össze­ha­son­lí­tá­sa (1. táb­lá­zat).

1. táb­lá­zat: Az elekt­ro­ni­kus pénz és a krip­to­va­lu­ták (Bit­co­in) össze­ha­son­lí­tá­sa

A di­gi­tá­lis for­mán kívül a Bit­co­in és az elekt­ro­ni­kus pénz kö­zött nem sok ha­son­ló­ság ta­pasz­tal­ha­tó.

A rend­szer­szin­tű, va­la­mint a fo­gyasz­tó­vé­del­mi koc­ká­za­tok csök­ken­té­se ér­de­ké­ben, az össze­gek, ame­lyek el­le­né­ben elekt­ro­ni­kus pénzt bo­csá­ta­nak ki, ál­ta­lá­ban olyan pénz­ügyi in­téz­mé­nyek szám­lá­in kell hogy le­gye­nek, me­lyek tel­jes körű pru­den­ci­á­lis fel­ügye­let alatt áll­nak.⁷ A Bit­co­in­tól el­té­rő­en, az elekt­ro­ni­kus pénz egy spe­ci­á­lis va­lu­ta, mely­nek for­gal­mát ugyan­az a köz­pon­ti ha­tó­ság fel­ügye­li, mely a nem­ze­ti va­lu­ta for­gal­mát is sza­bá­lyoz­za, és ami alap­ján az e-pénzt ki­bo­csát­ják.

Az EBMA és az EBA által vég­zett ku­ta­tá­sok ki­mu­tat­ták, hogy a vir­tu­á­lis va­lu­ták/ krip­to­va­lu­ták szá­mos előny mel­lett több ko­moly hát­ránnyal is ren­del­kez­nek. Több mint 70 hát­rá­nyos té­nye­zőt⁸ so­rol­nak fel a vir­tu­á­lis va­lu­tá­val kap­cso­la­to­san. Az egyik ilyen prob­lé­ma a krip­to­va­lu­ta abszt­rakt jel­le­ge, ami ne­héz­sé­get okoz a sza­bá­lyo­zó ha-tó­sá­gok szá­má­ra. Hi­szen, mint bár­mi­lyen fajta pénz­esz­közt – kész­pénzt, elekt­ro­ni­kus pénzt, hi­tel­kár­tyát stb. –, a krip­to­va­lu­tát is fel lehet hasz­nál­ni tör­vé­nyes és il­le­gá­lis cé­lok­ra egy­aránt.

Az Egye­sült Ál­la­mok­ban az el­len­őr­ző szer­vek már fel­fi­gyel­tek a Bit­co­in for­gal­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­re. Az USA kincs­tár­ügyi mi­nisz­té­ri­u­má­nak pénz­ügyi bűn­cse­lek­mé­nye­ket vizs­gá­ló szer­ve, a Fin­CEN, amely fi­gye­lem­mel kísér min­den, a pénz­mo­sás­sal és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­val kap­cso­la­tos jog­sza­bályt, 2013 már­ci­u­sá­ban nyil­vá­nos­ság­ra hozta azon út­mu­ta­tó­ját, amely elő­ír­ja, mi­lyen fel­té­te­lek alap­ján mi­nő­sül­het egy sze­mély, aki vir­tu­á­lis pénzt hasz­nál, „pénz­át­uta­ló vál­la­lat­nak”.⁹ Mivel a pénz­át­uta­ló cégek te­vé­keny­sé­ge a pénz­mo­sást és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sát meg­elő­ző szer­vek fel­ügye­le­te alá tar­to­zik, be­le­ért­ve a krip­to­va­lu­tás tranz­ak­ci­ó­kat is, ez a fej­le­mény ko­moly lé­pést je­lent a vir­tu­á­lis va­lu­ták ano­ni­mi­tás­sal kap­cso­la­tos koc­ká­za­tá­nak sem­le­ge­sí­té­sé­re.

A Bit­co­in hasz­ná­la­tá­nak koc­ká­za­tát nö­ve­li annak in­sta­bil ár­fo­lya­ma is. A krip­to-va­lu­ta egyet­len valós va­lu­tá­hoz sem köt­he­tő. Ér­té­két a ke­res­let és a kí­ná­lat, va­la­mint a rend­szer­be ve­tett bi­za­lom ha­tá­roz­za meg. Mivel a bit­co­i­nos tranz­ak­ció vissza­von­ha­tat­lan, a csa­lás­nak ál­do­za­tul esett fel­hasz­ná­lók meg van­nak foszt­va a jogi vé­de­lem le­he­tő­sé­gé­től. Meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy je­len­leg a fo­gyasz­tók­nak két vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­gük van: vagy ma­ga­sabb szol­gál­ta­tá­si díjat fi­zet­nek, ami csa­lás ese­tén biz­to­sít­ja a vissza­té­rí­tést, vagy jóval ala­cso­nyabb díj mel­lett egy­ál­ta­lán nem vagy csak mi­ni­má­lis szin­tű jogi vé­del­met él­vez­nek.

Ugyan­csak szük­sé­ges ki­emel­ni, hogy a krip­to­va­lu­ták hasz­ná­la­tá­nak el­ter­je­dé­se a la­kos­ság kö­ré­ben nagy­mér­ték­ben függ a banki szol­gál­ta­tá­sok la­kos­ság ál­ta­li igény­be­vé­te­lé­től. Te­kin­tet­tel arra, hogy a krip­to­va­lu­tá­kat az elekt­ro­ni­kus pénz leg­jobb al­ter­na­tí­vá­ja­ként ha­ran­goz­zák be, az új me­cha­niz­mus fel­hasz­ná­lói csak azok le­het­nek, akik már hasz­nál­tak/hasz­nál­ják az elekt­ro­ni­kus pénzt. Hi­szen a Bit­co­in-rend­szer­hez való, di­gi­tá­lis esz­kö­zö­kön ke­resz­tü­li in­ter­net­csat­la­ko­zást csak pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok­kal el­lá­tott sze­mé­lyek tud­ják meg­ol­da­ni.

Ma egy át­la­gos tranz­ak­ció kö­rül­be­lül 2000 dol­lárt tesz ki. De ahogy az sok egyéb in­no­vá­ció ese­té­ben is tör­tént, csak az idő mú­lá­sá­val tűn­nek majd elő a Bit­co­in hasz­ná­la­tá­nak elő­nyei és annak a la­kos­ság­ra gya­ko­rolt ha­tá­sai. A vir­tu­á­lis va­lu­ta hívei azt vall­ják, hogy a Bit­co­in-há­ló­zat pe­er-to-pe­er fel­épí­té­se, va­la­mint a be­lé­pés­hez szük­sé­ges vi­szony­lag könnyű aka­dály­rend­szer in­no­va­tív pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok ge­ne­rá­ci­ó­já­nak lét­re­jöt­tét fogja ered­mé­nyez­ni, amely ha­son­la­tos lesz az in­ter­net nyi­tott, on­line szol­gál­ta­tá­sok fej­lő­dé­sét szol­gá­ló fel­épí­té­sé­hez.¹⁰

A meg­fe­le­lő sza­bá­lyo­zá­si esz­kö­zök hi­á­nya miatt az EBA a krip­to­va­lu­ták­kal kap­cso­la­tos tranz­ak­ci­ók­tól való tar­tóz­ko­dást ajánl­ja (mivel nincs fe­de­ze­tük, és egyet­len or­szág el­len­őr­ző ha­tó­sá­gá­nak fel­ügye­le­te alá sem tar­toz­nak) mind­ad­dig, amíg ezek a mű­ve­le­tek nem ke­rül­nek egy fel­ügye­le­ti rend­szer alá, mely hat­ha­tó­san tud fel­lép­ni a vissza­élé­sek, a bűn­cse­lek­mény­ből szár­ma­zó jö­ve­del­mek le­ga­li­zá­ci­ó­ja (pénz­mo­sás) és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak meg­elő­zé­sé­ért. Mind­ez alá­tá­masz­tot­ta és elő­tér­be he­lyez­te az EBA 2013-ban vég­zett ku­ta­tá­sa­it,¹¹ me­lyek­ben szó esik a sza­bá­lyo­zás és a koc­ká­zat­elem­zés hi­á­nyá­ról, il­let­ve csök­ken­té­sé­nek kép­te­len­sé­gé­ről. Az EBA-n kívül a krip­to­va­lu­ták funk­ci­o­ná­lá­sá­nak kér­dés­kö­ré­vel az ESMA is fog­lal­ko­zik, mivel a vir­tu­á­lis va­lu­ta fel­hasz­ná­ló­i­nak egy része ha­té­kony pénz­be­fek­te­té­si esz­köz­ként te­kint rá, ami azon­ban nem tar­to­zik az ér­ték­pa­pír­ügy­le­te­ket fel­ügye­lő ha­tó­ság kont­roll­ja alá.

A krip­to­va­lu­ták ala­csony vé­dett­sé­gét és hasz­ná­la­tuk koc­ká­za­tos­sá­gát pél­dáz­za a világ leg­na­gyobb Bit­co­in-tőzs­dé­jén – a japán Mt­Go­xon – tör­tént fél­mil­li­árd dol­lár ér­té­kű lo­pá­si bot­rány, va­la­mint más tö­me­ges Bit­co­in-lo­pá­si eset, ami­kor is egy in­ter­ne­ten ke­rin­gő szoft­ver­ví­rus ter­jesz­té­sé­nek se­gít­sé­gé­vel ká­ro­sít­ják meg a ma­gán­sze­mé­lye­ket.¹²

N. Ro­u­bi­ni sze­rint¹³ a vir­tu­á­lis va­lu­ták Pon­zi-sé­ma tí­pu­sú pénz­ügyi pi­ra­mi­sok, me­lyek ala­pul szol­gál­nak a fe­ke­te­pi­ac és a pénz­mo­sás ter­je­dé­sé­nek. Vé­le­mé­nye sze­rint az a je­len­ség, amit vir­tu­á­lis va­lu­tá­nak ne­vez­nek, nem képes el­lát­ni a fi­ze­té­si, a vi­lág­pénz, for­gal­mi, il­let­ve fel­hal­mo­zá­si funk­ci­ó­kat. Krip­to­va­lu­tá­val nem ha­tá­roz­nak meg áru-és szol­gál­ta­tá­si ér­té­ket, ami gá­tol­ja annak to­váb­bi el­ter­je­dé­sét. Ezen­kí­vül meg­győ­ző­dé­se, hogy vo­la­ti­li­tá­suk miatt sem­mis a krip­to­va­lu­ták ér­ték­meg­őr­ző ké­pes­sé­ge is. Ezt bi­zo­nyít­ják a Bit­co­in-tőzs­dék 2014-es ada­tai: egye­se­ken a krit­po­va­lu­ta ár­fo­lya­ma 1100%-on belül vál­to­zott, rá­adá­sul 2013 de­cem­be­ré­ben hir­te­len fe­lé­re csök­kent.¹⁴

Az uniós és más fej­lett or­szá­gok pénz­pi­a­ci sza­bá­lyo­zó ha­tó­sá­ga­i­nak te­vé­keny­sé­ge zö­mé­ben a meg­elő­zés­re irá­nyul, mely­nek ke­re­té­ben tá­jé­koz­tat­ják a szak­mai sze­rep­lő­ket és a pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok fo­gyasz­tó­it az áru­fe­de­zet nél­kü­li krip­to­va­lu­ták hasz­ná­la­tá­nak fo­ko­zott koc­ká­za­ta­i­ról. Ugyan­ak­kor az olyan or­szá­gok­ban, mint az USA,¹⁵ Japán¹⁶ vagy Nor­vé­gia,¹⁷ az adó­ha­tó­sá­gok egy­ér­tel­mű­en meg­ha­tá­roz­zák, hogy a krip­to­va­lu­ták nem fi­ze­té­si esz­kö­zök, de fel­hal­mo­zott for­má­ban a tu­laj­do­nos va­gyo­nát ké­pe­zik, ezért azt va­gyon­adó­val kell ter­hel­ni. Kí­ná­ban az ál­la­mi in­téz­mé­nyek­nek tilos, Thai­föl­dön pedig il­le­gá­lis vir­tu­á­lis va­lu­tát hasz­nál­ni.

Az EU-ban az ál­la­mi ha­tó­sá­gok kü­lön­bö­ző módon ér­tel­me­zik a krip­to­va­lu­ta lé­nye­gét. Fran­cia­or­szág­ban pél­dá­ul a ban­kok­nak meg­en­ge­dett, hogy ügy­fe­le­ik krip­to­va­lu­tás tranz­ak­ci­ó­it le­bo­nyo­lít­sák. Hol­lan­di­á­ban a krip­to­va­lu­tát nem mi­nő­sí­tik pénz­nek, mivel a pénz egyik de­fi­ní­ci­ó­ja sem ér­vé­nyes rájuk. Épp ezért a kor­mány sze­mé­lyi tu­laj­don­nak te­kin­ti azt, és 25%-os va­gyon­adó­val ter­he­li.¹⁸ Ha­son­ló a hely­zet Né­met­or­szág­ban is. Ma­gyar­or­szá­gon a krip­to­va­lu­ta hasz­ná­la­ta nincs be­tilt­va, de fel­hív­ják a fi­gyel­met hasz­ná­la­tuk fo­ko­zott koc­ká­za­tá­ra, ahogy azt az EBA is teszi.

A Ma­gyar Nem­ze­ti Bank sze­rint¹⁹ a vir­tu­á­lis va­lu­ták ki­ala­ku­lá­sa a 2008–2009-es pénz­ügyi vál­ság kö­vet­kez­mé­nye, mivel arra hi­va­tot­tak, hogy a bank­rend­szer­ben for­ga­lom­ban lévő tör­vé­nyes fi­ze­tő­esz­kö­zö­ket he­lyet­te­sít­sék, csak elekt­ro­ni­kus fi­ze­tés­re al­kal­ma­sak, nincs ál­la­mi­lag sza­bá­lyo­zott ki­bo­csá­tó­juk, a tranz­ak­ci­ók csak a krip­torend­szer által ke­rül­nek meg­erő­sí­tés­re, amit senki se sza­bá­lyoz. A Ma­gyar Nem­ze­ti Bank 2015. évi köz­le­mé­nyé­ben²⁰ óva int a krip­to­va­lu­ták hasz­ná­la­tá­tól, me­lyek az utób­bi idő­ben kü­lö­nö­sen gyak­ran hasz­ná­la­to­sak az in­ter­ne­ten ke­resz­tül mű­kö­dő, „pénz­ügyi pi­ra­mi­sok­hoz” ha­son­ló rend­sze­re­ken belül.

Ért­he­tő módon az or­szá­gok ál­la­mi szin­tű sza­bá­lyo­zó szer­vei ki­emelt fi­gye­lem­mel kí­sé­rik a krip­to­va­lu­ták mű­kö­dé­sét. Erről ta­nús­ko­dik, hogy a té­má­hoz kap­cso­ló­dó kér­dé­se­ket meg­vi­tat­ták a 2015 au­gusz­tu­sá­ban, a Vi­lág­bank és a Nem­zet­kö­zi Fi­ze­té­sek Bank­ja Fi­ze­té­si és Piaci Inf­ra­struk­tú­ra Bi­zott­sá­gá­nak kez­de­mé­nye­zé­sé­re Isz­tam­bul­ban meg­ren­de­zett Nem­zet­kö­zi Fi­ze­té­si Fó­ru­mon, va­la­mint a 2015-ös ki­je­vi Nem­zet­kö­zi Bit­co­in Kon­fe­ren­ci­án is, ame­lyen a pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok piaci sza­bá­lyo­zói is részt vet­tek. A nem­zet­kö­zi fó­ru­mon ki­tér­tek töb­bek közt arra, hogy je­len­leg a nem­zet­kö­zi pénz­ügyi in­té­ze­tek és köz­pon­ti ban­kok még nem dol­goz­ták ki és nem fo­gad­ták el a vir­tu­á­lis va­lu­ta hasz­ná­la­tá­val kap­cso­la­tos el­já­rá­so­kat. Egy­út­tal meg­je­gyez­ték, hogy a vir­tu­á­lis va­lu­ta for­ga­lom­ba ho­za­ta­la kellő át­vi­lá­gí­tást igé­nyel az ál­la­mi sza­bá­lyo­zók ré­szé­ről, il­let­ve szük­sé­ges meg­ér­te­ni annak gaz­da­sá­gi ter­mé­sze­tét.²¹ A Vi­lág­bank egyik kép­vi­se­lő­je sze­rint az em­lí­tett je­len­ség fej­lő­dé­sé­nek mo­ni­to­ring­ja a köz­pon­ti bank azon al­egy­sé­ge­i­nek a ha­tás­kö­ré­be kell hogy tar­toz­zon, me­lyek fi­ze­té­si és el­szá­mo­lá­si rend­sze­rek­kel fog­lal­koz­nak.²²

Uk­raj­ná­ban az ál­la­mi szer­vek ál­lás­pont­ja a krip­to­va­lu­ta hasz­ná­la­ta kap­csán meg­le­he­tő­sen egy­ér­tel­mű. Az Ukrán Nem­ze­ti Bank a krip­to­va­lu­tát „pénz­hul­la­dék”-nak te­kin­ti, mely­nek nincs valós ér­té­ke, és Uk­raj­na te­rü­le­tén ter­mé­sze­tes, va­la­mint jogi sze­mé­lyek által fi­ze­té­si esz­köz­ként nem hasz­nál­ha­tó, mivel el­lent­mond az ukrán jog­sza­bály­nak. A fel­ügye­le­ti szerv kitér arra is, hogy a tranz­ak­ci­ó­val járó ano­ni­mi­tás és de­cent­ra­li­zá­ció miatt a krip­to­va­lu­ta hasz­ná­la­ta fo­ko­zott koc­ká­zat­tal jár. Ugyan­ak­kor ilyen fi­ze­té­si esz­kö­zök nem­zet­kö­zi el­ter­je­dé­se von­zó­vá teszi ezt a szol­gál­ta­tá­si ka­te­gó­ri­át a jog­el­le­nes cse­lek­mé­nyek­re, ezen belül is a pénz­mo­sás­ra, il­let­ve a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra.²³ Az ukrán Pénz­ügyi Szol­gál­ta­tá­sok Pi­a­ca­i­nak Ál­la­mi Fel­ügye­le­te óva inti a pénz­ügyi in­téz­mé­nye­ket és a pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok köz­ve­tí­tő­it a krip­to­va­lu­tás tranz­ak­ci­ók­tól, il­let­ve azok bir­tok­lá­sá­tól, mivel magas az el­vesz­té­si koc­ká­zat.²⁴

Összeg­zés­kép­pen el­mond­ha­tó: a vir­tu­á­lis va­lu­ták ki­ala­ku­lá­sa a 2008–2009-es pénz­ügyi vál­ság ne­ga­tív ha­tá­sa­i­nak kö­vet­kez­mé­nye, és arra hi­va­tot­tak, hogy a bank­rend­szer­ben for­ga­lom­ban lévő tör­vé­nyes fi­ze­tő­esz­kö­zö­ket he­lyet­te­sít­sék. Ilyen va­lu­ták csak elekt­ro­ni­kus fi­ze­tés­re al­kal­ma­sak, nincs ál­la­mi­lag sza­bá­lyo­zott ki­bo­csá­tó­juk, a tranz­ak­ci­ók csak a krip­torend­szer által ke­rül­nek meg­erő­sí­tés­re, me­lyet senki sem sza­bá­lyoz. Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a krip­to­va­lu­ta mű­kö­dé­se, mint kvázi fi­ze­té­si esz­köz, ko­moly ki­hí­vást je­lent mind nem­ze­ti, mind nem­zet­kö­zi szin­ten a pénz­ügyi pi­a­cok ál­la­mi fel­ügye­le­ti ha­tó­sá­gai szá­má­ra. Ugyan­ak­kor nem sza­bad el­fe­lej­te­ni, hogy a pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok 21. szá­za­di di­na­mi­kus fej­lő­dé­se az elekt­ro­ni­kus pénz meg­je­le­né­sé­nek kö­szön­he­tő, amely által azok, akik ko­ráb­ban nem éltek pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok­kal, a hi­va­ta­los pénz­ügyi rend­szer aktív fel­hasz­ná­ló­i­vá vál­tak. Ter­mé­sze­te­sen, a sza­bá­lyo­zó és dön­tés­ho­zó in­téz­mé­nyek­nek cél­sze­rű arra tö­re­ked­ni, hogy ne ke­ver­jék össze az elekt­ro­ni­kus pénzt a vir­tu­á­lis va­lu­tá­val, és eköz­ben ne mond­ja­nak le azok­ról az ered­mé­nyek­ről, me­lyek a pru­den­ci­á­lis sza­bá­lyo­zás mel­lett és a koc­ká­za­tok fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel biz­to­sí­tot­ták az elekt­ro­ni­kus pénz­rend­sze­rek fel­len­dü­lé­sét és azok to­vább­ér­tel­me­zé­sét a krip­to­va­lu­ták te­kin­te­té­ben.