DR. NIKODÉMUS ANTAL, CSC, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője, dr. habil. IMRE JÓZSEF, egyetemi magántanár, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) főosztályvezetője, SZILÁGYI LÁSZLÓ az NGM szakmai tanácsadója, DR. PEREDY ZOLTÁN az NKTH főosztályvezető-helyettese, GOMBOS LÁSZLÓ az NKTH vezető főtanácsosa.
„Tőlünk függ minden, csak akarjuk…”
Gróf Széchenyi István
Az élesedő globális verseny, a válság hatására bekövetkezett kedvezőtlen változások, a bevezetett szigorú gazdasági, költségvetési korlátozások, a nagymértékű demográfiai változások idején Európa és a tagállamok versenyképessége, munkahelyteremtő képessége és a lakosság jövőbeli életszínvonala attól függ, hogy képesek vagyunk-e a termékek, szolgáltatások, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok és modellek innovációjára1. Az innováció megfelelő eszköz arra, hogy nemzeti és globális szinten egyaránt sikeresen megbirkózzunk a társadalom és a gazdaság egészét érintő problémákkal, az egyre sürgetőbbé váló globális kihívásokkal – az éghajlatváltozás hatásaival, az energiaforrások és más erőforrások fogyatkozásával, az egészséget és öregedést érintő problémákkal. A feladatok megoldása stratégiai gondolkodást igényel a tervezés szintjén, valamint elszántságot, nemzeti és nemzetközi együttműködést a megvalósítás területén.
Nemzetközi útkeresés
Európa nincs híján a lehetőségeknek és képességeknek. Vannak a világ élvonalába tartozó kutatói, vállalkozói, vállalatai, és speciális erősséget jelentenek az európai értékek, a hagyományok, a kreativitás és a sokféleség. Európa nagy léptekkel halad abba az irányba, hogy megteremtse a világ legnagyobb belső piacát. Az európai vállalkozások és a civil társadalom képviselői világszerte aktívak a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban. A világot megváltoztató számos innováció Európából ered. De ennél még sokkal többet kell tenni. Egy gyorsan változó globális gazdaságban erősségekre kell építeni és le kell küzdeni a gyengeségeket:
| – | Nem elegendő befektetés a tudásalapba (az USA és Japán számottevően többet fordítanak erre, Kína pedig rohamosan zárkózik fel). |
| – | Nem megfelelőek a keretfeltételek, nehezen biztosítható a finanszírozás, a szellemitulajdon-jogok költségesek, és a közbeszerzés nincs eredményesen kihasználva erre a célra. |
| – | Sok a széttöredezett, költséges, párhuzamos tevékenység. Az erőforrásokat hatékonyabban kell felhasználni, elérve a kritikus tömeget. Az EU és a tagállamok előtt álló legnagyobb kihívás, hogy az innovációt illetően olyan stratégiai jellegű szemléletet érvényesítsenek, amelyben az innováció a szakpolitikákon átívelő közép- vagy hosszú távú cél. |
A fenntartható jövő érdekében az Európa 2020 Stratégia2 a munkahelyteremtésről és az életszínvonal növeléséről szól. Az EU meghatározta, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. A Stratégia öt kiemelt és számszerűsített uniós célja között szerepel: az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani.3 Az EU Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra.
Az EU meghatározta, hogy hová kíván eljutni 2020-ra.
Az Európa 2020 Stratégia kijelöli az EU tagországai által követendő útirányt, és megmutatja, hogyan valósíthatja meg Európa a három prioritást – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést –, és hogyan teremthet új munkahelyeket. A bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére. Az első kezdeményezés, az „Innovatív Unió”4 a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.
Az OECD szintén elkészítette innovációs stratégiáját, mint a válságból való kiemelkedés és a válságot követő növekedés fontos dokumentumát. Az OECD Innovációs Stratégiája a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra történő válaszadásra fókuszál. Fő prioritásai az alábbiak:
| – | Képessé tenni az embereket az innovációra. |
| – | A vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése. |
| – | Segíteni kell a tudás létrehozását és alkalmazását. |
| – | Az innováció alkalmazása a globális kihívásokra adandó válaszoknál. |
| – | Az innovációpolitikai irányítás intézményrendszerének fejlesztése. |
Hazai K+F és innovációs helyzetkép
A tudáson és innováción alapuló növekedés Magyarországon elsősorban az üzleti környezet feltételeinek alakulása és a K+F+I-politika erőtlensége, határozatlan prioritásai intézményi működési gondjai miatt versenytársainkhoz képest csak közepes mértékű. Felzárkózásunkban, sőt a gazdasági válságból való kiemelkedésünkben sem játszott megfelelő szerepet az innováció.5
2008-ban az OECD áttekintést adott a magyar innovációpolitikáról.6 Az elemzés feltárta a magyar tudomány-, technológia- és innovációpolitika számos erősségét és hiányosságát. A magyar innovációs rendszer erősségei között az elemzés többek között kiemelte:
| – | a gazdaság nagyfokú nyitottságát („nemzetköziesedett” gazdaság, tekintélyes mennyiségű külföldi működőtőke-befektetés), |
| – | a különböző K+F és innovációs támogatások portfólió-gazdagságát, |
| – | jó színvonalú kutatási teljesítményt, |
| – | viszonylag magas „kutatási termelékenységet” (egy kutatóra jutó publikációk száma és az idézettségi mutatókkal mért színvonala közelebb áll az EU-átlaghoz, mint azt a finanszírozás mértéke sugallja); |
| – | a tudomány-, technológia- és innovációpolitika jogszabályi alapjai adottak, |
| – | az innováció keretfeltételei javuló tendenciát mutatnak, de további erőfeszítésekre van szükség. A főbb gyengeségek között említi az OECD-tanulmány: |
| – | az üzleti szféra alacsony innovációs aktivitását, az alacsony szintű szabadalmi tevékenységet, |
| – | a K+F-tevékenységek regionális kiegyenlítetlenségét, |
| – | az innovatív kkv-k alacsony számarányát, |
| – | a mobilitás és az együttműködés hiányát, |
| – | a K+F humán erőforrásainak elégtelenségét (alacsony mérnöki és természettudományos végzettségűek aránya). |
A szakterület egyik leggyakrabban használt indikátora a nemzeti kutatás- fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya (GERD/GDP). Másfelől a nemzetgazdaság innovációra, új termékek és eljárások kifejlesztésére fordított erőfeszítése leginkább a vállalati K+F-ráfordítással jellemezhető (BERD/GDP).
1. ábra: A magyar K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának alakulása
Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési GDParányos K+F-ráfordítások mértéke 2001 óta a GDP 1%-át alulról közelítette, azt egyértelműen csak 2009-ben haladta meg (1,15%). (Az EU átlaga 1,9%.) A vállalati K+F-ráfordítások aránya 2004 óta folyamatosan emelkedve 2009-ben érte el a GDP 0,67%-át. Még ez is elmaradást jelent a fejlett országoktól, ahol a vállalati részarány 1%-on felüli érték. Nem javultak ugyanakkor ezzel párhuzamosan az innovációs jelzőszámok, komoly lemaradásban vagyunk a szabadalmaztatás, a műszaki szakemberképzés és a vállalati innováció terén.
... komoly lemaradásban vagyunk a szabadalmaztatás, a műszaki szakemberképzés és a vállalati innováció terén.
Az Innobarometer 2009. évi felmérése szerint Magyarország messze elmarad a többi európai országtól az innováció révén bevételt elkönyvelő cégek arányát tekintve is. Kiugróan magas azon cégek aránya (30%), amelyek semmilyen bevételre nem tettek szert innováció révén 2008-ban. Az országok többségében ez az arány 10% alatt marad. A fentiek alapján az alábbi kihívások azonosíthatók a hazai K+F+I területén:
| – | kevés a high-tech vállalkozás, |
| – | kevés a globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás, |
| – | alacsony szintű a nemzeti szintű K+F-ráfordítás (a GDP 1,15%-a) és ezen belül a vállalati K+F-ráfordítás (58%), |
| – | nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F-eredmények gyakorlati hasznosítása, |
| – | a természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU15-átlag egyharmada), |
| – | az alacsony szabadalmi aktivitás (a PCT szabadalmak száma az EU27- átlag 39%-a, a közösségi formatervek száma az EU27-átlag 18%-a). |
Válasz a kihívásokra: az Új Széchenyi terv és annak innovációs programja
Válaszul a válság által elmélyített hazai gazdasági-társadalmi kihívásokra az új magyar kormány a gyors válságkezelő intézkedéseket követően egy átfogó stratégiát, az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) dolgozta ki. Az ÚSZT egyrészt alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét, másrészt stratégiai program, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazva.
A foglalkoztatás dinamikus bővítése, tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai az új kormány gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek. Az új gazdaságpolitika lényege egy növekedéspárti gazdaságpolitika, amelynek feltétele a dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés, amelynek eredményeiből mindenki részesedik. A gazdaságpolitikai fordulat a magyar gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával teremthető meg. Ezért az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programot tartalmaz:
| 1. | Gyógyító Magyarország – Egészségipar |
| 2. | Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés |
| 3. | Otthonteremtés – Lakásprogram |
| 4. | Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezetfejlesztés |
| 5. | Tudomány – Innováció – Növekedés |
| 6. | Foglalkoztatás |
| 7. | Közlekedés – Tranzitgazdaság |
A programok sikeres végrehajtása megköveteli, hogy ezek egymással összehangoltak legyenek, a szinergiák minél hatékonyabb kihasználása érdekében. Az ÚSZT K+F és innovációs programja közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik az ÚSZT többi prioritáshoz is (pl: a vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése megköveteli a hazai kkv-k helyzetbe hozását, üzleti környezetük fejlesztését, másfelől a sikeres innováció feltétele a jól képzett, megfelelő kompetenciákkal és motiváltsággal rendelkező munkaerő megléte. Adózó, jól fizető, magas hozzáadott értéket előállítani képes munkahelyek megteremtésével célszerű a foglalkoztatottságot bővíteni elsősorban olyan ágazatok fejlesztésével, amelyek hazánk számára valamilyen módon kitörési pontot jelenthetnek – egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, közlekedés stb.)
... tudomány–innováció–növekedés prioritás megvalósítása komplex eszközrendszert igényel ...
Az Új Széchenyi Terv tudomány, innováció, növekedés prioritása olyan magyar társadalmi-gazdasági modell megvalósítását támogatja, amelyben a nemzetközi léptékű ipari vállalati innováció a 2020-ig terjedő, elkövetkező 10 évben egyre növekvő mértékben teret nyerve a gazdasági növekedési pálya motorja lesz.7
Annak érdekében, hogy az előbb említett kihívásokra Magyarország megfelelő válaszokat adjon és a gazdaságunkat fenntartható növekedési pályára tudjuk állítani, összehangolt és célzott cselekvésre van szükség a következő területeken:
| – | A magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitásának növelése a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén, nagy növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalatok (kkv), innovatív klaszterek, hazai és nemzetközi tudásforrásokhoz való kapcsolódások fejlesztése által. |
| – | A hazai tudás-infrastruktúra (kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák, tudásközpontok stb.) erősítése és helyzetbe hozása annak érdekében, hogy a kitűzött nemzetgazdasági célok megvalósuljanak. |
| – | A hazai innovatív kkv-k helyzetbe hozása (forrásokhoz, információkhoz, piacokhoz való hozzásegítés, kompetenciák fejlesztése révén), a fiatal innovatív vállalatok (YIC) kiemelt „testre szabott” támogatása révén. |
Az Új Széchenyi Terv tudomány, innováció, növekedés programja:
| – | kijelöli azokat a kutatás-fejlesztési prioritásokat – gazdasági ágazatokat –, amelyek K+F+I-tevékenységének kiemelt ösztönzésével az egész gazdaság húzóterületeivé válhatnak8. Az ágazati innovációs akciótervek nem felülről vezérelt, hanem a szakma egyetértésével kialakított, reális célkitűzéseken alapuló tervek. Ezek végrehajtását a kormánynak a K+F+I-szektorral, az üzleti-vállalkozói körrel közösen kell vállalnia, |
| – | a folyamatos szakmai ellenőrzéssel mind a K+F-ráfordítások, mind a tudomány-, illetve innovációpolitikai intézkedések eredményét, illetve hatását értékeli, és visszacsatolást biztosít a megfelelő vezetési szintekre,9 |
| – | a hatékonyság érdekében a K+F pályázati kiírások, a pályázatok és a pályázatok pénzügyi elszámolása jelentősen egyszerűsödik, ütemezhetővé és a bizalmi elvre épülve bürokráciamentessé válik, |
| – | a döntések előkészítésénél, illetve a döntések meghozatalánál a teljes nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás érvényesül, |
| – | a hosszú távú innovációs stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében stabilis – a vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító – intézményrendszert épít ki. |
Az ÚSZT tudomány–innováció–növekedés prioritás megvalósítása komplex eszközrendszert igényel:
Ösztönző K+F+I jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása
Szükséges a jogszabályokban (Innovációs tv., Államháztartási tv. végrehajtási rendelete, Számviteli tv.) alkalmazott terminológia egységesítése és az EU/OECD stratégiákban megjelenő szemléletnek megfelelő frissítése. Mivel a hatályos jogszabályok keretei között az érintettek fejlődő jogalkalmazása miatt egyre nagyobb adóelkerülés tapasztalható, az alapelvek fenntartása mellett szükség van az adózási szabályok újragondolására. Folytatandó a különböző K+F+I-támogatások feltételrendszerének és menedzsmentjének korábban már megkezdett egységesítése és racionalizálása.
A K+F+I kormányzati irányításának megújítása
Biztosítani kell, hogy az új kormányzati struktúrában az egyes tárcafelelősségeknek megfelelően hatékonyan és összehangoltan működjenek a nemzeti innovációs rendszer egyes elemei. A területet érintő valamennyi stratégiai jelentőségű kérdésben a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács foglal állást, valamint ez a testület kíséri figyelemmel a terület számára rendelkezésre álló költségvetési források összehangolt, átfedések nélküli felhasználását is. Annak érdekében, hogy az innovációpolitikát szolgáló intézményrendszer a gazdaságosságra törekvés mellett ösztönözni tudja a hazai kkv-k innovációs tevékenységét, nemzetközi piacra lépését és hálózatokban való részvételét, szükséges a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal átalakítása. Az új Nemzeti Innovációs Hivatalnak a jövőben ügyfél- és szolgáltatásorientált, regionális és nemzetközi jelenlétű szervezetként kell működnie, és ehhez biztosítani kell a szükséges erőforrásokat is.
Más szakpolitikákkal összehangolt K+F+I-koncepció és -stratégia
A hatékony és hatásos végrehajtás érdekében szükséges a készülő K+F+Istratégia10( intézményi biztosítékokkal is alátámasztott) összehangolása a tudomány- és felsőoktatás-politikával, valamint az általános versenyképességi, ágazati, regionális és iparpolitikával. Ennek az egyeztetésnek kiemelt fóruma K+F+I-terület legmagasabb kormányzati stratégiai szinten létrehozott, a felsőoktatási, tudományos, K+F+I-területet összefüggésében áttekintő Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács.
Egységes és megújított K+F és innovációs támogatási rendszer kialakítása
A pályázati rendszer átalakításának főbb sarokkövei:
| – | a jelenlegi K+F projektszemléletű támogatási rendszer bővítése (pl. az adókedvezmények és közvetlen támogatások összehangolt, nem projektalapon történő nyújtása a hazánkban legjelentősebb K+F+I-tevékenységet végző vállalkozások számára), |
| – | az innováció nem technológiai elemeinek (pl. design, marketing) beépítése a pályázati rendszerbe, |
| – | közvetett és visszatérítendő típusú támogatások arányának növelése (pl. innovációs szolgáltatások igénybevétele kuponok, vouchertechnika segítségével, kkv-hitelezés, korszerű pénzügyi eszközök rendszerbe illesztése a viszonylag jól működő mikrohitel- és garancia-programoktól a korai fázisú innovációk tőkefinanszírozásáig), |
| – | fiatal innovatív vállalkozások (YIC) kiemelt, összetett támogatása, |
| – | a stratégiai ágazatok K+F+I-tevékenységének célzott támogatása. |
Egységes K+F+I monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT Obszervatórium létrehozása
A magyar innovációs rendszer eddigi jellemzője, hogy nem elég erős a politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás (evidence- based policy making) iránt. Az OECD országjelentése szerint a szakpolitikai intézményrendszer instabil, a szakpolitikai tanulás folyamata lassú, és a döntéshozatal résztvevői alulinformáltak. A tényekre épülő döntésekhez nélkülözhetetlen a K+F+I-tevékenység (és a K+F+I pályázati tevékenység) rendszeres mérése, a rendelkezésre álló információk elemzése és értékelése. Ezért szükség van egy új szemléleti alapon működő tudásbázisra, amely elősegíti az innovációs rendszer elemei és szereplői teljesítményének, hatékonyságának megismerését, értékelését, illetve segíti a szereplők alkalmazkodását a globális versenyfeltételekhez.
Az innováció regionális dimenziójának erősítése
Külön figyelmet érdemel a K+F+I támogatási rendszer területi kiegyensúlyozatlansága. A kiegyenlített fejlődést a regionális szintű K+F+I-tevékenység, az együttműködések, a hálózatosodás (pólusok, klaszterek) ösztönzésével és a már működő Regionális Innovációs Ügynökség hálózat11 megerősítésével lehet biztosítani. A források koordináltabb felhasználásával ugyanakkor orvosolni kell azt a problémát, hogy a középmagyarországi régióra jutó forrásainak korlátozottsága miatt az ország K+F-kapacitásának kétharmadát jelentő Budapest jelenleg több pályázat esetében is kizárásra került a lehetséges projekthelyszínek közül az EU Strukturális Alapok támogatási szabályai miatt.
A K+F+I-infrastruktúra megerősítése és összehangoltabb kihasználása
Az eredményes K+F+I-tevékenység, azaz a megfelelő, üzleti/gazdasági hasznosításra alkalmas eredmények létrehozásának alapvető feltétele a korszerű és megfelelően kihasznált K+F-infrastruktúra megléte. Hazánkban a K+F-infrastruktúra fejlettsége és kihasználtsága nem éri el az EU átlagát. A hazai infrastruktúra fejlesztése mellett fontos szerepe van a magyar kutatók számára a nemzetközi nagy kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosításának is.
A sikeres megvalósítás útján
2011. január 15-én, a 10 éves évfordulón12 kerül bemutatásra az Új Széchényi Terv, amelyben – a vitairathoz érkezett javaslatok, észrevételek alapján – megjelennek az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek, stratégiai irányvonalak. Ezzel egy időben egy egységes online platformra felkerülnek azok a pályázati kiírások, amelyek a következő 2 évben – a 2013-ig szóló programozási időszakra vonatkozóan – a gerincét adják majd az ÚSZT-nek. A kiírandó pályázatok egy része megfelel majd az eddig megszokott kiírásoknak, de lesz közöttük olyan konstrukció is, amely nem csak a vissza nem térítendő támogatásokat foglalja magába, hanem banki, kockázati tőkével is számol.
Az előbb említett elképzelések, programok eredményes és hatékony megvalósításához, azaz a fenntartható és tartós gazdasági növekedéshez, a versenyképesség innováción keresztül történő javításához mielőbbi szemlélet- és kultúraváltás is kell az innovációs szereplők részéről az alábbi területeken:
| – | az együttműködés kultúrája, |
| – | a verseny kultúrája, |
| – | a hatékonyság kultúrája, |
| – | a szellemi termékek hatékonyabb hasznosítása (ötlettől a piacig). |
Közös érdekeinknek megfelelő céljainkat csak közös erőfeszítéssel tudjuk elérni, amely egy szebb és sikeresebb jövő és mindenki számára élhető Magyarország alapjait vethetik meg.
A kihívások és a feladatok nagyok, a megvalósítás elsősorban rajtunk múlik, és ehhez közös politikai, társadalmi, szakmai akarat és elkötelezettség szükséges.
1 Mind az EU, mind az OECD idén elfogadott innovációs stratégiája azon alapszik, hogy a tudás, a munkaerő kreativitása, az új eredmények létrehozása és innovatív alkalmazásának készsége teremti meg azt az új, hozzáadott értéket, amely egy nemzet, régió vagy vállalat sikerét, versenyképességét, fejlődését hosszú távon megalapozza. A fenntartható növekedés és versenyképesség forrásaként az innovációt, illetve a zöld gazdaság megvalósítása érdekében teendő erőfeszítéseket jelölik meg, amely a foglalkoztatás és a kohézió.
2 Az EU 2020 Stratégiát az Európai Bizottság 2010. március 3-án fogadta el [EU 2020 Stratégia/COM (2010) 2020]. A bizottság azt javasolta, hogy öt területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – tűzzünk ki a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célokat, amelyekből nemzeti célokat kell majd levezetni. Ezek a célok kijelölik majd a követendő irányt, és mérhetővé teszik sikerünket.
3 A kritikák szerint a GERD/GDP-mutató nem tükrözi teljes mértékben az egyes nemzeti innovációs rendszerek teljesítményét. Ezért az Európai Bizottság keretében megalakult egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy két évben belül dolgozzon ki új, várhatóan három komponensből álló összetettebb innovációs intenzitási mutatót: 1. szabadalmi aktivitás, 2. a nagy hozzáadott értékű szellemi export, illetve iparági teljesítmény, 3. a nagy növekedésű, tudás- és technológia-intenzív vállalatok teljesítménye. Ez utóbbi lesz az ún. vezérmutató.
4 EU Innovációs Unió/COM (2010) 546.
5 A különböző nemzetközi összehasonlításokat nézve elmondható, hogy az USA a kutatásban és az eredmények hasznosításában egyaránt eredményes. Ázsia kevés saját kutatással is sikeres, a másutt létrehozott új tudásra (pl. Japán), vagy high-tech exportra (Kína) alapozva. Európa sikeres a kutatásban, de gyenge a hasznosításban („európai paradoxon”). Magyarországon az európai paradoxon fokozottan érvényes.
6 Az eredeti művet az OECD adta ki angol nyelven a következő cím alatt: OECD Reviews of Innovation Policy: Hungary © OECD, Párizs, 2008. Az anyag magyar nyelvű fordítása elérhető az NKTH honlapján: www.nkth.gov.hu.
7 Az adottságainkra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innovációpolitika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további mintegy 1,5–2%-os nemzetgazdasági növekedést generálhat. Eszközként az is célkitűzés, hogy az ország K+F- és innovációs ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen, és az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, valamint az évtized végére megközelítse a 2%-ot, és az EU-országok felső harmadába kerüljön.
8 Ezen húzóágazatok, illetve területek: a) közlekedés, járműipar és logisztika, b) egészségipar, c) IKT-szektor, d) energetika/környezetvédelem/zöldgazdaság, e) agrárium/ élelmiszeripar, f ) kreatív iparágak. 9 A tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. Annak érdekében, hogy az adaptáció, az importált műszaki fejlesztés ne szorítsa vissza a hazai szellemi teljesítményre alapozott innovációs, kutatás- fejlesztési tevékenységet, szakpolitikai eszközökkel, az állami források felhasználását szolgáló fókuszált programokkal ösztönözni és segíteni kell a hazai tudásbázis és a hazai üzleti szféra összekapcsolását, hogy a hazai kutatási eredmények elsősorban hazai termékekben és szolgáltatásokban hasznosuljanak.
9 A tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. Annak érdekében, hogy az adaptáció, az importált műszaki fejlesztés ne szorítsa vissza a hazai szellemi teljesítményre alapozott innovációs, kutatás- fejlesztési tevékenységet, szakpolitikai eszközökkel, az állami források felhasználását szolgáló fókuszált programokkal ösztönözni és segíteni kell a hazai tudásbázis és a hazai üzleti szféra összekapcsolását, hogy a hazai kutatási eredmények elsősorban hazai termékekben és szolgáltatásokban hasznosuljanak.
10 A jelenleg hatályos kormányzati tudománytechnológia és innovációpolitikai (TTI) stratégiát a 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat a kormány középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról tartalmazza. Ezt váltaná fel egy új szemléletű, az EU 2020 Stratégia időhorizontjához illeszkedő, az utóbbi évek nemzetközi fejleményeit, trendjeit figyelembe vevő korszerű innovációpolitikai szemléletű K+F+I-stratégia.
11 A Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) hálózatot 2004-ben hozta létre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, hogy a magyarországi régiók közötti különbségek mérséklése, az egyes régiók gazdasága jövedelemtermelő és tőkevonzó képességének javítását az innováción keresztül segítse elő.
12 Az Új Széchenyi Terv programjainak távoli, bár a mai napig is meghatározó előzménye éppen az ezredfordulón véglegesített első Széchenyi Tervhez kötődik.
2 Az EU 2020 Stratégiát az Európai Bizottság 2010. március 3-án fogadta el [EU 2020 Stratégia/COM (2010) 2020]. A bizottság azt javasolta, hogy öt területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – tűzzünk ki a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célokat, amelyekből nemzeti célokat kell majd levezetni. Ezek a célok kijelölik majd a követendő irányt, és mérhetővé teszik sikerünket.
3 A kritikák szerint a GERD/GDP-mutató nem tükrözi teljes mértékben az egyes nemzeti innovációs rendszerek teljesítményét. Ezért az Európai Bizottság keretében megalakult egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy két évben belül dolgozzon ki új, várhatóan három komponensből álló összetettebb innovációs intenzitási mutatót: 1. szabadalmi aktivitás, 2. a nagy hozzáadott értékű szellemi export, illetve iparági teljesítmény, 3. a nagy növekedésű, tudás- és technológia-intenzív vállalatok teljesítménye. Ez utóbbi lesz az ún. vezérmutató.
4 EU Innovációs Unió/COM (2010) 546.
5 A különböző nemzetközi összehasonlításokat nézve elmondható, hogy az USA a kutatásban és az eredmények hasznosításában egyaránt eredményes. Ázsia kevés saját kutatással is sikeres, a másutt létrehozott új tudásra (pl. Japán), vagy high-tech exportra (Kína) alapozva. Európa sikeres a kutatásban, de gyenge a hasznosításban („európai paradoxon”). Magyarországon az európai paradoxon fokozottan érvényes.
6 Az eredeti művet az OECD adta ki angol nyelven a következő cím alatt: OECD Reviews of Innovation Policy: Hungary © OECD, Párizs, 2008. Az anyag magyar nyelvű fordítása elérhető az NKTH honlapján: www.nkth.gov.hu.
7 Az adottságainkra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innovációpolitika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további mintegy 1,5–2%-os nemzetgazdasági növekedést generálhat. Eszközként az is célkitűzés, hogy az ország K+F- és innovációs ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen, és az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, valamint az évtized végére megközelítse a 2%-ot, és az EU-országok felső harmadába kerüljön.
8 Ezen húzóágazatok, illetve területek: a) közlekedés, járműipar és logisztika, b) egészségipar, c) IKT-szektor, d) energetika/környezetvédelem/zöldgazdaság, e) agrárium/ élelmiszeripar, f ) kreatív iparágak. 9 A tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. Annak érdekében, hogy az adaptáció, az importált műszaki fejlesztés ne szorítsa vissza a hazai szellemi teljesítményre alapozott innovációs, kutatás- fejlesztési tevékenységet, szakpolitikai eszközökkel, az állami források felhasználását szolgáló fókuszált programokkal ösztönözni és segíteni kell a hazai tudásbázis és a hazai üzleti szféra összekapcsolását, hogy a hazai kutatási eredmények elsősorban hazai termékekben és szolgáltatásokban hasznosuljanak.
9 A tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. Annak érdekében, hogy az adaptáció, az importált műszaki fejlesztés ne szorítsa vissza a hazai szellemi teljesítményre alapozott innovációs, kutatás- fejlesztési tevékenységet, szakpolitikai eszközökkel, az állami források felhasználását szolgáló fókuszált programokkal ösztönözni és segíteni kell a hazai tudásbázis és a hazai üzleti szféra összekapcsolását, hogy a hazai kutatási eredmények elsősorban hazai termékekben és szolgáltatásokban hasznosuljanak.
10 A jelenleg hatályos kormányzati tudománytechnológia és innovációpolitikai (TTI) stratégiát a 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat a kormány középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról tartalmazza. Ezt váltaná fel egy új szemléletű, az EU 2020 Stratégia időhorizontjához illeszkedő, az utóbbi évek nemzetközi fejleményeit, trendjeit figyelembe vevő korszerű innovációpolitikai szemléletű K+F+I-stratégia.
11 A Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) hálózatot 2004-ben hozta létre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, hogy a magyarországi régiók közötti különbségek mérséklése, az egyes régiók gazdasága jövedelemtermelő és tőkevonzó képességének javítását az innováción keresztül segítse elő.
12 Az Új Széchenyi Terv programjainak távoli, bár a mai napig is meghatározó előzménye éppen az ezredfordulón véglegesített első Széchenyi Tervhez kötődik.