Össze­fog­la­lás

¹

A vál­lal­ko­zá­si öve­zet lehet egy nem­zet­kö­zi gaz­da­sá­gi köz­pont vagy csak ve­ge­tá­ló ha­tár­te­rü­let. A példa adott: Shan­non Ír­or­szág­ban. Min­den kö­zép-eu­ró­pai or­szág kö­ve­ti a pél­dát, csak Ma­gyar­or­szág nem. Mit te­he­tünk? Van még le­he­tő­ség vál­toz­ta­tás­ra? A ta­nul­mány­ban ezt kí­vá­nom ele­mez­ni.

Cent­re Ins­tead of This is the Pe­rip­hery

Sum­ma­ry

Can an in­ter­na­ti­o­nal eco­no­mic cen­ter or just ve­ge­tat­ing bor­der area. The examp­le given, Shan­non in the Ire­land. All Cent­ral Euro­pe­an count­ri­es fol­lo­wed suit, not only in Hun­gary. What can we do? There is room for chan­ge? I want analy­zed in this study.

Miért in­do­kolt egy vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sa Ma­gyar­or­szág ke­le­ti ha­tá­rá­nál?

A vál­lal­ko­zá­si öve­zet meg­ha­tá­ro­zá­sa

A te­rü­let­fej­lesz­té­si tör­vény a kö­vet­ke­ző­kép­pen de­fi­ni­ál­ta a vál­lal­ko­zá­si öve­zet fo­gal­mát: „A régió fej­lő­dé­se ér­de­ké­ben lét­re­ho­zott, a te­rü­le­tén foly­ta­tott te­vé­keny­ség­hez sa­já­tos pénz­ügyi ked­vez­mé­nyek igény­be­vé­te­lét biz­to­sí­tó, te­rü­le­ti­leg le­ha­tá­rolt ter­me­lé­si és szol­gál­ta­tó te­rü­let.”² A vál­lal­ko­zá­si öve­zet a te­rü­let­fej­lesz­tés­nek olyan spe­ci­á­lis esz­kö­ze, ame­lyet csak igen in­do­kolt eset­ben vesz­nek igény­be az EU-tag­or­szá­gok is. Több­nyi­re akkor, ami­kor más esz­kö­zök­kel már nem lehet egy-egy tér­ség prob­lé­má­in se­gí­te­ni. Ennek az esz­köz­nek a lé­nye­ge, hogy meg­ha­tá­ro­zott időre gaz­da­sá­gi elő­nyö­ket biz­to­sít az or­szág a be­te­le­pü­lő kül­föl­di ér­de­kelt­sé­gű-tu­laj­do­nú vál­lal­ko­zá­sok szá­má­ra egy adott tér­ség­ben, a vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sá­val.

Miért in­do­kolt ez a gaz­da­sá­gi esz­köz Ma­gyar­or­szág szá­má­ra?

Or­szá­gunk föld­raj­zi ki­ter­je­dé­se és ipa­ri-gaz­da­sá­gi hely­ze­tünk alap­ján az egész or­szág­ra ha­tás­sal lenne egy jól mű­kö­dő öve­zet. Ma­gyar­or­szág­nak szük­sé­ge van arra a több­mil­li­árd­nyi eu­ró­ra, ame­lyet a nem­zet­kö­zi szál­lí­tá­sok és rak­tá­ro­zá­sok során vám­té­tel­ként be­szed­ne. (Csak az eu­ró­pai uniós vám­sza­bá­lyok al­kal­ma­zá­sá­val több­mil­li­ár­dos be­vé­tel il­let­né meg az or­szá­got.) Ma­gyar­or­szág­nak szük­sé­ge van a nem­zet­kö­zi ke­res­ke­de­lem­ből fa­ka­dó já­ru­lé­kos be­vé­te­lek­re, és szük­sé­ge van ke­res­ke­del­mi és ter­me­lői be­ru­há­zá­sok­ra, a nem­zet­kö­zi tő­ké­re. (Ter­me­lé­si in­teg­rá­ció, be­dol­go­zó­ipar, mun­ka­bér, egye­te­mi in­teg­rált kép­zés, a ke­le­ti hát­rá­nyos hely­ze­tű tér­ség nem vinné, hanem hozná a „pénzt” stb.) Ezért azon­nal szük­sé­ges volna meg­kez­de­ni az orosz és tá­vol-ke­le­ti ipari és rak­tár vám­sza­bad te­rü­le­tek ki­ala­kí­tá­sát – az észak­ke­le­ti határ tér­sé­gé­ben –, ame­lyek­ben annyi a ma­gyar, hogy Ma­gyar­or­szá­gon van­nak, és ma­gyar mun­ka­vál­la­ló­kat al­kal­maz.

Ha ezek a be­ru­há­zá­sok a nyu­ga­ti határ men­tén va­ló­sul­nak meg, akkor ugyan­úgy nem be­fo­lyá­sol­ják a ma­gyar gaz­da­sá­got, mint­ha Szlo­vá­ki­á­ban vagy Auszt­ri­á­ban épül­né­nek meg. Sőt Ma­gyar­or­szág szá­má­ra ko­moly gaz­da­sá­gi hát­rányt okoz­na. Ahol az Eu­ró­pai Unió te­rü­le­tén ki­épül egy olyan vál­lal­ko­zá­si öve­zet, mely­ben az orosz és tá­vol-ke­le­ti vál­lal­ko­zá­sok do­mi­nál­nak, ott lesz az EU és a tőle ke­let­re lévő or­szá­gok vál­la­la­ta­i­nak az Eu­ró­pai Unión be­lü­li meg­ha­tá­ro­zó köz­pont­ja. Az EU-s vál­la­la­tok­nak és az orosz és tá­vol-ke­le­ti vál­la­la­tok­nak is csak addig kell el­men­ni. Brüsszel felől nézve, a ta­lál­ko­zá­si pont­tól ke­let­re eső te­rü­le­tek ér­dek­te­le­nek, el­len­tét­ben az orosz ér­de­kek­kel. A ve­szély fenn­áll. A bősi víz­lép­cső Kö­zép-Eu­ró­pa leg­na­gyobb mul­ti­mo­dá­lis lo­gisz­ti­kai cso­mó­pont­ja, amely­re Ma­gyar­or­szág­nak nincs rá­ha­tá­sa. (A szé­les nyom­tá­vú vas­út­vo­nal ki­épí­té­se Gö­nyű­ig gaz­da­sá­gi ön­gyil­kos­ság.) Ha Ma­gyar­or­szág nem tudja el­ér­ni, hogy ne épül­jön meg a víz­lép­cső­ig az orosz szé­les nyom­tá­vú vasút, ha nem tudja el­ér­ni, hogy orosz és tá­vol-ke­le­ti rak­tár­bá­zi­sok épül­je­nek az or­szág ke­le­ti ha­tá­rai men­tén, akkor Ma­gyar­or­szág soha nem lesz Eu­ró­pa meg­ha­tá­ro­zó lo­gisz­ti­kai köz­pont­ja, csak egy, az Eu­ró­pai Unió pe­ri­fé­ri­á­ján ten­gő­dő sze­gény kis or­szág. Ke­let-Ma­gyar­or­szág pedig a pe­ri­fé­ria pe­ri­fé­ri­á­ja.

Az előz­mé­nyek

Az, hogy az észak­ke­le­ti határ tér­sé­gé­ben (Zá­hony) a köz­le­ke­dés- és ke­res­ke­de­lem-föld­raj­zi adott­sá­gok­ra, va­la­mint az orosz és tá­vol-ke­le­ti vál­lal­ko­zá­sok­ra épít­ve, va­la­mi­lyen meg­ha­tá­ro­zó nem­zet­kö­zi je­len­tő­sé­gű gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­si prog­ra­mot va­ló­sít­sunk meg, nem új ötlet, de nem kell min­dig min­dent ki­ta­lál­ni, sok eset­ben elég, ha meg­vizs­gál­juk a le­het­sé­ges pél­dá­kat.

A 2. vi­lág­há­bo­rú előtt az ír­or­szá­gi Shan­non re­pü­lő­tér volt a leg­fon­to­sabb össze­kö­tő pont Ame­ri­ka és Eu­ró­pa kö­zött. A re­pü­lő­gé­pek az óce­ánt át­re­pül­ve vagy az át­re­pü­lés meg­kez­dé­se előtt itt száll­tak le üzem­anya­gért. Ehhez a for­ga­lom­hoz ala­kí­tot­ták ki a ki­szol­gá­ló ka­pa­ci­tást. A hosszú já­ra­tú re­pü­lő­gé­pek meg­je­le­né­sé­vel a re­pü­lő­tér el­vesz­tet­te je­len­tő­sé­gét, ami a nagy mun­ka­nél­kü­li­ség­gel ren­del­ke­ző Ír­or­szág­ban nagy gon­dot je­len­tett. A kor­mány vá­lasz­lé­pé­se a ki­hí­vás­ra, hogy 1947-ben meg­ala­pí­tot­ta a sza­bad vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet, majd 1959. ja­nu­ár 28-i dá­tum­mal lét­re­hoz­ta az öve­ze­tet azóta is mű­köd­te­tő szer­ve­ze­tet, a Shan­non Free Air­port De­ve­lop­ment Com­panyt, hogy a meg­lé­vő és ki­hasz­ná­lat­lan ka­pa­ci­tást in­no­va­tív meg­kö­ze­lí­tés­sel hasz­nál­ja fel az ipar, a tu­riz­mus és a tér­ség fej­lesz­té­sé­re. Az öve­zet 1960-tól – ered­mé­nyei alap­ján – kö­ve­ten­dő minta Eu­ró­pá­ban. Ki­ala­kult gaz­da­sá­gi po­zí­ci­ó­ját jól jel­lem­zi az a tény, hogy 1965-től a tel­jes nem­ze­ti ipar­cik­kex­port közel egy­har­ma­da Shan­no­non át hagy­ta el az or­szá­got.

A Shan­non Free Zone ma­radt Ír­or­szág leg­na­gyobb, több ága­zat­ra ki­ter­je­dő üz­le­ti park­ja a mai napig. A nem­zet­kö­zi vál­la­la­tok to­vább­ra is ke­re­sik Shan­non elő­nyös be­fek­te­té­si le­he­tő­sé­ge­it. Shan­non­ban (és Zá­hony­ban) tran­zit­szál­lí­tá­sok­ra épülő – az or­szág gaz­da­sá­gá­hoz ké­pest – je­len­tős mű­sza­ki, em­be­ri ka­pa­ci­tás vált fe­les­le­ges­sé.

A nem­zet­kö­zi gya­kor­lat

A világ kü­lön­bö­ző föld­ré­sze­in három, egy­más­tól jól meg­kü­lön­böz­tet­he­tő gya­kor­lat ala­kult ki a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek mű­köd­te­té­sé­re:

– a fej­lő­dő or­szá­gok­ban az ázsi­ai (kínai) tí­pu­sú;

– ame­ri­kai (USA) tí­pu­sú;

– eu­ró­pai (ír) tí­pu­sú.

A fej­lő­dő or­szá­gok­ban ki­ala­kí­tott, ázsi­ai (kínai) tí­pu­sú kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek jel­lem­zői

Az ázsi­ai tí­pu­sú vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek te­rü­le­te és mű­kö­dé­se az adott or­szág gaz­da­sá­gi-föld­raj­zi kör­nye­ze­té­ből ki­sza­kí­tott – jogi, gaz­da­sá­gi, vám­po­li­ti­kai szem­pont­ból kül­föld­nek te­kint­he­tő –, el­ső­sor­ban ipari ter­me­lő­be­ru­há­zás. A kül­ső-bel­ső inf­ra­struk­tú­rát a fo­ga­dó or­szág biz­to­sít­ja, ked­vez­mé­nyes bér­le­ti dí­jért. Min­den egyes öve­zet egye­di sza­bá­lyo­zás alá esik; ez azt je­len­ti, hogy mű­kö­dé­sét (mun­ka­jog, adó, köny­ve­lés, stb.) egye­di – csak az adott vál­lal­ko­zá­si öve­zet­re vo­nat­ko­zó – jog­sza­bá­lyok ha­tá­roz­zák meg. Te­rü­le­te fi­zi­ka­i­lag le­ha­tá­rolt („vas­füg­göny”). Az öve­ze­tek­be való be- és ki­ju­tás, va­la­mint az öve­ze­tek­be való vál­lal­ko­zás ala­pí­tá­sa erő­sen kor­lá­to­zott. Te­rü­let­fej­lesz­té­si ha­tá­sát egy­részt a fo­ga­dó állam által ki­ala­kí­tott inf­ra­struk­tú­ra-há­ló­zat­hoz való te­le­pü­lé­si kap­cso­la­tok, más­részt a fog­lal­koz­ta­tot­tak jö­ve­del­mi és kul­tu­rá­lis élet­vi­te­lé­ben be­állt vál­to­zá­sok jel­lem­zik.

A kínai zónák fő jel­lem­zői:

– A tár­sa­sá­gi adó szint­je csak 15%;

– Te­rü­le­tek és szol­gál­ta­tá­sok ked­vez­mé­nyes áron áll­nak ren­del­ke­zés­re;

– Ala­csony mun­ka­adói-mun­ka­vál­la­lói já­ru­lé­kok;

– Na­gyobb sza­bad­ság a mun­ka­erő-me­nedzs­ment szá­má­ra;

– Nulla vám­szint azon be­ho­zott ter­mé­kek­re, me­lyek va­la­mi­lyen ex­port­nak ké­pe­zik a ré­szét;

– Egy­sze­rű­sí­tett be- és ki­lé­pés a vál­lal­ko­zá­sok szá­má­ra, könnyí­té­sek egyéb for­ma­li­tá­sok­ban;

– Nö­vek­vő be­lé­pé­si le­he­tő­ség Kína – amúgy zárt – pi­a­ca­i­ra.³

A helyi ön­kor­mány­za­tok rész­vé­te­le a kü­lön­le­ges gaz­da­sá­gi öve­ze­tek lét­re­ho­zá­sá­ban és mű­köd­te­té­sé­ben ve­gyes képet mutat. A hely ki­je­lö­lé­sé­ben, va­la­mint a be­ru­há­zás ki­vi­te­le­zé­sé­ben részt vesz­nek, a mű­köd­te­tés­ben már nem, vagy csak név­le­ge­sen. Az öve­ze­tek köz­le­ke­dés szem­pont­já­ból ki­emelt hely­zet­ben van­nak. Az összes fel­té­tel biz­to­sí­tott a ten­ge­ri ki­kö­tők el­éré­sé­hez, a lé­gi­ki­kö­tő meg­kö­ze­lí­té­sé­hez és a köz­úti köz­le­ke­dés meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz.⁴

Ame­ri­kai (USA) tí­pu­sú kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek

Az ame­ri­kai tí­pu­sú vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­nek te­rü­let­fej­lesz­té­si sze­re­pük nincs. Ki­fe­je­zet­ten gaz­da­sá­gi cél­lal jöt­tek létre. (Az első öve­ze­tet New York bel­vá­ro­sá­ban hoz­ták létre.) A be­te­le­pü­lé­si le­he­tő­sé­ge­ket az ál­la­mi jog­sza­bá­lyok mel­lett egyen­ran­gú fél­ként a helyi ipari ka­ma­ra is meg­ha­tá­roz­za: hogy mi­lyen kész­ter­mék elő­ál­lí­tá­sá­ra sza­ko­so­dott vál­lal­ko­zás te­le­pül­het be. (A piac ver­seny­sem­le­ges­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sa és ezzel együtt a fe­les­le­ges kon­ku­ren­cia vissza­szo­rí­tá­sa a cél.) Ki­fe­je­zet­ten gaz­da­sá­gi ked­vez­mé­nye­ket (a vég­ter­mék tel­jes vám­té­te­le egyen­lő a be­sze­relt leg­ki­sebb vám­ér­té­kű al­kat­rész vám­ér­té­ké­vel) biz­to­sít ter­me­lé­si-el­lá­tá­si hi­á­nyok pót­lá­sá­ra.

Az öve­ze­tek mé­re­te, esz­kö­zei és ki­je­lö­lé­si mód­sze­rei ál­la­mon­ként vál­toz­nak, egy­sé­ges cél­juk azon­ban a fog­lal­koz­ta­tás nö­ve­lé­se, a gaz­da­ság revi­ta­li­zá­ci­ó­ja.

Az ame­ri­kai ál­la­mi öve­ze­tek­ben ál­ta­lá­nos­ság­ban öt ked­vez­mény­tí­pus for­dul elő:⁵

– Adó­ked­vez­mé­nyek – a zónák 94%-a al­kal­maz­za;

– Tő­ke­fi­nan­szí­ro­zás – 43%-ban je­le­nik meg;

– Sza­bá­lyo­zá­si könnyí­tés – a zónák 94%-a al­kal­maz­za;

– Gaz­da­ság­fej­lesz­tő prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sa/vég­re­haj­tá­sa;

– Inf­ra­struk­tú­ra és köz­szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se – az öve­ze­tek 37%-a.

Az adó­ked­vez­mé­nyek fő tí­pu­sai (zá­ró­jel­ben az ál­la­mi prog­ra­mok­ban való elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­guk­kal):

– For­gal­mi­a­dó-jó­vá­írás (51%);

– Ál­lás­te­rem­tő és bér­jó­vá­írás (51%);

– Mun­kál­ta­tói jö­ve­de­lem­adó-jó­vá­írás (49%);

– Eseti mun­ka­erő al­kal­ma­zá­sa utáni jó­vá­írás (43%);

– In­gat­lan­adó-jó­vá­írás (37%);

– Be­ru­há­zá­si­adó-jó­vá­írás (29%).⁶

Nem­csak ipari ter­me­lés­re sza­ko­so­dott kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek van­nak az Egye­sült Ál­la­mok­ban, hanem ke­res­ke­de­lem­re sza­ko­so­dott öve­ze­tek is: a kü­lön­bö­ző so­ro­zat­gyár­tás­ban ké­szült fo­gyasz­tá­si ter­mé­kek meg­ren­de­lé­sen fe­lü­li mennyi­sé­gé­nek rak­tá­ro­zá­sá­ra és ér­té­ke­sí­té­sé­re lét­re­ho­zott kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek. (A New Or­leans-i kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet a ka­rib-ten­ge­ri al­ko­hol­ke­res­ke­de­lem köz­pont­ja.)

Eu­ró­pai tí­pu­sú kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek

Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban na­gyon sok, si­ke­re­sen mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­si öve­zet van a fej­lett or­szá­gok­ban is. Az eta­lon a már em­lí­tett, Ír­or­szág­ban 1947-ben lé­te­sí­tett Shan­no­ni Sza­bad Gaz­da­sá­gi Öve­zet. „Az öve­ze­tet egy ál­la­mi tő­ké­vel lét­re­ho­zott, ál­la­mi tu­laj­do­nú köz­hasz­nú tár­sa­ság üze­mel­te­ti, amely a te­vé­keny­sé­gé­vel kap­cso­la­to­san be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel tar­to­zik az il­le­té­kes mi­nisz­ter felé. A meg­ala­ku­lás­hoz egy­sze­ri tá­mo­ga­tást ka­pott a szer­ve­zet, azóta non­pro­fit for­má­ban mű­köd­ve ön­fenn­tar­tó. Nagy hang­súlyt fek­tet­nek a szük­sé­ges inf­ra­struk­tú­ra ki­ala­kí­tá­sá­ra és fej­lesz­té­sé­re, va­la­mint tel­jes körű ügy­in­té­zé­si szol­gál­ta­tást biz­to­sí­ta­nak a vál­lal­ko­zá­sok­nak. A fej­lesz­té­sek fi­nan­szí­ro­zá­sá­nál a ma­gán­tő­két is be­von­ják, PPP fi­nan­szí­ro­zá­si tech­ni­ka ke­re­té­ben. A vám­sza­bad te­rü­let mű­köd­te­té­sé­ben a vám­ha­tó­ság és a mű­köd­te­tő szer­ve­zet együtt­mű­kö­dik, ily módon öt­vö­ződ­nek a vám­sza­bad te­rü­let és a fej­lesz­té­si öve­zet elő­nyei. Az EU dik­tál­ta jog­sza­bály­vál­to­zá­sok nyo­mán meg­szűnt a tár­sa­sá­gia­dó­ked­vez­mény, azon­ban a vám­sza­bad te­rü­let adta le­he­tő­sé­gek és a fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tá­sok fenn­ma­rad­nak, ame­lye­ket a fej­lett inf­ra­struk­tú­ra, kép­zett mun­ka­erő és ügy­in­té­zé­si szol­gál­ta­tá­sok nyúj­tot­ta elő­nyök egé­szí­te­nek ki.”⁷

A vál­lal­ko­zá­si öve­zet Fran­cia­or­szág­ban or­szá­go­san be­vett te­rü­let­fej­lesz­té­si el­já­rás, nem­csak a hát­rá­nyos tér­sé­ge­ken, hanem a gaz­da­sá­gi­lag ki­emel­ke­dő­en fej­lett fran­cia–belga határ tér­sé­gé­ben is (Lille).

Az angol kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­ben fel­hasz­nált esz­kö­zök­ből kö­vet­ke­zik, hogy ez a tí­pu­sú öve­zet az ál­lás­te­rem­tés mel­lett az in­gat­lan­fej­lesz­tést te­kin­ti fő fel­ada­tá­nak. El­sőd­le­ge­sen új gaz­da­sá­gi ak­ti­vi­tás in­du­ká­lá­sa a cél.

A többi eu­ró­pai or­szág­ban ki­mon­dot­tan te­rü­let­fej­lesz­té­si fel­adat­tal hoz­ták létre eze­ket az öve­ze­te­ket. Ami­kor egy el­ma­ra­dott tér­ség nem so­rol­ha­tó be egyéb, az EU által tá­mo­ga­tott te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ram ke­re­té­be, és a ha­gyo­má­nyos tá­mo­ga­tá­si for­mák nem ve­zet­nek ered­mény­re, akkor kez­de­mé­nye­zik az öve­zet­fej­lesz­té­si prog­ra­mot.

A ke­let- és kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok is si­ke­re­sen al­kal­maz­zák a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­ti prog­ra­mo­kat (ki­vé­ve Ma­gyar­or­szág). Kü­lö­nö­sen be­vált ez a te­rü­let- és gaz­da­ság­fej­lesz­té­si mo­dell Len­gyel­or­szág­ban, Szlo­vá­ki­á­ban, Uk­raj­ná­ban és Fe­hér-orosz­or­szág­ban. A csapi kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet ké­sőbb kezd­ték el ter­vez­ni és ki­vi­te­lez­ni, mint a zá­ho­nyit, de nap­ja­ink­ban is ered­mé­nye­sen mű­kö­dik. Né­hány kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet ha­tá­ro­kon át­nyú­ló együtt­mű­kö­dést ala­kí­tott ki, töb­bek kö­zött a szál­lí­tás­lo­gisz­ti­kai együtt­mű­kö­dést (pl. ukrán–szlo­vák–len­gyel együtt­mű­kö­dés). A meg­ál­la­po­dás­nak kö­szön­he­tő­en Ma­gyar­or­szá­got ki­zár­ták az együtt­mű­kö­dés rend­sze­ré­ből.

Vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sá­nak kí­sér­le­tei Ma­gyar­or­szá­gon, Zá­hony­ra épít­ve

Az első kí­sér­let

Sza­bolcs-Szat­már megye fej­lesz­té­sé­re 1965. au­gusz­tus 31-én szü­le­tett ha­tá­ro­zat. A te­rü­let­fej­lesz­tés po­li­ti­kai irány­el­ve­i­ről szóló 1006/1971. kor­mány­ha­tá­ro­zat el­fo­ga­dá­sát kö­ve­tő­en, az ÉVM Te­rü­let­ren­de­zé­si és Fej­lesz­té­si Fő­osz­tá­lya 1975. feb­ru­ár 3-i 361/P. sz. ügy­ira­tá­ban a VÁ­TI-t bízta meg „a me­gyén belül gaz­da­ság­föld­raj­zi fek­vé­sé­ből és köz­le­ke­dés­föld­raj­zi hely­ze­té­ből ere­dő­en jó adott­sá­gok­kal ren­del­ke­ző Zá­hony–Kis­vár­da tér­sé­ge re­gi­o­ná­lis ren­de­zé­si terv el­ké­szí­té­sé­vel”.⁸ Nem a meg­lé­vő adott­sá­gok rög­zí­té­sé­ről van szó, hanem az azt ki­ak­ná­zó, hosszú távra szóló jó terv ké­szí­té­sé­ről.

A MÁV és a me­gyei ve­ze­tés kö­zött el­len­tét fo­gal­ma­zó­dott meg. A megye nem mon­dott le arról, hogy be­le­szól­jon a zá­ho­nyi fo­lya­ma­tok­ba. A MÁV nem akar­ta fel­ad­ni fog­lal­koz­ta­tá­si mo­no­pó­li­u­mát a tér­ség­ben, míg a megye kor­lá­toz­ni akar­ta a MÁV egyed­ural­mát több más jel­le­gű ipari be­ru­há­zás­sal, il­let­ve Zá­honyt be akar­ta il­lesz­te­ni a me­gyei te­le­pü­lé­sek alá-fö­lé ren­delt­sé­gi rend­sze­ré­be.

A megye szor­gal­maz­ta volna:

– több szál­lí­tá­si esz­köz­re ala­pu­ló köz­le­ke­dé­si-rak­tá­ro­zá­si cso­mó­pont lét­re­jöt­tét Zá­hony tér­sé­gé­ben;

– a tér­ség­ben le­bo­nyo­ló­dó áru­for­ga­lom­ra épülő ipari lé­te­sít­mé­nyek anya­gi és sze­mé­lyi fel­té­te­le­i­nek biz­to­sí­tá­sát;

– a ter­me­lői inf­ra­struk­tú­ra fej­lesz­té­sét, az ipar­te­le­pí­tés­re ki­je­lölt te­rü­le­tek mű­sza­ki fel­ké­szí­té­sét az ipar fo­ga­dá­sá­ra (ipari par­kok lét­re­ho­zá­sá­val).

Ez szö­ges el­len­tét­ben állt a MÁV ér­de­ke­i­vel, sőt je­len­tő­sen csök­ken­tet­te volna ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő ere­jét, csak egy lett volna az egyen­lők kö­zött. Az ipar­fej­lesz­tés maga után vonta volna az ur­ba­ni­zá­ci­ós be­ru­há­zá­so­kat, a la­kos­ság szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sét, a mun­ka­vál­la­lók egy­ol­da­lú füg­gő­sé­gé­nek meg­szű­né­sét. A Zá­hony–Kis­vár­da tér­ség­re el­fo­ga­dott ren­de­zé­si terv erő­sen kor­lá­toz­ta volna a MÁV sza­bad­sá­gát a kü­lön­bö­ző be­ru­há­zá­sok meg­va­ló­sí­tá­sá­ban, már nem­csak az át­ra­kás igé­nye­it kel­lett volna fi­gye­lem­be venni, hanem a ren­de­zé­si terv elő­írá­sa­it, és en­ge­dé­lyez­tet­ni az il­le­té­kes ta­ná­csi szerv­vel.

A terv egy­ér­tel­mű­en meg­fo­gal­maz­za, hogy Kis­vár­da a kö­zép­fo­kú köz­pont, Zá­hony rész­le­ges kö­zép­fo­kú köz­pont. A Kál­no­ki Kis Sán­dor (VÁ­TI-igaz­ga­tó) által ve­ze­tett terv­ké­szí­tők va­ló­já­ban nem Zá­honyt kí­ván­ták fej­lesz­te­ni, hanem Zá­hony ro­vá­sá­ra Kis­vár­dát. „A Szov­jet­uni­ó­ból be­jö­vő nyers­anyag­ra ala­poz­va Kis­vár­dán nyí­lik le­he­tő­ség ipari bázis lét­re­ho­zá­sá­ra, s itt a mun­ka­erő-fel­té­te­lek is egy­elő­re adot­tak. Így Zá­hony–Kis­vár­da sa­já­tos együt­tes­sé fej­lőd­het, amely­nek Kis­vár­da lenne a köz­pont­ja.

Fej­lő­dé­sét sze­rep­kö­re is meg­ala­poz­za.”⁹ Ezt a prog­ra­mot sem az or­szá­gos, sem a zá­ho­nyi MÁV-ve­ze­tés nem tudta el­fo­gad­ni. A prog­ram el­uta­sí­tá­sa ki­vív­ta a máig tartó Kis­vár­da–Zá­hony el­len­té­tet. Kis­vár­da ve­ze­té­se mé­lyen meg­sér­tő­dött a vissza­uta­sí­tá­son.

A terv 1979 áp­ri­li­sá­ban ké­szült el, 2119/76. törzs­szá­mon. Meg­va­ló­sí­tá­sá­ra lé­pé­sek nem tör­tén­tek, mert a MÁV előbb lé­pett, mint a köz­igaz­ga­tás, és ki­emel­te Zá­honyt a MÁV Deb­re­ce­ni Igaz­ga­tó­sá­gá­nak ha­tás­kö­ré­ből: 1980-ban ön­ál­ló üzem­igaz­ga­tó­ság­ként a MÁV Ve­zér­igaz­ga­tó­ság köz­vet­len ha­tás­kö­ré­be vonta.

A Sza­bolcs-Szat­már me­gyei párt­ve­ze­tés látva, hogy az ága­za­ti ér­de­ke­ken va­ló­szí­nű­leg meg­bu­kik a me­gyei ér­dek­ér­vé­nye­sí­tés, le­vet­te na­pi­rend­ről a zá­ho­nyi kér­dést, és okul­va a tér­ség­fej­lesz­té­si terv bu­ká­sá­ból, vál­toz­ta­tott ko­ráb­bi ál­lás­pont­ján. Tu­do­má­sul vette, hogy Zá­hony vas­utas te­le­pü­lés, és fel­hasz­nál­va az or­szá­gos vas­úti ve­ze­tés ér­de­ke­it, Zá­hony vá­ros­sá vá­lá­sát, vagy­is a te­le­pü­lés köz­igaz­ga­tá­si erő­sö­dé­sét kezd­te fel­épí­te­ni. Ez a terv már a helyi vas­úti ve­ze­tők ro­kon­szen­vét is el­nyer­te, mert ez együtt járt a la­kó­te­rü­let szol­gál­ta­tá­si szín­vo­na­lá­nak emel­ke­dé­sé­vel is. A hely­zet sa­já­tos­sá­ga, hogy a te­le­pü­lés köz­szol­gál­ta­tá­si fej­lesz­té­sé­nek költ­sé­ge­it döntő mér­ték­ben a vasút fe­dez­te.

A kor­mány 1978. de­cem­be­ri ülése végre ki­mond­ta, hogy Zá­hony vas­úti át­ra­kó, és Zá­hony te­le­pü­lés ki­emelt fon­tos­sá­gú. A dön­tés azon­ban ál­la­mi szin­ten nem járt au­to­ma­ti­ku­san a költ­sé­gek biz­to­sí­tá­sá­val, ezért a MÁV kény­te­len volt belső for­rá­sa­it más te­rü­le­tek­ről át­cso­por­to­sí­ta­ni (fej­lesz­té­sek le­ál­lí­tá­sa, el­ha­lasz­tá­sa az or­szág más te­rü­le­te­in).

A szer­ve­ze­ti­leg ön­ál­ló zá­ho­nyi át­ra­kó­kör­zet meg­ala­ku­lá­sa újabb ha­tás­kö­ri, ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­si prob­lé­má­kat oko­zott.¹⁰

A má­so­dik kí­sér­let

Ez a terv 1991-ben me­rült fel má­sod­szor. Az el­gon­do­lás ki­fe­je­zet­ten a zá­ho­nyi adott­sá­gok­ra épí­tett. A lé­te­sí­tés­sel kap­cso­la­tos ta­nul­má­nyo­kat még a Bo­ross-kor­mány ren­del­te el, de a konk­rét lé­te­sí­tés már a Horn-kor­mány ide­jén tör­tént.

Zá­hony kény­sze­rű áru­meg­ál­lí­tó és át­ra­kó­ál­lo­más, ahol a szál­lít­má­nyo­kat át kell ra­kod­ni, vagy a nyom­táv­vál­tás miatt le kell cse­rél­ni a vas­úti ko­csik al­vá­za­it. A ke­let-kö­zép-eu­ró­pai és a FÁK-or­szá­gok gaz­da­sá­gá­nak fi­ze­tés­kép­te­len­né vá­lá­sá­val, va­la­mint a rend­szer­vál­tás utáni kor­má­nyok dön­té­sei alap­ján a zá­ho­nyi tér­ség gaz­da­sá­gá­ban je­len­tős vissza­esés kö­vet­ke­zett be. Meg­kér­dő­je­lez­ték Zá­hony szük­sé­ges­sé­gét (el­ső­sor­ban po­li­ti­kai okok miatt, pedig nem szov­jet igé­nyen ala­pult az át­ra­kó lé­te­sí­té­se), de a tel­jes fel­szá­mo­lá­sát nem kez­de­mé­nyez­ték. Ma­gyar­or­szág 1990 és 1994 kö­zöt­ti köz­le­ke­dés­po­li­ti­ká­já­nak kö­szön­he­tő­en, a tran­zit­szál­lí­tá­sok­ban részt vevő vál­lal­ko­zá­sok el­for­dul­tak Zá­hony­tól és a vas­út­tól, rész­ben köz­út­ra te­rel­ték a for­gal­mat, rész­ben más vas­út­vo­na­la­kat vá­lasz­tot­tak. A for­gal­mat azóta sem si­ke­rült vissza­csá­bí­ta­ni. A szál­lí­tás és a hozzá kap­cso­ló­dó lo­gisz­ti­kai te­vé­keny­sé­gek sú­lyos ka­pa­ci­tás­ki­hasz­ná­lat­lan­ság­gal küz­döt­tek. Amíg a zá­ho­nyi át­ra­kó­ban az át­ra­kás vo­lu­me­ne a ma­xi­má­lis ka­pa­ci­tás 25%-ára esett vissza, addig a köz­úti szál­lí­tás meg­nö­ve­ke­dé­se miatt 20 km hosszú ka­mi­on­sor ala­kult ki éve­ken ke­resz­tül a köz­úti ha­tár­át­ke­lő­nél.

1990-ben a kor­mány ki­he­lye­zett ülést tar­tott Sza­bolcs-Szat­már-Be­reg me­gyé­ben, ugyan­is a megye hely­ze­te, az örö­költ tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi el­ma­ra­dott­sá­ga és a rend­szer­vál­tás kö­vet­kez­té­ben, az 1990-es évek ele­jé­re egyre nö­vek­vő fog­lal­koz­ta­tott­sá­gi és szo­ci­á­lis vál­ság­gal sú­lyos­bo­dott. A kor­mány, ta­pasz­tal­va ko­ráb­bi dön­té­se­i­nek kö­vet­kez­mé­nyét, 1014/1994. (III. 4.) sz. ha­tá­ro­za­tá­val dön­tött Zá­hony és tér­sé­ge gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­sé­nek elő­ké­szí­té­sé­ről, ki­emel­ve, hogy a te­rü­let kül­ke­res­ke­del­mi szem­pont­ból fon­tos, és al­kal­mas­sá kell tenni a ke­res­ke­del­mi-gaz­da­sá­gi kap­cso­la­to­kat elő­se­gí­tő te­vé­keny­ség­re.

A kor­mány a zá­ho­nyi tér­ség­ben, amely mint­egy „híd­fő­ál­lás” Uk­raj­na és az észak-ke­let-eu­ró­pai te­rü­le­tek felé, a nem­zet­kö­zi gya­kor­lat sze­rin­ti kü­lön­le­ges gaz­da­sá­gi öve­zet, il­let­ve az Eu­ró­pá­ban hasz­ná­la­tos meg­ne­ve­zés­sel, vál­lal­ko­zá­si öve­zet ki­ala­kí­tá­sá­ra tett ja­vas­la­tot. Zá­hony ak­ko­ri pol­gár­mes­te­ré­nek aktív köz­re­mű­kö­dé­sé­vel meg­in­dult a zá­ho­nyi pro­jekt meg­va­ló­sí­tá­sa. (Mi­köz­ben a város ve­ze­té­se min­dent meg­tesz, hogy a rend­szer­vál­tás utáni vissza­esést el­len­sú­lyoz­za, addig a MÁV át­ra­kó­já­nak ve­ze­tői 1992 au­gusz­tu­sá­ban ta­nul­mány­ter­vet ké­szí­tet­tek Zá­hony, mint a terv­be vett csapi vám­sza­bad te­rü­let mű­sza­ki-gaz­da­sá­gi hát­te­re cím­mel. A terv lé­nye­ge, hogy Zá­hony­ban ne jöj­jön létre olyan szer­ve­zet, amely a vasút fe­lett irá­nyít, a vas­úti át­ra­kó te­vé­keny­sé­gét pedig a csapi igé­nyek­nek vetné alá.)

Az 1994-es ha­tá­ro­za­tot még az MDF-kor­mány, az 1995-ös ha­tá­ro­za­tot a zá­ho­nyi öve­zet lé­te­sí­té­sé­ről már az MSZP–SZDSZ-kor­mány fo­gad­ta el.¹¹ A kor­mány­ha­tá­ro­zat:

– Az 1. pont­ja hozta létre a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet. Bár a ko­ráb­bi szak­mai anya­gok egy szű­kebb öve­zet ki­je­lö­lé­sét ja­va­sol­ták, amely ki­zá­ró­lag a Zá­hony kör­ze­té­hez köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó te­le­pü­lé­sek­re ter­jedt volna ki, a ha­tá­ro­zat­ter­ve­zet az öve­zet ha­tá­ra­it Zá­hony–Domb­rád–Kis­vár­da–Vá­sá­ros­na­mény–Be­reg­su­rány által ha­tá­rolt te­rü­let­re je­löl­te ki. A ha­tá­ro­kat a be­fek­te­tői moz­gás­tér nyi­tá­sá­val, il­let­ve Nyír­egy­há­za kap­cso­ló­dá­si le­he­tő­sé­gé­nek meg­erő­sí­té­sé­vel in­do­kol­ták, de a va­ló­sá­gos indok az volt, hogy el­ke­rül­jék az M3-as au­tó­pá­lya ba­ra­bá­si nyom­vo­na­lá­nak meg­vál­toz­ta­tá­sát, il­let­ve po­li­ti­kai okai vol­tak, mert így az öve­zet te­rü­le­te két or­szág­gyű­lé­si kör­zet­re ter­jedt ki.

– A 2. pont fel­ha­tal­ma­zá­sa alap­ján az MBFB meg­ala­pí­tot­ta az öve­ze­tet mű­köd­te­tő kft.-t. A vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet mű­köd­te­tő szer­ve­zet nyír­egy­há­zi szék­hellyel jött létre. Mun­ka­tár­sai nem­csak a zá­ho­nyi prog­ra­mot, hanem a nyír­egy­há­zi ipari park meg­va­ló­sí­tá­sát is irá­nyí­tot­ták. El­kép­ze­lé­sük sze­rint Zá­hony és tér­sé­ge ese­té­ben egy lo­gisz­ti­kai köz­pont lét­re­ho­zá­sa lenne a cél, amely egy­szer­re szol­gál­ná a szál­lí­tás és a ke­res­ke­de­lem fej­lesz­té­sét, míg Nyír­egy­há­zán ipari, ter­me­lői be­ru­há­zá­sok va­ló­sul­ná­nak meg. (1975-ben az ipari be­ru­há­zá­so­kat Kis­vár­dá­ra ter­vez­ték, az is meg­bu­kott.) A 2/a pont sze­rint meg­ala­kult ko­or­di­ná­ci­ós bi­zott­ság fel­ada­ta az volt, hogy elő­ké­szít­se a kor­mány ré­szé­re a kap­cso­ló­dó tör­vé­nyek­re és más jog­sza­bá­lyok­ra vo­nat­ko­zó mó­do­sí­tá­si ja­vas­la­tot. (A ki­dol­go­zott ja­vas­la­tok so­ha­sem ke­rül­tek a kor­mány elé, a tár­cák aka­dá­lyo­zá­sa és ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­si küz­del­mei miatt.)¹²

– A 4. pont a gaz­da­sá­gi ked­vez­mény­rend­szer ki­dol­go­zá­sát tar­tal­maz­ta. Bár a te­rü­let­fej­lesz­tés­ről és -ren­de­zés­ről szóló 1996. évi XXI. tör­vény alap­ján a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek gaz­dál­ko­dá­si és ked­vez­mény­rend­sze­rét tör­vény­ben kell sza­bá­lyoz­ni, ez a tör­vény 2016-ig nem ke­rült a par­la­ment elé.

– A kül­föl­di ter­me­lő­be­ru­há­zá­sok meg­va­ló­sí­tá­sá­nak elő­se­gí­té­se a mi­nisz­té­ri­u­mok ré­szé­ről. So­ha­sem ké­szült ilyen terv.

– 7. pont: a MÁV-val való együtt­mű­kö­dést úgy ér­tel­mez­ték, hogy a MÁV be­lé­pett az öve­ze­tet mű­köd­te­tő kft-be. A MÁV ré­szé­ről több­ször tör­tént kez­de­mé­nye­zés, hogy a kft.-t tel­jes egé­szé­ben át­ve­gye. A MÁV a MA­SPED rész­vé­te­lét meg­aka­dá­lyoz­ta, és egy fel­ügye­lő­bi­zott­sá­gi tag he­lyet ka­pott”.¹³

– A 8. pont ala­poz­ta meg, hogy a PHARE–TA­CIS-prog­ram ke­re­té­ben meg­épül­jön a csap–zá­ho­nyi új Ti­sza-híd és az új­já­épí­tett köz­úti ha­tár­át­ke­lő. A köz­le­ke­dé­si tárca az új híd épí­té­sét meg­aka­dá­lyoz­ta, he­lyet­te a régi híd fel­újí­tá­sa tör­tént meg, hogy a be­ru­há­zás ne za­var­ja az M3-as ba­ra­bá­si ter­ve­it. (A híd 2009-től ismét fel­újí­tás­ra szo­rul.)

– 10. pont: Az együtt­mű­kö­dés­ről szóló ukrán–ma­gyar szer­ző­dés pont­ját so­ha­sem haj­tot­ták végre.

A Sza­bolcs-Szat­már-Be­reg me­gyei or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­cso­port vé­le­mé­nyé­ben hang­sú­lyoz­ta, hogy: „A ko­or­di­ná­ci­ós bi­zott­ság ve­ze­tő­je a fel­ada­tot nem képes ha­té­ko­nyan el­lát­ni, mert nem köz­tiszt­vi­se­lő, nem ter­hel­he­tő a fe­le­lős­ség­gel, és nem lehet fe­le­lős­ség­re vonni. Az öve­zet ha­tá­ra­it ki kell szé­le­sí­te­ni az M3-as miatt. A me­gyei ön­kor­mány­zat és a helyi ön­kor­mány­za­tok ál­lás­pont­ját nem ak­cep­tál­ja.” (A kép­vi­se­lő­cso­port ve­ze­tő­je dr. Veres János ké­sőb­bi pénz­ügy­mi­nisz­ter volt.)

A Mi­nisz­ter­el­nö­ki Hi­va­tal Te­rü­let­fej­lesz­té­si Ál­lam­tit­kár­sá­ga azt az ál­lás­pon­tot ala­kí­tot­ta ki, hogy: „Az öve­zet lét­re­ho­zá­sá­nak ki­dol­go­zá­sá­hoz szük­sé­ges hát­te­ret a jö­vő­ben az ál­ta­la lét­re­ho­zan­dó Pro­jekt Iroda tudja biz­to­sí­ta­ni. Az MBFB által lét­re­ho­zott kft. a jö­vő­ben az öve­ze­ten belül egyik ipari park lét­re­ho­zá­sát, il­let­ve a lo­gisz­ti­kai köz­pont ki­ala­kí­tá­sá­val kap­cso­la­tos rész­pro­jekt ki­dol­go­zá­sát és meg­va­ló­sí­tá­sát vé­gez­het­né.” ¹⁴

A vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet lét­re­ho­zó kor­mány­ha­tá­ro­zat elő­ír­ta a ta­pasz­ta­la­tok összeg­zé­sét, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um fel­ada­ta lett volna a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­re vo­nat­ko­zó ked­vez­mé­nye­ket nyúj­tó pénz­ügyi tör­vény meg­al­ko­tá­sa, e tör­vény azon­ban a mai napig nem szü­le­tett meg. A tár­cák együtt­mű­kö­dé­se az öve­zet ér­de­ké­ben nem va­ló­sult meg. Az együtt­mű­kö­dés­ről így ír Kó­ró­di Jó­zsef 2000-ben: „A vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­ben mű­kö­dő ipari par­kok és in­ku­bá­tor­há­zak prog­ram a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um ha­tás­kö­ré­be tar­to­zik. Az e föld­raj­zi és gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­hez tar­to­zó vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­kel azon­ban a mi­nisz­té­ri­um nem fog­lal­ko­zik, ugyan­is az az FVM kom­pe­ten­ci­á­já­ba tar­to­zik, nem ér­zé­kel­he­tő az, hogy a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek fej­lesz­té­se kor­mány­za­ti szin­ten pri­o­ri­tást él­vez­ne.”

A me­gyei ön­kor­mány­za­ti po­li­ti­ku­sok el­len­ér­de­kel­tek a prog­ram­mal szem­ben. Ennek oka a ma­gyar tá­mo­ga­tá­si rend­szer. A megye a hát­rá­nyos hely­ze­tű te­le­pü­lé­sek után kapja a te­rü­let­fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tást a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés­ből, ame­lyet a me­gyei ve­ze­tés hasz­nál fel saját me­gyé­jén belül. Men­nél több minél hát­rá­nyo­sabb hely­ze­tű te­le­pü­lés van a me­gyé­ben, annál na­gyobb összeg fö­lött ren­del­ke­zik a me­gyei ve­ze­tés. A me­gyei ve­ze­tés­nek úgy kell egy jól mű­kö­dő sza­bad vál­lal­ko­zá­si zóna, mint púp a há­tá­ra. Nem elég, hogy a kor­mány át­nyúl a feje fe­lett (vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet csak a kor­mány lé­te­sít­het hát­rá­nyos hely­ze­tű tér­sé­gek­ben a ko­ráb­ban em­lí­tett 1996. évi tör­vény sze­rint), de még a ren­del­ke­zé­sé­re álló szét­oszt­ha­tó pénz is je­len­tő­sen csök­ken, minél ered­mé­nye­sebb az öve­zet mű­kö­dé­se. Egy szép napon arra éb­red­het­nek, hogy a megye mi­ni­má­lis te­rü­le­tén be­kö­vet­ke­zett fej­lő­dés ha­tá­sá­ra, a hát­rá­nyos hely­ze­tű me­gyé­ből úgy­ne­ve­zett fej­lett megye lett, tá­mo­ga­tást nem kap, el­ve­szik tőle a me­gyé­ben ke­let­ke­zett ha­szon egy ré­szét, és más megye fej­lesz­té­sé­re for­dít­ják.

A me­gyei ipa­ri-gaz­da­sá­gi ka­ma­rai ve­ze­tés el­lent­mon­dá­sos hely­zet­be ke­rült a zá­ho­nyi öve­zet meg­va­ló­sí­tá­sá­val kap­cso­lat­ban. Min­den esz­köz­zel el akar­ta érni, hogy a prog­ram nél­kü­le ne foly­ta­tód­jon. A me­gyei vál­lal­ko­zók (fő­ként a nyír­egy­há­zi és kis­vár­dai tér­ség­ben mű­kö­dők) fél­tek az öve­zet ha­tá­sa­i­tól (csök­ken a mun­ka­erő-kí­ná­lat, ma­ga­sabb bérek, kon­ku­ren­cia­harc, új vál­lal­ko­zá­sok eset­le­ges ked­ve­zőbb hely­ze­te).

A vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet mint te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ra­mot Zá­hony és tér­sé­gé­re dol­goz­ták ki.¹⁵ Az egye­dü­li­sé­get biz­to­sí­tó gaz­da­sá­gi ala­pot az eu­ró­pai és az orosz vas­úti nyom­táv el­té­ré­se adta. A te­vé­keny­ség­hez szük­sé­ges szak­kép­zett mun­ka­erő ren­del­ke­zés­re állt. A kor­mány lét­re­hoz­ta a mű­köd­te­tő szer­ve­ze­tet, biz­to­sí­tot­ta az in­du­lás­hoz szük­sé­ges pénz­ügyi fe­de­ze­tet. Nem biz­to­sí­tot­ta azon­ban a te­rü­le­tet és a tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zást. A kor­mány az 1998-as vá­lasz­tá­sok előtt még to­váb­bi öve­ze­te­ket lé­te­sí­tett az or­szág kü­lön­bö­ző pont­ján. A ha­ta­lom­ra ke­rü­lő új kor­mány pedig még 3 újabb öve­ze­tet ho­zott létre.¹⁶

Egyet­len öve­zet lé­te­sí­té­sét sem ké­szí­tet­ték elő olyan szin­ten, mint a zá­ho­nyit. Az öve­zet mű­kö­dé­sé­hez szük­sé­ges tör­vény­ter­ve­ze­tek 1998 ta­va­szá­ra el­ké­szül­tek, de a vá­lasz­tá­sok miatt már nem ke­rül­tek a par­la­ment elé. Jel­lem­ző, hogy ettől kezd­ve, aki­hez ke­rült az öve­ze­tek kor­mány­za­ti fel­ügye­le­te, új ter­ve­ket ren­delt, le­cse­rél­te a mun­kák­ban addig részt vett sze­mé­lye­ket, és úgy tett, mint­ha semmi előz­mé­nye sem lett volna az öve­ze­tek lé­te­sí­té­sé­nek.

A har­ma­dik kí­sér­let

2007-ben új – a ko­ráb­bi kí­sér­le­tek, ter­vek tel­jes fi­gyel­men kívül ha­gyá­sá­val – prog­ram­ter­ve­zet ké­szült a zá­ho­nyi vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sá­ra. (A töb­bi­ről a terv nem ren­del­ke­zik.) Az elő­ter­jesz­tés nem veszi fi­gye­lem­be az EK Szer­ző­dés 87. cik­ke­lyét, a te­rü­let­fej­lesz­té­si tör­vényt, a zá­ho­nyi vál­lal­ko­zá­si öve­zet­re vo­nat­ko­zó kor­mány­za­ti in­téz­ke­dé­se­ket, az öve­zet­re ké­szült szám­ta­lan ta­nul­mányt. Azt a meg­té­vesz­tő ál­lás­pon­tot erő­sí­ti, hogy itt egy új prog­ram­ról van szó. Nem ren­del­ke­zik az ed­di­gi fo­lya­ma­tok le­zá­rá­sá­ról, foly­ta­tá­sá­ról, mó­do­sí­tá­sá­ról. A zá­ho­nyi prog­ram irá­nyí­tá­sát meg­ket­tő­zi úgy, hogy nem ren­del­ke­zik a ko­ráb­ban lét­re­ho­zott Zá­hony és Tér­sé­ge Fej­lesz­té­si Kft. sor­sá­ról. Így lett egy 1995-ben a zá­ho­nyi tér­ség fej­lesz­té­sé­re ala­pí­tott, az RFH Zrt. fel­ügye­le­te alatt te­vé­keny­ke­dő kft., és egy 2007-ben a zá­ho­nyi tér­ség fej­lesz­té­sé­re lét­re­ho­zott mi­nisz­ter­el­nö­ki biz­tos, szin­tén az RFH Zrt. ko­or­di­ná­ci­ó­já­ban.

A mi­nisz­ter­el­nö­ki biz­tos hi­va­ta­la lét­re­jött. Ve­ze­té­sé­vel a már az 1979-es prog­ram­mal meg­bu­kott sze­mélyt bíz­ták meg. Az új el­kép­ze­lés alap­ján az át­ra­kás „marad” Zá­hony­ban, az ipari be­ru­há­zás hely­szí­ne Nyír­egy­há­za. Ez ugyan­úgy élet­kép­te­len terv, mint az 1979-es.

Saj­nos azt nem mond­hat­juk, hogy nem tör­tént semmi ez idő alatt.

Szin­tén a fenti ren­de­let­ben dön­töt­tek a fé­nyes­lit­kei ipari park lét­re­ho­zá­sá­ról. A te­rü­let ki­vá­lasz­tá­sa és fel­vá­sár­lá­sa el­lent­mon­dá­sos. A Mi­nisz­ter­el­nö­ki Hi­va­tal meg­ren­de­lé­sé­re 2004-ben ta­nul­mány­terv ké­szült a zá­ho­nyi tér­ség­re, egy eu­ró­pai szin­tű, a 21. szá­zad el­vá­rá­sa­i­nak meg­fe­le­lő stra­té­gi­ai lo­gisz­ti­kai rak­tár­bá­zis meg­va­ló­sí­tá­sá­ra.¹⁷ A ta­nul­mány­terv 6 le­het­sé­ges te­rü­le­tet vizs­gált meg ipari park cél­já­ra. Al­kal­mas­sá­gi szem­pont­ból a fé­nyes­lit­kei te­rü­let kapta a leg­rosszabb mi­nő­sí­tést (meg­kö­ze­lít­he­tő­ség, inf­ra­struk­tú­ra-el­lá­tás, fej­lesz­té­sek be­ke­rü­lé­si össze­ge). Az ipari park ki­ala­kí­tá­sá­hoz Kö­zép-Eu­ró­pa leg­mo­der­nebb ren­de­ző pá­lya­ud­va­rát ver­ték bru­tá­li­san szét, mely fel­ ért egy gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­ménnyel. (Így csak egy ren­de­ző pá­lya­ud­var ma­radt a tér­ség­ben.) Be­je­len­tet­ték a Ko­mo­ró–Fé­nyes­lit­ke ti­szai ha­jó­ki­kö­tő meg­va­ló­sí­tá­sát. Nem tör­tént semmi.

A 2013-ban szin­te az egész or­szág te­rü­le­té­re meg­hir­de­tett, kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­te­ket lé­te­sí­tő prog­ram­ban sem hi­vat­koz­tak az előz­mé­nyek­re. A zá­ho­nyi vál­lal­ko­zá­si öve­zet mű­köd­te­té­sé­re lét­re­ho­zott irá­nyí­tó szer­ve­zet (Zá­hony és Tér­sé­ge Fej­lesz­té­si Kft.) a mai napig mű­kö­dik, pedig a jog­alap 2006-ban meg­szűnt.

Az eu­ró­pai gya­kor­lat

Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban na­gyon sok si­ke­re­sen mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­si öve­zet lé­te­zik, a fej­lett or­szá­gok­ban is. Mind­egyik öve­zet­ben alap­fel­té­tel, hogy az üzem/gyár ala­pí­tá­sá­hoz szük­sé­ges alap­inf­ra­struk­tú­rát a fo­ga­dó or­szág biz­to­sít­ja. (Ha a kor­mány­zat több ma­gyar­or­szá­gi hely­szí­nen vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet lé­te­sít, akkor ál­la­mi pén­zen a tér­ség tel­jes út- és vas­út­há­ló­za­tát, a légi for­gal­mat, a vízi köz­le­ke­dést, a csa­tor­na- és az ivó-víz­há­ló­za­tot, az in­for­má­ci­ós csa­tor­ná­kat, az át­kép­zé­si rend­szert az öve­zet meg­nyi­tá­sa pil­la­na­tá­ban biz­to­sí­ta­ni kell. Alap­fel­té­tel, hogy min­den mun­ka­vál­la­ló – a ta­ka­rí­tó­nő és a se­géd­mun­kás is – be­szél­jen an­go­lul.) Ez ak­ko­ra összeg, hogy több év­ti­zed­nyi, az or­szág tel­jes te­rü­le­té­re jutó fej­lesz­té­si for­rást leköt.

Egy másik ha­tal­mas prob­lé­ma, hogy az or­szág mi­lyen ked­vez­mé­nye­ket biz­to­sít a vál­lal­ko­zók szá­má­ra az öve­zet­ben. Mennyi a szük­sé­ges és elég­sé­ges mér­ték? Első kér­dés­ként mind­járt az adó­ked­vez­mény té­má­ja kerül elő. Fel sem merül a dön­tés­ho­zók­ban, hogy az adó­ked­vez­mény csak azok szá­má­ra ked­vez­mény, akik fi­zet­nek adót, akik nye­re­sé­ge­sek. Kezdő vál­lal­ko­zás­nak ez sem­mit nem je­lent! Annál töb­bet je­lent a bér­le­ti díj vagy pél­dá­ul a köz­szol­gál­ta­tá­sok díja. Csak­hogy, ha a csa­tor­na­hasz­ná­la­tért ke­ve­seb­bet fizet a vál­lal­ko­zó, mint a tény­le­ges ára, akkor a kieső össze­get va­la­ki­nek vissza kell té­rí­te­ni a csa­tor­na fenn­tar­tó­ja, üze­mel­te­tő­je felé.

Azt gon­do­lom, hogy a leg­na­gyobb prob­lé­ma – nem­zet­kö­zi szin­ten – az lesz, hogy a ked­vez­mény­rend­szer ho­gyan felel meg az EU-kö­ve­tel­mé­nyek­nek. A bel­po­li­ti­ká­ban pedig az, hogy az öve­zet­ben nyúj­tott ked­vez­mé­nye­ket tör­vény­ben kell rög­zí­te­ni, és azo­kat nor­ma­tív ala­pon kell biz­to­sí­ta­ni. Szóba sem jöhet olyan meg­fo­gal­ma­zás, hogy: ad­ha­tó, ré­sze­sül­het; csak úgy szól­hat a tör­vény: ha ennek az elő­írás­nak meg­fe­lelsz, akkor ez jár. Nem vé­let­len, hogy az 1996. évi te­rü­let­fej­lesz­té­si és ren­de­zé­si tör­vény­ben sze­rep­lő elő­írás­nak, „a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­ben nyújt­ha­tó ked­vez­mé­nye­ket tör­vény­ben kell rög­zí­te­ni”, a mai napig egyet­len par­la­ment sem tett ele­get.

Ha a kor­mány el­in­dít­ja a zó­ná­kat, akkor nem finnyás­kod­hat, hogy me­lyik or­szág mi­lyen vál­lal­ko­zó­ja te­lep­szik le Ma­gyar­or­szá­gon, ha be­tart­ja a tör­vé­nye­ket. Ugyan­az a ked­vez­mény jár az ame­ri­kai vál­lal­ko­zó­nak, mint az irá­ni­nak, vagy a vi­et­na­mi­nak, be­lo­rusz­nak. Nincs mér­le­ge­lé­si le­he­tő­ség! A nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok azt bi­zo­nyít­ják, hogy az állam által be­fek­te­tett pénz 10-15 év után kezd el meg­té­rül­ni, addig csak ki­adást, eset­leg null­szal­dót je­lent. (A ko­ráb­bi kor­mány­za­tok­nak 10 öve­zet­re sem volt fe­de­ze­tük, vajon most lesz?) A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­te­ket 20-25 évre hoz­zák létre, és ga­ran­ci­át adnak a be­te­le­pü­lők­nek arra az eset­re, ha az öve­ze­tet ha­ma­rabb meg­szün­tet­nék, il­let­ve ha az öve­zet ked­vez­mény­rend­sze­re a be­te­le­pü­lők­re nézve hát­rá­nyo­san meg­vál­to­zik. Ez ki­zár­ja, hogy négy­éven­te, az or­szág­gyű­lé­si vá­lasz­tá­so­kat kö­ve­tő­en meg­vál­toz­za­nak a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek mű­kö­dé­si fel­té­te­lei. A vál­lal­ko­zá­sok biz­ton­ság­ban vé­gez­he­tik te­vé­keny­sé­gü­ket, a be­te­le­pü­lé­sük­kor meg­ha­tá­ro­zott ideig. (A ma­gyar mi­nisz­té­ri­u­mi ap­pa­rá­tus so­ha­sem sze­ret­te ezt a prog­ra­mot, mert ezzel min­den eset­ben külön kell fog­lal­koz­ni, eltér a meg­szo­kot­tól, az át­lag­tól. Nem lehet be­so­rol­ni a je­len­le­gi pá­lyá­za­ti rend­szer­be. Sőt, min­den egyes zó­ná­nak külön fej­lesz­té­si prog­ra­mo­kat kell ki­dol­goz­ni, egyet­ér­tés­ben a zónát üze­mel­te­tő ál­la­mi szer­ve­zet­tel, a helyi vál­lal­ko­zók­kal, fi­gye­lem­be véve a helyi sa­já­tos­sá­go­kat.)

Kor­mány­za­ti irá­nyí­tás

Külön fi­gyel­met ér­de­mel a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek kor­mány­za­ti fel­ügye­le­te, irá­nyí­tá­sa. Az Eu­ró­pai Unió or­szá­ga­i­ban nincs külön ön­ál­ló tár­cá­hoz kötve a te­rü­let­fej­lesz­tés irá­nyí­tá­sa. Ál­ta­lá­ban a mi­nisz­ter­el­nö­ki hi­va­talt ve­ze­tő mi­nisz­té­ri­um­hoz vagy komp­lex gaz­da­sá­gi tár­cá­hoz – amely ma­gá­ban fog­lal­ja a gaz­da­ság kü­lön­bö­ző te­rü­le­te­it – te­le­pí­tik. Ennek oka, hogy egy kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lé­te­sí­té­se­kor több fel­té­telt egy­szer­re, egy idő­ben kell biz­to­sí­ta­ni, és ez nem min­den eset­ben egye­zik meg a kü­lön­bö­ző tár­cák egye­di gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­rü­le­ti vagy komp­lex el­kép­ze­lé­se­i­vel. A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lé­te­sí­té­se komp­lex te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ram, fel­öle­li az ipar­te­le­pí­tés­től, az inf­ra­struk­tú­ra fej­lesz­té­sén át az ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­ig az egész fo­lya­ma­tot. Ugyan­ak­kor – jel­lem­ző­en a kö­zép- és ke­let-eu­ró­pai or­szá­gok­ban – ága­za­ti fej­lesz­tés­po­li­ti­ka fo­lyik. Ha egy or­szág kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet lé­te­sít, akkor az ága­za­ti fej­lesz­té­si pén­zek je­len­tős ré­szét a komp­lex kor­mány­za­ti fej­lesz­té­si prog­ram­ra kell for­dí­ta­nia, és csak a ma­ra­dék össze­get for­dít­hat­ja sa­já­tos ága­za­ti ér­de­kei meg­va­ló­sí­tá­sá­ra. Egy kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet ese­té­ben a fel­me­rü­lő igé­nye­ket azon­nal ki kell elé­gí­te­ni, kü­lön­ben a vál­lal­ko­zás át­te­le­pül egy kör­nye­ző or­szág öve­ze­té­be, ahol ha­ma­rabb vagy ol­csób­ban ki­elé­gí­tik igé­nye­it. Azt nem lehet előre tudni, hogy mikor mi­lyen vál­la­lat te­le­pül be az öve­zet­be, de a be­te­le­pü­lés­sel egy idő­ben szá­má­ra is biz­to­sí­ta­ni kell a ked­vez­mé­nyes fel­té­te­le­ket. Azok le­het­nek szak­ké­pe­sí­tés, bér­la­kás, kór­há­zi el­lá­tás, lég­szennye­zés­mé­rés stb. Arra nem lehet hi­vat­koz­ni, hogy csak ké­sőbb­re ter­vez­zük a pá­lyá­zat ki­írá­sát.

Hol lé­te­sít­he­tő vál­lal­ko­zá­si öve­zet?

Alap­ve­tő kér­dés, le­het-e bár­hol kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet lé­te­sí­te­ni? A vá­lasz: saj­nos nem. Kell, hogy az adott tér­ség­nek le­gyen va­la­mi­lyen egye­di gaz­da­sá­gi adott­sá­ga, amely kü­lön­le­ges­sé teszi, te­he­ti az adott or­szág­ban vagy tá­gabb, ha­tá­ron át­nyú­ló tér­ség­ben. Ennek olyan va­ló­sá­gos gaz­da­sá­gi adott­ság­nak kell len­nie, amely­re vál­lal­ko­zá­so­kat lehet épí­te­ni. Az ál­la­mi ked­vez­mény­rend­szer­nek ezt az adott­sá­got kell fel­erő­sí­te­nie, nem­zet­kö­zi­leg is egye­di szint­re emel­ve. (Ma­gyar­or­szág és Kö­zép-Eu­ró­pa köz­le­ke­dé­si adott­sá­gai alap­ján, az or­szág­ban meg­ala­po­zot­tan egy, ma­xi­mum két ipa­ri-gaz­da­sá­gi öve­zet meg­va­ló­sí­tá­sá­ra van le­he­tő­ség.)

Adó­ked­vez­mé­nyek kér­dé­se

El­ső­ként merül fel az adó­ked­vez­mé­nyek kér­dé­se (fő­ként a ma­gyar ál­la­mi szer­vek­nél). Az adó­ked­vez­mény a kezdő be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben nem je­lent sem­mit. Je­len­tős ked­vez­ményt csak a nye­re­sé­ges és már adót fi­ze­tő vál­lal­ko­zá­sok­nak je­lent. Az ame­ri­kai és a brit ta­pasz­ta­la­tok alap­ján meg­erő­sít­he­tő, hogy már a ré­geb­ben nye­re­sé­ge­sen mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben sem az adott adó­ked­vez­mény a vonzó a vál­lal­ko­zá­sok szá­má­ra. Sok­kal meg­ha­tá­ro­zób­bak a ter­me­lés fel­té­te­le­it meg­könnyí­tő hát­tér­szol­gál­ta­tá­sok szín­vo­na­la, el­éré­si le­he­tő­sé­ge. Vagy­is a be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok­nak sok­kal je­len­tő­sebb tá­mo­ga­tást biz­to­sít a ked­ve­ző bér­le­ti díj, a mun­ka­vál­la­lók szük­sé­ges szak­kép­zett­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sa, a ter­me­lés­hez szük­sé­ges inf­ra­struk­tú­ra ked­vez­mé­nyes biz­to­sí­tá­sa, az amor­ti­zá­ció ked­vez­mé­nyes el­szá­mo­lá­sa stb.

1. táb­lá­zat: Ked­vez­mé­nyek az Eu­ró­pai Uni­ó­ban és az USA-ban, va­la­mint a Ma­gyar­or­szá­gon ja­va­solt ked­vez­mé­nyek

A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­te­ket mű­köd­te­tő szer­ve­zet

A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sa és mű­köd­te­té­se nem egy­sze­rű fel­adat. Egy­szer­re kell ked­vez­mé­nye­ket nyúj­ta­ni a be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok­nak, mi­köz­ben meg kell fe­lel­ni a ver­seny­sem­le­ges­ség elő­írá­sá­nak. Úgy kell elő­nyös hely­zet­be hozni egy adott tér­sé­get, hogy köz­ben nem ke­rül­het hát­rá­nyos hely­zet­be fej­let­tebb tér­ség. A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek lét­re­ho­zá­sá­ra, majd mű­köd­te­té­sé­re min­den or­szág­ban a kor­mány az ala­pí­tó jog­sza­bály­ban (kor­mány­ren­de­let) mű­köd­te­tő non­pro­fit szer­ve­ze­tet hoz létre. A szer­ve­zet fel­ada­ta: az öve­zet mű­köd­te­té­se, a te­vé­keny­sé­gek vég­zé­sé­hez szük­sé­ges inf­ra­struk­tú­ra ki­épí­té­se és – szük­ség ese­tén – bő­ví­té­se; a vál­lal­ko­zók igé­nye­i­nek köz­ve­tí­té­se a ha­tó­sá­gok és szol­gál­ta­tó­in­téz­mé­nyek felé; kap­cso­lat­tar­tás a kor­mány­zat és a vál­lal­ko­zók kö­zött; a ha­tás­kö­ré­be tar­to­zó el­len­őr­zé­sek el­vég­zé­se. A szer­ve­zet fel­ada­ta to­váb­bá az öve­zet irá­nyí­tá­sa, fej­lesz­té­se, a be­te­le­pü­lés bo­nyo­lí­tá­sa (egy­ab­la­kos ügy­in­té­zés), a ki­egé­szí­tő szol­gál­ta­tá­sok biz­to­sí­tá­sa, kap­cso­lat­tar­tás a kor­mány­zat és a vál­lal­ko­zá­sok kö­zött. A mű­köd­te­tő szer­ve­zet sa­já­tos te­rü­let­fej­lesz­té­si fel­ada­tot lát el a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek tér­sé­gé­ben, a za­var­ta­lan te­vé­keny­ség ér­de­ké­ben:

– la­kó­te­lep, la­kó­park épí­té­se, épít­te­té­se a helyi ön­kor­mány­zat te­rü­le­tén;

– ok­ta­tá­si cent­rum, in­ku­bá­tor­ház lét­re­ho­zá­sa, mű­köd­te­té­se;

– köz­üze­mi szol­gál­ta­tá­sok biz­to­sí­tá­sa;

– tér­sé­gi inf­ra­struk­tú­ra fej­lesz­té­se;

– egész­ség­ügyi, kul­tu­rá­lis és szo­ci­á­lis in­téz­mé­nyek tá­mo­ga­tá­sa;

– kap­cso­lat­tar­tás a re­gi­o­ná­lis fel­ső­fo­kú ok­ta­tá­si és egyéb szer­ve­ze­tek­kel;

– pá­lyá­za­tok elő­ké­szí­té­se, egyez­te­té­se és meg­va­ló­sí­tás.

A fen­ti­e­ken kívül fel­ada­ta még a vál­lal­ko­zá­sok ér­de­kei alap­ján a szük­sé­ges ál­la­mi és ön­kor­mány­za­ti fej­lesz­té­sek kez­de­mé­nye­zé­se, eset­leg rész­vé­tel a ki­vi­te­le­zés­ben.

Fon­tos kér­dés, hogy a ko­ráb­ban már be­te­le­pült vál­lal­ko­zók és a helyi ön­kor­mány­zat mi­lyen sze­re­pet kap, kap­hat a mű­köd­te­tő szer­ve­zet­ben. Med­dig en­ge­di a kor­mány ér­vé­nye­sül­ni a ver­seny­sem­le­ges­sé­get, és mikor avat­ko­zik be ismét, de most már vé­del­mi jel­leg­gel az ál­ta­la a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sá­val el­in­dí­tott gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok­ba? Meg­vé­dik-e a már mű­kö­dő helyi vál­lal­ko­zó­kat a hí­vat­lan ver­seny­tár­sak­tól, akik csak a ked­vez­mé­nyért te­le­pül­nek be az öve­zet­be, és a ked­vez­mé­nyek ki­hasz­ná­lá­sá­val ol­csób­ban ter­mel­nek, mint a már mű­kö­dő he­lyi­ek? Van-e be­le­szó­lá­si le­he­tő­sé­ge a helyi ön­kor­mány­zat­nak, hogy az il­le­té­kes­sé­gi te­rü­le­té­re mi­lyen vál­lal­ko­zás te­le­pül, vagy csak el kell vi­sel­nie, akár­ki jön is? Til­ta­koz­hat-e a helyi ön­kor­mány­zat bár­mi­lyen zárt rend­sze­rű hul­la­dék­fel­dol­go­zó lé­te­sí­té­se ellen, ha a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek mű­kö­dé­sét sza­bá­lyo­zó tör­vény nem tilt­ja?

A helyi ön­kor­mány­za­tok fel­ada­ta a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek lé­te­sí­té­se­kor

Ha a kor­mány lé­te­sí­ti a kü­lön­le­ges gaz­da­sá­gi öve­ze­te­ket, akkor van-e fel­ada­ta, joga, le­he­tő­sé­ge be­le­szól­ni a lé­te­sí­tés­be a helyi ön­kor­mány­zat­nak? Mi­lyen egyéb fel­ada­ta van a helyi ön­kor­mány­zat­nak? A lé­te­sí­tést kö­ve­tő­en az ön­kor­mány­za­to­kat is érin­tő fej­lesz­té­sek­ben rész­vé­te­li joga, le­he­tő­sé­ge van-e a helyi ön­kor­mány­zat­nak? Egy kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lehet, hogy csak egy ön­kor­mány­zat te­rü­le­tén lé­te­sül, van-e joga ennek az ön­kor­mány­zat­nak a tér­sé­gé­ben lé­te­ző többi ön­kor­mány­zat­tal szem­ben külön jo­go­kat, ked­vez­mé­nye­ket kö­ve­tel­ni? Hát­tér­be szo­rít­hat­ja-e a többi ön­kor­mány­zat ér­de­két csak azért, mert föld­raj­zi­lag jobb hely­zet­ben van? Saját ér­de­ke­i­re hi­vat­koz­va tönk­re­te­he­ti-e egy ön­kor­mány­zat egy tér­ség jö­vő­jét? Ki, mikor és hol ha­tá­roz­za meg, hogy a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet kü­lön­bö­ző hát­tér- és ki­se­gí­tő in­téz­mé­nyei, egy­sé­gei me­lyik ön­kor­mány­zat te­rü­le­tén lé­te­sül­je­nek? Adó­zik-e a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet mű­köd­te­tő szer­ve­zet, vagy nem, és ha igen, me­lyik ön­kor­mány­zat­nak? Van-e joga helyi adót ki­vet­ni a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet­re a helyi ön­kor­mány­zat­nak, vagy jog­gal el­vár­ha­tó az ön­mér­sék­let, de akkor hol a hasz­na a helyi ön­kor­mány­zat­nak? (Az eu­ró­pai gya­kor­lat sze­rint a vál­lal­ko­zá­si öve­zet­be be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok nem fi­zet­nek helyi adót.) Ezek a kér­dé­sek min­den föld­ré­szen fel­me­rül­tek, és min­den föld­ré­szen más vá­la­szo­kat adtak rá.

Az ázsi­ai tí­pu­sú öve­ze­tek­ben az ön­kor­mány­za­tok­nak nincs be­le­szó­lá­si le­he­tő­sé­ge a lé­te­sí­té­si prog­ram­ba, vi­szont a helyi ön­kor­mány­zat a kü­lön­bö­ző – a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet ki­szol­gá­lá­sát el­lá­tó – szol­gál­ta­tá­sok­ban való rész­vé­tel­hez ál­la­mi tá­mo­ga­tást kap, és ezt mint saját erőt viszi az üze­mel­te­tő vál­lal­ko­zá­sok­ba.

Az ame­ri­kai tí­pu­sú öve­ze­tek lé­te­sí­té­sé­nél a helyi ön­kor­mány­zat a hely­szín ki­je­lö­lé­sé­ben vesz részt, de a mű­köd­te­tés­re nincs kü­lö­nö­sebb rá­ha­tá­sa. A kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet­ben mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­sok a szol­gál­ta­tá­sok igény­be­vé­te­lé­ért fi­zet­nek.

Az eu­ró­pai tí­pu­sú öve­ze­tek ese­té­ben az öve­zet hely­szí­né­nek ki­je­lö­lé­se kor­mány­za­ti jog­kör. Az ön­kor­mány­za­tok az ered­mé­nyes mű­köd­te­tés biz­to­sí­tá­sá­hoz szük­sé­ges ok­ta­tá­si és szo­ci­á­lis-egész­ség­ügyi hát­tér biz­to­sí­tá­sá­ban vesz­nek, ve­het­nek részt. (Ter­mé­sze­te­sen nem csor­bít­va az ön­kor­mány­za­ti ha­tó­sá­gi en­ge­dé­lye­zé­si jog­kört.)

Egy vál­lal­ko­zá­si öve­zet lé­te­sí­té­se ér­de­ké­ben szük­sé­ges lé­pé­sek

1. A Shan­no­ni Kü­lön­le­ges Vál­lal­ko­zá­si Öve­zet Fej­lesz­té­si Ügy­nök­ség in­téz­mé­nyei közül nem­zet­kö­zi je­len­tő­ség­re tett szert a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek lét­re­ho­zá­sát és mű­kö­dé­sét ok­ta­tó bent­la­ká­sos is­ko­la. A kü­lön­le­ges gaz­da­sá­gi öve­zet lé­te­sí­té­sét meg­elő­ző­en, a maj­da­ni mű­köd­te­tő szer­ve­zet mun­ka­tár­sa­it, il­let­ve az il­le­té­kes ál­la­mi irá­nyí­tó szerv al­kal­ma­zott­ja­it be­is­ko­láz­ták erre az ok­ta­tás­ra. Ez így volt a kö­zép- és ke­let-eu­ró­pai or­szá­gok­ban is, ki­vé­ve Ma­gyar­or­szá­got.¹⁸

2. A prog­ram meg­kez­dé­se előtt el kell fo­gad­nia a par­la­ment­nek a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek mű­kö­dé­sé­ről és gaz­dál­ko­dá­sá­ról szóló tör­vényt, va­la­mint ki kell je­löl­ni az öve­zet ha­tá­ra­it. Ezt kö­vet­he­ti az alap­inf­ra­struk­tú­ra ki­épí­té­se. (Az il­le­té­kes mi­nisz­té­ri­um mind a mai napig, té­ve­sen az Eu­ró­pai Unió ver­seny­sem­le­ges­sé­gi elő­írá­sa­i­ra hi­vat­koz­va, meg­ta­gad­ta a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek ked­vez­mény­rend­sze­ré­ről szóló tör­vény­ter­ve­zet be­ter­jesz­té­sét.)

3. Az eu­ró­pai uniós gya­kor­lat sze­rint a tá­mo­ga­tás­hoz a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet úgy jut, hogy az il­le­té­kes mi­nisz­té­ri­um – min­den évben – ki­ír­ja a vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­re vo­nat­ko­zó cél­elő­irány­za­ti pá­lyá­za­tot. Ezt kö­ve­tő­en az öve­ze­tet mű­köd­te­tő szer­ve­zet kép­vi­se­lői (a be­te­le­pült vál­lal­ko­zá­sok igé­nye­it fi­gye­lem­be véve) a kor­mány­zat il­le­té­ke­se­i­vel meg­tár­gyal­ják, hogy az adott kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet­ben mi­lyen fej­lesz­té­sek nél­kü­löz­he­tet­le­nek, me­lye­ket tá­mo­gat­nak saját for­rás­ból a vál­lal­ko­zók vagy a mű­köd­te­tő szer­ve­zet. Ha a fej­lesz­tés az ön­kor­mány­za­to­kat is érin­ti, akkor őket is be­von­ják a tár­gya­lá­sok­ba.

4. Egy kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet lét­re­ho­zá­sa komp­lex kor­mány­za­ti tá­mo­ga­tást igé­nyel. Ez azt je­len­ti, hogy a kü­lön­bö­ző ága­za­ti mi­nisz­té­ri­u­mok fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ik je­len­tős ré­szét a kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tek­be be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok igé­nye­i­nek ki­elé­gí­té­sé­re kell hogy for­dít­sák, csak a fenn­ma­ra­dó fe­de­ze­tet for­dít­hat­ják sa­já­tos cél­ja­ik meg­va­ló­sí­tá­sá­ra. Ha a vál­lal­ko­zá­sok ké­ré­se­it nem tel­je­sí­tik, azok rövid időn belül át­men­nek egy kör­nye­ző or­szág­be­li másik gaz­da­sá­gi öve­zet­be. Ilyen igé­nyek le­het­nek: út, inf­ra­struk­tú­ra, la­kó­te­lep, ok­ta­tás, kór­há­zi kü­lön­le­ges osz­tály lé­te­sí­té­se, mun­ka­vál­la­ló­kat érin­tő elő­írá­sok stb.

5. Az alap­ve­tő fel­té­tel, hogy egy ma­gyar­or­szá­gi kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet­ben be­szél­je­nek a mun­ka­vál­la­lók an­go­lul, és is­mer­jék a ci­rill be­tű­ket. Min­den eset­ben ren­del­kez­ni­ük kell a szük­sé­ges és az elég­sé­ges is­me­re­tek­kel (se töb­bel, se ke­ve­seb­bel). A kor­mány­zat fel­ada­ta, hogy biz­to­sít­sa a vál­lal­ko­zók igé­nye­i­nek meg­fe­le­lő lét­szá­mú és fel­ké­szült­sé­gű mun­ka­erőt a meg­fe­le­lő idő­pont­ban. (Ehhez az ok­ta­tá­si köz­pon­tok­ban, va­ló­sá­go­san és nem vir­tu­á­li­san, ren­del­ke­zés­re kell állni az ok­ta­tás­hoz szük­sé­ges tár­gyi esz­kö­zök­nek.)

6. Ahány al­ka­lom­mal fel­me­rült a vál­lal­ko­zá­si öve­zet lé­te­sí­té­se, min­dig volt je­lent­ke­ző a meg­épí­té­sé­re és üze­mel­te­té­sé­re (mint ke­res­ke­del­mi-lo­gisz­ti­kai vál­lal­ko­zás). A cél vi­lá­gos volt. Meg­sze­rez­ni egy rak­tárt, és le­fö­löz­ni a kelet–nyu­ga­ti ke­res­ke­de­lem hasz­nát. Na, ez nem megy! Egy kü­lön­le­ges vál­lal­ko­zá­si öve­zet­ben min­den sze­rep­lő saját ma­gá­nak rak­tá­roz, saját ma­gá­nak látja el a lo­gisz­ti­kai te­vé­keny­sé­get, saját ma­ga­ter­mel. Sen­ki­nek sincs szük­sé­ge a köz­ve­tí­tő ke­res­ke­de­lem­re. A vál­lal­ko­zá­si öve­ze­tet mű­köd­te­tő szer­ve­zet csak ál­la­mi tu­laj­do­nú – ver­seny­sem­le­ges – non­pro­fit szer­ve­zet lehet, mely­nek fel­ada­ta az öve­zet­be be­te­le­pü­lő vál­lal­ko­zá­sok mű­kö­dé­si fel­té­te­le­i­nek és igé­nye­i­nek mi­nő­sé­gi ki­szol­gá­lá­sa, az út­épí­tés­től a szak­kép­zett mun­ka­erő biz­to­sí­tá­sá­ig.

7. A sza­bad vál­lal­ko­zá­si öve­zet te­rü­le­tén és tér­sé­gé­ben szi­go­rú és rend­sze­res vám-, adó- és min­den­faj­ta egyéb gaz­da­sá­gi te­vé­keny­ség el­len­őr­zé­se fo­lyik. Aki vét a sza­bá­lyok ellen, azon­nal az öve­ze­ten kívül ta­lál­ja magát.

8. A sza­bad vál­lal­ko­zá­si öve­zet a von­zás­kör­ze­té­ben lévő fel­ső­ok­ta­tá­si és szak­ok­ta­tá­si in­téz­ménnyel szo­ros kap­cso­lat­ban áll (ta­nul­má­nyok ké­szí­té­se, du­á­lis kép­zés, szak­em­ber­kép­zés). Arra ké­pez­nek, amire szük­ség van, és akkor, ami­kor szük­ség van.

A fen­ti­ek alap­ján ért­he­tő: a sza­bad gaz­da­sá­gi öve­zet nem né­hány rak­tár, hanem össze­han­golt, mi­ni­mum 20–25 éves, ál­la­mi irá­nyí­tás és el­len­őr­zés mel­lett meg­va­ló­su­ló tér­sé­gi, ha­tá­sát te­kint­ve az egész or­szág­ra ki­ter­je­dő, gaz­da­sá­gi-hu­mán­po­li­ti­kai fej­lesz­té­si prog­ram.