« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Bérlakásépítés Magyarországon

Megjelent: Polgári Szemle 2010. október – 6. évfolyam, 5. szám


DR. MARÁCZI ZSOLT ügyvezető elnök, Társaság a Lakásépítésért Egyesület (tarsasag@lakasepitesert.hu).
Annak az „axiómának” az értékelésével kezdeném, miszerint a magyarok nem szeretnek lakást bérelni. Ennek egyik bizonyítékaként azt szokás említeni, hogy a rendszerváltás utáni nagy lakásprivatizáció során a lakók döntő része megvette az általa bérelt lakást. Természetesen ezt tették, hiszen kárpótlási jegy felhasználásával, negyedáron lehetett ingatlantulajdonhoz jutni, így ez vagyongyarapítási döntés volt. A másik érv általában az, hogy inkább lakáscélú hitelt vesznek fel az emberek, ahelyett, hogy lakást bérelnének. Egészen addig, amíg egy lakás bérleti díja lényegesen nem kedvezőbb, mint egy törlesztőrészlet, ez racionális döntés lehet. A problémát az jelenti, amikor az állam olyan konstrukciókba engedi a lakosságot, amely nem fenntartható helyzetekhez vezethet. Erre példa a devizában történő eladósodás, az ezzel kapcsolatos lakásárverések rémképe.

Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy egy megannyi rizikóval járó „kényszertulajdonos” pozíció vagy egy megfizethető, kiszámítható lakásbérlet között kell választani, nyilván a lakásbérlet mellett döntenek az ilyen helyzetben lévők. Közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 90%-a szükségesnek tartaná egy olyan bérlakásrendszer kiépítését, ahol mintegy 40 ezer forintos bérleti díj mellett elérhető lenne egy 50 négyzetméteres jó minőségű lakás. Alapvető hiba a tulajdonszerzés és a lakásbérlés hitvitaszerű szembeállítása. A lakásbérlet logikus megoldás egyes élethelyzetekben, aki viszont megteheti, és nem talál vonzóbb befektetést, természetes, hogy elgondolkozik a lakástulajdon szerzésén is.

1. ábra: Bérlakásállomány Közép- és Kelet-Európában és kiválasztott európai országokban, 2002


Magyarországon a bérlakások aránya a következőképpen oszlik meg: a lakások 4–5%-a önkormányzati tulajdonú „szociális” bérlakás, további 3–4%-a piaci bérlakás, tehát a saját tulajdonú lakások aránya 91% körüli, a bérlakások száma pedig nagyjából 9%. Európát tekintve nálunk a legalacsonyabb a bérlakások aránya.

A KSH 2009. évi felmérése alapján az önkormányzatok által fenntartott lakások száma 123 730, mely a hazai lakásállomány 2,88%-ának felel meg. E szerint a hazai önkormányzati lakásállomány a fenti grafikonban alapul vett 5%-os aránynál 2009. évben jóval kevesebb volt.

Azt még senki nem számolta ki – pontosan nem is lehet –, hogy mennyibe fog kerülni az államnak a bedőlt lakáshitelesek megmentése. Azt azonban mindenki látja, hogy az állam nem vonhatja ki magát a megoldásból. Az ilyen helyzetek megelőzését az szolgálná, ha az állam kifejlesztene olyan lehetőségeket, amelyek a keresetekhez képest reális költségek mellett, kiszámíthatóan biztosítanák az emberek lakhatását. Ennek az egyik eleme lehetne egy minőségi és alacsony rezsijű lakásokat felmutató bérlakásrendszer, amely a jelenleginél elérhetőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a bent lakóknak. A piaci áraknál alacsonyabb bérleti díj miatt ez költségvetési kiadásokkal jár, azonban előre tervezetten merül fel ez a kiadás, nem pedig a társadalom tűréshatárát tesztelve kell kényszermegoldásokat finanszírozni, be nem látható költséggel. Felmerült, hogy a hazai bérlakásrendszert használt lakások felvásárlásával kellene kialakítani. Ezt alapvetően hibás ötletnek tartjuk, hiszen a szétszórt lakásállományt hatékonyan nem lehet kezelni. Több fórumon erősítették meg önkormányzati szakemberek, hogy a szétszórt önkormányzati lakásállománynál a tulajdonosi jogok gyakorlása, a közgyűlési részvétel, a felújítási döntések meghozatala nehézkes és költséges. Véleményünk szerint bérlakásrendszert építéssel kell kialakítani. A bérlakásépítések mellett szól az is, hogy az építésekből az államnak adó- és járulékbevétele származik, amely a támogatások egy részére fedezetet nyújt, másrészt ez járul hozzá a hazai lakásállomány megújításához, munkahelyek megmentéséhez, a gazdaság élénkítéséhez.


© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány