Hálózatok az oktatásban1

Dr. habil. Ber­ta­lan Péter, tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cens, Ka­pos­vá­ri Egye­tem (drbertalanp@​gmail.​com).

Össze­fog­la­lás

A 21. szá­zad a komp­lex há­ló­za­ti rend­sze­rek év­szá­za­da. A komp­lex há­ló­za­ti rend­sze­re­ket a há­ló­za­tot al­ko­tó rend­szer­ele­mek kö­zött ki­ala­ku­ló erős és gyen­ge kap­cso­la­tok jel­lem­zik. Az ön­szer­ve­ző­dő há­ló­za­tok ská­la­füg­get­le­nek. Ilyen há­ló­za­tok az ideg­sej­tek há­ló­za­ta, az in­ter­net, a kö­zös­sé­gi há­ló­za­tok (so­ci­al net­work)2, va­la­mint az em­be­ri kap­cso­la­tok rend­sze­re. A tár­sa­dal­mi há­ló­za­tok tör­té­nel­mi for­má­ci­ók. A tár­sa­dal­mi rend­sze­re­ket al­ko­tó cso­por­tok kö­zöt­ti erős és gyen­ge kap­cso­la­tok jel­lem­zik az adott tör­té­nel­mi kor­szak há­ló­za­ti sta­bi­li­tá­sát, il­let­ve in­sta­bi­li­tá­sát. Erős köl­csön­ha­tá­sok nél­kül nincs a tár­sa­da­lom­nak kö­rül­ír­ha­tó, kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó szer­ke­ze­te, erős kap­cso­la­tok nél­kül a tár­sa­da­lom al­ko­tó­ele­me­i­re esik szét.

Net­works in Edu­ca­ti­on

Sum­ma­ry

In the 21st cent­ury, edu­ca­ti­o­nal prin­cip­les and goals are in­ti­ma­tely lin­ked with the chal­len­ges of glo­ba­li­sa­ti­on and the re­vo­lu­ti­on in in­for­ma­ti­on tech­no­lo­gi­es. 21st cent­ury edu­ca­ti­o­nal sys­tems are cont­rol­led by net­works. These are sym­bo­li­zed by edu­ca­ti­o­nal mo­dels and ex­pe­ri­ments that only work ef­fi­ci­ently if they are sci­en­ti­fi­cally well­bas­ed. If se­con­dary and hig­her edu­ca­ti­o­nal ins­ti­tu­tions work in is­ola­ti­on, they can never succ­ess­fully est­ab­lish the sys­tem. Ac­cord­ing to the aut­hor, sys­tems can only be succ­ess­ful if they are open and ra­pidly react to the ex­ter­nal cir­cum­stan­ces. The study mo­dels the func­tion­ing of these fu­tu­re ori­en­ted, co­ope­rat­ing sys­tems in se­con­dary and hig­her edu­ca­ti­on.


Ok­ta­tá­si há­ló­za­tok és a glo­ba­li­zá­ció

A rend­szer­vál­tás fo­lya­ma­ta je­len­tő­sen meg­vál­toz­tat­ta és meg­vál­toz­tat­ja a tár­sa­da­lom struk­tú­rá­ját. A mo­dern, tu­do­má­nyos tár­sa­da­lom­szem­lé­let alap­ja a hálózat­ el­mé­let. A há­ló­za­tok­ban a kö­zös­ség esz­mé­je, emel­lett az in­téz­mé­nyek kö­zöt­ti kap­cso­la­tok alap­el­ve nyil­vá­nul meg. „A há­ló­zat részt­ve­vői olyan kap­cso­ló­dá­si for­mák révén érint­kez­nek egy­más­sal, me­lye­ket közös ér­de­kek­től és cé­lok­tól ve­zé­rel­ve ön­szán­tuk­ból hoz­nak létre, il­let­ve mű­köd­tet­nek. Ily módon a há­ló­za­tok olyan szán­dé­kos konst­ruk­ci­ók, ame­lye­ket a közös célok há­ló­ja köt össze, va­la­mint min­den al­ko­tó­elem egyen­ér­té­kű­nek te­kint­he­tő, és egy­for­ma fe­le­lős­ség ter­he­li őket ér­de­ke­ik elő­moz­dí­tá­sá­ért.”3

A rend­szer­vál­tás a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­rá­ban kon­zer­vá­ló­dott tár­sa­da­lom há­ló­za­ti rend­sze­rét tépte szét. Az át­ala­ku­lás sok­szor se­bes­sé­get váltó, hek­ti­kus fo­lya­ma­ta alatt, az egy­mást kö­ve­tő kor­má­nyok sze­re­pét is fi­gye­lem­be véve, még nem mond­hat­juk, hogy a ma­gyar tár­sa­da­lom sta­bil há­ló­za­tok­kal ren­del­ke­zik. A tár­sa­da­lom­el­mé­let­tel fog­lal­ko­zó in­ter- és mul­ti­disz­cip­li­ná­ris tu­do­má­nyok fel­ada­ta, hogy fi­gyel­jék és a maguk esz­kö­ze­i­vel se­gít­sék elő az új há­ló­za­ti rend­sze­rek ki­ala­ku­lá­sát, ezzel tá­mo­gat­va nem­ze­tünk fej­lő­dé­sét.

A 21. szá­zad tu­dás­ala­pú gaz­da­sá­gok­ra építi a tár­sa­dal­mát. A 20–21. szá­zad komp­lex, tu­do­má­nyos, for­ra­dal­mi fej­lő­dé­se ered­mé­nyez­te a di­na­mi­ku­san vál­to­zó tech­no­ló­gi­ák, ter­mé­kek meg­je­le­né­sét a kom­pe­ti­tív, há­ló­za­ti alapú vi­lág­gaz­da­ság­ban, amely­nek fő okai a piaci el­vá­rá­sok és az üz­le­ti ha­szon­ra tö­rek­vés. Át­ala­kul a munka jel­le­ge, megnő a mun­ka­vál­la­lók­kal szem­be­ni kö­ve­tel­mény. A tár­sa­dal­mi igé­nyek fo­lya­ma­tos vál­to­zá­sa, a mo­dern ipari tár­sa­dal­mak­ban részt vevő transz- és szup­ra­na­ci­o­ná­lis piaci sze­rep­lők együtt­mű­kö­dé­se is a közös ér­de­ke­ken ala­pu­ló ko­ope­ra­tív, kon­szen­zus­ra tö­rek­vő há­ló­za­tok ki­épí­té­sét igény­lik. Az egyén, a mun­ka­vál­la­ló szá­má­ra a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés ál­ta­lá­nos igé­nye az egész éle­ten át tartó ta­nu­lás ki­hí­vá­sát je­len­ti. A mo­dern há­ló­za­tok egy­más­ba kap­cso­lód­nak, hi­e­rar­chi­kus fel­épí­té­sű­ek, ame­lyek a fej­lett­ség kü­lön­bö­ző fo­ka­it je­len­tik. A mun­ka­vál­la­lók­nak eze­ket a lép­cső­fo­ko­kat kell si­ke­re­sen meg­mász­ni­uk az ön­ér­vé­nye­sí­tés alap­ve­tő ér­dek­tör­vé­nye alap­ján.

A köz­vé­le­mény a tudás, az is­me­ret­gya­ra­pí­tás leg­fon­to­sabb esz­kö­zé­nek az is­ko­la­rend­szert tart­ja. Az is­ko­la­há­ló­zat min­den tár­sa­da­lom­ban a sta­bil in­téz­mény­há­ló­za­tot je­len­ti. Ennek az az oka, hogy a fel­nőt­té válás erő­sen az egyé­ni, bio­ló­gi­ai, pszi­cho­ló­gi­ai fej­lő­dés függ­vé­nye. Ezt fi­gye­lem­be kell venni meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe miatt, ezért az is­ko­la­rend­szer sta­bil, fel­me­nő rend­sze­rű, hi­e­rar­chi­kus tör­vé­nyek által meg­ha­tá­ro­zott, sza­bá­lyos, ki­szá­mít­ha­tó mű­kö­dé­sű há­ló­za­ti rend­szert je­lent. Ez a sza­bá­lyo­zó sze­rep főleg az alsó-, kö­zép­fo­kú ok­ta­tás­ban ér­vé­nye­sül, de néha meg­je­le­nik a fel­ső­ok­ta­tá­si szfé­rá­ban is. A fel­nőt­té váló fi­a­ta­lok az is­ko­lák­ból ki­lép­ve szem­be ta­lál­ják ma­gu­kat a tár­sa­da­lom által kí­nált le­he­tő­sé­gek­kel és aka­dá­lyok­kal. Emel­lett saját igé­nyü­ket, el­kép­ze­lé­sü­ket is meg akar­ják va­ló­sí­ta­ni a sza­bad ver­seny­re épülő piac tör­vé­nyei kö­zött. A ket­tős de­ter­mi­ná­ció sor­sot, szak­mai pá­lyát meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­sé­gű. Azt is hozzá kell tenni, hogy a mai piaci kö­rül­mé­nyek kö­zött a vál­to­zá­sok gyor­sa­sá­ga, nagy száma miatt ne­he­zen lehet előre mo­del­lez­ni az élet­pá­lya ívét, irá­nyát. A tár­sa­da­lom szá­má­ra ezért kö­te­le­ző biz­to­sí­ta­ni az is­ko­lai in­téz­mény­rend­sze­ren kívül szer­ve­ző­dő há­ló­za­ti kö­zös­sé­gek­ben zajló ta­nu­lás, ön­kép­zés fel­té­tel­rend­sze­rét. Ezzel lehet tá­mo­gat­ni az egyén szá­má­ra a fo­lya­ma­tos in­no­vá­ció le­he­tő­sé­ge­it. Ter­mé­sze­te­sen az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­nek is fi­gye­lem­be kell venni a min­den­na­pi gya­kor­la­ti élet el­vá­rá­sa­it.

1. táb­lá­zat: Az is­ko­lai ok­ta­tás kor­mány­za­ti mo­dell­je4

 1. táblázat: Az iskolai oktatás kormányzati modellje<sup>4</sup>

Az is­ko­la­há­ló­zat, az in­téz­mé­nyi struk­tú­ra is ki van téve a fo­lya­ma­tos meg­úju­lás­nak, az ál­lan­dó vál­to­zás­nak. Az ok­ta­tá­si há­ló­zat a nem­zet­ál­lam fon­tos tá­ma­sza. Je­len­leg a nem­ze­ti ke­re­te­ket fel­la­zít­ja, gyen­gí­ti a glo­ba­li­zá­ció fo­lya­ma­ta. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés szük­ség­le­te újabb ki­hí­vá­so­kat te­remt, ki­kény­sze­rí­ti a há­ló­za­ti ko­ope­rá­ció bő­ví­té­sét. Ebben a mo­der­ni­zá­ló­dás kö­ve­tel­mé­nye­i­nek meg­fe­lel­ni akaró is­ko­la­há­ló­zat­nak is részt kell ven­nie.

A há­ló­za­tok bő­vü­lé­sét je­len­tő­sen meg­nö­ve­li és meg­könnyí­ti az új in­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós tech­no­ló­gi­ák meg­je­le­né­se, a kom­mu­ni­ká­ció költ­sé­ge­i­nek csök­ke­né­se. Ez is hoz­zá­já­rul ahhoz, hogy a há­ló­za­tok sok­fé­le for­má­ban je­lent­kez­het­nek: le­het­nek lo­ká­li­sak, adott te­rü­le­ten mű­kö­dők, funk­ci­o­ná­li­sak, bi­zo­nyos funk­ci­o­ná­lis te­rü­le­ten mű­kö­dő egyé­ne­ket, in­téz­mé­nye­ket össze­kap­cso­lók. A há­ló­za­tok le­het­nek ho­ri­zon­tá­li­sak, ver­ti­ká­li­sak. A ma­gyar is­ko­la­rend­szer cent­ra­li­zált, ezért a há­ló­zat­épí­tés az irá­nyí­tó szer­vek aka­ra­tá­tól, en­ge­dé­lyé­től függ. A de­cent­ra­li­zált is­ko­la­rend­sze­rek­ben – auszt­rál, hol­land, skan­di­náv, brit – a het­ve­nes-nyolc­va­nas évek­ben tu­dás­köz­pon­tok ala­kul­tak ki, ez az ok­ta­tá­si há­ló­za­tok komp­le­xi­tá­sá­nak nö­ve­ke­dé­se felé mutat. A há­ló­za­tok cél­jai, funk­ci­ói több­fé­lék:

– po­li­ti­kai funk­ció,

– in­for­má­ci­ós funk­ció,

– pszi­cho­ló­gi­ai funk­ció,

– kom­pe­ten­cia­funk­ció.

A há­ló­za­tok a szak­mai fej­lő­dés biz­to­sí­té­kai is le­het­nek. Az ok­ta­tá­si há­ló­za­tok ér­de­kelt­jei:

– in­no­va­tív ta­ná­rok,

– egye­te­mek, ku­ta­tó­in­té­ze­tek,

– há­ló­za­ti rend­sze­rek,

– ta­nács­adók, tré­ne­rek,

– ku­ta­tók,

– ok­ta­tás­po­li­ti­ku­sok.

Né­met­or­szág­ban több part­ner­is­ko­la al­kot­hat egy há­ló­za­tot, amely­nek célja, hogy re­gi­o­ná­lis há­ló­zat­ként közös prog­ra­mo­kat ala­kít­sa­nak ki.

Az in­téz­mé­nyi au­to­nó­mia a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben ön­kor­mány­za­ti elv­ként ér­vé­nye­sül, ezért a há­ló­za­ti struk­tú­rák itt épül­het­nek ki a leg­job­ban.

Lát­ha­tat­lan há­ló­za­tok

A tár­sa­da­lom ha­gyo­má­nya­i­nak tisz­te­le­te, a csa­lá­di béke, a jó ér­te­lem­ben vett kon­zer­va­tív ér­té­kek el­is­me­ré­se a tár­sa­dal­mi rend­sze­rek há­ló­za­ti mű­kö­dé­sét sta­bi­li­zál­ja, op­ti­ma­li­zál­ja. Erős, komp­lex há­ló­za­ti kap­cso­la­tok nél­kül a tár­sa­dal­mi há­ló­za­tok el­ve­szí­tik sta­bi­li­tá­su­kat, meg­szű­nik a rend­szer­ele­mek kö­zöt­ti el­len­őriz­he­tő, ki­szá­mít­ha­tó in­for­má­ció­áram­lás, a há­ló­zat struk­tú­rái el­szi­ge­te­lőd­nek, el­tá­vo­lod­nak egy­más­tól, fel­erő­sö­dik a rend­szer­ele­mek kö­zöt­ti bi­zal­mat­lan­ság, egy­más ki­szo­rí­tá­sá­nak rend­szer­sze­rű igé­nye. A há­ló­za­to­kat al­ko­tó erős és gyen­ge kap­cso­la­tok szi­ner­gia­rend­sze­re biz­to­sít­ja a há­ló­za­tok rend­szer­ele­me­i­nek har­mo­ni­kus együtt­élé­sét, köl­csö­nös együtt­mű­kö­dé­sét. A gyen­ge kap­cso­la­tok meg­ha­tá­roz­zák a rend­szer­ele­mek, a komp­lex há­ló­za­ti rend­sze­rek al­ko­tó­ele­me­i­nek va­ri­a­bi­li­tá­sát, kon­nek­ti­vi­tá­sát.

A mo­dern tár­sa­dal­mi al­rend­sze­rek közül az egyik leg­fon­to­sabb az ok­ta­tá­si al­rend­szer. A 21. szá­za­di gaz­da­sá­gi ki­hí­vá­sok­ra gyor­san kell re­a­gál­nia, fle­xi­bi­li­tá­sá­val, a rend­szert al­ko­tó ak­to­rok kö­zöt­ti kor­sze­rű, gyors in­for­má­ció­áram­lás­sal azon­nal vá­la­szol­nia kell a mo­dern, komp­lex, több­ré­te­gű há­ló­za­tok ural­ta mo­dern világ által te­rem­tett há­ló­za­ti ren­gé­sek­re, ka­tak­liz­mák­ra. A komp­lex tár­sa­dal­mi há­ló­za­tok közül ha­zánk­ban az egyik leg­ke­vés­bé ku­ta­tott te­rü­let az ok­ta­tá­si há­ló­za­tok rend­sze­re. Kö­szön­he­tő ez a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai régió vas­füg­göny mö­göt­ti közel negy­ven­éves el­zárt­sá­gá­nak, a fe­lül­ről ve­zé­relt, cent­ra­li­zált ok­ta­tás­po­li­ti­kai dön­té­sek­nek.

A rend­szer­vál­tás alap­ve­tő kö­vet­kez­mé­nye a fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat ra­di­ká­lis át­ala­kí­tá­sa. Ezt kö­ve­te­li az uniós fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tá­ba való in­teg­rá­ló­dás is. Ez a fo­lya­mat több kor­mány köz­re­mű­kö­dé­sé­vel ment végbe, és je­len­leg is tart. Hosszú, gö­rön­gyös út ez, amely­nek be­mu­ta­tá­sa azért szük­sé­ges, mert szer­ves ré­szét je­len­ti a Kár­pát-me­den­cei fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat át­for­má­ló­dá­sá­nak is, amely­re a ma­gyar át­ala­ku­lás meg­ha­tá­ro­zó ha­tás­sal van. A jövő szem­pont­já­ból az egyes in­téz­mé­nyek szá­má­ra is meg­ha­tá­ro­zó fel­ada­to­kat ho­zott és hoz ez a sok gond­dal járó át­ala­ku­lás, amely­hez ru­gal­ma­san kell al­kal­maz­kod­ni, fi­gye­lem­be véve az adott in­téz­mény ré­gi­ó­já­nak igé­nye­it is.

A mo­dern fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer struk­tú­rái is há­ló­za­ti ala­pon szer­ve­ződ­nek, a kö­vet­ke­zők­ben ennek a te­rü­let­nek a mű­kö­dé­si me­cha­niz­mu­sa­it te­kint­jük át.

Új fel­ső­ok­ta­tás-po­li­ti­kai ki­hí­vá­sok a rend­szer­vál­tás után

Az új fel­ső­ok­ta­tá­si struk­tú­ra át­ala­kí­tá­sá­val járó fel­ada­tok, in­téz­ke­dé­sek nagy­mér­ték­ben kell hogy tá­masz­kod­ja­nak az ok­ta­tá­si ága­zat erő­tel­jes pi­a­co­sí­tá­sá­nak ten­den­ci­á­já­ra. Szé­les is­me­ret­el­mé­le­ti ala­po­kon nyug­vó, a mun­ka­erő­pi­a­ci el­vá­rá­sok­hoz ak­tu­á­li­san és ru­gal­ma­san iga­zod­ni képes szer­ve­ze­ti struk­tú­rát kell meg­te­rem­te­nünk. Csak így válik le­he­tő­vé az a gaz­da­sá­gi- és tár­sa­dal­mi­igény-ki­elé­gí­tés, ame­lyet egy in­teg­rált egye­tem az adott tér­ség vagy régió tu­dás­erő­for­rás- és szel­le­mi bá­zi­sa­ként képes biz­to­sí­ta­ni. Az át­ala­ku­ló szer­ve­zet­rend­szer­ben szük­ség­sze­rű­en épí­te­ni kell a már meg­lé­vő humán és anya­gi inf­ra­struk­tu­rá­lis fel­té­tel­rend­szer­re, ezek­ből ki­in­dul­va a leg­ki­sebb, de leg­szük­sé­ge­sebb lé­pé­se­ket meg­té­ve kell ki­ala­kí­ta­ni az új, in­teg­rált szer­ve­zet­rend­szer le­het­sé­ges egy­sé­ge­it.

Nap­ja­ink fel­ső­ok­ta­tás-po­li­ti­kai elem­zé­sei elő­se­gí­tik a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi igé­nyek­hez és el­vá­rá­sok­hoz való jobb szer­ve­ze­ti al­kal­maz­ko­dást. A kor­sze­rű ja­vas­la­tok tar­tal­maz­zák az új szer­ve­ze­ti egy­sé­gek nevét, fel­adat-, te­vé­keny­ség-, il­let­ve szol­gál­ta­tás­rend­sze­rük váz­la­tos le­írá­sát, azo­kat a humán és anya­gi inf­ra­struk­tú­rát érin­tő igé­nye­ket, ame­lyek a vál­to­zá­si fo­lya­mat­ban szük­ség­sze­rű­en ter­ve­zet­tek. Az el­sőd­le­ges cél egy pi­ac­ori­en­tált struk­tú­ra ki­ala­kí­tá­sa, a lét­re­ho­zan­dó új szer­ve­ze­ti egy­sé­gek­nek a már meg­lé­vők­kel való össze­fo­gá­sá­nak meg­erő­sí­té­se és pi­ac­kon­form kép­zé­si-ta­nács­adói jel­le­gű szol­gál­ta­tá­si funk­ci­ók­kal való meg­ala­po­zá­sa. Az itt kör­vo­na­la­zott, szer­ve­zé­si és mű­kö­dé­si vál­toz­ta­tá­so­kat elő­idé­ző célok csak komp­lex, há­ló­za­ti alapú össze­fo­gás által va­ló­sít­ha­tók meg.

A rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás is alap­ve­tő­en új ki­hí­vá­sok­kal szem­be­sült, ame­lyek­re vá­la­szul a fo­lya­ma­to­san vál­to­zó tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­tel össz­hang­ban több re­form­kon­cep­ció is szü­le­tett. Ezek men­tén vál­to­zó ered­mé­nyes­ség­gel és len­dü­let­tel ugyan, de fo­lya­ma­tos­sá vált, és nap­ja­ink­ra bi­zo­nyos stá­di­u­mig el is ju­tott az ága­zat át­ala­ku­lá­sa. Az 1993. évi, sok szem­pont­ból alap­ve­tő fon­tos­sá­gú fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vényt kö­ve­tő­en, há­rom­éves szak­mai elő­ké­szí­tő munka nyo­mán 1996-ban gya­kor­la­ti­lag új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény szü­le­tett, amely az akkor de­fen­zív hely­zet­ben levő fel­ső­ok­ta­tás szá­má­ra meg­kí­sé­rel­te meg­te­rem­te­ni a ru­gal­ma­sabb, ha­té­ko­nyabb mű­kö­dés, fej­lő­dés jog­sza­bá­lyi alap­ja­it. 1998-ban a fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sét célzó vi­lág­ban­ki köl­csön alá­írá­sá­val pénz­ügyi vo­nat­ko­zás­ban is tá­mo­ga­tást ka­pott ez a re­form. A szak­mai, jogi és pénz­ügyi ol­dal­ról egy­aránt elő­ké­szí­tett, 4 évre ter­ve­zett prog­ram egyes ele­mei meg­va­ló­sul­tak (in­téz­mé­nyi in­teg­rá­ci­ók, di­ák­hi­tel-rend­szer, hall­ga­tói lét­szám nö­ve­ke­dé­se), mások el­ma­rad­tak (vi­lág­ban­ki köl­csön­ből át­fo­gó inf­ra­struk­tu­rá­lis fej­lesz­tés, in­téz­mé­nyi mű­kö­dés re­form­ja, va­ló­di nor­ma­tív fi­nan­szí­ro­zás). A nem rend­szer­be il­lesz­ke­dő re­form­sze­rű vál­toz­ta­tá­sok, va­la­mint az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás gyor­su­ló át­ala­ku­lá­sa és EU-csat­la­ko­zá­sunk miatt fel­ső­ok­ta­tá­sunk ki­hí­vá­sai a ko­ráb­bi­hoz ké­pest je­len­tő­sen meg­nőt­tek, így ismét na­pi­rend­re ke­rült az új hely­zet­hez il­lesz­ke­dő át­fo­gó re­form stra­té­gi­á­já­nak mi­előb­bi el­ké­szí­té­se és az annak meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz szük­sé­ges jog­sza­bá­lyi, irá­nyí­tá­si és mű­kö­dé­si fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa.

Ma­gyar­or­szág­nak a le­he­tő leg­rö­vi­debb időn belül olyan fel­ső­ok­ta­tás­sal kell ren­del­kez­nie, amely le­he­tő­sé­ge­i­nek ma­xi­má­lis ki­ak­ná­zá­sá­val je­len­tős mér­ték­ben szol­gál­ja nem­ze­tünk minél gyor­sabb és ha­té­ko­nyabb be­il­lesz­ke­dé­sét a transz- és szup­ra­na­ci­o­ná­lis gaz­da­sá­gi, ok­ta­tá­si há­ló­za­tok­ba, va­la­mint hat­ha­tó­san se­gí­ti a több­ré­te­gű, há­ló­za­tos, komp­lex tu­dás­tár­sa­da­lom ki­épü­lé­sét. A fel­ső­ok­ta­tás szé­les körű, a tudás kü­lön­fé­le for­má­i­val kap­cso­la­tos szol­gál­ta­tá­sa­i­nak nem­zet­kö­zi mérce sze­rint is ver­seny­ké­pe­sek­nek kell len­ni­ük a glo­ba­li­zá­ló­dó pi­a­co­kon, a le­he­tő leg­ma­ga­sabb szín­vo­na­lon és ru­gal­ma­san al­kal­maz­kod­va ki kell elé­gí­te­ni­ük a velük szem­ben fel­me­rü­lő, vál­to­zó tár­sa­dal­mi igé­nye­ket.

A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zá­sá­nak vál­to­zá­sai a rend­szer­vál­tás után

A fel­ső­ok­ta­tás­ról szóló, több­ször mó­do­sí­tott 1993. évi LXXX. tör­vény az eu­ró­pai egye­te­mek Magna Char­tá­já­ban fog­lal­tak sze­rint ga­ran­tál­ja a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek au­to­nó­mi­á­ját. Az Or­szág­gyű­lés 1999 nya­rán ki­ala­kí­tot­ta az új ma­gyar ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­há­ló­za­tot, amely­nek nyo­mán 2000. ja­nu­ár 1-jé­vel in­téz­mé­nyi in­teg­rá­ció zaj­lott le, mint­egy fe­lé­re csök­kent­ve az in­téz­mé­nyek szá­mát. 2005–2006-ban 18 ál­la­mi egye­tem és 13 ál­la­mi fő­is­ko­la mű­kö­dött, a nem ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek körét pedig 5 egy­há­zi egye­tem és 21 egy­há­zi fő­is­ko­la, to­váb­bá 2 ma­gán-, il­le­te ala­pít­vá­nyi egye­tem, va­la­mint 12 ma­gán-, il­let­ve ala­pít­vá­nyi fő­is­ko­la al­kot­ta.5

Fon­tos, az egész fel­ső­ok­ta­tást struk­tu­rált és komp­lex ter­ve­zés­re kész­te­tő lépés volt az ún. in­téz­mény­fej­lesz­té­si ter­vek ké­szí­té­sé­nek elő­írá­sa, azok el­ké­szí­té­se. A kö­te­le­ző­en elő­írt stra­té­gia­ké­szí­tés le­he­tő­vé tette, hogy az újon­nan in­teg­rá­ló­dott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek komp­lex módon meg­fo­gal­maz­zák fej­lesz­té­si cél­ki­tű­zé­se­i­ket, meg­ha­tá­roz­zák azok el­éré­sé­nek mód­ját, ez­ál­tal elő­ké­szít­ve a fej­lesz­té­si for­rá­sok­hoz való hoz­zá­ju­tást. Ebben a fel­ső­ok­ta­tás leg­fel­sőbb szak­mai tes­tü­le­te­ként fon­tos sze­re­pet ját­szott az 1993-ban meg­ala­kult Fel­ső­ok­ta­tá­si és Tu­do­má­nyos Ta­nács. Az in­téz­mény­fej­lesz­té­si ter­vek ér­té­kes in­for­má­ci­ó­val szol­gál­nak a köz­pon­ti fej­lesz­té­si fo­lya­ma­tok­hoz is.

Az el­múlt év­ti­zed (fel­ső-) ok­ta­tás­po­li­ti­ká­já­nak egyik leg­je­len­tő­sebb mi­nő­ség­po­li­ti­kai lé­pé­se a Ma­gyar Akk­re­di­tá­ci­ós Bi­zott­ság (MAB) lét­re­ho­zá­sa volt. A MAB mű­kö­dé­sé­ről és az akk­re­di­tá­ci­ós el­já­rás alap­ve­tő sza­bá­lya­i­ról szóló kor­mány­ren­de­let sza­bá­lyoz­ta a fel­ső­ok­ta­tás­ban a prog­ram- (alap­kép­zé­si szak, szak­irá­nyú to­vább­kép­zé­si, fel­ső­fo­kú szak­kép­zés, dok­to­ri prog­ram) és az in­téz­mé­nyi akk­re­di­tá­ci­ós te­vé­keny­sé­get. Va­la­mennyi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény szá­má­ra kö­te­le­ző elő­írás az in­téz­mény min­den te­vé­keny­sé­gi te­rü­le­té­re ki­ter­je­dő mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si/fej­lesz­té­si rend­szer be­ve­ze­té­se. A fel­ső­ok­ta­tá­si mi­nő­ség­po­li­ti­kát az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um ha­tá­roz­za meg, a mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si rend­sze­rek be­ve­ze­té­se in­téz­mé­nyi fel­adat, míg e rend­sze­rek hi­te­le­sí­té­sét a MAB végzi majd. A külső akk­re­di­tá­ció meg­te­rem­té­sét kö­ve­tő­en meg­ol­dan­dó fel­adat a belső mi­nő­ség­biz­to­sí­tás in­téz­mé­nyen­kén­ti ki­épí­té­se.6

A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás erős­sé­gei az aláb­bi­ak:

– A ma­gyar tu­do­mány (és fel­ső­ok­ta­tás) múlt­já­ból ki­su­gár­zó te­kin­tély;

– Egyes te­rü­le­te­ken tör­té­ne­ti­leg ki­ala­kult, ered­mé­nye­it te­kint­ve kül­föl­dön is el­is­mert egye­te­mi és PhD-ok­ta­tá­si rend­szer, fel­ké­szült, nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű ok­ta­tók­kal, ku­ta­tók­kal;

– In­téz­mé­nye­ink nagy része ki­ter­jedt nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok­kal ren­del­ke­zik, a kü­lön­fé­le prog­ra­mok (Tem­pus, PHARE, Full­bright stb.) révén már ko­ráb­ban be­kap­cso­ló­dott a fel­ső­ok­ta­tás és ku­ta­tás nem­zet­kö­zi há­ló­za­tá­ba.

Az egy­sé­ges eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si tér­ség­hez tör­té­nő csat­la­ko­zá­sunk kö­vet­kez­té­ben a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás „nem­zet­kö­zi­e­se­dé­se” to­vább mé­lyül. A fel­ső­ok­ta­tá­si piac ha­tá­ro­kon túli meg­nyí­lá­sa, a ver­seny­hely­zet tel­jes át­ala­ku­lá­sa mind tar­tal­mi, mind fi­nan­szí­ro­zá­si ve­tü­let­ben új fel­ada­to­kat je­lent. Fel­ső­ok­ta­tá­sunk ugyan­ak­kor szá­mos pon­ton el­ma­rad a kor­sze­rű tren­dek­től:

– A rend­szer ha­té­kony­sá­ga ala­csony, és ami ennél fon­to­sabb, a rend­szer meg­úju­lá­si kész­sé­ge el­ma­rad a kí­vá­na­tos­tól.

– Az in­téz­mény­rend­szer nem elég ru­gal­mas, a kép­zé­si szer­ke­zet­ben a hall­ga­tó kény­szer­pá­lyán mozog. Az ok­ta­tás tar­tal­ma és for­mái gyak­ran nem fe­lel­nek meg a mai kö­ve­tel­mé­nyek­nek. A belső mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si rend­sze­rek ki­épí­té­se az in­téz­mé­nyek több­sé­gé­ben, rész­ben a belső szer­ve­ze­ti el­len­ál­lás miatt, még csak a kez­de­ti lé­pé­sek­nél tart.

– A rend­szer ál­la­mi fi­nan­szí­ro­zá­sa ugyan­csak ru­gal­mat­lan, egy­szer­re je­le­nik meg benne (mint ál­ta­lá­ban a költ­ség­ve­té­si in­téz­mé­nyek­ben) a szű­kös­ség és a pa­zar­lás. Az ál­la­mi fi­nan­szí­ro­zá­sú he­lyek el­osz­tá­sa túl­köz­pon­to­sí­tott, az ok­ta­tás szín­vo­na­lá­tól, tel­je­sít­mé­nyé­től alap­ve­tő­en füg­get­len.

– Az in­téz­mé­nyi szin­tű irá­nyí­tás meg­osz­tott, az aka­dé­mi­ai au­to­nó­mia nagy sza­bad­ság­fo­ka, il­let­ve a túl­zot­tan szi­go­rú költ­ség­ve­té­si gaz­dál­ko­dá­si rend ket­tős­sé­ge ál­lan­dó konf­lik­tus­for­rás, a kan­cel­lá­ri rend­szer be­ve­ze­té­se ezt az el­len­té­tet a leg­több fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben tom­pít­ja.

– A fel­ső­ok­ta­tás ku­ta­tá­si hát­te­re spon­tán módon ala­kul, a prog­ra­mok tu­da­tos ki­ala­kí­tá­sa, a meg­fe­le­lő és kor­sze­rű szer­ve­ze­ti és inf­ra­struk­tu­rá­lis hát­tér hi­ány­zik.

– A fel­ső­ok­ta­tás mű­kö­dé­sé­nek ke­re­te­it, alap­mo­dul­ja­it rész­ben szak­mai és lob­bi­ér­de­kek for­mál­ják.

– Pénz­ügyi ösz­tön­ző­rend­sze­re rövid távú ér­de­kelt­sé­get te­remt, a szük­sé­ges stra­té­gi­ai át­ala­ku­lá­sok ellen hat.

– A vég­be­ment in­teg­rá­ció a par­ti­ku­lá­ris ér­de­kek ál­do­za­tá­ul esett: az új, nagy in­téz­mé­nyek lét­re­jöt­te szá­mos he­lyen csak név­táb­la­cse­rét je­len­tett, ér­de­mi funk­ci­o­ná­lis in­teg­rá­ció nél­kül.

– A fel­ső­ok­ta­tás nem ké­szült fel a „rá­sza­kadt” komp­lex, in­teg­rált fel­ada­tok­ra; gyak­ran az elit­kép­zés mód­sze­re­i­vel, kép­zé­si kö­ve­tel­mé­nye­i­vel és inf­ra­struk­tú­rá­já­val küsz­kö­dik az elő­ké­szí­tet­le­nül rá­zú­dult fel­adat­tal; a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­nek kevés olyan eleme van, amely kom­pa­ti­bi­lis lenne a mi­nő­sé­gi­leg el­fo­gad­ha­tó szín­vo­na­lú, ver­seny­ké­pes ok­ta­tás kö­ve­tel­mé­nye­i­vel.

– Nem­zet­kö­zi fel­mé­ré­sek épp­úgy, mint a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si szak­em­be­rek szé­les kö­ré­nek ta­pasz­ta­la­ta erő­sí­ti meg a köz­ok­ta­tás­ban je­lent­ke­ző sú­lyos mi­nő­sé­gi prob­lé­má­kat; a fel­ső­ok­ta­tás prob­lé­má­ja, hogy input ol­dal­ról fel­ké­szü­let­len hall­ga­tók tö­me­ge kezdi meg fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nya­it.

– A fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­ből hi­ány­zik az a lép­cső, amely a fel­ké­szü­let­len in­pu­tot szűr­né, el­vé­gez­né a fel­zár­kóz­ta­tás há­lát­lan fel­ada­tát.

– Prob­le­ma­ti­kus­nak mi­nő­sít­he­tő a szá­mos, funk­ció nél­kü­li kép­zé­si prog­ram, il­let­ve szak­kép­zett­ség.

– Az erő­for­rá­sok és a mű­kö­dés prob­lé­mái miatt ala­csony szín­vo­na­lú­ak a kép­zést kí­sé­rő szol­gál­ta­tá­sok, a gya­kor­la­ti kép­zé­sek.

– Az in­téz­mé­nyek kép­zé­si kí­ná­la­ta gyak­ran el­avult, sok a kor­sze­rűt­len ok­ta­tá­si mód­szer, ebből kö­vet­ke­ző­en a vég­zet­tek tu­dás­szer­ke­ze­te nem felel meg a kor­sze­rű tu­dás­tár­sa­da­lom és mun­ka­erő­pi­ac el­vá­rá­sa­i­nak.

– Szá­mos belső és külső ok miatt nem ala­kult ki az in­téz­mé­nyek­ben a pro­fesszi­o­ná­lis me­nedzs­ment, el­lent­mon­dá­so­sak a mik­ro- és mak­ro­szin­tű já­ték­sza­bá­lyok, ru­gal­mat­la­nok a dön­té­si me­cha­niz­mu­sok, hi­ány­zik a stra­té­gi­ai szem­lé­let.

– In­téz­mé­nyi kul­tú­ránk távol áll a piaci szem­lé­let­től, és ezt csak sú­lyos­bít­ja a túl­spe­ci­a­li­zált kép­zé­si szer­ke­zet, a ko­ope­rá­ci­ós és pá­lyá­za­ti kul­tú­ra ki­a­la­ku­lat­lan­sá­ga, a belső mi­nő­ség­biz­to­sí­tás ne­héz­kes­sé­ge.

– A fi­nan­szí­ro­zás el­hú­zó­dó prob­lé­ma­kö­ré­nek része a he­te­ro­gén szín­vo­na­lú (ver­seny­ké­pes­sé­gün­ket erő­sen rontó), gyak­ran „le­rob­bant” inf­ra­struk­tú­ra, be­le­ért­ve egyre in­kább az in­for­ma­ti­kai há­ló­za­to­kat is, to­váb­bá az ál­lan­dó for­rás­hi­ány mi­at­ti ke­reszt­fi­nan­szí­ro­zá­sok, tel­je­sít­mény he­lyett lob­bi­erő­ket moz­gó­sí­tó me­cha­niz­mu­sok.

– A sze­mély­ze­ti prob­lé­mák miatt gyak­ran messze kerül egy­más­tól az egyes mun­ka­kö­rök kö­ve­tel­mény­rend­sze­re és az azo­kat be­töl­tők kom­pe­ten­ci­á­ja. Ezt sú­lyos­bít­ja az ok­ta­tói ál­lo­mány „el­öre­ge­dé­se”, azaz kevés fi­a­tal kerül be az ok­ta­tói stá­tus­ba.

– Külön szük­sé­ges szól­ni a fel­ső­ok­ta­tá­si fi­nan­szí­ro­zás fel­gyü­lem­lett prob­lé­má­i­ról. A költ­ség­ve­té­si tá­mo­ga­tá­sok al­lo­ká­ci­ó­já­nak je­len­le­gi rend­sze­ré­ben nagy fe­szült­sé­gek hal­mo­zód­tak fel, ame­lyek fel­ol­dá­sa nél­kül az in­téz­mé­nyek ver­seny­ké­pes­sé­ge ér­dem­ben nem ja­vít­ha­tó. Konf­lik­tus ész­lel­he­tő az elvek és az al­kal­ma­zott gya­kor­lat kö­zött. A fi­nan­szí­ro­zá­si rend­szer disz­funk­ci­o­ná­li­san mű­kö­dik: kon­zer­vál­ja a torz kép­zé­si struk­tú­rát: gyak­ran pa­zar­ló, aka­dá­lyoz­za a li­ne­á­ris kép­zé­si rend­szer ki­épí­té­sét, a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok el­osz­tá­sa pedig me­cha­ni­kus.

– A ki­hí­vá­sok össze­tett és ezért külön ki­eme­lést is ér­dem­lő for­rá­sai a de­mog­rá­fi­ai hely­zet ala­ku­lá­sa, a de­mog­rá­fi­ai ten­den­ci­ák, a ta­nu­lá­si igé­nyek ten­den­ci­ái.7

Fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tok a Kár­pát-me­den­cé­ben (a 20. szá­zad­tól a 21. szá­za­dig)

Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pa, benne a Kár­pát-me­den­ce ál­la­ma­i­nak és kis né­pe­i­nek sorsa a rend­szer­vál­tás­sal nagy for­du­la­tot vett, ez a tár­sa­da­lom fel­épí­té­sé­nek vál­to­zá­sát is je­len­tet­te. A Szov­jet­unió által ve­ze­tett ál­lam­együt­tes tag­jai és népei át­es­nek az in­teg­rá­ció fo­lya­ma­tán az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz való csat­la­ko­zás­sal. Ez az át­ala­ku­lás a kö­zel­múl­tat és a je­lent az idő di­men­zi­ó­já­ban kap­csol­ja össze. Transz­na­ci­o­ná­lis vál­to­zás­ként pedig a tér­ben köti össze.

A tár­sa­da­lom fel­épí­té­se bo­nyo­lult struk­tú­rát je­lent. A bo­nyo­lult­ság a leg­újabb disz­cip­lí­na, a há­ló­zat­el­mé­let se­gít­sé­gé­vel szem­lél­tet­he­tő. Aho­gyan a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág kör­kö­rö­sen fel­épü­lő vas­úti há­ló­za­ta elért az or­szág te­rü­le­té­nek min­den pont­já­ra, a tár­sa­da­lom is ha­son­ló há­ló­za­tok­ból épül fel, mű­kö­dé­se ezen há­ló­zat­rend­szer át­té­te­lei alap­ján le­het­sé­ges. A há­ló­za­tok ver­ti­ká­li­san és ho­ri­zon­tá­li­san kap­cso­lód­nak egy­más­hoz, és úgy mű­köd­nek, ahogy az élő szer­ve­ze­tek­ben a szö­ve­tek rend­sze­re. Min­den szö­vet ön­ma­gá­ban is há­ló­zat­nak te­kint­he­tő, az or­vos­tu­do­mány szá­má­ra külön te­rü­le­tet je­lent. A tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyok min­den te­rü­le­te is így iga­zo­dik egy­más­hoz. „A há­ló­zat ta­nu­lás­ra képes, adap­tí­van al­kal­maz­ko­dik az új hely­ze­tek­hez, ön­ma­gá­ra ér­vé­nyes sza­bá­lyo­kat alkot, ér­té­ket de­fi­ni­ál, ame­lye­ket a kol­lek­tív tudat meg­ha­tá­roz.”8

A kol­lek­tív tudat re­le­váns sze­re­pet ját­szott és ját­szik a leg­alap­ve­tőbb és leg­mo­der­nebb kö­zös­ség, a nem­zet ki­ala­ku­lá­sá­ban. Az EU-ba való be­lé­pés­sel az egyes né­pek­nél ski­zof­rén ál­la­pot lé­pett fel. A csat­la­ko­zás ki­vál­tot­ta az EU irán­ti lel­ke­se­dést, és ezzel pár­hu­za­mo­san a nem­zet­tu­dat is fel­erő­sö­dött, amely ki­fe­je­ző­je a tör­té­nel­mi­leg ki­ala­kult nem­ze­ti kö­zös­ség fél­té­sé­nek. Az in­teg­rá­ció által ki­vál­tott két emó­ció közül az utób­bi na­gyon erős. Nehéz el­dön­te­ni, hogy az Eu­ró­pa-tu­dat és a nem­zet­tu­dat közül me­lyik ha­tá­roz­za meg az eu­ró­pai kö­zös­ség és a nem­ze­tek sor­sát az idő táv­la­tá­ban. A két­fé­le tudat együt­tes je­lent­ke­zé­se for­rá­sa az uk­raj­nai hely­zet ki­ala­ku­lá­sá­nak, amely je­len­leg ka­o­ti­kus és anar­chisz­ti­kus ál­la­po­to­kat te­remt ha­tá­ra­in­kon, je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­va a ma­gyar tár­sa­da­lom ál­la­po­tát is.

A nem­zet­tu­dat a leg­alap­ve­tőbb nagy­kö­zös­ség, a nem­zet és a tár­sa­da­lom hálózatai­ nak sor­sát is for­mál­ja. Ha­zánk az eu­ró­pai népek közül az első vi­lág­há­bo­rút le­zá­ró, a kö­zép-eu­ró­pai hely­ze­tet is be­fo­lyá­so­ló tri­a­no­ni bé­ke­rend­szer kö­vet­kez­mé­nye­ként szen­ved­te el a lé­te­zé­sét alap­ve­tő­en meg­ha­tá­ro­zó, nem­ze­ti szin­tű tár­sa­dal­mi há­ló­za­tok meg­cson­ku­lá­sát. Ezek közül is a leg­lát­vá­nyo­sabb a fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat szét­sza­ka­dá­sa volt. A nem­zet­tu­dat össze­tar­tó ere­jét iga­zol­ja, hogy az ál­lam­ha­tá­rok po­li­ti­kai kény­sze­rí­tő ereje nem tudja meg­aka­dá­lyoz­ni ér­vé­nye­sü­lé­sét. A mo­dern kom­mu­ni­ká­ci­ós há­ló­za­tok, az in­ter­net, a mo­dern te­le­fon, a te­le­ví­zió révén egy­más­tól el­sza­kí­tott nép­ré­szek a 20–21. szá­zad­ban kö­ze­lebb ke­rül­tek egy­más­hoz, erő­sö­dik az össze­tar­to­zás ér­zé­se. Ez fe­je­ző­dött ki a ber­li­ni fal és a vas­füg­göny le­om­lá­sá­ban is. Ez a két fon­tos té­nye­ző egy­aránt erő­sí­tet­te és erő­sí­ti az Eu­ró­pa- és a nem­zet­tu­dat szink­ro­ni­kus, idő­ben együtt való je­lent­ke­zé­sét. E két tu­dat­for­ma szink­ro­ni­tá­sa el­lent­mon­dá­sos tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai kér­dés. Az am­bi­va­len­cia által fel­ve­tett kér­dé­sek­re az egyik alap­ve­tő­en fon­tos há­ló­zat, a Kár­pát-me­den­cei fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat be­mu­ta­tá­sá­val ad­ha­tunk vá­laszt.

A tri­a­no­ni bé­ke­szer­ző­dés miatt da­ra­bok­ra hul­lott nem­zet in­téz­mé­nyei kö­zött erő­tel­je­sen meg­sé­rült az ok­ta­tá­si há­ló­za­ti rend­szer. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek közül nagy egye­te­me­ket ve­szí­tet­tünk el, ame­lye­ket gyor­san újak­kal kel­lett pó­tol­ni. A cson­ka Ma­gyar­or­szág ezt a kény­szer­lé­pést gyor­san meg is tette, ezzel je­lez­ve, hogy a ma­gyar kul­tú­ra és tu­do­mány nem szen­ved­het csor­bát az át­gon­do­lat­lan bé­ke­szer­ző­dés miatt. A nem­zet­tu­dat a fel­ső­ok­ta­tás meg­bé­nu­lá­sá­val sú­lyo­san meg­sé­rül­het. Ezt iga­zol­ja a szál­ló­ige: „Min­den nem­zet a maga nyel­vén lett tu­dós­sá, ide­ge­nen soha sem.”9

Az or­szág tes­té­ről le­sza­kadt ré­szek és az anya­or­szág kö­zöt­ti kap­cso­lat nem szűnt meg. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rút le­zá­ró bé­ke­kö­tés újabb se­be­ket je­len­tett a kis népek nem­ze­ti ön­tu­da­tán. Az ál­lam­ha­tá­rok de­mar­ká­ci­ós vo­na­la a le­sza­kadt ma­gyar ki­sebb­sé­gek szá­má­ra a ma­gyar­ság­tu­dat meg­cson­kí­tá­sá­nak ve­szé­lyét hozta a kom­mu­niz­mus közel ötven éve alatt. A sztá­li­ni po­li­ti­ka fő tö­rek­vé­se a ho­mo­gén, egy­nyel­vű ál­la­mok ki­ala­kí­tá­sa. Az erő­sza­kos ki­te­le­pí­tés is ezt a célt szol­gál­ta. Ezért csök­kent a le­sza­kadt or­szág­ré­szek ma­gyar­sá­gá­nak lét­szá­ma. Ezt to­vább fo­koz­ta az erő­sza­kos asszi­mi­lá­ció. A pro­le­tár nem­zet­kö­zi­ség hang­sú­lyo­zá­sa a nem­zet­tu­dat ki­tör­lé­sé­re szol­gált. A szo­ci­a­lis­ta ha­za­fi­ság ha­mi­san hang­zott, nem he­lyet­te­sít­het­te a pat­ri­o­tiz­mus nemes, szív­ből fa­ka­dó ér­zé­sét, amit a kom­mu­nis­ta ideo­ló­gia el­íté­len­dő bűn­nek tar­tott. A fel­so­rolt té­nyek fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel lehet meg­ér­te­ni, hogy a rend­szer­vál­tás­kor elemi erő­vel tört fel a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai kis népek nem­ze­ti ér­zé­se, amely in­ten­zi­tá­sát te­kint­ve ha­son­lít­ha­tó a 19. szá­zad azo­nos je­len­sé­ge­i­hez.

Az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz való csat­la­ko­zás fel­fo­koz­ta a népek ön­ren­del­ke­zé­si jog­hoz való ra­gasz­ko­dá­sát. A sok­szor erő­sza­kos össze­üt­kö­zé­se­ket ki­vál­tó át­ala­ku­lá­si fo­lya­mat­tal szem­ben békés, elő­re­mu­ta­tó, egész­sé­ges lé­pést je­len­tett a ha­tá­ron túli fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat új­ra­épí­té­se. Ehhez kel­lett az anya­or­szág po­li­ti­kai, dip­lo­má­ci­ai, anya­gi tá­mo­ga­tá­sa is. A ha­tá­ron túli fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek új­ra­te­rem­té­se a rend­szer­vál­tás ha­tá­sa­ként gyor­san le­zaj­lott. Ez az eu­ró­pai ér­ték­rend­del való azo­no­su­lás bi­zo­nyí­té­ka. Uk­raj­ná­ban meg­szü­le­tett a II. Rá­kó­czi Fe­renc Kár­pát­al­jai Ma­gyar Fő­is­ko­la 1996-ban, Ro­má­ni­á­ban a Sa­pi­en­tia Er­dé­lyi Ma­gyar Tu­do­mány­egye­tem és a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem 2001-ben, Szlo­vá­ki­á­ban a Selye János Egye­tem 2003-ban. A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat ki­ala­ku­lá­sa az idő függ­vé­nyé­ben gyors­nak lát­szik, de a fo­lya­mat ma is tart, je­lez­ve a kul­túr­po­li­ti­kai küz­de­lem ne­héz­sé­ge­it. A fo­lya­mat csak akkor te­kint­he­tő be­fe­je­zett­nek, ha Szer­bi­á­ban a vaj­da­sá­gi ma­gyar ki­sebb­ség ha­son­ló irá­nyú tö­rek­vé­sei is ered­ményt hoz­nak. A kár­pát­al­jai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény meg­szü­le­té­sé­hez is po­li­ti­kai harc­ra volt szük­ség. A ma­gyar ki­sebb­ség ön­tu­dat­ra éb­re­dé­sé­nek jele a ve­rec­kei ma­gyar em­lék­mű fel­ál­lí­tá­sa és a fő­is­ko­lai pro­jekt. A két igény egy­szer­re való je­lent­ke­zé­se meg­le­pe­tést vál­tott ki. Az uk­raj­nai ma­gyar ki­sebb­ség ki­tar­tó al­ku­já­nak ered­mé­nye lett, hogy az ukrán több­ség el­fo­gad­ta a két kö­ve­te­lést. A ve­rec­kei em­lék­mű több­szö­ri meg­gya­lá­zá­sa arra fi­gyel­mez­tet, hogy a több­ség és a ki­sebb­ség kö­zöt­ti jó vi­szony ki­ala­kí­tá­sá­hoz gö­rön­gyös út vezet. A szlo­vák–ma­gyar szem­ben­ál­lás ne­he­zí­tet­te az egye­tem lét­re­ho­zá­sá­nak kí­sér­le­te­it. Az a tény, hogy a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­já­nak 20 kép­vi­se­lő­je a par­la­ment tagja volt, le­he­tő­vé tette, hogy 1998-tól kezd­ve két kor­mány­za­ti cik­lu­son ke­resz­tül szí­vós tár­gya­lá­so­kon küzd­je­nek a ki­sebb­sé­gi fel­ső­ok­ta­tá­si kon­cep­ció meg­va­ló­su­lá­sá­ért. A ro­má­ni­ai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek so­rá­ba való be­ke­rü­lés a román állam anya­gi hoz­zá­já­ru­lá­sát je­len­tet­te. Az in­téz­mé­nyi kap­cso­la­tok, együtt­mű­kö­dé­sek is elő­se­gí­tet­ték a ha­tá­ron túli ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek meg­szü­le­té­sét. Ezen együtt­mű­kö­dé­sek sok­fé­le mód­szer­rel ala­kul­nak és fej­lőd­nek: ilye­nek a hall­ga­tó- és ok­ta­tó­cse­re, közös kon­fe­ren­ci­ák, ku­ta­tá­si pro­jek­tek és ki­ad­vá­nyok. Mind­eb­ben a ma­gyar egye­te­mi köz­pon­tok közül Deb­re­cen, Pécs, Győr, Bu­da­pest, Sze­ged, Ka­pos­vár ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyei vesz­nek részt. A ma­gyar állam a ha­tá­ron túlra is ki­ter­jesz­ti tá­mo­ga­tá­sát az Or­szá­gos Tu­do­má­nyos Ku­ta­tá­si Alap­prog­ra­mok ke­re­tén belül. Az EGTC-ben (eu­ró­pai te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dé­si cso­por­to­su­lás) a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek uniós szin­ten ta­lál­ják meg a he­lyü­ket. Nem sza­bad meg­fe­led­kez­ni arról sem, hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si piac ke­mény ver­seny­hely­ze­tet is te­remt, amely­nek té­nye­zői egy­szer­re te­rem­te­nek gátló és ked­ve­ző fel­té­te­le­ket.10

Össze­fog­lal­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a Kár­pát-me­den­cei fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat lét­re­ho­zá­sá­nak fel­té­te­lei össze­tet­tek. A „…helyi re­gi­o­ná­lis elit, vál­to­zás­me­ne­dzse­rek, po­li­ti­ka az ala­pí­tás és mű­köd­te­tés biz­to­sí­tá­sá­ban, in­téz­mé­nyi misszi­ók, tá­mo­ga­tá­sok és fi­nan­szí­ro­zá­sok, mig­rá­ció, elit­meg­tar­tás és kul­tu­rá­lis re­pro­duk­ció, esély­egyen­lő­ség, mun­ka­erő­pi­ac, gaz­da­sá­gi és re­gi­o­ná­lis be­ágya­zott­ság és szol­gá­lat­kész­ség, in­téz­mé­nyi kap­cso­la­tok, együtt­mű­kö­dé­sek…”11 össze­han­golt rend­sze­ré­nek, benne a kü­lön­bö­ző or­szá­gos és Kár­pát-me­den­cei há­ló­za­tok har­mo­ni­kus kol­la­bo­rá­ci­ó­já­ra van szük­ség az op­ti­má­lis ered­mé­nyek el­éré­sé­hez.

A vaj­da­sá­gi ma­gyar egye­tem lét­re­ho­zá­sá­nak op­ci­ói mel­lett fi­gye­lem­be kell venni a régió sa­já­tos tár­sa­dal­mi, po­li­ti­kai vi­szo­nya­it, ame­lye­ket a kö­zel­múlt tör­té­nel­me ala­kí­tott és for­mált. A 2. vi­lág­há­bo­rú a szerb–ma­gyar kap­cso­la­tok meg­rom­lá­sá­hoz ve­ze­tett. A titói Ju­go­szlá­via szét­esé­se újabb bal­ká­ni há­bo­rú for­rá­sa lett, amely ha­zánk­ra nézve is nagy ve­szélyt je­len­tett. Csak a NATO ka­to­nai fel­lé­pé­se ve­tett véget a véres küz­de­lem­nek. A Szer­bi­á­val ki­ala­ku­ló ma­gyar kap­cso­la­tok egyik vá­ro­sa Sza­bad­ka, amely tra­di­ci­o­ná­li­san mul­ti­kul­tu­rá­lis köz­pont a Vaj­da­ság­ban. A város la­kos­sá­gá­nak száma száz­ezer fe­let­ti, a Vaj­da­ság má­so­dik leg­na­gyobb vá­ro­si rangú te­le­pü­lé­se Új­vi­dék után. La­kos­sá­gá­nak össze­té­te­le: 35,7% ma­gyar, 27% szerb, 10% hor­vát, 9,6% bu­nye­vác, il­let­ve egyéb nem­ze­ti­sé­gek.12

A fel­vá­zolt nem­ze­ti­sé­gi össze­té­tel je­len­ti a vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si prog­ram alap­ját. A prog­ram 2002-ben szü­le­tett.. Ér­de­kes a kon­cep­ció for­má­ló­dá­sa, mert szem­lé­le­te­sen do­ku­men­tál­ja a fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat szü­le­té­sét. Új­vi­dék sze­re­pe több vo­nat­ko­zás­ban ki­emel­ke­dő a fel­ső­ok­ta­tá­si ka­pa­ci­tá­so­kat te­kint­ve. A kon­cep­ció ér­tel­mé­ben a sza­bad­kai karok be­ta­go­zód­ná­nak azzal, hogy a köz­gaz­dász­kép­zés do­mi­nál (meg­tart­va az új­vi­dé­ki osz­tályt), egy po­li­tech­ni­kai kar jönne létre a Sza­bad­kai Mű­sza­ki Szak­fő­is­ko­la be­ol­vasz­tá­sá­val, Ker­té­sze­ti és Me­ző­gaz­da­sá­gi Kar lét­re­ho­zá­sát is ter­ve­zik, hoz­zá­kap­csol­va az élel­mi­szer­ipa­ri kép­zést. Vaj­da­ság lét­re­ho­zan­dó tu­do­má­nyos pro­fil­já­nak ki­ala­kí­tá­sá­ban a Sze­ge­di és Pécsi Tu­do­mány­egye­tem is részt vesz, tá­mo­gat­va ezzel a Ma­gyar­or­szá­gon élő PhD-hall­ga­tók és a már fo­ko­zat­tal ren­del­ke­zők, va­la­mint ven­dég­ta­ná­rok el­he­lyez­ke­dé­sét, így bő­vít­ve az ok­ta­tói ál­lo­mány szak­ma­i­sá­gát. A prog­ram ki­dol­go­zá­sá­nak meg­ren­de­lő­je a Ha­tá­ron Túli Ok­ta­tás Fej­lesz­té­sé­ért Prog­ram­iro­da. 2003-ban lét­re­jött Mul­ti­et­ni­kus Egye­tem Ala­pí­tá­si Bi­zott­sá­ga, majd a Sza­bad­kai Köz­sé­gi Kép­vi­se­lő­tes­tü­let ke­mény viták után el­fo­gad­ta az egye­tem­ala­pí­tás gon­do­la­tát, ezt a Sza­bad­kai Kép­vi­se­lő­ház is tá­mo­gat­ta, és a ja­vas­la­tot to­váb­bí­tot­ta a tar­to­má­nyi kor­mány­nak. 2013-ig bel­po­li­ti­kai okok miatt nem ke­rült sor a ter­ve­zett egye­tem meg­ala­pí­tá­sá­ra.13

A ma­gyar nyel­vű, sza­bad­kai szék­he­lyű ál­la­mi egye­tem ala­pí­tá­sá­nak gon­do­la­ta 2012 de­cem­be­ré­ben újra fel­ve­tő­dött. A vaj­da­sá­gi Ma­gyar Nem­ze­ti Ta­nács (MNT) volt a szor­gal­ma­zó­ja a kér­dés­nek. 2013-ban a vaj­da­sá­gi Aka­dé­mi­ai Bi­zott­ság által szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­án fog­lal­koz­tak a kér­dés­sel, de nem ala­kult ki egy­sé­ges kon­cep­ció. A vaj­da­sá­gi ma­gyar aka­dé­mi­ai elit ma­ga­tar­tá­sa is tar­tóz­ko­dó. A ma­gyar nyel­vű egye­tem ala­pí­tá­sá­nak több aka­dá­lya van:

1. A mul­ti­et­ni­kus egye­tem meg­ala­pí­tá­sá­nak terve mel­lett a ma­gyar ki­sebb­ség szá­má­ra ala­pí­tott ma­gyar nyel­vű egye­tem nem iga­zán el­fo­gad­ha­tó a többi et­ni­kum­nak.

2. Sza­bad­kán az Új­vi­dé­ki Egye­tem ki­he­lye­zett karai mű­köd­nek (épí­tész­mér­nö­ki, ta­ní­tó­kép­ző, óvó­kép­ző). Szerb és ma­gyar ér­de­kelt­sé­gű és ve­ze­tő­sé­gű ál­la­mi in­téz­mé­nyek kü­lö­nül­nek el egy­más­tól. A szerb ér­de­kelt­sé­gű karok ál­lás­pont­já­ban meg­ha­tá­ro­zó az Új­vi­dé­ki Egye­tem­től való füg­gő­ség.

3. Az ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek mel­lett szá­mos ma­gán­kar is foly­tat kép­zést Sza­bad­kán, a belg­rá­di Sing­idu­num Egye­tem, a Novi Pa­zar-i Nem­zet­kö­zi Egye­tem, a sza­bad­kai Fabus Me­ne­dzser­kép­ző Ma­gán­kar. A sza­bad­kai fel­ső­ok­ta­tá­si piac sze­rep­lői a piac sza­bá­lyai sze­rint el­len­ér­de­kel­tek egy új ver­seny­társ meg­je­le­né­sé­ben. Or­szá­gos szin­ten is nagy az in­sta­bi­li­tás, az anar­chi­kus ál­la­pot.

Az állam fel­ada­ta a sza­bá­lyo­zás. Az aka­dá­lyok el­há­rí­tá­sa mel­lett az egye­tem lét­re­ho­zá­sá­nak sza­bá­lyai, ob­jek­tív fel­té­te­lei is meg­ha­tá­ro­zók:

– jogi fel­té­te­lek;

– a meg­je­le­nő hu­mán­erő­for­rás-ka­pa­ci­tá­sok;

– a kép­zé­sek iránt ér­dek­lő­dő és be­is­ko­láz­ha­tó hall­ga­tói lét­szá­mok;

– a po­ten­ci­á­lis in­téz­mény for­rás­sza­bá­lyo­zá­si fel­té­te­lei, a kez­de­ti tá­mo­ga­tá­sok.14

A fel­so­rolt fel­té­te­lek el­ső­sor­ban lo­ká­lis, helyi vo­nat­ko­zá­sú­ak. Glo­ba­li­zá­ló­dó vi­lá­gunk­ban, az Eu­ró­pai Uni­ó­ban szü­le­tő re­gi­o­ná­lis há­ló­za­tok azon­ban át­lép­ték az egy­ko­ri ál­lam­ha­tá­ro­kat. A transz­na­ci­o­ná­lis ha­tá­sok min­den nem­zet fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tá­nak lét­re­ho­zá­sá­ban, sza­bá­lyo­zá­sá­ban ki­ke­rül­he­tet­le­nek. Az EU egye­te­mes sza­bá­lyo­zá­si tö­rek­vé­se­i­nek meg­ha­tá­ro­zó ke­re­te a bo­lo­gnai prog­ram. A fel­ső­ok­ta­tá­si együtt­mű­kö­dés a Kár­pát-me­den­cé­ben lét­re­hoz­ta a Kár­pá­to­kon át­nyú­ló, ré­gi­ók­ra épülő fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tot. A nem­ze­ti ér­de­kek szem­pont­já­ból ez nem­zet­stra­té­gi­ai pri­o­ri­tás is. A de­mok­rá­cia és a sza­bad­ság új­já­szü­le­té­sé­nek lég­kö­re ked­ve­zett és ked­vez a nagy ke­let-kö­zép-eu­ró­pai régió és benne a ki­sebb, a Kár­pát-me­den­cei régió transz­na­ci­o­ná­lis kap­cso­la­ti, így a fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat ki­ala­ku­lá­sá­nak is. A transz­na­ci­o­ná­lis kap­cso­la­tok a ha­tá­ro­kon át­nyú­ló fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat meg­szü­le­té­sé­nek rep­re­zen­tá­lói (lásd 1. ábra). A már meg­lé­vő fel­ső­ok­ta­tá­si kap­cso­la­tok (a Kecs­ke­mé­ti Fő­is­ko­la által meg­in­dí­tott me­chat­ro­ni­kai szak, az Óbu­dai Egye­tem mér­nök­ta­ná­ri szak­ja Sza­bad­kán, a bu­da­pes­ti ker­tész­mér­nö­ki ki­he­lye­zett kép­zés in­for­ma­ti­kai rend­sze­rén ke­resz­tül hozzá lehet férni az in­téz­mény tel­jes struk­tú­rá­já­hoz, 1996-ban a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem Ker­té­szet­tu­do­má­nyi Kara ki­he­lye­zett kép­zé­se Zen­tán) a ma­gyar és a szerb fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat kez­de­mé­nye­i­ként ked­ve­zőbb fel­té­te­le­ket te­rem­te­nek az ön­ál­ló ma­gyar egye­tem meg­te­rem­té­sé­hez Sza­bad­kán. A szerb–ma­gyar ha­tá­ron át­íve­lő fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyi kap­cso­la­tok, ame­lyek­nek alap­ja a tu­do­má­nyos együtt­mű­kö­dés, a ma­gyar és a szerb ol­dal­ról ta­pasz­tal­ha­tó nyi­tott­ság erre meg­te­rem­ti a Sza­bad­kai Ma­gyar Egye­tem lét­re­ho­zá­sá­nak ked­ve­ző kul­túr- és ok­ta­tás­po­li­ti­kai fel­té­te­le­it. Ezzel vég­le­ge­sen ki­ala­kult­nak te­kint­he­tő a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat.15 A jó szán­dé­kú együtt­mű­kö­dés mel­lett azon­ban lé­tez­nek olyan ob­jek­tív té­nye­zők, ame­lyek­kel az ala­pí­tás­ban részt ve­vők­nek re­á­li­san szá­mol­ni kell:

Szer­ve­zé­si té­nye­zők:

– az együtt­mű­kö­dé­si tar­ta­lom és az in­téz­mény misszi­ó­ja kö­zöt­ti kap­cso­lat azo­nos­sá­ga;

– szük­ség­sze­rű kom­pa­ra­tív előny;

– az in­téz­mé­nyek ter­hel­he­tő­sé­ge (idő, munka) ext­ra­igé­nyek ki­elé­gí­té­sé­re vo­nat­ko­zó­an;

– meg­lé­vő in­téz­mé­nyi kap­cso­la­tok, előre lát­ha­tó presz­tízs;

– a szer­ve­ze­ti ér­de­kelt­ség mély­sé­ge (rész­vé­te­li szán­dé­kot mu­ta­tó karok száma);

1. ábra: A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás Kár­pát-me­den­cei há­ló­za­tá­nak tér­ké­pe

 1. ábra: A magyar felsőoktatás Kárpát-medencei hálózatának térképe

Fi­nan­ci­á­lis, pénz­ügyi té­nye­zők:

– belső pénz­ügyi élet­ké­pes­ség;

– a külső for­rá­sok el­ér­he­tő­sé­ge;

– a tá­mo­ga­tá­si for­rá­sok fenn­tart­ha­tó­sá­ga;

– in­di­vi­du­á­lis-egyé­ni té­nye­zők;

– kari ösz­tön­zés együtt­mű­kö­dé­sek kez­de­mé­nye­zé­sé­re;

– a kar nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tai;

– a kar nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tai;

– egyé­ni kari ér­de­kelt­ség;

Az együtt­mű­kö­dé­sek szé­le­sebb vál­lal­ko­zói kon­tex­tu­sa:

– a fel­ső­ok­ta­tás hi­va­ta­los sza­bá­lyo­zá­si kon­tex­tu­sa;

– az in­tel­lek­tu­á­lis tu­laj­don vé­del­mét il­le­tő jogok;

– po­li­ti­kai sta­bi­li­tás.16

A ma­gyar ok­ta­tá­si rend­szer előtt álló há­ló­za­ti ki­hí­vá­sok

A rend­szer­vál­tás előtt a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat, szov­jet min­tá­ra, két­lép­csős ver­ti­ká­lis fel­épí­té­sű volt. Az egye­te­mi, fő­is­ko­lai lép­cső­fo­kok kö­zött lé­te­zett át­me­net, de tu­do­má­nyos mi­nő­sí­tést csak az egye­te­mi dip­lo­ma meg­szer­zé­se után le­he­tett kapni. Az EU-ba való be­lé­pés egyik fon­tos kö­vet­kez­mé­nye volt az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­hez való tel­jes iga­zo­dás. A két­lép­csős ver­ti­ká­lis há­ló­za­ti fel­épí­tést a bo­lo­gnai rend­szer fel­szá­mol­ta, he­lyet­te a kép­zett­sé­gi fokok (fel­ső­ok­ta­tá­si szak­kép­zés – FOSZK, alap­fok – BA, BSc, mes­ter­fok – MA, PhD) be­ve­ze­té­se a ho­mo­ge­ni­tás felé mu­tat­tak. A piaci vi­szo­nyok kö­zött azon­ban el­in­dult egy ezzel el­len­té­tes fo­lya­mat is. A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat át­ala­ku­lá­sa az össze­tett, több­lép­csős ver­ti­ká­lis há­ló­zat irá­nyá­ba fej­lő­dik, me­lyet a piaci vi­szo­nyok is be­fo­lyá­sol­nak. Az EU többi or­szá­gá­nak egye­te­me­in sok ma­gyar diák tanul. Az ösz­tön­díj­rend­szer meg­vál­to­zá­sa is hoz­zá­já­rult a hall­ga­tók lét­szá­má­nak csök­ke­né­sé­hez. A fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat az in­téz­mé­nyek nagy száma miatt szű­kí­tés­re szo­rul. A vál­to­zá­sok irá­nya a mennyi­ség és mi­nő­ség össze­te­vő­jét te­kint­ve előre nem lát­ha­tó.

A fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­zat új­sze­rű tu­do­má­nyos meg­kö­ze­lí­tés­sel ver­ti­ká­lis di­men­zi­ó­ban át­te­kint­he­tő struk­tú­rá­val ren­del­ke­zik. A ver­ti­ká­lis fel­épí­tés az ún. klasz­ter­rend­szer. Mind­egyik klasz­ter egy-egy lép­cső­fo­kot je­lent. Az egyes klasz­te­rek ki­emelt szem­pon­tok sze­rint kü­lö­nít­he­tők el egy­más­tól:

1. klasz­ter: kis hall­ga­tói lét­szá­mú, hit­tu­do­má­nyi kép­zést nyúj­tó egy­há­zi fő­is­ko­lák;

2. klasz­ter: ki­sebb hall­ga­tói lét­szá­mú, do­mi­nán­san gaz­da­sá­gi, il­let­ve tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi kép­zést nyúj­tó ma­gán­fő­is­ko­lák;

3. klasz­ter: na­gyobb hall­ga­tói lét­szá­mú, szé­le­sebb kép­zé­si pro­fi­lú fő­is­ko­lák;

4. klasz­ter: spe­ci­á­lis, szű­kebb kép­zé­si pro­fi­lú fő­is­ko­lák;

5. klasz­ter: szé­les pro­fi­lú, de a klasszi­kus­tól el­té­rő szak­mai össze­té­te­lű egye­te­mek;

6. klasz­ter: spe­ci­á­lis pro­fi­lú, vi­szony­lag kis egye­te­mek;

7. klasz­ter: klasszi­kus egye­te­mek;

8. klasz­ter: nem­zet­kö­zi egye­te­mek.17

2. táb­lá­zat: Az egyes klasz­te­rek­be tar­to­zó fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek (2012-es ada­tok alap­ján)

 2. táblázat: Az egyes klaszterekbe tartozó felsőoktatási intézmények (2012-es adatok alapján)

Az egyes klasz­te­rek­ben az in­téz­mé­nyek szak­irá­nyult­sá­ga mel­lett azok száma (2. táb­lá­zat) is fon­tos a ti­pi­zá­lás­ban. A leg­több in­téz­mény az 5. klasz­ter­be tar­to­zik, itt sze­re­pel a Ka­pos­vá­ri Egye­tem is (1. táb­lá­zat). 12 in­téz­mény, ebből 1 fő­is­ko­la, 11 egye­tem.

3. táb­lá­zat: Az in­téz­mé­nyek száma és tí­pu­sa az egyes klasz­te­rek­ben

 3. táblázat: Az intézmények száma és típusa az egyes klaszterekben

Az 5. klasz­ter tag­ja­i­nak közös jel­lem­ző­je a szé­les pro­fil, a szak­ma­i­ság sok­szí­nű­sé­ge. E két vonás mel­lett szám­ba kell venni még azo­kat a té­nye­ző­ket is, ame­lyek az össze­ha­son­lí­tás­ban az el­iga­zo­dást se­gí­tik. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hall­ga­tó­i­nak át­la­gos száma 5367 fő. Az 5. klasz­ter in­téz­mé­nye­i­ben tíz­ezer a hall­ga­tók lét­szá­ma. A sza­kok szá­mát te­kint­ve (át­lag­szám: 46) a 3. 5. és 7. klasz­ter in­téz­mé­nye­i­ben szé­le­sebb ta­nul­má­nyi te­rü­le­tek­kel (át­lag­szám: 12,6) ta­lál­ko­zunk. Ta­lál­ko­zunk olyan in­téz­ménnyel, ahol mi­ni­mum 7, ma­xi­mum 19 ta­nul­má­nyi te­rü­let sze­re­pel. E cso­port tag­jai összes­sé­gük­ben a tel­jes ta­nul­má­nyi te­rü­le­tet le­fe­dik, csak a humán te­rü­let a ke­vés­bé hang­sú­lyos. Az 5. klasz­ter­ben 100 körül van a sza­kok száma.18

A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek nagy gond­ja a költ­ség­ve­tés szem­pont­já­ból az ok­ta­tá­si be­vé­te­lek minél op­ti­má­li­sabb biz­to­sí­tá­sa. Ezek igen nagy sú­lyú­ak, a fi­nan­szí­ro­zás közel há­rom­ne­gye­dét je­len­tik. Az 5. klasz­ter­ben a kép­zé­si be­vé­te­lek ará­nya 65,8%. Magas a költ­ség­ve­tés a gya­kor­la­ti kép­zést nyúj­tó fő­is­ko­lák ese­té­ben. Az ál­la­mi fenn­tar­tá­sú szek­to­rok­ban (ál­lam­igaz­ga­tás, hon­vé­de­lem, szín­há­zak szá­má­ra képző), in­téz­mé­nyek­ben ta­lál­ko­zunk gya­kor­la­ti kép­zés­sel, és ebbe a körbe tar­to­zik a pe­da­gó­gus és mű­vé­sze­ti irá­nyult­sá­gú fel­ső­ok­ta­tás is. Itt a be­vé­te­le­ken belül a gya­kor­la­tok költ­ség­ve­té­se 80,8%, az 5. klasz­ter­ben 65,8%. Ez a töb­bi­hez vi­szo­nyít­va va­la­mi­vel az átlag fe­let­ti arány.19 A gya­kor­la­ti kép­zés­sel fog­lal­ko­zó in­téz­mé­nyek ala­csony ku­ta­tá­si po­ten­ci­ál­lal ren­del­kez­nek.

A hall­ga­tók több­sé­ge nap­pa­li ta­go­za­ton végzi ta­nul­má­nya­it. A je­len­le­gi mun­ka­erő­pi­a­ci kö­rül­mé­nyek kö­zött „a jó pap hol­tig tanul” jel­sza­va az élet­hosszig való ta­nu­lás kö­ve­tel­mé­nyét fe­je­zi ki. A hall­ga­tók, akik élet­ko­ruk miatt, mun­ká­juk mel­lett nem vál­lal­hat­ják a nap­pa­li kép­zés ter­he­it, az ati­pi­kus hall­ga­tói cso­por­tot al­kot­ják:

a) a 30 év fe­let­ti hall­ga­tók;

b) a munka mel­lett ta­nu­lók;

c) a táv­ok­ta­tás­ban részt vevő hall­ga­tók.

Az 5. klasz­ter­be tar­to­zó fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben a 30 év fe­let­ti hall­ga­tók ará­nya 17,8%, a munka mel­lett ta­nu­lók ará­nya 30,4%, a táv­ok­ta­tás­ban részt ve­vő­ké 2,2%.20 A fel­ső­ok­ta­tás fon­tos jel­lem­ző­je a ku­ta­tá­si te­vé­keny­ség, amely az or­szág szem­pont­já­ból is fon­tos in­no­vá­ció biz­to­sí­té­ka. Ennek leg­fon­to­sabb szám­ba ve­he­tő mu­ta­tói: a pub­li­ká­ci­ók száma, a dok­to­ri fo­ko­za­tot szer­zők száma, a ku­ta­tá­si be­vé­te­lek ará­nya az összes be­vé­te­len belül, a tu­do­má­nyos mi­nő­sí­tés­sel ren­del­ke­zők ará­nya. Az egy főre jutó pub­li­ká­ci­ók száma, a fő­ál­lá­sú ok­ta­tók­ra vo­nat­ko­zó­an, az 5. klasz­ter­hez tar­to­zó in­téz­mé­nyek­ben 1,9%. A dok­to­ri fo­ko­za­tot szer­zet­tek száma át­lag­ban 38,7 fő. A ku­ta­tá­si be­vé­te­lek ará­nya az összes be­vé­te­len belül 12,5%. A tu­do­má­nyos mi­nő­sí­tés­sel ren­del­ke­zők ará­nya a tel­jes ál­lá­sú ok­ta­tó­kon belül 55,8%. Az egy főre jutó pro­jek­tek száma a fő­ál­lá­sú ok­ta­tók­ra ve­tít­ve át­la­go­san 0,5. Ál­ta­lá­nos­ság­ban meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a dok­to­ri fo­ko­zat­tal ren­del­ke­zők száma sze­rint az egyes klasz­te­rek­ben je­len­tős kü­lönb­sé­gek fi­gyel­he­tők meg. Az 5. klasz­ter a szé­le­sebb pro­fi­lú in­téz­mé­nye­ké, itt több­ség­ben egye­te­mek ta­lál­ha­tók, ezért a mu­ta­tó ka­rak­te­res. A pub­li­ká­ci­ók szá­mát és a ku­ta­tá­si be­vé­te­lek ará­nyát te­kint­ve is ér­vé­nyes ez a meg­ál­la­pí­tás.21

A tár­sa­da­lom bo­nyo­lult há­ló­zat­rend­sze­ré­ben az egyes ver­ti­ká­lis szin­te­ket al­ko­tó ver­ti­ká­lis lép­csők és a ho­ri­zon­tá­lis há­ló­za­tok kö­zöt­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós kap­cso­la­tot az in­ter­net tech­ni­kai há­ló­za­ta biz­to­sít­ja. Ez a fő esz­kö­ze a mo­dern kol­lek­tív kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak. Az in­ter­ne­ten kö­zölt té­nyek adják a nem­ze­ti kö­zös­ség, a to­vább­ta­nul­ni ké­szü­lők szá­má­ra a leg­fon­to­sabb üze­ne­tet a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ré­szé­ről. Az egyes hon­la­pok tar­tal­maz­zák a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek kül­de­tés­nyi­lat­ko­za­tát, ame­lyek alap­ján ki­raj­zo­ló­dik az az egy­sé­ges kép, amely a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­há­ló­zat ho­mo­ge­ni­tá­sát, a sok­fé­le in­téz­mény­ből álló há­ló­zat szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sét iga­zol­ja. A kül­de­tés­nyi­lat­ko­za­tok el­ső­ren­dű­nek tart­ják az ok­ta­tás fel­ada­tát, a rang­sor­ban a má­so­dik he­lyet a ku­ta­tás, a har­ma­dik he­lyet a szol­gál­ta­tá­si te­vé­keny­ség fog­lal­ja el. Ez utób­bi a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és a tár­sa­da­lom szé­le­sebb fe­lü­le­ten való kap­cso­la­tát je­len­ti (a hall­ga­tók irán­ti fe­le­lős­ség­vál­la­lás, a szű­kebb és tá­gabb kör­nye­zet­tel kap­cso­la­tos fe­le­lős­ség­vál­la­lás, anya­gi jel­le­gű szol­gál­ta­tá­sok mel­lett ér­ték- és nor­ma­köz­ve­tí­tés, kul­tu­rá­lis szol­gál­ta­tás, re­gi­o­ná­lis el­kö­te­le­zett­ség, kör­nye­zet­vé­de­lem, szo­ci­á­lis misszió).22

Az EU-ba való be­lé­pés miatt a ré­gió­há­ló­zat is át­for­má­ló­dott. Ha­zánk­ban a ha­gyo­má­nyos tör­té­nel­mi ré­gió­rend­szer, a me­gye­rend­szer je­len­leg köz­igaz­ga­tá­si funk­ci­ót tölt be. Az új ré­gió­há­ló­zat tag­jai el­ső­sor­ban szo­ci­ál­gaz­da­sá­gi ala­pon for­má­lód­nak és kap­cso­lód­nak össze. A szo­ci­ál­gaz­da­sá­gi as­pek­tus több­vek­to­rú. Ezek közül az össze­ha­son­lít­ha­tó­ság ked­vé­ért né­hány szem­pon­tot fi­gye­lem­be kell venni a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és a ré­gi­ók vi­szo­nyát il­le­tő­en (2. ábra). A re­gi­o­na­li­tás és a lo­ka­li­tás egyik leg­fon­to­sabb as­pek­tu­sa az adott tér­ség né­pes­ség­meg­tar­tó ereje. A per­szo­ná­lis szin­ten meg­va­ló­su­ló há­ló­za­ti be­ágya­zott­ság a gaz­da­sá­gi szfé­ra szá­má­ra ne­he­zen mér­he­tő adat. Ennek el­le­né­re az egye­te­mi dip­lo­ma meg­szer­zé­se utáni re­gi­o­ná­lis, il­let­ve lo­ká­lis szin­tű há­ló­za­ti in­no­vá­ció na­gyon fon­tos jel­lem­ző­je az in­téz­mé­nyi ré­gi­ók föld­raj­zi meg­tar­tó­ere­je. A nagy­ré­gi­ók kö­zött a Dél-Du­nán­túl régió az in­téz­mé­nyek szo­ci­ál-gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyét te­kint­ve a kö­zép­me­zőny­höz tar­to­zik. Ennek re­á­lis alap­ját a régió elem­zé­se in­do­kol­ja.

2. ábra: A vég­zés utáni la­kó­hely ré­gi­ó­já­nak és az in­téz­mény ré­gi­ó­ja egye­zé­sé­nek szá­za­lé­kos ará­nya (N=4509)

 2. ábra: A végzés utáni lakóhely régiójának és az intézmény régiója egyezésének százalékos aránya (N=4509)

A ta­nu­lás há­ló­za­tai

A ta­nu­lás- és tu­dás­há­ló­za­tok sű­rűbb min­tá­zat­tal ren­del­kez­nek, mint a gaz­da­sá­gi há­ló­za­tok, a ta­nu­lás fo­lya­mat- és tár­sa­dal­mi kap­cso­la­ti há­ló­ja las­sab­ban ala­kul át, mint a gaz­da­sá­gi tranz­ak­ci­ó­ra épülő há­ló­za­tok ezen há­ló­za­ti jel­lem­ző­je. A lo­ká­lis ta­nu­lá­si há­ló­za­tok két je­len­tős cso­port­ját kü­lön­böz­tet­het­jük meg: a komp­lex kap­cso­la­tok­ra épülő tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis kap­cso­la­ti há­ló­za­to­kat, va­la­mint a gaz­da­sá­gi ak­to­rok és a hoz­zá­juk szo­ro­san kap­cso­ló­dó egyéb sze­rep­lők (in­no­vá­to­rok, kap­cso­la­ti bró­ke­rek­lob­bis­ták, fel­ta­lá­lók) há­ló­za­ta­it. A te­rü­le­ti di­men­zi­ó­ban ki­ala­kí­tott há­ló­za­ti mo­del­lek fon­tos szeg­men­se a ta­nu­lá­si há­ló­za­tok sű­rű­sé­ge, a há­ló­za­ti in­for­má­ció­transz­fer gyor­sa­sá­ga. A lo­ká­lis ta­nu­lá­si há­ló­za­tok ön­ma­guk­ban csak na­gyon rit­kán erő­sí­tik egy adott te­rü­let, szer­ve­zet há­ló­za­ti di­na­mi­ká­ját.

A lo­ká­lis, re­gi­o­ná­lis, va­la­mint nem­ze­ti tu­dás­há­ló­za­tok int­ra- és in­ter­re­gi­o­ná­lis há­ló­za­ti kap­cso­la­tai meg­ke­rül­he­tet­le­nek, rend­kí­vül fon­to­sak a há­ló­za­ti alapú tu­dás- és ta­nu­lás­di­na­mi­ka szem­pont­já­ból. Na­gyobb há­ló­za­ti in­no­vá­ci­ót és há­ló­za­ti po­ten­ci­ált ered­mé­nyez­het­nek a re­gi­o­ná­lis há­ló­za­tok transz- és szup­ra­na­ci­o­ná­lis há­ló­za­ti kap­cso­la­tai. A há­ló­za­ti ak­ció­rá­di­usz ha­tó­su­ga­rá­nak meg­nö­ve­lé­se olyan há­ló­za­ti tu­dás­ele­mek­hez való hoz­zá­fé­rést ered­mé­nyez­het, amely meg­nö­vel­he­ti a te­rü­le­ti di­men­zi­ó­ban ér­tel­me­zett ta­nu­lás- és tu­dás­há­ló­za­tok komp­le­xi­tá­sát (há­ló­za­ti élet­tar­tam, élet­cik­lus). Az int­ra- és in­ter­re­gi­o­ná­lis, va­la­mint transz- és szup­ra­na­ci­o­ná­lis ta­nu­lá­si és tu­dás­há­ló­za­tok há­ló­za­ti kap­cso­la­ti min­tá­za­ta­i­nak sű­rű­sé­ge meg­ke­rül­he­tet­len a ré­gi­ók há­ló­za­ti im­mun­rend­sze­ré­nek erő­sí­té­se te­kin­te­té­ben. Minél sű­rűbb egy tu­dás- és ta­nu­lá­si há­ló­zat, minél rö­vi­debb úton transz­for­má­ló­dik a re­le­váns há­ló­za­ti in­for­má­ció, annál erő­sebb és ha­té­ko­nyabb a há­ló­zat ta­nu­lá­si és ok­ta­tá­si rend­sze­ré­nek há­ló­za­ti di­na­mi­ká­ja.23

Len­gyel Ba­lázs sze­rint a re­gi­o­ná­lis in­no­vá­ció komp­lex há­ló­za­ti rend­sze­rek alap­ján való meg­kö­ze­lí­té­se fon­tos ku­ta­tá­si te­rü­let. A re­gi­o­ná­lis há­ló­za­ti alapú rend­sze­rek komp­le­xek, mivel jel­lem­ző al­rend­sze­re­i­nek há­ló­za­ti kód­rend­sze­rei (pl. fel­ső­ok­ta­tá­si, ku­ta­tó­in­té­ze­ti szfé­ra, gaz­da­sá­gi há­ló­za­tok) kü­lön­böz­nek egy­más­tól, de há­ló­za­ti ha­tár­vo­na­la­ik össze­ér­nek, egy­más­ba kap­cso­lód­nak, fle­xi­bi­li­sek, az egyes al­rend­sze­rek köl­csön­ha­tá­sa je­len­ti a há­ló­za­ti in­no­vá­ci­ós ké­pes­sé­get. Az al­rend­sze­rek köl­csön­ha­tá­sa pedig meg­ha­tá­roz­za az őket al­ko­tó há­ló­za­tok egy­más­ba ágya­zott­sá­gát, szer­ke­ze­tét. Amennyi­ben az erős és gyen­ge kap­cso­la­tok rend­sze­ré­nek ará­nya a tu­dás­ra, ta­nu­lás­ra, in­no­vá­ci­ó­ra épülő há­ló­za­ti al­rend­sze­rek­ben (egye­te­mi, ku­ta­tói) meg­fe­le­lő, akkor az in­no­va­tív, az em­be­ri elme kre­a­ti­vi­tá­sá­ra épülő uni­ká­lis öt­le­tek, ta­lál­má­nyok, sza­ba­dal­mak meg­va­ló­sí­tá­sa könnyebb lesz.24

Jegy­ze­tek

  • 1. A ta­nul­mány Ben­cé­né Fe­ke­te And­rea – Ber­ta­lan Péter: Tu­dás-, te­het­ség- és ta­nu­ló­há­ló­za­tok új di­men­zi­ói című kö­te­té­ben je­lent meg, mely a Pe­da­gó­gus­kép­zést se­gí­tő há­ló­za­tok a Dél-Du­nán­túl ré­gi­ó­ban című, TÁM­OP-4.1.2.B.2.-13/1-2013-0014 azo­no­sí­tó jelű pro­jekt ke­re­té­ben ké­szült.
  • 2. And­rew S. Tan­en­ba­um – David J. Wet­he­rall: Szá­mí­tó­gép-há­ló­za­tok. Panem Köny­vek, Tra­mix Kft., Bu­da­pest, 2013, 26. o.
  • 3. Ju­dith Chap­man: A jövő is­ko­lá­ja: ta­nu­lá­si há­ló­za­tok. In: Az in­no­vá­ció há­ló­za­tai. Az is­ko­la­rend­szer és az is­ko­la­me­nedzs­ment új mo­dell­jei. Szerk.: David Is­tance, Ma­ri­ko Ko­baya­shi, Ok­ta­tás­ku­ta­tó és Fej­lesz­tő In­té­zet, Bu­da­pest, 2012, 74. o.
  • 4. Rong Gla­t­ter – Bill Mul­ford – Dale E. Shutt­le­worth: Kor­mány­zat, me­nedzs­ment és sze­mé­lyi ve­ze­tés. In: Az in­no­vá­ció há­ló­za­tai. Az is­ko­la­rend­szer és az is­ko­la­me­nedzs­ment új mo­dell­jei. Szerk.: David Is­tance, Ma­ri­ko Ko­baya­shi, Ok­ta­tás­ku­ta­tó és Fej­lesz­tő In­té­zet, Bu­da­pest, 2012, 99. o.
  • 5. Ok­ta­tás­sta­tisz­ti­kai Év­könyv 2005/2006. OKM, 2006, 165. o. www.​okm.​gov.​hu/​letolt/​statisztika/​okt_​evkonyv_​2005_​2006_​060927.​pdf. (Le­töl­tés: 2014. jú­li­us 20.)
  • 6. A Bo­lo­gnai Nyi­lat­ko­zat és a Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tás. Szerk.: Al­má­si Zsolt, Ma­gyar Akk­re­di­tá­ci­ós Bi­zott­ság, Bu­da­pest, 2002. www.​mab.​hu/​web/​doc/​kiadvanyok/​egyebek/​bologna.​doc. (Le­töl­tés: 2014. május 10.)
  • 7. Uo.
  • 8. Bir­her Nán­dor – Ber­ta­lan Péter: Há­ló­za­tok­ban. Ot­ker-No­dus Kiadó, Veszp­rém, 2014, 59. o.
  • 9. Bes­se­nyei György – élet­rajz, élet­mű, a ma­gyar fel­vi­lá­go­so­dás prog­ram­ja. tudasbazis.​sulinet.​hu/​hu/​magyar-nyelv-es-irodalom/​irodalom/​irodalom-10-osztaly/​bessenyei-gyorgy-eletrajz-eletmu-a-magyar-felvilagoodas-programja/​magyarsag-reszlet-szoveggyujtemeny. (Le­töl­tés: 2015. jú­li­us 10.)
  • 10. Ta­kács Zol­tán: Fel­ső­ok­ta­tá­si határ/hely­ze­tek. Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, Sza­bad­ka, 2013, 58–63. o.
  • 11. Uo. 61. o.
  • 12. Uo. 142. o.
  • 13. Uo. 143–144. o.
  • 14. Uo. 142–168. o.
  • 15. Uo. 223–261. o.
  • 16. Uo. 232. o.
  • 17. Ele­fánt­csont­ból vi­lá­gí­tó­to­rony. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek misszi­ó­i­nak bő­vü­lé­se, át­ala­ku­lá­sa. Szerk.: Hru­bos Il­di­kó, Aula Kiadó Kft., Bu­da­pest, 2012, 31–33. o.
  • 18. Uo. 57–58., 321. o.
  • 19. Uo. 49. o.
  • 20. Uo. 50. o.
  • 21. Uo. 52. o.
  • 22. Uo. 82. o.
  • 23. Len­gyel Ba­lázs: Ta­nu­lás, há­ló­za­tok, ré­gi­ók. In: Dia­ló­gus a re­gi­o­ná­lis tu­do­mány­ról. Szerk.: Rech­ni­tzer János, Rácz Szi­lárd, Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem Re­gi­o­ná­lis és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­la – Ma­gyar Re­gi­o­ná­lis Tu­do­má­nyi Tár­sa­ság, Győr–Pécs, 2012, 133–134. o.
  • 24. Uo.

To­váb­bi fel­hasz­nált iro­da­lom

Hans F. Aalst: Há­ló­zat­épí­tés a tár­sa­da­lom­ban, a szer­ve­ze­tek­ben és az ok­ta­tás­ban. In: Az in­no­vá­ció há­ló­za­tai. Az is­ko­la­rend­szer és az is­ko­la­me­nedzs­ment új mo­dell­jei. Szerk.: David Is­tance, Ma­ri­ko Ko­baya­shi, Ok­ta­tás­ku­ta­tó és Fej­lesz­tő In­té­zet, Bu­da­pest, 2012, 63–71. o.
Ba­ra­bá­si Al­bert-Lász­ló: Be­há­lóz­va. A há­ló­za­tok új tu­do­má­nya. Ho­gyan kap­cso­ló­dik min­den egy­más­hoz, és mit je­lent ez a tu­do­mány­ban, az üz­le­ti és a min­den­na­pi élet­ben. Ma­gyar Könyv­klub, Bu­da­pest, 2003.
Cser­mely Péter: A rej­tett há­ló­za­tok ereje. Mi se­gí­ti a világ sta­bi­li­tá­sát? Vince Kiadó, Bu­da­pest, 2005. Dél-Du­nán­túl Régió Humán Köz­szol­gál­ta­tá­sok Stra­té­gi­ai Prog­ram­ja. A Dél-Du­nán­túl régió humán szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­sé­nek stra­té­gi­á­ja. Vi­tal­Pro/Eco­Cor­tex/For­rás­köz­pont/Ilex, 2006. A gaz­da­sá­gi ver­seny­ké­pes­ség te­rü­le­ti kü­lönb­sé­gei Ma­gyar­or­szá­gon. KSH, Győr, 2005. A ma­gyar ré­gi­ók zseb­köny­ve, 2006. KSH, Bu­da­pest, 2007. A ne­gyed­éves mun­ka­erő­fel­mé­rés ta­pasz­ta­la­tai a dél-du­nán­tú­li ré­gi­ó­ban 2007. III. ne­gyed­év. Dél-du­nán­tú­li Re­gi­o­ná­lis Mun­ka­ügyi Köz­pont, 2007. www.​ddrmk.​hu/​documents/​NPR_​DDR_​2007_​III.​pdf
Sa­ru­di Csaba: Tér­ség -és vi­dék­fej­lesz­tés. Ag­ro­in­form Kiadó, Bu­da­pest, 2003.
Tár­sa­dal­mi Meg­úju­lás Ope­ra­tív Prog­ram 2007–2013. ÚMFT. www.​terport.​hu/​webfm_​send/​214. (Le­töl­tés: 2014. au­gusz­tus 19.)
Te­rü­le­ti Sta­tisz­ti­kai Év­könyv, 2006. KSH, Bu­da­pest, 2007.