A Polgári Szemle kiadásának hatodik évébe léptünk 2010-ben. A fél évtizedes jubileumot lapunk új arculatával, korszerűbb formájával és reményeink szerint változatlan színvonalú tartalmával ünnepeljük.

Az Állami Számvevőszék Kutató Intézete átfogó tanulmányban elemezte az állam gazdasági szerepvállalását. Ennek alapján Báger Gusztáv és Pulay Gyula cikke a magyar gazdaság elmúlt 20 évének néhány meghatározó és egyáltalában nem örömteli tendenciájára hívja fel a figyelmet. Jászberényi József megállapítja: bár minden alkotmány tiltja a kor szerinti megkülönböztetést, a diszkrimináció ezen módja nyugaton és még inkább keleten egyaránt fellelhető. Pedig az idősek foglalkoztatása fontos gazdaságpolitikai érdek is lenne.

A válság lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány meghirdessen egy átgondolt társadalombiztosítási reformot. Ennek elszalasztott lehetőségéről ír Menyhárt Szabolcs cikkében, amelynek aktualitását a jelenlegi politikai viták is alátámasztják.

Követendő példa lehet-e Kína a válságból való kilábalás receptjét kereső gazdaságok számára – teszi fel a kérdést Rózsás Tamás írásában. A növekedés adatai irigylésre méltóak, de például a társadalombiztosítás vagy a nyugdíj kínai rendszere biztosan nem követendő.

A jelenlegi világválság nem véletlen botlás, vagy nem csupán valamiféle bankári mohóság következménye, hanem a hosszú távú gazdasági ciklusok oldaláról megalapozott jelenség – ezt bizonyítja Sebestyén Tibor cikkében.

Esélyt adhat-e a baloldalnak a „harmadik út”? Giddens elvei és a „harmadik utak” európai tapasztalatai alapján erre keresi a választ Schlett András cikke.

Egy, a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedési feltételeiről rendezett szakmai vita gazdaságstratégiai üzeneteit foglalja össze Varga Szabolcs írása. Jó lenne, ha ezek az üzenetek végre nyitott fülekre találnának.

A központi adminisztráció decentralizációja Ukrajna európai integrációs törekvéseinek elválaszthatatlan része. Ezzel foglalkozik angol nyelvű írásában Maksym Kolisnyk.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő