« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
A tartalomból

Megjelent: Polgári Szemle 2011. március – 7. évfolyam, 1. szám


A 2011-es év elején már értékelhetőek a polgári kormány 2010 májusa óta megtett intézkedései, azok gazdasági és társadalompolitikai vetületei. Megjelenésének 7. évébe lépő Polgári Szemle gazdasági és társadalmi folyóirat így kiemelt céljának tekinti, hogy az új kormányzati-politikai kurzus intézkedéseit, azok hátterét tudományosan, közérthető formában mutassa be az egyre szélesebb körű olvasóközönsége számára.

A gazdaságpolitikai témák sorában prioritást élveznek a tudományos életből érkező szerzőink tollából az új fiskális politikai elemek, különösen a társadalombiztosítás megváltozó körülményei, és az Új Széchenyi Tervvel életre hívandó fejlesztéspolitikai elemek bemutatása. No, és természetesen – egy külső fundamentumokra igen nagymértékben támaszkodó ország esetében – a működőtőke-befektetések alakulása.

Menyhárt Szabolcs az időskori létbiztonság kérdéseit jogi szempontból, társadalompolitikai vetületben, míg Novoszáth Péter nemzetközi síkba helyezve értékeli. A Dunaújvárosi Főiskola docense Argentína példáján keresztül is rámutat, hogy mennyire fenntarthatatlan állapotokat szül a magán-nyugdíjpénztárak egyoldalú előtérbe helyezése.

Csermák Károly tanár úr a korábbi és a most induló Széchenyi Fejlesztési Terv lakáspolitikájára fókuszál. Írása visszatükrözi az ingatlanfejlesztés nemzetgazdasági fontosságát, és az ehhez rendelt attitűdök matematikai pontossággal leírható társadalmi feltételrendszerét.

Zbida Adel, Guth László és Zsarnóczai J. Sándor dolgozata a működőtőke- befektetések regionális gazdaságra gyakorolt hatását elemzi. A gazdag statisztikai adatsorokkal alátámasztott értekezés 1994-től vizsgálja az FDI-állomány területi eloszlását.

A társadalompolitikai témák sorában szerkesztőbizottságunk örömmel járult hozzá Sipos Zoltán és Pethő Bertalan–Vízkeleti Györgyi szerzőpáros dolgozatainak közléséhez. Sipos professzor a Magyar Akkreditációs Bizottság kötelékében eltöltött közel két évtizedes munkája alapján ír a felsőoktatás úgynevezett bolognai szisztémára való átállásáról. Építő kritikával látja el a mögöttünk hagyott évtizedeket. Pethő Bertalan és Vízkeleti Györgyi nyelvünk ismeretlen eredetű szavairól írva fogalmazzák meg: ha valamely nyelv alapszókincsének egy kritikus számaránynál nagyobb része „ismeretlen eredetű”, akkor „fehér foltok” vannak az ilyen nyelv kialakulásának a történelmében. A főszerkesztő által citált kiemelés nyilván sokakat inspirál a tanulmány elolvasására.

A Könyvvilág fejezetben, Zsarnóczai J. Sándor tollából származó könyvismertető révén, amely a Fenntartható mezőgazdaság közgazdaságtana címet viseli magyarra átfordítva, betekintést nyerhetünk a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkájába. Továbbá, a diszciplínához kötődő Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola gazdag publikációs kataszterrel ékesített életébe.

A közjót szolgáló energiapolitika célja a társadalmi, közösségi érdek, ez a valódi érték. Erre a szempontra figyelemmel kell kialakítani a közösségi/ nemzeti érdekű egyensúlyt az energiaellátás ellentmondásai közepette. A becsületes szakértelem ezt az egyensúlyt keresi és szolgálja – írja Járosi Márton saját könyvében, saját könyvéről, amely az Életem a magyar energetikáért címet viseli. Önvallomás, kortörténet, szakkönyv, dokumentáció az utókornak.

Dr. Lentner Csaba

főszerkesztő


© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány